SPANYOL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Spanyol nyelv emelt szint 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. SPANYOL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 Általános útmutató 1. Jó megoldásként csak a javítási és értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 3. Fél pont és többletpont nem adható. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE COMPRENSIÓN LECTORA Részletes útmutató I C E A D F B II. 9 acontecimientos 0. exacta 10 inquietantes 13 reducirse 14 energía X gastos 6 Occidente X sensación 16 emergencia 7 grifo 8 precio 11 tecnologías 17 escenario 12 importaciones 15 protagonista X tomar III. A cél az eredeti szöveg teljes rekonstruálása, mégsem a mondatoknak a szövegben elfoglalt helyét, hanem a mondatok közötti kapcsolatok megtalálását pontozzuk. Jó megoldásként tehát csak az fogadható el, ha a jelölt az adott mondatot az előtte álló vagy az őt követő mondathoz, szövegrészhez helyesen rendelte hozzá. Ennek megfelelően: B-D..1 pont C-E.1 pont F-A 1 pont D-G..1 pont E-H.1 pont A-I 1 pont (ill. I az utolsó helyen) G-C.1 pont H-F.1 pont Teljesen helyes megoldás: B D G C E H F A I írásbeli vizsga / május 23.

3 IV. La desunión educativa europea 0. Los autores del informe afirman que hay que aplicar las medidas de otros países para resolver los problemas del sistema educativo. 26. Los profesores españoles están entre los mejor pagados en Europa y disfrutan de alta consideración social. 27. El sistema educativo español en 25 años terminó el trabajo en que los países europeos estaban trabajando desde la II Guerra Mundial. 28. Los resultados de los alumnos de las secundarias corresponden a los de otros países europeos. 29. La llegada de inmigrantes obligará a aplicar planes específicos para no aumentar el fracaso. 30. El empleo de la fuerza física y las agresiones en las aulas son problemas escasos. VERDAD FALSO írásbeli vizsga / május 23.

4 NYELVHELYESSÉG I. COMPETENCIA LINGÜÍSTICA Általános útmutató 1. A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. 2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető: variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha közöttük van a jó megoldás. Részletes útmutató I. II. 0. c 0. de 1. d 16. se trasladó/se traslada 2. a 17. de 3. b 18. se produjo 4. b 19. tenía 5. b 20. se inscribiera/se inscribiese 6. d 21. bautizarle/bautizarlo/llamarle/llamarlo 7. d 22. compañía 8. a 23. Federico 9. c 24. podía/podría 10. b 25. fundó 11. c 26. A 12. a 27. el/un 13. a 28. consolidada 14. c 29. se convirtió 15. b 30. continuara(n)/continuase(n) írásbeli vizsga / május 23.

5 HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE COMPRENSIÓN AUDITIVA Általános útmutató 1. Jegyzetek készítésénél az olyan nyelvi hibát, amely a megértést nem akadályozza, nem kell hibának tekinteni (pl. helyesírás, nyelvtani hiba). 2. Minden tartalmilag megfelelő válasz elfogadható. (A nyelvi vagy helyesírási hibákat nem kell figyelembe venni, amennyiben a válasz érthető.) Részletes útmutató I. Enfermos de amor c c a c b d d a b 0. De qué manera necesita la enferma de amor a su marido? c) Necesita a su marido como una drogadicta necesita la sustancia estupefaciente. 1. Cómo se llama la enfermedad de María? c) María padece adicción al amor. 2. De qué manera influye en la vida de los dos la enfermedad de María? a) Esta enfermedad condiciona y limita la vida de ambos hasta límites insospechados. 3. Existe alguna relación entre la enfermedad y la fascinación que surge en el enamoramiento? c) Este trastorno no tiene nada que ver con la fascinación que surge en el enamoramiento. 4. Cuándo siente la gente dichos síntomas? b) En general, todo el mundo tiene esos síntomas al inicio de sus relaciones sentimentales. 5. En qué medida tiene adicción afectiva la población? d) La adicción afectiva la padece un 10 por ciento de la población. 6. Qué entidades elaboraron el primer estudio al respecto? d) La Universidad de Oviedo y la Fundación Instituto Spiral hicieron el primer estudio sobre la adicción al amor En qué consiste la enfermedad del amor? a) La enfermedad del amor consiste en querer al otro por encima de todas las cosas..., incluso de uno mismo. írásbeli vizsga / május 23.

6 8. Cuáles son los síntomas de la adicción de la droga de amor? b) Desatiende aficiones, amigos e incluso a sus hijos, y, en los casos más graves, sus necesidades básicas, descuidando su alimentación, trabajo. II. Antonio Banderas y México 0. Antonio Banderas ha filmado en México: 9. Esta vez el actor desempeñará el papel de: 10. Para Antonio Banderas México es como su segunda casa porque: 11. Le gustaría hacer la película por varios motivos, por ejemplo (2): 12. Otro motivo por el que le gustaría volver a México: 13. En el futuro Antonio Banderas ya no quiere interpretar el papel de El Zorro ( por qué?): 14. Quiere seguir actuando en la mencionada película: 15. En su última película Antonio Banderas interpreta un maestro de baile de salón cuya meta es: 16. Antonio Banderas no se considera experto en todo, por eso tuvo que aprender: 7 películas Hernán Cortés ha trabajado mucho en México, se ha identificado con su gente y su cultura. una producción muy buena, un personaje con una historia muy fuerte, la película / la cinta sería filmada en español y en azteca. tiene un gran número de amigos. por su edad / ya tiene 45 años. quiere ser el papá de El Zorro (entrenaría a su hijo) ayudar, educar y encaminar a estudiantes conflictivos de Nueva York. trabajar con las espadas en El Zorro. Bailar en su última película. írásbeli vizsga / május 23.

7 III. Mel C, la Spice Girls deportista 0. La imagen de Mel C ha cambiado mucho, ha cambiado el chándal por el tacón de aguja y el negro ajustado. 17. Durante la presentación de su disco ha afirmado que lo vivido con las Spices Girls puede repetirse. 18. Melanie C dijo a los periodistas que al llegar a Madrid había ido a casa de Victoria Beckham, porque las cinco tenían muy buenas relaciones. 19. Según Melanie C la razón de llevarse muy bien consiste en que todas trabajan en la misma profesión. 20. Melanie C todavía no ha cumplido 31 años. VERDAD FALSO 21. Desde que trabaja en solitario Melanie C ha hecho dos discos y de cada uno ha vendido más de tres millones de ejemplares. 22. Se define a sí misma como una mujer de gran pasión y muy creativa. 23. Una canción de su último álbum First day of my life ya es un éxito en buena parte de Europa. 24. El álbum se preparó durante 19 meses y refleja sólo emociones muy positivas. IV. Albert Espinosa, ingeniero industrial, guionista, autor dramático y actor 0. Suele escribir sobre gente normal? Para televisión sí, pero en teatro y cine me gusta tratar los temas que a mí me tocan. 25. Cómo suelen ser las películas hechas por otros directores, por ejemplo sobre el cáncer? Cuando una película aborda el cáncer, por ejemplo, sólo enseña el miedo y el dolor, no hay ni un momento feliz. írásbeli vizsga / május 23.

8 26. Por qué se siente Albert Espinosa diferente? Por ser ingeniero y trabajar de guionista, pero no porque le falte una pierna o un pulmón. 27. Cultiva Albert Espinosa a propósito amistades con personas disminuidas? No, pero estas amistades se crearon durante sus largas estancias en hospitales. / Cuando pasas tanto tiempo en hospitales acabas haciendo amigos. 28. Cómo le gusta llamar a Albert Espinosa a las personas con diferentes minusvalías? A él le gusta llamarles especiales. (La discapacidad es una categoría que la adjudica la sociedad). 29. Existe una mayor minusvalía que la incapacidad de querer y expresar sentimientos? No. / Cualquier otra minusvalía puede olvidarse en 20 minutos, pero la emocional no. 30. Cuál era la vocación de Albert Espinosa? Ingeniero y actor. A kazettán hallott szövegek Buenos días. A continuación va a escuchar los ejercicios de comprensión auditiva. El examen se compone de cuatro partes. Los ejercicios que pertenecen a los textos se encuentran en el cuaderno de ejercicios. Va a escuchar dos veces cada texto. Cada tarea empieza y termina con música. Después de la música tiene 30 segundos para leer su tarea y después escuchará el texto. Cuando el texto termine tiene 30 segundos más para revisar sus respuestas y luego podrá escucharlo por segunda vez. Después tiene un minuto más para trabajar. I. Lea con atención el ejercicio. Escuche el siguiente texto y elija la respuesta más adecuada entre las que le ofrece el ejercicio. Va a escuchar dos veces el texto sobre enfermos de amor. Debe marcar con un círculo la respuesta más adecuada. El ejemplo está marcado con el número 0. (8 puntos) Enfermos de amor «Necesito a mi marido, como una drogadicta necesita la sustancia estupefaciente». Se llama María, tiene 45 años, y el mal que padece se llama adicción al amor, una dependencia emocional que, como todas las demás, es enfermiza: condiciona y limita su vida y la de su pareja hasta límites insospechados. Este trastorno no tiene nada que ver con la fascinación que surge en el enamoramiento respecto a la persona amada, a la que se idealiza y que acapara el pensamiento las veinticuatro horas del día. En general, todo el mundo tiene esos síntomas al inicio de sus relaciones sentimentales y cierto grado de dependencia; sin embargo, la adicción afectiva la padece un 10 por ciento de la población, según el primer estudio realizado en España por la Universidad de Oviedo y la Fundación Instituto Spiral en la comunidad asturiana y madrileña. La enfermedad del amor consiste en querer al otro por encima de todas las cosas..., incluso de uno mismo. «Es cuando el tú sustituye al yo ; cuando se vive, única y írásbeli vizsga / május 23.

9 exclusivamente, pendiente de satisfacer y complacer al otro. Cuando se llega a esa situación, el amor deja de ser una cuestión de física y química combinada con otros ingredientes para desembocar en un trastorno de la personalidad. «Como cualquier droga, el consumidor vive en una burbuja con su pareja, desatiende aficiones, amigos e incluso a sus hijos, y, en los casos más graves, sus necesidades básicas, descuidando su alimentación y su trabajo.». II. Escuche con atención el informe sobre las relaciones de Antonio Banderas con México y según lo escuchado rellene el cuadro. Cuando aparezcan varios datos es necesario poner al menos dos. Va a escuchar dos veces el texto. El ejemplo está marcado con el número 0. (8 puntos) Antonio Banderas y México Ha filmado siete películas en México, y Antonio Banderas está a punto de regresar al país, pero ahora convertido en Hernán Cortés. El actor tiene la propuesta de interpretar en cine al conquistador español, proyecto que le atrae mucho y que desea concretar muy pronto. Siempre ha dicho que para él México es como su segunda casa porque no sólo ha trabajado mucho ahí, sino porque también se identifica mucho con su cultura y su gente. Le gustaría hacer la película por ser una producción muy buena, un personaje con una historia muy fuerte y lo más importante de todo es que la cinta sería filmada en español y en lengua azteca. Agregó que para él sería un placer regresar a México, donde tiene muy buenos amigos. El actor después habló de El Zorro 3, diciendo que ese ciclo ya se cerró para él, es decir interpretar el papel del Zorro, porque ya tiene 45 años de edad y ya no se vería bien realizando ese personaje. A lo mejor interpretaría el papel que hizo Anthony Hopkins, el papá de El Zorro y entrenaría a su hijo. Luego, en serio señaló, que aún no había nada en concreto, pero claro que le tenía mucho amor y cariño a este personaje, porque le había dado mucho en su carrera. La última película de Antonio Banderas es el filme titulado Take the Lead, en la que interpreta al maestro Pierre Dulaine, quien a través de sus clases de baile de salón trata de educar y encaminar a estudiantes conflictivos de Nueva York. Él ya ha interpretado muchos papeles y no necesariamente es un experto en cada cosa que hace, como con las espadas en la película de El Zorro. Ahora es maestro de baile y como todo tuvo que aprender y practicar. III. Escuche la información sobre Mel C, la Spice Girls deportista, y marque con una cruz si lo escrito es verdadero o falso. Va a oír dos veces la información. El ejemplo está marcado con el número 0. (8 puntos) Mel C, la Spice Girls deportista La imagen de Mel C dista mucho de la que hace diez años la convirtió en la Spice Girl deportista, ya que ha sustituido el chándal por el tacón de aguja y el negro ajustado, y durante la presentación de su nuevo disco en solitario ha dejado claro que "lo vivido con las Spice Girls no puede repetirse". Melanie confiesa que cuando llegó a España fue directamente a casa de Victoria Beckham, porque las cinco se llevan estupendamente, aunque sus destinos profesionales son muy diferentes, y unas han optado por la música, otras por la televisión y Victoria por la moda. írásbeli vizsga / május 23.

10 El hecho es que a Melanie Chisolm, con 31 años recién cumplidos, no le ha ido mal desde su debut en solitario con Northern Star en 1999 y cuatro años más tarde con Reason: ha vendido más de tres millones de copias de ambos discos. "Apasionada y vorazmente creativa", como ella misma se define, Melanie ha comenzado también con buen pie con este Beautiful intentions, ya que con el primer single First day of my life, está triunfando en una buena parte de Europa. Nueve meses ha tardado en preparar el álbum. Es un trabajo en equipo en el que se reflejan emociones muy dispares, en general muy positivas, aunque también hay baladas que muestran momentos emocionales más bajos. IV. Escuche con atención la entrevista hecha a Albert Espinosa, ingeniero industrial, guionista de televisión y cine, laureado autor dramático, actor por encima de todo y director de cine, y responda a las preguntas. Va a escuchar dos veces el texto. El ejemplo está marcado con el número 0. (6 puntos) Albert Espinosa, ingeniero industrial, guionista, autor dramático y actor P. Sería capaz de escribir una historia sobre gente normal? R. En televisión sí hago personajes, digamos normales, pero cuando me meto en una historia que va a implicarme durante uno o dos años, porque es lo que ocurre con el teatro y ahora con el cine, me gusta tratar los temas que a mí me tocan; lo hago para intentar cambiar algo. Me parece importante retratar la realidad. P. Hace comedias en torno al cáncer y todo tipo de minusvalías, eso es ser realista? R. Sí; son películas alegres porque la vida es alegre. Tengo muchos amigos cojos, ciegos y sordos: vives con la pérdida, pero no pierdes la alegría. Son asuntos en torno a los que se han creado muchos tópicos. Cuando una película aborda el cáncer, por ejemplo, sólo enseña el miedo y el dolor, no hay ni un momento feliz. El cáncer te da una fuerza interna enorme, porque pierdes el miedo a la muerte, convives con ella y ves las cosas de otra manera. P. Usted se siente diferente? R. Sí, por ser ingeniero y trabajar de guionista, pero no porque me falte una pierna o un pulmón. P. Y, por qué tiene tantos amigos cojos, ciegos, sordos? Cultiva a propósito amistades con personas disminuidas? R. No, me vienen dadas de mis estancias en el hospital: cuando pasas tanto tiempo allí acabas haciendo amigos. Me interesa explicar las minusvalías para devolverles su sentido. P. Cómo ha de decirse: disminuidos, discapacitados, diferentes, extraños? R. A mí me gusta llamarles especiales. La discapacidad es una categoría que la adjudica la sociedad. Yo no tengo oído musical, es eso una discapacidad? Y hago de todo sin una pierna, igual que un ciego, pero somos especiales. írásbeli vizsga / május 23.

11 P. Existe una mayor minusvalía que la incapacidad de querer y expresar sentimientos? R. No, la peor minusvalía es la emocional. Cualquier otra minusvalía puede olvidarse en 20 minutos, pero la emocional no. Además, la incapacidad de amar es un asunto tabú, como la muerte. P. Entre sus tantísimas facetas cuál era su vocación? R. Entre ingeniero y actor. Lo de guionista vino dado porque quería contar unas historias, y luego dirigirlas. No sufro escribiendo asuntos sociales, escribo comedias: es como mejor me lo paso. Vége a harmadik vizsgarésznek. írásbeli vizsga / május 23.

12 EXPRESIÓN ESCRITA ÍRÁSKÉSZSÉG Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. A javítás alapelvei Első feladat 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Tartalom, szövegalkotás Formai jegyek és hangnem Nyelvhelyesség Összesen Maximális pontszám 5 pont 3 pont 5 pont 13 pont 2. Ha a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom, szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki és megfelelően tárgyalta-e azokat, hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat, logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok, valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit, megfelelő-e a formai tagolás. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, írásbeli vizsga / május 23.

13 ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes). Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben megfelelő lehet az adott szempont kifejtése akkor is, ha a vizsgázó csak egy mondatban fogalmazza meg a kérdést. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a Nyelvhelyesség szempontnál. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemei A szöveget a mondatok halmazától a kohézió különbözteti meg, amit a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosít. A szöveg egységét biztosító jelentés szintű kapcsolatteremtés leggyakoribb eszközei a következők: teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek, szinonimák, a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges néhány viszony (ellentét, okokozati viszony stb.), a mondatok logikai-tartalmi elrendezése (ok-okozat, általános-konkrét stb.). A mondatok kapcsolódását biztosító nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek: az önálló mondatok közötti kötőszók, rámutató szók (különféle névmások, határozószók), egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, középfok stb.). Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a levéllel mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. E szempont értékelésénél csak a nyelvtani és helyesírási hibát sem tartalmazó variációk számítanak helyesnek. Amennyiben a megszólítás és az elköszönés külön-külön helyes ugyan, de nem illenek egymáshoz, akkor a formai jegyek nem megfelelőek (0 pont). Nyelvhelyesség E szempont összefoglalja a szókincs, kifejezésmód, nyelvtan és a helyesírás követelményeit. E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, megfelel-e a szóhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatos), írásbeli vizsga / május 23.

14 megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak, megfelel-e a nyelvhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatosak a nyelvtani struktúrák és a mondatszerkesztés). Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. Az ismétlődő nyelvi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés hibáit is figyelembe kell venni. Javítási jelrendszer Tartalom, szövegalkotás E szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a szempont sorszámának megadásával: 4 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont, 3 (hiányjel és szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont, 2 (szám és mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett, de érintett tartalmi szempont. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni. Formai jegyek és hangnem A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: Dátum = D, Megszólítás = M, Köszönés = K, Aláírás = A. A teljesítés minőségét mutató jelek: K (nagybetű) = az adott formai jegy teljesítése helyes, A (hiányjel és nagybetű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy, A (aláhúzott nagybetű) = elfogadható, bár hibás az adott formai jegy. Nyelvhelyesség A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: L = lexikai hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, ÉL = megértést zavaró lexikai hiba, G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = megértést zavaró nyelvtani hiba, H = helyesírási hiba. írásbeli vizsga / május 23.

15 A szövegben használt jelek: (aláhúzás) = lexikai, nyelvtani vagy helyesírási hiba, (hiányjel) = hiányzik egy szó, (nyíl) = szórendi hiba, i (aláhúzás és i) = ismétlődő lexikai hiba. Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni. írásbeli vizsga / május 23.

16 Értékelési skála (1. feladat) Tartalom, szövegalkotás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó négy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósította meg. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A vizsgázó megfelelően használja a szövegalkotás tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió. A formai tagolás megfelelő. Elérte a megadott szövegmennyiséget ( szó). A vizsgázó három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a negyediket pedig csak részben vagy egyáltalán nem. A vizsgázó a kommunikációs célokat nagyrészt megfelelően valósította meg. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése nagyrészt logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szövegalkotás tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Legalább 90 szó a szöveg hossza. A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és még legalább egy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés. Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. Formai jegyek és hangnem 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás, dátum, elköszönés és aláírás. A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás és aláírás. A dátum és az elköszönés hibás vagy hiányzik. A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem helyes a megszólítás és/vagy az aláírás. vagy: A vizsgázó nem törekedett a levélforma betartására. A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és nem tárgyalta a többi szempontot. Alapvető kommunikációs célját nem éri el. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. Az alkotott szöveg hossza nem haladja meg az 50 szót. Nyelvhelyesség 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi. Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A vizsgázó változatos nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos. A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba található benne. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. A vizsgázó törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található. A szöveg szókincse egyszerű. Sok a szóismétlés. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a megértést. A vizsgázó alig törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy több, a szöveg megértését nehezítő hiba található. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. A vizsgázó nem törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben számos, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található. írásbeli vizsga / május 23.

17 Második feladat A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Tartalom Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Maximális pontszám 4 pont 3 pont 5 pont 5 pont 17 pont 2. Ha a dolgozat bármelyik értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat, megfelelően kifejtette és indokolta-e véleményét. A témakifejtés során a vizsgázónak a megadott témát tágabb kontextusba kell helyeznie, továbbá ki kell fejtenie, és érvekkel alá kell támasztania véleményét (valamelyik irányító szempont kapcsán). A vizsgázónak mind a négy irányító szempontra ki kell térnie dolgozatában, s megfelelő mélységben kell tárgyalnia azokat. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot csak személyes vonatkozásban tárgyal, az irányító szempont kifejtése csak részben megfelelő. Amennyiben a vizsgázó szó szerint átvesz egy vagy több mondatot a gondolati segítséget nyújtó segédanyagból, a lemásolt rész nem vehető figyelembe az adott irányító szempont értékelésekor. Egy szinten belül (4 3 vagy 2 1) az irányító szempontok kifejtésének részletessége értékelhető. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok és a vizsgázó véleményét alátámasztó érvek elrendezése, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit, megfelelő-e a formai tagolás. írásbeli vizsga / május 23.

18 A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemei A szöveget a mondatok halmazától a kohézió különbözteti meg, amit a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosít. A szöveg egységét biztosító jelentésszintű kapcsolatteremtés leggyakoribb eszközei a következők: teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek, szinonimák, a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges néhány viszony (ellentét, ok-okozati viszony stb.), a mondatok logikai-tartalmi elrendezése (ok-okozat, általános-konkrét stb.). A mondatok kapcsolódását biztosító nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek: az önálló mondatok közötti kötőszók, rámutató szók (különféle névmások, határozószók), egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, középfok stb.). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni, és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. A formailag nem megfelelően tagolt szövegeket alacsonyabb pontszámmal kell értékelni. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a formailag tagolt, de kevésbé logikus felépítésű szövegek nem értékelhetők az alacsonyabb pontszámmal. Szókincs és kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, megfelel-e a szóhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatos). Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a traer ige helyett a llevar igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. írásbeli vizsga / május 23.

19 Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak, megfelel-e a nyelvhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatosak a nyelvtani struktúrák és a mondatszerkesztés). Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy igét helytelen vonzattal használ (pl. ir en), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Javítási jelrendszer Tartalom A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a szempont sorszámának megadásával: 4 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont, 3 (hiányjel és szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont, 2 (szám és mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett, de érintett tartalmi szempont. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni. Szövegalkotás A Tartalom szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is. Szókincs, kifejezésmód A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: L = lexikai hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, ÉL = megértést zavaró lexikai hiba. Nyelvtan, helyesírás A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: írásbeli vizsga / május 23.

20 É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = megértést zavaró nyelvtani hiba, H = helyesírási hiba. A szövegben használt jelek: (aláhúzás) = lexikai, nyelvtani vagy helyesírási hiba, (hiányjel) = hiányzik egy szó, (nyíl) = szórendi hiba, i (aláhúzás és i) = ismétlődő lexikai hiba. Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni. írásbeli vizsga / május 23.

21 Értékelési skála (2. feladat) Tartalom 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó négy irányító szempont kifejtésével részletesen és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát. Minden irányító szemponthoz fogalmazott meg gondolatot. Részletesen kifejtette, és érvekkel megfelelően alátámasztotta véleményét. Elérte a megadott szövegmennyiséget ( szó). A vizsgázó három irányító szempontot megfelelő mélységben dolgozott ki. A negyedik szempontot csak részben vagy egyáltalán nem tárgyalta. A vizsgázó törekedett arra, hogy részletesen kifejtse, és érvekkel alátámassza véleményét. Az alkotott szöveg hossza legalább 170 szó. A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki részletesen vagy négy, illetve három irányító szempontot tárgyalt részben. A vizsgázó nem fejtette ki részletesen véleményét, alig érvelt. A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki részletesen, vagy csak két irányító szempontot tárgyalt részben. A vizsgázó nem fejtette ki megfelelően véleményét. Az alkotott szöveg hossza nem haladja meg a 100 szót. Szövegalkotás 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő. A vizsgázó megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió. A szöveg formai tagolása megfelelő. A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése nagyrészt logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra. A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. Sok a gondolati ismétlés. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra. Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi. Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. A szöveg szókincse egyszerű. Sok a szóismétlés. A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a megértést. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó változatos nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos. A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba található benne. A vizsgázó törekszik a változatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található. A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat használ és/vagy mondatszerkesztése nem kellően változatos. Rendszerszerű hibákat ejt. A szövegben sok hiba van, a hibák többször nehezítik a megértést. A szöveget a szintnek nem megfelelő, túlságosan egyszerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés jellemzi. A szövegben sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található. írásbeli vizsga / május 23.