Mikróökonómia. Óravázlat. 2006/07-es tanév, ıszi félév. Készítette: Úr Balázs. urbalazs KUKAC gmail.com. Elıadók:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mikróökonómia. Óravázlat. 2006/07-es tanév, ıszi félév. Készítette: Úr Balázs. urbalazs KUKAC gmail.com. Elıadók:"

Átírás

1 Mikróökonómia Tartalomjegyzék 1. elıadás ( ) elıadás ( ) elıadás ( ) Költségvetési korlát; preferenciák elıadás ( ) Preferencia-rendezés és hasznosság elıadás ( ) Fogyasztói optimum elıadás ( ) Egyéni és piaci kereslet elıadás ( ) elıadás ( ) A technológia elıadás ( ) Profitmaximalizálás és költségminimalizálás elıadás ( ) Költségminimalizás költséggörbék elıadás ( ) Vállalati kínálat és tökéletes verseny elıadás ( ) elıadás ( )...24 Óravázlat 2006/07-es tanév, ıszi félév urbalazs KUKAC gmail.com Elıadók: További jegyzetek: 2. oldal, összesen 24 oldal

2 1. elıadás ( ) Ez hiányzik. 2. elıadás ( ) Ez hiányzik. 3. elıadás ( ) Költségvetési korlát; preferenciák Költségvetési egyenes Nominális: pénzben mérhetı Azt feltételezzük, hogy a fogyasztó minden pénzét elkölti. A megtakarítás is egyfajta jószág: megtakarításra is tudja költeni a pénzét. Költségvetési halmaz: a fogyasztó számára elérhetı jószágkombinációk. Termelés és fogyasztás Ármérce és történelmi korszakok Kínában az a mérce, hogy kinek jobb a mobiltelefonja. Big Mac index: adott jövedelembıl mennyi Big Mac-et lehet venni (mindenki eszik, mindenhol ugyanolyan a hamburger, ezért jó összehasonlítási alap). A fogyasztói kosár Azt jelenti, hogy tudok választani a javak között. Maslow-féle szükséglethierarchia piramis Ha a bizonyos szinten lévı javak nincsenek, akkor hiányát érzem, ha vannak, nem érzem. A szükséglet fogalma Háromféle jószág van: szükséges, hasznos és kellemes. A közömbösségi görbe Azon jószágkosarak halmaza, amelyek ugyanakkora hasznot hoznak a fogyasztónak. 3. oldal, összesen 24 oldal 4. elıadás ( ) Preferencia-rendezés és hasznosság Varian 3., 4. fejezet Bevezetés Közgazdaságtan társadalomtudomány civilizációs és kulturális maghatározottságok (értékrend - kultúra gazdasági magatartás). Klasszikus kapitalizmus gazdaság és kultúra elválasztása XX. századi gazdasági modell jogállam és gazdaság egységének keresése nyugati rendszer új világrend a nyugati modell kiterjesztése az amerikai kultúra és gazdaság hegemóniája a kultúrák demokráciája, gazdasági kiegyenlítıdés (EU) Fogyasztás-elmélet Termelés a termelésért elv fogyasztói társadalom fogyasztói tudatosság Szükséglet: szükséges hasznos kellemes (Malthus) A magyar társadalom nem élte meg a fogyasztó társadalmat, hanem egymásra tolódik a fogyasztói tudatosság modelljével. Maslow szükséglet-elmélete fogyasztói kosár állampolgár fogalma Biztonság szabadság jólét hármassága A fogyasztói elmélet alapfogalmai költségvetési korlát külsı vagy belsı korlát (modell szerepe) fogyasztói kosár szegénység ( Amint az emberek kilépnek a szegénységbıl, tömeges Nestlé-fogyasztókká válnak. ) A fogyasztói kosár a monopolhelyzetek megszüntetését segíti elı. Preferencia-rendezés szabályai a fogyasztó a király tétel alkalmazása Közömbösségi görbe A közömbösségi görbe azon pontok mértani helye a fogyasztói jószágtérben, ahol a jószágkosarak közömbösségi relációban állnak egymással szemben. A közömbösségi görbe az egyes termékekkel, termelıkel, ágazatokkal szembeni közömbösség, a versenysemlegesség elve politikai szükséglet. Tökéletes helyettesítés és kiegészítés Helyettesítés: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyekben csak a termék ára a különbség a javak között. A tökéletes verseny fogyasztói oldala (pl.: értékpapírpiac). 4. oldal, összesen 24 oldal

3 Kiegészítés: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyekben a javak csak együttesen fogyaszthatók. Ágazati együttmőködés rendszere (pl.: autó olaj). A jól viselkedı közömbösségi görbe technikai feltételei Minden jószág pozitív hasznosságú nincs rosszaság (bads), fogyasztóvédelem Monotonitás ami több, az jobb Konvexitás az átlagot preferálja a szélsıségekkel szemben verseny elv Gazdaságpolitikai feltételek (egészségügyi modernizáció) A költségvetési térkép (telítettségi pont hiánya) Nincs olyan pont, ami a telítettséget mérné -> a több az jobb A helyettesítési ráta RS A B = dy dx Helyettesítési határráta: az egyik jószág fogyasztásának végtelen kis egységgel történı csökkentése esetén hogyan kell változtatni a másikén, ha ugyanazon a közömbösségi görbén maradunk. MRS = dx/dy A helyettesíthetıség fogalma A jól viselkedı közömbösségi görbe állandó helyettesíthetıség. A helyettesíthetıség: a termékek, ágazatok egymásnak állandó és tökéletlen versenytársai A helyettesíthetıség alternatívája: kiszolgáltatottság, vagy húzóágazat (Google, Microsoft) A helyettesítési határráta és értékelmélet Hogyan értékeli a fogyasztó a két jószágot egymáshoz képest Az értékelmélet: az általános, hosszú távú gazdaságpolitikai elveket hogyan kell alkalmazni az egyéni döntésekben Objektív értékelmélet munkaérték-elmélet (klasszikus politikai gazdaságtan) Szubjektív értékelmélet neoklasszikus közgazdaságtan (angolok a teát szeretik, az olasyok a kávét) Új világrend és értékelmélet Az értékrend objektivitása: a fogyasztó hogyan tudja megvalósítani az értékrendet (vállalati perek, autógyárak visszahívásai gyakorlata) A minıség szerepe (kevés sok jóból a sok) takarékosság A fogyasztói tudatosság: a jogos vágyak elérhetısége, a hosszú távú harmónia fogyasztás és termelés között. A hasznosság fogalma A hasznosság: a szükséglet-kielégítés mértéke a fejlıdési célhoz való hozzájárulás mércéje A hasznos javak tömegessé válása (háztartási gépek, fogyasztói racionalitás) Érték szükséglet hasznosság közötti összhang (környezetvédelem) Pl.: ha a kínaiak autót vesznek, nagyon sok autó lesz, és nı a globális felmelegedés Döntés és tapasztalati hasznosság (Daniel Kahneman) A döntési hasznosság: a piaci szereplık választásaival áll kapcsolatban, döntésekbıl következtetünk rá, illetve döntéseket kívánunk megmagyarázni vele. A tapasztalati hasznosság: a kimenetelekhez, végeredményekhez kapcsolódó élvezeti értékekre vonatkozik. Érzelmi hatás (éhes vásárló) körülményének hatása (együttes vagy külön-külön érzékelés) múltbeli tapasztalatok, alkalmazkodás idıbelisége. Pl.: csoportos szóbeli vizsgánál az egyik vizsgázó beszéde hatással van a többiekre A kardinális hasznosság-elmélet A hasznosság tıszámokban mérhetı, nem csak viszonyításként az elosztás szempontja. (Jevons, Gossen, pénz és hasznosság viszonya) Az örömökkel és bánatokkal való gazdálkodás (Platón) A fogyasztók hasznossági szintjének növelése a gazdaságpolitikai irányítás szakértelme intézményi környezet politikai-közösségi szükséglet. Az ordinális hasznosság-elmélet (Hicks, 1937, érték és tıke) A hasznosságot csak relációként, a különbözı fogyasztói jószágkosarak között arányként ismerjük. A gazdaságpolitikai kérdés: a fogyasztó mire költi el a pénzét, és hogyan lehet befolyásolni (Keynes, Általános elmélet, 1936). Hasznosság-elmélet és etika Hasonlósági posztulátum a pszichológiai reakciók hasznossága. (Harsányi János) Játékelmélet és hasznosság. Szabályalapú vs. cselekvésalapú utilitarianizmus Aki racionális módon kívánja szolgálni közös érdekeinket, annak be kell tartania a 5. oldal, összesen 24 oldal 6. oldal, összesen 24 oldal

4 parancsokat. Határhaszon a kardinális elméletben a hasznosság mértéke: konkáv görbe a hasznosság növekedése (csökkenı egyenes) Csökkenı határhaszon elve: Gossen I. törvénye A határhaszon A határhaszon a jószágfogyasztásból származó élvezet növekedési üteme. A határhaszon az a döntési szempont, ami alapján a fogyasztó választ, keresletet támaszt. A határhaszon-elmélet az a támpont, ami alapján a vállalat és az állam döntéseket hozhat a termelésben a kiválóságra való törekvés. A hasznossági függvény A jobban preferált kosarak nagyobb, a kevésbé preferáltak kisebb számot kapnak x 1, x 2 y 1, y 2 u x 1, x 2 u y 1, y 2 Hasznossági függvény szerkesztése a közömbösségi görbékbıl A hasznossági függvény (Debreu, 1954) 5. elıadás ( ) Fogyasztói optimum Varian 5. fejezet Bevezetés Költségvetési egyenes: a fogyasztó választási lehetıségeinek halmaza, reáljövedelme Hasznosság: a fogyasztó jólétének, boldogoságának mértéke A közgazdaságtan hogyan tudja segíteni a tudatos fogyasztói döntést? A fogyasztói optimum Érintési feltétel: egy pontban érintse a közömbösségi görbe a költségvetési egyeneset -> ez lesz az optimális választás. Az optimális választási Az optimális választás: a fogyasztó számára a megvárásrolható legjobb fogysztó kosár 7. oldal, összesen 24 oldal Az optimumban a fogyasztó fizetési hajlandósága egybeesik a piaci értékítélettel Az optimumban a szubjektív érétkítélet válik objektívvá Optimális és nem optimális helyzet Klasszikus kapitalizmus: a költségvetési korláthoz igazodik a fogyasztói értékítélet Kemény és puha költségvetési korlát(fogyasztó hiteelek, hitelkártya) XX, század a fogyasztói értékítélethez igazítják a költségvetési korlátot Új világrend: a költségvetés és a fogyasztó vágyai közötti harmónia Az optimum feltételei Szükséges feltétel: nem lehet az egyik jószágból fogyasztott mennyiség zérus szélsı optimum Elégséges feltétel: ha a fogyasztó preferencia-rendezése konvex, akkor az optimum szükségképpen belsı optimum A jól szervezett piac (Tesco) Az optimum értelmezése Az érintési pont az értékes és az értéktelen közötti határ hosszú távú tendenciák figyelembevétele (terepjáró hibrid autó, élelmiszerek) Az optimális fogysz jószágkosár a jólét tartalma, a reáljövedelem konkrét formája, a helyes életmód követése Példák a fogyasztói optimumra (szélsı optimum) Példák a fogyasztói optimumra (tökéletes helyettesítés) Amelyik az olcsóbb, azt fogom választani. Példák a fogyasztói optimumra (tökéletes kiegészítés) Az x és y terméket mindig együtt fogyasztja. (Pl.: Calgonnal a mosógép is tovább él! ) A hazai fogyasztói kosár 2005-ben Háztartás-statisztika 26% - élelmiszer 8. oldal, összesen 24 oldal

5 24% - lakásfenntartás 19% - közlekedés és hírközlés 6-7% - egészségügyi kiadások 5% - ruha + természetbeni juttatás Minél nagyobb a jövedelem, annál kevesebb %-ot költünk kajára, és annál nagyobb %-ban költünk közlekedésre és hírközlésre. Mikroökonometria Döntéshozói szintő adatok elemzése Diszkrét fogyasztói modellek minden fogyasztó döntése a hasznosságtól és egy véletlen hibatagtól függ (a fogyasztó irracionalitásának következménye) A fogyasztási közgazdasági szociológiai modellje Vasbértörvény, a munkabérnek három eleme van: az egyén fenntartása, családfenntartás, történelmi-erkölcsi elem. (Marx) - a munkásnak nincs hazája Thorstein Voblen: a dologtalan osztály elmélete a fogyasztás irányításának tudománya a fogyasztás társadalmi státusz kifejezése Közösségi és individuális döntés A fogyasztás nem individuális közösségi javak )áram, telefon, televízió, Internet) 1. Mobil (nem telefon, személyhez kötött tárgy, személyi) 2. gáz 3. víz 4. villany 5. gyerekre fordított kiadások Fogyasztás és identitás A fogyasztás: társadalmi normák és szabadság (George Akerlof modellje) A fogyasztás nyelv (márkák ismerete) Regionális fogyasztói kosár kialakítása (NFT, gazdasági lejtı megszüntetése) Új világrend és fogyasztói kosár Élelmiszerbiztonság megteremtése A fogyasztói tudatosság erısítése A jóléttel szemben a jól-létre kerül a hangsúly Több az öröm és kevesebb a tárgy. Az idınyomortól való elszakadás. Ha tudod mennyi az elég, gazdag vagy Eszközei Fogyasztóvédelem (használati utasítás) Tisztességes verseny Fogyasztói tudatosság támogatása (autózás és felelısség) A szükségletek és azok kielégítése iránti felelısség (Édentıl keletre) Az EU és a fogyasztóvédelem Általános célok: 1. a közös európai védelem magas szintje 2. a közösségi védelmi szabályok kikényszerítése 3. a civil fogyasztói érdekvédelmi szervezetek integrálása Speciális célok: a fogyasztók megvédése az egészségügyi fenyegetettségtıl 1. a társadalom elmozdítása az egészségesebb élet felé 2. a betegség esélyének csökkentése 3. egy gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakítása Keresleti függvény fogalma Az egyéni keresleti függvény az egyéni vásárlást meghatározó tényezık és a vásárolt mennyiségek közötti kapcsolatot mutatja meg. Magyarázó változók: a, termék ára B, a fogyasztó jövedelme C, környezeti feltételek, amelyekben vásárlást meghatározó egyéb tényezıket sőrítettük A keresleti függvény minıségi jellemzıi A termék közgazdasági fogalom, segíti a fogyasztót a helyes életmód kialakításában, célja elérésében. A termék anyag + hozzá kapcsolódó életmód, kultúra (szolgáltatás szervíztársadalom) Élelmiszer, ruha, lakásfenntartás, oktatás, egészségügy, lakásberuházás, közlekedés, hírközlés 9. oldal, összesen 24 oldal 10. oldal, összesen 24 oldal

6 A keresleti függvény mennyiségi tényezıi Az egyéni keresleti függvény tervezési eszköz Termelı marketing Állam fogyasztás-szociológia, az emberi tényezı (orosz nemzeti fejlesztési terv) Fogyasztók társadalmi csoporthoz való tartozás Az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe 6. elıadás ( ) Egyéni és piaci kereslet A javak osztályozása Normál jószág: a jövedelem növekedésének hatására nı a vásárolt mennyiség Alárendelt jószág (inferior jószág): a jövedelem növekedésének hatására csökken a keresett mennyiség Luxus jószág: a jövedelem növekedési üteménél jobban nı a keresett mennyiség További osztályozás: Szükséges búza, rizs, kukorica, kenyér, tej, szalonna, hagyma dohány, alkohol A bőn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabja - Mandeville A hasznos javak azok, amelyek idıt illetve munkát takarítanak meg. A közösségi magatartás anyagi feltételei (bevásárlóközpont, WiFi, szabadidı, kultúra) Kísérleti közgazdaságtan Vernon L. Smith pszichológia és közgazdaságtan Hogyan viselkednek valójában a fogyasztók és ez ellentmond-e a közgazdaságtannak? Csak a felismerésen alapuló, a piac nyelvének ismerete nélkül racionális döntés fogalma frusztráció illúzió A keresleti függvény a márka fogalma Árváltoztatási hatás Márka a három szükségleti forma egyszerre Életgörbe pozicionálás (Coca Cola, Harley Davidson) Ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe Inverz keresleti függvény Inverz keresleti függvény: ha a keresleti görbét úgy tekintjük, hogy az árat fejezi ki a mennyiség függvényében, az inverz keresleti görbéhez jutunk. Giffen-jószág: A piaci kereslet A piaci keresleti függvény szellemiséget hordoz, amit az egyes fogyasztó követ vagy elvet, és ezt a keresett mennyiség révén teszi meg. Az egyes rövidebb vagy hosszabb fogyasztói divatok a szellemiséget érzékeltetik (európai átlagfogyasztó) A piaci keresleti függvény szerkesztése Adott ár mellett az egyik ennyit, a másik annyit vásárol. A keresett mennyiség a piacon a P*x ár mellett a két egyéni keresett mennyiség összege: X* = X*1 + X*2 X*, P*x a piaci kereslet egy pontja A görbe többi pontja hasonló módon szerkeszthetı Szerkesztése: Az egyéni cselekvés és a társadalmi folyamatok közötti viszony és a mennyiség és minıség közötti kapcsolat. Minden termék hordoz szőkebb vagy tágabb közösségi tartalmat (internet, mobiltelefon, élelmiszerfogyasztás) A diszkrét javak. extenzív és intenzív határ Diszkrét jószág az, aminek a fogyasztása jól meghatározott egységenként történhet (autó, mosógép, stb.) Extenzív határ: egyre több fogyasztót akarunk bevonni a fogyasztásba (internet elterjedtség) intenzív határ: egy fogyasztót egyre nagyobb fogyasztásra szeretnénk rábírni. Rugalmasság A rugalmasság a keresleti görbe jellemzésére szolgáló matematikai-statisztikai eszköz (Alfred Marshall) A rugalmasság azt méri, hogy ha az egyik változót 1%-kal változtatjuk, akkor hány százalékkal változik a másik változó. 11. oldal, összesen 24 oldal 12. oldal, összesen 24 oldal

7 A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt mutatja meg, hogy a keresett mennyiség hány %-kal változik, ha az árat 1%-kal változtatjuk. Egy normális árhatású jószág keresleti görbéjénél az ár és a mennyiség egymással ellentétesen mozog, és így e Q,P negatív lesz. A keresleti árrugalmasság értékei Amikor e Q,P < -1, ez azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése ennél nagyobb mértékő mennyiségi csökkenést okoz: ekkor a keresleti függvény rugalmas. Amikor e Q,P = 1, ez azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése ugyanolyan mértékő mennyiségi csökkenést okoz, ekkor a keresleti függvény egységnyi rugalmasságú. Amikor e Q,P > 1, akkor rugalmatlan. Árrugalmasság és helyettesítési hatás Ha a jószágnak helyettesítıje van, akkor a jószág árrugalmas luxus javak verseny. Ha a jószágnak kevés helyettesítıje van, ott a jószág árrugalmatlan alapvetı javak monopólium Egységnyi árrugalmasság hasznos javak Árrugalmasság és árszint Egy iparág, vagy vállalat teljes árbevétele az adott mennyiség (Q) szorozva a termék árával: TR = P * Q Árrugalmasság és teljes árbevétel Ha a jószág árrugalmas, akkor árcsökkenés esetén a teljes árbevétel nı Egységnyi árrugalmasságnál az árváltozás hatására A jövedelemrugalmasság A jövedelemrugalmasság azt méri, hogy hogyan változik százalékosan a keresett mennyiség, ha a jövedelem 1%-kal változik. Normál jószágokra e Q,I pozitív, mert a jövedelem növekedésének hatására nı a vásárolt mennyiség is Inferior vagy alárendelt javaknál e Q,I negatív. Ha e Q,I > 1, akkor a jószágokból vásárolt mennyiség nagyobb mértékben nı, mint a jövedelem ezt nevezzük luxusjószágnak. Keresztárrugalmasság A keresztárrugalmasság azt méri, hogy ha ez egyik jószág ára nı, akkor hogyan változik a másik 13. oldal, összesen 24 oldal jószágból a keresett mennyiség. E y,px = egyik termékbıl vásárolt mennyiség A keresztárrugalmasság nevezetes értékei ha az értéke pozitív, akkor helyettesítı javakról van szó. Ha az értéke negatív, akkor kiegészítı javakról van szó. Ha zérus, akkor a két jószág független egymástól. 7. elıadás ( ) Munkaszüneti nap, de állítólag az elıadás anyagát meg kell tanulni. 8. elıadás ( ) A technológia Varian 18. fejezet Eddig arról volt szó, hogy mi a fogyasztás szerepe a közgazdaságtanban, mostantól a termelésrıl lesz szó. Alapfogalmak A technológia az emberi kultúra tárgyi alakja a szükségletek kielégítését lehetıvé tevı szaktudás és eszközrendszer mőszaki kultúra. Technológia munkamegosztás (Adam Smith, tőmanufaktúra, mobiltelefon) Technológia értékrend gazdaság (hadiipar, multinacionális cégek és technológia-politika, Európai Technológiai Hivatal) Gazdálkodási és mőszaki kultúra (multik, mobiltelefon) A technológiák osztályozása Magtechnológia (gyógyszer) kiegészítı technológia (patikahálózat) periférikus technológia (csomagolás) Magyar viszonylatban a gyógyszer húzótechnológia lehet. Nem a vegyészmérnökök állománya miatt, hanem a kultúra miatt. Fontos a csomagolás is: a magyarok sokat vesznek, és tárolják, míg pl.: Afrikában csak annyit vesznek, amennyit el is fogyasztanak, mert ott nincs hőtıszekrény. Alaptechnológia kulcstechnológia (nanotechnika) iramdiktáló technológia (információs technika) Az információs technológia leértékelıdött, már mindenhol elérhetı. Terméktechnológia (fogyasztás) Ha fogyasztunk valamit, akkor részeivé válunk a technológiának. Folyamat és gyártástechnológia (termelés) 14. oldal, összesen 24 oldal

8 Termelési függvény Az output szintjét jelölje y. Egy adott technológia termelési függvénye: mekkora a maximális kibocsátás adott inputfelhasználás mellett. X 1, X 2, X 3: termelési tényezık: föld, munka, tıke innováció, kreativitás Technológiai halmaz y= f x 1,, x n Ez egy konkáv halmaz: ha növelem az x értékét, akkor a termelés növekedése egyre kisebb: csökkenı hozadék. A termelési függvény A termelési függvény, a technológia négy területe: ipar, mezıgazdaság, közlekedés, kommunikáció ágazati elemzés Technológiai menedzsment: a szervezet érdekében a technológia, kereszt funkcionális irányítás Termelési függvény y' = f(x') a maximális output szint, ami x vesszı inputtal elérhetı (Roemer Schumpeter) Határtermék, határtermelékenység y= f x 1,, x n A határtermék azt mutatja meg, hogy egy termelési tényezı mennyiséget változik, hogyan változik a termelés nagysága Rövid táv és hosszú táv (Marshall) MP i = deltay deltax i Rövidített (fix) termelési tényezı: aminek a mennyisége rögzített függetlenül az output szintjétıl (kórház) Változó termelési tényezı: az output szintjétıl függ a termelési tényezı nagysága (nıvér és orvos közötti munkamegosztás) Rövid táv: legalább egy termelési tényezı rögzített 15. oldal, összesen 24 oldal Hosszú táv: minden termelési tényezı változik (robottechnika) Hosszú táv: több tényezı egyidejő felhasználása Több tényezı mellett a termelési függvény (többváltozós termelési függvény technológiai korszakok): Isoquantok két input esetében y= f x 1, x 2 =2 x x 2 Az isoquant: azon hatékony termelési kombinációk halmaza, amelyek azonos kibocsátást eredményeznek. : K: a tıke, L: a munka A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) A meredekség mutatja azt az arányt, aminél a két input helyettesíti egymást azonos termelési szint mellett. A gazdaság dinamikája Edmund S. Phelps technológiai fejlıdés munkanélküliség A munkanélküliség természetes rátája a munkaerı várakozása A munka mint önmegvalósítás Európa és USA különbsége Technológiai korszakok Taylorizmus: mozdulattervezés a vállalat mint értékrend (a magasra értékelt ember) magas bér (A McDonald's is e szerint mőködik: minden pontosan le van írva, hogy hogyan kell csinálni.) Ez a '10-es évek (ez ZH kérdés) Fordizmus: futószalag Ford-falu (lakótelep): a munkásoknak egy helyen kell lakniuk; saját szabályokkal (ittas embert kirúgtak, nem házas ember nem dolgozik jól, mert a nıkre gondol). Hasonló volt nálunk a csepei gyárban is. Ez a '30-es évek (ez ZH kérdés) GM-izmus (GM = General Motors): futószalag + hivatali szervezet az új ipari állam (Galbraith) technokrácia szabadság a fogyasztásban rabság a termelésben Neokonzervatív fordulat: ipartalanítás - számítástechnika SDI Ez a '70-es évek vége (ez ZH kérdés) Toyotizmus menedzseri forradalom Az informatikát a logisztikára használják. A vezetık látják, hogy mit csinál a munkás. 16. oldal, összesen 24 oldal

9 Új globalizációs korszak Automatizáció kiterjedése alkotó munka tömegessé válása K+F (posztmodern vállalat) Magától mőködı gyárak, az ember már csak felügyeli a gépek mőködését. Egészségügy, oktatás, emberi tényezı Őrtechnikai fejlesztések mezıgazdaság modernizálásának programja Esélyek a piramis alján (C. K. Prahalad) Az eddig kiszorítottak bevonása a piacra termelési tényezıként ( Most végre vagyok valaki! ) Technológia képesség fejlıdés (textilipar, autópálya vasút) Mezıgazdasági modernizáció biotechnológia 9. elıadás ( ) Profitmaximalizálás és költségminimalizálás Varian 19. fejezet Technológia és munkamegosztás A technológia az értékrend alkalmazása a szőkebben vett termelés területén (árvíz) Smith munkamegosztás-elmélete A szellemi munkán belüli munkamegosztás outsourcing-jelenség (pl.: egy amerikai callcenter lehet Indiában is) Az eddig kiszorítottak bevonása a piacra termelési tényezıként (Prahalad: Esélyek a piramis alján katonai technológia): hogyan lehet az alsóbb réteget bevonni a termelési folyamatba? Termelési függvény és hozadéki szférák : rövid távú termelési függvény Eredményesség, hatékonyság Hatékonyság: a termelési tényezık együttmőködése mennyire hatékony Eredményesség: a piac hogyan ítéli meg az együttmőködést (költségfüggvények) Növekvı hozadék keresése és kollektív hatékonyság Közgazdaságtan és szervezetelmélet A kollektív hatékonyság A hatékonyság növelésének a forrása a közösségi termelés (termelékenységi vita). A kollektív hatékonyság: kiemelkedı képesség érvényre juttatása (innováció és 17. oldal, összesen 24 oldal intézményrendszer). A demokratikus termelésszervezés: mindenki fejlesztheti saját képességeit (bérbiztosítás, amerikai üzleti modell). Skálahozadék A skálahozadék azt mutatja meg, hogy több termelési tényezı egyidejő felhasználásával hogyan változik a termelés (hosszú táv, Roemer). Növekvı állandó csökkenı A hozadéki szférák viszonyai csökkenı állandó növekvı (mi a növekedés forrása vezetés feladata) A vállalat fogalma Smith: Ebédünket nem a mészáros, a pék, vagy a sörfızı jóindulatának köszönhetjük. A mészáros, a pék, a sörfızı mint az alkotó munka intézménye (Lovagregény: hogyan csinálnak vállalatot 4-en) ricardo-i modell Coase: A vállalat természete (1938) miért nincs csak egy vállalat miért van egyáltalán vállalat. Szküllla és Kharübdisz Coase: A vállalat a hosszú távú, tökéletlen szerzıdések intézménye (technológia és vállalat Taylorizmus, Fordizmus) Ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államoknak Armen Alchian: (70-es évek) a vállalat az önkéntes együttmőködéshez köthetı tulajdonjogi közelítés beruházás és humán tıke (Oliver Hart) A vállalat a társadalmi rend fenntartásának egyik intézménye, az értékrend alkalmazása adott technikai-kulturális környezetben. A vállalat küldetése A vállalatirányítás céljai: a nyereség, a növekedés és a fennmaradás A vállalat küldetése: a vállalat által képviselt kulturális hagyomány hosszú távú fenntartása (Connecting People, Imagination at work). A klasszikus kapitalista vállalat küldetése a profit. Új világrend: a küldetés fogalom kiterjesztése A vállalati kultúra A vállalati kultúra: a vállalathoz tartozók (fogyasztók, alkalmazottak, vezetık) kulturális közösséget is alkotnak, ami lehetıséget ad a piaci teljesítményre (Audi, Suzuki, indiai, kínai vállalatok, stb.). 18. oldal, összesen 24 oldal

10 A vállalat célja, hogy az emberek együttmőködése iránti létszükséglet kielégítése (Thomas Chambers, marketing és innováció robottechnika) klasszikus kapitalizmus. A profit fogalma Bevétel költség = profit Klasszikus kapitalizmus: a profit forrása a munkás kizsákmányolása, a fogyasztó becsapása, átlépés az erkölcsi korlátokon és a közösségi érdeken (reziduális elmélet). A küldetés teljesítésének bizonyítéka a profit nagysága (Smith). A profit a kollektív hatékonyság jutalma. Profitmaximalizálás rövid távon algebrai forma Bevétel p y = p f x 1, x' 2 és költség w 1 x 1 w 2 x ' 2 Matematikailag: max p f x 1, x ' 2 w 1 x 1 w 2 x ' 2 Egyenlı profit egyenes PI= p y w 1 x 1 w 2 x 2 A termelékenység közötti különbség maximalizálása A határtermék (határtermelékenység): a termelési tényezı felhasználásának növelése és a termelés növekedése közötti arány. Átlagtermelékenység: a termelés nagysága és a termelési tényezı felhasznált mennyisége közötti arány Fizikai munka termelékenysége szellemi munka termelékenysége (feladat, minıség, tıke és munka, a szellemi munka mint rendszer) Költség A költség a termelési tényezık újratermelésének biztosítása. Klasszikus politikai gazdaságtan: objektív költség XX. század alternatív költség-elmélet XXI. század: a termelési tényezı hosszú távú fennmaradásához szükséges erıforrás biztosítása Az új költség-elmélet A föld esetében a költségeket a globális fenntarthatóságához való viszony határozza meg (olaj-ár) A munkaerı költsége: az emberléttel összefüggı költségek az alapvetı szükségletek egy demokratikus társadalomban. (F. Perroux francia közgazdász) oktatás, egészségügy, minimálbér Költségminimalizálás Egy cég akkor költségminimalizáló, ha a termelést a lehetı legkisebb költség mellett végzi el. A c(y) jelöli a cég legkisebb költségét adott termelési szint mellett, függetlenül attól, hogy az 10. elıadás ( ) Költségminimalizás költséggörbék Varian fejezet Bevezetés A vállalat a kollektív hatékonyság magvalósításának egyik szervezeti formája A vállalat céljai: fennmaradás, növekedés, profitmaximalizáslás eszközei: küldetés, kultúra A profit a kollektív hatékonyság jutalma A költség a termelési tényezık újratermelésének biztosítása Költségminimalizás Egy cég akkor költségminimalizáló, ha a termelést a lehetı legkisebb költség mellett végzi el. A c(y) jelöli a cég legkisebb költségét adott termelési szint mellett, függetlenül attól, hogy az milyen termelési tényezıkbıl származik. - ABC-számvitel (Robert Kaplan) Isocost Az isocost: az összes elérhetı inputkombináció adott pénzösszeg felhasználása mellett. Adott pl. 100 egység pénzfelhasználása és w 1 és w 2 árak mellett az isocost w 1 x 1 w 2 x 2 =100. Isoquant Minden inputkombináció y outputot eredményez. Melyik a legolcsóbb? A költségminimalizálási probléma 19. oldal, összesen 24 oldal 20. oldal, összesen 24 oldal

11 A költségminimalizálás közgazdasági vonatkozásai A költségminimalizálás kifejezi a racionalitásra való törekvést. A dualitás: a termelési képesség kifejtéséhez szükséges erıforrásokat kell biztosítani. A költségcsökkentés csak ösztönzı tényezı a technológia jobb használatához. Költségtakarékosság és érték A pazarlás problémája a termelés szükségletei (reprezentációs költségek) Költségtakarékosság: a gép függeléke az ember (Ricardo) Költségtakarékosság alaptechnológia, kollektív hatékonyság és költségek Kiskereskedelem, fogyasztók, termelık és az értékprobléma (Wal-Mart, mezıgazdaság) Költségfüggvények Rövid távú költségfüggvény: c s =w 1 x 1 w 1, w 2, x ' 2, y w 2 x ' 2 Hosszú távú költségfüggvény: c y =w 1 x 1 w 1, w 2, y w 2 x 2 w 1, w 2, y Állandó és majdnem állandó költségek Elveszett költségek: ha egy innováció megalkotásakor nem a cég az elsı, akkor az arra szánt összeg elveszett költség. Átlagos és határköltség Teljes költség: c y =c v y F Átlagos változóköltség-függvény: Átlagos fixköltség-függvény: Határköltség: MC y =c y ' AFC= F y AVC= c v y Az átlagköltséggörbe megszerkesztése <könyv: ábra> <könyv: ábra: Határköltség> <könyv: ábra> Termelékenység és költség A határtermék (határtermelékenység) és a határköltség viszonya a munkabér esetében: MC= w L MP A minimálbér és a szegénység kérdése: politika és gazdaság viszonya 21. oldal, összesen 24 oldal Eredményesség és hatékonyság kapcsolata (Kína, India) 11. elıadás ( ) Vállalati kínálat és tökéletes verseny Varian 22. fejezet Verseny feltételei, vállalati kínálati függvény, fedezeti pont üzembezárási pont Bevezetés Piaci magatartás magatartás kínálat függvény. A kínálati függvény: adott áron mennyit lenne hajlandó a vállalat eladni pozitív meredekség A piaci formák történeti összefüggésben Feudalizmus céhrendszer a monopólium (Kádár-rendszer, kartellesedés). Klasszikus kapitalizmus szabad versenyes kapitalizmus az erkölcsi és politikai korlátok alól való felszabadulás a hatékonyság forrása (Ricardo, privatizáció, globalizáció elsı szakasza). Tökéletes verseny feltételei A verseny elmélete <-> darwinizmus. (Alfred Marshall, világkereskedelmi tárgyalások, az orosz WTO-tagság) Egyesíteni kell az erkölcsöt és a versenyt. (Frank H. Knight, 1921) Homogén termék (EU jogszabályok) Sok eladó, sok vevı (tızsde, bevásárlóközpont, e-kereskedelem) Tökéletes informáltság A, Minden vevı azonnal, költségmentesen megismerheti az árakat (nagycsarnok, bevásárlóközpont, e-kereskedelem, jogszabályi környezet) B, Minden eladó azonnal, költségmentesen megismerheti a legjobb vállalati technológiáját (szabadalmi rendszer, ipari kémkedés) Szabad be- és kilépés Jogi korlátoktól való megszabadulás (munkavállalás, engedélyek beszerzése, Mo. 24., 114. OECD-listán) Tıkekorláttól való megszabadulás (bankrendszer, tızsde, kockázati tıketársaságok) Tökéletes verseny A verseny eredménye: árelfogadás A tökéletes verseny gazdaságpolitika A piac nem általában közvetíti a szabályokat, hanem az értékrendnek megfelelı szabályokat érvényesíti ettıl lesz kiszámítható a piac. 22. oldal, összesen 24 oldal

12 Demokrácia egyik vetülete sport és kultúra metaforája Kínálati magatartás max py-c(y) TR = py MR = dtr/dy = p P = MR = MC elsırendő feltétel MR' MC' másodrendő feltétel MR a vállalat bevételei, piaci viszonyai magkompetencia kultúra és gazdaság MC a vállalat hatékonysági összefüggései (alaptechnológia és kulcstechnológia) Rövid távú kínálat hogy kétféle van. A rossz termék árához fog igazodni a piac, hacsak a jó termelık nem tudnak önálló piacot teremteni. Az elkülönített piac jelzés a fogyasztók számára a minıségrıl intézmény és piac egysége. Az agrárgazdasági modell tökéletes verseny (zöldséges, multinacionális vállalatok, modern állami, EU agrárszabályozás) A tökéletes verseny mőködtetésébe be lehet vonni a termelıket és a fogyasztókat. 12. elıadás ( ) Nem voltam bent. 13. elıadás ( ) Nem voltam bent. Profit Fedezeti pont Fedezeti pont: bevétel = költség Normál profit: a szokásos, elérhetı profitnagyság a kamatlábbal való közelítés A tökéletes verseny értelmezése A tökéletes versenyben a fedezeti pont a hosszú egyensúly. A létbiztonság megteremthetı a verseny feltételei mellett is (Európai Unió versenypolitikája szolgáltatások piaca) Verseny és kollektív hatékonyság versenyzı együttmőködés A verseny értelmezése Tisztességes verseny az erkölcsi rend betartásával is lehet versenyezni (Ludwig Erhard) monopólium-ellenesség és demokrácia. Progresszív realizmus biztonságpolitika és verseny viszonya USA Kína India verseny és alkalmazkodás együttese (Thomas Friedman) A tragacs-piac modellje Akerlof modellje a minıségre való törekvés a piac szegmentálásának módja Két termelı: jó és rossz. A fogyasztók nem tudják a termékrıl, hogy milyen, de azt tudják, 23. oldal, összesen 24 oldal 24. oldal, összesen 24 oldal

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC Mikroökonómia - 2. elıadás Speciális közömbösségi görbék z I és P 1 FOGYSZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI FOGYSZTÓ OPTIMÁLIS VÁLSZTÁS (ism.) Optimális választás: z U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia 2009 őszi félév

Mikroökonómia 2009 őszi félév Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Termelési tényezık piaca

Termelési tényezık piaca 1 /17 Termelési tényezık piaca inputpiac Keresleti oldal Kínálati oldal Vállalat: kereslete származékos kereslet Függ: - Az inputtényezı határterméke - Az inputtényezı ára - Az inputok helyettesíthetısége

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás 4-5. előadás A jövedelem- és árváltozások hatása a fogasztói döntésre ICC és Engel-görbe, PCC és egéni keresleti függvén. A iaci keresleti görbe származtatása. A fogasztói többlet. Kereslet-rugalmassági

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? a. mennyiért, kik, hogyan b. hányan, mit, mikor c. mit, hogyan, kinek d. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus?

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

Mikroökonómia I. (KGIB2)

Mikroökonómia I. (KGIB2) Mikroökonómia I. (KGIB2) ELTECON-BA, tavaszi félév Tanszék: ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék (tanszéki adminisztráció: Lágymányos Északi Tömb 359) Tárgyfelelősök: Horn Dániel (horndnl@gmail.com,

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan VON THÜNEN-MODELLEK Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július Vázlat 1 Mai

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Szolnoki Főiskola Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Írta: Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Lektorálta: Gödör

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy: neve (magyar) Vállalatgazdaságtan neve (angol) Enterprise economics NEPTUN kódja AV-IDT-AG01

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK OKTATÁSI SEGÉDLET MISKOLC 2011 2 Mikroökonómia feladatok 3 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK OKTATÁSI SEGÉDLET

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói,

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói, 2. előadás Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció Közgazdaságtan: Gazdaság: Szükséglet: Hasznosság: Termelés: Termelési 1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága .9.. Chapter Chapter. Előadás Rugalmasság és használata Rugalmasság A keresett vagy a kínált valamely meghatározó elemére való érzékenységét méri i árrugalmasság Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág

Részletesebben