JELENTÉS a Magyar Posta Rt. gazdálkodásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Posta Rt. gazdálkodásának ellenőrzéséről június

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-26-76/ Témaszám: 672 Vizsgálat-azonosító szám: V0105 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: dr. Podonyi László igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné számvevő tanácsos, tanácsadó Biró Endre számvevő tanácsos dr. Kemenczei Rezső számvevő Koós Lászlóné számvevő tanácsos, tanácsadó dr. Németh Klára számvevő tanácsos Szíjártó Károly számvevő tanácsos, tanácsadó Uglár László számvevő tanácsos, főtanácsadó Vati László számvevő tanácsos dr. Zelei Andrásné külső munkatárs Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságról: Koczor László Baranya megye számvevő dr. Fülöp László Csongrád megye számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Címe Jelentés a Magyar Posta Vállalat évi működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről (1993) Jelentés a belső ellenőrzés működéséről években kilenc állami tulajdonban lévő részvénytársaságnál, Jelentés a Magyar Posta Rt évi működésének ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Magyar Posta Rt. működésének tulajdonosi, szakmai irányítása, ellenőrzése A tulajdonosi jogok gyakorlása A döntési jogkörök szétválasztásának hatása A társaság stratégiái, a stratégia váltások oka, a változó koncepciók konzekvenciái A tulajdonosi jogok gyakorlója döntéseinek törvényessége, célszerűsége Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság működése, szabályozottsága A közfeladatok ellátása a szolgáltatás színvonala A közfeladat tartalma, terjedelme A postai hálózat működtetésének megváltoztatása A közfeladatok ellátásának mérhetősége és megítélése A postai szolgáltatásokra vonatkozó EU előírások és érvényesülésük Az MP Rt. minőségirányítási rendszerének megfelelősége, hatékonysága A hatósági felügyelet ellenőrzéseinek megállapításai, azok hasznosulása Az MP Rt. működésének szabályozottsága, törvényessége, a feladatok és a szervezeti rendszer összhangja A postai szolgáltatások szabályozása, azok változása, hiányosságai A törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a MP Rt. szabályzatainak összhangja A Magyar Posta Rt. gazdálkodása A gazdálkodás tervezése Az árképzés elvei A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulása Létszám és bérgazdálkodás A vállalkozási és megbízási szerződések A társaság vagyongazdálkodása Az MP Rt. társaságai és azoknak az MP Rt. eredményére gyakorolt gazdasági hatása 53 1

4 Az MP Rt. és a gazdasági társaságok kapcsolata, a tulajdonosi irányítás szabályszerűsége Az ingatlanok Anyag és készletgazdálkodás Beruházások előkészítése, megvalósulása, indokoltsága A Magyar Posta Rt. vagyonvédelme, belső ellenőrzése Biztonsági és vagyonvédelmi rendszer működése A társaság belső ellenőrzési rendszerének működése A Magyar Posta Rt.-nél korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításainak, javaslatainak hasznosulása 72 MELLÉKLETEK 1. Észrevételek 2. Főbb események kronológiája 3. MP Rt. tulajdonosi jogokat gyakorlói és vezérigazgatói között 4. Főbb stratégiai fejlesztések 5. Az MP Rt. piaci magatartása a Versenytanács 167/2001/52. VJ. Sz. határozata alapján 6. A Magyar Posta Rt évi befektetési portfolió tisztításának következménye 7. Megállapítások a vizsgált vállalkozási és megbízási szerződésekről 8. A Magyar Posta Rt. ingatlanai és a Klotild palota értékesítése 9. A Magyar Posta Rt évek közötti készpénzkészletének alakulása 10. Táblázatok 11. Tanúsítványok FÜGGELÉK 1. A Magyar Posta Rt. Integrált Posta Hálózat (IPH) beruházásának teljesítmény-ellenőrzése 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áfa Alaptevékenység APEH ÁPV Rt. ÁSZ BH B2A, B2B, B2C Ctv. DM általános forgalmi adó Az MP Rt. hagyományos tevékenységi körébe tartozó küldeményforgalmat és pénzforgalmat, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó tevékenységeket (pl. a pénzforgalmi-, megtakarítás-közvetítési) tevékenységet értjük Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Állami Számvevőszék Bírósági Határozat Az üzleti és a közigazgatási, a vállalatközi és a fogyasztói Internet alapú elektronikus információs, nagy- ill. kiskereskedelmi tevékenység évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról Direkt mail címzett reklámküldemény D+1 Feladási nap+1 nap EDR Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer EFQM Európai Minőség-irányítási Alapítvány EKR Elektronikus Közbeszerzési rendszer EPK Elektronikus Posta Központ EU Európai Unió EU irányelv Az Európai Parlament és Tanács 97/67/EK irányelve a közösségen belüli postai szolgáltatások fejlesztésére és a szolgáltatások minősége javítására meghatározott közös szabályokról HDB Hírközlési Döntőbizottság a hatósági felügyelet engedélyező, vitás kérdésekben döntéshozó szerve HíF Hírközlési Főfelügyelet Hkt. szerint a hatósági felügyelet másodfokon eljáró szerve január 1-jétől Nemzeti Hírközlési Hatóság Hkt évi XL. törvény a hírközlésről HTH Hírközlési Területi Hivatal Hkt. szerint a hatósági felügyelet egyik, elsőfokon eljáró önálló hatáskörű szerve IHM Informatikai és Hírközlési Minisztérium IPH Integrált Postahálózat FB Magyar Posta Részvénytársaság Felügyelő Bizottsága Gt évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról JNT Kft. JNT Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Kbt évi XL. törvény a közbeszerzésekről KHVM Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium KöViM Közlekedési és Vízügyi Minisztérium MeH Miniszterelnöki Hivatal 3

6 MGT MP Rt MPB Rt. MPEB Rt. Mt. NAH OGY OLH OLK PEK PEP PM POK POSTABANK Postatörvény Postatörvény (új) Priv. tv. Ptk. Ptké. SAP SZMSZ Szt. TQM V.I.B. Kft. A beruházási döntéshez szükséges Műszaki Gazdasági Tanulmányterv Magyar Posta Részvénytársaság Magyar Posta Biztosító Részvénytársaság Magyar Posta Életbiztosító Részvénytársaság Munka Törvénykönyve Nagyterületű adathálózat Országgyűlés Országos Logisztikai Hálózat Országos Logisztikai Központ Postai Elszámoló Központ Postai Elektronikus Piactér Pénzügyminisztérium Posta Oktatási Központ Postabank és Takarékpénztár Részvénytársaság évi XLV. törvény a postáról évi CI. törvény a postáról évi XXXIX. törvény Az állam tulajdonában lévő vállalkozási vagyon értékesítéséről évi. IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról Vállalati erőforrás-tervezést megvalósító komplex vállalati szoftvercsomag a belső ügyvitel teljes körű elektronizált kezelésére. Szervezeti és Működési Szabályzat évi. C. törvény a számvitelről Átfogó Minőségirányítás Vagyonkezelő, Ingatlanhasznosító és Befektető Korlátolt Felelősségű Társaság 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS a Magyar Posta Rt. gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Posta Rt. (MP Rt.) egyszemélyes részvénytársaság működését január 1-jén kezdte meg, a korábbi Magyar Posta Vállalat jogutódjaként. Az Rt. jelenleg 100%-ban állami tulajdonban van, részvényei felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. A postai tevékenység, a postai szolgáltatások nyújtásának jogi szabályozása, a részvénytársaság tulajdonosi jogainak gyakorlója az utóbbi években lényegesen megváltozott. Folyamatosan módosult a Magyar Posta Rt. feladata, működtetési struktúrája és jövőjével kapcsolatban kialakított koncepciója. A Magyar Posta Rt. részvényei felett a tulajdonosi jogokat 2002-ig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gyakorolta ben az állam tulajdonában lévő vállalkozási vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény módosításával a tulajdonosi jogok gyakorlója az ÁPV Rt. lett január 1- jétől változott az állam megtartandó tulajdonosi részaránya, a korábbi 100%- ról 50%+1 szavazatra módosult. A Magyar Posta Rt. ágazati-szakmai irányítását I. félévéig a KHVM, majd a Miniszterelnöki Hivatal látta el, 2002-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vette át a szakmai irányítási feladatokat. A postai tevékenységek ellátását, a szolgáltatások végzésének feltételeit korábban az évi XLV. számú postatörvény szabályozta, amelyet 2001-ben hatályon kívül helyeztek, a szabályozás a Hkt. része lett január 1-jével hatályba lépett a postáról szóló évi CI. törvény. A jogszabályok változását az EU szabályozása is indokolta. A társaság megalakulásakor a Posta saját tőkéje 15,6 milliárd Ft, ezen belül a jegyzett tőke 11,6 milliárd Ft volt. Az átalakulástól 1998 végéig, a szinte folyamatosan növekvő éves mérleg szerinti nyereségek a saját tőkét közvetlenül növelő külső források mellett gyarapították a Posta vagyonát. A vizsgált időszakban 2002-ig a társaság üzemi eredménye folyamatosan csökkent, a mérleg szerinti eredményt ingatlanok és befektetések értékesítése javította. A Magyar Posta gazdálkodása 2002-ben jelentős, 7,1 milliárd Ft üzemi veszteséggel zárult ban az üzemi tevékenység eredménye 3,4 milliárd Ft-ra emelkedett. A társaság jegyzett tőkéje az alapítástól 2002-ig nem változott, 2002-ben tulajdonosi döntéssel a jegyzett tőkét jelentősen megemelték. (A KöViM összesen 33,9 milliárd Ft értékű Postabank és Takarékpénztár Rt. részvényt apportált a Magyar Posta Rt. jegyzett tőkéjébe két részletben.) 5

8 BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék az évi XXXVIII. törvényben meghatározott hatáskörében és feladatai alapján 1993-ban, ezt követően 2000-ben ellenőrizte a Magyar Posta Rt. működését, gazdálkodását, hogy közszolgálati feladatait milyen színvonalon látta el, és felkészült-e az EU-csatlakozásra. Az ÁSZ 1998-ban kilenc állami tulajdonban lévő részvénytársasággal együtt vizsgálatot végzett a társaságnál, amely a belső ellenőrzés működésére irányult. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Magyar Posta Rt.: tulajdonosi jogainak gyakorlója törvényesen és célszerűen működtette-e a Magyar Posta Rt.-t, a tulajdonosi, valamint a szakmai irányítás és ellenőrzés biztosította-e a közszolgálati feladatok teljesítését, a postai szolgáltatások színvonalának javítását. A társaság ügyvezetésének és menedzsmentjének döntései elősegítették-e a rendelkezésre álló vagyon növekvő hatékonyságú hasznosítását, gyarapodását, megőrzését. Felkészült-e az Európai Uniós csatlakozásra; külső és belső szabályozása, szervezeti és működési rendszere összhangban volt-e a feladatokkal, belső szabályozása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak, társasági működésében és az általa teljesített közszolgáltatások során a vonatkozó jogszabályi környezetben a piacgazdaság alapvető elvei érvényesültek-e; az alapító okiratában és a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően törvényesen, célszerűen és eredményesen gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal és a központi költségvetésből nyújtott céltámogatással. A megkezdett és befejezett fejlesztések összhangban voltak-e a közfeladatok biztonságos ellátásával, érvényesültek-e a közbeszerzési törvény előírásai; vagyonvédelmi rendszere és a belső ellenőrzése elősegítette-e a hatékony gazdálkodást, továbbá hogyan hasznosította a társaság tevékenysége, gazdálkodása ellenőrzéséről készült korábbi ÁSZ jelentések megállapításait, javaslatait, ajánlásait. A beruházások ellenőrzése keretében a teljesítményellenőrzés módszerével értékeltük a Magyar Posta Rt.-nél megvalósított Integrált Posta Hálózat (IPH) beruházás eredményességét. A kérdések összeállítása és a vizsgálat lefolytatása az Állami Számvevőszék által adaptált és alkalmazott teljesítményellenőrzés módszertanát követte. Az eredményesség értékelésénél választ kerestünk arra, hogy a megvalósított IPH beruházás megfelelt-e a kitűzött céloknak. Ennek kapcsán vizsgáltuk a rendszerrel szemben támasztott gazdaságossági követelmények teljesülését is. A teljesítmény-ellenőrzés megállapításait a függelékben részletezzük. Az átfogó ellenőrzés az évekre terjedt ki, de az ellenőrzés lezárásáig figyelemmel kísérte a gazdasági pénzügyi folyamatokat. A jelentés részletes megállapításaihoz kiegészítő információkat tartalmaznak a kapcsolódó mellékletek és a függelék. Az ÁSZ vizsgálata elsősorban arra irányult, hogy a magyar állam nevében eljárók a tulajdonosi jogokat hogyan gyakorolták. Az ajánlásokat és javaslatokat 6

9 BEVEZETÉS ezért a Kormánynak, a pénzügyminiszternek, valamint az informatikai és hírközlési miniszter részére fogalmaztuk meg a tulajdonosi és szakmai felügyeleti struktúra figyelembevételével. A jelentést megküldtük a PM és IHM miniszterének, észrevételeiket az 1. számú melléklet tartalmazza. Az EUROHÍVÓ Rt. részvényátruházásával összefüggésben, a folyamatban lévő büntetőeljárást végző nyomozóhatóság részére tájékoztatás céljából megküldjük a jelentést. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Magyar Posta Rt. a vizsgált időszakban összességében stagnáló majd romló minőségi színvonalon, folyamatos átszervezések mellett, a tulajdonosok által el nem fogadott, hektikusan változó stratégiák alapján működött évben a társaságnak jelentős vesztesége keletkezett. A hírközlés-politikáról szóló évi kormányhatározat irányozta elő az EU elvárásoknak megfelelő intézményi rendszer kialakítását a tulajdonosi, a szabályozási és a hatósági feladatok elhatárolásával. A döntési jogkörök szervezeti szétválasztása év második félévében megtörtént. A szakmai irányítás a MeH-hez, a tulajdonosi jogok gyakorlása a KöViM-hez került. A hatósági ellenőrzés változatlanul a HíF feladatát képezte. A vizsgált időszakban, között, az MP Rt.-nek négy tulajdonosi joggyakorlója, három szakmai irányítója, két megbízott és négy kinevezett vezérigazgatója volt. A posta működtetésére kialakított stratégiákat nem a folyamatosság, hanem a kormányzati elképzelések változtatása jellemezte. Ezek együtt jártak a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága személyi összetételének, a vezérigazgató személyének cseréjével, valamint a már korábban is folyamatosan változó társasági szervezet átalakításával. A szervezeti átalakítás a helyszíni ellenőrzés ideje alatt is tartott. A struktúra szétválasztása az MP Rt. működését és a postai szolgáltatás teljesítését tekintve nem hozott eredményeket. Az ágazati-szakmai irányítás az EU csatlakozásból adódó jogharmonizációs követelményekre fordította figyelmét. A döntési jogköröket szétválasztó új struktúrában, az ágazati-szakmai irányítás nem dolgozott ki külön programokat a postai szolgáltatások fejlesztésére. A hírközlés-politikáról szóló kormányhatározat az MP Rt. szerepét, stratégiai feladatait és finanszírozási lehetőségeit 2002-ig foglalta össze. A tulajdonosi jogok gyakorlói nem aktualizálták a hírközlés-politikában megfogalmazott feladatokat a év utáni időszakra. A közfeladat ellátását szolgáló postai tevékenység fejlesztésére az MP Rt.- nek nyújtott központi költségvetési támogatás csökkent, majd 2000-ben megszűnt. A támogatás elmaradása mellett az egyetemes szolgáltatások lehetséges finanszírozására a hírközlési törvényben megfogalmazott Egyetemes Postai Támogatási Alap képzésére nem voltak meg az EU irányelvek szerint szükséges feltételek és igénybe vehető EU források sem álltak rendelkezésre. Ennek kompenzálására a fenntartott szolgáltatási kört a jogharmonizáció adta keretek között a legszélesebb mértékben állapította meg a Hkt., és az új postatörvény. Az egyetemes szolgáltatás megvalósítását szolgáló támogatás megszüntetésével egyidejűleg, a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter a vonatkozó kormányhatározatok meghozatalakor tudomásul vette mindazokat a beruházásokat és be- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK fektetéseket, amelyek az MP Rt. saját forrásainak felhasználásával nem a postai alaptevékenység körébe tartozó kormányzati célok megvalósítását szolgálták. A kormányzati programok megvalósítása mellett a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter az MP Rt. éves beszámolóinak elfogadásával tudomásul vette és jóváhagyta mindazokat a beruházásokat és befektetéseket is, amelyek szerint a menedzsment és az Igazgatóság az MP Rt. saját forrásait, ugyancsak nem az alaptevékenység és ezen belül nem az egyetemes szolgáltatások fejlesztésére fordította. Ezen beruházások, illetve befektetések végrehajtására is előzetesen jóváhagyott gazdaságossági számítások nélkül került sor. A kormányhatározatok alapján végrehajtott költségigényes fejlesztések esetében a tulajdonosi jogok gyakorlója az ágazati irányítással közösen nem vizsgálta és nem egyeztette a beruházások gazdaságossági kritériumait. A projektek végrehajtását megelőzően nem biztosították a gazdaságos és az eredményes megvalósításukhoz szükséges kormányzati feltételek teljes körű meglétét. Az összesen 4,8 milliárd Ft értékben előirányzott, majd 3,5 milliárd Ft értékben megvalósított kormányzati, kormányzatival összefüggő társasági és társasági szintű stratégiai beruházások és befektetések (TETRA, EKR, PEP, EUROHÍVÓ) együttesen 5,7 milliárd Ft kalkulált veszteséget eredményeztek. A veszteségeket a TETRA kormányzati távközlési hálózat kiépítésének elhalasztása, az országos EUROHÍVÓ távközlési szolgáltatási rendszer gazdaságos üzemeltethetőségének hiánya, valamint az EKR elektronikus közbeszerzési rendszer kormányzati célú felhasználásának leállítása miatt felmerült költségek okozták. Az MP Rt. a részben megvalósított EKR rendszert kormányzati hasznosításra felajánlotta és egyidejűleg tudakozódott arról, hogy a hasznosítás hiányában a kormányzat az MP Rt. 4,5 milliárd Ft veszteségét milyen módon szándékozik ellentételezni. A MeH még nem alakította ki végleges álláspontját. Az IHM kompetencia hiányára hivatkozva nem kívánt állást foglalni. A döntési jogköröket szétválasztó rendszer bevezetését követően a tulajdonos nem hagyott jóvá a szakmai irányítással is egyeztetett fejlesztési stratégiát. Az MP Rt. stratégiai tervei a vezérigazgatók személyéhez kötötten változtak. Az MP Rt.-nél az évekre terjedő időszakban négy alkalommal került sor vezérigazgató váltásra és ehhez kapcsolódóan négy egymástól különböző középtávú fejlesztési stratégia készült. Az Igazgatóság és az FB a stratégiai dokumentumokat a tulajdonosi jogok mindenkori gyakorlójának elfogadásra javasolta, jóváhagyásuk, illetve véglegesítésük azonban nem történt meg. A stratégiai irányelveknek és koncepció-változtatásoknak a kormányhatározatokban elrendelt programokat kivéve nem voltak kifejezett gazdaságpolitikai követelményekből levezethető indokai. A stratégiák a mindenkori vezérigazgatók és a mindenkori tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek elképzeléseit képviselték. A tulajdonosi jogok gyakorlására évben felhatalmazott ÁPV Rt. a kezelése alatt álló társaságok stratégiai tervezését tekintve beleértve az MP Rt.-t is egységes módszertan és tulajdonosi elvárások bevezetéséről döntött. Az MP Rt. stratégiai célkitűzéseit az IHM is megismerte és véleményezte. A legutóbbi, 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2002-ben összeállított stratégiát a tulajdonos ÁPV Rt. Rt. a vizsgálat lezárásáig nem fogadta el. A korábbi stratégiai célkitűzések mindegyikének az volt a jellemzője, hogy az MP Rt. piaci versenyképességének biztosítására a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználását tekintve nem a postai alaptevékenység fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, miközben az alaptevékenység volumene a meghatározó, a közfeladat ellátására alapított társaság eredményes tevékenysége szempontjából. A 2002-ben elkészített stratégia fő célkitűzése az alaptevékenység erősítésére irányul. A következő ábra jól illusztrálja az alaptevékenység dominanciáját. küldeményforgalom % Bevételmegoszlás pénzforgalom % egyéb 2-3 % A hangsúly eltolódás és gyakori stratégia váltások azon fejlesztések elhalasztását, vagy befejezésük mai napig fennálló elhúzódását eredményezték, amelyek közvetlenül és közvetve az EU irányelve szerinti egyetemes szolgáltatás versenyképes megvalósítását szolgálták. Ilyen stratégiai elemek voltak: a csomagok házhoz kézbesítése és a gyorsasági levél küldemény kategória bevezetése, az informatikai és számítástechnikai alapstruktúra 1997-ben megkezdett beruházásainak IPH, NAH, SAP folytatása és továbbfejlesztése, valamint az egyetemes szolgáltatás viteléhez is kapcsolódó korszerű csomaglogisztikai kereskedelmi szolgáltatások, és a csomagszállítás nyomkövető rendszerének megvalósítása. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az EU irányelvek szerinti postai szolgáltatás színvonala és minősége romlott, a minőség romlását a küldemények D 1 +1 napi kézbesítési arányában beállott változások jellemzik az EU normák, illetve a Hkt. előírásaihoz viszonyítva: A küldemények D+1 napi kézbesítési aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% tényleges teljesítmény EU norma hazai norma Az közötti években az MP Rt. stratégiai célkitűzéseivel ellentétben nem valósultak meg azok a fejlesztések és beruházások, amelyek feltételét képezték az EU követelmények maradéktalan teljesíthetőségének. Az eredetileg 2002-re megvalósíthatónak tartott egyetemes szolgáltatás teljesítése a folyó intézkedések alapján az MP Rt. szerint csak II. félévétől várható. Az ÁSZ mindezekre a korábbi vizsgálatai során 2 már felhívta a tulajdonosi jogok képviselőjének és a társaság vezető testületeinek a figyelmét. A liberalizált postai piacon az egyetemes szolgáltatások ellátását a kiegészítő szolgáltatások volumenüket tekintve csak támogathatják, de alapvetően nem biztosíthatják. A versenyképtelen szolgáltatás az egyetemes szolgáltató piaci kiszorulását eredményezi. A szolgáltatási kötelezettsége ellenére az állam nem vállalhatja fel egy gazdaságtalan, nem hatékony és eredménytelen postai szolgáltatás finanszírozását. A tulajdonosi jogok gyakorlói a vizsgált időszakban a társaság üzleti tevékenységét, a szolgáltatások ellátását és a társaság rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználását megfelelőnek találták. A vezérigazgatók munkáját elismerték, miközben a premizálási feltételek meghatározásakor egyik tulajdonosi joggyakorló sem tartotta fontosnak a vezérigazgatókat a szolgáltatások ellátása, a szolgáltatások minősége javítása érdekében ösztönözni. A tulajdonosi jogok gyakorlói nem éltek a Munka Törvénykönyve módosításával bevezetett azon lehetőséggel, hogy a munkáltató vezetőjén és helyettesén kívül a kulcspozícióban lévő személyeket is vezetőnek minősítse, ezáltal szigorúbb felelősségi szabályokat alkalmazzon. 1 A feladás napja 2 Az Állami Számvevőszék 0014 számú jelentése a Magyar Posta Rt évi működésének ellenőrzéséről 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A gyakran változó tulajdonosi irányítás nem fordított figyelmet az MP Rt. Igazgatóságának és menedzsmentjének biztosított döntési jogkörök értékhatárainak karbantartásáról. Az igazgatóság és a vezérigazgató döntési jogköre ben jelentősen 2,9 ill. 1,7 milliárd Ft-ról 11,4, illetve 6,8 milliárd Ft-ra növekedett. A KöViM és a PM között tulajdonosi átadás-átvételi jegyzőkönyv nem készült. Előkészítő dokumentumok hiányában az egyes tulajdonosi döntések megalapozottságát ellenőrizni nem lehetett. Az államigazgatási eljárás döntési mechanizmusa, a dinamikusan változó piaci környezet, valamint a struktúraváltás során kialakuló teljesítményorientált működési rend miatt a tulajdonos 2003-ban az Igazgatóság döntési hatáskörét 5 milliárd forintban, míg a vezérigazgatóét 1 milliárd forintban határozta meg. Az ellenőrzött időszakban a postai tevékenységet két, egymást követő törvény szabályozta. A helyszíni ellenőrzés befejezése előtt újabb törvényt alkottak meg. A közfeladat tartalma és terjedelme lényegében az új Posta törvényben sem változott. A közfeladatot a változó jogi környezetben egyaránt közérthetővé egyszerűsítve a belföldi levél és csomag, a külföldi levél és csomag, a távirat, a belföldi postautalvány (ide értve a nyugellátási utalványokat is) felvételét, gyűjtését, továbbítását és kézbesítését jelentette, amelyekhez külön szolgáltatások vehetők igénybe. A hírközlési törvény meghozatalával, a hazai jogi szabályozás része lett az EU irányelveknek megfelelő postai szolgáltatás szabályozása. A szolgáltatás felügyeletét ellenőrző hatóságnak biztosított jogkör alapján mérhetővé és ellenőrizhetővé vált az MP Rt. szolgáltatásainak színvonala és minősége. Az MP Rt. teljesítménye a szolgáltatása terjedelmét, színvonalát és minőségét tekintve alapvetően három területen a területi hozzáférés, a csomagok házhoz kézbesítése, és a levélküldemények átfutási ideje maradt el a hazai és az uniós követelményektől. A területi hozzáférés és a csomagok házhoz kézbesítésének mértéke és terjedelme az években kismértékben javult, de az EU irányelvek szerinti postai szolgáltatás színvonala és minősége romlott. A hatóság a területi hozzáférés és a csomagok házhoz kézbesítési követelményének teljesítése alól az MP Rt. kérésére az uniós irányelveknek is megfelelő, törvény adta kereteken belül május 1-jei határidővel átmeneti felmentést adott. A hatóság a felmentés megadásakor és a szankcionálástól való eltekintésekor mérlegelte az MP Rt. tényleges kapacitásait és a szolgáltatás teljesítése érdekében tervbe vett, részben már folyamatba tett intézkedéseit. Az MP Rt. szolgáltatásának minőségét a Hkt. hatályba léptetéséig saját hatáskörben határozta meg és ellenőrizte. A korábbi postatörvény nem határozta meg egyértelműen a minőség fogalmát és ellenőrzését. A Hkt. szerinti szabályozás az EU normáknak megfelelően megvalósította, hogy az MP Rt. a felügyeleti hatósággal együttműködve rendszeresen, meghatározott a hatóság által is jóváhagyott előírások szerint vizsgálja a szolgáltatás minőségét. A felügyeleti hatóság az MP Rt.-vel közösen regisztrálta az egyetemes szolgáltatás teljesítésében fennálló hiányosságokat és a felszámolásukhoz szükséges intézkedéseket, valamint azok végrehajtásának határidejét. A rendszernek része a szankcionálás is, amely a szolgáltatás romlása esetén a pénzbeli büntetést, ezen túlmenően szigorított minőségellenőrzési előírások elrendelését eredményezheti. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A hatóság területi szervezetei a postai szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzésére az MP Rt. kötelező adatszolgáltatásának értékelésén túlmenően célvizsgálatokat is végzett. A célvizsgálatok során feltárt egyéb a levélbélyegző és bérmentesítő-gépek, valamint a levélszekrények megfelelőségét érintő hiányosságok alapján a években összesen 5,3 millió Ft bírságot szabott ki az MP Rt.-re. Az MP Rt. a követelmények teljesítése érdekében beruházási programot készített. A hatóság területi szervei által végzett, vagy elrendelt vizsgálatok eredményének ugyancsak területi szintű kezelési gyakorlata nem biztosította, hogy az MP Rt. központi minőségirányítási szervezete közvetlenül a hatóságtól is tájékoztatást kapjon valamennyi feltárt hiányosságról, és a szükséges intézkedéseket megtegye. A Hkt. által megvalósított új szabályozás teljes körűségét tekintve az ágazatiszakmai irányítás adós maradt a szolgáltatók piacra lépését és a szolgáltatások teljesítésére vonatkozó adatszolgáltatás tartalmát szabályozó kormány, illetve miniszteri szintű végrehajtási rendelkezés meghozatalával. A törvényi szabályozás évet követően nem rendelkezett a szolgáltatások költségalapú árának hatósági ellenőrizhetőségét biztosító végrehajtási rendelet meghozataláról. A postai szolgáltatásokra vonatkozó EU és hazai előírások a postai szolgáltatások számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének szabályairól, valamint a költségalapú és a minőségi teljesítménytől függő díjtételek alkalmazásáról is rendelkeztek. Az egyetemes szolgáltató részére előírt elkülönített számviteli rendszer bevezetését az MP Rt. teljesítette. A költségalapú és a minőségi teljesítménytől függő díjtételek alkalmazása azonban nem volt ellenőrizhető, mert a hatályos jogszabályok a hatósági felügyeletet nem hatalmazták fel a hatósági árképzés körén kívüli szolgáltatások díjtételeinek költségtartalom és minőség szerinti ellenőrzésre. A hiányosság pótlására a évben meghozott új postatörvény felhatalmazásai lehetőséget biztosítottak. A szabályozási hiányok a hatóság munkájának célszerű vitelét nem akadályozták. A január 1-jétől hatályos új postatörvény az egyetemes szolgáltatás ellátását és minőségi követelményeit tekintve nem teremtett új követelményeket az MP Rt. részére. A postai szolgáltatások EU-normák szerinti nyújtása a hazai jogi szabályozás alapján évtől kezdődően fokozatosan, az uniós csatlakozás évében 2004-ben teljes körűen kötelező. A postai szolgáltatások EU normák szerinti nyújtását az MP Rt. a belső szabályozásába vezérigazgatói utasítások formájában beillesztette. A külső és belső szabályozás összhangja 2003-tól valósult meg. A belső szabályozási munka egy éves elhúzódása részben a hatóságnak nyújtandó adatszolgáltatást szabályozó végrehajtási rendelet, részben az MP Rt. felkészültségének hiányából eredt. A késői szabályozás következménye, hogy a postai alaptevékenység színvonalát jellemző mérőszámok nem egységesek, így a és évi teljesítmények csak a tendenciák alakulása tekintetében hasonlíthatók össze. Az MP Rt évtől kezdődően rendszeresen vizsgálta és mérte felkészültségét a postai szolgáltatásokra meghatározott EU irányelvek szerint. Az uniós normatíváknak megfelelő minőség elérését és ellenőrzését szolgáló minőségirányítási rendszerét folyamatosan alakította ki. A felállított minőségirányítási rendszer felépítését, irányítását, működtetését és célkitűzéseit tekintve alkal- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mas a postai szolgáltatások minőségének az EU követelmények szerinti biztosítására. A rendszer eredményes és hatékony működtetéséhez évet megelőzően hiányoztak a minőség eléréséhez szükséges műszaki és technikai feltételek. A vizsgált időszakban 2002-ig a társaság üzemi eredménye folyamatosan csökkent, a mérleg szerinti eredményt ingatlanok és befektetések értékesítésével javították. A Magyar Posta gazdálkodása 2002-ben jelentős veszteséggel zárult, ebben az évben a társaság 7,1 milliárd Ft üzleti vesztesége mellett, az adózás előtti eredménye -9,1 milliárd Ft volt ban a társaság üzleti eredménye 3,4 milliárd Ft-ra, az adózás előtti eredménye 60 milliárd Ft-ra növekedett, ez utóbbi a postabanki részesedés értékesítésének eredménye. Az árbevételnek kb %-át az ún. szabadáras termék-szolgáltatások, 25-30%-át pedig az ún. hatósági áras termék-szolgáltatások adták (belföldi szabványlevél, levelezőlap, címzett reklámküldemény stb.). A hatósági áras termékek forgalmából a vizsgált időszakban veszteséget realizált a társaság. A veszteségek kialakulásában szerepe volt annak, hogy az engedélyezett, illetve végrehajtott áremelések mértéke rendszerint kisebb volt (2000-ben -4,2%, 2001-ben -2,9%, 2002-ben -0,6%) az évenkénti infláció mértékénél. A Magyar Posta Rt évi pénzügyi helyzetét a cash flow kimutatásai alapján évről-évre csökkenő működési, váltakozó nagyságú negatív befektetési, valamint a vizsgált időszak első 3 évében növekvő negatív értékű, majd évben pozitív finanszírozási cash flow érték jellemzi. A Posta évi működési pénzeszközeinek változása közel egyharmadára csökkent az előző évek átlagához viszonyítva, míg a befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás háromszorosára nőtt az évek átlagához képest. A társaság a pénzkészletek vagyonvédelmét év elejétől tiszta profilú vállalkozás formájában működteti. A JNT Kft. értékesítésére kormányhatározat utasította a Posta Rt.-t. A JNT a magánosítás során hasonlóan a Defendhez kikerül a Posta felügyelete és szakmai irányítása alól. A nélkülözhetetlen pénzszállítási és pénzfeldolgozási tevékenység privatizációja az ár- és teljesítménygarancia oldaláról jelentős kockázatot hordoz. A kézbesítők védelmét országosan táskariasztókkal biztosítják. A táskák nagy része elavult, nem nyújtanak megfelelő védelmet, gyakoriak a meghibásodások. Ezért elkezdődött a korszerűbb pénzfestő rendszerű táskák beszerzése és alkalmazása. A társaság évi feladatait fővel látta el a évi statisztikai állományi létszáma fő volt. A társaság öt év alatt a statisztikai állományi létszámát 3064 fővel csökkentette. A személyi jellegű ráfordítások 54, 1 milliárd Ft-ról 78,7 milliárd Ft-ra növekedett. A költségszerkezetén belül a személyi jellegű ráfordítások a vizsgált időszak alatt 61,2%-ról 55,6%-ra csökkentek. A végkielégítés jogcímen tervezett költségeket a társaság üzleti terve tartalmazta. A társaságnál a években végrehajtott vezetőcserék és szervezeti átalakítások következtében a kifizetett végkielégítések összege jelentős mértékben megemelkedett, ennek ellenére a tervezett költségkereten belüli gazdálkodás megvalósult. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Társaság júliusig csak a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzései tekintetében kellett alkalmaznia a közbeszerzési törvényt. Tekintettel arra, hogy 1999-től folyamatosan vett igénybe állami támogatást a beruházásaihoz és, a könyveiben nem különítette el a kizárólag közszolgáltatásból származó bevételeit, így nem határozható meg pontosan, hogy az igénybe vett beszerzéseik mely tevékenységek érdekében történtek. A beruházások mindenek előtt a postai működés fenntartásának, a műszaki feltételek folyamatos biztosítása szem előtt tartásával valósultak meg, kevés figyelmet kapott a beruházási költségek és ráfordítások összefüggése a gazdaságossággal, a megtérüléssel. Milliárdos nagyságrendű informatikai beruházások indultak hatástanulmányok, gazdaságossági számítások nélkül. A megvalósításról szóló döntésekben nem az előzetes gazdaságossági számítás volt a mértékadó, hanem a beruházások célja volt a döntő indok, függetlenül annak eredményétől. A Beruházási Szabályzatokban előírt utóellenőrzések a vizsgált időszak egyetlen befejezett beruházásánál sem történtek meg. A Magyar Posta Rt. külön-külön szakellenőrzési apparátust működtet a vezérigazgatóságon, a középfokú és a végrehajtó szinten egyaránt. A függetlenített belső ellenőrzés függelmi viszonya közvetlenül SZMSZ-ben szabályozott, ahol konkrét feladatai, hatásköre és felelőssége is meg van határozva január 1-jétől a Belső Ellenőrzési Igazgatóságot munkajogilag is a vezérigazgató irányítja. Az új szemléletű vállaltirányítási program részeként július 1- jétől a középfokú postaszerveknél a belső ellenőrzési apparátus megszűnt és az ellenőrzési tevékenység integrálódott a vezérigazgatóság független belső ellenőrzési szervezetébe. Ezzel a belső ellenőrzés egyszintűvé vált és megvalósult valódi függetlensége. Az Állami Számvevőszék a "Magyar Posta Rt évi működésének ellenőrzéséről" szóló jelentésében a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében ajánlásokat és javaslatokat fogalmazott meg a Kormány, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a Magyar Posta Rt. számára. Az ÁSZ korábbi javaslatai melyet a Kormánynak és a felügyeletet ellátó Miniszternek tett a vizsgált időszak lezárásáig fele részben valósultak meg. A Magyar Posta Rt. az ÁSZ ajánlások nyomán társasági szintű intézkedési tervet készített. Az intézkedések végrehajtásáért az érintett területek vezetői voltak a felelősek. Az Ellenőrzési Igazgatóság az előírtaknak megfelelően az éves beszámolójában külön kitért az ÁSZ ellenőrzési megállapításaival kapcsolatosan kiadott intézkedési terv megvalósulására. A részletes megállapítások hasznosításán túl a Magyar Posta Rt. működésének és gazdálkodásának átláthatósága, a beszerzések ellenőrizhetősége, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében javasoljuk az ÁPV Rt. Igazgatóságának, hogy a Magyar Posta Rt. Igazgatóságának útján: biztosítsa a Beruházási Szabályzat és az SZMSZ teljes összehangoltságát, súlypontként kezelve az egyes beruházásokra előírt utólagos ellenőrzéseknek a beruházásban nem érintett független szervezettel történő végrehajthatóságát, a hozam prognózisok és a kapcsolódó módosítások személyes felelősséghez kötését, az üzembe helyezések olyan egységes rendjét, amely az informatikai beruházások speciális folyamataihoz is megfelelő; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gondoskodjon arról, hogy a Magyar Posta Rt.-nél alkalmazott közbeszerzési eljárásrend feleljen meg a évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek; vizsgáltassa meg, hogy a társaság részesedései, befektetései közül melyek azok, amelyek alaptevékenysége ellátását elősegítik, vegye számba az alaptevékenységét nem szolgáló befektetések gazdaságos értékesítését; vizsgáltassa felül a szolgáltatás minőségi mutatói körét, változtatásának lehetőségét. Tekintse át az Ügyfélszolgálati Iroda és a minőséggel foglalkozó szervezetek közötti kapcsolatot és tegyen javaslatot a kapcsolattartás szabályainak módosítására az ügyfelek elvárásait figyelembe véve. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak vizsgálja meg a Magyar Posta Rt. által kialakított EKR rendszer hasznosításának lehetséges megoldásait. a pénzügyminiszternek ellenőrizze az ÁPV Rt. Igazgatósága részére megfogalmazott ajánlások teljesülését. az informatikai és hírközlési miniszternek 1. kezdeményezze az egyetemes szolgáltatási körben a Magyar Posta árképzési mechanizmusának felülvizsgálatát; 2. követelje meg minden esetben a fejezeti kezelésű, fejlesztési típusú postai támogatások felhasználásának tervét, maradéktalanul végezze el a támogatás felhasználásával kapcsolatos utóellenőrzést. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ MAGYAR POSTA RT. MŰKÖDÉSÉNEK TULAJDONOSI, SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, ELLENŐRZÉSE 1.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása Az évi postatörvény és az évi privatizációs törvény értelmében a 100%-os állami tulajdonban lévő MP Rt. szakmai irányítása, az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, és a hatóság felügyelete egyazon, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladatkörébe tartozott. Az Európai Parlament és Tanács 97/67/EK irányelve, amely a közösségen belüli postai szolgáltatások vitelét szabályozta, egymástól elkülönített tulajdonosi, szakmai irányítási és hatósági ellenőrzési struktúrát kívánt. Az irányítási és tulajdonosi hatáskörök szétválasztásáról az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló évi LXXXIX. törvény rendelkezett. A KHVM egyidejű átalakításával az MP Rt. tulajdonosi jogait a KöViM vezetője gyakorolta, a szakmai irányításáért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelt. A későbbiekben a felelős szervezetek és a szervezeteket irányító vezetők többször változtak, a változások azonban nem érintették a döntési jogkörök szétválasztását. A évben a tulajdonosi struktúra annyiban változott, hogy a Privatizációs tv. módosításával jogszabályi lehetőség nyílt a tulajdonosi struktúra megváltoztatására, a társaság részleges magánosításával, 50%+1 szavazat tartós állami tulajdoni részarány fenntartása mellett. A szakmai és tulajdonosi irányításban bekövetkezett változásokat időrendben a 2. számú melléklet mutatja be. Az új struktúra felállítása a hatósági felügyelet szervezeti felépítésének megváltoztatása mellett a hatóság feladatait a postai szolgáltatások végzésének engedélyezése, ellátásának és minőségének ellenőrzése alapvetően nem érintette. A évtől hatályos Hkt. megerősítette, hogy a hatósági felügyeletet a Hírközlési Felügyelet látja el, amely a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő, törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt feladatokat végző, a piaci szereplőktől független, országos illetékességű, jogi személyiséggel rendelkező központi közigazgatási szerv. A hatósági felügyelet tevékenységének célja a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése. Az állami irányítási, tulajdonosi és hatósági ellenőrzési struktúrán a január 1-jétől hatályos új Postatörvény nem változtatott. Az új törvényi szabályozás a már kialakított rendszert annyiban érintette, hogy a korábban elmu- 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK lasztott végrehajtási jogszabályok meghozatalára mint a piacra lépés, vagy a költségalapú árképzés hatósági ellenőrizhetősége az újra lehetőség nyílt A döntési jogkörök szétválasztásának hatása A döntési jogkörök szétválasztásával és a hírközlési törvény életbe léptetésével a szakmai és a tulajdonosi irányítás feladatai alapvetően nem változtak. Az ágazati irányítás meghatározó feladata a nemzeti hírközlés-politika kidolgozása, a szolgáltatások ellátásához szükséges feltételek biztosítása, a postai szolgáltatások színvonalának javítása és a fejlesztését szolgáló programok kidolgozása, valamint a törvényben nem rendezett feladat és hatásköri szabályok megállapítása volt. A mindenkori tulajdonos feladata a postai szolgáltatások megfelelő színvonalú fenntartása és fejlesztése, a társaság nyereséges gazdálkodásának és vagyon növekedésének a biztosítása, és az ehhez szükséges stratégiai célok és eszközök meghatározása. Tekintettel arra, hogy az MP Rt. 100%- os állami tulajdonú társaság a szakmai és a tulajdonosi irányítás tevékenysége teljesítményük megítélése szempontjából nem különíthető el egymástól. Az ágazati-szakmai irányítás az EU csatlakozásból adódó jogharmonizációs követelményekre fordított figyelmet, amelynek eredményeképpen beiktatásra került a hírközlésről szóló évi XL. törvény, és a törvényi felhatalmazás alapján előírt végrehajtási rendeletek. Az ágazati szakmai irányítás nem dolgozott ki külön programokat a postai szolgáltatások színvonalának javítása és a fejlesztése céljából. Az évi hírközléspolitikáról 3 szóló kormányhatározat Cselekvési Programja a postai tevékenységek ellátására és ezen belül az MP Rt. szerepére évig határozott meg irányelveket és feladatokat. A későbbiek során a szakmai irányítás a Cselekvési Programot nem aktualizálta. Az ágazati szakmai irányítás a hírközléspolitikában az egyetemes szolgáltatás megvalósításához szükségesnek tartott támogatásokat nem biztosította. A hírközléspolitikáról szóló kormányhatározat az EU irányelv szerinti egyetemes szolgáltatás megvalósítása érdekében között évi 1 milliárd Ft költségvetési támogatást tervezett a Posta szállítóeszköz parkjának, feldolgozó kapacitásának és kézbesítő rendszerének fejlesztésére. A Magyar Posta a 4 milliárd Ft költségvetési előirányzattal szemben, ben összesen csak 431,3 millió Ft támogatást kapott. Az egyetemes szolgáltatások szükség szerinti finanszírozását támogató Kompenzációs Alap felállítására nem került sor. Az EU irányelv megengedte egy Kompenzációs Alap létrehozását az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére, de a Hkt. szabályozása az alap forrásait tekintve nem felelt meg az EU irányelvének. Az új törvényi szabályozás már nem rendelkezett ilyen alap létrehozásáról /1998(V. 22.) Korm. határozat a hírközléspolitikáról 18