Regionális Hulladékgazdálkodási Terv. Észak-alföld Régió

Átírás

1 Regionális Hulladékgazdálkodási Terv Észak-alföld Régió (Véleményezési anyag)

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Regionális Hulladékgazdálkodási Terv...1 Észak-alföld Régió I. Bevezető A területi tervezés módszere Alapfogalmak, terminológia Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttműködések formái A tervkészítés általános adatai Az Észak-alföld régió területi bemutatása...5 II. Alaphelyzet bemutatása Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Éves keletkezett hulladék: Felhalmozott hulladék: Ki és beszállított hulladék: Meglévő kezelési kapacitások bemutatása: Nem veszélyes hulladék: Veszélyes hulladék: Kiemelten kezelendő hulladék áramok:...12 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések...15 IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések...15 V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 16 Gyűjtési és kezelési kapacitások bemutatása, tervezett kapacitások és hiányok bemutatása: Nem veszélyes hulladék: Veszélyes hulladék: Kiemelten kezelendő hulladék áramok:...19 VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Csökkentési célok: Hasznosítási célok: Kapacitás növekedés: Nem veszélyes hulladék Kiemelt hulladék áramok Illegális tároló, kezelő és lerakó telep fejlesztése...26 VII. Cselekvési program Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok Konkrét programok Kiemelt hulladékáramokat érintő programok:...28 Karcagi...32 Hajdúböszörményi...32 Kisvárdai...32 Mátészalkai...32 Nyíregyházi...32 összesen

3 I. Bevezető A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény előírja a területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A területi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. 1. A területi tervezés módszere A regionális tervezés egy folyamat, mely során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos szinten megfogalmazott célok és célkitűzések regionális szintű meghatározása, valamint a célok és célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A regionális szintű tervezés szakaszai az alábbiak: 1. alapadatok összegyűjtése a kiadott irányelvek szerint 2. jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint 3. a célok és célkitűzések meghatározása régiós szinten 4. az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása régiós szinten 5. regionális hulladékgazdálkodási terv összeállítása 6. az összeállított regionális hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal, szakmai szervezetekkel 7. a regionális hulladékgazdálkodási terv véglegesítése a bevont szervezetek javaslatainak figyelembevételével. 2. Alapfogalmak, terminológia Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék Nem települési nem veszélyes hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező nem veszélyes hulladék. Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Kiemelt hulladékáramok: 1. Csomagolási hulladék 2. Biológiailag lebomló szerves hulladék 3. Hulladék olajok 4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek 5. Elemek, akkumulátorok 6. Gumiabroncsok 7. Kiselejtezett gépjárművek

4 4 8. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések 9. Egészségügyi hulladék 10. Állati eredetű hulladék 11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása 12. Építési és bontási hulladék 13. Szennyvíziszap 3. Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terveket a különböző szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. 4. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek, együttműködések formái A Hgt. 34. (1) bekezdése értelmében a területi hulladékgazdálkodási tervet készítőknek a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell a tervezést és a későbbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését megoldani. 5. A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: Észak-alföld régió Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A tervezésben részt vevő felügyelőségek: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség régió központ Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Készítők neve: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Piac u. 9/b. telefon: tikvfi@ktm.x400gw.itb.hu; tikvf.kvohull@ktm.x400gw.itb.hu Kelemen Béla mb. igazgató dr. Juhász Tibor környezetvédelmi osztályvezető Dezső Viktória hulladékgazdálkodási felügyelő

5 5 Balogh Judit hulladékgazdálkodási felügyelő Ócsai István hulladékgazdálkodási felügyelő Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u telefon: Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes igazgató dr. Novákné Utas Zsuzsanna gazdálkodó szervezetek osztályának vezetője Csuka Sándorné környezetvédelmi felügyelő Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 5000 Szolnok, telefon: dr. Háfra István igazgató Szekeresné Majzik Ibolya hulladékgazdálkodási osztályvezető Urbánné Lazák Emese hulladékgazdálkodási felügyelő Időszak: Dátum: június Az Észak-alföld régió területi bemutatása Az Észak-alföld régió, az ország keleti részén helyezkedik el: három megyét Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglal magában ben a régió össznépessége fő volt, a régióban lévő háztartások száma pedig (KSH 2002). A régió természetes szaporodása sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik másik régióé, ennek ellenére a népesség egyszerű újratermelődése nincs biztosítva: a régió népessége is fogy. A régió gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek száma, több mint 70 % a szolgáltató szektorba, 8 % az építőiparba, 7 % a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati szektorba tartozik. A maradék 15 % a gépipar, a textilipar és az egészségügyi, szociális ellátás, élelmiszeripar, fa- és papíripar, valamint a vegyipar területén oszlik meg. A régióra a területi adottságai, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar szerepe. A régió az ország állattenyésztésében jelentős szerepet játszik. Az Észak-alföldön tartják az ország szarvasmarháinak 23-24, sertésállományának 22 és juhállományának 37%-át. A legfontosabb négy állatfajt kiemelve az Észak-alföldi régió területarányától nagyobb arányban részesedik az ország szarvasmarha-, sertés- és juhállományából, a baromfiállomány viszont jóval alacsonyabb. Az állatsűrűség a régión belül Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb. A régióban a levágott szarvasmarhák és sertések száma csökken, míg a levágott juhok száma

6 6 régiós szinten nő. A három megye közül Hajdú-Bihar megye kivételével a levágásra kerülő baromfi mennyisége nő. A régió jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében is. A három megyére vetítve a fenti táblázatból kitűnik, hogy a gabonafélék termésmennyisége növekvő tendenciát mutat. A gabonafélék össztermésének 17%-át, a cukorrépának 34%-át, a napraforgónak 23%-át, a burgonyának pedig 22%-át termelik itt. Igen jelentős a fentieken túlmenően a dohánytermelés (kiemelten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), a gabonafélék közül pedig a rizsé (Jász- Nagykun-Szolnok megyében) és a rozsé (főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében). Az Észak-alföldi régióban négy nagy üdülőövezet található, melyek közül a legjelentősebb Debrecen és Hajdúszoboszló térsége. A Tiszára épülő fürdőhelyek nemzetközi ismertsége alacsony. Hajdú-Bihar megyében Hajdúszoboszlón kiemelkedően magas mind a külföldi, mind a hazai vendégek száma ( fő 2001-ben) ezt követi Debrecen és Hortobágy ( fő ben). Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2 nagyobb üdülőkörzet található: - Tisza-tavi - Szolnoki Tisza-szakasz A Tisza-tavi régió Heves megyével közös. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részén Abádszalók és Tiszafüred a leglátogatottabb ( ill fő 2001-ben). A szolnoki Tisza-szakaszon Cserkeszőlő ( fő) és Szolnok ( fő) a kiemelt települések. Üdülőkörzeten kívüli üdülési-idegenforgalmi adottsággal rendelkezik még Berekfürdő ( fő) és Jászberény (4.927 fő). A Tisza-tó, valamint az élő és Holt-Tisza adta lehetőségeken kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyében főleg a gyógyturizmus dominál. A legjelentősebb gyógyvizek, fürdők Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok településeken találhatók. Összegezve elmondható, hogy a térség fürdőparadicsom lehetne, ha a régió termál- és gyógyturizmusának fellendítése érdekében jelentős beruházások, fejlesztések és bővítések kezdődnének. Ez nyilvánvalóan jelentős mértékű hatással lenne a térség hulladékgazdálkodására is. Az elmúlt évtizedben a földterület művelési ág szerkezetében történtek némi módosulások. Legszembetűnőbb változás a termőterület 4%-os csökkenése, ami a művelés alól kivett terület 35%-os növekedésének tudható be. Jelentős, mintegy 6%-os volt az erdősültség növekedése, ami döntően Hajdú-Biharban (7%-kal) és Szabolcs-Szatmár-Beregben (9%-kal) valósult meg. Ez utóbbi változások is a mezőgazdasági terület csökkenését érintették, így nagysága 1990-hez viszonyítva 5%-kal lett kevesebb. A csökkenés 63%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, 22%-a Hajdú- Bihar és 15%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be. A védett területek nagysága alapján azonban az Észak-Alföldi Régió a második helyen áll Észak-Magyarországi mögött. A védett természeti értékek, természetvédelmi területek a Hortobágyi-, a Bükki- és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságához tartoznak. A Közép-Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzet és a potenciálisan kapcsolódó ökofolyosók jelentősége a szomszédos régiókkal kialakítandó regionális ökológiai hálózat (a Kárpátok, a Kárpát-medence és a Balkán félsziget) kialakításában van, amely így jelentősen hozzájárul a közép-európai térség biodiverzitásának fenntartásához.

7 A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet összeköti az egész Beregi Tiszahát természetvédelmi területeit, felöleli a Tarpai-hegy területét, a Tiszával párhuzamos holtágak szövevényes hálózatát, a meandereket és az ártéri erdőket. Egyes, az ukrán határhoz közeli területeken például a Tisza belépő szakaszán, valamint Beregdaróc, Beregsurány és Asztély (Ukrajna) térségében lehetőség lenne akár határmenti összefogással létesítendő, határon túlnyúló tájvédelmi körzet kialakítására is. Ökológiai folyosóvá való összefűzés illetné a Bátorligeti ősláp területeit is a környező erdőterületekkel, illetve a Fényi erdő Természetvédelmi Területtel. Ez utóbbi kiterjeszthető lenne egy Romániával közös természetvédelmi területre, s ugyanez érvényes a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet határmentéhez közeli területeire is. A régióban 22 db országos jelentőségű természetvédelmi terület található; legnagyobb közülük a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (67,9 ezer ha), a Hortobágyi Nemzeti Park (56,4 ezer ha) és Szatmár-Berei Tájvédelmi Körzet (21,3 ezer ha). 7

8 8 II. Alaphelyzet bemutatása 1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A regionális hulladékgazdálkodási tervhez az alapadatok összegyűjtése rendkívüli nehézségekbe ütközött. A legpontosabb adatok a veszélyes hulladékokra vonatkozóan állnak rendelkezésre, mivel jogszabály alapján már működő bevallási rendszer és ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis (HAWIS) tartalmazza az adatokat. Az önbevalláson működő rendszer évek óta működik, ezért nagy biztonsággal állítható, hogy a termelők által szolgáltatott adatok a valóságos helyzetképet mutatják a veszélyes hulladékok keletkezésére, illetve kezelésére vonatkozóan. A termelőknél keletkező nem veszélyes hulladékokat érintő kötelező adatszolgáltatás csak részben valósul meg: bizonyos termelőknek kötelező adatszolgáltatási kötelezettségük van a Gazdasági Minisztérium felé. Az összegyűjtött adatok feldolgozása során kapott eredmények nem reprezentatív jellegűek és a feldolgozási struktúrájuk nem illeszkedik a hulladékgazdálkodási tervezés követelményeihez. Az egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével a későbbiekben ez a probléma megoldható. A települési szilárd hulladékokat érintő adatok teljes körűen a KSH adatbázisában találhatóak meg. Különböző felmérések is készültek a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan, de ezek az eredmények nagy eltérést mutatnak a KSH adataihoz viszonyítva. Az alapadatok hiányossága miatt saját kérdőíves és telefonos felméréseket is végeztünk a kívánt adatok összegyűjtése érdekében, ám ezek sem vezettek megfelelő eredményre. Összegzésképpen megállapítható, hogy az alapadatok hiányosak, az összegyűjtött adatok nagy szórást mutatnak és nem teljesen megbízhatóak. Ennek leküzdésére csakis egy egységes és kötelező adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása a megoldás. 2. Éves keletkezett hulladék: Keletkező hulladék Nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék* Települési szilárd hulladék mennyisége (KSH) Ebből: lakossági eredetű: intézményi eredetű: közterület tisztításból származó: Települési folyékony hulladék mennyisége (KSH) Települési szennyvíziszap mennyisége* Építési-bontási hulladék mennyisége (OHT) mennyiség tonna tonna tonna tonna (67,5%) tonna (26%) tonna (6,5%) tonna tonna tonna Veszélyes hulladékok Feldolgozóipar tonna Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás tonna Kereskedelem, járműjavítás tonna Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás tonna

9 9 Építőipar tonna Egészségügyi, szociális ellátás tonna Szállítás, raktározás, posta, távközlés tonna Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás tonna Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 118 tonna Bányászat tonna Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 72 tonna Közigazgatás, védelem; Kötelező társadalombiztosítás 40 tonna Halászat 137 tonna Oktatás 7 tonna Technológiába be nem sorolt 13 tonna Területen kívüli szervezetek 61 tonna Veszélyes hulladék összesen tonna Kiemelten kezelendő hulladékáramok Csomagolóanyag hulladék Biológiailag lebomló szerves hulladék Hulladék olajok (HAWIS) PCB/PCT tartalmú hulladék (HAWIS) Akkumulátor hulladék mennyisége (HAWIS) Elem hulladék mennyisége (HAWIS): A kiselejtezett gépjárművekről és az abroncs cseréből származó gumihulladék mennyisége (KSH, OHT) Kiselejtezett gépjárművek mennyisége (KSH 2001.) Személygépkocsi Teherszállító gépjármű Összesen Az elektromos és elektronikus termékek hulladékainak mennyisége a hűtőszekrények kivételével Begyűjtött hűtőszekrény mennyiség (a begyűjtők adatszolgáltatása alapján, 2001.) Egészségügyi veszélyes hulladékok mennyisége (HAWIS) Állati eredetű hulladékok mennyisége: Állattenyésztésből származó: Vágóhidakról származó: összesen: Növényvédőszer hulladék mennyisége (HAWIS) *Becsült adat (termelők adatszolgáltatása) tonna tonna tonna 2,94 tonna 736,6 tonna 10 tonna tonna db db db nincs adat kg 1.422,84 tonna tonna tonna tonna 97 tonna 3. Felhalmozott hulladék: Az OHT adataiból számolva, a régióban éves szinten tonna mennyiségben keletkezik építési és bontási hulladék. Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik, melyek összkapacitása: kb t/év. Fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (kb. 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák, vagy a helyi települési szilárd hulladéklerakón helyezik el. A régión belül a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott. Az éves szinten keletkező tonna gumihulladék egy részére kétségtelenül jellemző ártalmatlanítás megoldás a kommunális szilárd hulladéklerakón történő elhelyezés. A gazdasági és magán

10 10 szférában azonban egyaránt a gumihulladék felhalmozása a jellemző: a felhalmozás helyére és mennyiségére vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. A régióban áprilisa óta, 5 telephelyen (Püspökladány-Kelenc, Püspökladány-Ürmöshát, Darvas, Ebes, Debrecen-Bánk) történik az ATEV által előállított húsliszt tárolása, összesen tonna mennyiségben, mivel feletetése az állategészségügyi jogszabályok változása miatt már nem engedélyezett. A húsliszt folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik; jelenleg a további feldolgozása, hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott. A régióban 1 telephelyen (Eastern Sugar Rt., Kaba) tonna mennyiségben cukorgyári mésziszap van felhalmozva. A Hajdukomm Kft. Balmazújváros-Lászlóházán lévő átmeneti tároló telephelyén tonna veszélyes hulladék van felhalmozva, melyeknek a tulajdonosa ismert. Továbbá, m 3, tulajdonviszonyok rendezése nélkül, egyéb veszélyes hulladék is felhalmozva található a telephelyen. 4. Ki és beszállított hulladék: A régióban keletkező ipari és egyéb gazdálkodói, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok régiók közötti mozgásáról nem áll rendelkezésre információ, az adatszolgáltatás hiánya miatt. A régióban jelentett 2,94 tonna (HAWIS) mennyiségű PCB/PCT tartalmú hulladékok begyűjtése 3 telephelyen történik. A keletkező teljes mennyiséget régión belüli hasznosító és ártalmatlanító kapacitás hiányában a régión kívül kezelik. A régióban begyűjtésre kerülő akkumulátor és elemhulladék mennyisége (a begyűjtők adatszolgáltatása alapján) lényegesen magasabb a régióban található termelők bevallásában szereplő mennyiségnél, melynek magyarázata az, hogy jelentős mértékű a régión kívüli begyűjtés. A régióban az akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban egyedül csak az Észak-alföld régióban (Törökszentmiklós) történik az Electrolux Lehel Kft.-nél. Ezen hulladék begyűjtése a régióban 4 db begyűjtő vállalkozáson és a kereskedelmi hálózaton keresztül történik. A régióban keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte teljes mennyiségben a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a régión kívül, a zalaegerszegi finomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül egyrészt a régión kívül a Dorogi hulladékégető Kft-hez, másrészt egyéb a régióban található hasznosítókhoz, égetőkhöz kerülnek. A régióban keletkező egészségügyi veszélyes hulladékok mennyisége: 1.422,84 t (HAWIS). Ebből 851 tonnát a régión belül égetéssel ártalmatlanítanak, a többit pedig a régión kívülre a Dorogi Hulladékégető Kft. égetőjébe szállítják el.

11 11 A régióban a keletkező állati eredetű hulladékoknak jelentősebb részét az ATEV Rt. állatfajtára (kérődzők, baromfi) specializálódott üzemeiben (Debrecen) dolgozzák fel. A Debreceni ATEV létesítmény kapacitása: tonna/év, évben a régión belülről tonna, a régión kívülről pedig tonna mennyiség került kezelésre. A Zagyvarékason található SZATEV létesítmény, melynek kapacitása: t/év, szintén dolgoz fel a régión kívülről beszállított hulladékot. 5. Meglévő kezelési kapacitások bemutatása: 5.1 Nem veszélyes hulladék: Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az egy település egy hulladéklerakó megoldás jellemző. A lerakók túlnyomó többsége engedély és megfelelő műszaki védelem nélkül létesült. Megfelelő nyilvántartás hiányában a hulladéklerakókon lévő hulladék mennyiségéről csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A KSH adatai szerint a régió évi mintegy tonna települési szilárd hulladékának közel 88%-át helyezik el rendezetten, az egyes településeken évek óta, a helyi önkormányzatok által kijelölt területen meglévő, de a legtöbb helyen engedély és műszaki védelem nélkül létesített, ezáltal illegálisnak tekinthető lerakókon, kb. 10% kerül egyértelműen illegális elhelyezésre, és kb. 1-1%-a kerül hasznosításra (fém, illetve papír utóválogatása, biogáz hasznosítás stb.), illetve egyéb elhelyezésre. Települési folyékony hulladék: A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része ( m 3 /év; KSH) szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítőhelyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladéklerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A települési folyékony hulladék leürítő hellyel rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, azonban a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők a helyben található, települési ürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. Kommunális szennyvíziszap: A régióban, a települési szennyvizek tisztítása során keletkező szennyvíziszapok egyrészt közvetlenül, vagy komposztálást követően mezőgazdasági hasznosításra kerülnek, vagy települési hulladéklerakóknál takarásként használják fel. A szennyvízcsatorna hálózatok fejlesztésével egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok hasznosítása, illetve ártalmatlanítása nem megoldott. Építési, bontási hulladék: Az OHT adatai alapján, a régióban éves szinten tonna mennyiségben keletkezik építési és bontási hulladék. Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik, melyek összkapacitása: kb t/év. Fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (kb. 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékok ártalmatlanítása (lerakás) a korábbi gyakorlatnak megfelelően az üzemelő települési szilárd hulladéklerakókban történt és a jelenlegi gyakorlat is ez. Az építési-bontási

12 12 inert hulladékok lerakására szolgáló inert hulladék lerakó építése néhány helyen tervezési szinten jelent meg. 5.2 Veszélyes hulladék: A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával (biogáz előállítás, komposztálás, újrahasznosítás, semlegesítés, fémvisszanyerés stb.) foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség): tonna/év. Fentieken túl a régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel. A régióban energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik, mely létesítmények összkapacitása: tonna/év. A régióban egy tervezett veszélyes hulladék égetőről van tudomásunk, melynek tervezett kapacitása: tonna/év. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) állati eredetű veszélyes hulladékok esetén Debrecenben és Tószegen, összesen tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: tonna. A régióban található továbbá egy m 3 kapacitású veszélyes hulladék lerakó, melynek szabad kapacitása: kb m 3, illetve egy salak lerakó 3300 m 3 kapacitással, azonban ide csak a cég saját hulladéka helyezhető el. Tervezés alatt áll egy fúrási iszap lerakó 2x m 3 tervezett kapacitással. Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladékégető 1 db van a régióban, mely elsősorban egészségügyi hulladékot éget és kapacitása 100 tonna/év. 5.3 Kiemelten kezelendő hulladék áramok: Csomagolási hulladék: Az Észak-alföld régióban jelenleg 6 cég specializálódott a csomagolási hulladék válogatására, illetve hasznosítására. Ezen létesítmények összkapacitása: kb t/év. A régióban 4 db hulladékválogató létesítmény terveznek (Kétpó, Debrecen, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu), melyek a régióban szelektíven összegyűjtött települési jellegű hulladékok további válogatását, hasznosításra történő előkészítését fogják végezni. Biológiailag lebomló szerves: A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését a régióban jelenleg 3 létesítményben végzik, melyek összkapacitása: tonna/év. A kezelt hulladékok mennyisége tonna volt, tehát kihasználtságuk kb. 60%-os. Hulladék olajok: Az Észak alföld régió területén 2001-ben keletkezett hulladék olajok mennyisége: tonna (HAWIS). A régióban keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte teljes mennyiségben a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi finomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül egyrészt a Dorogi hulladékégető Kft-hez, másrészt egyéb a régióban található égetőkhöz kerül. A hulladékolajok hasznosításával a régióban jelentősebb mértékben két cég foglalkozik. PCB és PCT tartalmú hulladékok: A régióban 3 telephelyen történik PCB/PCT tartalmú hulladék begyűjtése. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény a régióban nincs.

13 13 Akkumulátorok, elemek: A rendelkezésre álló adatok elemzéséből kiderül, hogy a régióban begyűjtött akkumulátor mennyisége (4.710 t; 20 db begyűjtő vállalkozás adatszolgáltatása) lényegesen magasabb a termelők bevallásában szereplő mennyiségnél (736,6 tonna; HAWIS), sőt ez a tendencia megyénkénti összehasonlításban is igaz. Ennek oka, hogy jelentős mértékű a régión kívüli begyűjtés, illetve a lakosságtól történő összegyűjtés is működik. Az adatok alapján jelentős eltérés van a területünkön forgalomba hozott (200 tonna; KSH) és a begyűjtött elem hulladék mennyisége (kb. 10 tonna; HAWIS) között is. A forgalomba kerülő elemek töredéke kerül begyűjtésre. A régióban az akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. Gumiabroncs hulladék: A régión belül a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott, jellemző ártalmatlanítási megoldás a kommunális szilárd hulladéklerakón történő elhelyezés. A gazdasági és magán szférában egyaránt a gumihulladék felhalmozása a jellemző, melyre azonban adatok nincsenek. A régióban a begyűjtést a Városüzemeltetési Kht. (Nyíregyháza) végzi, a évben begyűjtött hulladék mennyisége: 915 tonna. A begyűjtésre kerülő mennyiségből 339 tonnát hasznosítanak (gumiőrlemény előállítása, Tímár) éves szinten. Kiselejtezett gépjárművek: A régióban a felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás működik. A felmérés szerint a régióban ezek a vállalkozások db gépjárművet bontanak éves szinten. A KSH adataiban szereplő kiselejtezett gépjármű mennyiség ( db, KSH, 2001.) lényegesen magasabb a felsorolásban szereplő autóbontók által megadott darabszámnál. Ez adódhat az autóbontók hiányos felméréséből, az autóbontó vállalkozások által szolgáltatott adatok nem megfelelőségéből, illetve a KSH túlzó felméréséből. Elektronikai hulladékok: A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban csak Törökszentmiklóson történik az Electrolux Lehel Kft.-nél. A 2001-ben begyűjtött mennyisége a régióban működő begyűjtőkön (4 db) és a kereskedelmi hálózaton keresztül db volt, melyből db-ot bontottak szét haszonanyagok és a veszélyes hulladékok (R11, R12) kinyerése céljából. Az ország egyetlen selejt hűtőszekrény bontásával, ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozása a jelenlegi telephelyén, a jelenlegi feldolgozó gépsorán kapacitásnövelésre nem képes. A jelenleg begyűjtött mennyiség gyakorlatilag a teljes kapacitását leköti. Egészségügyi hulladékok: A régióban az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően azok égetését jelenti. A régióban meglévő, 4 db egészségügyi hulladékok égetését végző létesítmény (2 db veszélyes hulladék égető, 2 db kórházi égető) összkapacitása: 6840 tonna/év, a évben égetésre került hulladékmennyiség alapján kihasználtságuk kb. 12%-os. Állati eredetű hulladékok: Az egyéni gazdálkodók a régióban keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el, esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek a Felügyelőségekre. (Ezt a mennyiséget becsülni sem lehet.) Ez magyarázza azt, hogy pl. a KSH

14 14 alapján számolt, vágóhidakról kikerülő hulladékmennyiségnek ( tonna/év) csak a fele a gazdálkodó szervezetek által bejelentett mennyiség ( tonna; HAWIS). A bejelentett, összes állati eredetű hulladék mennyisége: tonna. A régióban a keletkező állati eredetű hulladékoknak jelentősebb részét mely a legtöbb településen kihelyezett ATEV konténerekben kerül összegyűjtésre az ATEV Rt. állatfajtára (kérődzők, baromfi) specializálódott üzemeiben (Debrecen, Szikszó) dolgozzák fel. A Debreceni ATEV létesítmény kapacitása: tonna/év, évben a régión belülről tonna, a régión kívülről pedig tonna mennyiség került kezelésre. A SZATEV fehérje-feldolgozó üzemének (Zagyvarékas) kapacitása tonna/év. Növényvédőszer és csomagoló eszközeik hulladéka: Növényvédőszerek és csomagolásuk begyűjtésével 3 vállalkozás, ártalmatlanításával (égetés) egyetlen vállalkozás foglalkozik a régióban. A veszélyes hulladék égető létesítmény kapacitása: 1400 t/év.

15 15 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A nem települési nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatban jelenleg nincs hatályos jogszabály. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 59. (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait; a hulladék komposztálásának technikai követelményeit. A (3) bekezdés értelmében a földművelésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait. A későbbiekben a fentiek szerint megjelent rendeletekben foglaltaknak megfelelően kell az egyes hulladékkezelésre vonatkozó alapvető műszaki követelményeket érvényre juttatni. A veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet előírásai az irányadóak. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. A későbbiekben a Hgt. 59. (2) bekezdése szerint a környezetvédelemért felelős miniszternek rendeletben kell szabályoznia a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A kiemelt hulladékáramokat érintve a hulladékolajokra vonatkozó szabályokat a 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet tartalmazza. A PCB/PCT tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet tartalmazza. Az elemekre és akkumulátorokra illetve ezek hulladékaira vonatkozóan a 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet fogalmazza meg a részletes előírásokat. Az egészségügyi hulladékokra az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet tartalmaz részletes követelményeket. A későbbiekben a Hgt. 59. (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikai készülékek, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait. A földművelésügyi miniszter felelős az állati gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelését szabályozó rendelet megalkotásáért. Az egészségügyi feladatokat ellátó miniszternek kell rendeletben szabályoznia a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelését. A gazdasági tevékenységek szabályozásáért felelős miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel közösen rendeletben határozza meg az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait.

16 16 V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások Gyűjtési és kezelési kapacitások bemutatása, tervezett kapacitások és hiányok bemutatása: 1. 1 Nem veszélyes hulladék: Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az egy település egy hulladéklerakó megoldás a jellemző. A lerakók túlnyomó többsége engedély és megfelelő műszaki védelem nélkül létesült. Megfelelő nyilvántartás hiányában a hulladéklerakókon lévő hulladék mennyiségéről csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A KSH adatai szerint a régió évi mintegy tonna települési szilárd hulladékának közel 88%-át helyezik el rendezetten, az egyes településeken évek óta, a helyi önkormányzatok által kijelölt területen meglévő, de a legtöbb helyen engedély és műszaki védelem nélkül létesített, ezáltal illegálisnak tekinthető lerakókon. Az összmennyiség kb. 10% kerül egyértelműen illegális elhelyezésre, és kb. 1-1%-át hasznosítják (fém, illetve papír utóválogatása, biogáz hasznosítás stb.), illetve egyéb módon helyezik el. Jelenleg a régióban 393 települési szilárd hulladéklerakó van, ebből 14 db lerakó szigetelt, melyek rendelkeznek valamilyen műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogázelvezetéssel. Az új, szigetelt, térségi lerakók megépítésével lehetővé válik a régi, környezetet veszélyeztető települési hulladéklerakók felhagyása és rekultiválása, a csatlakozó településeken megindulhat a szervezett hulladékszállítás és a szelektív hulladékgyűjtés. A korszerű rendszerek kialakítása érdekében 7 db új regionális települési szilárd hulladéklerakó (Berettyóújfalu, Debrecen, Hajdúböszörmény, Kétpó, Kisvárda, Mátészalka, Tisza-tavi) megépítése szükséges, melyek összkapacitása: m 3. Ezek a már meglévő 4 db regionális illetve kistérségi települési szilárd hulladéklerakókkal (Hunyadfalvi, Jászsági, Nyíregyházi, Tiszazugi) teljes lefedettséget biztosítanak a régióban. Mivel a régió néhány települése nem csatlakozott egyetlen regionális vagy kistérségi rendszerhez sem, így gondoskodni kell arról, hogy a térségben található minden település része legyen valamelyik kezelési rendszernek. Biztosítani kell, hogy a lerakók begyűjtőkörzetében komplex rendszerek alakuljanak ki, amelyek az elkülönített begyűjtési és lerakás csökkentési feladatokat is teljesítik. Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.). A tervezési időszak végéig 12 db begyűjtő-körzet kialakítása szükséges (1. sz. melléklet), melyek üzemeltetésével a kitűzött célok megvalósíthatók. A komplex rendszerek kiépítésének együtt kell járnia a kialakuló begyűjtőkörzetek területén lévő régi lerakók bezárásával, illetve a korszerűsíthető lerakók rendszerbe történő bekapcsolásával. Az új komplex rendszerek részét képezi 25 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása a hatályos jogszabály figyelembevételével. Ezeken a helyeken válik lehetővé a települési szilárd hulladékokban lévő lakossági veszélyes hulladékok, a háztartásokban kiselejtezett elektromos és elektronikai berendezések, valamint nagydarabos lom hulladék elkülönített gyűjtése.

17 17 A régió területén jelenleg 285 db gyűjtősziget van elhelyezve: ebből 146 helyen 3 frakció különgyűjtése (üveg, papír, műanyag) és 139 helyen 2 frakció különgyűjtése (üveg, papír) történik. A továbbiakban 115 db új 3 frakciós gyűjtősziget kialakítása szükséges, valamint a már meglévő 2 frakciós szigetek kibővítése 3 frakciós gyűjtőszigetekké, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása érdekében. Az ésszerű és gazdaságos szállítási útvonalak, illetve a megfelelő hulladékgyűjtő-szállító körzetek kialakítása érdekében 7 db új átrakó állomás létesítése szükséges (Vásárosnamény, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Szakoly, Nyírbátor, Tiszavasvári), összesen kb t/év tömörítő kapacitással és t/év átrakó kapacitással. A régióban a hasznosítási célok érdekében 7 db új hulladékválogató létesítmény kialakítását tervezzük (Mátészalka, Kisvárda, Nyíregyháza, Debrecen, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Kétpó), összesen tonna/év kapacitással, melyek lehetővé teszik a háztartásokban keletkező hulladékok válogatását, a gazdaságos szállítás érdekében bálázását illetve tömörítését, valamint a szükséges másodnyersanyag előállításához a szelektíven gyűjtött hulladék finomválogatását, feldolgozásra történő előkészítését. A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló részének megfelelő kezelése érdekében 22 db komposztáló telep kialakítása szükséges tonna/év kapacitással. Ezek a komposztáló berendezések nem kizárólagosan a települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalmát kezelnék, hanem a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban illetve a szennyvíztisztítás során keletkező biológiailag lebomló anyagok komposztálását is ellátják majd. Települési folyékony hulladék: A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része ( m 3 /év; KSH) szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítőhelyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladéklerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A régióban meglévő 94 db szennyvíztisztító telepből melyek összkapacitása: m 3 /d 25 telepen nincs kialakított leürítő műtárgy szippantott szennyvíz fogadására. A leürítő műtárgyakkal rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, mert a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők inkább a helyben található, települési ürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. A csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telepek létesítésével, illetve korszerűsítésével a szippantott szennyvíz mennyisége várhatóan csökken, ezzel párhuzamosan elhelyezésük a kialakításra kerülő fogadóhelyeken lesz biztosítva. Kommunális szennyvíziszap: A régióban, a települési szennyvizek tisztítása során keletkező szennyvíziszapok egyrészt közvetlenül, vagy komposztálást követően mezőgazdasági hasznosításra kerülnek, vagy települési hulladéklerakóknál takarásként lerakásra. A szennyvízcsatorna hálózatok fejlesztésével egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok hasznosítása, illetve ártalmatlanítása nem megoldott. Tekintettel arra, hogy a csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telepek létesítésével, illetve korszerűsítésével a keletkező szennyvíziszap mennyiségében csökkenés nem várható az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, valamint az Országos Szennyvízelvezetési és Tisztítási Programmal összhangban el kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb

18 18 arányban biztosítható legyen. Előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni. Építési, bontási hulladék: Az OHT adatai alapján, a régióban éves szinten tonna mennyiségben keletkezik építési és bontási hulladék. Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik (Nyíregyháza Városüzemeltetési Kht., Debmut Rt., és Komplex-D Kft.), melyek összkapacitása: kb t/év. Fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (kb. 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák, vagy a helyi hulladéklerakón elhelyezik. Az építési-bontási inert hulladékok lerakására szolgáló inert hulladék lerakó építése néhány helyen tervezési szinten jelent meg. Tervezett inert hulladéklerakó helyszíne Hajdúszoboszló, kapacitása: tonna. Az építési törmelék kezelése a komposztáló telepekhez hasonlóan a regionális központokban, az átrakó állomásoknál és a kistérségi lerakókon fog működni (Barabás, Demecser, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Mátészalka, Nagyhalász, Nyírbátor, Nyíregyháza, Szakoly, Tiszavasvári, Tiszaszentmárton, Újfehértó, Vásárosnamény), összesen kb tonna/év tervezett kapacitásal. 1.2 Veszélyes hulladék: A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával (biogáz előállítás AKSD Kft., Városüzemeltetési Kht.; komposztálás AKSD Kft., ICN Magyarország Rt.; újrahasznosítás, semlegesítés, fémvisszanyerés, egyéb hasznosítás Daewoo MGM Rt., Debreceni Vízmű Rt., Hajdukomm Kft., HTTV Kft., Kristály-99 Kft., MOL Rt. TVM Rt., TRT-2000 Kft., Caroflex Fékbetétgyár, Carl-Zeiss Hungária Kft. Mátészalka, Városüzemeltetési Kht. Nyíregyháza stb.) foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség): tonna/év. Fentieken túl a régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel. A régióban energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik (Hajdukomm Kft., ICN Magyarország Rt., Jósa András Kórház Nyíregyháza), mely létesítmények összkapacitása: tonna/év. A régióban egy tervezett veszélyes hulladék égetőről van tudomásunk (Green-World Kft. PEPS berendezés), melynek tervezett kapacitása: 3577 tonna/év. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) állati eredetű veszélyes hulladékok esetén Debrecenben és Tószegen, összesen tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: 7639 tonna. A régióban található továbbá egy m 3 kapacitású veszélyes hulladék lerakó (Debrecen-Szikgát), melynek szabad kapacitása: kb m 3, főként szennyezett talaj, továbbá egy salak lerakó (Tiszavasvári salak lerakó) 3300 m 3 kapacitással, azonban ide csak az ICN Magyarország Kft. saját hulladéka helyezhető el. Tervezés alatt áll egy fúrási iszap lerakó 2x m 3 tervezett kapacitással (Csökmő). Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladék égető 1 db van a régióban (Kátai Gábor Kórház Karcag), mely elsősorban egészségügyi hulladékot éget és kapacitása 100 tonna/év.

19 Kiemelten kezelendő hulladék áramok: Csomagolási hulladék: Az Észak-alföld régióban jelenleg 6 cég specializálódott a csomagolási hulladék válogatására, illetve hasznosítására. Ezen létesítmények összkapacitása: kb t/év. Tervezett hulladékválogató létesítmény a régióban 4 db van (Kétpó, Debrecen, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu), melyek a régióban szelektíven összegyűjtött települési jellegű hulladékok további válogatását, hasznosításra történő előkészítését fogják végezni. Biológiailag lebomló szerves: A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését a régióban jelenleg 3 létesítményben végzik, melyek összkapacitása: tonna/év. A kezelt hulladékok mennyisége tonna volt, tehát kihasználtságuk kb. 60%-os. A meglévő létesítményeken túl tervezés alatt áll 7 db kistérségi komposztálótelep kiépítése (Szolnoki, Törökszentmiklósi kistérségek; Kisújszállás és térsége; Tisza-tavi térség; Debreceni térség; Hajdúböszörményi térség; Berettyóújfalu térsége) összesen tonna/év tervezett kapacitással, valamint 14 db nyitott rendszerű komposztáló telep (Barabás, Demecser, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Mátészalka, Nagyhalász, Nyírbátor, Szakoly, Tiszavasvári, Tiszaszentmárton, Újfehértó, Vásárosnamény) és 1 db zárt rendszerű komposztáló telep (Nyíregyháza) létesítése, összesen tonna/év tervezett kapacitással. Távlati tervként szerepel a Regionális Hulladéklerakók komposztálókkal való kiegészítése a Jásztelki, valamint a Tiszazugi Regionális Hulladéklerakók esetében. Konkrét tervek ezekre még nincsenek. Hulladék olajok: Az Észak alföld régió területén 2001-ben keletkezett hulladék olajok mennyisége (HAWIS): tonna. A régióban keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte teljes mennyiségben a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi finomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül egyrészt a Dorogi hulladékégető Kft-hez, másrészt egyéb a régióban található égetőkhöz kerül. A hulladékolajok hasznosításával a régióban jelentősebb mértékben két cég foglalkozik: az AKSD Kft. biogázt állít elő FTV eljárással fáradt olajjal szennyezett hulladékokból, a HTTV Kft. pedig formaleválasztó emulziót állít elő Csanol - eljárással. Hulladékolajok hasznosítását, kezelését, ártalmatlanítását a régióban 9 cég végzi, összesen kb tonna kapacitással. PCB és PCT tartalmú hulladékok: A régióban 3 telephelyen történik PCB/PCT tartalmú hulladék begyűjtése. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény a régióban nincs. Akkumulátorok, elemek: Az adatok elemzéséből kiderül, hogy a régióban begyűjtött akkumulátor mennyisége (4.710 t; 20 db begyűjtő vállalkozás adatszolgáltatása) lényegesen magasabb a termelők bevallásában szereplő mennyiségnél (736,6 tonna; HAWIS), sőt ez a tendencia megyénkénti összehasonlításban is igaz. A magyarázat az, hogy egyrészt igen jelentős a régión kívüli begyűjtés, illetve a lakossági összegyűjtés is működik. Az adatok alapján jelentős eltérés van a területünkön forgalomba hozott (200 tonna; KSH) és a begyűjtött hulladék mennyisége (kb. 10 tonna; HAWIS) között. A forgalomba kerülő elemek töredéke kerül begyűjtésre.

20 20 A régióban az akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. Gumiabroncs hulladék: A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott, jellemző ártalmatlanítási megoldás a kommunális szilárd hulladéklerakón történő elhelyezés. A gazdasági és magán szférában egyaránt a gumihulladék felhalmozása a jellemző, melyre azonban adatok nincsenek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a begyűjtést a Városüzemeltetési Kht. Nyíregyháza végzi, a évben begyűjtött hulladék mennyisége: 915 tonna. A begyűjtésre kerülő mennyiségből 339 tonna kerül hasznosításra (gumiőrlemény előállítása, Tímár) éves szinten. Tervezett létesítmény Polgáron egy gumiégető, energia hasznosítással tonna/év kapacitással. Kiselejtezett gépjárművek: A régióban a felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás (autóbontó) működik. A felmérés szerint a régióban ezek a vállalkozások db gépjárművet bontanak éves szinten. A KSH adataiban szereplő kiselejtezett gépjármű mennyiség ( db, KSH, 2001.) lényegesen magasabb a felsorolásban szereplő autóbontók által megadott darabszámnál. Ez adódhat az autóbontók hiányos felméréséből, az autóbontó vállalkozások által szolgáltatott adatok nem megfelelőségéből, illetve a KSH túlzó felméréséből. Elektronikai hulladékok: A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban csak Törökszentmiklóson történik az Electrolux Lehel Kft.-nél. A 2001-ben begyűjtött mennyisége a régióban működő begyűjtőkön (4 db) és a kereskedelmi hálózaton keresztül db volt, melyből db-ot bontottak szét haszonanyagok és a veszélyes hulladékok (R11, R12) kinyerése céljából. Az ország egyetlen selejt hűtőszekrény bontásával, ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozása a jelenlegi telephelyén, a jelenlegi feldolgozó gépsorán kapacitás növelésre nem képes. A jelenleg begyűjtött mennyiség gyakorlatilag a teljes kapacitását leköti. Egészségügyi hulladékok: A régióban az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően azok égetését jelenti. A régióban 2001-ben keletkezett és bejelentett egészségügyi veszélyes hulladéknak közel 60%-a a régión belül, 40%-a pedig a régión kívül került ártalmatlanításra. A régióban meglévő, 4 db egészségügyi hulladékok égetését végző létesítmény (2 db veszélyes hulladék égető ICN Magyarország Rt., Hajdukomm Kft., és 2 db kórházi égető Jósa András Kórház Nyíregyháza, Kátai Gábor Kórház Karcag) összkapacitása: tonna/év. A kórházi égetők a rendelkezésükre álló kapacitás (360 t/év) közel 80%-át használják ki jelenleg. A kapacitásokat illetően változást jelenthet, hogy július 30.-ig a működő hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Állati eredetű hulladékok: Az egyéni gazdálkodók a régióban keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek Felügyelőségekre. (Ezt a mennyiséget becsülni sem lehet.) Ez magyarázza azt, hogy pl. a KSH alapján számolt, vágóhidakról kikerülő hulladékmennyiségnek (66183 tonna/év) csak a fele a gazdálkodó szervezetek által bejelentett mennyiség ( tonna; HAWIS).