A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.976/ 10 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság a Construct-Ker Kft. (8330 Sümeg, Csányi L. u. 1/B., a továbbiakban: kérelmező) által a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Ház átalakítása és bővítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. (1), (3), (5) bekezdéseit, valamint a Kbt. 81. (3) bekezdését és a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontját, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmezőnek ,- Ft, azaz (egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő érdemi észrevétele, valamint a felek tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2 2 Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le, melyre vonatkozó október 25-én feladott ajánlattételi felhívása október 27-én került közzétételre a Közbeszerzési Értesítő 2010/127. számában KÉ-30580/2010. iktatószámon. A felhívás II.1.7.) és 8.) pontja szerint a részekre történő ajánlattétel nem lehetséges, valamint változatok (alternatív) ajánlatok nem fogadhatók el. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség vagy érték: - az átalakított és bővített épület I. ütem összes hasznos területe: 748,65 m2, - Bruttó alapterület I. ütem: 393,90 m2, - Építési munkák, - Tartószerkezeti munkák, - Villamos szerelési munkák, - Víz-csatorna szerelési munkák, - Gázellátás szerellés, - Központi fűtésszerelés, - Szellőzés szerelés a dokumentációban részletezettek szerint. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbiak szerint: Részszempont : Súlyszám: Ajánlati ár (nettó): 85 Többlet garancia vállalás hossza (+ hónapokban): 6 Késedelmi kötbér mértéke (%-ban): 5 Meghiúsulási kötbér mértéke (%-ban): 4 A felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi és a bontási határidő: november :00 óra. A felhívás V.2) pontjában közlésre került, hogy a szerződés EU alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos. Megjelölt hivatkozási alap: Oktatási és Kulturális Minisztérium Pécsi Tudományegyetem kihelyezett képzőhelyének felújítása, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. A felhívás V.3.1) pontja szerint az eredményhirdetés és az összegzés megküldésének tervezett időpontja: november :00 óra A felhívás V.3.2) pontja szerint a szerződéskötés tervezett időpontja: december :00 óra

3 3 A felhívás V.3.4.1) pontja előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A felhívás V.3.5.1) pontja szabályozta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: a részszempontok szerinti tartalmi elem értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: A felhívás V.3.5.2) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: az arányosítás elve. A felhívás V. 7) Egyéb információk pontja többek között az alábbiakat írta elő. 1. Az Ajánlatkérő hiánypótlásra a Kbt. 83. szerint biztosít lehetőséget. A hiánypótlás körét a Kbt. 83. (2) bekezdése szerint határozza meg. 4. Az ajánlatban meg kell jelölni a Kbt. 71. (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakat. 14. Minden egyéb információt az ajánlati dokumentáció és annak műszaki leírásai tartalmaznak. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt adott ki az ajánlat elkészítéséhez (amelyet kérelmező november 02-án vett át), a tartalomjegyzék szerinti 0-VI. Cikkely részletezésben. A dokumentáció III. Cikkely III.2. szakasz 4.4. pontja ismerteti az ajánlatok értékelésére vonatkozó információkat, amelyek között a felhívásban foglaltakon túl ajánlatkérő a pontban ( o.) kiegészítésként közölte, hogy a bírálati részszempontok mennyiségi tényezőkön alapulnak relatív értékelési módszerrel kerülnek elbírálásra, azaz részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a további ajánlatok esetében az arányosítás módszere kerül alkalmazásra, az 1. résszempont, az ajánlati ár tekintetében az alábbiak szerint: (X legkedvezőbb /X vizsgált ) * 10 Jelmagyarázat: X legkedvezőbb = értékelési részszempontra tett legkedvezőbb ajánlat X vizsgált = értékelési szempont tekintetében a vizsgált ajánlat A dokumentáció V. Cikkely (Értékelési szempontok tartalma) V.2. szakasz (Bírálati szempontok) 2.1. pontja a felhívásban foglaltakkal azonos módon

4 4 ismételten bemutatja a bírálati szempontokat, a 2.2. pontban pedig a nettó ajánlati árral kapcsolatban többek között az alábbiakat rögzíti ( o.): A pont szerint a legkisebb ajánlati ár maximális pontszámot kap. A további értékek pontszámait arányosítással a dokumentáció pontjában megadott képlet szerint határozza meg az ajánlatkérő. A pont szerint abban az esetben amennyiben az ajánlattevő vállalási árát alulprognosztizálja, az ebből eredő pluszköltségeket, kiadásokat stb. nem háríthatja át az ajánlatkérőre és ez nem mentesíti a teljesítési kötelezettség alól. A pont szerint ezen szempontokon belül az ajánlatkérő a nettó ajánlati árakat veti össze és a Kbt. szabályai szerint a legelőnyösebbet (legalacsonyabbat) preferálja. A pont előírta, hogy az ajánlati árakat a megvalósulásra prognosztizálva, úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden - e pontban részletezett felsorolás szerinti költséget. Az V.3. szakasz (Szerződéses feltételek) szerint a szerződéses feltételeket ajánlatkérő a Vállalakozási szerződés tervezetben adja meg, amelynek 1.6. pontjában rögzítésre került, hogy szerződő felek a szerződés tárgyát képező munkák ellenértékét az alábbiak szerint határozzák meg: egyösszegű átalányár, a befejezési határidő figyelembevételével kialakított végleges versenyáron az elfogadott ajánlat szerint. A VI. Cikkely (Az ajánlat felépítése) VI.1. szakasz (Általános előírások) 2. pontja szerint (53. o.) a Szakmai ajánlat fejezetei részét kell képezze egyebek mellett a Főösszesítő, valamint az Árazott költségvetés, műszaki észrevétellel. A dokumentáció I. sz. mellékleteként csatolásra került a Főösszesítő minta. Ajánlatkérő november 09-én - a kérelemmel nem érintett körben - kiegészítő tájékoztatást nyújtott. A november 15-én felvett bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre az alábbi ajánlatok kerültek benyújtásra, amelyben a kérelemmel érintett elbírálási részszempont, a nettó ajánlati ár az alábbiak szerint került rögzítésre: Kérelmező: Ft Z-PANNON Kft.: Ft Profi 2007 Kft.: Ft Ép-Kanizsa Kft.: Ft SZABAU INVEST Kft.: Ft A kérelmező ajánlata 6. oldalán található Kbt. 71. (1) bekezdés a) d) pontja szerinti nyilatkozat alapján a kérelmező a szerződés teljesítéséhez harmadik személlyel szerződést köt a közbeszerzés következő részeire: építőanyag

5 5 beszerzések; közművek kiépítésénél szakfelügyelet; áruszállítás és emelőgépek használata, szerkezetépítési munkák, nyílászárók beépítése. Százalékos arány: 3 %. A kérelmező ajánlata szerint a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozókat, és az alkalmassága igazolása érdekében erőforrás szervezetet nem kíván igénybe venni. Az ajánlat 96. oldalán található a Főösszesítő, amelynek részletezésében az asztalosszerkezetek elhelyezése munkanemhez összes díj, összes anyag és nettó ár került feltüntetésre. Az ajánlat oldalán került csatolásra a tételes árazott költségvetés. Ajánlatkérő november 18-án hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést intézett ajánlattevőkhöz. A kérelmezőre vonatkozó felhívás 2. bekezdésében ajánlatkérő az alábbiakat közölte: Az ajánlatkérő a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja szerint elvégzett, mellékelt számítás szerint a Kbt. 86. (1) bekezdésében előírtak szerint köteles indokolást kérni a kirívóan alacsonynak ítélt ellenszolgáltatásra. Az ajánlatkérő mellékelt számítása szerint kérelmező nettó ajánlati árának eltérése a számtani átlagtól: Ft-ban , %-ban: - 15,48. Kérelmező a november 22-én kelt hiánypótlása 2. pontjában az ajánlati ár indoklásában közölte, hogy cégük tevékenységi körébe tartozik a fa-, építőanyag, szaniterárú nagykereskedelem, a jelenlegi árukészletük értéke meghaladja a 120 millió forintot, a kivitelezéshez elengedhetetlenül szükséges termékek nagy tételben rendelkezésre állnak. Mivel az építőanyag beszerzéseket közvetlenül a gyártótól, nagy tételben, rendszeresen rendelik, így a listaárból jelentős, termékektől függően % árengedményt kapnak a gyártótól, így a gyártói árra többletfedezet rászámítása nélkül, a saját árrésüket minimális szinten tartva tudnak versenyképes anyagoldali költséget kialakítani. Ismertette továbbá, hogy a cég tevékenységi körébe tartozik a lakó- és nem lakóépület építés, mely jelentős gép- és eszközparkkal támogatott. Mint ajánlatuk oldalán is feltüntették, kellő műszaki tulajdonságú munkagéppel, teherautóval, betonszivattyúval, toronydaruval, teherlifttel, kisgéppel, állvánnyal, stb. rendelkeznek saját tulajdonban. Jelen kivitelezés kapcsán igen nagy valószínűséggel gépet nem kell bérelniük, saját eszközökkel meg tudják oldani az előttük álló feladatot. A rendelkezésükre álló saját, aktív létszám jelenleg 40 fő. A szakemberek képzettsége széleskörű: építészmérnök, építész technikus, asztalos, kőműves, festő, lakatos, víz-, és központi fűtés szerelő, villanyszerelő. Kivitelezési munkáik döntő többségét saját állományukkal meg tudják oldani. A viszonylag nagy létszámú saját létszám fenntartásának több előnye is van: - munkaszervezési gondok kevésbé érintik cégüket abból a szempontból, hogy a saját embert ott tudják foglalkoztatni, ahol a legnagyobb szükség

6 6 van rá. Így nagyfokú mobilitással rendelkeznek, - költségszintjük állandó, így jobban tudják kalkulálni a kivitelezési munkák várható élőmunkás költségét. A megalapításuk óta eltelt 13 év távlatából garantálni tudják, hogy tárgyi kivitelezés teljesítésére a megajánlott feltételekkel alkalmasak. Fentiek tükrében biztosan állíthatják, hogy az elnyert, valamint pályázott munkák költségvonzatait pontosan ismerik, hiszen az építőanyag kereskedelmi vonalon ismerik a napi beszerzési árakat, legjobb beszerzési forrásokat. Míg a saját létszám nagy biztonságot tud nyújtani az elnyert kivitelezési munkák határidőre, jó minőségben, a szerződött áron történő teljesítésére. Ajánlatkérő a november 22-én kelt értesítésében az eredményhirdetés időpontját december 02.10:00 órára elhalasztotta. Ajánlatkérő az eredményhirdetésen, amelyen kérelmező képviselője nem volt jelen, a felvett jegyzőkönyv szerint ismertette az eljárás eredményét. Az eljárás nyertese a SZABAU INVEST Kft., második a Z-PANNON Kft. lett. Az ajánlatkérő által meghozott döntések között a 2.) pontban a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó megállapítást, a következők szerint tartalmazta a jegyzőkönyv: Indokolás: A Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Részletes indokolás: Az érvénytelenség oka és indoka: Az ajánlatkérő a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja szerint elvégzett, mellékelt számítás szerint a Kbt. 86. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az ajánlattevő a kötelezően kért indokolást - a kirívóan alacsonynak ítélt ellenszolgáltatásra határidőre benyújtotta. Megállapítható, hogy az indokolás szerint a cég tevékenységi körébe tartozó fa-, építőanyag-, szaniterárú nagykereskedelmi tevékenység kedvező árhatás kihatásának egyenletesen kellene jelentkezni az összes munkanem anyagárainál. Ezzel szemben a jelentős anyagár eltérés egy munkanemnél, asztalos munkáknál (anyagár) jelentkezik. A díjra vonatkozóan az indokolás a saját létszámú munkavégzés kedvező kihatására és az állandó költségekre hivatkozik. Ezzel szemben a többi ajánlatlevő is alapvetően saját létszámmal kíván teljesíteni (10 % feletti alvállalkozót egy ajánlattevő sem jelölt meg.) Az állandó költségek a székhely távolsága miatt - sem lehetnek kedvezőbbek a helyi és közelebbi székhellyel rendelkező ajánlattevőkkel szemben. Más költségösszetevői sem kedvezőbbek. A Kbt. 86. (1) bekezdése objektív módon kirívóan alacsonynak ítéli meg a (2) bekezdés szerint összesített ellenszolgáltatás mértékét, különösen akkor, ha több mint 15 %-kal tér el jelen esetben a c) pont szerinti számtani átlagtól (-15,4 %).

7 7 A rendelkezésre álló dokumentumok értékelése és az előző okok és indokok szerint az ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indoklást. A Kbt. 86. (4) bekezdése szerinti objektív alapú indokolási elemek értékelése szerint tehát az (5) bekezdés alkalmazásában az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indoklást. Az eredményhirdetésen ismertetett - és a jelen nem lévőknek ugyanezen napon postai úton megküldött - összegezés szerint az eljárás nyertese a SZABAU INVEST Kft. lett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a Z-PANNON Kft. Ajánlatkérő a kérelmező és az Ép-Kanizsa Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, kérelmező esetében az alábbi indokok alapján: Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés g pontja szerint: kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. (3) bekezdés Indokolás: A Kbt. 86. (5) bekezdése szerint a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető. Kérelmező december 07-én előzetes vitarendezési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz, amelyben kérte az összegezés és az eljárást lezáró döntés módosítását, mivel álláspontja szerint az ajánlatuk érvénytelenítése jogsértő, tekintettel arra, hogy a határidőre teljesített hiánypótlásban az ajánlati árukat megindokolták, az indokolásukban szereplő tényadatokat fenntartják, a tényleges beszerzési áraikon a kalkulált fedezeti érték: 20 %. Kérelmező megítélése szerint indokolásuk a Kbt. 86. (4) bekezdés c) pontja alapján objektív alapú, valamint a gazdasági ésszerűséggel teljes mértékben összeegyeztethető. A december 9-én kelt válaszában ajánlatérő közölte, hogy a megküldött tájékoztatásában részletezett indokai alapján meghozott és kihirdetett döntését, egészében és annak részleteiben is fenntartja. Kérelmező december 17-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottságnál, melyben kérte jogsértés megtörténtének a megállapítását és a jogsértő írásbeli összegezésnek, mint ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, rendelkezést az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Ideiglenes intézkedésként kérte továbbá a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Kérelmező az előzmények között ismertette, hogy a jogsértésről a december 03-án postai úton átvett eredményhirdetési jegyzőkönyvben és összegezésben foglaltakból értesült, továbbá ismertette a kezdeményezett előzetes vitarendezést, amely nem járt eredménnyel.

8 8 Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (3) bekezdését és megalapozatlanul, objektív tényeket, körülményeket figyelembe nem véve érvénytelenítette ajánlatukat. A jogsértés közvetlenül és döntően befolyásolta az eljárás eredményét, hiszen cégük ajánlata lett volna az összességében legelőnyösebb és így nyertes ajánlat. Kérelmező hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő ajánlatuk mely eleménél, költségvetési tételeinél jelentős eltérést állapított meg a többi ajánlattól. Ez a munkanem az asztalos nyílászáró szerkezeteket tartalmazó fejezetrész volt. Ezzel kapcsolatban kérelmező ismertette, hogy vállalkozói stratégiájukból kifolyólag az általuk az írásbeli indokolásukban és az előzetes vitarendezési kérelmükben említett 20 %-os fedezeti érték nem tekinthető minden egyes tételnél elérhető értéknek. A fedezeti érték a tényleges bekerülési összeg és a vállalási ár közötti különbözetből számolható. Tárgybeli ajánlatukban az asztalos munkanem beállított egységárakon a fedezeti értéket nem számították fel. Ennek az oka az, hogy cégük többségi tulajdonosának, Pék Róbertnek külföldi üzleti érdekeltsége Consensus Impex Slr. cég, amelynek többségi tulajdonosa, és amelynek a romániai Székelyudvarhelyen található nyílászáró tervező és gyártó üzeme. A cég 2001 óta működik, 2003-ban m2-es új telephelyet nyitott, és épített 2 db egyenként 800 m2-es ipari csarnokot. A cég tevékenységei közé tartozik a Nyugat-európai színvonalú nyílászáró gyártás-, szerelés, zsalugáter gyártása, valamint belsőépítészeti termékek gyártása is. Az eltelt időszak alatt az üzem gazdaságosan működött, a dolgozói létszám évről évre folyamatosan nőtt, vele párhuzamosan az éves árbevétel is emelkedett. A romániai és magyarországi viszonyokat, lehetőségeket, árszinteket összevetve Romániában lényegesen alacsonyabb áron lehet minőségi nyílászáró termékeket gyártani. Kérelmező december 20-án csatolta a Döntőbizottság részére a Consensus Impex Slr. társasági szerződés hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott példányát. Kérelmező a január 13-án megtartott tárgyaláson előadta, hogy Sümegen is van egy nyílászáró szerkezeteket előállító üzemük. A negyven fős állandó szakmunkás alkalmazottjaikra tekintettel a téli időszakban is folyamatosan biztosítani kell a munkát. Így kérelmezőnek kedvezőbb, ha egy - nem veszteséges - alacsonyabb áron is, de foglalkoztatja az alkalmazottjait. Ha nyári időszakra írják ki a tárgyi beszerzést jóval magasabb áron kalkuláltak volna. Kérelmező a felhívás alapján tisztában volt azzal, hogy a későbbiek során pótmunkákat nem lehet felszámolni. Ajánlatkérő indokolás kérése általános volt, nem tartalmazott konkrétumokat, ezért csak általános jellegű indokolást tudtak adni. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást december 20-án megindította, amelyről az értesítést a feleknek megküldte.

9 9 Ajánlatkérő a december 28-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által hivatkozott Kbt. 86. (3) bekezdése szerint járt el. Megállapította a 86. (2) bekezdés c) pontja alapján számított számtani átlagtól való több mint 15 %-os eltérést, a 86. (1) bekezdés kötelező előírása alapján indokolást kért be kérelmezőtől, a benyújtott indokolást a 86. (4) bekezdés a)-f) pontjai szerint vizsgálta, a 86. (3) bekezdése szerint meggyőződött az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján az ajánlati elem részletesen indokolt megalapozatlanságáról. Ajánlatkérő a Kbt. 86. (5) bekezdése szerint köteles volt érvényteleníteni a kérelmező ajánlatát, mivel az ajánlattevő indokolását nem tarthatta elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmező előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett, de kérelmében bemutatott álláspontját korábbi indokolásához képest alátámasztó adatokkal, tényekkel nem egészítette ki. A jogorvoslati kérelemben megjelölt külföldi, de saját tulajdonú céggel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező ajánlatában nem jelölt meg 10 %-ot meghaladó mértékű alvállalkozót, így ennek figyelembe vétele az ajánlat módosítását jelentené. Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem alapos az alábbiak szerint. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti tárgyalás nélküli általános egyszerű eljárást indított október 25-ei hirdetmény feladással. Az egyszerű eljárásban a Kbt (3) bekezdés g) pontja szerint a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a , azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (3) bekezdését, mivel megalapozatlanul, objektív tényeket figyelembe nem véve érvénytelenítette ajánlatukat. A Kbt. 86. (1)-(6) bekezdései az indokoláskérési eljárást az alábbiakban szabályozza:

10 10 (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

11 11 (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. A Kbt. 81. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. (5) bekezdése]. Jelen esetben megállapítható, hogy az átalány ajánlati ár bírálati részszempontként került meghatározásra, tehát a Kbt. 86. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az ajánlat egésze vonatkozásában kell az összesített ellenszolgáltatást vizsgálnia ajánlatkérőnek a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megítélése körében. A kérelmező sem vitatta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja alapján helyesen számította ki a számtani átlagot, amely alapján a kérelmező ajánlati ára 15,48 %-al eltért, tehát ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor kérelmezőt ajánlati árának indokolására szólította fel. Ajánlatkérő kibocsátott felhívása azonban a 86. (1) bekezdésében kötelezően előírt, az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat nem kért kérelmezőtől, ezen adatokat nem tüntette fel, konkrétan nem nevesítette, csak azt közölte, hogy a vonatkozó 86. (2) bekezdés c) pont szerint elvégzett és mellékelt számítása alapján a 86. (1) bekezdésében előírtak szerint köteles indokolást kérni a kirívóan alacsonynak ítélt ellenszolgáltatásra. A kérelmező ajánlatkérő általános indokoláskérésének eleget tett, és mivel az ajánlatkérő nem határozott meg az értékelés szempontjából indokolni kért lényeges, az ajánlati elemek tartalmát meghatározó adatokat, így ajánlati árának kialakítására vonatkozó, saját általános indokait ismertetve mutatta be a kedvező ajánlati árát befolyásoló körülményeket, egyrészt az anyagköltség, másrészt a díjköltség, az élőmunka ráfordítás és a gépköltség oldaláról. A fenti tényállás alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező az általános indokolás kérésre egy általános indokolást adott, amelyből még nem vezethető le az ajánlatkérő által konkrétan megjelölt érvénytelenségi ok.

12 12 A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja nem rögzíti azt, hogy egy 15 %-os eltérés már önmagában megalapozza az érvénytelenné nyilvánítást. Ez az előírás ajánlatkérőre nézve ír elő kötelezettséget a tekintetben, hogy a 15 %-ot meghaladó eltérés esetén kötelező az indokolás kérés és majd később az indokolás konkrét objektív adataiból vonható le tényszerű megállapítás a gazdaságilag ésszerűtlen, irreálisan alacsony árra. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlata érvénytelenségét, a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó megállapítását a döntésében, az eredményhirdetési jegyzőkönyvben található részletes indokolás szerint az asztalosszerkezetek elhelyezése munkanemre megajánlott, a többi ajánlattal összehasonlított mértékre tekintettel hozta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a döntés több okból sem lehet jogszerű. A Kbt. 86. (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni, a 86. (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Ajánlatkérő az asztalosszerkezetek elhelyezése munkanemre, mint vitatott ajánlati elemre sem az indokoláskérésben, sem a fenti rendelkezés adta lehetőségen belül nem kért tájékoztatást kérelmezőtől, így a Döntőbizottság álláspontja szerint ezen elem megalapozottságáról, illetve megalapozatlanságáról az ajánlatkérő tényszerű, objektív adatok hiányában nem győződhetett meg. Ajánlatkérő az átalányáron belül egy konkrét tételre vonatkozóan mondta ki az irreálisan alacsony ár meglétét úgy, hogy erre az ajánlati elemre indokolást nem kért, így lehetőséget sem adott arra, hogy a kérelmező azt megindokolhassa. A fentieken túlmutatóan a Kbt. indokoláskérésre vonatkozó alábbi rendelkezései sem támasztják alá az ajánlatkérői döntés megalapozottságát. A 86. (4) bekezdés c) pontja is úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vonatkozik. A (6) bekezdés rendelkezése szerint pedig a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a

13 13 miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. Ajánlatkérő konkrét ajánlati elemre nem kért indokolást, így a kérelmező által alkalmazott rezsióradíjra sem tett fel kérdést, tehát e körben sem tehetett objektív megállapítást. Ugyanígy nem kérdezett rá az utazási, szállítási költségekre, de egyéb más költségösszetevőkre sem, amiről viszont megállapította, hogy nem kedvezőbbek a többi ajánlattevőénél. A Döntőbizottság álláspontja szerint az árkalkulációt meghatározó valamennyi releváns elem ismeretében kell az ajánlatkérőnek megítélnie azt, hogy az adott ajánlati ár miképp értékelendő. Ezért írja elő a Kbt., hogy az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat kérje be. Az ellenszolgáltatás mértékéről csak akkor alakíthat ki reális képet, ha az alacsony ellenszolgáltatást ajánlótól, a lényegesnek tartott ajánlati elemekről indokolást kér és a kapott választ objektív alapon mérlegeli, majd ez alapján dönt annak elfogadásáról. Az indokoláskérés intézménye nem gátja az ajánlatkérő alacsony ellenszolgáltatás elérésére irányuló törekvésének, ellenkezőleg, az ajánlatkérő érdekét szolgálja azzal, hogy időben meggyőződhet a vállalás teljesíthetőségéről. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűtlenül állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét és ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 86. (1), (3), (5) bekezdéseit, valamint a 81. (3) bekezdését és 88. (1) bekezdés g) pontját. Az ajánlatkérő arra vonatkozó észrevétele, hogy a romániai asztalos üzemmel való üzleti kapcsolat új elem, és ezzel módosítaná az ajánlatát, nem vehető figyelembe, nem is külön kérelmi elem, csak kérelmezői indokolás. Egyébként nem is helytálló a megállapítás, mert az asztalosszerkezetek elhelyezése munkanem nem haladja meg a közbeszerzés értékének 10 %-át, a harmadik személlyel kötendő szerződések között pedig kérelmező nyilatkozatában feltüntette a beszerzés részeként a nyílászárók beépítését, 3 %-os arányt meghatározva. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 86. (1), (3), (5) bekezdéseit, valamint a 81. (3) bekezdését és 88. (1) bekezdés g) pontját, ezért a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését.

14 14 A Döntőbizottság a megállapított jogszabálysértés reparálhatóságára tekintettel bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt (1) bekezdésén alapul. Budapest, január 28. Dr. Szaller Ottó sk. Közbeszerzési biztos Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14.) 2. Construct-Ker Kft. (8330 Sümeg, Csányi L. u. 1/B.) 3. Z-PANNON Kft. (8800 Nagykanizsa, Vár u. 6.) 4. Profi 2007 Kft. (8800 Nagykanizsa, Magyar u. 9.) 5. Ép-Kanizsa Kft. (8800 Nagykanizsa, Dózsa György u. 39.) 6. SZABAU INVEST Kft. (8749 Zalakaros, Jegenye sor 3.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi út ) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár