CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K

Átírás

1 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K

2 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Gibáné Guthy Judit, TT Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Krajnyák Nóra, TK Településtervezési szakági szakértő közlekedési Molnár Zoltán, Társadalompolitikai szakértő Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Vásárhelyi Réka Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Dima András Energiaközmű tervező Dima András, Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor, É TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Csenger Város Önkormányzata Erdős Tamás, Forján Zsolt, Horváth Péter, dr. Komlódy Miklós

4 STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok AZ ÁTFOGÓ ÉS A TEMATIKUS CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK, ILLETVE A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA, A VÁROS CÉLRENDSZERE A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Városközpont akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Turisztikai és rekreációs akcióterület Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett k szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz és ágazati stratégiákhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 74

5 STRATÉGIA 5 8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Tervalku Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása A magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködés lehetőségei AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK... 99

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Csenger SWOT-elemzése táblázat: Városrészek funkciói táblázat: Átfogó és tematikus célok összefüggése táblázat: A területi és tematikus célok összefüggése táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata táblázat: A tervezett k indikatív ütemezése táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció táblázat: A tervezett k vázlatos pénzügyi terve táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja táblázat: Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat: A célok érintettsége a kockázatok által táblázat: A városfejlesztés szervezeti rendszere táblázat: Munkamegosztás a Csenger és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai táblázat: Területi (városrészi) célok eredményindikátorai táblázat: A tervezett k output indikátorai Ábrajegyzék 1. ábra: Csenger városfejlesztési célrendszere ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Térképjegyzék 1. térkép: Csenger értéktérképe térkép: Csenger problématérképe térkép: Csenger városrészei térkép: Csenger tervezett akcióterületei térkép: Csenger szegregátumai a KSH évi népszámlálási adatok alapján térkép: Csenger 1. számú szegregátuma a évi népszámlálási adatok alapján... 52

7 STRATÉGIA 7 1 Bevezetés A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának 1, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként Csenger város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a 2010-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Csenger Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt. 1 A folyamat során Csenger esetében Településfejlesztési Koncepció is készül.

8 STRATÉGIA 8 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Annak ellenére, hogy Csenger a hasonló nagyságrendű és elhelyezkedésű városokhoz képest számos előnyt tud biztosítani lakosai számára, mégis folyamatos elvándorlás tapasztalható, ami elsősorban a fiatal, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosokat érinti csökkentve ezáltal a város munkaerő-kínálatának mennyiségét és minőségét. A szelektív migráció sok esetben már a középiskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű ember felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok elsősorban a Nyugati kertvárosban található szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Elsősorban a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami település gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított közfoglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legégetőbb problémája. Ezt Csenger és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határ menti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. A népességmegtartó-erő tekintetében kiemelten kell kezelni a lakosság életkörülményeinek javítását is. Habár az utóbbi években számos olyan beruházás valósult meg (pl. városközpont rehabilitáció; kerékpárút-hálózat ; szennyvízberuházás), amely a helyiek komfortérzetét javítja, néhány területen hiány mutatkozik (pl. zöldfelületi ellátottság). A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani ezeknek a fejlesztésére, egyéb esetben a települési környezet leromlik, ami a lakosság elvándorlásához vezethet. Csenger egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. Ehhez az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. Ennek ellenére az üzemeltetési költségek jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, melynek csökkentése érdekében a saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését el kell végezni. Ellenkező esetben az épületek állagának romlásával ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségevetését negatívan befolyásolhatja. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kelet-nyugati ipartengelyének egyik jelentős iparosodott csomópontja, ipari parkjában a helyi mezőgazdaságra alapozva, továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodott cégek települtek be. Csengerben az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása, mind a foglalkoztatás szempontjából. Az ipari parkban szabadon értékesíthető terület nagysága 96,9 ha (86,5%), melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Amennyiben az önkormányzat nem tudja vállalkozóbaráttá tenni a területet (alapinfrastruktúra kiépítése), az mérsékelheti az egyik fő bevételnek számító iparűzési adó növekedési ütemét, illetve a helyben foglalkoztatottak számára is negatív hatással lehet. A településen található turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére az idegenforgalomra jellemző negatív tendencia további romlása várható, amennyiben a szükséges lépések elmaradnak. A szálláshelyek és a kínált szolgáltatások mennyiségi és minőségi elengedhetetlen, egyéb esetben mind a vendégek száma, mind a településen töltött éjszakák

9 STRATÉGIA 9 száma csökkenni fog, ami a helyi vállalkozók idegenforgalomból származó bevételének további zsugorodásához vezethet. Habár a város közlekedés-földrajzi helyzete az elmúlt években valamelyest javult (M3 autópálya), továbbra sem rendelkezik megfelelő közlekedési kapcsolatokkal. Amennyiben a tervezett k elmaradnak (pl. M49 gyorsforgalmi út; Csenger-Szatmárnémeti vasútvonal visszaállítása), tovább csökken a vállalkozások letelepedési kedve, a már itt lévő gazdasági szereplők versenyképessége, ezáltal pedig fokozódik a jelenleg is problémát okozó szelektív elvándorlás mértéke. 1. táblázat: Csenger SWOT-elemzése Gazdaság Társadalom Környezet és közlekedés Erősségek Román-magyar határ közelsége Azt elmúlt években javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya) A város ipari parkkal rendelkezik Jelentősek az ipari és a mezőgazdasági hagyományok A nemzetközi és országos jelentőségű ipari vállalkozások foglalkoztatási kapacitása kiemelkedő A lakosság iskolai végzettsége folyamatosan javul Az elmúlt években a munkaerő-piaci mutatók javuló tendenciát mutatnak A civil szervezetek több területen is aktívak Intenzív az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására A város környezeti állapota megfelelő (pl. víz- és levegőminőség, zajterhelés) Esztétikus a településkép Jelentős építészeti értékkel bíró épületállomány A lakásállomány komfortossága, felszereltsége javulást mutat A közműellátottság aránya magas A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas Szamos folyó közelsége A települést elkerüli a jelentős tranzitforgalmat bonyolító út Gyengeségek A város az ország periférikus részén fekszik Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikroés kisvállalkozások dominanciája jellemző Viszonylag alacsony vállalkozássűrűség a működő vállalkozások alacsony száma mellett Az ipari parkban rendelkezésre álló szabad területek alapinfrastruktúrája hiányos Üzleti szolgáltatások hiánya (pl. innovációs és logisztikai központ) A mezőgazdasági termőterületek többsége alacsony AK értékű A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak Idegenforgalmi infrastrukturális háttér hiánya Nem megfelelő korstruktúra, elöregedés Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A közparkok felújításra szorulnak Jellemző a lakóépületek külső állagának romlása A közmű infrastruktúra egy része nem megfelelő állapotú A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A település kerékpáros úthálózata hiányos A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes

10 STRATÉGIA 10 Erősségek A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott Gyengeségek Közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos a település elhelyezkedése Közszolgáltatások Széles körű és magas színvonalú oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, illetve egyes szolgáltatások esetében a térség lakosai számára is Aktív kulturális, közösségi és sportélet jellemző a városban Önkormányzati tulajdonú intézmények gazdaságtalan üzemeltetése A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés) Gazdaság Társadalom Lehetőségek Az M3 autópálya relatív közelsége A határ menti városok logisztikai szerepe erősödik Az önkormányzati és a vállalkozó szféra közötti együttműködés erősödik A határon átnyúló gazdasági együttműködések szerepe felértékelődik Elterjednek az alternatív mezőgazdasági tevékenységek (bio, energetikai célú) A nem kiemelt termőhelyi adottságú területekkel érintett településeken a mezőgazdaság speciális támogatása várható További jelentős pályázati források megjelenése várható Románia csatlakozása a schengeni övezethez (határnyitás) Turisztikai szolgáltatások nyújtása a román állampolgárok számára A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Betelepülő fiatal családok érdeklődése nő a város iránt A népesség átlagos iskolázottsági szintje emelkedik A civil szervezetek megerősödnek és a város fejlődésének aktív résztvevőivé válnak További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek A kiskereskedelmi tevékenység keresleti és kínálati viszonyai kedvezőtlenül változhatnak a multinacionális kereskedelmi láncok és a jogszabályi változások miatt A gazdasági válság továbbgyűrűző hatásai miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa iránt Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak Tovább növekednek a különbségek a járási központ és a többi település között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Románia schengeni zónához való csatlakozása elhúzódik Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább növekszik A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi társadalmon belül A közeli megyeszékhely és régióközpont elszívó hatása erősödik

11 STRATÉGIA 11 Környezet és közlekedés Közszolgáltatások Lehetőségek Alternatív energiaforrások térnyerése A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása Az M49-es gyorsforgalmi út megépítése A vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között Csenger - Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése A környezetbarát közlekedési módok elterjedése További jelentős pályázati források megjelenése várható A járásközpontok szerepe bővül, fejlesztési forrásai növekednek Egészségügyi szolgáltatások biztosítása a román állampolgárok számára További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Az energiafüggőség fokozódik Környezeti ártalmak veszélye tovább növekszik (Szamos Román oldali szennyezése) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A további közlekedési k elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Növekszik teher- és személygépkocsiforgalom a betelepülő ipari vállalkozások hatására Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket Részleges ellenérdekek esetleges felmerülése a járási központ és a járás többi települése között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a partnerségi egyeztetésbe bevont intézmények, szervezetek képviselőitől érkező vélemények alapján kidolgozásra került Csenger probléma- és értéktérképe. A feltárt problémák és értékek térképi ábrázolása tematikus szempontok alapján (társadalom, gazdaság, környezet, infrastruktúra és épített környezet) csoportosítva történt. Az alábbi kartogramokból látszik, hogy az értékek tekintetében elsősorban a társadalmi szempontok dominálnak, míg a problémák nagyrészt infrastrukturális jellegűek, illetve a felújításra szoruló épületekre fókuszálnak.

12 STRATÉGIA térkép: Csenger értéktérképe Forrás: saját szerkesztés

13 STRATÉGIA térkép: Csenger problématérképe Forrás: saját szerkesztés

14 STRATÉGIA A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Csenger a természetes és tervezett szerkezeti fejlődése, valamint a településrészek által betöltött funkciók jellegéből adódóan hat városrészre osztható: A zóna, Belváros B zóna, Északi kertváros C zóna, Nyugati kertváros D zóna, Déli kertváros E zóna, Ipari-kereskedelmi övezet F zóna, Turisztikai és rekreációs övezet 3. térkép: Csenger városrészei Forrás: saját szerkesztés Az E és F zónák tekintetében a KSH nem rendelkezik adatokkal (mivel külterületen helyezkedik el mindkét övezet), így ezekre vonatkozóan egy kevésbé elemző jellegű városrészi helyzetfeltárás készült. A városrészek főbb jellemzőinek összehasonlítását az alábbiakban foglaljuk össze. A város lakosságának 36%-a a Nyugati kertvárosban él, így ez a legnépesebb városrész. A korcsoportok megoszlását tekintve szintén ez a településrész van a legjobb helyzetben, hiszen itt a legmagasabb a 0-14 évesek aránya (19,7%), míg itt van jelen legkisebb számban a 60-X éves korcsoport (18,9%). A legkedvezőtlenebb korstruktúrával a belváros rendelkezik. A képzettséget vizsgálva a belváros rendelkezik a legjobb mutatókkal, hiszen ott a legkisebb (12,4%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59

15 STRATÉGIA 15 évesek) belül, valamint ott a legmagasabb (20,2%) a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezzel ellentétben, a C zónában a legjelentősebb az alulképzett lakosság aránya. A Nyugati kertvárosban található a település lakásállományának 33%-a, azonban itt vannak jelen a legmagasabb számban az alacsony komfortfokozatú lakások is. A lakások komfortossága és felszereltsége a városközpontban éri el a legmagasabb szintet. A 2011-es adatok alapján a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ebben a településrészben a legkisebb (7,3%), a városi átlag közel fele. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a központi városrészben élők helyzete jónak mondható, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (55,2%) körülbelül 5 százalékponttal meghaladja a települési átlagot (50,4%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (36,7%) szintén ebben a városrészben a legalacsonyabb. A 2011-es adatok alapján a munkanélküliség a B zónát érinti a legkevésbé (10,4%). A tartós, legalább 360 napja munka nélkül lévő személyek aránya az előzőhöz hasonlóan szintén ott a legkedvezőbb (3,9%). Az alacsony iskolázottság eredményeképpen, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján a Nyugati kertvárosban élők szociális helyzete a legkedvezőtlenebb. A közúti közlekedés tekintetében Csengert elkerüli a környéken legjelentősebb forgalmat bonyolító 49 sz. főút, ezért a belvárosra nem jellemző a tranzitforgalom, ugyanakkor a térségközponti szerepéből adódóan jelentős a célforgalom. Valamennyi városrészt érinti a településen áthaladó, legnagyobb forgalmat bonyolító j. összekötő út. A belvárosban található a város tömegközlekedési gócpontját jelentő autóbusz állomás, amely a járás, illetve a környező térségi központok irányába való közösségi közlekedési kapcsolatot is biztosítja. Megállóhely valamennyi településrészben található. Az autóbusz tárolóterület rendkívül korlátozott, személygépjármű parkoló az állomás mellett nem, csak attól távolabb található. A közösségi közlekedés szempontjából kiemelendő, hogy a Nyugati kertvárosban található a település vasútállomása, amelynek utasforgalmi létesítménye nem megfelelő állapotú. A települést érintő vasútvonal egy zsákvonal, amelynek Csenger a végpontja. Közúti szempontból a város minden része jól megközelíthető, nincsenek feltáratlan városi területek. Az útburkolat minősége azonban minden útkategóriában rossz, felújításra szorul. A településen a parkolási adottság a térségi szintet figyelembe véve átlagosnak mondható. A városközpontban a forgalomvonzó létesítmények koncentráltan helyezkednek el, így ott időszakos kapacitáshiány alakulhat ki. Csengerben a kereseti viszonyokat figyelembe véve még mindig a kerékpár a legelterjedtebb közlekedési mód. A városban méter önálló kerékpárút van, amelyből méter a B zóna területén, míg 800 méter az A zónán halad át, műszaki állapotuk kielégítő. A településen a járdák hossza 33,9 km, minőségük gyenge, elavult ben, egy városrehabilitációs projekt keretében a belvárosban 605 méter járdaszakasz felújítása valósult meg (Ady Endre, Rákóczi utcákon, Hősök, Szent István téren). Csenger közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való ellátottsága kedvezőnek mondható. A lakásállomány jelentős része csatlakozott a közüzemi víz-, szennyvízcsatorna- és gázhálózatra. A lakosság részéről történő igénybevétel a C zónában igencsak elmarad az átlagtól, ami a településrészben jelenlévő magas számú halmozottan hátrányos helyzetű lakosnak köszönhető. A belterületi bel- és csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. Csenger városa rendkívül gazdag épített örökséggel büszkélkedhet. Makovecz Imre világhírű tervező és tanítványai keze nyomán vált sajátos varázslatúvá a város központjának mai arculata. Országos műemléki védettség alatt álló (pl. Református Templom, Hotel Schuster/Szuhányi-kúria),

16 STRATÉGIA 16 illetve helyi építészeti védelem alá vont épületek (pl. Múzeum, Görög Katolikus Templom, Polgármesteri Hivatal) is megjelennek a belvárosban. A kereskedelmi szálláshelyek tekintetében elmondható, hogy jelenleg a településen rendelkezésre álló szálláshely-kapacitás (panzió és egy hotel) teljes egészében az A zónára koncentrálódik. Csengerben elhanyagolható azon zöldterületek száma, ahol a lakosság szabadidejét a szabad levegőn eltöltheti, annak ellenére, hogy a településszerkezet erre lehetőséget adna. A B és C zónákban egy-egy erre alkalmas terület található, azonban mindkettő rehabilitációja időszerűvé vált. Az elmúlt időszakban egy városrehabilitációs projekt keretében a település központjában található Szent István tér környezetének rendezésére adódott lehetőség. Szegregált lakóterület egyedül a Nyugati kertvárosban található. Ettől függetlenül az A, B, és D zónákban egyaránt kirajzolódnak szegregációval veszélyeztetett területek, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A város egypólusú településszerkezetének centrumában összpontosulnak a közösségi és közigazgatási intézmények. Az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. A legnagyobb problémát az épületek energetikai megújításának hiánya okozza, melyek üzemeltetése ennek köszönhetően gazdaságtalan és költséges. A gazdasági szolgáltató szervezetek körülbelül fele az A városrészben található, míg a nagyobb termelő és ipari tevékenységet folytató vállalkozások nagy területigényéből fakadóan a belvároson kívül, jellemzően az Ipari-kereskedelmi övezetben helyezkednek el. Itt található a Csengeri Ipari Park, amelyben a település legnagyobb foglalkoztatói is működnek. Az F zóna, Turisztikai és rekreációs övezet a település turisztikai, illetve rekreációs szempontból legjelentősebb része. A turisztikai potenciál erősítése ezen a településrészen képzelhető el, részben a terület jellegéből, részben pedig a Szamos közelségéből adódóan. 2. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi A zóna B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna Funkciók domináns funkció kiegészítő funkció

17 STRATÉGIA 17 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elérendő céljait erőteljesen befolyásolja egyrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai; másrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja. Mivel várhatóan az európai uniós támogatások továbbra is kiemelt szerepet játszanak majd Csenger fejlődésében, ezért az ITS kidolgozásának fontos eleme a város célrendszerének illeszkedése a magasabb rendű célkitűzésekhez. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő stratégiai dokumentumaira és ágazati programjaira, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Csenger Város Képviselő-testületének es ciklusra szóló Önkormányzati Gazdasági Programja (2015), Csenger Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010), Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója (2003). Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az ITS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. A célrendszer kialakításakor az alábbi fő tényezőket vettük figyelembe: a megalapozó vizsgálatban feltárt kihívások, problémák, adottságok és lehetőségek, a város által betöltött és betölteni kívánt funkciók, a lakosság, a vállalkozások és a turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben a város és vonzáskörzete közötti jelenlegi és lehetséges együttműködési területek, a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet. A stratégiai tervezés során Településfejlesztési Koncepció is készül, így a város jövőképe és hosszú távú célrendszere ott is hasonló részletezettséggel bemutatásra kerül. 3.1 Jövőkép A település belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép egyértelműen kijelöli, hogy Csenger milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító beavatkozások megvalósítására van szükség.

18 STRATÉGIA 18 Jövőkép Csenger 2030-ban A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít. A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A versenyképes gazdaság megteremtésére irányuló átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A magas életminőség biztosítását előirányzó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A központi szerepkör megerősítését célzó törekvés a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő, környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatási, egészségügyi és turisztikai szolgáltatásai területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató, határon is átnyúló együttműködéseket foglalja magában. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Csenger Város között elérendő középtávú stratégiai céljai a városi szintű tematikus célokat, illetve a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban: Városi szintű tematikus célok, amely tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. A középtávú városi célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. E célok kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ITS nem kizárólag Csenger Város Önkormányzata, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma. Ebből kifolyólag tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg.

19 STRATÉGIA 19 Városrészi szintű területi célok, a tervezés során lehatárolt városrészekre vonatkozóan, a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra Városi szintű középtávú tematikus célok Az átfogó célok megvalósulásához az alábbi, 7-8 évre szóló középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő T3. A települési környezet és infrastruktúra T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Csenger gazdaságának dinamizálása és diverzifikálása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövid távon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. Ez az alapja a foglalkoztatási szint növelésének, valamint ez biztosítja a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, a megfelelő életszínvonal kialakítását. A település gazdasági potenciáljának növelése a Csengeri járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából is kiemelkedően fontos. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív befektetésösztönzést kell folytatnia, továbbá javítania kell az újonnan betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit. Ilyen beavatkozások lehetnek pl.: az Ipari Park szabadon hasznosítható területeinek alapinfrastruktúrával való ellátása, valamint egy innovációs és logisztikai központ kialakítása. A település gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozók is jelentős szerepet játszanak, amelyek jelentős része a belvárosban tömörül. Az önkormányzatnak biztosítani kell számukra a megfelelő vállalkozói környezetet, többek között magas színvonalú infrastruktúra kialakításával, tanácsadással, együttműködések ösztönzésével. A gazdasági potenciál szoros kapcsolatban áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. Az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt nélkül nem érhető el a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése. Csenger gazdasági dinamizálása és diverzifikációja, a növekvő technológiai színvonal megfelelő képzettségeket és képességeket, valamint infrastrukturális ket követelnek. Ez csak az önkormányzat, az illetékes intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek szoros együttműködésével valósítható meg. A k eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: Helyi kis- és középvállalkozók munkahely-megtartó képességének erősítése Üzleti infrastruktúra és bővítése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása Aktív befektetés-ösztönzési tevékenység és városmarketing

20 STRATÉGIA 20 A gazdaságilag aktív lakosság piaci igényeknek megfelelő képzése, átképzése, álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek növelése A belső erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai piaci jelenlét növeléséhez szükséges a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt, intenzív turisztikai marketing-tevékenység megvalósítása, valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének kialakítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Csengerben több olyan látványosság Szamos folyó, országosan egyedülálló épített örökség is található, mely megfelelő fejlesztés, illetve marketing mellett jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezne. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások nélkül azonban egy bizonyos szintet nem tud túllépni a város turizmusa. A vendégek és a vendégéjszakák számának folyamatos növekedéséhez elsősorban megfelelő minőségű és kapacitású szállás- és vendéglátóhelyekre van szükség. A turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi szintén olyan terület, ahol célszerű továbbfolytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi ket: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme, lehetőség szerint funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés, T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő helyi és a határon átnyúló célközönséget is vonzó rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása nem elegendő, létfontosságú a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a szabadidős lehetőségek nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itt-tartózkodás idejét. Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is érezhető legyen, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára. Ehhez időben és térben is össze kell hangolni a környező települések és szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés és az egyéb kikapcsolódási lehetőségek terén egyaránt. Az egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek eszköze lehet a turisztikai desztináció menedzsment megteremtése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai

21 STRATÉGIA 21 és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A komplex k révén Csenger bekapcsolódhat a szervezett turisztikai útvonalak sorába, így országosan is ismert és keresett turisztikai desztinációvá válhat, mindezáltal gazdaságát a több lábon állás stratégiája tovább erősítheti. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: Turisztikai vonzerők további (pl. helyi kulturális értékek megújítása, épített örökség megújítása, strand tovább, Szamos partjának turisztikai célú ) Kisebb kiegészítő idegenforgalmi attrakciók kialakítása (pl. turisztikai célú kerékpárút-hálózat kialakítása, vízi- és lovas turizmus feltételeinek javítása stb.) Kulturális és turisztikai programkínálat bővítése a környező településekkel, akár Szatmárnémetivel együttműködve Szállás- és vendéglátóhely kínálatának bővítése és színvonalának javítása Turisztikai marketing (arculat, marketingkommunikációs kampányok tervezése és lebonyolítása, kapcsolatfelvétel turisztikai közvetítő szervezetekkel) T3. A települési környezet és infrastruktúra A település népességmegtartó erejének növeléséhez nagymértékben hozzájárul az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos k kiemelt célja a nyugodt városi életforma megteremtése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része ket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos karaktere. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a városszéli iparterületek további it elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a k és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik a nem megfelelő műszaki állapotban lévő épületállomány. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a felújítások hozzájáruljanak az adott épület funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez, költséghatékony üzemeltetéséhez megfelelő infrastrukturális alapot biztosítva a közszolgáltatások magas színvonalú ellátásához. A lakosság komfortérzetét növeli a közmű-infrastruktúra karbantartása, tovább is. A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a még hiányos területek fejlesztésére, illetve a leromlott műszaki állapotú infrastruktúra megújítására egyaránt.

22 STRATÉGIA 22 A csengeri imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek, pl. közterek és zöldterületek létrehozásával is erősíthető. A település népességmegtartó erejének növeléséhez is nagymértékben hozzájárul, amennyiben rendezett közösségi terek, parkok állnak a kikapcsolódni vágyó lakosság rendelkezésére. A közlekedési feltételek javításában a legjelentősebb a külső közlekedési kapcsolatok, amelyben az önkormányzatnak nincs közvetlen szerepe, csak közvetett eszközökkel (megyei rendezési terv véleményezése, kiemelt projektek támogatása, aktív segítségnyújtás az előkészítésben) támogathatja a folyamatokat. A település megközelíthetőségét javító k többek között: A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása; M49-es gyorsforgalmi út megépítése; Vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között; Csenger - Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése; Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése. A belső városi közlekedés az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elterjesztésére irányul. A belvárosban kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények és kereskedelmi egységek esetében. A gyűjtőutak multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges lakó- vagy gazdasági funkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: A Városközpont rehabilitációja A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra A város belső közlekedési rendszerének A külső közlekedési kapcsolatok Rekreációs területek, közösségi terek kialakítása Belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerek Ivóvízhálózat rekonstrukciója T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése A város számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja mérsékelni a fosszilis energiahordozóktól való külső függőségét. Ennek elsődleges eszközei az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. Csenger célja tehát a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik (termálvíz, napenergia, szélenergia). Ezek tudatos és bővülő használata az önkormányzati, lakossági és vállalkozói tulajdonú létesítmények költséghatékony üzemeltetését, valamint a

23 STRATÉGIA 23 település környezeti állapotának javítását, valamint a klímaváltozás mértékének és hatásainak mérséklését eredményezi. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése, alternatív energia alkalmazása a közintézményekben A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, annak tervszerű végrehajtása A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Csenger dinamikus felzárkózását és fejlődését nagymértékben meghatározza a hátrányos helyzetű lakosság viszonylag nagy aránya. Ahhoz, hogy a város hosszú távon növekedési pályára álljon, elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság problémáinak átfogó kezelése és társadalmi integrációja. A fizikai és információs akadálymentesítés, a gyermekek felzárkóztatása, a fogyatékkal élők integrálása, az idősgondozás, a lakhatási feltételek javítása, a nemek közti esélyegyenlőség biztosítása valamennyi településrészen megoldandó feladat. A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítását és életminőségének emelését célozza meg az Antiszegregációs Program (ld. 5. fejezet), ami elsősorban az érintett szegregátumra vonatkozik, de természetesen ezek az intézkedések kiterjeszthetők és kiterjesztendők a város más részein élő hátrányos helyzetű lakosokra is. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: lakhatási feltételek javítása magas minőségű és a szükségletekhez igazodó oktatás biztosítása az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása a célcsoportra szabott szociális szolgáltatások biztosítása a foglalkoztathatóság javítása a szegregált területen integrációs folyamatok megindítása, újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése A térségi szerepkör vizsgálata előtt fontos megemlíteni, hogy Csenger a trianoni határrendezéssel vált a térség központjává, előtte Szatmárnémeti töltötte ezt a pozíciót. A városban néhány területen funkcióhiány jelentkezik, amelyek tekintetében a település Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik. A fent leírtaktól függetlenül, Csenger járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos szolgáltatást kínál a környező települések számára. Egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét, hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához, összességében pedig előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében.

24 STRATÉGIA 24 A közszolgáltatások rendszerének minősége jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából ez a legfontosabb terület, az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A k a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel kell hogy megvalósuljanak. Célként fogalmazódik meg a körzetközponti funkciók román határon is átnyúló kiterjesztése, amelynek jelentős lendületet adhat Románia schengeni övezethez való csatlakozása. A térségi szerepkör megerősítésben kiemelt szerepet játszhat a T3 tematikus célnál megemlített külső közlekedési kapcsolatok is. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A térségi funkciók aktív összehangolása Mátészalkával és Szatmárnémetivel Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló egészségügyi, oktatási és turisztikai szolgáltatások kialakítása Határ menti társadalmi-gazdasági együttműködések megerősítése, bővítése Testvérvárosi kapcsolatok erősítése, újabbak kialakítása A határon való átjutás megkönnyítését célzó intézkedések támogatása (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés, schengeni határ kiterjesztése) Mindehhez pénzügyi alapot nyújthatnak az Európai Unió által biztosított források az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében (pl. Magyarország-Románia, illetve Magyarország- Szlovákia-Románia-Ukrajna határon átnyúló programok). Ezenkívül célszerű a város intézményeinek bekapcsolódnia különböző nemzetközi hálózatokba (pl. URBACT), amelyek révén nemcsak a település ismertsége nő, de a résztvevők olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, amelyeket beépíthetnek mindennapi működésükbe emelve ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrész-specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi khez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további kre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

25 STRATÉGIA 25 V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása A település központjában található városrész fejlesztésének fókuszában olyan funkciók állnak, amelyek a térség és a település teljes lakossága számára relevánsak. A központi területek megújításával a cél egy olyan egységes arculatú, fenntartható Belváros megteremtése, amely a sajátos szerkezetét megőrzi, ugyanakkor lehetővé teszi a modern kisvárosi életformát, az egyes szolgáltatások gyors és egyszerű elérhetőségét. A városrész területén megvalósítandó k alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában. A k által a település közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai funkciói egyaránt megerősödnek. Mindennek eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A városrész jellemzően lakófunkcióval rendelkezik, fontos kiemelni, hogy az északi szegletében szegregáció szempontjából veszélyeztetett terület található, amelyben a szegregációs mutató értéke 30%-34% közötti. A fenti terület mellett, illetve a városrész közepén egy-egy kisebb szegregált lakóterület, a déli részén pedig szintén egy szegregációval veszélyeztetett terület található, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A társadalom egyes rétegeinek leszakadása leromlással fenyegetett területeket hozott létre a településrészben, így az itt élők felzárkóztatása szükséges. E probléma megoldása érdekében komplex, integrált (foglalkoztatási, lakhatási, szociális) beavatkozások megvalósítására van szükség. A fenti tevékenységek mellett szükséges a közlekedési kapcsolatok kiemelten a járdák, illetve a kerékpárutak javítása, a közműhálózatok, a kiskereskedelmi funkciók erősítése, illetve a közterületek minőségének javítása, a zöldfelületek arányának növelése. Tekintettel arra, hogy a városrész jelentős területi tartalékokkal rendelkezik, komoly lehetőséget rejt magában a tömbfeltárások megvalósítása, mely hozzájárulhat a település lakosságmegtartó képességének javításához. Mindennek köszönhetően javul a települési környezet állapota, továbbá a lakosság elégedettségének emelkedésével stabilizálódhat a városrész népességének száma. Az infrastrukturális beavatkozások mellett elengedhetetlen a hátrányos helyzetűek egyenlő esélyeinek megteremtése, amely főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval és a szociális szolgáltatások javításával, valamint az általános közigazgatási,

26 STRATÉGIA 26 közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. A probléma megoldására egy szociális városrehabilitációs program végrehajtása szolgálhat válaszként. V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Nyugati kertváros alapvetően lakófunkciókkal rendelkezik, északi részén található Csenger egyetlen valódi szegregátumnak tekinthető területe, amelyben a szegregációs mutató értéke 35% feletti. Kiemelt jelentőséggel bír tehát ebben a városrészben a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedések megvalósítása. Mindemellett elengedhetetlen a lakófunkció további oly módon, hogy a kedvező feltételek elősegítsék az életminőség emelkedését. Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, a zöldfelületek és közösségi terek arányának növelése, karbantartása, valamint a közösségi és szociális szolgáltatások körének bővítése. A megfelelő közlekedési feltételek kialakítása terén kiemelt feladat az út-, kerékpárút- és járdahálózat teljes kiépítése, valamint a városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatának javítása. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek különösen a gyerekek egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen k megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program végrehajtása. V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A városrész alapvetően lakófunkcióval rendelkezik, melynek erősítése, minőségének javítása szükséges. Ezen zóna északi része, illetve az A zóna a településnek azon része, mely a helyiek között a legkedveltebb lakóhely a városban. A lakófunkció javításának a városrészben alapvető eszköze a kereskedelmi szolgáltatások minőségi javítása, illetve a zöldfelületek, közösségi terek revitalizálása. Mindezek mellett elengedhetetlen a közlekedési- és a közmű infrastruktúra (utak, járdák, kerékpárutak, csapadékvíz-elvezető rendszerek) megfelelő szintre emelése, illetve a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése. Az Északi kertvároshoz hasonlóan ez a városrész is jelentős területi tartalékokkal rendelkezik, vagyis komoly lehetőséget rejt magában a tömbfeltárások megvalósítása, amely hozzájárulhat a városrész lakosságmegtartó képességének javításához. V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében A városrész a tudatos fejlesztés és területfelhasználás következtében kizárólag ipari-, illetve kereskedelmi tevékenységnek ad otthont. A Csengeri Ipari Park a település és az egész vonzáskörzet gazdaságának egyik pillére, amely jelentős mértékben hozzájárul a térségi munkaerőpiac stabilizálódásához. Cél, hogy a jelenleg a városközpontban, illetve a Nyugati kertvárosban található, jelentősebb környezetterheléssel járó tevékenységek, illetve helyben működő vállalkozások telephelyei áthelyezésre kerüljenek ezen városrészbe. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy a betelepüléshez szükséges utak, illetve közműhálózatok a telekhatárig

27 STRATÉGIA 27 rendelkezésre álljanak, illetve hogy a telkek megosztásra kerüljenek. A beavatkozások tehát az Ipari Park infrastrukturális fejlesztésére, a kiegyensúlyozott és versenyképes területhasználat biztosítására, valamint az elérhető üzleti szolgáltatások bővítésére és minőségének emelésére, valamint a befektetés-ösztönzésre irányulnak. A gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtésének egyik feltétele a megfelelően képzett munkaerő, tehát közvetetten a képzés területe is jelentős hatást gyakorol az Ipari Park fejlődési potenciáljának alakulására. Ehhez hasonlóan a foglalkoztatási, felnőttképzési és átképzési programok hozzájárulhatnak az itt működő vállalkozások versenyképességéhez és új vállalkozások betelepüléséhez. Összességében elmondható, hogy a tervezett beavatkozások jelentős mértékben növelik a vállalkozások foglalkoztatási kapacitását, illetve javítják a város tőkevonzó képességét. V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében Az F zóna, tekintettel arra, hogy mind a Szamos folyóhoz, mind a belvárosi településrészhez közel helyezkedik el, lehetőséget kínál kemping, illetve a természetközeli turizmushoz, rekreációhoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló létesítmények és attrakciók megvalósítására. A turizmushoz kapcsolódóan mind a szálláshely szolgáltatás, mind az attrakciófejlesztés kiemelt jelentőségű terület, azonban az is fontos, hogy a termék megfelelően kerüljön márkázásra. A fenntartható turisztikai övezet létrehozásához a folyó környéki területek turisztikai, rekreációs és zöldfelületi funkciójának szükséges az idegenforgalmi attrakciók és fogadási feltételek komplex javításával. A turisztikai kínálat bővítésével és az idegenforgalmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésével, valamint a városon belüli és kívüli intenzívebb együttműködéssel elérhető, hogy a minél nagyobb számban érkező vendégek hosszabb időt töltsenek el a településen. 3.3 Az átfogó és a tematikus célok közötti összefüggések, illetve a tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása, a város célrendszere Az átfogó és a tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az ITS-ben megjelölt jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a hosszú távú és tematikus célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

28 STRATÉGIA táblázat: Átfogó és tematikus célok összefüggése Átfogó célok / Tematikus célok T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő T3. A települési környezet és infrastruktúra T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

29 STRATÉGIA 29 A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az ITS-ben megjelölt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. 4. táblázat: A területi és tematikus célok összefüggése Területi célok / Tematikus célok T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő T3. A települési környezet és infrastruktúra T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

30 STRATÉGIA ábra: Csenger városfejlesztési célrendszere JÖVŐKÉP A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít. ÁTFOGÓ CÉLOK 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. TEMATIKUS CÉLOK T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő T3. A települési környezet és infrastruktúra T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében

31 STRATÉGIA 31 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Csenger Város Önkormányzata arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen. Az önkormányzat a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtására törekszik, elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások szinergiájának elérésére érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó k, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Csenger város teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek lehatárolása az alábbi alapelvek figyelembevételével történt: az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást lehessen elérni a magántőke mobilizálásával; a szociális és funkcióbővítő jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében. A fenti alapelveknek megfelelően Csengerben 4 olyan terület határolható le indikatív jelleggel, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat 2 : A Városközpont akcióterületen a TOP érintett prioritásához illeszkedve a népességmegtartás és a gazdaságélénkítés tekinthető átfogó célnak. Az akcióterület lehatárolás indoka kettős: egyrészt a Belváros városrész koncentrálja a település (köz)szolgáltatási funkcióit, így a belvárosi területek komplex az egész település gazdasági-társadalmi fejlődését elősegíti, másrészt számos olyan fejlesztési elképzelés azonosítható a városrészben, amelyeket integráltan célszerű megvalósítani. A szociális városrehabilitációs akcióterületként azonosítható Nyugati és Északi kertváros a település hátrányos helyzetű lakosait tömöríti, amely megmutatkozik az akcióterület kedvezőtlen képzettségi, munkaerő-piaci és lakhatási mutatóiban. A koncentráltan 2 A pontos lehatárolásra a projektfejlesztés szakaszában fog sor kerülni.

32 STRATÉGIA 32 megjelenő problémák kezelése nemcsak a két városrész érdeke, hanem az egész település felzárkózását és gazdasági versenyképességét is befolyásolja. Turisztikai és rekreációs akcióterület: A település turisztikai potenciáljának erősítése ezen a településrészen képzelhető el részben a terület jellegéből, részben pedig a Szamos közelségéből adódóan. Az akcióterület elsődlegesen a településen lakók rekreációs igényeinek kielégítését, számukra megfelelő környezet kialakítását célozza, ezek mellett a szezonális turisztikai szolgáltatások színvonalának javításához is hozzájárul. A táj, a környezeti adottságok valamint az országos szintű hírnév lehetőséget teremt arra, hogy nagyobb volumenű turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósulhasson az akcióterületen. További beavatkozások szükségesek annak érdekében, hogy a turisztikai ágazat az idegenforgalmi kínálat bővítésének köszönhetően a város gazdaságának egyik fő pillérévé váljon. Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület: Az akcióterület teljes egészében lefedi az Ipari, kereskedelmi övezet városrész területét. A Csengeri Ipari Park szabadon hasznosítható területe jelentős méretű, azonban újabb jelentősebb betelepülők, beruházók abban az esetben várhatók, ha a terület alapinfrastruktúrája és az Ipari Parkban elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói javulnak. Ezt csak integrált szemléletben lehet megvalósítani: együttesen kell kezelni az elérhetőségi, a kapacitásbeli, az üzemeltetési és a fenntarthatósági problémákat, kihívásokat. 4. térkép: Csenger tervezett akcióterületei Forrás: saját szerkesztés