CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002"

Átírás

1 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

2 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /13/K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető, régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Gibáné Guthy Judit Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Krajnyák Nóra Településtervezési szakági szakértő közlekedési Molnár Zoltán Társadalompolitikai szakértő Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Vásárhelyi Réka Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Dima András Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Csenger Város Önkormányzata Erdős Tamás, Forján Zsolt, Horváth Péter, dr. Komlódy Miklós

4 STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Városközpont akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Turisztikai és rekreációs akcióterület Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 72

5 STRATÉGIA A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Tervalku Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása Gazdaságfejlesztés a helyi vállalkozói szféra bevonásával és erősítésével AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK... 90

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Csenger SWOT-elemzése táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A területi és tematikus célok összefüggése táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja táblázat: Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat: Munkamegosztás a Csenger és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai táblázat: Területi (városrészi) célok eredményindikátorai táblázat: A tervezett fejlesztések output indikátorai Ábrajegyzék 1. ábra: Csenger városfejlesztési célrendszere ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Térképjegyzék 1. térkép: Csenger értéktérképe térkép: Csenger problématérképe térkép: Csenger városrészei térkép: Csenger tervezett akcióterületei térkép: Csenger szegregátumai a KSH évi népszámlálási adatok alapján térkép: Csenger 1. számú szegregátuma a évi népszámlálási adatok alapján... 51

7 STRATÉGIA 7 1 Bevezetés A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának 1, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként Csenger város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Csenger Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt. 1 A folyamat során Csenger esetében Településfejlesztési Koncepció is készül.

8 STRATÉGIA 8 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Annak ellenére, hogy Csenger a hasonló nagyságrendű és elhelyezkedésű városokhoz képest számos előnyt tud biztosítani lakosai számára, mégis folyamatos elvándorlás tapasztalható, ami elsősorban a fiatal, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosokat érinti csökkentve ezáltal a város munkaerő-kínálatának mennyiségét és minőségét. A szelektív migráció sok esetben már a középiskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű ember felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok elsősorban a Nyugati kertvárosban található szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Elsősorban a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami település gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított közfoglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legégetőbb problémája. Ezt Csenger és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határ menti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. A népességmegtartó-erő tekintetében kiemelten kell kezelni a lakosság életkörülményeinek javítását is. Habár az utóbbi években számos olyan beruházás valósult meg (pl. városközpont rehabilitáció; kerékpárút-hálózat fejlesztése; szennyvízberuházás), amely a helyiek komfortérzetét javítja, néhány területen hiány mutatkozik (pl. zöldfelületi ellátottság). A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani ezeknek a fejlesztésére, egyéb esetben a települési környezet leromlik, ami a lakosság elvándorlásához vezethet. Csenger egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. Ehhez az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. Ennek ellenére az üzemeltetési költségek jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, melynek csökkentése érdekében a saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését el kell végezni. Ellenkező esetben az épületek állagának romlásával ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségevetését negatívan befolyásolhatja. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kelet-nyugati ipartengelyének egyik jelentős iparosodott csomópontja, ipari parkjában a helyi mezőgazdaságra alapozva, továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodott cégek települtek be. Csengerben az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása, mind a foglalkoztatás szempontjából. Az ipari parkban szabadon értékesíthető terület nagysága 96,9 ha (86,5%), melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Amennyiben az önkormányzat nem tudja vállalkozóbaráttá tenni a területet (alapinfrastruktúra kiépítése), az mérsékelheti az egyik fő bevételnek számító iparűzési adó növekedési ütemét, illetve a helyben foglalkoztatottak számára is negatív hatással lehet. A településen található turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére az idegenforgalomra jellemző negatív tendencia további romlása várható, amennyiben a szükséges lépések elmaradnak. A szálláshelyek és a kínált szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen, egyéb esetben mind a vendégek száma, mind a településen töltött

9 Környezet és közlekedés Társadalom Gazdaság Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 9 éjszakák száma csökkenni fog, ami a helyi vállalkozók idegenforgalomból származó bevételének további zsugorodásához vezethet. Habár a város közlekedés-földrajzi helyzete az elmúlt években valamelyest javult (M3 autópálya), továbbra sem rendelkezik megfelelő közlekedési kapcsolatokkal. Amennyiben a tervezett fejlesztések elmaradnak (pl. M49 gyorsforgalmi út; Csenger-Szatmárnémeti vasútvonal visszaállítása), tovább csökken a vállalkozások letelepedési kedve, a már itt lévő gazdasági szereplők versenyképessége, ezáltal pedig fokozódik a jelenleg is problémát okozó szelektív elvándorlás mértéke. 1. táblázat: Csenger SWOT-elemzése Erősségek Román-magyar határ közelsége Azt elmúlt években javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya) A város ipari parkkal rendelkezik Jelentősek az ipari és a mezőgazdasági hagyományok A nemzetközi és országos jelentőségű ipari vállalkozások foglalkoztatási kapacitása kiemelkedő A lakosság iskolai végzettsége folyamatosan javul Az elmúlt években a munkaerő-piaci mutatók javuló tendenciát mutatnak A civil szervezetek több területen is aktívak Intenzív az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására A város környezeti állapota megfelelő (pl. víz- és levegőminőség, zajterhelés) Esztétikus a településkép Jelentős építészeti értékkel bíró épületállomány A lakásállomány komfortossága, felszereltsége javulást mutat A közműellátottság aránya magas A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas Szamos folyó közelsége A települést elkerüli a jelentős tranzitforgalmat bonyolító út A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott Gyengeségek A város az ország periférikus részén fekszik Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Viszonylag alacsony vállalkozássűrűség a működő vállalkozások alacsony száma mellett Az ipari parkban rendelkezésre álló szabad területek alapinfrastruktúrája hiányos Üzleti szolgáltatások hiánya (pl. innovációs és logisztikai központ) A mezőgazdasági termőterületek többsége alacsony AK értékű A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak Idegenforgalmi infrastrukturális háttér hiánya Nem megfelelő korstruktúra, elöregedés Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A közparkok felújításra szorulnak Jellemző a lakóépületek külső állagának romlása A közmű infrastruktúra egy része nem megfelelő állapotú A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A település kerékpáros úthálózata hiányos A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes Közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos a település elhelyezkedése

10 Társadalom Gazdaság Közszolgáltatások Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 10 Erősségek Széles körű és magas színvonalú oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, illetve egyes szolgáltatások esetében a térség lakosai számára is Aktív kulturális, közösségi és sportélet jellemző a városban Gyengeségek Önkormányzati tulajdonú intézmények gazdaságtalan üzemeltetése A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés) Lehetőségek Az M3 autópálya relatív közelsége A határ menti városok logisztikai szerepe erősödik Az önkormányzati és a vállalkozó szféra közötti együttműködés erősödik A határon átnyúló gazdasági együttműködések szerepe felértékelődik Elterjednek az alternatív mezőgazdasági tevékenységek (bio, energetikai célú) A nem kiemelt termőhelyi adottságú területekkel érintett településeken a mezőgazdaság speciális támogatása várható További jelentős pályázati források megjelenése várható Románia csatlakozása a schengeni övezethez (határnyitás) Turisztikai szolgáltatások nyújtása a román állampolgárok számára A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Betelepülő fiatal családok érdeklődése nő a város iránt A népesség átlagos iskolázottsági szintje emelkedik A civil szervezetek megerősödnek és a város fejlődésének aktív résztvevőivé válnak További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek A kiskereskedelmi tevékenység keresleti és kínálati viszonyai kedvezőtlenül változhatnak a multinacionális kereskedelmi láncok és a jogszabályi változások miatt A gazdasági válság továbbgyűrűző hatásai miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa iránt Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak Tovább növekednek a különbségek a járási központ és a többi település között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Románia schengeni zónához való csatlakozása elhúzódik Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább növekszik A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi társadalmon belül A közeli megyeszékhely és régióközpont elszívó hatása erősödik Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható

11 Közszolgáltatások Környezet és közlekedés Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 11 Lehetőségek Alternatív energiaforrások térnyerése A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása Az M49-es gyorsforgalmi út megépítése A vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között Csenger - Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése A környezetbarát közlekedési módok elterjedése További jelentős pályázati források megjelenése várható A járásközpontok szerepe bővül, fejlesztési forrásai növekednek Egészségügyi szolgáltatások biztosítása a román állampolgárok számára További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek Az energiafüggőség fokozódik Környezeti ártalmak veszélye tovább növekszik (Szamos Román oldali szennyezése) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Növekszik teher- és személygépkocsiforgalom a betelepülő ipari vállalkozások hatására Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket Részleges ellenérdekek esetleges felmerülése a járási központ és a járás többi települése között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a partnerségi egyeztetésbe bevont intézmények, szervezetek képviselőitől érkező vélemények alapján kidolgozásra került Csenger probléma- és értéktérképe. A feltárt problémák és értékek térképi ábrázolása tematikus szempontok alapján (társadalom, gazdaság, környezet, infrastruktúra és épített környezet) csoportosítva történt. Az alábbi kartogramokból látszik, hogy az értékek tekintetében elsősorban a társadalmi szempontok dominálnak, míg a problémák nagyrészt infrastrukturális jellegűek, illetve a felújításra szoruló épületekre fókuszálnak.

12 STRATÉGIA térkép: Csenger értéktérképe Forrás: saját szerkesztés

13 STRATÉGIA térkép: Csenger problématérképe Forrás: saját szerkesztés

14 STRATÉGIA A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Csenger a természetes és tervezett szerkezeti fejlődése, valamint a településrészek által betöltött funkciók jellegéből adódóan hat városrészre osztható: A zóna, Belváros B zóna, Északi kertváros C zóna, Nyugati kertváros D zóna, Déli kertváros E zóna, Ipari-kereskedelmi övezet F zóna, Turisztikai és rekreációs övezet 3. térkép: Csenger városrészei Forrás: saját szerkesztés Az E és F zónák tekintetében a KSH nem rendelkezik adatokkal (mivel külterületen helyezkedik el mindkét övezet), így ezekre vonatkozóan egy kevésbé elemző jellegű városrészi helyzetfeltárás készült. A városrészek főbb jellemzőinek összehasonlítását az alábbiakban foglaljuk össze. A város lakosságának 36%-a a Nyugati kertvárosban él, így ez a legnépesebb városrész. A korcsoportok megoszlását tekintve szintén ez a településrész van a legjobb helyzetben, hiszen itt a legmagasabb a 0-14 évesek aránya (19,7%), míg itt van jelen legkisebb számban a 60-X éves korcsoport (18,9%). A legkedvezőtlenebb korstruktúrával a belváros rendelkezik.

15 STRATÉGIA 15 A képzettséget vizsgálva a belváros rendelkezik a legjobb mutatókkal, hiszen ott a legkisebb (12,4%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, valamint ott a legmagasabb (20,2%) a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezzel ellentétben, a C zónában a legjelentősebb az alulképzett lakosság aránya. A Nyugati kertvárosban található a település lakásállományának 33%-a, azonban itt vannak jelen a legmagasabb számban az alacsony komfortfokozatú lakások is. A lakások komfortossága és felszereltsége a városközpontban éri el a legmagasabb szintet. A 2011-es adatok alapján a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ebben a településrészben a legkisebb (7,3%), a városi átlag közel fele. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a központi városrészben élők helyzete jónak mondható, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (55,2%) körülbelül 5 százalékponttal meghaladja a települési átlagot (50,4%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (36,7%) szintén ebben a városrészben a legalacsonyabb. A 2011-es adatok alapján a munkanélküliség a B zónát érinti a legkevésbé (10,4%). A tartós, legalább 360 napja munka nélkül lévő személyek aránya az előzőhöz hasonlóan szintén ott a legkedvezőbb (3,9%). Az alacsony iskolázottság eredményeképpen, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján a Nyugati kertvárosban élők szociális helyzete a legkedvezőtlenebb. A közúti közlekedés tekintetében Csengert elkerüli a környéken legjelentősebb forgalmat bonyolító 49 sz. főút, ezért a belvárosra nem jellemző a tranzitforgalom, ugyanakkor a térségközponti szerepéből adódóan jelentős a célforgalom. Valamennyi városrészt érinti a településen áthaladó, legnagyobb forgalmat bonyolító j. összekötő út. A belvárosban található a város tömegközlekedési gócpontját jelentő autóbusz állomás, amely a járás, illetve a környező térségi központok irányába való közösségi közlekedési kapcsolatot is biztosítja. Megállóhely valamennyi településrészben található. Az autóbusz tárolóterület rendkívül korlátozott, személygépjármű parkoló az állomás mellett nem, csak attól távolabb található. A közösségi közlekedés szempontjából kiemelendő, hogy a Nyugati kertvárosban található a település vasútállomása, amelynek utasforgalmi létesítménye nem megfelelő állapotú. A települést érintő vasútvonal egy zsákvonal, amelynek Csenger a végpontja. Közúti szempontból a város minden része jól megközelíthető, nincsenek feltáratlan városi területek. Az útburkolat minősége azonban minden útkategóriában rossz, felújításra szorul. A településen a parkolási adottság a térségi szintet figyelembe véve átlagosnak mondható. A városközpontban a forgalomvonzó létesítmények koncentráltan helyezkednek el, így ott időszakos kapacitáshiány alakulhat ki. Csengerben a kereseti viszonyokat figyelembe véve még mindig a kerékpár a legelterjedtebb közlekedési mód. A városban méter önálló kerékpárút van, amelyből méter a B zóna területén, míg 800 méter az A zónán halad át, műszaki állapotuk kielégítő. A településen a járdák hossza 33,9 km, minőségük gyenge, elavult ben, egy városrehabilitációs projekt keretében a belvárosban 605 méter járdaszakasz felújítása valósult meg (Ady Endre, Rákóczi utcákon, Hősök, Szent István téren). Csenger közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való ellátottsága kedvezőnek mondható. A lakásállomány jelentős része csatlakozott a közüzemi víz-, szennyvízcsatorna- és gázhálózatra. A lakosság részéről történő igénybevétel a C zónában igencsak elmarad az átlagtól, ami a településrészben jelenlévő magas számú halmozottan hátrányos helyzetű lakosnak köszönhető. A belterületi bel- és csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés.

16 Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 16 Csenger városa rendkívül gazdag épített örökséggel büszkélkedhet. Makovecz Imre világhírű tervező és tanítványai keze nyomán vált sajátos varázslatúvá a város központjának mai arculata. Országos műemléki védettség alatt álló (pl. Református Templom, Hotel Schuster/Szuhányikúria), illetve helyi építészeti védelem alá vont épületek (pl. Múzeum, Görög Katolikus Templom, Polgármesteri Hivatal) is megjelennek a belvárosban. A kereskedelmi szálláshelyek tekintetében elmondható, hogy jelenleg a településen rendelkezésre álló szálláshely-kapacitás (panzió és egy hotel) teljes egészében az A zónára koncentrálódik. Csengerben elhanyagolható azon zöldterületek száma, ahol a lakosság szabadidejét a szabad levegőn eltöltheti, annak ellenére, hogy a településszerkezet erre lehetőséget adna. A B és C zónákban egy-egy erre alkalmas terület található, azonban mindkettő rehabilitációja időszerűvé vált. Az elmúlt időszakban egy városrehabilitációs projekt keretében a település központjában található Szent István tér környezetének rendezésére adódott lehetőség. Szegregált lakóterület egyedül a Nyugati kertvárosban található. Ettől függetlenül az A, B, és D zónákban egyaránt kirajzolódnak szegregációval veszélyeztetett területek, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A város egypólusú településszerkezetének centrumában összpontosulnak a közösségi és közigazgatási intézmények. Az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. A legnagyobb problémát az épületek energetikai megújításának hiánya okozza, melyek üzemeltetése ennek köszönhetően gazdaságtalan és költséges. A gazdasági szolgáltató szervezetek körülbelül fele az A városrészben található, míg a nagyobb termelő és ipari tevékenységet folytató vállalkozások nagy területigényéből fakadóan a belvároson kívül, jellemzően az Ipari-kereskedelmi övezetben helyezkednek el. Itt található a Csengeri Ipari Park, amelyben a település legnagyobb foglalkoztatói is működnek. Az F zóna, Turisztikai és rekreációs övezet a település turisztikai, illetve rekreációs szempontból legjelentősebb része. A turisztikai potenciál erősítése ezen a településrészen képzelhető el, részben a terület jellegéből, részben pedig a Szamos közelségéből adódóan. 2. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek A zóna B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna Funkciók domináns funkció kiegészítő funkció

17 STRATÉGIA 17 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elérendő céljait erőteljesen befolyásolja egyrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai; másrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja. Mivel várhatóan az európai uniós támogatások továbbra is kiemelt szerepet játszanak majd Csenger fejlődésében, ezért az ITS kidolgozásának fontos eleme a város célrendszerének illeszkedése a magasabb rendű célkitűzésekhez. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő stratégiai dokumentumaira és ágazati programjaira, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Csenger Város Önkormányzatának gazdasági programja (2015), Csenger Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010), Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója (2003). Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az ITS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mivel a stratégiai tervezés során Településfejlesztési Koncepció is készül, a város jövőképe és hosszú távú célrendszere ott kerül részletesen kifejtésre, jelen dokumentumban csak összefoglaló jelleggel kerül bemutatásra. 3.1 Jövőkép A település belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép egyértelműen kijelöli, hogy Csenger milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító beavatkozások megvalósítására van szükség.

18 STRATÉGIA 18 Jövőkép Csenger 2030-ban A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít. A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A versenyképes gazdaság megteremtésére irányuló átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A magas életminőség biztosítását előirányzó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A központi szerepkör megerősítését célzó törekvés a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő, környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatási, egészségügyi és turisztikai szolgáltatásai területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató, határon is átnyúló együttműködéseket foglalja magában. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Csenger Város között elérendő középtávú stratégiai céljai a városi szintű tematikus célokat, illetve a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban: Városi szintű tematikus célok, amely tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. A középtávú városi célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. E célok kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ITS nem kizárólag Csenger Város Önkormányzata, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma. Ebből kifolyólag tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg.

19 STRATÉGIA 19 Városrészi szintű területi célok, a tervezés során lehatárolt városrészekre vonatkozóan, a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra Városi szintű középtávú tematikus célok Az átfogó célok megvalósulásához az alábbi, 7-8 évre szóló középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Csenger gazdaságának dinamizálása és diverzifikálása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövid távon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. Ez az alapja a foglalkoztatási szint növelésének, valamint ez biztosítja a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, a megfelelő életszínvonal kialakítását. A település gazdasági potenciáljának növelése a Csengeri járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából is kiemelkedően fontos. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív befektetés-ösztönzést kell folytatnia, továbbá javítania kell az újonnan betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit. Ilyen beavatkozások lehetnek pl.: az Ipari Park szabadon hasznosítható területeinek alapinfrastruktúrával való ellátása, valamint egy innovációs és logisztikai központ kialakítása. A település gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozók is jelentős szerepet játszanak, amelyek jelentős része a belvárosban tömörül. Az önkormányzatnak biztosítani kell számukra a megfelelő vállalkozói környezetet, többek között magas színvonalú infrastruktúra kialakításával, tanácsadással, együttműködések ösztönzésével. A gazdasági potenciál szoros kapcsolatban áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. Az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése. Csenger gazdasági dinamizálása és diverzifikációja, a növekvő technológiai színvonal megfelelő képzettségeket és képességeket, valamint infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. Ez csak az önkormányzat, az illetékes intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek szoros együttműködésével valósítható meg. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: Helyi kis- és középvállalkozók munkahely-megtartó képességének erősítése Üzleti infrastruktúra fejlesztése és bővítése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása

20 STRATÉGIA 20 Aktív befektetés-ösztönzési tevékenység és városmarketing A gazdaságilag aktív lakosság piaci igényeknek megfelelő képzése, átképzése, álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek növelése A belső erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai piaci jelenlét növeléséhez szükséges a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése, intenzív turisztikai marketing-tevékenység megvalósítása, valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének kialakítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Csengerben több olyan látványosság Szamos folyó, országosan egyedülálló épített örökség is található, mely megfelelő fejlesztés, illetve marketing mellett jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezne. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése nélkül azonban egy bizonyos szintet nem tud túllépni a város turizmusa. A vendégek és a vendégéjszakák számának folyamatos növekedéséhez elsősorban megfelelő minőségű és kapacitású szállás- és vendéglátóhelyekre van szükség. A turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése szintén olyan terület, ahol célszerű továbbfolytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme, lehetőség szerint funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés, T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése helyi és a határon átnyúló célközönséget is vonzó rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása nem elegendő, létfontosságú a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a szabadidős lehetőségek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itttartózkodás idejét. Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is érezhető legyen, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára. Ehhez időben és térben is össze kell hangolni a környező települések és szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés és az egyéb kikapcsolódási lehetőségek terén egyaránt. Az egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét.

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan

Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan 1 Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan 1 Jövőkép A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. augusztus Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának iii alpontja és az 55. cikk

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.)

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.) HAJDÚNÁNÁS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK (ITS) KIDOLGOZÁSA SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.) Hajdúnánás, 2015. május 15. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

FEHÉRGYARMAT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Váro s címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

FEHÉRGYARMAT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Váro s címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 FEHÉRGYARMAT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Váro s címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 FEHÉRGYARMAT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. április Készült:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN OSZKÓ EMESE OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020 ZUGLÓ I VS 2009-2020 Mit jelent a városfejlesztés? A városfejlesztés: Városi folyamatok irányának, sebességének tudatos, tervezett befolyásolása A működés, a működtetés hatékonyságának, eredményességének

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én?

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én? Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban Hogyan csinálom én? Pályázatok, elnyert támogatások 2007-2013 programozási időszakban Szolnok Megyei

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések

I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések 1.prioritástengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Finanszírozó alap ERFA

Részletesebben

Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előadás felépítése Hogyan éltünk az eddigi lehetőségekkel (2006-2013) 2014-2020:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 6 Az Operatív Programok szerkezete 7 Költségvetési szerveknek szóló pályázatok az egyes

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben