CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002"

Átírás

1 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

2 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /13/K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 KONCEPCIÓ 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető, régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Gibáné Guthy Judit Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Krajnyák Nóra Településtervezési szakági szakértő közlekedési Molnár Zoltán Társadalompolitikai szakértő Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Vásárhelyi Réka Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Dima András Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Csenger Város Önkormányzata Erdős Tamás, Forján Zsolt, Horváth Péter, dr. Komlódy Miklós

4 KONCEPCIÓ 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE A CÉLOK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A HASONLÓ IDŐTÁVÚ KONCEPCIÓKKAL (OFTK, MEGYEI KONCEPCIÓ) A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA AZ OFTK-VAL A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL 23 5 KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE... 28

5 KONCEPCIÓ 5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az átfogó célok és a részcélok közötti koherencia táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei célkitűzésekhez táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok táblázat: Országosan védett műemlékek táblázat: Egyedi értékvédelem alá vonat építészeti örökségek táblázat: Régészeti lelőhelyek Ábrajegyzék 1. ábra: Csenger Város településfejlesztési koncepciójának célrendszere Térképjegyzék 1. térkép: Csenger városrészei térkép: Az országosan védett műemlékek (piros), a műemlékek telke (kockavonal) és azok műemléki környezete (--Mk--) térkép: Régészeti lelőhelyek... 32

6 KONCEPCIÓ 6 1 Bevezetés Jelen dokumentum Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója, amely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján került kidolgozásra. A koncepció egy hosszú távra (10 évet meghaladó időtávra) szóló dokumentum, amely kijelöli a város elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan, valamint rögzíti a településfejlesztés elveit. A koncepció meghatározza a város átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat, valamint a célok értelmezését az egyes városrészekre. A tervezési folyamat keretében a koncepcióval egy időben készül Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) is, amely a koncepcióra épülve kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak és az integrált településfejlesztési stratégiának. A tervezési folyamat tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok hosszú távra meghatározzák a város fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokat mennyire hatékonyan és eredményesen tudja a város felhasználni. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A településfejlesztési koncepció társadalmasítása és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Csenger Város Partnerségi Terve alapján történik.

7 KONCEPCIÓ 7 2 A település jövőképe Csenger jövőképének kialakítása számos belső és külső tényező figyelembevételével történt, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: a város határ menti fekvése; a helyi ipari parkban rejlő potenciál; a járásközponti szerepkör; a lakosság, a gazdasági szervezetek és a potenciális turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve a következőképpen fogalmazható meg a város jövőképe: CSENGER VÁROS JÖVŐKÉPE A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít. 2.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Társadalom Csengerben a lakónépesség számának alakulása stagnálást, esetleg lassú csökkenést mutat, ugyanis a lassuló mértékű elvándorlást a születések száma csak korlátozott mértékben képes ellensúlyozni. A negatív vándorlási egyenleg hátterében a környező nagyobb városok és a megyeszékhely erőteljesebben érvényesülő elszívó ereje áll. A népesség korösszetétele egyformán alakul a megye hasonló adottságokkal rendelkező városaival, az elöregedés továbbra is jellemző, viszont egyre lassuló mértékben. A városban élők életminőségének fontos alapfeltételét jelentő humán szolgáltatások infrastruktúrája kiépült, fejlett, a szolgáltatások színvonala magas. Korszerű egészségügyi (szak)ellátás, magas minőségű oktatási-nevelési szolgáltatások, szükségletekre reagáló szociális ellátás és ügyfélbarát közigazgatás jellemzi a várost, amely nemcsak saját lakosait, hanem a környező települések lakosságát is kiszolgálja. A lakosság körében rendszeres intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, eredményeként javul a lakosság egészségi állapota.

8 KONCEPCIÓ 8 Gazdaság Táji, természeti és épített környezet A településen működő intézmény által biztosított magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a primer szektor számára, valamint az arra épülő feldolgozóipari cégek megtelepedéséhez, amelyek stabil munkaerő-piaci helyzetet teremtenek. A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, rekreációs és szabadidős kínálatot tud nyújtani. A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények hírneve erősödik, ami hozzájárul a pozitív arculat és a helyi identitás megerősödéséhez. A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság fokozatosan csökken, a jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább. A hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekszik elsősorban az önkormányzat, a Csenger Roma Helyi Nemzetiségi Önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. A szociális feszültségek a kezelésükre indított szakmai programok eredményeképpen enyhülnek. A leromlott városi területeken élők száma fokozatosan csökken. A város gazdasági szerkezetét alapvetően befolyásolja a fejlett mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar, amelynek megtelepedését a kedvező elérhetőség, valamint a kiépült üzleti infrastruktúra és az innovációs és logisztika központ is segíti. Az agrárvertikum kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási arány növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A megerősödött helyi kis- és középvállalkozói szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épít ki a térség nagyobb cégeivel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság változatos igényeit. A végrehajtott fejlesztéseknek és a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően a turizmus is egyre fontosabb szerepet tölt be a város gazdaságában. A város gazdálkodása a sajátbevételek növekvő arányának köszönhetően kiegyensúlyozott. A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az európai uniós normákhoz, vagyis a levegőminőség javítása, a zöldfelületek minőségének javítása és közösségi hasznosítása folytatódik. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telepnek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. Az épített környezet fejlesztésekor elsődleges szempont a meglévő örökségek fenntartható megőrzése, az energiahatékonyság növelése (energiahatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (alternatív energiaforrások használata). A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. A belső úthálózat jó minőségű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyközi és távolsági szinten egyaránt. A busz- és vonatjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi.

9 KONCEPCIÓ A település jövőképe a térségi szerepkörére vonatkozóan Csenger továbbra is a megyeszékhely tágan értelmezett vonzáskörzetébe tartozik, mindemellett a közeli járásközpontok (Mátészalka, Fehérgyarmat) is térségi szerepkörük megerősítésére törekednek. A városi funkciók koncentrációjának, a kedvező elérhetőségi viszonyoknak és a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően Csenger társadalmi-gazdasági vonzáskörzete megerősödik, sőt néhány funkció tekintetében a határon túlra is átnyúlik. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez, amelynek alapja a felzárkózó Csenger. Ennek köszönhetően a város intenzíven be tud kapcsolódni a megyei gazdaságfejlesztési folyamatokba. Csenger a térségi szintű turisztikai desztináció megteremtésében és fejlesztésében is fontos szerepet játszik. A települések természeti és kulturális értékeire építve kialakul egy térségi szinten egységes és versenyképes turisztikai kínálat, amely erősíti a megye idegenforgalmi vonzerejét is. Nemzetközi szinten elsősorban a testvérvárosi kapcsolatokra, a befektetés-ösztönzésre és a turisztikai marketingre fektet hangsúlyt a város. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Csenger a jövőben a térség egyértelmű gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és turisztikai központja lesz, mindamellett, hogy megőrzi sajátos kisvárosi arculatát. 2.3 Településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek indikátorokkal ugyan nem feltétlenül mérhetőek, ám meghatározóak a város fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése, a források allokálása szempontjából. Csenger esetében a következő településfejlesztési alapelveket kell figyelembe venni: Integrált megközelítés: A városi élet különböző gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális területei egymással szorosan összefonódnak, ezért a városfejlesztés terén kizárólag integrált megközelítéssel lehet hatékony megoldásokat elérni. Az integrált megközelítés aspektusai: komplex társadalmi-gazdasági problémákra átfogó megoldások keresése, pontszerű, egyedi projektek helyett egymásra épülő, egymást kölcsönösen erősítő beavatkozásokból álló komplex fejlesztések megvalósítása, a fizikai, infrastrukturális fejlesztések ún. soft elemekkel, intézkedésekkel és szervezési megoldásokkal való együttes kezelése, különböző finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módok egymással való összehangolása (pl. több operatív program több prioritási tengely, vagy EU-s, hazai és magánforrások). Az integrált megközelítés a koncepció, a stratégia és a projektek szintjén egyaránt alkalmazandó a hatások maximalizálása érdekében.

10 KONCEPCIÓ 10 Fenntartható városfejlesztés: A településfejlesztés során kiemelten fontos a fenntartható fejlődés biztosítása. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket" (ENSZ, 1987), amely magában foglalja a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot. A városfejlesztés tervezése és megvalósítása során mindhárom pillért szem előtt kell tartani egymásra gyakorolt kölcsönhatásaik figyelembevételével. A város fejlesztése során biztosítani kell, hogy a folyamatos gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mind a társadalmi fenntarthatóság (megfelelő életkörülmények, életminőség, szociális jólét), mind a környezeti fenntarthatóság (klímabarát beavatkozások, megújuló energiák alkalmazása) szempontjai érvényesüljenek. Elvárás, hogy a tervezett beavatkozások bizonyíthatóan hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, csökkentsék, de semmiképpen ne növelje a környezeti terhelést. Ennek elérése érdekében a város elkötelezett az épületek és a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése iránt. Hatékony fejlesztések: A városfejlesztés során fontos alapelv a meglévő erőforrásokra építkezés, a költséghatékonyság biztosítása. Mindezekért szem előtt kell tartani a fejlesztések hosszú távú hatásait, a meghatározott városfejlesztési irányokhoz való illeszkedést. A sikeres városfejlesztés nem a tüneteket kezeli, hanem feltárja a valós problémákat és azokra keresi meg a leghatékonyabb és leginkább fenntartható megoldásokat. A hatékonyság érdekében fontos a meglévő erőforrások ésszerű kiaknázása: célszerű előnyben részesíteni a kihasználatlan ingatlanok megújítását a zöldmezős beruházásokkal szemben, továbbá szükséges megőrizni a rendelkezésre álló humán erőforrásokat is, hasznosítani a felhalmozott tapasztalatokat. A hosszú távú gondolkodás alapvető eleme, hogy a beruházások finanszírozási igénye mellett a fenntartás, működtetés költségeivel is számolni kell, azaz a létrehozott létesítmények üzemeltetése nem terhelheti meg aránytalanul a fenntartó költségvetését. Közösségi szemlélet és szolidaritás: A városfejlesztési folyamat valamennyi szakaszában tervezés, megvalósítás és fenntartás kiemelt alapelv a közösségi szemlélet, a széles körű partnerség biztosítása. A sikeres és eredményes városfejlesztés megvalósítása érdekében elengedhetetlen a helyi lakosság, a civil társadalom, a gazdasági élet szereplői és a különböző kormányzati szintek közötti szoros partnerség kialakítása, az érintettek aktív bevonása a fejlesztési folyamat valamennyi szakaszába: a partnerek tervezésbe való bevonása kettős célt szolgál egyfelől lehetőséget ad fejlesztési elképzeléseik megismerésérére, másfelől növeli a tervezett fejlesztések elfogadottságát; a partnerek szerepet kaphatnak a megvalósításban is, ennek egyik hatékony eszköze a helyi közösségek működésének ösztönzése; a partnerség a fenntartási időszakot is végigkíséri a beavatkozások megvalósítása után is fontos az átfogó tájékoztatás, a folyamatos egyeztetés a közvetlenül érintettekkel (pl. lakossági elégedettség mérés), a tapasztalatok visszacsatolása, ami által növelhető a létrehozott kapacitások, szolgáltatások kihasználtsága. A város vezetése folyamatosan konzultál a lakossággal, figyelembe veszi igényeiket, szükségleteiket, és aktívan bevonja a városi polgárokat a fejlesztések megvalósításába, ösztönzi az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket.

11 KONCEPCIÓ 11 3 A célok bemutatása 3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A Csengerre megfogalmazott jövőkép, a településfejlesztési elvek, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a potenciális beavatkozások. A város településfejlesztési koncepciója a felvázolt jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó fejlesztési célt jelöl ki: 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A versenyképes gazdaság megteremtésére irányuló átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A magas életminőség biztosítását előirányzó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A központi szerepkör megerősítését célzó törekvés a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő, környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatási, egészségügyi és turisztikai szolgáltatásai területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató, határon is átnyúló együttműködéseket foglalja magában. 3.2 Részcélok és beavatkozások területi egységeinek meghatározása A tervezett jövőkép és az átfogó célok megvalósulásához az alábbi részcélok járulnak hozzá: 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése; 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése; 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése; 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése; 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja; 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése.

12 KONCEPCIÓ 12 Csenger gazdaságának dinamizálása és diverzifikálása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövid távon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. Ez az alapja a foglalkoztatási szint növelésének, valamint ez biztosítja a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, a megfelelő életszínvonal kialakítását. A település gazdasági potenciáljának növelése a Csengeri járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából is kiemelkedően fontos. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív befektetés-ösztönzést kell folytatnia, továbbá javítania kell az újonnan betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit. Ilyen beavatkozások lehetnek pl.: az Ipari Park szabadon hasznosítható területeinek alapinfrastruktúrával való ellátása, valamint egy innovációs és logisztikai központ kialakítása. A település gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozók is jelentős szerepet játszanak, amelyek jelentős része a belvárosban tömörül. Az önkormányzatnak biztosítani kell számukra a megfelelő vállalkozói környezetet, többek között magas színvonalú infrastruktúra kialakításával, tanácsadással, együttműködések ösztönzésével. A gazdasági potenciál szoros kapcsolatban áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. Az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése. Csenger gazdasági dinamizálása és diverzifikációja, a növekvő technológiai színvonal megfelelő képzettségeket és képességeket, valamint infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. Ez csak az önkormányzat, az illetékes intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek szoros együttműködésével valósítható meg. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését. A fent leírt beavatkozások által vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége, munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, a város képessé válik a foglalkoztatás bővítésére, megerősödik a helyi vállalkozói szféra, 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, kedvezőbb korstruktúra alakulása). 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése A belső erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai piaci jelenlét növeléséhez szükséges a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése, intenzív turisztikai marketing-tevékenység megvalósítása,

13 KONCEPCIÓ 13 valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének kialakítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Csengerben több olyan látványosság Szamos folyó, országosan egyedülálló épített örökség is található, mely megfelelő fejlesztés, illetve marketing mellett jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezne. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése nélkül azonban egy bizonyos szintet nem tud túllépni a város turizmusa. A vendégek és a vendégéjszakák számának folyamatos növekedéséhez elsősorban megfelelő minőségű és kapacitású szállás- és vendéglátóhelyekre van szükség. A turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése szintén olyan terület, ahol célszerű továbbfolytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme, lehetőség szerint funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés, helyi és a határon átnyúló célközönséget is vonzó rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása nem elegendő, létfontosságú a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a szabadidős lehetőségek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itttartózkodás idejét. Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is érezhető legyen, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára. Ehhez időben és térben is össze kell hangolni a környező települések és szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés és az egyéb kikapcsolódási lehetőségek terén egyaránt. Az egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek eszköze lehet a turisztikai desztináció menedzsment megteremtése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A komplex fejlesztések révén Csenger bekapcsolódhat a szervezett turisztikai útvonalak sorába, így országosan is ismert és keresett turisztikai desztinációvá válhat, ami a város gazdaságának diverzifikálását tovább erősítheti. A fent leírt beavatkozások eredményeként: nő a település ismertsége, emelkedik a településre érkező turisták száma, nő a városban töltött vendégéjszakák száma,

14 KONCEPCIÓ 14 a turizmus multiplikátor hatása révén a nő munkaerő-piaci kereslet, valamint a város és lakóinak bevételei emelkedni fognak. 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése A település népességmegtartó erejének növeléséhez nagymértékben hozzájárul az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma megteremtése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos karaktere. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a városszéli iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik a nem megfelelő műszaki állapotban lévő épületállomány. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a felújítások hozzájáruljanak az adott épület funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez, költséghatékony üzemeltetéséhez megfelelő infrastrukturális alapot biztosítva a közszolgáltatások magas színvonalú ellátásához. A lakosság komfortérzetét növeli a közmű-infrastruktúra karbantartása, továbbfejlesztése is. A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a még hiányos területek fejlesztésére, illetve a leromlott műszaki állapotú infrastruktúra megújítására egyaránt. A csengeri imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek, pl. közterek és zöldterületek létrehozásával is erősíthető. A település népességmegtartó erejének növeléséhez is nagymértékben hozzájárul, amennyiben rendezett közösségi terek, parkok állnak a kikapcsolódni vágyó lakosság rendelkezésére. A közlekedési feltételek javításában a legjelentősebb a külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése, amelyben az önkormányzatnak nincs közvetlen szerepe, csak közvetett eszközökkel (megyei rendezési terv véleményezése, kiemelt projektek támogatása, aktív segítségnyújtás az előkészítésben) támogathatja a folyamatokat. A település megközelíthetőségét javító fejlesztések többek között: A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása; M49-es gyorsforgalmi út megépítése; Vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között; Csenger - Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése; Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elterjesztésére irányul. A belvárosban kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények és kereskedelmi egységek esetében. A gyűjtőutak fejlesztése multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges

15 KONCEPCIÓ 15 lakó- vagy gazdasági funkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. A fenti beavatkozások eredményeként Csenger jó eséllyel elkerülheti azokat a problémákat, amelyek Magyarországon a spontán fejlődésnek indult városok esetében jelentkeznek. A fejlesztések hatására javul a lakosság életminősége, erősödik az identitása, valamint növekszik a város népességmegtartó és vonzó ereje. A város számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja mérsékelni a fosszilis energiahordozóktól való külső függőségét. Ennek elsődleges eszközei az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. Csenger célja tehát a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik (termálvíz, napenergia, szélenergia). Ezek tudatos és bővülő használata az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését eredményezheti. A fent leírtak elérése érdekében az alábbi beavatkozások megvalósítása elengedhetetlen: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése, alternatív energia alkalmazása a közintézményekben A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, annak tervszerű végrehajtása A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) megvalósítása Mindezek eredményeként Csenger a fenntartható fejlődés útján elinduló településsé válik, amelynek hatására a lakosság szemléletmódja és életminősége egyaránt javulni fog. Csenger dinamikus felzárkózását és fejlődését nagymértékben meghatározza a hátrányos helyzetű lakosság viszonylag nagy aránya. Ahhoz, hogy a város hosszú távon növekedési pályára álljon, elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság problémáinak átfogó kezelése és társadalmi integrációja. Ezen lakosság életkörülményeinek javítását és életminőségének emelését célozza meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Programja, ami elsősorban az érintett szegregátumra vonatkozik, de természetesen ezek az intézkedések kiterjeszthetők és kiterjesztendők a város más részein élő hátrányos helyzetű lakosokra is. A részcélt kiszolgáló fejlesztési területek az alábbiak: lakhatási feltételek javítása, 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja magas minőségű és a szükségletekhez igazodó oktatás biztosítása,

16 KONCEPCIÓ 16 az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása, a célcsoportra szabott szociális szolgáltatások biztosítása, a foglalkoztathatóság javítása, a szegregált területen integrációs folyamatok megindítása, újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása. A beavatkozások eredményeként javulnak a településen élő hátrányos helyzetű emberek életkörülményei, ezáltal pedig a szegregációs folyamatok a háttérbe szorulnak, csökken a telep mérete, újabbak pedig nem jönnek létre. 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése A térségi szerepkör vizsgálata előtt fontos megemlíteni, hogy Csenger a trianoni határrendezéssel vált a térség központjává, előtte Szatmárnémeti töltötte ezt a pozíciót. A városban néhány területen funkcióhiány jelentkezik, amelyek tekintetében a település Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik. A fent leírtaktól függetlenül, Csenger járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos szolgáltatást kínál a környező települések számára. Egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét, hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához, összességében pedig előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében. A közszolgáltatások rendszerének minősége jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából ez a legfontosabb terület, az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel kell hogy megvalósuljanak. Célként fogalmazódik meg a körzetközponti funkciók román határon is átnyúló kiterjesztése, amelynek jelentős lendületet adhat Románia schengeni övezethez való csatlakozása. A térségi szerepkör megerősítésben kiemelt szerepet játszhat a 3. részcélnál megemlített külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése is. A részcélt kiszolgáló lehetséges tevékenységek a következők: A térségi funkciók aktív összehangolása Mátészalkával és Szatmárnémetivel, Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló egészségügyi, oktatási és turisztikai szolgáltatások kialakítása, Határ menti társadalmi-gazdasági együttműködések megerősítése, bővítése, Testvérvárosi kapcsolatok erősítése, újabbak kialakítása, A határon való átjutás megkönnyítését célzó intézkedések támogatása (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés, schengeni határ kiterjesztése). Mindehhez pénzügyi alapot nyújthatnak az Európai Unió által biztosított források az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében (pl. Magyarország-Románia, illetve Magyarország- Szlovákia-Románia-Ukrajna határon átnyúló programok).

17 KONCEPCIÓ 17 Ezenkívül célszerű a város intézményeinek bekapcsolódnia különböző nemzetközi hálózatokba (pl. URBACT), amelyek révén nemcsak a település ismertsége nő, de a résztvevők olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, amelyeket beépíthetnek mindennapi működésükbe emelve ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét. A beavatkozások eredményeként elmondható, hogy: a városi funkciók koncentrációjának, a kedvező elérhetőségi viszonyoknak és a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően a város társadalmi-gazdasági vonzáskörzete megerősödik, sőt néhány funkció tekintetében a határon túlra is átnyúlik. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez. Ennek köszönhetően a város intenzíven be tud kapcsolódni a megyei gazdaságfejlesztési folyamatokba A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata Csenger településfejlesztési koncepciójának középpontjában a város 2030-ra elérendő jövőképe áll. A jövőkép a település belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe véve fogalmazza meg a hosszú távon elérni kívánt állapotot. Annak érdekében, hogy a város valóban megvalósítsa a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerint megfogalmazott jövőbeni állapotot, kijelölésre kerültek a település fejlesztését szolgáló átfogó és részcélok. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során figyelembe kell venni a 2.3 fejezetben részletezett településfejlesztési alapelveket, amelyek meghatározóak a város fejlesztésének egésze szempontjából.

18 Közösségi szemlélet és szolidaritás Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója KONCEPCIÓ ábra: Csenger Város településfejlesztési koncepciójának célrendszere Integrált megközelítés Fenntartható városfejlesztés Hatékony fejlesztések

19 KONCEPCIÓ 19 Az átfogó és részcélok együttes megvalósítása segíti elő a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be az átfogó célok és részcélok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. 1. táblázat: Az átfogó célok és a részcélok közötti koherencia Átfogó célok Részcélok 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése 2. Magas életminőség biztosítása 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése erős koherencia közepes koherencia

20 KONCEPCIÓ A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Csenger a természetes és tervezett szerkezeti fejlődése, valamint a településrészek által betöltött funkciók jellegéből adódóan hat városrészre osztható: A zóna, Belváros B zóna, Északi kertváros C zóna, Nyugati kertváros D zóna, Déli kertváros E zóna, Ipari-kereskedelmi övezet F zóna, Turisztikai és rekreációs övezet 1. térkép: Csenger városrészei Forrás: saját szerkesztés

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan

Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan 1 Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan 1 Jövőkép A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült:

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. augusztus Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FEHÉRGYARMAT VÁROS Város címere TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 FEHÉRGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. JÚNIUS 19. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben