E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete év november 24.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotása (2009. évi szolgáltatási díjainak megállapítása) Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet tervezet Szavazás módja: minősített többség Előterjesztés elkészítésében részt vett: Bakonykarszt Zrt., Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:... dr. Árpásy Tamás jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A Bakonykarszt Zrt. benyújtotta hivatalunkhoz a vízi-közmű évi javasolt szolgáltatási díjait (melléklet). Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő díjakat a 23/2006. (XII.12.) ÖK. rendelettel módosított 7/1995. (III. 1.) ÖK. rendelet szabályozza (melléklet). A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója alkalmával létesített építményeket, valamint az újonnan épített víz és szennyvízhálózatot, melyek önkormányzatunk tulajdonában van, a szolgáltató bérüzemeltetésben üzemelteti. A hatályos díjakat és a javasolt díjakat az alábbi táblázat tartalmazza: Hatályos díj Bakonykarszt által javasolt díj változás %-ban változás %-ban Víz díj (Ft/m3) 271,40 286,20 5,5% % Ebből bérleti díj (Ft/m3) 26,30 26,30 26,30 Fejlesztési hányad (Ft/m3) 31,00 31,00 Várható vízfogyasztás (m3) Várható bérleti díj bevétel (Ft) , ,- Várható fejlesztési díj (Ft) , ,- Csatornadíj (Ft/m3) 271,70 288,20 6,1% % Ebből bérleti díj (Ft/m3) 30,20 30,20 30,20 EU támogatás miatt kötelező amortizáció (Ft/m3) 31,00 31,00 Várható szennyvíztisztítás (m3) Várható bérleti díj bevétel (Ft) , ,- Varható amortizáció (Ft) , ,- Összes várható bérleti díj bevétel (Ft) , ,- Az ivóvíz fogyasztás mennyiségétől független alapdíj változatlan maradna. A Magyar Víziközmű Szövetség ajánlása szerint (melléklet) évben legalább 7-10%-os szolgáltatási díjemelésre lenne szükség.

3 A képviselő-testület a évi vízdíj meghatározásánál 31,- Ft/m 3 fejlesztési hányadot épített be a díjba, mely összeg az ivóvíz hálózat fejlesztését szolgálja. A fejlesztési forrás évi további növelése esetén, a évre javasolt szolgáltatási díj minden 1 %-os növelése 2,8 Ft/m 3 fejlesztési díjhányad növeléssel, ebből adódóan közel 700 ezer Ft többlet forrás keletkezésével jár együtt. A évre tervezett fejlesztési tervet a Bakonykarszt Zrt. anyagának 3. számú melléklete tartalmazza. Az európai uniós forrásból megvalósult, a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot érintő beruházás befejezését követően a vagyontárgyak megkövetelt jó állapotban tartásának biztosítása érdekében a bérleti díj további növelése szükséges. A 2008 évi díjak meghatározásánál 31,- Ft/m3 amortizációs költség beépítésre került a szennyvízdíjba. Ez az összeg kb. 14%-a a 2008 évi tényleges amortizációnak (a szennyvízberuházás nettó értéke 578 M Ft, éves amortizáció 64 M Ft, m3/év szennyvíztisztítás figyelembevételével ez 228,6 Ft/m3 összeget jelentene). A hatályos rendeletünk, 7/1995. (III. 1.) ÖK., változtatása is szükséges, mivel hatályon kívül helyezett rendeletekre hivatkozik, valamint a szolgáltató neve is változott már. Kérem Tisztelt Képviselő-testülettől az előterjesztés megtárgyalását. Zirc, november 14. Ottó Péter polgármester

4 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2008.(.) rendelete az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő díjakról Az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény 7. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területén a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (továbbiakban: ivóvíz) és a közüzemi csatornamű (továbbiakban: csatorna) szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. 2. (1) A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvízért (valamint a vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért) - (csatornadíj) a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - Zirc város területén az 1. sz. melléklet szerinti díjakat kell fizetni. (2) Az 1. számú mellékletben megállapított díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. (3) Az 1. számú mellékletben megállapított ivóvízdíj a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.05.) Korm. rendelet 2. -a 13. a) és c) pontjában meghatározott vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza. (4) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért. (5) Az 1. számú mellékletben megállapított alapdíj a fogyasztás mennyiségétől függetlenül kerül meghatározásra. (6) Az alapdíj számításánál az NA 13-as mérővel rendelkező fogyasztót egy lakásegységként kell figyelembe venni.

5 (7) A többlakásos épületeknél a fizetendő alapdíj mértéke lakásonként egy lakásegység után fizetendő összeggel azonos, függetlenül a lakásban található mellékvízmérők számától. 2. Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatást a díj mérséklése céljából kap. 3. (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget a hitelesített vízmérőn, illetve mellékvízmérőn mért vízmennyiség alapján kell megállapítani. (2) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérő hiányában a 47/1999.(XII.28.) KHVM. rendelet 3. számú melléklete szerinti átalánnyal kell meghatározni. (3) A szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és -kezelésért fizetendő díj (csatornadíj) alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (4) - (5) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás, stb.) nem csökkenthető. (4) Ha vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti díj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elhelyezett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. (5) Ha a hatósági intézkedés miatt a vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a (3) bekezdés szerinti díj megállapításánál figyelembe vett vízmennyiséget. (6) Locsolóvizet szabályszerűen kialakított mérőhelyen lehet vételezni, az így mért víz után a szolgáltató szennyvízdíjat nem számlázhat. Mérőhelyet engedélyezett tervek alapján lehet létesíteni, ahol a hitelesített mérőórát zárral látja el az üzemeltető. Ha a fogyasztó a szolgáltatási szerződéstől eltérő más célra használja a locsolóvizet, szolgáltató azonnal megszüntetheti a vízvételt és az utolsó leolvasás óta felhasznált víz mennyisége után a szennyvízdíjat is felszámíthatja, a szennyvízdíj összegének megfelelő pótdíjjal. 4. (1) E rendelet január 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/1995. (III.1.) ÖK rendelet és az azt módosító 3/1996.(III.1.) ÖK. rendelet, 16/1996.(XII.30.) ÖK. rendelet, 23/1997.(XII.30.) ÖK. rendelet, 18/1998.(XII.31.) ÖK. rendelet, 11/1999.(VI.1.) ÖK. rendelet, 22/1999.(XII.31.) ÖK. rendelet, 36/2000.(XII.28.)

6 ÖK. rendelet, 42/2001.(XII.31.) ÖK. rendelet, 25/2002.(XII.31.) ÖK. rendelet, 44/2003.(XII.09.) ÖK. sz. rendelete, 16/2004.(IV.26.) rendelet, 37/2004.(XII.14.) rendelet, 31/2005.(XII.13.) rendelet, 23/2006.(XII.12.) rendelet, 27/2007.(XII.17.) rendelet hatályát veszti. (2) Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló vízmennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. A január 1-je előtti időszakra számított vízmennyiséget az önkormányzat 7/1995. (III.1.) ÖK. rendeletében meghatározott díjon kell számlázni. (3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Zirc, november. Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző

7 1. számú melléklet a./2008. (.) rendelethez a vízi-közmű szolgáltatási díjai január 1-től Zirc város területén az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért a fogyasztás mennyiségétől független alapdíj mértéke: Fogyasztásmérő átmérője mm-ben Havi alapdíj (Ft/hó) NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- Az ivóvízért fizetendő díj:.. Ft/m 3 A szennyvízelvezetés és tisztítás díja:.. Ft/m 3 A díjak a mindenkori ÁFA összegét nem tartalmazzák.

8 Veszprém, Pápai u. 41. ELŐTERJESZTÉS ZIRC VÁROS évi víziközmű szolgáltatási díjainak megállapítására Kugler Gyula vezérigazgató Veszprém, november 14.

9 1 Társaságunk a évi szolgáltatási díjak kalkulációjának készítésénél társasági szinten 9.590,1 E m 3 ivóvízértékesítéssel és 7.891,2 E m 3 szennyvízelvezetéssel- és tisztítással számolt. Jelenlegi prognózisunk szerint a év végéig E m 3 ivóvízértékesítés és E m 3 szennyvízelvezetés- és tisztítás realizálható. Az átlagosnál csapadékosabb időjárás miatt a első félévi tényleges értékesítés az időarányos alatt alakult. A július, augusztus havi víztermelési és értékesítési adatok jelentős fogyasztás növekedést nem mutattak. Így az éves ivóvízértékesítés várhatóan 300 E m 3 -rel, az elvezetett szennyvíz mennyisége közel 220 E m 3 - rel elmarad a évre előirányzottól. A évi szolgáltatási mennyiségek meghatározásánál a évre várható mennyiségeket vettük figyelembe kiindulási alapként és miután az értékesítési lehetőségeink úgy az ivóvízszolgáltatás, mint a szennyvízszolgáltatás tekintetében településenként eltérőek, ezért a mennyiségek meghatározásánál településenként egyedi mérlegelést végeztünk. Ezen szempontok alapján összességében a évben társasági szinten 9241,6 E m 3 ivóvízértékesítés és 7.706,7 E m 3 szennyvízelvezetés- és tisztítás tervezhető. A évi szolgáltatási díjak kalkulációjának készítésénél a korábbi évekhez hasonlóan a következőket vettük figyelembe: az előző évek tényleges értékesítési adatait, a év várható értékesítési adatait, településenként az értékesítési lehetőségek alakulását, a évi szolgáltatási tevékenység költségeinek várható alakulását, a évre vonatkozóan a médiákból, az országgyűlés elé beterjesztett évi költségvetési törvényjavaslatból, valamint üzleti partnereinktől nyert információk szerinti inflációs költségnövekedést. A hazai viziközmű szolgáltatók, így társaságunk jövőbeni működésében is várhatóan meghatározó szerepet fog játszani az EU Vízügyi Keretirányelvének 2010-ig történő érvényre juttatása, illetve jutása. A Keretirányelv fő eleme az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás indokolt költségeinek elszámolása és a szolgáltatás díjában a teljes költség megtérülésének biztosítása. Ennek az elvnek az érvényesülése új szemléletet kíván a szolgáltatási díjak kialakítása és annak jóváhagyása során. Nem tartható tovább az az elvárás, hogy a szolgáltatás díjai továbbra is a mindenkori kormány által megfogalmazott átlagos infláció mértékének megfelelően változzanak akkor, amikor a szolgáltatás költségeinek jelentős részét adó, általunk is vásárolt (un. fogyasztói kosarunkban megjelenő) termékek, szolgáltatások (technológiai anyagok, villamos energia, gáz, üzemanyag stb.) árai az átlagos inflációhoz képest jelentősen emelkednek. A bonyolultabbá váló vízkezelési technológiák, a folyamatosan szigorodó vízminőségi és biztonságtechnikai előírások egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek társaságunknak. A szolgáltatási díjak üzemeltetési, karbantartási költségtartalmának a növekedése már évek óta nem fedezi a szükségletet. El kell kerülni, hogy az üzemeltetés biztonságát jelentő karbantartások, felújítások és rekonstrukciók, a nem elegendő forrás miatt esetleg késsenek, vagy elmaradjanak.

10 2 Tulajdonos Önkormányzatainknak úgy gondoljuk alapvető érdeke, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, társaságunk saját bevételeiből legyen képes ellátni feladatát, amelybe a napi működésen túl beletartozik a vagyonbiztonság is: folyamatosan gondoskodni a közművek korszerűsítéséről, felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszútávú biztonsága érdekében. A évi szolgáltatási díjjavaslataink készítésénél az értékesítési mennyiségek számbavétele, tervezése mellett a szolgáltatások költségeinek jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a jövő évi várható alakulását, valamint a fent leírt elvek és tények érvényre jutásának szükségességét is figyelembe vettük. Ez alapján a évre várható ráfordítások figyelembe vételével az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatásnál az anyagköltség, az anyagjellegű szolgáltatások esetében 5 %-os növekedéssel számoltunk. Mint ismeretes a villamos energia árának állami szabályozása december 31-el megszűnt. A évi szolgáltatási díjaknál 20 %-os mértékű villamos energia költségnövekedést vettünk figyelembe. Ezzel szemben január 1-től 21,5 %-os áremelés, majd augusztus 1-től újabb 17,3 %-os áremelés történt. Miután január 1-től a villamos energia vételezés tekintetében társaságunk amúgy is a versenypiacra kényszerülne, ezért magasabb áremelés elkerülése, jobb árpozíció elérése érdekében nyolc dunántúli víziközmű társaság közös közbeszerzési pályázatot írt ki a villamos energia kereskedő kiválasztására. A pályázatot az E-OS Közvilágítási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte, akinek a december 31-ig garantált ára 10 %-kal magasabb a jelenleg érvényes villamos energia árnál. Az egyéb energia költségek között a fűtés költsége a évre tervezett 10 %-os növekedéshez képest 30 %-kal nőtt. A évre, a szolgáltatási díjakban még nem érvényesített évi áremelkedés mértékét, valamint további 20 %-os áremelkedést terveztünk. Az üzemanyag költséget a jövő évre a évi átlag ár figyelembe vételével terveztük. A világon végigsöprő pénzügyi válság a magyar gazdaságot, a magyar vállalkozásokat érintő hatásai szinte kiszámíthatatlanok. Ilyen környezetben előre tervezni igen nehéz. A vállalkozások várható termelés csökkenése, valamint az időjárási viszonyok számunkra továbbra is kedvezőtlen alakulása miatti esetleges fogyasztás csökkenésre is felkészülve tovább folytatjuk jellemző költségeink (villamos energia, üzemanyag) alakulásának folyamatos figyelemmel kísérését, további megtakarítások elérését. A szolgáltatási díjak alakulására ható külső tényezők mellett a díjkalkulációk készítése során a társaság Alapszabályában megfogalmazottakat is figyelembe kellett vennünk. A társaság által alkalmazott díjrendszer alapvető elemeit az Alapszabály rögzíti. Az alapelvek szerint a szolgáltatási díjkalkulációkban a tevékenység fajlagos ráfordításait - településenként eltérő (helyi) költségek és - településenként egységes érvényű költségek bontásban szerepeltetjük. A településenként eltérő (helyi) költségek: - az anyagjellegű költség, - a vásárolt víz költsége,

11 3 - a villamos energia költség, - a bérleti díj költsége, - a fejlesztési díjhányad, - vízkészlethasználati díj, - az önkormányzatok által kivetett iparűzési- és építményadó. A településenként egységes érvényű (minden település szolgáltatási díjában azonos fajlagos mértékű) költségek: - az amortizáció (értékcsökkenési leírás), - az üzemeltetés költsége, - a karbantartás, fenntartás költsége, - az általános költségek, - az egyéb ráfordítások. A társaság tulajdonosai az Alapszabály XX. fejezetének pontjában a következőket rögzítették: Az alapítók egyetértenek abban, hogy a Társaság a működési területén a szolgáltatások eltérő tényleges önköltsége alapján kalkulált árakat érvényesítsen úgy, hogy a szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők (üzemeltetés, karbantartás) a működési területén egységesek legyenek. Az Alapítók kötelezettséget vállalnak arra, hogy árhatósági jogkörük gyakorlása során az előbbiekre figyelemmel állapítják meg az árakat. Azok az önkormányzatok, amelyek az önköltségi alapon képzett árnál alacsonyabb térítési díjat állapítanak meg, kötelesek az ebből keletkező bevételkiesést számla ellenében a Társaságnak megtéríteni. A részvényesek felhatalmazzák a Részvénytársaságot, hogy ezen igényt a részvényessel szemben közvetlenül érvényesítse. A évi szolgáltatási díjakról, az értékesítés tervezett lehetőségeiről készült előterjesztést az igazgatóság október 22-i ülésén megtárgyalta. Az igazgatóság úgy döntött, hogy 2009-ben minden település esetében a helyi költségeket nem tartalmazó, alapdíj nélküli ivóvízszolgáltatási díj 157,07 Ft/m 3 legyen. Az igazgatóság döntése alapján az ivóvízszolgáltatás egységes érvényű díja 2 Ft/m 3 nyereséget tartalmaz. Az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás feladatai mellett a társaság következő évi gazdálkodásának eredményességéhez továbbra is szükséges, hogy a saját vagyon felújítási, rekonstrukciós munkái nagyrészt saját vállalkozásban történjenek és a lehetőségek szerint továbbra is vállaljunk szakmai felkészültségünknek megfelelően építési-szerelési munkákat. Az új szolgáltatási díjak január 1-től történő érvényesítése és az előirányzott bevételek teljesítése esetén társaságunk fizetőképessége és pénzügyi stabilitása az ez évihez hasonlóan a jövő évben is biztosítható lesz, ami a biztonságos szolgáltatás alapfeltétele. Az ívóvízszolgáltatás évi költségeinek alakulása Zirc városban Az ívóvízszolgáltatás évi költségeinek tervezésénél 310 em 3 /év értékesítési mennyiséggel számoltunk. A településenként eltérő (helyi) költségek alakulása

12 4 Az anyagjellegű ráfordításnál közel 5 %-os, a villamos energia költségnél közel 10 %-os mértékű áremelkedéssel számoltunk. A vízkészletjárulék fajlagos mértékének változása nem éri el a 2 %-ot. Közműhasználati díjként terveztük az Önkormányzat beruházásában megvalósult ivóvízhálózat üzemeltetésével kapcsolatos bérleti díjat. A bérleti díj mértéke 26,30 Ft/m 3. Az önkormányzat által kivetett iparűzési adónál a évre előirányzott árbevétel alakulását, az építményadónál az önkormányzati rendeletben meghatározott mértéket vettük számításba. A helyi költségek között tervezzük az önkormányzat által meghatározott 31 Ft/m 3 fejlesztési díjhányadot. Előterjesztésünk 3. sz. melléklete tartalmazza a évben megvalósult fejlesztéseket, valamint a Kohéziós Alapból megvalósuló beruházással együttjáró ivóvízhálózati rekonstrukciók évi elvégzésének forrás szükségletét. A fejlesztési forrás évi további növelése esetén, a évre javasolt szolgáltatási díj minden 1 %-os növelése 2,8 Ft/m 3 fejlesztési díjhányad növeléssel, ebből adódóan közel 700 ezer Ft többlet forrás keletkezésével jár együtt. A településenként egységes érvényű költségek alakulása A szolgáltatási díjban kalkulált további költségek fajlagos mértéke - a Társaság Alapszabályában megfogalmazott egységes szolgáltatási színvonal biztosítása miatt - minden település díjában azonos. Értékcsökkenési leírás Az elmúlt években végrehajtott közműfelújítások és rekonstrukciók eredményeként a jövő évben az értékcsökkenési leírás fajlagos mértékének növekedésével számolunk. A közművek és az azokat működtető eszközök műszaki állapota egyébként indokolja, hogy a szükséges felújítások, rekonstrukciók és beruházások elvégzésére fedezetet teremtsünk a következő évben is. Az értékcsökkenési leírás meghatározásánál a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a társasági adótörvény szerinti mértéket vettük figyelembe. Az üzemeltetési, karbantartási,szállítási, rakodási, általános és egyéb költségek alakulása Az üzemeltetési költségekben a vízóra leolvasás, hátralék behajtás költségeinek, valamint a diszpécser szolgálatok és az üzemmérnökségek, üzemvezetőségek évi működési költségeinek inflációt követő növekedése jelenik meg. (39,01 Ft/m 3 ) Az ivóvízhálózat biztonságos működtetése érdekében a karbantartási és fenntartási ráfordítások növelése szükséges. Ezen munkákon belül a jövő évben is feladat lesz társasági szinten ezer db lejárt hitelesítésű bekötési vízmérő cseréje,

13 5 hitelesítése. A szállítási, rakodási és gépköltség jövő évi alakulásánál a munkagépek, gépjárművek javítási, karbantartási költségeit is figyelembe vettük.(63,77 Ft/m 3 ) Egyéb segédüzemi költségként tervezzük a növekvő vízmintavételek és laboratóriumi vizsgálatok költségeit. (3,57 Ft/m 3 ) Az általános költségek között a központi irányítás dologi- és személyi jellegű költségei kerültek tervezésre. (19,66 Ft/m 3 ) Az egyéb ráfordítások között a társaság által fizetett gépjármű adónak, a vissza nem igényelhető ÁFA-nak, a hitelezési veszteségnek és a tervezett selejtezés ráfordításainak ivóvízszolgáltatásra eső részét számoljuk el. (1,96 Ft/m 3 ) Az ívóvízszolgáltatás fajlagos költségeit a 1/a. és 1/b. sz. mellékletek tartalmazzák. A kalkulált költségek figyelembe vételével január 1-től javasolt ivóvízszolgáltatási díj: 286,20 Ft/m 3 + ÁFA Az alapdíj mértéke a évben is változatlan marad. A szennyvízelvezetés- és tisztítás évi költségeinek alakulása Zirc városban A szennyvízszolgáltatás évi költségeinek tervezésénél 282 E m3/év szennyvíz elvezetésével és tisztításával számoltunk. A településenként eltérő (helyi) költségek alakulása Az anyagjellegű ráfordítás és a villamos energia költség évi alakulásánál számításba kellett vennünk a Kohéziós Alapból megvalósult szennyvíztisztító telepi beruházás szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia váltás miatti költség növekedést is. A megvalósult beruházás eredményeként a szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz minősége javult, amely a befogadó Cuha patak károsanyag terhelését is csökkentette. Közműhasználati díjként terveztük a szennyvíztisztító telepi rekonstrukció üzemeltetésével kapcsolatos bérleti díjat. A bérleti díj mértéke 61,20 Ft/m 3. Az európai uniós forrásból megvalósult, a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot érintő beruházás befejezését követően a vagyontárgyak megkövetelt jó állapotban tartásának biztosítása érdekében a bérleti díj további növelése szükséges. A helyi költségek között került megtervezésre az önkormányzat által kivetett iparűzési adó és az építményadó. A településenként egységes érvényű költségek alakulása

14 6 Értékcsökkenési leírás A szennyvíztisztító telepek és a szennyvízcsatorna hálózatok értéke alapján számított értékcsökkenési leírás fajlagos mértékével számolunk a jövő évben. Üzemeltetési költségek alakulása Az üzemeltetés költségeiben az üzemmérnökségek, üzemvezetőségek és diszpécserszolgálatok működési költségeinek, a hátralékbehajtás költségeinek szennyvízágazatra számított összegét tervezzük.(40,04 Ft/m 3 ) Karbantartási, szállítási, rakodási és gépköltségek alakulása Karbantartási, fenntartási költségek között számoljuk el a szennyvíztisztító telepek műtárgyainak, technológiai berendezéseinek és a szennyvízcsatorna hálózatok üzemszerű működését biztosító javítási munkák megnövekedő költségeit. A szállítási, rakodási és gépköltség jövő évi alakulása a karbantartási, fenntartási feladatok végzésével kapcsolatos. (46,21 Ft/m 3 ) Egyéb segédüzem költségeinek alakulása Egyéb segédüzemi költségként tervezzük a laboratórium költségeit. A hatósági előírások miatti kötelezettségként fokozzuk a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. (4,10 Ft/m 3 ) Általános költségek alakulása Általános költségként a központi irányítás dologi költségei és a személyi jellegű ráfordítások 7 %-os mértékű növekedése került tervezésre. (24,- Ft/m 3 ) Egyéb ráfordítások alakulása Az egyéb ráfordítások között a társaság által fizetett gépjármű adónak, a vissza nem igényelhető ÁFA-nak, a hitelezési veszteségnek és a tervezett selejtezés ráfordításainak szennyvízszolgáltatásra eső részét számoljuk el. (2,35 Ft/m 3 ) A szennyvízszolgáltatás fajlagos költségeit a 2/a., és a 2/b.sz. mellékletek tartalmazzák. A fentiek figyelembe vételével készült kalkuláció szerint január 1-től javasolt szennyvízszolgáltatási díj 288,20 Ft/m 3 + ÁFA.

15 7 Kérjük az előterjesztésünk megtárgyalását és változatlan ivóvízszolgáltatási alapdíj mellett a fogyasztásarányos ivóvízszolgáltatási díj és a szennyvízszolgáltatási díj január 1-től történő megállapítását. Veszprém, november 14.

16 1.a. sz. melléklet Zirc város Ivóvíz díjkalkuláció a gazdasági évre BAKONYKARSZT Zrt. Ivóvíz szolgáltatás költségek fajlagos költségek Szolgáltatott mennyiség E m E Ft Ft/m 3 I. Településenként eltérő (helyi) költségek Anyagjellegű ráfordítás Villamosenergia Saját vízfelhasználás Közműhasználati díj Adók és járulékok Vízkészletjárulék Iparűzési adó Építmény adó Fejlesztési díjhányad II. Településenként egységes érvényű költségek az alapdíj hatása nélkül Értékcsökkenési leírás Közművagyon Működtető vagyon Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás III. Ráfordítások összesen (I+II) IV. Eredmény V. Szolgáltatási díj (III + IV)

17 1.b. sz. melléklet Zirc város Ivóvíz szolgáltatás fajlagos költségei gazdasági évre évi évi évi Index Index terv várható terv BAKONYKARSZT Zrt. Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 Szolgáltatott mennyiség E m 3 % % (3:1.) (3:2.) I. Településenként eltérő (helyi) fajlagos költségek Anyagjellegű ráfordítás Villamosenergia Saját vízfelhasználás Közműhasználati díj Adók és járulékok Vízkészletjárulék Iparűzési adó Építmény adó Fejlesztési díjhányad II. Településenként egységes érvényű fajlagos költségek az alapdíj hatása nélkül Értékcsökkenési leírás Közművagyon Működtető vagyon Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás III. Ráfordítások összesen (I+II) IV. Eredmény V. Szolgáltatási díj (III + IV)

18 2.a. sz. melléklet Zirc város Szennyvíz díjkalkuláció a gazdasági évben BAKONYKARSZT Zrt. Szennyvíz elvezetés költségek fajlagos költségek Szolgáltatott mennyiség E m E Ft Ft/m 3 I. Településenként eltérő (helyi) költségek Anyagjellegű ráfordítás Villamos energia Saját vízfelhasználás Közműhasználati díj Szennyvízbírság Adók és járulékok Iparűzési adó Építmény adó II. Településenként egységes érvényű költségek Értékcsökkenési leírás Közművagyon Működtető vagyon Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás III. Ráfordítások összesen (I+II) IV. Eredmény V. Szolgáltatási díj (III+IV)

19 2.b. sz. melléklet Zirc város Szennyvíz szolgáltatás fajlagos költségei gazdasági évre évi évi évi Index Index terv várható terv BAKONYKARSZT Zrt. Ft/m 3 Ft/m 3 Ft/m 3 Szolgáltatott mennyiség E m 3 % % (3:1.) (3:2.) I. Településenként eltérő (helyi) fajlagos költségek Anyagjellegű ráfordítás Villamos energia Saját vízfelhasználás Közműhasználati díj Szennyvízbírság Adók és járulékok Iparűzési adó Építmény adó II. Településenként egységes érvényű fajlagos költségek Értékcsökkenési leírás Közművagyon Működtető vagyon Üzemeltetés, karbantartás, igazgatás költségei és egyéb ráfordítás III. Ráfordítások összesen (I+II) IV. Eredmény V. Szolgáltatási díj (III+IV)

20 3.sz. melléklet Zirc városban és évekre tervezett közműberuházások Sorszám Munka megnevezése Megvalósult/2009. évre tervezett Tény beruházási és felújítási összeg /E Ft/ Becsült beruházási és felújítási összeg /E Ft/ Közművagyonra jutó beruházások: 1. Zirc, Kossuth L. u. NA100 ac. ivóvízvezeték rekonstrukciója II. ütem (250 fm D 110 KPE P10) 2. Zirc, Köztársaság u. III. ütem ivóvízvezeték rekonstrukció 3. KA pótmunkák kapcsán elvégzendő ivóvízvezeték rekonstrukciók tervezése 4. Zirc, Nagy L. u. ivóvízvezeték rekonstrukció 5. Zirc, Köztársaság u. IV. ütem ivóvízvezeték rekonstrukció évre tervezett megvalósult megvalósult megvalósult évre tervezett Összesen: KA pótmunkák kapcsán elvégzendő ivóvízvezeték kiváltások: 1. Alkotmány u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 440 fm) évre tervezett Alkotmány u. töltővezeték rekonstrukció (D 200 KPE 440 fm) évre tervezett Vitális u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 340 fm) évre tervezett Bercsényi u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 500 fm) évre tervezett III. Béla u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 320 fm) évre tervezett III. Béla u. töltővezeték rekonstrukció (D 200 KPE 620 fm) évre tervezett Faller Jenő u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 480 fm) évre tervezett Erdőalja u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 200 fm) évre tervezett Árpád u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 180 fm) évre tervezett Szeptember 6 u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 160 KPE 440 fm) évre tervezett Hűség u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 600 fm) évre tervezett Csikász Imre u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 90 KPE 90 fm) évre tervezett Egry József u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 280 fm) évre tervezett Kisfaludy köz u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 90 KPE 100 fm) évre tervezett Bányász u. ivóvízvezeték rekonstrukció (D 110 KPE 160 fm) évre tervezett Összesen: Mind összesen:

21 Ajánlás a évi víz- és csatornaszolgáltatási díjak meghatározásához Az önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok kötelező feladata a település egészséges ivóvízzel történő ellátása, és 2003-tól a szennyvízelvezetés tisztítás is azzá vált. A feladat ellátásához a víziközmű rendszerek megbízható működtetése, jókarban tartása, rekonstrukciója, fejlesztése szükséges. E feltételnek a rendszereket működtető szervezet, a tulajdonos önkormányzattal közösen, akkor tud eleget tenni, ha szervezetten, a korszerű műszaki megoldásokat, technológiát alkalmazva, magasan képzett szakember állománnyal és hatékony gazdálkodással látja el közszolgáltatási feladatait. A tulajdonos önkormányzatok alapvető érdeke, és néhány év múlva kötelezettsége is, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, a szolgáltató saját bevételeiből, működési támogatás nélkül legyen képes ellátni feladatát, amelybe a napi működésen túl beletartozik a távlati vagyonbiztonság is: folyamatosan gondoskodni a közművek korszerűsítéséről, felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszú távú biztonsága érdekében. A víziközmű szolgáltatónak a fogyasztói igények kielégítése érdekében folyamatosan a fogyasztók rendelkezésére kell állni. A szolgáltató a víziközművek üzemeltetésével köteles a fogyasztóknak a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig szolgáltatni (38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 1. ). A kialakított díjrendszernek olyannak kell lennie, amely a fentiekben leírtaknak megfelelően biztosítja a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre a fedezetet, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra (1990. évi LXXXVII. tv. - Ártörvény - 8. (1) bekezdés). Ezt az elvet erősíti meg az Európai Unióban alkalmazott Víz Keret Irányelv is, amely előírja, hogy a víz- és csatornadíjak meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venni a víziközmű szolgáltatások költségei megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is (teljes költség megtérülés elve), továbbá a szennyező fizet elvet. A tagállamoknak 2010-re biztosítaniuk kell, hogy a vízzel kapcsolatos árpolitika a készletek hatékony használatára ösztönözze a vízhasználókat, és ezen keresztül járuljon hozzá ezen irányelv környezeti célkitűzéseinek teljesüléséhez, valamint hogy a különböző vízhasználatok megfelelő módon járuljanak hozzá a vízi szolgáltatások költségeinek megtérítéséhez. Ennek megfelelően az alábbi főbb tényezők alakulásának figyelembe vétele indokolt a víz- és csatornaszolgáltatási díjak változtatásának meghatározásánál: 1. A szolgáltatás terjedelmében, színvonalában bekövetkező változások (belépő új létesítmények) 2. Az infláció alakulása, ill. a kiemelt költségelemek árváltozása (anyag, szolgáltatások, villamos energia, gáz, üzemanyag) 3. A fogyasztás mennyiségi változása 4. A közművagyon pótlási, felújítási fedezetének, ill. bérleti díjának szükséges változása 5. Az árat befolyásoló adójellegű befizetések változása (különös tekintettel a kormányzati intézkedések hatásaira) Emellett meg kell említeni azt a bizonytalansági tényezőt is, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a évre is jellemző volt. A makrogazdasági mutatók (gazdasági növekedés,

22 2 infláció) évre vonatkozó - előrejelzések szerinti -mértéke jelentősen meghaladja a évi díjtervezésnél alkalmazott mértéket. A 2008 évre előrejelzett 4,5 %-os inflációval szemben ma már 6,5 %-ot prognosztizálnak, mely jelentős, a 2008.évi díjban nem finanszírozott költségnövekedést okoz a szolgáltatási díjkalkulációnál. 1. A szolgáltatás terjedelmében, színvonalában bekövetkező változások A lakossági árkiegészítések megszűnése, az árakban a valós költségek érvényesítése a lakosságot nagymértékű takarékosságra ösztönözte. A kilencvenes évek elejétől napjainkig több tízezer lakásba építettek be mellékvízmérőket. A vállalkozások a piacaik szűkülése mellett víztakarékos technológiák alkalmazásával, saját ellátás kialakításával igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, az intézmények pedig a finanszírozási nehézségek miatt takarékoskodnak. Ugyanakkor a települések fejlődésével együtt járó infrastruktúra-fejlesztésekkel nemcsak hogy jelentősen nőtt a kedvezőtlenebb fajlagos költségekkel üzemeltethető hálózat, hanem azon fogyasztóhelyek száma is, ahol csak időszakos fogyasztás van (pl. kertek, üdülők) és így a rendelkezésre állás és a vízmérőkhöz kapcsolódó szolgáltatási költségek nem, vagy csak töredékében térülnek meg a csekély fogyasztás miatt. Mindezek mellett a víziközmű szolgáltatások területén az európai uniós követelményeknek való megfelelés jelentős vízminőségjavító, vízbázis védelembehelyezési, valamint szennyvízkezelési beruházásokat indukált, ill. indukál a következő években is mintegy milliárd Ft értékben. Az ezek nyomán belépő műszaki rendszerek üzemeltetési költségei általában meghaladják a velük elérhető bevételeket. Ugyanis vagy az ivóvíz, ill. szennyvíztisztítás minőségét javítják a működési terület számottevő bővülése nélkül, vagy olyan új műszaki rendszerek, amelyek már a fajlagosan nagyobb költséggel ellátható kisebb települések ellátását oldják meg. Ugyanakkor a szintén EU irányelveknek megfelelő jogharmonizáció mind a környezetvédelem, mind a fogyasztóvédelem területén szigorodó előírásokhoz vezet. Az ivóvíz-szolgáltatás területén növekvő költségeket jelent a folyamatosan növekvő vizsgálati spektrum és a vizsgálatok száma, gyakorisága, amely minden érintettnek elemi érdeke. El kell kerülni a jövőben minden vízfertőzéses esetet! A tisztítástechnológiák csak fejlesztések árán tudnak megfelelni a hatósági előírásoknak. Az elvezetett szennyviznél folyamatosan tapasztalható, hogy egyrészt a szennyvizek koncentrációja, szennyezettsége növekszik, az alulterhelt csatornákban a szennyvíz minősége tovább romlik, másrészt az egyes túlterhelt és/vagy korszerűtlen telepek nem képesek az elvárt színvonalú tisztításra. Ebből adódóan a tisztítási költségek is emelkednek. Az előzőekben említettek alapján a szolgáltatás terjedelmének és színvonalának - állami eszközökkel is ösztönzött - növekedése, a víziközmű szolgáltató cégek munkájának folyamatos hatékonyság javítása mellett is, a fajlagos ráfordítások növekedését eredményezi. 2. Az infláció alakulása A ivóvíz- és csatornaszolgáltatásban nem az általános fogyasztói kosárra alapozott tendenciák érvényesek, hanem - jelentős költségaránya következtében - sokkal nagyobb az energia és anyagár változások hatása. Az összes költség mintegy 10%-át elérő vásárolt anyagok és alkatrészek árának változását a termelői árindex határozza meg, melyet befolyásol az import anyagok (színes- és nehézfémek, kőolajszármazékok, stb.) világpiaci árának alakulása, a forint árfolyam, illetve a beszállítók versenyeztetése. A földgáz árak tekintetében - a világpiaci árakat követő ármechanizmus okán a várhatóan ismét több ütemű áremelés év során átlagban %-os mértékű lehet. A villamos energia árának alakulásában jelentős szerepet játszik a szabad piac -ra való kötelező kilépés során elért ár. A közüzemi díjas szolgáltatás igénybevételt felváltja az egyetemes szolgáltatás, ahol a 3x50 A alatti kisfeszültségen vételező fogyasztási helyek maradhatnak. Az e feletti fogyasztási helyek átkerülnek az energiakereskedőkhöz, ahol az árakat a kereslet-kínálat, valamint a piaci várakozások határozzák meg. A magyar

23 3 energiapiacon kapacitás felesleg nincs, így az árakat jellemzően - az MVM tenderen kialakuló árak határozzák meg. A víziközmű szolgáltatás energiafelhasználásának árszínvonala 16-20%-kal emelkedhet. Az ágazatban jellemző költségarányok alapján a villamos energia súlyaránya 10-20% közötti az összköltségen belül. A személyi jellegű ráfordításoknál - a kormány által meghirdetettek alapján évben a reáljövedelem szinten tartása a cél, amely a és évi fogyasztói árindex várakozások függvényében alakul. A fentiek alapján a évi díjak megállapításához az alábbiak szerinti valorizációs indexeket javasoljuk figyelembe venni: anyag 4-6 % anyagjellegű ráfordítás 4-6 % üzemanyag (jelenlegi árszinthez) 8-10 % földgáz % villamos energia (jelenlegi árszinthez) 16-20% személyi jellegű ráfordítás 4-6 % egyéb ráfordítások (környezetterhelési díj nélkül) 4,5-5 % 3. A fogyasztás változása A 2009-as évben - a pénzügyi világválság begyűrűző hatásaként - a GDP legfeljebb 1 % körüli növekedésével számolhatunk. Azonban a gazdasági növekedés jellemzően - nem a vízigényes gazdasági ágakban jelentkezik. Ugyanakkor általában a belépő létesítmények miatti fogyasztásnövekedést ellentételezik az egyre terjedő - egyébként környezetvédelmi szempontból kedvező - víztakarékos technológiák, vagy a finanszírozási okokból szükségszerű víztakarékosság. A klímaváltozás hatásaként jelentkező esetleges többlet-fogyasztás a gazdálkodók vízigény csökkenését nem ellensúlyozza. Ennek következtében általában - a évi fogyasztást is csak a 2008-as értékesítési adatok alatt lehet felelősséggel tervezni, amely a szolgáltatás változatlanul magas fix költséghányada miatt a fajlagos ráfordítást növeli. Terjed a locsolási mellékmérő, ami tovább csökkenti a számlázható csatornadíj mennyiséget. Hatása az előbbiekben leírtakkal megegyező. 4. A közművagyon pótlási, felújítási fedezetének, ill. bérleti díjának szükséges változása Az amortizáció a beruházáskori árszínvonalnak megfelelő forrást képez, amelynek reálértéke csökkent a létesítés óta eltelt akár több évtized inflációs hatásai miatt, tehát a pótlást a jelen árakon már messze nem fedezi. A szükséges fedezet díjakba történő beépítését indokolja a víziközmű hálózatok ismert állaga, és a forráshiány miatt elmaradt rekonstrukciók, valamint felújítások. A NFT II. ismert preferenciái alapján nem számíthatunk jelentősebb EU-s forrásokra a rekonstrukciók területén. Az elmúlt évek állami támogatással megvalósuló közmű beruházásainál a díjfedezet hiánya miatt kényszerűségből felvállalt kezdeti alacsonyabb amortizációs időszak lejár, a valós pótlási szükséglet alapján, a legalább 5 éves művek amortizációs fedezetét is el kell kezdeni beépíteni a díjakba. Hasonló a helyzet az elkövetkező években belépő művek (több mint milliárd Ft!) amortizációja esetén is.

24 4 Az önkormányzati tulajdonban lévő eszközök üzemeltetéséért fizetett bérleti díj általában csak az eseményvezérelt (hibajavító) rekonstrukciókra, felújításokra elegendő. Az eszközök tervszerű, ütemezett pótlására, felújítására az ágazat cégeinek 2/3-ánál nem, vagy csak töredékében nyújt fedezetet. A fenti indokok alapján a víziközmű vagyon díjakban is érvényesíthető amortizációs hányadát, ill. bérleti díját a valós pótlási, felújítási, korszerűsítési igényeknek megfelelően kell a díjakba építeni, az így nem fedezhető kiadásokra pedig a tevékenység eredményéből (nyereségéből) lehet forrást biztosítani. Ezért ezen árképző tényezőnek jelentősen az infláció feletti (8-10%-os) emelése szükséges évben, és az elkövetkező években is. 5. Az árat befolyásoló adójellegű befizetések változása Jelenleg még folyamatban van a jövő évi állami költségvetés kialakítása, így még nem ismertek a díjat érintő esetleges további kormányzati intézkedések. A ráfordítás támogatás keretösszege a költségvetés-tervezet szerint 4,8 Mrd Ft-ról, 4,5 Mrd Ftra (mintegy 6 %-kal) csökken. Ebből következően a támogatási küszöb jelentősen infláció feletti növelése várható. 6. Összegzés A díjak megállapítása tekintetében az önkormányzatoknak az alábbi szempontokat szükséges érvényre juttatni a jogszerű szabályozás és differenciálás érdekében: az EU irányelveknek megfelelően figyelembe kell venni a víziközmű szolgáltatások költségei megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is (teljes költség megtérülés elve), továbbá a szennyező fizet elvet, érvényesítendő emellett a fenntarthatóság és megfizethetőség elve, melynek értelmében a szolgáltatás hosszú távú, magas színvonalú fenntartását a lakosság számára megfizethető áron kell biztosítani. Az ivóvíz- és csatornadíj kiadást a háztartási jövedelem 2-4 %-a között indokolt tartani, ezért célszerű a helyi támogatások alkalmazása a rászorultak számára, a helyi körülmények figyelembevétele mellett pontosan határozzák meg az adott díjhoz, díjakhoz tartozó áralkalmazási feltételeket, célszerű, ha a ráfordítások elemzéséből kiindulva differenciált díjakat alkalmaznak attól függően, hogy a vevő milyen kapacitásokat köt le, időszakosan vagy folyamatosan veszi igénybe a szolgáltatást, stb. a szolgáltatás kapacitás-lekötésével arányos költségek megtérülése érdekében javasolt az alapdíj alkalmazása, mely alkotmányossági szempontból sem vitatható. Az előző pontokban ismertetett szakmai szempontok hosszú távú érvényesítése szükséges a szolgáltatás műszakilag megfelelően jó színvonalú ellátása, ill. annak fenntarthatósága érdekében. Természetesen e szempontok az egyes szolgáltatók sajátosságainak megfelelően jelennek meg költségszerkezetükben, és ennek megfelelően differenciálják a szolgáltatási díjak változtatási igényét. A szolgáltatás terjedelmének és színvonalának állami eszközökkel is ösztönzött növekedése, a víziközmű szolgáltató cégek folyamatos hatékonyság javítása mellett is, a fajlagos ráfordítások növekedését eredményezi évben - a fogyasztói teherbíró-képességet, és a szükséges hosszabb távú fokozatosságot is figyelembe véve - legalább 7-10 %-os szolgáltatási díjemelés lenne szükséges, hogy az ágazatra vonatkozó - a kormány által is támogatott - EU célok megvalósításának esélyei megmaradjanak. A lakossági díjak megállapításánál számolni kell továbbá azzal, hogy várhatóan a lakossági díjtámogatás feltételei szigorúbbak lesznek az elismerhető költségváltozás tekintetében az előző évinél, és az indokolt, de arányaiban magas bérleti díjakat a támogatás elbírálásánál nem veszik figyelembe.

25 Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 3/1996.(III.1.), 16/1996.(XII.30.), 23/1997.(XII.30.), 18/1998.(XII.31.), 11/1999.(VI.1.), 22/1999.(XII.31.), 36/2000.(XII.28.), 42/2001.(XII.31.), 25/2002.(XII.31.), 44/2003.(XII.09.) ÖK., 16/2004.(IV.26.),37/2004.(XII.14.),31/2005.(XII.13.), 23/2006.(XII.12.) és a 27/2007.(XII.17.) rendeletekkel módosított 7/1995.(III.1.) ÖK. rendelete az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért fizetendő díjakról egységes szerkezetben

26 Az árak megállapításáról szóló évi CIV. törvénnyel módosított évi LXXXVII. törvény 7.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja: 1.. (1) * A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű RT. (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvízért (valamint a vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetésért, szennyvíztisztításért és kezelésért) - (csatornadíj) a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - Zirc város területén az 1. sz. melléklet szerinti díjakat kell fizetni. (2) Az 1. számú mellékletben megállapított díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. (3) Az 1. számú mellékletben megállapított ivóvízdíj a 88/1990.(IV.30.) MT rendelettel módosított, a közműves ivóvízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975.(X.30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 30. -ában meghatározott vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza. (4) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért. 2.. Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatást a díj mérséklése céljából kap. 3.. (1) ** A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérő hiányában a 47/1999.(XII.28.) KHVM. rendelet melléklete szerinti átalánnyal kell meghatározni. (2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (3) - (4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás, stb.) nem csökkenthető. (3) Ha vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti díj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elhelyezett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. (4) Ha a hatósági intézkedés miatt a vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a (2) bekezdés szerinti díj megállapításánál figyelembe vett vízmennyiséget. * Módosította a 16/2004.(IV.26.) rendelet 1. -a május 1-től. ** Módosította a 16/2004.(IV.26.) rendelet 2. -a május 1-től.

27 - 2 - (5) * Ha a magánszemély fogyasztó az öntözéshez használt vízmennyiséget almérővel méri, a szolgáltatóval kötött szerződésben meghatározottak szerint fizet csatornadíjat. 4.. (1) E rendelet március 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat 3/1994.(II.14.) ÖK. számú rendelete hatályát veszti. (2) Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló vízmennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Az március 1-je előtti időszakra számított vízmennyiséget az önkormányzat 3/1994.(II.14.) ÖK. számú rendeletében meghatározott díjon kell számlázni. (3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. * Beiktatta a 16/2004.(IV.26.) rendelet 3. -a május 1-től.

28 1. számú melléklet * 1, 2 a 7/1995. (III.1.) ÖK. rendelethez a vízi-közmű szolgáltatási díjai január 1-től 3 Zirc város területén az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért a fogyasztás mennyiségétől független alapdíj mértéke: Fogyasztásmérő átmérője mm-ben Havi alapdíj (Ft/hó) NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- NA ,- Az ivóvízért fizetendő díj: 271,40 Ft/m 3 A szennyvízelvezetés és tisztítás díja: 271,70 Ft/m 3 A díjak a mindenkori ÁFA összegét nem tartalmazzák. * Módosította a 37/2004.(XII.14.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től. 1 Módosította a 31/2005.(XII.13.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től. 2 Módosította a 27/2007.(XII.17.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től 3 Módosította a 23/2006. (XII.12.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től.