KÉRELEM A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA

Átírás

1 KÉRELEM A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA Kérelmező intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem A kérelem címzettje: az oktatási miniszter Véleményező: a Magyar Akkreditációs Bizottság

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. ADATLAP A KÉRELMEZŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVE, CÍME KARI TAGOZÓDÁSÚ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESETÉN A KÉPZÉSÉRT FELELŐS KAR MEGNEVEZÉSE AZ INDÍTANDÓ MESTERSZAK MEGNEVEZÉSE AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZAKKÉPZETTSÉG MEGNEVEZÉSE AZ OKLEVÉLBEN SZEREPELTETNI KÍVÁNT SZAKIRÁNY(OK) MEGNEVEZÉSE AZ INDÍTANI KÍVÁNT KÉPZÉSI FORMÁK A KÉPZÉSI IDŐ A SZAK INDÍTÁSÁNAK TERVEZETT IDŐPONTJA: A SZAKÉRT FELELŐS OKTATÓ MEGNEVEZÉSE ÉS ALÁÍRÁSA: DÁTUM, ÉS AZ INTÉZMÉNY FELELŐS VEZETŐJÉNEK MEGNEVEZÉSE ÉS CÉGSZERŰ ALÁÍRÁSA AZ ADATLAP MELLÉKLETEI... 4 II. A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA, A TOVÁBBLÉPÉS KÖRÜLMÉNYEI, A KÉPZÉSI KAPACITÁS BEMUTATÁSA A SZAK KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI ELŐZMÉNYEI AZ INTÉZMÉNYBEN AZ ÚJ TÍPUSÚ SZAKON VÉGZŐK IRÁNTI REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS IGÉNY PROGNOSZTIZÁLÁSA, A FOGLALKOZTATÁSI IGÉNY LEHETŐSÉG SZERINTI BEMUTATÁSÁVAL/DOKUMENTÁLÁSÁVAL AZ INDÍTANDÓ MESTERSZAK HALLGATÓINAK A KUTATÁS-FEJLESZTÉSRE, ILLETVE A DOKTORI KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉNEK, VALAMINT A DOKTORI KÉPZÉSRE VALÓ TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ HALLGATÓK ALKALMASSÁGÁT FIGYELŐ, AZT ELŐMOZDÍTÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ TEVÉKENYSÉG BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK, ILL. INTÉZKEDÉSEK A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÉPZÉSI KAPACITÁSÁNAK BEMUTATÁSA AZ ÉRINTETT KÉPZÉSI ÁGBAN, ILLETVE SZAKON... 7 III. A MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK LEÍRÁSA A SZAK TANTERVÉT TÁBLÁZATBAN ÖSSZEFOGLALÓ, KREDITEKET IS MEGADÓ, ÓRA ÉS VIZSGATERV TANTÁRGYI PROGRAMOK KOMPETENCIÁK ELSAJÁTÍTTATÁSA A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKBEN ELŐÍRT IDEGENNYELVI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK INTÉZMÉNYI ELŐSEGÍTÉSE, FELTÉTELEI A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS A SZAKRA VALÓ BELÉPÉS AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK ÉS SZABÁLYOK BEMUTATÁSA IV. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA A SZAKFELELŐS ÉS A SZAKIRÁNY FELELŐSÖK TANTÁRGYLISTA TANTÁRGYAK FELELŐSEI, OKTATÓI AZ OKTATÓK SZEMÉLYI-SZAKMAI ADATAI NYILATKOZATOK V. A SZAKINDÍTÁS KUTATÁSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA ORSZÁGOSAN (ÉS NEMZETKÖZILEG) ELISMERT TUDOMÁNYOS MŰHELY(EK) ÉS EGYÜTT DOLGOZÓ SZAKMAI KÖZÖSSÉGGEL BÍRÓ ALAPVETŐ K+F / MŰVÉSZETI TERÜLET BEMUTATÁSA A KÉPZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI, A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFRASTRUKTÚRA AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ NYILATKOZATA ARRÓL, HOGY A KÉPZÉS INDÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZELLEMI ÉS TÁRGYI KAPACITÁSRÓL VI. MELLÉKLETEK... 1 AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS TÁMOGATÓ JAVASLATA... 1 A MESTERKÉPZÉS EREDMÉNYEKÉNT ELVÁRT ÁLTALÁNOS ÉS SZAKMAI KOMPETENCIÁK... 1 SZAKZÁRÓVIZSGA TÉTELSORAI A KÜLÖNBÖZŐ SZAKIRÁNYOKON SZAKMAI TEREPGYAKORLATOK FOGADÓ INTÉZMÉNYEI... 1 AZ ELTE REKTORÁNAK, ILLETVE AZ INTÉZMÉNNYEL KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK NYILATKOZATA... 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 2

3 I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1053 Budapest, Egyetem tér Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Pedagógiai és Pszichológiai Kar 3. Az indítandó mesterszak megnevezése Pszichológia mesterszak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles pszichológus 5. Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése Klinikai és egészségpszichológiai szakirány Kognitívpszichológiai szakirány Tanácsadás- és iskolapszichológiai szakirány Társadalom- és szervezetpszichológiai szakirány 6. Az indítani kívánt képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!) - teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás - idegen nyelven is - csak idegen nyelven, 7. A képzési idő a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 4 félév, 120 kredit az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: o közös alapozó képzés 390 kontaktóra; o klinikai- és egészségpszichológia szakirány: 955 kontaktóra; o kognitív és fejlődéspszichológia szakirány: 810 kontaktóra; o tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány: 1010 kontaktóra; o társadalom- és szervezetpszichológia szakirány: 990 kontaktóra. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 3

4 o Ezen belül a szakmai gyakorlatok időtartama és jellege: óra terepen végzett gyakorlat intézeti keretben végzett gyakorlat. 8. A szak indításának tervezett időpontja: szeptember 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: Dr. Oláh Attila egyetemi tanár 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Budapest, Dr. Hudecz Ferenc egyetemi tanár, rektor 11. Az adatlap mellékletei 1. A szenátus támogató javaslata 2. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 3. Szakzáró vizsga tételsorai 4. Szakmai terepgyakorlatok fogadóintézményei 5. Az ELTE rektorának, illetve az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem állók nyilatkozata Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 4

5 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei, a képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. A szak oktatásának előzményei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, ekkor készült el a pszichológia mint szakpárban oktatott bölcsész szak első tanterve, és ide datálható a pszichológus szakma önálló gyakorlására feljogosító diplomát adó képzés indulása az ELTE Bölcsészettudományi Karán, az országban elsőként (1963.). Az ELTE BTK pszichológia tanszékeinek szakmai irányítása mellett már a 70-es években nemzetközileg is elismert és elfogadott tartalmú és differenciáltságú képzés teremtődött meg a karon, amely évente főnek adott diplomát klinikai, munka- és pedagógiai pszichológiai specializációval. A szak képzésében jelentős változást és tartalmi gazdagodást hozott a pszichológia önálló szakká válása és a posztgraduális szakképzés rendszerének a kiépülése 1973-tól kezdődően. A pszichológiatudomány differenciálódásával lépést tartva a karon a pszichológia alapterületeinek oktatására és tudományos művelésére specializálódott tanszékek alakultak, és kezdetben a Pszichológiai Tanszékcsoport, majd a kilencvenes évektől kezdődően a Pszichológiai Intézet, mint szakgazda szervezi és teremti meg a szak oktatásának tudományos bázisát (jelenleg 9 országosan ismert tudományos műhely működik az ELTE Pszichológiai Intézetében), és biztosítja a nemzetközileg is versenyképes képzés feltételeit. Az ELTE-n folyó pszichológusképzésben már a kilencvenes évektől kezdődően megjelent a többszintűség (alapozó tanulmányok, programok és szakirányok), és a tanegységek rendszerének bevezetésével a kreditrendszerű tanulmánytervezés alapjai is megteremtődtek. Mindezek alapján az ELTE jelenlegi (az országban legnagyobb kínálattal rendelkező és legdifferenciáltabb pszichológus képzést nyújtó) képzési struktúrájának a BA és MA rendszerre történő átállása zökkenőmentesen megvalósítható, az új rendszerű oktatás tudományos bázis intézményei, szakterületi kutatóműhelyei és képzési egységei egyértelműen rendelkezésre állnak. A jelenleg közel ezer fő képzését ellátó ELTE pszichológia szak, amely az alapképzési szakaszban 55 különböző tanegységgel a szakirányú ciklus 8 programjával (azon belül 151 tanegységével) van jelen a magyar felsőoktatásban, és szakterületenként önálló tanszékekkel és kutató műhelyekkel rendelkezik, felkészült arra, hogy a szakindítás követelményeinek eleget tegyen. A MAB által legutóbb a 2004-es, párhuzamos értékelés és a korábbi akkreditációs ellenőrzések során magas szintűnek minősített, jelenlegi ELTE pszichológia szak tartalmi elemeit, tantárgystruktúráját és tantervi elemeit tekintve lényeges vonásaiban megegyezik a 2009-ben indítantó pszichológia mesterszakkal, amelynek oktatását egy szakterületileg differenciált oktatási és kutatási intézet szervezi, a képzés tartalmi területeinek, szakirányainak oktatására és kutatására specializálódott tanszékek és intézeti központok a gazdái és felelősei. Az ELTE ötéves pszichológia szakja a korábbi öt szakirányával (Kísérleti pszichológiai szakirány, Egészségpszichológiai szakirány, Alkalmazott szociál- és szervezetpszichológiai szakirány, Gyermekpszichológiai szakirány, Tanácsadáspszichológiai szakirány) és az elmúlt 5 évben kimunkált 8 programjával (Alkalmazott fejlődéspszichológia, Egészségpszichológai, Életvezetési és pályatanácsadás, Iskolapszichológia, Kísérleti és kognitív pszichológia, Személyiségpszichológia, Szervezet-, munka- és döntéspszichológia, Társadalmi kérdések pszichológiája) megteremtette a szakmai feltételeket az MA szak négy szakirányának indítására. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 5

6 Az ELTE pszichológia szakán az 5 éves képzés során (mintegy az MA képzés előképeként) szakirányok szerinti képzés folyt. Öt szakirány keretében szerzett diplomát az elmúlt tíz évben közel ezer pszichológus. Szakirányaink az alábbiak voltak: Kísérleti pszichológia, Egészségpszichológia, Alkalmazott szociál- és szervezetpszichológia, Gyermekpszichológia, Tanácsadáspszichológia. A társadalmi igény és a hallgatói érdeklődés kielégítése érdekében képzésünk az elmúlt öt évben differenciálódott, és a szakirányok viszonylag kötöttebb rendszeréről áttértünk a szabadon variálható programok szisztémájára. Programkínálatunk nyolc program tetszés szerinti párosítását engedte meg az alábbi programokat nyújtva: Alkalmazott fejlődéspszichológia, Egészségpszichológia, Életvezetési és pályatanácsadás, Iskolapszichológia, Kísérleti és kognitív pszichológia, Szervezet-, munka- és döntéspszichológia, Személyiségpszichológia, Társadalmi kérdések pszichológiája. Az indításra benyújtott szakirányaink tartalmi előzményei korábbi programjainknak, azok integrációi, gyakorlati és kutatási irányban történt továbbfejlesztett változatai, azzal az igénnyel, hogy nívósabb, a kompetenciákat differenciáltabban kimunkáló képzést nyújtsunk. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A Pszichológiai Társaságok Európai Szövetségének (EFPA) prognózisa szerint az Unióban 2010 után a gazdasági és társadalmi fejlődés ütemét és igényeit tekintve 1500 lakosra 1 pszichológus alkalmazását kell tervezni. Ez a prognózis Magyarországra vetítve közel 7000 pszichológust jelent az MA indításakor. Az Unió tagországaihoz képest a pszichológus szakma létszámbeli hazai képviselete a társadalom, a gazdaság és a kultúra életében komoly elmaradást mutat, a növekvő igényeket kielégítő szakemberek létszámának folyamatos növelésére van szükség. A társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést alapvetően meghatározó humán erőforrás fejlesztését, karbantartását, képzését és megújítását ellátó pszichológus szakma jelen és jövőbeli jelentőségét a piac egyértelműen elismeri, és folyamatosan nő az érdeklődés, az igény a szakirányú képzettséggel rendelkező pszichológus szakemberek iránt az egészségügyben, az ipari munka világában, az oktatás, a közigazgatás, a társadalom- és agykutatás, az igazságügy és a honvédelem, a sport és a művészet területén. Az ELTE pszichológus szakja iránt minden hivatalos statisztika szerint a múltban (és ugyanez állítható a jelenre is) a legnagyobb volt a hallgatói érdeklődés, ami alapvetően azzal magyarázható, hogy egyetemünk a pszichológia területén a legdifferenciáltabb felkészítést kínálta minden időben, és a jelenlegi MA tervezete is az egyik legsokoldalúbb, nemcsak a térségben de országos viszonylatban is. Indításra kimunkált szakirányaink előzményeit több cikluson át oktatott és a tapasztalati validitás próbáit kiálló programok alkotják, a munkaerőpiacon végzett felméréseink és a regionális foglalkoztatási igény ismeretében egyértelműen állítható, hogy az általunk képzett társadalompszichológusok, szervezetpszichológusok, klinikai pszichológusok, kognitív pszichológusok, fejlődéspszichológusok, egészségpszichológusok, iskolapszichológusok, tanácsadó pszichológusok a régió munkaerőpiacán keresett és munkát találó szakemberek lesznek. A munkaerő-piaci szereplők körében végzett 2007-es HVG felmérés (HVG, Diploma 2008, 74. o.) szerint az ELTE-PPK-án végzett pályakezdők iránt a térségben kitüntetett édeklődés mutatkozik. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 6

7 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. Az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskolája rendelkezik minden olyan alprogrammal, amely szorosan kapcsolódik az MA szakirányaihoz. (Egészségpszichológiai doktori program, Kognitív fejlődés doktori program, Kognitív pszichológiai doktori program, Magatartáspszichológiai doktori program, Munka-és Szervezetpszichológiai doktori program, Szocializáció és Társadalmi folyamatok doktori program) A szakirányok programjában 30 kredit terjedelemben kutatómunkával kapcsolatos tanegységek, témák (kutatásmódszertan, kutatásszervezés, adatelemzés, tudományos publikációk és prezentációk készítése) szerepelnek, a hallgatók ezen kontakt órák keretében betekintést kapnak a doktori képzés tárgyaiba, kutatási ágaiba és a kutatómunka távlataiba. 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések A kiemelkedő képességű hallgatók feltérképezése az MA felvételi vizsgáján kezdődik. A szakirányok speciális tudományos diákköröket indítanak a kiemelkedő tehetséget mutatók számára, a szakirányokat gondozó tanszékek a tehetséges diákokat demonstrátorokként alkalmazzák, és a doktori iskola alprogramjainak látogatására hívják meg az adott szakterületen kiváló hallgatókat. Szakirányonként kijelölt oktató foglalkozik a tehetséges hallgatók nemzetköziösztöndíj-ügyeivel és a tehetséges hallgatók bekapcsolódnak a tanszékek nemzetközi projektjeibe és kutatási tevékenységébe. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon Az ELTE-n a pszichológia szak oktatása a Pedagógiai és Pszichológiai Karon folyik. A pszichológia mesterszak oktatásáért a kar szakterületileg differenciálódott tanszékeket integráló Pszichológiai Intézete a felelős. A pszichológia szak oktatatásáért felelős intézet szervezeti felépítését (az oktatási egységek oktatói létszámait, feladatait, az általuk gondozott területek, tantárgyak megjelölésével) az 1.számú ábrán összesítjük (9. o.). Az intézetet bemutató táblázatból kitűnik, hogy a mesterszintű képzés területeinek és tárgyainak oktatására az intézet önálló oktatási és kutatási egységekkel rendelkezik, ezekben az egységekben önálló adminisztráció biztosítja a hallgatókkal, az oktatásban együttműködő intézményekkel való kapcsolattartást, és megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre az egységek által gondozott tárgyak színvonalas oktatásának biztosítására. Az indítandó mesterképzés oktatási feladatainak ellátására az intézet 2 akadémikus, 6 egyetemi tanár, 16 egyetemi docens (5 habilitált), 20 egyetemi adjunktus és 18 egyetemi tanársegéd munkatárssal rendelkezik, a minősített oktatók szakterületi megoszlása egyenletes, így minden képzési területen teljesül az a követelmény, hogy a törzstárgyaknak minősített vezető oktatók a felelősei. Az alap- és mesterképzés különböző oktatási és szervezési feladatainak az ellátásában változó létszámban évenként doktorandusz hallgató vesz részt. Az ELTE Pszichológiai Intézete valamennyi szakirány gyakorlat igényének biztosítására együttműködési megállapodásokkal rendelkezik 45 intézménnyel (l. 4. sz. melléklet). Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 7

8 A tervezett hallgatói létszám Az oktatói kar létszámának tudományos felkészültségének, az adminisztrációs kapacitásnak és az infrastrukturális feltételeknek figyelembevételével az ELTE pszichológia szak 120 állami finanszírozású, 30 költségtérítéses hallgató mesterszintű oktatására rendelkezik képzési kapacitással. (Ez szakirányonként 40 hallgató képzését jelenti.) Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 8

9 1.számú ábra PSZICHOLÓGIAI INTÉZET Feladat: oktatásszervezés, a képzés tartalmának és programjainak szakmai kontrollja Kognitív Pszichológiai Tanszék Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 11 oktatóval a Kognitív és fejlődéspszichológia szakirány 17 tárgyának, illetve 1 alapozó szakmai tárgy gondozása Affektív Pszichológiai Intézeti Központ Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 5 oktatóval a Klinikai és egészségpszichológia és a Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány 4 tárgyának, illetve 1 alapozó szakmai tárgy gondozása Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 4 oktatóval a Kognitív és fejlődéspszichológia szakirány és a Tanácsdás- és iskolapszichológia szakirány 14 tárgyának, illetve 1 alapozó szakmai tárgy a gondozása. Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszék Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 10 oktatóval a Társadalom- és szervezetpszichológia, 15 tárgyának, illetve 2 alapozó szakmai tárgy gondozása Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 14 oktatóval a Klinikai és egészségpszichológia szakirány 19 tárgyának, illetve 2 alapozó szakmai tárgy gondozása Pszichológiai Rendelő és Diagnosztikai Laboratórium Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 3 oktatóval a Klinikai és egészségpszichológia szakirány intézményen belüli gyakorlatának ellátása Gazdasági- és Döntéspszichológiai Intézeti Központ Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 4 oktatóval a Társadalom- és szervezetpszichológia szakirány 17 tárgyának a gondozása Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 17 oktatóval a Tanácsadás- és iskolapszichológia, illetve a Kognitív és fejlődéspszichológia szakirány 13 tárgyának a gondozása Kihelyezet Pszichofiziológiai Intézeti Központ Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 1 oktatóval a Klinikai és egészségpszichológia szakirány 2 tárgyának a gondozása Tanácsadás Pszichológiája Intézeti Központ Gondozott tárgyak: a mesterképzésben 5 oktatóval a Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány 14 tárgyának a gondozása Életvezetési Diáktanácsadó tehetséggondozás Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 9

10 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv A pszichológus MA általános képzési célja Olyan pszichológus szakemberek kiképzése, akik mesterfokon birtokolják a pszichológiatudomány elméleti ismereteit, módszereit, járatosak a pszichológia több ágában, és rendelkeznek a pszichológus szakma azon készségeivel és technikáival, amelyeket képesek az egyének vagy csoportok, szervezetek megismerésére és fejlesztésére használni. A képzés célja továbbá korszerű elméleti és gyakorlati tudásanyag közvetítése, a szakmai készségek és a hivatástudat olyan szintű kiépítése a pszichológiatudomány terén, amely a pszichológus hivatás önálló mesterszintű gyakorlásához a szakirányú továbbképzésekben való részvételhez és a doktori iskolákban történő továbbtanuláshoz biztos alapot ad. A pszichológus mester jellemzője a széles körű és integrált szakmai-elméleti tudás, a tudományos ismeretek módszertanának alkotószellemű alkalmazása, pszichológiai érzékenység, a személyiség erőforrásainak kiaknázásával elért, magas fokú hivatástudattal kísért, kommunikációs hatékonyság. Alapozó és közös képzési elemekre vonatkozó mintatanterv A kurzus címe Félév Típus Órasz. Kredit Törzsanyag 26 Elméleti alapozás a pszichológia alapterületein Fejlődéspszichológia 1-2. E 60 4 Kognitív pszichológia 1-2. E 60 4 Személyiségpszichológia 1-2. E 60 4 Szociálpszichológia 1-2. E 60 4 Szakmai törzsanyag Módszertani készségfejlesztés 1-2. E/G 60 4 Pályaszocializáció és pszichológus etika 1-4. G 30 2 Kommunikációs készségfejlesztés 1-2. G 60 4 Szakdolgozat 20 Szabadon választható kurzusok 6 Összesítés Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 10

11 Klinikai és egészségpszichológia szakirány Képzési cél A klinikai és egészségpszichológia szakirány olyan okleveles pszichológusok képzését tűzi ki célul, akik a pszichológia vonatkozó tudományterületeinek korszerű tudásanyagát mesterszinten képesek elsajátítani, és ismereteiket szakszerűen és hatékonyan képesek alkalmazni az egészséges és kórosan megváltozott pszichés folyamatok tudományos igényű vizsgálatában, a pszichés és testi betegségekkel küzdő emberek diagnosztikájának és kezelésének támogatásában, valamint a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés kutatásában és gyakorlatában. A Klinikai és Egészségpszichológiai szakirány szemléletében az egészségkárosodás és a mentális problémák megelőzésének, a korai felismerésének, a kezelésének/terápiájának illetve rehabilitációjának pszichológiai és magatartásorvoslási módszerein túl hangsúlyt helyez az egészség pozitív pszichológiai megközelítéseinek kutatására és alkalmazási lehetőségeire is. A program jellemzője, hogy a klasszikus klinikai pszichológiai tárgyak mellett komoly súllyal tartalmaz egészségpszichológiai és egészségfejlesztési valamint addiktológiai tárgyakat is. A program másik jellegzetessége a bio-pszicho-szociális szemlélet alkalmazása, aminek révén a szakirányt hallgatók komoly felkészítést kapnak az egészséget, a normál és kóros működést meghatározó biológiai folyamatok korszerű ismereteiből, a pszichológiai rizikó és protektív faktorok méréséből és az ezeket érintő terápiás és intervenciós lehetőségekből, a pszichés működést befolyásoló társadalmi folyamatok és összefüggések elemzéséből, a biológiai, a pszichés és társadalmi tényezők kölcsönhatásainak felismeréséből, vizsgálataiból. Az elméleti felkészítés mellett a hallgatóknak lehetőségük nyílik számos gyakorló helyen megismerni a klinikai és egészségpszichológiai kutatási kérdések és alkalmazási lehetőségeink széles tárházát. A program felkészít továbbá az egészségtudományok területén dolgozó más szakemberekkel való gyakorlati együttműködésre, és jó alapot nyújt interdiszciplináris kutatásokban, doktori programokban valamint szakirányú képzéseken való eredményes részvételre. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 11

12 Szakirányi mintatanterv A kurzus címe Szakirányi stúdiumok (differenciált szakmai anyag) Félév Típus Órasz. Kredit Szakirányi mesterkurzusok 28 Klinikai pszichológiai mesterkurzusok A klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai 1. E 30 2 Részletes pszichopatológia 2. E/G 45 2 Klinikai pszichodiagnosztika 3. E/G 45 2 Életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika 3. E/G 45 2 Pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszerek 4. E/G 60 2 Egészségpszichológiai mesterkurzusok Az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi 1. E 30 2 kontextusa Klinikai egészségpszichológia 2. E 30 2 Egészség-pszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia 2. E 30 2 Egészségmagatartás, egészségfejlesztés és 3. E 30 2 egészségkommunikáció Stressz és megküzdés 2. E 30 2 Társtudományi mesterkurzusok Az egészség-pszichofiziológia anatómiai és élettani alapjai 1. E 30 2 Idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai 2. E 30 2 Neuropszichológia (diagnosztika és rehabilitáció) 3. G 30 2 Pszichofarmakológiai és addiktológia alapismeretek 3. E 30 2 Szakmai gyakorlat (terepen/ntézményen belül) 30 Egybefüggő szakmai terepgyakorlat a klinikai pszichológia 4. G 80 5 területén Egybefüggő szakmai terepgyakorlat az egészségpszichológia 4. G 80 5 területén Klinikai esetprezentációk 3. G 45 5 Klinikai diagnosztika, komplex esetelemzések 4. G 45 5 Egészségpszichológiai edukációs programok 4. G 45 5 Szuggesztív hatások egészségügyi vonatkozásai 4. G 45 5 Vezetett kutatómunka 10 A klinikai és egészségpszichológiai kutatások módszertana 2. E/G 60 4 A bizonyítékokon alapuló medicina és a 3. G 30 2 magatartástudomány módszertani alapjai Választható módszertani specializáció Addiktológiai kutatásmódszertan A hipnóziskutatás módszertana Környezetpszichológiai kutatások módszertana Pszichofiziológiai kutatások módszertana Összesítés 4. G Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 12

13 Kognitívpszichológia szakirány Képzési cél A kognitív pszichológiai szakirány olyan szakemberek képzésére vállalkozik, akik az MA kurzusok teljesítése során magas szinten és széles látókörűen elsajátítják a modern kísérleti pszichológia, s ennek vezető irányzata, a kognitív pszichológia szemléletét, az ehhez kapcsolódó módszereket, és alkalmazásuk készségeit. Ugyancsak tájékozottak a kapcsolódó területek elsősorban a neuropszichológia, a kognitív tudomány, idegtudomány, neurobiológia ismeretanyagában és módszereiben. Képesek önálló kutatómunka megtervezésére és kivitelezésére, valamint választott szakirányuknak megfelelő gyakorlati, alkalmazott munkára. Felkészültségük alkalmassá teszi őket doktori tanulmányok folytatására a pszichológia, a kognitív tudományok és a rokon területek doktori iskoláiban idehaza és külföldön is. Ugyanakkor elsajátított ismereteik alapján alkalmasak a neuropszichológia és rokon területeinek szakképzési programjaiban való további részvételre is. Szakirányi mintatanterv A kurzus címe Félév Típus Órasz. Kredit Szakirányi stúdiumok (differenciált szakmai anyag) Szakirányú mesterkurzusok 28 Észlelés (kitüntetett ingerek, komputáció, stb.) 2 E 30 3 Emlékezet 2 E 30 3 Nyelv, gondolkodás, tudat 2 E 30 3 Magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés 2 E 30 3 Magasabbrendű kognitív folyamatok 2 E 30 3 Neuropszichológia 2 E 30 2 Pszicholingvisztika 2 E 30 3 Fejezetek a kognitív pszichológia területeiről 3 E 30 2 Fejezetek a kognitív és alkalmazott fejlődéspszichológia területeiről 3 E 30 2 Társtudományi alapozás Kognitív idegtudomány 3 E 30 2 Neurogenetika és viselkedésgenetika 3 E 30 2 Szakmai/gyakorlati tevékenység (terepen ill. intézményen belül) 30 Megismerő funkciók 3 G 60 5 Fejlődéskutatás 3 G 60 5 Laborgyakorlatok 1.: Kísérlettervezés, adatelemzés 3 G 60 5 Laborgyakorlatok 2.: Szakirány specializációja 3 G 60 5 Neuropszichológia 3 G 60 5 Evolúciós és/vagy fejlődéspszichológia 3 G 60 5 Vezetett kutatómunka (választható) 10 Egybefüggő szakmai terepgyakorlat 4 G Összesítés Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 13

14 Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány Képzési cél Olyan elsősorban a gyakorlatban dolgozó szakemberek képzése, akik a gyermekkor, az ifjúkor és a felnőttkor szocializációs kérdéseiben, az egészséges fejlődést biztosító feltételek és a patológia kérdéseiben egyaránt jártasak. Elméleti és gyakorlati felkészültségük hasznosítható az oktatásügy területén az óvoda- és iskolapszichológusi munkakör betöltésére, a gyermekvédelmi intézmények, gyermekotthonok és családvédelmi intézmények pszichológusi feladatainak ellátására és a mentális képességek vizsgálatát végző szakellátásokban. Mind elméleti felkészültségükben, mind a gyakorlatban alkalmazható diagnosztikai és tanácsadási módszerek ismerete terén rendelkeznek a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozáshoz szükséges kompetenciákkal. Alkalmazhatóak a nevelési tanácsadás területén, a pályatanácsadásban, a munka- és életvezetési tanácsadás, a krízistanácsadás területén valamint a családterápiás intézményekben. Munkásságuk elsősorban a prevenció különböző szintjein nyújtható pszichológiai ellátásban hasznosítható. A fejlődés és a változás elősegítése a feladatuk, egyéni esetekben, csoportos és családi rendszerben egyaránt. Elméleti tudásuk és gyakorlati kompetenciáik alapján alkalmasak team keretében illetve szupervízióval kísérve nevelési és oktatási problémák feltárására és intervenciós tevékenység tervezésére, végrehajtására, és az ezzel kapcsolatos konzultációk vezetésére pedagógusok, szülők és fiatalok körében. Képesek fejlesztő és prevenciós jellegű foglalkozások tervezésére és vezetésére kognitív- és személyiségfejlesztési területen. Felkészültek a pályaválasztási tanácsadás diagnosztikus és tanácsadó munkára. Jártasak az egyéni-, csoport- és családi tanácsadás pszichodinamikai ismereteiben. Alkalmasak az életvezetési-és családi tanácsadás területén esetek vezetésére. Alkalmazhatóak továbbá kritikus élethelyzetben levő személyek számára az életvezetési és krízistanácsadás olyan speciális területeken, mint a büntetésvégrehajtás, kórház és rehabilitációs intézmények. Elméleti és kutatásmódszertani felkészültségük alkalmassá teszi őket továbbá a gyermek és ifjúkori kutatások végzésére a kognitív-, szociálpszichológiai és személyiségfejlődés, valamint a családdinamika területén. Az itt végzett hallgatók elméletileg felkészültek a doktori programban való tanulmányok folytatására. Tanulmányaik tematikus folytatása a szakpszichológus képzésben első sorban a tanácsadó-, pedagógia- és gyermekklinikus szakpszichológiai képzés területe. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 14

15 Szakirányi mintatanterv A kurzus címe Félév Típus Órasz. Kredit Szakirányi stúdiumok (differenciált szakmai anyag) Szakirányú mesterkurzusok 28 A tanácsadás elméleti irányzatai 1 E 30 2 Iskolapszichológia 1 G 30 2 Fejlődéspszichopatológia 2 E 30 2 Szervezetelmélet és szervezetfejlesztés 3 E 30 2 Krízis-elméletek 3 E 30 2 Diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban 2 G 30 2 Diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában 3 G 30 2 Pálya- és munkatanácsadás elmélete és módszerei 3 E/G 60 4 Preventív iskolai programok 2 E 30 2 Életvezetési tanácsadás 3 E 30 2 Gyermekpszichodiagnosztika 3 E 30 2 Társtudományi alapozás/mesterkurzusok (válaszható összesen 4 kredit) Pedagógia 1 G Gyermekvédelem 1 G 60 4 Kulturális és szocializációs tényezők az egészségnevelésben 1 E Gyermek és serdülő pszichiátria 2 E Szakmai/gyakorlati tevékenység terepen 30 Egybefüggő szakmai terepgyakorlat a tanácsadás és G iskolapszichológia területén Egészségpszichológiai tanácsadás 1 G A családi tanácsadás 2 G Fejlődés-és kognitív pszichodiagnosztika 3 G A tanulás tanítása 1 G Gyermekpszichodiagnosztika a nevelési tanácsadásban 3 G Személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában 3 G Pálya- és munkatanácsadás, gyakorlat 3 G Krízisintervenciós módszerek 3 G Nevelési tanácsadás 3 G Iskolai konzultáció 3 G Segítő kapcsolati modellek speciális kollégium (Módszerspecifikus megközelítések; Tanácsadó-kliens 3 G kapcsolat; Tanácsadás a felsőoktatásban; stb.) Társadalmi integrációt segítő speciális kollégium G Vezetett kutatómunka (választható összesen 10 kredit) 10 Kutatásmódszertan 2 E/G 30 2 Nevelés- és oktatáspszichológiai vizsgálatok és terepmunka 1 G 30 3 Kutatások a tanácsadás területén 4 E/G 30 3 Iskolai szervezet vizsgálatai 3 G 15 2 Fejlődéspszichológiai kutatások 4 G 45 5 Aktuális eredmények az iskolapszichológiában speciális kollégium 3 G 30 2 Összesítés Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 15

16 Társadalom és szervezetpszichológia szakriány Képzési cél A társadalom- és szervezetpszichológia szakirány a szervezetek, a gazdaság, a társadalmi csoportok és folyamatok, a közvélemény formálódása területein nyújt folyamatosan megújuló elméleti tudást. Elősegíti, hogy az itt végzett pszichológusok megfelelő jártassággalkészségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy a társadalmi-politikai-gazdasági folyamatok elemzésében, a gazdasági és más társadalmi célú szervezetekben szakértői-tanácsadói tevékenységet folytassanak. A képzés lehetőséget ad a társadalomlélektan és a szervezetpszichológia területén speciális ismeretek, jártasságok elsajátítására. A szakirány fő célkitűzése az, hogy a szociálpszichológia eredményeire építve a gazdaság és a társadalom összefonódó kérdésköreiben eligazodó, a gyakorlatban hatékonyan beavatkozni képes szakembereket képezzen, akik nyitottak e kérdéskörök történeti, társadalomtudományi és kulturális meghatározottságára. Ennek megfelelően közgazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek horgonyozzák le a szakirányban felkínált ismeretanyagot, és biztosítják az interdiszciplináris szemléletmódot. A társadalmi és gazdasági jelenségek pszichológiai szempontú elemzésére vállalkozik a Társadalmi kommunikáció és reprezentáció c. kurzus, amely a társas világ kereteiben kialakuló közös reprezentációval, valamint az ezt megelőző és az ennek nyomán tartalommal telítődő társadalmi kommunikációval foglalkozik. A Nemek, társadalom és kultúra bemutatja, miként szervezi a nemi különbségtétel a társadalmi és interperszonális kapcsolatokat. A Gazdaságpszichológia elemzi az emberek gazdasági viselkedésének különböző területenek pszichológiai vetületeit. A tág értelemben vett társadalmi kommunikáció a szakirány egyik fő fókusza. A társadalmi kommunikáció egyik partnere a döntéshozó: a különböző kurzusok gazdag és eltérő szempontok alapján világítanak rá a társadalom döntéshozóinak, valamint e döntéshozók döntéshozatali módjának sajátosságaira. A politikai pszichológia a politikai döntés, információfeldolgozás, és véleményformálás természetét vizsgálja, a Döntéspszichológia a döntéshozatal folyamatait meghatározó tényezők leírásakor kitér a szakértői és vezetői döntések kognitív korlátaira és ideológiai meghatározottságára. A Szervezetpszichológia a tervezés, a szervezés és vezetés (a management) célmegvalósító, illetve az emberi erőforrások felhasználására irányuló döntések meghozatalát vizsgálja. A másik partnert a társadalom tagjai alkoják, ők a döntéshozók megbízói és a döntések következményeinek elszenvedői. A kurzusok több szempontból elemzik azt, hogyan, milyen kognitív és érzelmi mechanizmusok alakítják ki a közvéleményt. A közgondolkodás vizsgálata a politikai közvélemény kollektív folyamatait elemzi. Figyelembe veszi a közvéleményt formáló emberi motivációkat, valamint a csoport- és társadalomdinamikai folyamatokat egyaránt. A döntéspszichológiai kurzus a bizonytalan helyzetben történő döntéseket megelőző célkijelölési, ítéletalkotási és választási tevékenységek elemzése segítségével vizsgálja a közvéleményben megfogalmazódó ítéleteket, különös tekintettel a kockázatokat tartalmazó helyzetek társadalmi megítélésére és értékelésére A társadalmi kommunikáció elemzésében a partnerek perspektívájának megismerésén túl fontos szempont a kommunikáció folyamatának vizsgálata is. Itt jut főszerephez a gyakorlati kompetenciák megszerzésének célja. A Kommunikáció, érdekegyeztetés, tárgyalás az egymással konfliktusban álló személyek, csoportok konfliktusait elemzi, és olyan döntéstámogatási módszereket, eszközöket, a kommunikáció, az érdekegyeztetés és a tárgyalás Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 16

17 olyan formáit mutatja be, amelyek a kollektív döntéseket javítását célozza. A Társadalmi programok értékelése c. kurzus célja pedig az, hogy megismertessen különféle szociális, jóléti és más problémák kezelésére létrehozott társadalmi programok tartalmi, szerkezeti és működési sajátosságaival, hatékonyságuk és hasznosságuk mérésének egyes módszereivel, valamint a programfejlesztés lehetőségeivel. Számos kurzus fókuszál a hallgatók kutatói és alkalmazói kompetenciáira. A Szervezetfejlesztés, az Ember-számítógép interakció, Az emberi erőforrás gazdálkodás, a Médiaelemzés, a Reklámpszichológia, a kutatószemináriumok és a terepgyakorlatok kínálata segíti e kompetenciák megszerzését. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 17

18 Szakirányi mintatanterv A kurzus címe Félév Típus Órasz. Kredit Szakirányi stúdiumok (differenciált szakmai anyag) 68 Szakirányi mesterkurzusok 28 Bevezetés a történeti és politikai pszichológiába 1 E 30 3 Társadalmi kommunikáció és reprezentáció 2 E 30 3 Szervezet- és vezetéspszichológia 3 G 45 3 Döntéspszichológia 1 E 45 3 A nemek, társadalom és kultúra 3 E 30 2 Gazdaságpszichológia 2 E 30 2 Emberi erőforrás gazdálkodás 3 E 30 2 Játékelmélet 2 E Csoportközi viszonyok speciális kollégium 2 G A döntéspszichológia alkalmazási területei 2 G A kockázatvállalás egyéni és társadalmi kérdései 2 G Nemek fejlődés- és szociálpszichológiája 2 G A versengés pszichológiája 2 G Társtudományi alapozás/mesterkurzusok 60 4 Közgazdaságtan 1 E 30 2 A gazdasági magatartás interdiszciplináris elemzése 2 E/G 30 2 Társadalomtudomány 2 E 30 2 Szakmai/gyakorlati tevékenység terepen 30 Egybefüggő szakmai terepgyakorlat 3 G Közgondolkodás vizsgálati módszerei 2 E 30 3 Médiaelemzés 3 G 30 3 Társadalmi programok értékelésének módszerei 3 E 30 3 Ergonómia és ember-számítógép interakció G 30 2 Szervezetfejlesztés 4 G 30 2 Tréning-, alkalmasságvizsgáló és szervezetfejlesztési 4 G 60 3 módszerek Reklámpszichológia, PR, marketing 2 G 30 2 Emberi erőforrás gazdálkodás G 30 2 Vezetett kutatómunka 10 Társadalompszchichológiai kutatás (6 kreditnyi választható) Közgondolkodás kutatószeminárium 2 G Társadalmi kommunikáció kutatószeminárium 3 G Társadalmi programok értékelése kutatószeminárium 2 G Kulturális összehasonlító vizsgálatok kutatószeminárium 3 G Szervezetpszichológiai kutatás (4 kreditnyi választható) Döntéspszichológia kutatószeminárium 3 G 90 6 Gazdaságpszichológiai kutatószeminárium 3 G 60 4 Szervezetpszichológia kutatószeminárium 3 G Összesítés Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 18

19 2. Tantárgyi programok Alapozó és közös stúdiumok Elméleti alapozás a pszichológia alapterületein Tantárgy neve: Fejlődéspszichológia Kredit: 4 Félév: Heti óraszám: 4 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A fejlődés mechanizmusa, fejlődés koncepció Érés tapasztalatszerzés, az öröklődés-környezet vita - történeti előzmények és kurrens kutatási eredmények; az életkor mint differenciáló tényező. Folyamatosság ill. szakaszosság a fejlődésben; a life-span szemlélet. Kritikus periódus, szenzitív periódus. Fejlődés-modellek Főhatás-modellek és dinamikus rendszerszemléletű modellek. A rizikó-fogalom jelentősége a fejlődéspszichológiában. Rizikó- és védő-faktorok. Sérülékenység és reziliencia. Az előrejelzés problémája; multi- és equifinalitás. A fő fejlődési feladatok, specifikus sérülékenység és jellegzetes patológia az egyes fejlődési szakaszokban. Kötelező olvasmányok: Bronfenbrenner, U. & Morris, P. A. (1998); The ecology of developmental processes. In W. Damon (Ed.), Handbook of Child Psychology. Vol. 1. New York: Wiley, Cole, M. Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, fejezet: Az emberi fejlődés tanulmányozása, 26-65, 2. fejezet: Az emberi örökség: gének és környezet, 70-99, 7. fejezet: A korai tapasztalatok és a későbbi élet, Dixon, R.A. & Lerner, R.M. (1992); A history of systems in developmental psychology. In M.H. Bornstein & M.E. Lamb (Eds.), Developmental Psychology. New Jersey: LEA, Harter, S. (1998). The development of self-representations. In W. Damon (Ed.), Handbook of Child Psychology, Vol New York: Wiley Marcia, J. (2002). Identity and psychosocial development in adulthood. Identity: An International Journal of Theory and Research, 2(1), Werner, E.E. (2000); Protective factors and individual resilience. In S.J. Meisels & J.P. Shonkoff (Eds.), Handbook of early childhood intervention. Cambridge: Cambridge University Press, Tantárgyfelelős: Kalmár Magda Oktatók: Kalmár Magda, Ribiczey Nóra, Szabó Laura, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 19

20 Tantárgy neve: Kognitívpszichológia Kredit: 4 Félév: Heti óraszám: 4 Óratípus: Előadás X Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium X Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A kurzus a klasszikus és modern elméletekre épülő alapozással a kognitív tudományok meghatározó területén, a kognitív pszichológiában nyújt mester szintű ismereteket. Legfőbb célja a kognitív pszichológiai fogalomrendszerének értő használatához szükséges elmélyült alapozás, a meghatározó elméletek bemutatása és a megismerő funkciók empirikus vizsgálatában használt, alapvető módszerek áttekintése. Az általános elméleti alapvetést követően a kognitív architektúra összetevőinek beható tárgyalására épülő tematika betekintést ad a legfőbb megismerő funkciókba. A tantárgy a nagy, átfogó elmélet-rendszerek és az egyes kognitív területek főbb elméleteit azonos súllyal mutatja be. A kollokvium+szemináriumoktatási forma lehetőséget kínál arra, hogy a hallgatók kompetenciája az elméleteket alátámasztó, illetve cáfoló fontosabb vizsgálati eredmények mélyebb megismerését, önálló feltérképezését, az elméletek gyakorlati relevanciájának felismerését egyaránt megalapozza. Tematika: 1) A kognitív architektúra átfogó pszichológiai elméletei és elmélet-rendszerei: konceptuális keretek, kialakulás, irányzatok. 2) A megismerő rendszerek evolúciója és egyedfejlődése 3) A kognitív architektúra meghatározó összetevői a.) Vizuális percepció és kogníció b.) Hallási percepció (eseményszerveződés, beszéd és zene) és kogníció c.) Emlékezeti rendszer d.) Figyelmi és végrehajtó funkciók e.) A nyelvi rendszer összetevői f.) Nyelv és gondolkodás g.) Gondolkodás, problémamegoldás, döntés 4) Az elmefelfogás klasszikus és modern elméletei 5) A kognitív pszichológia módszerei 6) A kognitív pszichológia és a kognitív tudományok viszonya Kötelező olvasmányok: (1) Donald, M. (2001) Az emberi gondolkodás eredete. Osiris Kiadó (2) Pléh Csaba (2003) A természet és a lélek. Osiris Kiadó / Kempelen FarkasDigitális Tankönyvtár/ (3) A tematika 3a-3g pontjaihoz angol nyelvű összefoglaló tanulmányok a kurzusoktató összeállításában Tantárgyfelelős: Csépe Valéria Oktatók: Győri Miklós, Ragó Anett, Kónya Anikó Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 20

21 Tantárgy neve: Személyiségpszichológia Kredit: 4 Félév: Heti óraszám: 4 Óratípus: Előadás X Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy X Tantárgy leírása: A személyiségelméletek integrált áttekintése, az egészséges és patológiás személyiségműködés magyarázó modelljeinek bemutatása. Fő téma: az egészséges önszabályozás elméleteinek bemutatása gyakorlati vetületekkel. A személyiség kognitív-interakcionista, ill. fenomenológiai megközelítéseinek fejleményei és ezek történeti gyökerei. Az én-rendszer kiépülésének fejlődési megközelítése. Az identitás-szerveződés mint alkalmazkodási funkció. A motivációs illetve célrendszer kiépülése és működése az én-rendszerben. Az öndeterminációs elmélet. Pozitív és/vagy negatív érzelmek szerepe az önszabályozásban. Önértékelés, én-bemutatás.. Az önismeret ill. öncsalás kérdései. Az én szerkezeti jellemzőinek szerepe az önszabályozásban (komplexitás, differenciáció, integráció) Az én konzisztenciájának kérdése. Kötelező olvasmányok: Carver, C. S. és Scheier, M. F. (2006): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Bp. Fonagy, P. és Target, M. (2005) Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében. Gondolat Kiadó, Budapest. Kulcsár Zs. (1996) Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szakács F. és Kulcsár Zs. (1995) Személyiséglélektani szöveggyűjtemény II. Elméleti irányzatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. V.Komlósi A. és Nagy J. (2003): Énelméletek. Személyiség és egészség. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Ajánlott olvasmányok: Maslow, A. H. (2003/1968) A lét pszichológiája felé. URSUS Kiadó. Bp. Baumeister, R. F. és Vohs, K (Eds.). (2004) Handbook of self-regulation. The Guilford Press, NY, London (Fejezetek) Tantárgyfelelős: V. Komlósi Annamária Oktatók: V. Komlósi Annamária, Oláh Attila, Kő Natasa Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 21

22 Tantárgy neve: Szociálpszichológia Kredit: 4 Félév: Heti óraszám: 4 Óratípus: Előadás X Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A szociálpszichológia története, aktuális kérdései A bizonyos témákhoz, és megközelítésekhez visszatérő, máskor új irányokat vevő szociálpszichológiai kutatás paradigmatikus jellemzőit vizsgálja a szociálpszichológia történetét nyomon követve. Részletesen tárgyaljuk a szociálpszichológia kognitív fordulatát, az információfeldolgozási paradigma eluralkodását a 80- as és 90-es években, valamint határainak felbomlását és meghaladásának konstruktív törekvéseit az ezredfordulón, az affektív, az evolúciós és a társadalmi kontextus hangsúlyozását. Kitérünk szociálpszichológiai elméletalkotás történelem és társadalomszemléleti implikációira, a jövőbeni alkalmazás lehetőségeire. Csoportközi viszonyok elméletei A csoportközi viszonyok, sztereotípiák és előítéletek témakörét tekinti át, a szakirányon belül ezzel a témával foglalkozó modul bevezető foglalkozásaként. Célja, hogy a sztereotípiakutatás kognitív, információfeldolgozási megközelítése mellett a funkcionális és kulturális-társadalmi nézőpontokra is figyelemmel vizsgálja a csoportközi viszonyok kutatásában vizsgált legfontosabb jelenségeket (pl. saját csoport iránti elfogultság, outgroup homogenitás, hangsúlyozás elve) és mérlegelje a terület meghatározó elméleteit (pl. társadalmi identitás elmélete, a rendszerigazolás, szociális dominancia, reális csoportkonfliktus elméletei, különböző tömeglélektani modellek). Kötelező olvasmányok: Hunyady, Gy. (1998) Történeti bevezetés a szociálpszichológiába: a meghonosítás lépései. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Fiske, S. T.(2005) Társas alapmotívumok. (Hunyady György szerk.) Osiris Kiadó, Budapest Hunyady, Gy. (2006) A szociálpszichológi történeti olvasatai. Eötvös Kiadó, Budapest Sidanius, J. & Pratto, F. (2005) A társadalmi dominancia. Budapest: Eötvös Kiadó. Jost, J. (2003) Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. Osiris Kiadó. Tantárgyfelelős: Hunyady György, Oktatók: Hunyady György, Kiss Paszkál X Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 22

23 Szakmai törzsanyag Tantárgy neve: Módszertani készségfejlesztés Kredit: 4 Félév: 1-2 Heti óraszám: 2+2 Óratípus: Előadás X Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy X X Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a különböző képzési szinteken és formákban felhalmozott módszertani ismereteket arra használjuk fel, hogy segítségükkel a hallgató önállóan tudjon felépíteni egy komplex kutatási programot. Hangsúlyt helyezünk az egymással összefüggő sokrétű hipotézisek szisztematikus megfogalmazására, a módszertani pluralizmusra. A hallgató saját kutatási programjának elkészítése során tudatosan mérlegeli a különböző módszertani paradigmák, empirikus pszichlógiai módszerek használhatóságát, az általa vizsgálni választott jelenség eltérő aspektusainak feltárásában. A kutatási programok tervezése során kipróbáljuk a kutatási terv, kutatási napló szerepét, a kutatás folyamatában munkában hangsúlyozzuk a visszacsatolás, módszertani reflexió szerepét és lehetőségeit. A kurzus további célja, hogy a hallgató megismerje az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat, elméleti modelljeiket, terminusaik jelentését és értelmezését. Kötelező olvasmányok: Babbie, E. (2000) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. McGuire, W. J. (2001) Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Osiris, Budapest. Ketskeméty, L.,Izsó, L. (2005) Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Székelyi, M., Barna, I. (2003) Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó. Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001) Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. Tantárgyfelelős: Kiss Paszkál Oktatók: Kiss Paszkál, Győri Miklós, Surányi Zsuzsanna Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 23

24 Tantárgy neve: Pályaszocializáció és pszichológus etika Kredit: Félév: Heti Óratípus: Értékelés: 2 2 Óraszám: 2 Előadás X Kollokvium X Szeminárium Gyakorlati jegy Gyakorlat Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a diákokkal megismertesse és gyakorlati szinten alkalmazhatóvá tegye a pszichológusi tevékenységgel kapcsolatos etikai alapelveket és szakmai etikai normákat. A BA szinten elsajátított etikai alapokra építve mélyíti el a kurzus a diákok gyakorlati illetve tereptapasztalatai alapján a pszichológusi etikai ismereteket. Az előadásokat a pszichológussá válás pályaszocializációs kérdéseinek megvitatása, az ennek során felmerülő esetleges problémák feltárása egészíti ki. A kurzus a hazai etikai szabályzatok és gyakorlat ismertetése mellett kitér a nemzetközi etikai szabályzatok ismertetésére is. Kötelező olvasmányok: VARGA, K. (megjelenés alatt): Pszichológus etika 99 dilemma tükrében, Medicina, Bp. JÁVOR T. (2003) A gyógyítás etikája. Golden Book Kiadó. KULCSÁR ZS. (szerk.) (1999) Morális fejlődés, empátia, altruizmus. Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó Ajánlott olvasmányok: BERSOFF, D. N. (1995) Ethical conflicts in psychology. Washington, DC: American Psychological Association. HÁRSING L. (1999) Bevezetés az etikába. Miskolc: Bíbor Kiadó. HELLER Á. (1994) Általános etika. Budapest: Cserépfalvi. Tantárgyfelelős: Bányai Éva Oktatók: Bányai Éva, V. Komlósi Annamária, Varga Katalin. Tantárgy neve: Kommunikációs készségfejlesztés Kredit: 4 Félév: Heti óraszám: 2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy X X Tantárgy leírása: A tantárgy célja a kommunikáció pszichológiai törvényszerűségeinek megismertetése, a kommunikációs modellek bemutatása és a kommunikációs képességek fejlődésének az elősegítése. A különböző gyakorlatokon, sajátélményű feladatokon keresztül egyrészt az általános kommunikációs készségek fejlesztése áll a fókuszban, másrészt az egyes szakirányokhoz kapcsolódó speciális kommunikciós készségfeljesztés: így a páciens-pszichológus kapcsolatfelvétel és kommunikáció jellegzetességeinek a megismerése és gyakorlása; társadalmi-nyilvános kommunikáció sajátosságai, kommunikációs kapmányok felépítése, konfliktusmegoldó technikák, döntéstámogató rendeszerek. Kötelező olvasmányok: Lázár Judit: A kommunikáció tudománya; Balassi Kiadó, Budapest, Hermann Argenlander: Az első pszichoterápiás interjú, Springmed Kiadó, Budapest, Cialdini, R. B. (2002) A befolyásolás lélektana: a meggyőzés pszichológiája. Corvinus, Budapest. Tantárgyfelelős: Pigniczkiné Rigó Adrien Oktatók: Pigniczkiné Rigó Adrien, Kiss Orhidea, Hammer Zsuzsanna, Újhelyi Adrienn Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, Pszichológiai Intézete 24