ELSŐ RÉSZ. A rendelet hatálya

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről 40/2007 (11.30.) és a 49 /2007( ) a 20/2008.(06.02.) valamint az 50/2008.(12.15.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben Pécs Megyei Jogú város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. tv. 3. (1) bekezdésében (továbbiakban: Lt.) kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra ideértve a garzonházakban, a nyugdíjasházban, a fecskeházban lévő lakást, az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásokat illetőleg lakrészt és a szükséglakást is (továbbiakban együtt: lakás). I. Fejezet A Népjóléti Bizottság hatásköre és feladatai 2. A Népjóléti Bizottságnak (továbbiakban: bizottság) a lakásokkal kapcsolatosan az alábbi hatáskörei és feladatai vannak: a) javaslatot tesz a szociális lakások bérlőlistájára, b) dönt rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakás bérleti szerződésének soron kívüli megkötéséről, c) dönt átmeneti elhelyezés alapján bérleti szerződés megkötéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról d) dönt szociális bérlakás cseréjéről, e) dönt átmeneti elhelyezés biztosításáról, szociális bérlakás bérleti jogának határozott idejű meghosszabbításáról, f) dönt a jogcímnélküli lakáshasználók lakáshasználati jogának rendezéséről, g) javaslatot tesz a Közgyűlésnek pályázatok kiírásának feltételeire, elbírálására, h) előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztéseket,

2 i) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az üresen álló felújításra szoruló lakások pályázati feltételeinek kidolgozására, j) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításának formáira és eszközeire, k) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára, l) javaslatot tesz a Polgármesternek az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról, m) javaslatot tesz a Polgármesternek, illetőleg a Közgyűlésnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására, n) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, o) dönt az értékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről p) dönt nyugdíjasházi lakás bérbeadásáról r) 1 jóváhagyja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ által az utógondozói lakás bérlőjének jelölt személyekre vonatkozó javaslatot. s) 2 dönt művész, sportolói és vendégtanári lakások bérbeadásáról a szakmai bizottságok javaslata alapján A bérbeadói jogok gyakorlása 3. (1) A Közgyűlés a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított szervezeti egységét a Humán Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportját (továbbiakban: bérbeadó), az üzemeltetési feladatokkal a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: üzemeltető) bízza meg. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a Közgyűlés azon jogát, hogy a tulajdonosi jogát közvetlenül gyakorolja. (3) A bérbeadói jogokat és az üzemeltetési feladatokat gyakorló szervek külön megállapodás alapján - kötelesek egymással együttműködni. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI II. Fejezet 1 Beiktatta a 40/2007(11.30.) számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos I.01.-től. 2 Beiktatta a 49/2007(12.28.) számú önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos I.01.-től.

3 A lakások bérbeadásának jogcímei (1) Az Önkormányzati tulajdonú lakások az alábbiak szerint adhatók bérbe: 4. a) szociális jelleggel, b) nem szociális jelleggel, c) üresen álló felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása, d) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján, e) lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, bérleti jogviszony folytatása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás), f) átmeneti elhelyezés céljára, g) közérdekű feladatok megoldására, h) garzonházi lakás bérbeadása, i) fecskeházi lakás bérbeadása, j) nyugdíjasházi lakás bérbeadása, k) jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján történő bérbeadás. Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság 5. (1) 3 Az a nagykorú magyar, európai uniós, illetve állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján szociális jellegű bérlakás bérbevételére, akinek az egy főre jutó havi jövedelemadóval csökkentett átlagjövedelme a bérbeadáskor - egyedülálló esetében nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, - közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. (2) 4 Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család, aki a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű - beköltözhető - ingatlantulajdonnal, vagyontárggyal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik. (3) 5 Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az ingatlanvagyont 1 évnél nem 3 Módosította a 40/2007(11.30.) számú önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos I.01.-től.. 4 Módosította a 40/2007(11.30.) számú önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos I.01.-től.. 5 Módosította a 40/2007(11.30.) számú önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos I.01.-től..

4 régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell igazolni, vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális bérlakás bérbeadása előtt. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásánál a Humán Főosztály Területi Szociális Központjai és a bérbeadó együttműködnek. (4) Szociális jellegű bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján a bizottság által meghatározott elosztási irányelvek figyelembevételével, a Közgyűlés határozata szerint, a bérlőlistára felvettek részére meghatározott időre, legfeljebb 5 évre lehet bérbeadni. A szociális bérlakásra való jogosultság meglétét 5 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal a bérbeadónak felül kell vizsgálnia. (5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén a bérlő kérelmére a bérbeadó a bizottság javaslata alapján a lakásbérleti szerződést 5 évre meghosszabbítja. (6) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa: 1-3 fő esetén 2 szoba, 4-6 fő esetén 3 szoba, minden további költöző személy esetén további 1/2 szoba. Nem szociális jellegű bérlakás 6. (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások (nem szociális bérlakások) számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit. (2) A beérkezett ajánlattevők közül az eredményes pályázóval a bérbeadó bérleti szerződést köt. Üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása 7. (1) Az üresen álló és az üzemeltető által a műszakilag gazdaságosan fel nem újítható lakásokról készült címjegyzék alapján a Közgyűlés pályázatot hirdet. (2) Ezen lakásokra azok pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését. (3) Az eredményesen pályázóval a bérbeadó 1 évi időtartamú bérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő teljes összegű szociális lakbért fizet. Az elvégzett munkák igazolt és elfogadott értéke a lakbér 50%-áig beszámítás alapját képezi. A felújítás alapján megkötött határozott idejű bérleti szerződés olyan időtartamú lesz,

5 amit az elvégzett munkák értéke alapján a bérbeszámítás időtartama indokolttá tesz. (4) A Közgyűlés a pályázati eljárás részletes szabályainak kidolgozására a bizottságot hatalmazza fel. Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján 8. (1) Az önkormányzati lakásra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. c.) pontjában megjelölt szervezetek és önkormányzati intézmények részére pénzbeli térítésért bérlő-kiválasztási jog biztosítható. A pénzbeli térítés mértéke a lakás mindenkori forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett értékbecslővel kell megállapíttatni. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlő-kiválasztási jog. (2) A Közgyűlés mint tulajdonos, egyedi kérelem alapján - ha a város gazdasági vagy kulturális érdeke megkívánja - az (1) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet. (3) A bérlő-kiválasztási jog biztosításáról a bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt. (4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a bérbeadó a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. (5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, úgy a lakás új bérlőjét e rendeletben foglaltaknak szerint a bérbeadó jelöli ki. (6) A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlő-kiválasztás jogosultját terhelik. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás esetei 9. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok: a) bérlőtárssá nyilvánítás, b) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, c) bérleti jogviszony folytatása, d) tartási szerződés létesítése,

6 e) nem lakás céljára történő bérbeadás.

7 Bérlőtárssá nyilvánítás 10. Önkormányzati lakásra a bérlő és a vele legalább 1 éve állandó jelleggel életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője a bérbeadóval közös kérelmükre bérlőtársi szerződést köthetnek. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása 11. (1) Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradó társbérlő részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás az e rendeletben a szociális bérlakás bérbeadása esetén meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb - 5. (5) bekezdés - 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább két éve a lakásban lakik (2) Amennyiben a 11. (1) bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg. A bérleti jogviszony folytatása 12. (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt azon személy folytathatja, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakik. (2) Nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek Pécs városában lakástulajdona van, illetve aki önkormányzati lakás bérlője. (3) A bérleti jog folytatása szempontjából életvitelszerű a lakás használata, ha a kérelmezőnek nincs másik lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ és az általa kérelmezett lakás az otthona.

8 Tartási szerződés jóváhagyása 13. (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására megkötött tartási szerződéshez a bérbeadó csak akkor járul hozzá ha, a következő együttes feltételek fennállnak: a) az eltartó nagykorú magyar vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a lakás fenntartásához semmiféle önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és b) az eltartott jövedelmi, vagyoni és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, továbbá c) az együttlakás feltételei biztosítottak. (2) A bérbeadó köteles megtagadni az írásbeli hozzájárulást amennyiben az eltartó Pécs városában lakástulajdonnal, önkormányzati lakás bérleti jogával, illetve már megkötött, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéssel rendelkezik. Nem lakás céljára történő bérbeadása 14. (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi közfeladatok (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) ellátása céljából adható bérbe a Közgyűlés eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett. (2) A lakáspótlási kötelezettség másik lakás tulajdonának önkormányzat részére történő tulajdonba adása, vagy a felhasznált lakás értékének a megfizetése útján teljesíthető. Az albérletbeadás szabályai 15. (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét, írásbeli szerződéssel, albérletbe adhatja. (2) Szociális jelleggel bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás albérletbe nem adható. (3) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lakását vagy annak egy részét hozzájárulása nélkül albérletbe adta, a bérlővel kötött bérleti szerződést jogosult felmondani.

9 Átmeneti elhelyezés biztosítása 16. (1) Kérelem alapján, indokolt esetben, az 5. (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén a bizottság dönthet úgy, hogy bérlőlistára kerülésükig átmeneti elhelyezést biztosít az arra rászorulók részére. (2) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre -legfeljebb 3 évre - lehet bérbe adni. (3) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező: a) bérlőlistára nem kerül, b) lakásgondját önerőből megoldani nem tudja. (4) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel az erre irányuló kérelem alapján - a Humán Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve - a bizottság döntése alapján a bérbeadó köti meg a bérleti szerződést. (5) Az átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy két szobás komfortnélküli, félkomfortos vagy komfortos lakás adható bérbe. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására 17. (1) A Közgyűlés költségelvű lakbér megállapítása mellett művészlakás, sportolói lakás, vendégtanári lakás lakásokat biztosít. (2) 6 A lakások bérlőire meghatározott legfeljebb 3 éves időtartamra az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Népjóléti Bizottságnak. A bérbeadásról a Népjóléti Bizottság határoz. (3) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be. (4) A 17. rendelkezései alapján lakást csak olyan személynek lehet bérbeadni aki Pécs városában lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik. 6 Módosította a 49/2007(12.28.) számú önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos I.01.-től..

10 A garzonházi lakások bérbeadása 18. (1) A garzonházi lakások fiatal családok átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások. (2) Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező fiatal család jogosult, ahol az egy főre jutó jövedelem ezen rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja. (3) A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet a bizottság egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbíthat. (4) A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (5) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (6) A garzonházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (7) A garzonházban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el. (8) A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Közgyűlés határozza meg. (9) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Közgyűlés bírálja el. (10) Az eredményes pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi lakások bérbeadásának különös szabályai 19. (1) A fecskeház olyan garzonház, melynek bérbeadásáról az erre vonatkozó külön megállapodás alapján a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: egyetem) és az önkormányzat intézkedik (továbbiakban: fecskeház).

11 A Pécsi Tudományegyetem fecskeházi lakások bérlőkijelölésére vonatkozó szabályok 20. (1) Bérlőül jelölhető az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) Bérlőül jelölhető továbbá az egyetem házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállania nem kell. (3) Amennyiben az (1) illetve (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az egyetem nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra költségelvű lakbér fizetése mellett az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy is bérlőnek jelölhető. (4) A bérlőkijelölés legfeljebb 5 évi határozott időtartamra történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. (5) Ha a bérlő munkaviszonya, illetve a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik. (6) A bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napján, de legkésőbb a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a lakást kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni. Az önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások bérbeadásának szabályai 21. (1) A fecskeházi lakásra érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó jövedelme e rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott bérlakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez.

12 (2) A fecskeházi lakás határozott időtartamra legfeljebb 5 évre adható bérbe. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (3) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (4) Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Közgyűlés határozza meg. (5) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Közgyűlés bírálja el. (6) Az eredményesen pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi bérlőkre vonatkozó különös szabályok 22. (1) A fecskeházi lakás bérleti jogviszonya nem hosszabbítható meg. A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat. (2) A bérlő a fecskeházi lakást nem cserélheti el. (3) A fecskeházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (4) A bérbeadó e rendelet 29. (1) bekezdésében leírt feltételeken túl is jogosult a bérleti jogviszonyt a határozott idő eltelte előtt felmondani, a) ha a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségét elmulasztja és kéthavi lakbérhátraléka keletkezik, vagy b) a bérlő a 20. (1) illetve a 21. (1) bekezdésében foglalt előtakarékossági követelményeknek nem tesz eleget. (5) A lakásbérleti jogviszony felmondását követően a bérlő köteles a lakást harminc napon belül kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

13 22/A. 7 Az utógondozói / LAKMUSZ / lakások bérbeadásának különös szabályai (1) Az utógondozói lakások az állami gondoskodásból nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatal felnőttek átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások. (2) Az utógondozói lakás bérbevételére az a fiatal jogosult, akit a lakás bérlőjéül a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ javasolt és a jelölést a bizottság határozatával jóváhagyja. (3) Az utógondozói lakásra bérleti szerződés 10 évre köthető, amely egy alkalommal 5 évre meghosszabbítható. (4) Az utógondozói lakás bérlőjének bérleti díjat nem kell fizetnie. (5) A bérlő házastársán és kiskorú gyermekén kívül a lakásba más személyt nem fogadhat be. (6) Az utógondozói házban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el és nem idegeníthetik el, albérletbe, más személy használatába nem adhatják. (7) Az utógondozói lakások üzemeltetésének költségét a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatala az üzemeltetőnek /PVV Zrt./ fizeti meg. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának különös szabályai 23. (1) A nyugdíjasházi lakások nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgálnak. (2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak : a) nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik, b) önmaga ellátására képes, c) pécsi önkormányzati bérlakás bérlője és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti, d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja, e) és a bérlővé jelölésével egészségügyi szempontból a Humán Főosztály egyetért. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül az ott írt feltételek mellett, nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult, is aki nem önkormányzati lakás bérlője, de a tulajdonában álló lakását értékesítette és az ingatlan értékesítéskori forgalmi értékének 50 %-át, de legalább Ft-ot - mely összeg e rendelet 7 Beiktatta a 40/2007(11.30.) számú önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályos I.01.-től..

14 hatálybalépését követően évente 2 %-kal növekszik - a bérbeadóval kötött megállapodás alapján használati értékként megfizet. (4) A bérlő a nyugdíjasházi lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (5) A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel e rendelet 23. (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. III. Fejezet A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A bérbeadó jogai és kötelezettségei 24. (1) A bérbeadó a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az üzemeltetőt értesíti. (2) A bérbeadó az üresen álló lakást - az üzemeltető útján - a komfort fokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. (3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek, valamint a falak tisztasági festése megtörtént. (4) A bérlő a lakást az üzemeltető által aláírt leltár és a műszaki szemlét rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át. (5) A bérbeadó a bérleti jogviszony fennállása alatt - az üzemeltető útján - köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (6) A lakás bérbeadása esetén, a bérbeadó és a leendő bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést.

15 (7) A bérlő igazolt és elfogadott költségeit vagy a lakbér fizetésének szüneteltetésével, vagy a lakbérének e költséggel arányos meghatározott idejű mérséklésével számítja be a bérbeadó (8) A bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű lakás használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer az üzemeltető képviselőjével - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizni. Az ellenőrzés időpontja előtt 5 nappal az ellenőrzés tényéről a bérlőt írásban tájékozatni kell. A bérlő jogai és kötelezettségei 25. (1) A bérlő a lakásba házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt nem fogadhat be. (2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen használni. (3) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére lakbért fizetni. (4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. (5) A bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (6) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (7) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse. A bérbeadó a megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges műszaki, hatósági engedélyeket beszerzi. (8) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkálatok költségei a bérlőt terhelik. (9) Amennyiben a (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha az átalakítás költségeit a bérbeadó viseli. (10) A bérlő köteles a lakáshoz kapcsolódó és igénybevett közüzemi szolgáltatásokért a szolgáltatónak fizetni, és azokkal szolgáltatási szerződést kötni.

16 (11) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Az életvitelszerű lakáshasználat megszűnése után 2 hónappal a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (12) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. (13) A 24. (8) bekezdésben foglaltak esetén, a bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén. IV. Fejezet A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Lakáscsere a bérbeadó közreműködésével 26. (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) A (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (család létszámának növekedése) - a bizottság döntése alapján - bérbeadó nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig.

17 Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében 27. (1) Ha a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve a bérbeadónak visszaadja 26. (1) bekezés c.) pontja alapján pénzbeli térítésre tarthat igényt. A pénzbeli térítés mértéke - a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján a visszaadott lakás forgalmi értékének az alábbi táblázat alapján számított értéke: A lakás komfortfokozata komfortos, félkomfortos A bérbeadás időpontja január 1. előtt bérbe adott január 1. után bérbe adott 15% 10% összkomfortos 25% 15% (2) Komfort nélküli lakás bérleti jogának (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem jár. (2) Amennyiben a bérlő Pécs város területén saját erőből építkezik, úgy a neki járó pénzbeli térítés 80%-át a bérleti jogviszonyának megszüntetésével egyidejűleg, további 20%-át a lakásból történő végleges kiköltözéskor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres állapotú átadásakor kapja kézhez. A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a fenti feltételek fennállása esetén a bérlő a lakást legfeljebb 2 évig költségelvű lakbér fizetése mellett tovább használhatja.

18 Bérleti szerződés megszűnése elemi csapás illetve életveszély miatt 28. Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő, illetve használó részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe. A bérbeadó részéről történő felmondás 29. (1) A bérbeadó a bérleti szerződést az alábbi esetekben jogosult írásban felmondani: a) a Lt. 24. (1) bekezdés a) pontja alapján 6 havi folyamatos, vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén, b) a Lt. 24. (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben, c) önkormányzati lakásnak nem lakás céljára az e rendelet 14. (1) bekezdésben jelzett hozzájárulás nélküli hasznosítása esetén, d) az e rendelet 15. (3) bekezdésében említett tilalom megszegése esetén, e) az e rendelet 17. (4) bekezdésében foglaltak fennállása esetén. (2) A bérbeadó jogosult továbbá a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő e rendelet 25. (11) bekezdésében foglaltak szerint, a lakását életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja. (3) A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja. Állampolgárok közötti csere 30. (1) Önkormányzati lakás bérleti joga a bérbeadó hozzájárulásával - kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. (2) Amennyiben a bérlő határozott idejű bérleti szerződéssel, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig bérbeadott lakást másik lakásra cseréli el, ezen másik

19 lakásra csak a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű, illetve a meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető új szerződés. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (3) A cseréhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá. (4) A bérbeadói hozzájárulás megadásásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az alábbi iratokat a bérbeadó rendelkezésre bocsássa: a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (5) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner a (4) bekezdésben leírt feltételeket nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (6) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - a felek megállapodásának megfelelően - kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból. (7) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (8) Ha a bérlő a lakását kettő vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. (9) Köteles megtagadni a bérbeadó a hozzájárulást az olyan lakáscsere szerződésnél ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul. (10) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének. (11) Amennyiben a bérbeadó megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a hozzájárulás megadását követően önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre

20 szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, a bérbeadó ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogcím nélküli lakáshasználat 31. (1) A lakást jogcím nélkül használó személyt a bérbeadó írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására. (2) A felszólítás eredménytelensége esetén a bérbeadó a lakás kiüresítése iránt bíróságon polgári peres eljárást kezdeményez. (3) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő hónap első napjától a lakáshasználati díjat a lakásra megállapított lakbér háromszorosára felemelheti, vagy legfeljebb 2 szoba komfort nélküli másik lakást adhat bérbe illetve használatba határozott időre a jogcím nélkülivé vált használó részére. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. Lakáshasználati megállapodás 32. (1) A lakás jogcím nélküli használójával a bizottság döntése alapján meghatározott időre de legfeljebb 2 évre lakáshasználati megállapodás is köthető. (2) A lakáshasználati megállapodás a meghatározott idő elteltével 2 alkalommal további legfeljebb 2-2 évvel meghosszabbítható. (3) A lakás használója a lakás használatáért a használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakásra fizetendő szociális lakbér összegével. (4) A lakáshasználati megállapodásra a Ptk ában foglalt rendelkezések az irányadóak.

21 A lakás visszaadása bérleti jogviszony megszűnésekor 33. (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást és lakásberendezéseket köteles a bérbeadónak tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. (2) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról az üzemeltető szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről. A lakás átadása a bérlő halála esetén 34. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös a) köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani. b) nem köteles a lakás karbantartásáról, felújításáról gondoskodni. (2) A lakás fenntartási költségei az örököst terhelik mindaddig, amíg a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el. (3) Mindaddig amíg az örökös a lakást a kitűzött határidőre üresen át nem adja a bérbeadónak a lakbér kétszeresének megfelelő összeget köteles fizetni. Nyugdíjasházból, valamint szociális intézményből távozó személyek elhelyezése 35. (1) Ha a nyugdíjasházban lévő lakásra fennálló bérleti szerződést a bérlő felmondja, a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja pénzbeli térítésre tarthat igényt, vagy részére legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyent a nyugdíjasok házába költözésekor a bérbeadónak átadott. (2) Amennyiben a bérlő a 23. (3) bekezdésben foglaltak szerint nyert nyugdíjasházi elhelyezést, az általa befizetett használati érték után a Ptk a szerinti kamattal növelt összegét a bérbeadó részére visszatéríti. (3) Amennyiben a szociális intézményből elbocsátott bérlő az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le és

22 elhelyezést kér, a korábban térítésként felvett összeget vissza kell fizetnie. Ennek megtörténte után egyszobás, a leadottal azonos komfortfokozatú lakásra tarthat igényt. Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások bérbeadása 36. Az Lt. hatálybalépése előtt az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások esetében e szervek, illetve jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni, illetve a bérleti szerződés időtartamát meghatározni. Bérleti szerződés megkötésére egyebekben a bérbeadó jogosult az alábbi feltételek szerint: a) az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni, b) az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervvel. c) a bérlő halála esetén az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak. V. Fejezet Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételeiről 37. (1) A lakások lakbérét a) szociális helyzet alapján, vagy b) költségelven, vagy c) piaci alapon történő bérbeadás figyelembe vételével e rendelet állapítja meg. (2) A lakásbérleti illetve lakáshasználati jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, a használó használati díjat köteles fizetni (továbbaikban: lakbér) (3) A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket a tulajdoni hányad alapján térítés nélkül jogosult használni.

23 A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások lakbére 38. (1) A havi lakbért a használati érték számszerűsített mértéke és az alapterület szorzata adja. A lakás használati értéke a legjobb önkormányzati lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki. A lakás használati értékének alapvető jellemzői: a) a lakás komfortfokozata, b) a lakás minősége, c) a lakóépület állapota, d) a lakóépület településen belüli fekvése, e) a lakás épületen belüli elhelyezkedése. (2) A lakás használati érték számszerűsített mértékét, valamint a havi lakbér nagyságának meghatározását a lakás adottságainak figyelembe vételével e rendelet 2. számú melléklete alapján kell számítani. A használati érték számszerűsített mértékének számítási módját külön Közgyűlési határozat szabályozza. (3) A lakás és helyiségei alapterületének megállapításánál a Lt. rendelkezéseit kell figyelembe venni. A lakbér mértékének módosítása 39. (1) A lakbér mértékét évente egyszer felül kell vizsgálni. (2) A megállapított lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a bérbeadó költségén változás következik be. (2) Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. A költségelven bérbeadott lakások lakbére 40. (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a) a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége,

24 b) a lakóépület állapota, településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, c) a szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatások, d) és a Lt. 10. és a Lt. 13. (1) bekezdésének rendelkezései, figyelembe vételével, az üzemeltető és a bizottság javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben túlmenően a lakbért úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai valamint az üzemeltetőnek az egy lakásra jutó általános költségei is megtérüljenek. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére 41. (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit és a fizetendő lakbér összegét. (2) A piaci alapon bérbeadott lakások lakbére a 40. (1) - (2) bekezdéseiben szabályozott lakbér kétszerese: A társbérleti lakások lakbére és megállapításának módja 42. (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján kell megállapítani. (2) A társbérleti lakrészek alapterületének magállításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni. (3) A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvíz ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző és egészségügyi) helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozathoz tartozó használati érték számszerűsített mértékét kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. (4) Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál.

25 (1) Külön szolgáltatások köre: a) takarítás b) felvonó használatának biztosítása Külön szolgáltatás 43. (2) A külön szolgáltatások díját társasházaknál a társasházi törvény szerint a közgyűlés, egyéb helyeken a 3.sz. melléklet határozza meg. (3) A bérlők a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a lakbéren felül díjmegtérítést kötelesek fizetni. A bérlő a díjmegtérítést megkötött szolgáltatási szerződés esetében a közüzemi szolgáltató részére, egyéb esetben a bérbeadó részére köteles megfizetni. Lakbértámogatás 44. A lakbértámogatás jogosultság rendjét az önkormányzati pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg. VI. Fejezet A lakásbérletre vonatkozó vegyes rendelkezések Bérbevételi kérelem 45. (1) E rendelet alapján a jogosult, az arra rendszeresített nyomtatványon szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi fecskeházi lakásra bérbevételi kérelmet (továbbiakban: kérelem) nyújthat be bérbadóhoz. (2) Házastársak és élettársak a kérelmüket csak együttesen nyújthatják be. (3) A kérelemhez mellékelni kell a nyomtatványon feltüntetett adatok igazolására, valamint az együtt költöző hozzátartozókra vonatkozóan

26 a) a foglalkozást és a jövedelmi viszonyokat bizonyító munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, egyéb jövedelemigazolást, b) indokolt esetben orvosi igazolást. (4) A bérbeadó a kérelem benyújtásakor ellenőrzi a kitöltött adatok helyességét, ha szükséges, hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt és igazolja a kérelem átvételét. (5) A bérbevételi kérelmet 5 évenként meg kell újítani. A megújításra az új kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) Megújítás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmező bérlakás bérbevételére jogosult, a bérbeadó a kérelmet folyamatosnak elismeri, és ismételten nyilvántartásba veszi. (7) Ha a kérelmező e rendelet alapján nem jogosult bérlakás bérbevételére, a bérbevételi kérelmét, illetve megújítás iránti kérelmét a polgármester elutasítja. (8) A bérlakás iránti bérbevételi kérelmeket a bérbeadó nyilvántartásba veszi és az alábbiak szerint sorolja: a) a kérelem benyújtásának ideje, b) a kiskorú gyermek, illetve eltartásra, gondozásra szoruló együttlakó személyek száma, c) családtagjaikat egyedül eltartók, d) tartós betegségben szenvedők, vagy csökkent munkaképességűek, e) rossz műszaki állapotban lévő lakásban lakáshasználó, illetve albérletben lakók. Bérbevételi kérelmek külön választása 46. A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, illetve az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott lakásigénylést, illetve bérbevételi kérelmet az alábbiak szerint lehet folyamatosnak elismerni, ha a házasság felbontása illetve az életközösség megszűnése után is megfelel a kérelem e rendelet 5. (1) - (2) bekezdés rendelkezéseinek: a) ha a házasság megkötése illetőleg az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett kérelemmel, akkor a felek kérelme a benyújtásuk időpontjától, b) ha a házasság megkötése illetőleg az életközösség létesítése előtt csak az egyik fél rendelkezett kérelemmel, akkor a kérelem ezen fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél vonatkozásában a házasságkötés illetve az életközösség létesítése napjától, c) ha a kérelmet a felek a házasságkötés illetve életközösség létesítése után nyújtottak be, akkor a kérelem mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekintendő folyamatosnak.

27 Szociális jellegű lakásokra vonatkozó bérlőlista (1) A nyilvántartott kérelmek alapján, az elosztási irányelvek figyelembevételével a Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés a felhasználható lakások számától függően bérlőlistát készít. (2) A bérlőlista készítésénél a Közgyűlés előnyben részesíti azon kérelmezőket akik: a) 5 éve pécsi bejelentett lakcímmel rendelkeznek, b) tulajdonukat képező ingatlanukat nem idegenítették el 5 éven belül, ide nem értve a jogerős bírósági ítélet alapján házassági tulajdonközösség megszüntetése címén történt elidegenítést, c) önkormányzati lakásbérletüket ellenszolgáltatás fejében 5 éven belül közös megegyezéssel nem szüntették meg. (3) A Közgyűlés által jóváhagyott bérlőlistát a bérbeadó hirdetőtábláján 60 napra közszemlére kell tenni. (4) A közgyűlés a bérlőlistáról törli azon kérelmezőket akik : a) a részükre felajánlott két lakás bérleti jogát visszautasították, b) lakáshelyzetüket önerőből megoldották, c) a bérbeadó két felhívására nem válaszoltak. A lakások forgalmi értéke 48. (1) Amennyiben e rendelet alapján a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, a pénzbeli térítés összegét a lakás forgalmi értéke alapján kell meghatározni. (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakásjuttatás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás forgalmi értéke különbözetének 50%-a. (3) A 48. (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek e rendeletben szabályozottak szerint cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. (4) A lakás forgalmi értékére vonatkozó lakás ingatlanforgalmi értékbecslését hivatalból indult eljárásnál a bérbeadó, a bérlő kérelmére indult eljárásnál a bérlő köteles beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. 8 Módosította a 40/2007(11.30.) számú önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályos I.01.-től..

28 (5) A lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerésénél a bérleti jog folytatására jogosult személy a lakás forgalmi értékének egy évnél rövidebb együttlakás esetén 10%-át, 1-5 év közötti együttlakásnál 5%-át köteles a bérbeadó részére egy összegben megfizetni. Öt év elteltével pénzbeli térítést fizetni nem kell. A biztonsági letét szabályozása 49. (1) Nem szociális lakbérrel bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles a bérbeadónak biztonsági letétet fizetni. A biztonsági letét a lakásbérlet megszűnése után a lakás és lakásberendezések tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot megvalósításának, illetve hátralékos közüzemi díjak fedezetéül szolgál. (2) A biztonsági letét összege a lakás bérbeadásakor megállapított forgalmi értékének 3%-a, melyet a bérleti szerződés megkötéséig kell egy összegben a bérbeadó számlájára megfizetni. A bérbeadói hozzájárulás eljárási szabályai 50. (1) E rendelet alapján előírt bérbeadói nyilatkozat, hozzájárulás megtételére a bérbeadó a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles, a határidő egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. (2) A nyilatkozatot, hozzájárulást sérelmező fél a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jogorvoslat iránt kérelemmel fordulhat a bírósághoz. (3) A nyilatkozatra, hozzájárulásra irányuló kérelmeket a bérbeadóhoz kell benyújtani. Első lakáshoz jutók támogatási feltételei 51. Az első lakáshoz jutók támogatási rendszeréről az évi költségvetés függvényében a Közgyűlés külön rendeletet alkothat.

29 MÁSODIK RÉSZ A LAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI VII. Fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételei 52. Az Önkormányzat jelen fejezetben foglalt feltételek szerint értékesíti a bentlakó egyébként elővásárlási joggal rendelkező - bérlő részére a tulajdonában álló azon lakásokat, amelyet a bérlő egyedi kérelme alapján a bizottság javaslata alapján Közgyűlés eladásra kijelöl. Elővásárlásra jogosultak 53. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a legalább 5 éve bérleti szerződéssel rendelkező a) bérlőt, b) bérlőtársakat, egyenlő arányban, c) társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. (továbbaikban együtt: elővásárlásra jogosult) (1) Nem áll fenn elővásárlási jog: Elővásárlási joggal nem rendelkezők 54. a) az szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített, vagy szerzett, illetőleg az évi LXV törvény 107. (2) bekezdése alapján az Önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra, b) az olyan bérbe adott önkormányzati lakásra, amelyre az Önkormányzat január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetőleg a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van,