A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM ZINHAZ IRATAI

Átírás

1 A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM m ZINHAZ IRATAI

2

3 VALLÁS-ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM

4

5 VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM IRATAI II. ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET BUDAPEST, 1990

6 SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR 25. Sorozatszerkesztő dr. Kerényi Ferenc A bevezetőt írta, a dokumentumokat válogatta, és a kötetet szerkesztette Danes Istvánná dr. Lektorálták Bőgel József Strassenreiterer Erzsébet A borító Székely Berta munkája Megjelent a "Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása kutatási program" támogatásával. ISSN ISBN Kiadja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Felelős kiadó Soóky Andrea mb. igazgató Felelős szerkesztő Török Margit Készült az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Nyomdájában Felelős vezető dr. Orbán György

7 VIDÉKI SZÍNHÁZAK

8

9 ÁLTALÁNOS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÜMOK 167. a. Budapest, október lo. A MAGYAR SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK BEADVÁNYA A VKM MINISZTERHEZ VIDÉKI MOZIHELYISÉGEK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL SZÍNJÁTSZÁS CÉLJÁRA. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete részéről már többízben kértük a vidéki mozihelyiségeknek színjátszás céljára való igénybevétele kérdésének hatósági szabályozását. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz beterjesztett 857/1945. augusztus 30- án kelt, az 509/1946/2. számú szeptember 5-én kelt és a Belügyminisztériumhoz intézett 491/1946/2. számú szeptember 4-én kelt iratunkban azt kértük, hogy a hatóságok szabályozzák a vidéki mozihelyiségek színház céljaira való igénybevételét. Mindeddig ezen a téren semmi nem történt, és ezért a vidéki színházak nehéz helyzetbe jutottak. A polgármesterek megállapodásokat kötnek a mozibérlőkkel anélkül, hogy a megállapodásban érvényesítenék a vidéki színészet érdekeit, még olyan helyiségekkel kapcsolatban is, amelyek nem mozinak, hanem színháznak minősülnek. A mozibérlők azután birtokon belül nem hajlandók a helyiséget színjátszás céljaira átengedni. A kérdés végleges rendezése céljából javasolja a következőket: 495

10 1. Színháznak minősülő helyiséget csak azzal a feltétellel lehessen a jövőben mozi céljaira bérbeadni, ha a bérlő kötelezettséget vállalt, hogy azt a koncesszionált színigazgatók kérelmére bármikor és a színigazgató által meghatározott időre színjátszás céljaira átadják. 2. Mozi céljaira épült helyiségeket a mozibérlő a jövőben csak azzal a kikötéssel vehesse igénybe, ha kötelezi magát, hogy a mozihelyiséget két hónapnál nem hosszabb időre, a színigazgatóval és a város polgármesterével, illetve a község elöljárójával való előzetes megbeszélés alapján meghatározott időpontra átengedi színház céljaira. 3. A polgármester, illetve községi elöljárók utasíttassanak arra, hogy a mozibérlővel kötendő szerződésekben fenti kikötéseket érvényesítik. 4. A mozi-iparengedélyek tartalmazzanak olyan kikötést a jövőben, hogy az iparengedélyes köteles fenti rendelkezéseknek eleget tenni. Tisztelettel kérjük Miniszter urat, hogy ebben a kérdésben a Belügyminisztériummal is érintkezésbe lépni és a legsürgősebben intézkedni szíveskedjék. Teljes tisztelettel Dr. Staud Géza főtitkár Tisztázat UMKL XIX-I-l-i

11 167. b. Budapest, október 17. A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK VÁLASZA A VIDÉKI MOZIHELYISÉGEK SZÍNJÁTSZÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNÖ IGÉNYBEVÉTELE ÜGYÉBEN. Fenti számú előterjesztésére értesítem Címet, hogy a vidéki színjátszásra alkalmas helyiségeknek (mozi helyiségeknek) a színtársulatok céljára történő átengedése tárgyában a szakszervezet és a Magyar Művészeti Tanács múlt évben tett javaslatára átirattal fordultam a belügyminiszter úrhoz. Az átiratra válasz nem érkezvén, a szakszervezet újabb előterjesztésére újból kérem a belügyminiszter úr döntését. Mindaddig, míg a belügyminiszter elvi döntését meg nem hozza, a mozihelyiségek átengedésének részleteiről (időtartam, időpont) a tárgyalásokat nem lehet megkezdeni. Már most felhívom t. Cím figyelmét, hogy a helyiségek átengedésének időtartamára vonatkozólag eddigi három előterjesztése eltérő javaslatokat tartalmaz. Kiadmányozott fogalmazvány UMKL XIX-I-l-i "Kéry, 1. Romhányi X. 18., K. Pátzay X. 24". 497

12 182. Budapest, október 30. A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK BELSŐ FELJEGYZÉSE A MAGYAR SZÍN- HÁZI ÉLET VÁLSÁGOS HELYZETÉRŐL ÉS A FELADATOKRÓL. A magyar színházi élet válságba jutott. Míg az inflációs idők a színházak számára viszonylagos fellendülést hoztak, a stabilizáció igen nehéz helyzetet teremtett a színház vonalán. Az aránylag magas személyi és dologi kiadásokat a színigazgatók nem tudják fedezni a nézőtéri bevételekből. Ennek egyik oka az, hogy a kalkulációt a magasfokú látogatottságra kellett felépíteni, s így a normális 40 %-os kalkuláció (amely a színházak teljes bevételi lehetőségének 40 ó-át veszi alapul) helyett 50, 60, 70 h-va kellett kalkulálni. A pénzszűke miatt a látogatottság 40 %-nak is messze alatta marad, az eredmény: a színigazgatók tőkéjüket költik, és néhány hónapon belül valamennyien fizetésképtelenné válnak. E súlyos gazdasági probléma természetesen művészeti következményekkel is jár, a színigazgatók a fővárosban is kénytelenek az alacsonyabb igényekhez leszállni, ho^y a nézőtér ne maradjon teljesen üres. A vidéki színészet munkájának egyik legfontosabb akadálya az általános helyiséghiány, illetőleg az a körülmény, hogy a színjátszásra alkalmas helyiségeket, beleértve a kifejezetten színház céljára készült épületeket is, a pártok tulajdonában lévő mozik foglalják el. Ugyancsak a pártok és a demokratikus 498

13 társadalmi egyesületek támogatásával működnek azok a műkedvelők, akik a hivatalos színtársulatoknak meg nem engedett konkurrenciát jelentenek. További sérelem a városok részéről teljesített -közüzemi szolgáltatások (fűtés, világítás) csekély volta és a kczterheknek olyképpen való kivetése, amely nem számol azzal, hogy a színház nem pusztán szórakoztató intézmény. Nehézzé teszi főként a kisebb és sok állomáshellyel rendelkező vidéki színtársulatok helyzetét az is, hogy a múltban élvezett 50 %-os vasúti személyés teherszállítási kedvezményt a közlekedésügyi miniszter megtagadta. Kétségtelen, hogy az általános súlyos színházi helyzeten csak az állam támogatása, de elsősorban a közönség maga segíthet. Ehhez azonban szükség van az illetékes állami és társadalmi szervek tájékoztatására, a közvélemény felrázására és a színházlátogató közönség társadalmi úton való megszervezésére. Ebből a célból a Simon államtitkár úrral történt megbeszélés alapján, folyó évi november hó 5-re értekezletet hívunk össze az érdekelt állami és társadalmi szervek, a színigazgatók és a sajtó képviselőinek bevonásával. Kiadmányozott fogalmazvány UMKL XIX-I-l-i "Kéry, L. Romhányi X. 30., L. Pátzay X. 30., K. X. 31. Simon" Az ügyiratban található kiadott meghívók szerint az értekezletet végül két részletben tartották meg: a Művészeti Tanács, a Budapesti színházigazgatók, továbbá a Belügy-, a Pénzügy- és Közlekedésügyi Minisztérium képviselői részére november 6-án, 499

14 a napilapok és folyóiratok szerkesztőségei, továbbá a pártok képviselőinek november 8-ra szerveztek értekezlstet Budapest, november 5. A MAGYAR SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK EMLÉKEZTETŐJE A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK A VIDÉKI SZÍNÉSZEK NEHÉZ HELYZETÉRŐL. 1. Helyiség kérdés. A vidéki színészet elől elvették a színházhelyiségeket. A Belügyminisztérium a Kultuszminisztérium és a Szakszervezetek megkérdezése nélkül kiosztotta a moziengedélyeket olyan épületekre is, amelyek színház céljaira épültek. A polgármesterek kellő tájékoztatás híján bérleti szerződéseket kötöttek a moziérdekeltségekkel, és ezekben a bérleti szerződésekben egyáltalán nem érvényesítették a színészet szempontjait. A mozihelyiségek kiosztása körül sem történt gondoskodás arról, hogy a mozihelyiségeket a vidéki színészek is használhassák bizonyos meghatározott időre. Jelenleg az a helyzet, hogy a vidéki színházak nagyrésze a vidéki mozihelyiségek pedig teljesen és kizárólag a mozi üzleti érdekeit szolgálják, s a magyar színészet teljesen kiszorult belőlük. 2. Műkedvelők. A műkedvelők működését a múltban miniszteri rendeletek szabályozták. Ezek a rendeletek ma is érvényben vannak, csak a közigazgatási hatóságok nem ismerik és nem hajtják végre őket. Súlyosbítja a műkedvelők kérdését az is, hogy a mű- 500

15 kedvelők többnyire pártok keretében működnek, és a pártok a közigazgatás hatáskörén kívül tág működési lehetőséget biztosítanak részükre. Ugyanez vonatkozik a SZIM /Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom/ és a MADISZ /Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség/ kereteiben működő műkedvelők működésére is. Nemcsak lefoglalják a színjátszásra alkalmas helyiségeket, lehetőleg szombaton és vasárnap, hanem állandó agitációt fejtenek ki a legális színházak ellen is. Ha műsort nem rendeznek, akkor bálok részére veszik igénybe a színjátszó helyiségeket és a színigazgatók éppen legfontosabb és legjelentősebb kereseti napúktól, a szombati és vasárnapi bevételi lehetőségüktől esnek el. 3. Az illegális daltársulatok. A közigazgatási hatóságok nem hajtják végre a miniszteri rendeleteket abban a tekintetben sem, hogy csak miniszteri koncesszióval rendelkező igazgatónak adjanak játszási engedélyt. Mindenféle szedett-vedett társaságok, igazolatlan színészek stb. csoportokat alkotva járják az országot, és ezek részére a rendőrhatóságok és egyéb közigazgatási hatóságok játszási engedélyt adnak ki. 4. A mozik teljesen törvénytelenül színészeket léptetnek fel a filmvetítés előtt, vagy közben, s ezzel mérhetetlen károkat okoznak a vidéki színtársulatoknak. 5. A vidéki színészet azelőtt élvezte az 50 %-os vasúti kedvezményt abban az esetben, ha a társulatok mozdulásáról volt szó. Ezt a kedvezményt az iparügyi hatóságok elvették, és a mai nehéz kereseti viszonyok között a színészeknek teljesárú vasúti jegyet kell fizetnie, ha egyik helyről a másikra utaznak. Ugyanakkor a futballcsapatok 50 ^-os vasúti kedvezményt élveznek. 501

16 6. Szubvenció kérdése. A vidéki színészet mindenkor támogatott intézmény volt. Sajnos az új költségvetésben mérhetetlenül lecsökkentették az állami támogatást. Ilyen körülmények között a vidéki színészet egyáltalán nem tartható fenn. Ugyancsak a szubvencióhoz tartozott a városok és községek részéről történt támogatás is, mint a helyiség bérének elengedése, a villany- ás vízdíj megtérítése, télen a fűtés és egész évben a forgalmi adó elengedése. Mindezeket a kedvezményeket a mai színészet nem élvezi, vagy csak egyes kivételes esetben juthat hozzá a városi vezetőség jóindulatából. Ezeket a kérdéseket is intézményesen kellene rendezni. Dr. Staud Géza s. k. főtitkár Tisztázat UMKL XIX-I-l-i Budapest, november 16. A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓK EGYESÜLETÉNEK BEADVÁNYA A VKM MINISZTER- HEZ A KÖZTERHEK MÉRSÉKLÉSE ÉRDEKÉBEN. Miniszter úr! A vidéki színigazgatók súlyos helyzetének egyik fő oka a közterhek és illetékek nagysága. Ennek bemutatására szabadjon egy I. 502

17 oszt. színigazgató költségvetését bemutatnunk: Társulatunk napi összkiadása: kb Ft. Ha napi Ft bevétele van fizet: 500 Ft bev. után, Vigalmi adó 5 % 100 Ft 25 Ft Forgalmi adó 3 % 60 Pótfillér 1 % 20 OTI jár. 15 % 210 Illetményadó 110 Rendőrség, tűzoltóság díja 80 Szerzői 7 H Tagok közmunkaváltsága, nyugdíja " 770 Ft 550 Ft Villany és fűtés nincs felszámítva! A kisebb társulatok költségvetése ugyanígy alakul, csupán a fizetésük utáni illetékek kisebbek, a kisebb összegű fizetések miatt. Miután a mai gazdasági helyzet, a közönség pénztelensége miatt a társulatok képtelenek a napi kiadásaikat bevenni, az adók és illetékek különösen terhelő, a bevétel részét igénybevevő tételt jelentenek, sőt 500 ft-os bevételnél többet tesznek ki, mint a bevétel! Kérjük az illetékes pénzügyi hatóságoknál feltárni ezt a kibírhatatlan helyzetet, s odahatni, hogy vagy adó és illeték leszállítással, vagy anyagi támogatással siessenek a hatóságok a pusztuló magyar vidéki színészet segítségére. 503

18 » Mély tisztelettel: Földessy Géza s. k. Magyar Vidéki Színigazgatók Egyesületének elnöke Tisztázat UMKL XIX-I-l-i Az ügyirat hátlapján az alábbi ügyviteli feljegyzés olvasható: "A vidéki színészet válsága ügyében folyó hó 6-án nagyszabású megbeszélések történtek Simon államtitkár úr jelenlétében. A megbeszélések értelmében egy ötös és egy hetes bizottság alakult, amelynek feladata az volt, hogy közvetlenül lépjen érintkezésbe a belügyminiszter úrral a vidéki színházhelyiségek mozibérleteinek ügyében, továbbá a színházakat sújtó adóterhek mérséklése érdekében. A hetes bizottság a jövő hét folyamán ismét összeül, akkorára átiratot küldünk a pénzügyminiszter úrhoz a szóban lévő adóterhek esetleges mérséklése érdekében" 171. Budapest, november 29. SIMON LÁSZLÚ VKM ÁLLAMTITKÁR ELŐTERJESZTÉSE A PÉNZÜGYMINISZTER- HEZ A MAGÁNSZÍNHÁZAK KÖZTERHEINEK MÉRSÉKLÉSE ÜGYÉBEN. A fővárosi magánszínházak és egész vidéki színészetünk válságos helyzetének megvizsgálására szakértekezleteket hívtam össze a 504

19 vezetésem alatt álló minisztériumban. Az illetékes szakemberek megállapították, hogy főképpen vidéki színészetünknél a helyiség kérdése tisztázandó elsősorban, mivel az egyes városok kizárólagosan színjátszásra épült színházépületüket is mozi engedélyeseknek történő bérbeadással megakadályozzák hivatásuk teljesítésében. Ebben az ügyben a magyar belügyminiszter úrhoz tettem észrevételt. A fővárosi és vidéki színészetet viszont egyaránt súlyos helyzetbe sodorja a színigazgatókat sújtó sokféle illeték és közteher. Alapulvéve egy első osztályú színigazgató költségvetését, napi forintos bevétel mellett, különböző adók és illetékek címén (vigalmi adó, forgalmi adó, pótfillér, 0TI járulék, illetményadó fizetések után, rendőrség, tűzoltósági díjak, szerzői százalék, tagok közmunkaváltsága, nyugdíj) napi 770 forintra rúgnak a kiadások. Ha ugyan a társulat 500 forintot vesz be, az említett terhek összege - különös tekintettel az 0TI járulékra és illetményadóra - napi 530 forintot tesz ki. E kiadásokba még világítás, fűtés nincsen beleszámítva. A kisebb társulatok adózása kisebb mértékű, de ugyanilyen arányú. Országszerte nagy anyagi nehézségekkel küzdenek a hivatásos színtársulatok, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben a társadalom teherbírása is erősen igénybe van véve, tehát e célra újabb megterhelésre nemigen lehet számítani. A fent említett szakértekezleten a miniszter úr képviselője előtt az erre illetékesek feltárták e súlyos helyzetet, bejelentették, hogy a magyar színjátszás megfelelő segítség nélkül végórájához közeledik. A felsorolt megdöbbentő adatok alapján magam is úgy vélem, hogy a vidéki színjátszásunk ügyét a kormányzat megfelelő erköl- 505

20 esi és anyagi támogatásával sürgősen jobb sorsba kell segítenünk. Tárcám költségvetési keretében az e célra megjelölt összeget készségesen bocsátom a szükségesség sorrendjében a rászoruló társulatok rendelkezésére. A gondozásomra bízott érdekek védelme szempontjából azonban tekintettel kell lennem a művészeti színvonalra is, tehát nem nyílik lehetőség arra, hogy a rendelkezésemre álló összegből az összes rászoruló társulatot egyidőben támogathassam. Tisztelettel felkérem Miniszter urat, méltóztassék mérlegelni a minden körülmények közt megmentendő nem állami, fővárosi és vidéki színjátszásunk súlyos anyagi helyzetét és tájékoztatni, hogy mi módon lehetne a szóban lévő társulatok életképességét az említett adók és illetékek esetleges mérséklésével biztosítani. K-iadmányozott fogalmazvány UMKL XIX-I-l-i "K. XI. 30. Simon, L. Romhányi" 172. a. Budapest, március 20. A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK FELJEGYZÉSE A MŰVÉSZETI TANÁCS ÁLTAL A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÚKNAK AJÁNLOTT SZÍNMŰVEKRŐL. A vidéki színigazgatók kötelesek havonként meghatározott arányban irodalmi színvonalú színműveket bemutatni. Az ilyennek minő- 506

21 sülő színművek jegyzékének összeállítására felkértük a Magyar Művészeti Tanácsot. A Tanács felterjesztett jegyzékében 34 színmű és 7 klasszikus szerző szerepel, mint akinek valamennyi műve fölveendő a jegyzékbe. A 34 színmű jegyzéke nagyjából a budapesti színházak által az elmúlt két esztendő folyamán bemutatott prózai színműveket tartalmazza. Az ügyosztály véleménye szerint a jegyzéknek ez a formája még első tájékoztatónak sem kielégítő. A vidéki színigazgatók a budapesti színházak műsorát egyébként is figyelemmel kísérik, s ez az összeállítás - ha az egyáltalán segítene valamit - azt segítené elő, hogy a vidéki színházak műsorpolitikája még inkább a mindenkori pesti műsor függvényévé váljék. Az ü. o. tisztelettel javasolja: kérjük föl a Tanácsot sokkal részletesebb jegyzék összeállítására, amelyben lehetőséghez képest fölveendő minden előadásra alkalmas irodalmi értékű magyar színmű - sajnos, számuk nem túlságosan nagy! - és az idegen nyelvű, klasszikus színműveknek az a része, amely előadható magyar fordításban hozzáférhető. A klasszikus szerzők előadásra ajánlott színműveit már csak azért is fel kell sorolni, hogy a vidéki színigazgató megállapíthassa, mi van meg magyar fordításban. Egyáltalán nem mindegy, hogy a külföld nagyjait milyen fordításban játsszák! Ajánlatos lenne klasszikus szerzők műveinek kiadási helyét és évét is megjelölni, mert ezeknek szerzői joga szabad lévén, a színigazgatók a darabközvetítő kikapcsolásával, a kiadónál vagy könyvkereskedőnél vásárolhatnák meg őket. És harmadsorban felveendő a nem klasszikus, de érdemes és 507

22 jó magyar fordításban megjelenő külföldi színművek közül lehetőleg minél több. Kiadmányozott fogalmazvány UMKL XIX-I-l-i "Kéry, K. Romhányi, III. 24." A Művészeti Ügyosztály az március 24-i átiratában felkérte a Művészeti Tanácsot a vidéki színházaknak javasolt színműjegyzék átdolgozására a jelen feljegyzésben kifejtettek szempontjai alapján, (u. o.) 172. b. Budapest, március 20. A MŰVÉSZETI TANÁCS ÁLTAL AJÁNLOTT IRODALMI SZÍNDARABOK JEGYZÉKE. Shakespeare, Moliére, Ibsen, Shaw, Csehov, Madách, Katona művei. Beaumarchais: A sevillai borbély. Figaró házassága. Calderon: A zalaméai bíró. Csokonai: Özv. Karnyóné. Tempefői. Gárdonyi Géza: A bor. Gábor Andor: Dollárpapa. Gogol: A revizor. Úrhatnám kovács. Gorkij: Jegor Bulicsov. 508

23 Gorkij: Éjjeli menedékhely. Goldoni : A legyező. Két úr szolgája. Hauptmann: A bunda. Háy Gyula: Tiszazug. Isten, császár, paraszt. Hemingway: Ötödik hadoszlop. Klabund: Krétakör. Móricz Zsigmond Ludas Matyi. Sári bíró. Osztrovszkij: Holló a hollónak. Priestley: Veszélyes forduló. Az ismeretlen város. Rachmanov: Váratlan Viharos vendég. alkonyat. Rostand: A sasfiók. Schiller: Cyrano de Ármány és Bergerac. szerelem. Szimonov: Teli Orosz Vilmos. emberek. Szolovjov: A csendháborító. Tamási Áron: Hullámzó vőlegény. Roger-Ferdinand Az új módszer. Kocsonya Mihály házassága, Természetesen a felsoroltakon túl a világ drámairodalmának klasszikusai. Tisztázat UMKL XIX-I-l-i

24 182. Budapest, május 21. A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYA ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A HELYHATÓSÁ- GI KÍVÁNSÁGOK FIGYELEMBEVÉTELÉRŐL A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓI KON- CESSZIÓK ÜGYÉBEN. A vidéki színigazgatói engedélyeket a Szakszervezet és a Művészeti Tanács véleményezése alapján szokta kiadni a vallás- és közoktatásügyi miniszter óta észlelt tapasztalatok ajánlatossá teszik, hogy a színigazgatói engedélyek kiadásánál a miniszter úr hallgassa meg az egyes városok vezetőségét is, mivel anyagilag is, művészetpolitikailag is fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az egyes városok érezzék, hogy saját színjátszóik kiválasztásában maguk is bizonyos jogokat élveznek. Különösképpen indokolja ezt az elgondolást az a tény, hogy a jelen színi évadban beállott gazdasági ellehetetlenülés idején az egyes városok polgármesterei az ügyosztállyal a legnagyobb egyetértésben siettek a magyar vidéki színészet megmentésére és fenntartására. Eddig a Szakszervezet egyetlen forint támogatást sem nyújtott a megszorult színtársulatok megsegítésére, tehát a Szakszervezet és a Művészeti Tanács szakmabeli és művészeti állásfoglalása mellett célszerű, ha a városok hivatalosan részt vesznek, vagy legalábbis nyilatkozhatnak a koncessziók kiadása ügyében. Ezzel mintegy anyagi kötelezettséget is vállalnak az erkölcsieken kívül, újabb ellehetetlenülés esetére, tehát egy nemkívána- 510

25 tos zavar esetén a kultuszkormányzat eleve számíthat arra az anyagi támogatásra, amit eddig inkább csak személyes rábeszélések és rokonszenv alapján sikerült biztosítani. Fentiek alapján: értesítjük az erre illetékes városok polgármesterét, hogy esetleges kívánságukat jelöljék megfelelő indoklással, hogy a Szakszervezet és a Művészeti Tanács a helyi viszonyok kellő ismeretében dönthessen az 1947/48. évi színigazgatói engedélyek kiadása tekintetében. Fogalmazvány UMKL XIX-I-l-i Budapest, május 21. A VKM KÖRLEVELE A MAGÁNSZÍNHÁZAKAT MŰKÖDTETŐ VÁROSOK POLGÁRMES- TEREIHEZ A SZÍNIGAZGATÓI ENGEDÉLYEK KIADÁSA ÜGYÉBEN. Az elmúlt évek tapasztalatain okulva méltányosnak ítélem, hogy az egyes városok vezetősége kellő indokolással véleményt nyilvánítson az ott működő színtársulat teljesítményéről művészeti és anyagi szempontból. Ezzel nemcsak az ellenőrzés válik hathatósabbá, hanem a vidéki színészek problémáira derül több világosság. Mivel a magyar vidéki színjátszás különös megpróbáltatásokon vergődött át az utóbbi években, szükséges, hogy minden eszközzel segítségére siessen a társadalom. Ezt azonban csak akkor várhatjuk el tőle, ha más oldalról a megkívánt művészeti 511

26 színvonalon mutatkozik be a színjátszók együttese. Ismerem egyes városok áldozatkészségét, amellyel a vezetésem alatt álló minisztérium művészeti ügyosztályával egyetértésben jelentékeny anyagi támogatással siettek színművészetünk segítségére, és bízom abban, hogy a jövő színi évadban a lehetőségekhez képest még nagyobb támogatást fognak beállítani költségvetési keretükbe. Az együttműködés erősebbé tételére már a jövő évi színigazgatói engedélyek kiadása ügyében is ismerni kívánom a város vezetőségének állásfoglalását, amelyet a kérvények elbírálásánál mind a Szakszervezet vezetőségéhez, mind a Magyar Művészeti Tanácshoz eljuttatnék. Felkérem Polgármester urat, hogy a vezetésére bízott város elgondolásairól haladéktalanul szíveskedjék tájékoztatni. Fogalmazvány UMKL XIX-I a. Budapest, május 23. A MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS JAVASLATAI A VKM MINISZTERNEK A VIDÉ- KI SZÍNJÁTSZÁS SZÍNVONALÁNAK NÖVELÉSÉRE. Miniszter úr! A Magyar Művészeti Tanács a vidéki színházak nívójának emelése érdekében azzal a kéréssel fordul Miniszter úrhoz, hogy a következő színi évad folyamán a színházak állami szubvencionálását

27 bizonyos feltételekhez kösse. E feltételek a Tanács javaslata szerint a következők volnának: 1. Köteles a színház a színi évad kezdetén a fővárosban, vagy abban a városban, amelyben szezonját el akarja kezdeni, egy hónapot kizárólag próbákra fordítani, s ez alatt az idő a- latt semmiféle előadást nem tarthat. A próbaidőre szánt hónap folyamán legalább 4 olyan prózai darabot köteles megtanulni és előadásra elkészíteni, amelyek a Színháztudományi Intézet által kiadott darabfelsorolásban szerepelnek. A színháznak e hónapra esedékes összes személyi kiadásait (1 havi gázsi) az^állam fizeti. 2. Köteles a színház egy prózai rendezőt választani a Művészeti Tanács által összeállított rendezői névsorból, az illetővel szerződést kötni, s őt a művészi munka irányításába aktívan belekapcsolni. E rendező fizetését egész éven át az állam téríti meg. 3. Az élő magyar színpadi szerzőknek a Művészeti Tanács által javasolt darabjai után járó szerzői jogdíjat az állam fizeti meg a színház kimutatása szerint a Színpadi Szerzők Egyesületén keresztül. 4. Az állam által a fentieken kívül kiutalt szubvenció kizárólag díszlet- és ruhabeszerzésre, illetve készítésre használható fel. Az állami szubvencióból készült díszletek, ruhák "Állami tulajdon" (Városnév) megjelöléssel látandók el, s azoknak eltulajdonítása büntetőjogi felelősség mellett tilos. Az állami tulajdonként kezelt díszlet- és ruhatár állásáról, az azok- 513

28 ban beálló mindennemű változásról könyv vezetendő, s az Ü. B.- vel havonta ellenőriztetendő. Az Üzemi Bizottság kötelessége minden szabálytalanság és rendellenesség azonnali jelentése a Színész Szakszervezetnek. A fenti feltételek és megszorítások azt a célt szolgálják, hogy a rendszeres állami támogatás révén a vidéki színházak a- nyagi előnyhöz jussanak ugyan, de a közpénzből származó segítség ne a magántőke gyarapodását, hanem valóban a színházak gazdasági és művészi felemelkedését szolgálja. A Művészeti Tanács kéri Miniszter urat arra is: tegye kötelezővé valamennyi vidéki igazgató számára, hogy közvetlenül a koncesszió kiadása után egyhetes, Budapesten megtartandó ankéton saját költségén vegyen részt, s ennek az ankétnak a keretében tisztáztassanak mindazok a kérdések, amelyek a színház művészi, jogi, technikai, gazdasági, közönségszervezés problémáival kapcsolatosak. Ennek az ankétsorozatnak megtartását és megrendezését a Művészeti Tanács vállalja, s kéri Miniszter urat, hogy azon kiküldöttei útján vegyen részt. Az ankétra szándékunkban van meghívni a Szabadművelődési Tanács, Színpadi Szerzők, Színész Szakszervezet, Színháztudományi Intézet, MASZOSZ képviselőit, s néhány politikai párt megbízottait. Teljes tisztelettel Szőnyi Kálmán s. k. ügyvezető titkár Tisztázat UMKL XIX-I-l-i

29 175. b. Budapest, augusztus 4. A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK BELSŐ FELJEGYZÉSE A MŰVÉSZETI TANÁCS ELŐTERJESZTÉSÉRŐL. Ügyosztályunk a Művészeti Tanácsnak a vidéki színházak nívójának emelése érdekében előterjesztett javaslatát, melynek súlypontját az eddiginél jóval magasabb összegű államsegély és ennek szigorú feltételekhez kötött szétosztása képezi, többszörösen letárgyalta az illetékesekkel, és a leszűrt véleményt a vidéki színigazgatók aug. 4-9-ig tartandó ankétján Both Béla főrendező ismerteti. Ezen az ankéton lehetséges, hogy az általunk felállított feltételek egyes pontjaikban módosítást kívánnak, és ezért a feltételek végső összeállítása és megszövegezése az ankét befejezése után válik lehetővé. Kiadmányozott fogalmazvány UMKL XIX-I-l-i "Varga, K. Romhányi VIII. 6." 176. Budapest, május 31. A MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLY JELENTÉSE BÓKA LÁSZLÓ ÁLLAMTITKÁRNAK A VIDÉKI SZÍNHÁZAKNAK NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁS ELOSZTÁSÁRÓL. 515

30 A Pénzügyminisztérium a vidéki színészet támogatására Ft póthitelt nyújtott. A póthitelt három részletben bocsátja rendelkezésre, május, június, július hónapokban. A póthitel felosztására az ügyosztály Bóka államtitkár úrnál értekezletet tartott. Az értekezleten részt vett a Színész Szakszervezet vezetősége (Abonyi, Staud, dr. Benkő). Az értekezlet megállapodott abban, hogy a vidéki társulatokat szükségesség sorrendjében támogatja a kormány és a szóban lévő póthitelből a nem állami színész-nyugdíjasok részére is juttatni kell bizonyos összeget. Tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztérium május hónapban 10 \ levonással bocsátotta rendelkezésre a segélyrésszletet, és várható, hogy a következő hónapokban is történik efféle csökkentés, az ügyosztály eleve Ft felosztást javasol. Amennyiben pedig a levont százalékokat is megkapnók, a pótlást is fenti célra fordítanánk. Megvizsgálta az értekezlet, hogy a színigazgatók gázsihozzájárulás címén eddig milyen segélyben részesültek és figyelemmel a művészi érdemességre is, az alábbi felosztást javasolta: Színigazgatók Eddig kapott Póthitelből javasolt összeg Antal Lajos /V Balogh László /V Beleznay István /V Deák Lőrinc /V Földessy Géza /V Gyürki Sándor /V Horváth Gyula ,.582/V

31 Szalay Károly Tóváry Béla /V /V Zelenai József CO r- 585/V Buda Dénes Gerbár József Gönczy Erzsébet Győri József Hámori Aladár Honti Sándor Kőszegi Géza Kőszegi Gézáné Nádasi József Névery László ,812/ ,813/ ,814/ ,815/ ,816/ / / ,.819/ / ,.821/ Ormai Miklós Radó László Réti László Réthy Rudolf Sikolya István Szabó Hangya Márton ifj. Szalay Gyula Szikoly Gyula Tanai Sándor Tóváry Pál ,.822/ ,.823/ ,.824/ ,.825/ / / / / / Ez az összeg Ft-ot ki. Két hónap alatt fog, az ügyosztály utalványozni. A I részletből a nem állami i díjas színészek részére Ft-ot utalványozunk, dó Ft-ból rendezzük a fennmara- a Ví gopera szakszervezeti adóssága- 517

32 it, a maradványt pedig a Vígoperának segélyként kiutaljuk. Ha a nem állami nyugdíjasok részére sikerül valamilyen hitelt biztosítani, akkor a póthitelből a nyugdíjasoknak kiutalt összeget visszatérítjük a vidéki színtársulatok segélyezésére. Fentiekre nézve az ügyosztály tisztelettel kéri Államtitkár úr írásbeli jóváhagyását. Varga s. k. Tisztázat UMKL XIX-I-l-i "Fentieket jóváhagyom Bóka V. 31." 177. Budapest, május 31. A MAGYAR SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETE BEADVÁNYA A VKM MŰVÉ- SZETI ÜGYOSZTÁLYHOZ: A VIDÉKI ELŐADÁSOKKAL KAPCSOLATOS JOGOKAT A SZÍNPADI SZERZŐK EGYESÜLETÉNEK HATÁSKÖRÉBE UTALJÁK. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete részéről tisztelettel kérjük, hogy a vidéki előadások után járó szerzői jogdíjakat, illetve mindazokat a jogokat, amelyek a vidéken színre kerüls darabokkal kapcsolatban fennállnak, a jövőben a Színpadi Szerzők Egyesületének kizárólagos hatáskörébe utalni szíveskedjék. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy egyes színpadi kiadók, visszaélve a rendezetlen helyzettel, olyan kötéseket 518

33 tesznek a vidéken színre kerülő darabokkal kapcsolatban, amelyek az igazgatók működését lehetetlenné teszik. így például albérletbe vesznek jogokat, és azokat másodkézből adják tovább a színigazgatóknak, lényegesen a megállapított díjszabáson felül, továbbá árukapcsolást hajtanak végre olyan módon, hogy egy értékesebb darabot csak abban az eetben hajlandók kiadni, ha ugyanakkor az igazgató három-négy értéktelen darab megvásárlására is kötelezi magát. Anyagdíj címén, teljesen ellenőrizhetetlen és jogtalan jövedelmet húznak, mert hiszen teljesen az egyes kiadók tetszésére van bízva az, hogy egy másolati példányért mennyit kérjenek. Az előadottakból nyilvánvalóvá válik, hogy egyes kiadóknak ilyetén való magatartása következtében a vidéki színházak művészi színvonala nem emelhető, mert hiszen épp egyes kiadók kényszerítik arra az igazgatókat, hogy selejtes műveket is kénytelenek legyenek játszani. Ezek alapján tisztelettel kérjük, hogy egy olyan rendelettervezetre javaslatot tenni méltóztassék, amely a vidéki színpadi előadási jogokat kizárólag a Színpadi Szerzők Egyesülete hatáskörébe utalja. Teljes tisztelettel dr. Staud Géza s. k. főtitkár Tisztázat UMKL XIX-I-l-i A beadványt a VKM Művészeti Ügyosztálya véleményközlés céljából megküldte a Művészeti Tanácsnak és a Színpadi Szerzők Egyesületének. 519