KONKLÚZIÓ: A gyógyszerkiadások nemzetközi öszszehasonlításának
|
|
- Gábor Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításának módszertani kérdései és ezek hatásai a magyarországi kormányzati intézkedésekre Inotai András 1, Merész Gergő 1, Csetneki Kata 1, Kaló Zoltán 1,2 1 Syreon Kutató Intézet, 2 ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont BEVEZETÉS: A gyógyszerkiadások mértéke gyakran kerül a társadalmi viták fókuszába, különösen a keletközép-európai régió országaiban. A szereplők eltérő érdekei miatt kevés az elfogulatlan elemzés a gyógyszerkiadások optimális nagyságával kapcsolatban. A nemzetközi összehasonlításból származó nyers adatok interpretációja során gyakran nem kellő súllyal veszik figyelembe a módszertani szempontokat, holott ezek figyelmen kívül hagyása a gyógyszerkiadások indokolatlan csökkentéséhez/növeléséhez vezethet. Dolgozatunk célja a gyógyszerkiadások értékelésénél felmerülő módszertani szempontok összefoglalása, mivel az országok között eltérések vannak a gyógyszer-finanszírozás módszertanában, gyógyszerek és egyéb eszközök besorolásában, továbbá nincs egységes módszertan arra vonatkozóan sem, hogy mit is értünk gyógyszerkiadás alatt. MÓDSZEREK: irodalomkutatás és az OECD Health Data 2014 adatbázis keresztmetszeti vizsgálata. EREDMÉNYEK: Az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzően többet költenek gyógyszerekre a teljes egészségügyi kiadásból és a GDP százalékában. A gyógyszerkiadások szintjét jelentősen befolyásolja a gyógyszerkör eltérő definíciója, a gyártói visszafizetések és a kórházi gyógyszerkiadások mértéke. A gyógyszerkiadások egy főre jutó szintjének összehasonlítását torzítja a vásárló - erő paritással korrigált árfolyam alkalmazása. KONKLÚZIÓ: A gyógyszerkiadások nemzetközi öszszehasonlításának módszertani problémái hibás egészségpolitikai következtetéshez vezethetnek, ezért javasolt az egységes módszertan kialakítása és alkalmazása. A teljes gyógyszerkiadások nagyságának nemzetközi összehasonlítása sokszor szolgált indokul a gyógyszer-közkiadások csökkentésére egy adott országban, így Magyarországon is. A helyzet orvoslására hazánkban elsősorban a gyógyszergyártói visszafizetések növelésén alapuló rendszert alkalmazzák. A sikeres kormányzati intervenció hatását azonban nem arra az indikátorra a teljes gyógyszerkiadásokra könyvelik, amely látszólag okot adott arra, hogy végrehajtsák a megszorító intézkedéseket, hiszen az ex-post gyártói visszafizetések a gyógyszer-finanszírozás egyenlegét úgy javítják, hogy a kiadások szintjét változatlanul hagyják, ugyanis ezeket a bevételi oldalon tüntetik fel. A statisztikákban sajnos nem veszik figyelembe ezt a tényt, amikor a teljes gyógyszerkiadások szintjét elemzik, és bemutatják annak ellenére, hogy Magyarországon több lépésben sikeres forráskivonást hajtottak végre között. Hazánkban a gyógyszer-közkiadások részaránya nemzetközi viszonylatban még akkor sem magas, ha nem korrigáljuk az adatokat a gyártói visszafizetésekkel. INTRODUCTION: Pharmaceutical expenditures are often under scrutiny, especially in lower income Central and Eastern European (CEE) countries. As stakeholders have different interests, unbiased analyses concerning the optimal level of pharmaceutical expenditures are rare. Methodological problems related to international data comparison are often neglected, despite these limitations may result in inappropriate reduction or in - crease in pharmaceutical expenditure. The aim of our review paper was to summarise methodological aspects of international benchmarking of pharmaceutical expenditures, as there are considerable differences among countries in financing methods of pharmaceu - ticals, and even there is no consensus on the definition of pharmaceutical expenditures. METHODS: literature review and cross sectional analysis of OECD Health Data RESULTS: Lower income countries spend proportionally more on pharmaceuticals from their total health - care budget and GDP. The level of pharmaceutical expenditures is influenced by the spectrum of technolo - gies included in the analysis, the ex-post pricing agreements and the proportion of purchasing pharmaceu - ticals through hospitals. Correction of actual exchange rates with purchasing power parity artificially inflates the per capita pharmaceutical expenditure in lower income countries. CONCLUSION: As international comparison of pharmaceutical expenditures may result in inappropriate policy decisions, harmonisation of methodologies is inevitable. High pharmaceutical expenditures compared to other countries have triggered government interventions to reduce public pharmaceutical spending in many countries. This also applies for Hungary, where payback/clawback agreements are the most frequently used cost-containment measures. However these expost financial agreements may not directly reduce pharmaceutical expenditures, as they correct the overall balance by increasing the collection of revenues. The 39
2 impact of such pharmaceutical cost-containment measures is not captured in OECD statistics, even though Hungary implemented significant cuts in public pharmaceutical budgets between 2006 and This is especially important as public pharmaceutical spending is not high in Hungary compared to other countries, even if we do not make corrections for clawbacks/ paybacks. BEVEZETÉS Az egészségügy rendelkezésére álló erőforrások korlátozottsága a világ valamennyi fejlett országában problémát okoz, különösen nehéz gazdasági helyzet idején. Európai viszonylatban kiemelten igaz ez az alacsonyabb jövedelmű kelet-közép-európai országokra. Az egészségügyi kiadásokon belül a gyógyszertámogatásra fordított összegek nagysága hosszú évek óta társadalmi viták kereszttüzében áll [1, 2]. Mivel a gyógyszerpiac egyes szereplőinek eltérőek az érdekei, kevés az elfogulatlan elemzés a gyógyszerkiadások nagyságáról. Míg a betegek, az orvosok, a gyógyszeripar képviselői a hozzáférhetőség, és ebből adódóan a közkiadások növelését szeretnék elérni, addig a járulékfizetők, a költségvetésért felelős szakemberek, a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői sokszor a gyógyszerekre fordított kiadások nagyságának csökkentése mellett érvelnek [3]. A kelet-közép-európai országok esetében további probléma a közfinanszírozási döntéshozatal transzparenciájának hiánya [4], legyen szó akár a támogatási keretek növeléséről, akár az egészségügyből történő forráskivonásról. Az Organisation for Economic Co-operation and Deve - lopment (OECD) által évről évre közzétett egészségügyi statisztikai adatok komoly hangsúlyt fektetnek a gyógyszerkiadások bemutatására [5]. Az általuk alkalmazott indikátorok gyógyszerkiadások a GDP százalékában, egy főre jutó gyógy szerkiadások vásárlóerő-paritáson számolva a politikusok számára is első látásra könnyen értelmezhető, az egyes országok közötti összehasonlítást lehetővé tevő mutatókat biztosítanak. Az ilyen indikátorokra alapozott egészségpolitikai és gazdasági döntéseknek komoly következményeik lehetnek, ahogy azt például Magyarország esetében a Széll Kálmán terv gyógyszerkiadások csökkentésére vonatkozó intézkedései [6], vagy az elmúlt években Görögország ban az államháztartási egyensúly javítására irányuló törekvései [7] alapján tapasztalhattuk. A nyers indikátorok értékelése során azonban a döntéshozók kevés hangsúlyt fektetnek az alapvető módszertani kérdésekre. Emiatt komoly kérdés, hogy ezen mutatószámok valóban lehetővé teszik-e a gyógyszerkiadások objektív összehasonlítását, és megfelelő indokot jelentenek-e az erőteljes kormányzati beavatkozásokra. ehhez kapcsolódóan az alacsonyabb és magasabb jövedelmű európai OECD országok gyógyszerkiadásainak összevetése a legfrissebb OECD adatok alapján. MÓDSZEREK A dolgozat széleskörű irodalomkutatáson, és az OECD adatbázis empirikus keresztmetszeti elemzésén alapul. Nyers adataink az OECD Health Data 2014 adatbázisból származnak [5]. A vizsgált országok csoportját az OECD európai országai alkotják. Az elemzés során a legfrissebb, 2012-ből származó adatokat alkalmaztuk, de ahol ez nem állt rendelkezésre, ott 2011-es adatokat is figyelembe vettünk. Bizonyos indikátorok csak korábbi évekből álltak rendelkezésre Hollandia (2002) és Egyesült Királyság (2008) esetében, így ezen országok adatait alapesetben nem vettük figyelembe. Ezért az elemzést mind a legutolsó elérhető adatokat felhasználva (2012-es, 2011-es, 2008-as és 2002-es adatok), mind pedig kizárólag 2012-es adatokat alkalmazva is lefuttattuk. Az alacsonyabb és magasabb jövedelmű országok közötti határvonalat USD GDP/fő-nél határoztuk meg [8, 9]. Az elemzés során az eltérő gazdasági fejlettségű országcsoportok mutatószámainak egyszerű átlagát Mann-Whitney- Wilcoxon próbával vetettük össze, amely alacsony elemszámú minták összevetését is lehetővé teszi. A statisztikai döntéseknél 5%-os szignifikancia szin tet használtuk, és megadtuk a nem paraméteres konfidencia intervallumokat is (95%). EREDMÉNYEK Az OECD adatai alapján Magyarországon a teljes gyógy szerkiadások a GDP 2,49%-át teszik ki, amely a vizsgált országok között a legmagasabb érték (1. ábra), ezen belül a gyógyszer-közkiadások a GDP 1,04%-át érik el. A gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások 33,0%-át teszik ki, amely szintén a legmagasabb a vizsgált országok között (2. ábra). A gyógyszer közkiadás aránya az egészségügyi kiadásokon belül 13,8% (3. ábra). A 2012-es (és ahol ez nem elérhető, ott 2011-es) adatokat (mint alapszcenáriót) felhasználva az alacsonyabb (< USD GDP/fő) és magasabb (> USD CÉLOK Dolgozatunk célja a gyógyszerkiadások nagyságának nemzetközi összehasonlíthatóságát befolyásoló módszertani szempontok meghatározása és bemutatása, valamint 1. ábra Az európai OECD országok gyógyszerkiadásai a GDP százalékában Forrás: OECD Health Data
3 2. ábra Az európai OECD országok összes gyógyszerkiadása az összes egészségügyi kiadás százalékában Forrás: OECD Health Data táblázat Az alacsonyabb és magasabb jövedelmű európai OECD országok főbb egészségügyi kiadás indikátorainak összehasonlítása Forrás: OECD Health Data 2014 (2015. Március 27.-ei adatlekérés alapján) 3. ábra Az európai OECD országok gyógyszer-közkiadásai az összes egészségügyi kiadás százalékában Forrás: OECD Health Data 2014 GDP/fő) jövedelmű országok között statisztikailag szignifikáns különbség volt az alábbi indikátorok tekintetében: egy főre jutó összes egészségügyi kiadás valutaárfolyamon (EUR), egy főre jutó összes gyógyszerkiadás valutaárfolyamon (EUR), összes egészségügyi kiadás a GDP %-ában, összes gyógyszerkiadás a GDP %-ában, összes gyógyszerkiadás az összes egészségügyi kiadás %-ában, gyógyszer közkiadások az egészségügyi közkiadás %- ában, gyógyszer közkiadások az összes egészségügyi kiadás %-ában (1. táblázat). Az egyedüli indikátor, ahol az elemzés nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget, a gyógyszer közkiadások GDP %-ában vett értéke volt (p=0,265). Az alapszcenárió mellett megvizsgáltuk a két másik szcenáriót is (legutolsó elérhető adatok (2002-ig visszamenőleg történő) felhasználása, illetve kizárólag 2012-es adatok felhasználása), ugyanakkor a statisztikai elemzés konklúziójára ez nem volt hatással: az indikátorok a gyógyszer közkiadások GDP %- ában vett értékét leszámítva statisztikailag szignifikánsan különböztek (p<0,05) (ezeket az adatokat nem közöltük). MEGBESZÉLÉS Ahhoz, hogy az Eredményeknél bemutatott adatokat értékelhessük, és az egyes országok mutatószámait összevethessük, elengedhetetlen bizonyos módszertani kérdések tisztázása [10]: A gyógyszerkiadások nagyságánál a figyelembe vett gyógyszerkör (vényköteles és vénynélküli gyógyszerek, orvostechnikai eszközök) országonként jelentősen eltérhet [3]. Eltérő az OECD gyakorlata abban a tekintetben, hogy mely országokban veszi figyelembe kizárólag a vényköteles gyógyszereket (pl ben Belgium, Szlovákia és Luxemburg [11]), mely országban nem választják el a gyógyszerre és orvostechnikai eszközökre fordított kiadásokat (pl ben Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Norvégia, Egyesült Királyság [11], vagy 2014-ben Írország, Görögország, Szlovákia, Olaszország, Portugália, Hollandia, Litvánia [5]). Noha az OECD riportjában ezeket a módszertani különbségeket feltüntetik, de legfeljebb közelítően becsülhető meg, hogy a kiadások különbségének mekkora részét magyarázza a gyógyszerkör definíciójának eltérősége. A gyógyszerkiadások nagyságát jelentősen módosíthatják a nem transzparens gyártói árcsökkentések rendszere. Ennek két fő fajtája létezik aszerint, hogy előzetesen (ex ante) kialkudott árcsökkentésről beszélünk, vagy pedig utólagos (ex post) visszafizetés formájában történik. Míg az előbbi csökkenti a gyógyszerkiadásokat, az utólagos visszafizetés csak a gyógyszer-finanszírozás egyenlegét javítja a bevételek növelésével, de a kiadások nagyságát változatlanul hagyja: ekkor a közösségi kiadások egy részét fizetik vissza utólag magánforrásból. A kötelező gyártói visszafizetések összegének gyógyszerkassza-egyenleg javító hatását Magyar - ország, és valószínűsíthetően más országok esetében sem tartalmazzák az OECD mutatószámai [3, 10]. Az utólagos gyártói visszafizetést alkalmazó országok esetén a gyógyszerkiadások nagysága a valóságoshoz képest a fentiek miatt felülbecsültnek tekinthető. 41
4 A járó- és fekvőbeteg szakellátás gyógyszerszükségletének finanszírozása nem választató le az intézményi kiadásokból. A HBCS, a krónikus kórházi napidíj és a német pont szerinti finanszírozás Magyarországon is tartalmaz gyógyszerkiadásokat, amelynek mértékét más országokhoz hasonlóan nem ismerjük. Ezen gyógyszerkiadási tételek a járó- és fekvőbeteg-ellátás költségeit emelik, ez utóbbiak adatsoraiban látszanak, ezáltal rejtve maradhatnak a gyógyszerkiadásokból. Azokban az országokban, ahol nagyobb az intézményi gyógyszerfelhasználás, az ebbe a csoportba sorolt gyógyszerek nem jelennek meg a gyógyszerkiadások között, emiatt relatíve alacsonyabbnak tűnik a gyógyszerkiadások nagysága [3]. Azokban az országokban, ahol az egészségügyi intézmények jelentősen alulfinanszírozottak, ez a gyógyszerkiadásokat látszólag mérséklő hatás valószínűsíthetően kisebb. Mindez igaz Magyarországra is, noha hazánkban a tételes finanszírozású gyógyszerkör bővülésével az elmúlt évben jelentősen növekedtek a kórházi gyógyszerkiadások. Mivel azonban a tételes finanszírozású gyógyszerek köre könnyen elválasztható az intézményi finanszírozástól, tisztázandó, hogy vajon ezen kiadások gyógyszer- vagy kórházi kiadásként szerepelnek-e az OECD statisztikákban, valamint az is, hogy ezeknek a gyártói visszafizetésekkel nem korrigált, vagy azzal csökkentett árát veszik-e figyelembe. Az OECD jelentésében vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP) közlik a gyógyszerkiadások egy főre jutó értékének nominális összegét. Azonban az Európai Unióban a párhuzamos kereskedelem elkerülésének szándéka, valamint a nemzetközi árreferencia rendszer alkalmazása miatt az originális gyógyszerek árszínvonala országonként nem eltérő, vagyis nem az egészségügyi/gdp specifikus vásárlóerő alapján specifikálódik [9, 10]. A generikus gyógyszerek árszintje szintén nincs összefüggésben a vásárlóerő paritásával, hanem elsősorban a generikus áreróziót elősegítő egészségpolitikai eszközök és intézkedések mértékétől és hatékonyságától függ. A finanszírozók által alkalmazott nemzetközi árreferencia-rendszer ugyancsak aktuális valutaárfolyamon (exchange rate) számol, azaz nem korrigál vásárlóerő paritással. A vásárlóerő-paritás alkalmazása mesterségesen és indokolatlanul felnagyítja az egy főre jutó gyógyszerkiadások abszolút értékét az alacsonyabb jövedelmű, és ezért alacsonyabb vásárlóerejű közép-kelet-európai országokban. Az alacsonyabb bérköltségek miatt az egészségügyi alap- és szakellátás költségei alacsonyabbak a keletközép-európai országokban a fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest. Az előzőekben tárgyalt okok miatt ugyanakkor a gyógyszerek árszínvonalában nincs hasonló különbség. Ennek következtében az alacsonyabb jövedelmű kelet-közép-európai országokban a gyógyszerkiadás egészségügyi kiadásokhoz vagy GDP-hez viszonyított részaránya magasabb lesz a legfejlettebb országokhoz képest [9, 10]. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol az intézményi ellátás költségeinek erőteljes a finanszírozói kontrollja. A fentiek miatt az egészségügyi kiadások százalékában meghatározott gyógyszerkiadások mutatószáma azokban az országokban magasabb, ahol az alacsony bérköltségek miatt az alap- és szakellátás kiadási szintje alacsony. Ebből következően az eltérő gazdasági fejlettségű országok gyógyszerkiadásainak összevetésének nincs túl sok értelme (2. és 3. ábra), az ábrák bal oldalán szinte kivétel nélkül alacsonyabb jövedelmű kelet-közép-európai országok szerepelnek. Az 1. táblázat adatai alapján az alacsonyabb és magasabb jövedelmű országok mutatóiban statisztikailag szignifikáns különbség látható mind a GDP, mind a teljes egészségügyi kiadás százalékában mért gyógyszerkiadásokban, a gazdagabb országok gyógyszerkiadásainak szintjei alacsonyabbak. Az adatok elemzése során ezért indokolt a magasabb és alacsonyabb jövedelmű országokat megkülönböztető klaszter analízis. Amennyiben az alacsonyabb jövedelmű országok gyógyszerkiadási szintjeit az európai országok átlagához viszonyítjuk, indokolatlan nyomást helyezünk ezen országok kormányzataira, hogy csökkentsék a gyógyszerkiadások szintjét. Jelentős az eltérés azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszerkiadásokon belül mekkora a közkiadások részaránya. Bár az OECD adatai alapján a gyógyszerkiadások GDP százalékában vett értéke Magyarországon a legmagasabb (2,49%), a közkiadások nagysága azonban alig éri el a GDP 1%-át [3, 5], jelentősen elmaradva Szlovákia (1,37%) és Görögország (1,52%) értékeitől. A hazai közkiadás nem éri el a német (1,14%), vagy francia (1,16%) részarányt sem (1. ábra). A gyógyszer-közkiadások az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarországon 13,8%-ot tesznek ki, amely elmarad a görög (16,7%) és a szlovák (17,9%) értéktől, és közel azonos a cseh (13,7%) vagy ír (13,9%) mutatóval (3. ábra). A közkiadási adatokat jelentősen torzítják az ex-post árcsökkentések, és emiatt a gyógyszerekre fordított közkiadások az OECD adatbázisában szereplő értéknél ténylegesen alacsonyabbak. Bár számos európai országban alkalmazzák a gyártói visszafizetések rendszerét, azonban ennek mértéke hazánkban kiemelten ma gas a többi országhoz képest. Ezért nemzetközi viszonylatban a hazai gyógyszer-közkiadások szintje átlagosnak vagy inkább átlag alattinak mondható. A fenti módszertani kérdések mellett nem kerülhető meg a lakosság egészségi állapota, mint a gyógyszerkiadások nagyságát befolyásoló paraméter. A kelet-közép-európai országok esetén a lakosság morbiditási és mortalitási mutatói aggasztóak [5], ami a legfejlettebb országokéhoz képest jelentősebb kielégítetlen egészségügyi szükségletet sejtet. Magyarország mutatói nemcsak európai viszonylatban adnak okot az aggodalomra, de le vagyunk maradva a hozzánk hasonló fejlettségű visegrádi országoktól is (ld. 2. táblázat). Mindez önmagában akár a hazai gyógyszer-közkiadások kismértékű növelését is indokolhatná. 42
5 azonban a közkiadások csökkentése ezt az indikátort tovább növelheti. Összegezve, bár 2006 óta több lépcsőben jelentősen csökkentették a gyógyszerekre fordított közkiadásokat, ezen intézkedések hatása azonban nem a teljes gyógyszerkiadások mutatójában mérhető. Ezért is lenne indokolatlan bármilyen további kormányzati beavatkozás. 2. táblázat Magyarország, a visegrádi országok és az európai OECD országok főbb egészségi állapot indikátorai Forrás: WHO Health For All Database, (legfrissebb elérhető adatok) *SDR számítás alapja az európai standard populáció KÖVETKEZTETÉSEK A módszertani kérdések hazai relevanciája A korábbi tapasztalatok alapján a teljes gyógyszerkiadások nagyságának nemzetközi összehasonlítása sokszor szolgál indokul a gyógyszer-közkiadások csökkentésére egy adott országban. A közkiadások csökkentésére hazánkban egy olyan rendszert alkalmaznak, amely döntően a gyógyszergyártói befizetések növelésén alapul. A kormányzati kiadáscsökkentő intézkedés során úgy javítják a gyógyszer-közkiadások egyenlegét, hogy kiadják a közösségi forrásokat, majd utána a gyógyszergyártók a kiadások egy részét visszafizetik. A közkiadások egyenlege ezáltal javul, de a kiadási oldal változatlanul magas marad. Annak ellenére tehát, hogy végrehajtanak egy sikeres kormányzati intervenciót, látszólag nem történik javulás a kívánt területen, mert nem arra az indikátorra a teljes gyógyszerkiadásokra könyvelik el az intervenció hatását, amely valójában okot adott arra, hogy végrehajtsák a megszorító intézkedéseket. Egy másik fontos aspektus, hogy Magyarországon a gyógyszer közkiadásoknak a részaránya egyáltalán nem magas, még akkor sem, ha nem korrigáljuk az adatokat a fentebb említett gyártói visszafizetésekkel. Bár a magán gyógyszerkiadások mértéke és részaránya relatíve magas, Javaslatok A gyógyszerkiadások indikátorainak nemzetközi összehasonlítása a mélyebb összefüggések vizsgálata nélkül téves következtetésekhez vezethet. A tanulmány szerzői ezért egységes módszertan kialakítását javasolják a gyógyszerkiadások összehasonlíthatóságának javítására az alábbi szempontok figyelembe vételével: Standard definíció és gyógyszerkör alkalmazása a nemzetközi statisztikai szervezetek részére. A gyógyszerkiadások szintjének korrigálása az ex-post gyártói visszafizetések összegével. A kórházi gyógyszerkiadások becsült nagyságának figyelembe vétele a teljes gyógyszerkiadásokon belül. 12 havi (éves) átlagos valutaárfolyam alkalmazása vásárlóerő-paritás korrekció nélkül. A gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlítása azonos helyzetű országok klaszter elemzése alapján (pl. régió, gazdasági helyzet, egészségügyi finanszírozási modell). Kormányzati beavatkozások esetén a közfinanszírozott gyógyszerkiadások nagyságának és arányának vizsgálata. A lakosság egészségi állapotának és szükségleteinek figyelembevétele a gyógyszerkiadások optimális nagyságának értékelésénél. Összefoglalásul megállapítható, hogy azok a hazai és nemzetközi döntés-előkészítő elemzések, amelyek a fenti tényezőket nem veszik figyelembe, félrevezetőek lehetnek. Az ilyen számítások alapján hozott egészségpolitikai javaslatok nem bírnak kellő tudományos megalapozottsággal, a gyógyszerkiadásokat alul- vagy túlbecsülő tényezők indokolatlan nyomást helyeznek az egyes országokra a gyógyszerkiadások növelésére vagy csökkentésére. IRODALOMJEGYZÉK [1] Okunade AA, Suraratdecha C: The pervasiveness of pharmaceutical expenditure inertia in the OECD countries, Soc. Sci. Med, 2006, 63, [2] Moreno-Torres I, Puig-Junoy J, Raya JM: The impact of repeated cost containment policies on pharmaceutical expenditure: experience in Spain, Eur. J. Health Econ, 2011, 12, [3] Kaló Z, Merész G, Mezei D, Tótth Á, Inotai A: A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalapozottsága és következményei, IME Az egészségügyi vezetők szaklapja. 2012, 11, [4] Inotai A, Pékli M, Jóna G, Nagy O, Remák E, Kaló Z: Attempt to increase the transparency of fourth hurdle implementation in Central-Eastern European middle income countries: publication of the critical appraisal methodology, BMC Health Serv. Res, 2012, 21, 332. [5] OECD (2014), Health at a Glance: Europe 2014, OECD Publishing, eur-2014-en [letöltve: március 27.] [6] Kaló Z, Boncz I, Inotai A: Implications of economic crisis on health care decision-making in Hungary: An op- 43
6 portunity to change? Journal of Health Policy and Outcomes Research, 2012, 1, [7] Anastasaki E, Bradshaw S, Shah S: The Greek health care reform after Troikaʼs involv ement: The potential impact on global pricing and access strategy, Value Health, 2014, 17, A429. [8] Inotai A, Merész G, Kaló Z: A magyar gyógyszerkiadások nagyságának értékelése, Acta Pharm. Hung, 2010, 80, [9] Inotai A, Merész G, Kaló Z: Government reduces public pharmaceutical expenditure in Hungary: rational de - cisions in challenging economic times? Value Health, 2011, 14, A346. [10] Kaló Z, Inotai A, Merész G: International comparison of pharmaceutical expenditure in middle income countries: methodological questions, Value Health, 2012, 15, A21. [11] OECD (2011), Health at a Glance 2011: OECD Indi - cators, OECD Publishing, health_glance-2011-en [letöltve: Március 27.] A SZERZŐK BEMUTATÁSA Inotai András diplomáit a Semmel - weis Egyetemen (gyógyszerész, PharmD, 2007) az Eötvös Loránd Tu - do mányegyetemen (gyógyszerpolitikai és gyógyszergazdaságtani szakértő, 2008) és a Semmelweis Egyetem Dok - tori Iskolájában (PhD, 2011) szerezte óta a Syreon Kutató Intézet vezető munkatársa; fő kutatási területei az egészségügyi technológiák gazdasági elemzése, egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értékelése, betegségteher- és gyógyszerutilizációs vizsgálatok, gyógyszerpolitika és az egészségnyereség mérése ben részt vett a beadványokhoz kapcsolódó egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értékelésére szolgáló HTA checklist kifejlesztésében óta az ELTE egészség-gazdaságtani szakirányú mesterképzésének tantárgyvezető külső oktatója ban a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, a ös elnökségi ciklusban a társaság elnöke. Az International Society of Pharmacoeconomics and Out - comes Research (ISPOR) hivatalos közép-kelet-európai hírlevelének a társszerkesztője, a Journal of Health Policy & Outcomes Research bírálóbizottságának tagja. Három könyv szerkesztője, 3 könyvfejezet szerzője, egészséggazdaságtani területen 28 nemzetközi és hazai lektorált tudományos közlemény szerzője illetve társszerzője. Merész Gergő diplomáit a Szegedi Tudományegyetem szociológia alapszakán (2009) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egészségpolitika tervezés és finanszírozás mesterszakán (2011) szerezte. Gyakornokként dolgozott a Healthware Tanácsadó Kft.-nél valamint a Syreon Kutató Intéz - etnél, 2011 júliusától 2015 júliusáig a Syreon Kutató Intézet munkatársa, valamint az ELTE óraadó oktatója. Szakmai érdeklődése a biostatisztika és epidemiológia tárgykörökre terjed ki. értékelése. Csetneki Kata 2015-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzésén, egészség-gazdaságtan szakirányon. Szakmai gyakorlatát a Pfizer Kft.-nél végezte, jelenleg a Syreon Kutató Intézet munkatársa. Fő érdeklődési területe az árva gyógyszerek egészség-gazdaságtani Kaló Zoltán diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1993), a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán (1995) és a Yorki Egyetem egészségügyi közgazdász szakán (1996) szerezte. PhD fokozatát (2006) a Semmelweis Egye - tem Doktori Iskolájában, a habilitált doktor címét (2011) az ELTE Szocio - lógia Doktori iskolájában szerezte. Az ELTE Közgazdaság - tudományi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak egészség-gazdaságtan szakirányának vezető oktatója, valamint a Syreon Kutató Intézet vezetője. Az Internatio - nal Society of Pharmacoeconomics and Outcomes Re - search (ISPOR) volt igazgatója és kelet-európai vezetője, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnökségi tagja, a Szakmai Kollégium menedzsment és egészség-gazdaságtan tagozatának tagja, valamint a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság elnökségi tagja. Az IME (Az egészségügyi vezetők szaklapja) és a Value in Health Regional Issues szerkesztőbizottság tanácsadó testületének, valamint a Journal of Health Policy & Outcomes Research és a Lege Artis Medicinae (LAM) szerkesztőbizottságának a tagja. 44
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?
VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani
RészletesebbenA Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalapozottsága és következményei
A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalapozottsága és következményei Dr. Kaló zoltán, Merész gergő, elte tátk, syreon Kutató intézet, Mezei Dóra, syreon Kutatóintézet, Dr. tótth
RészletesebbenEgészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak
Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Tagozat: nappali, esti Képzési idő: 4 félév Választható szakirányok: Egészségpolitika tervezés és elemzés Egészség-gazdaságtan Összes kredit:
RészletesebbenB/16. számú melléklet Önéletrajz sablon. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Sétány
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Dr. INOTAI András Cím(ek) Syreon Kutató Intézet, 1142 Budapest, Mexikói út 65/A. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Sétány
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenAz gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%
Terápiahűség javulása Teljes éves egészségügyi költség A gyógyszeripar folyamatosan dolgozik olyan új gyógyászati segédeszközök kifejlesztésén, melyek megfelelnek a betegek elvárásainak, javítják a terápiahűséget
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenHazai gyógyszerkiadások nagysága
Hazai gyógyszerkiadások nagysága A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalpozottsága és következményei Kaló Zoltán, Merész Gergő, Mezei Dóra, Tótth Árpád, Inotai András 2012. július
Részletesebbenegészségügyi gazdasági szemle
egészségügyi gazdasági szemle A Nemzeti Erôforrás Minisztérium és az Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesülete közgazdasági folyóirata 49. évfolyam 6. szám, 2011. december Gyógyszerpiac különszám Tartalom
RészletesebbenPh.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Jeney László Botond
adjunktus Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1999 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenGazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek
Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenProf. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben
Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január
TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2
RészletesebbenMEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg
Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenA haldokló jóléti állam az 1990-es években
VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló
RészletesebbenAddress(es) 119 Thököly út, 1146 Budapest, Hungary Telephone(s) +36 1 787 0083 Mobile: Fax(es) +36 1 220 5768 E-mail andras.inotai@syreon.
Curriculum Vitae Personal information András Inotai PharmD PhD First name(s) / Surname(s) András Inotai Address(es) 119 Thököly út, 1146 Budapest, Hungary Telephone(s) +36 1 787 0083 Mobile: Fax(es) +36
RészletesebbenÖsszefoglaló. Abstract. 1. Háttér
Valójában mennyi közpénzt költünk Magyarországon gyógyszerekre? Vitrai József, Hermann Dóra, Vizi János, Csaba Iván 1 TÁRKI Egészség Tudásközpont Összefoglaló A szerzők az elérhető hiteles források alapján
Részletesebbendr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász
dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenEGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenLengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2
MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenJoint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika
Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenAddress(es) 65A Mexikói út, 1142 Budapest, Hungary Telephone(s) Mobile: Fax(es)
Curriculum Vitae Personal information András Inotai PharmD PhD First name(s) / Surname(s) András Inotai Address(es) 65A Mexikói út, 1142 Budapest, Hungary Telephone(s) +36 1 787 0083 Mobile: Fax(es) +36
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenPwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus
RészletesebbenOktatói önéletrajz Kutasi Gábor
egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Világgazdasági Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 2002-2008 Budapesti Corvinus Egyetem, PhD, Közgazdaságtudományok doktora, Budapesti
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenSebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK
Sebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK Despite enormous challenges many developing countries are service exporters Besides traditional activities such as tourism;
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenEgészség-gazdaságtani modellek szerepe a döntéshozatal előkészítésében
2009/2. Acta Pharmaceutica Hungarica 1 Acta Pharmaceutica Hungarica 79. 00-00. 2009. Egészség-gazdaságtani modellek szerepe a döntéshozatal előkészítésében INOTAI ANDRÁS 1, KALÓ ZOLTÁN 2,3 ÉS MÉSZÁROS
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenNAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, 2011. október 13. TODAY S RESEARCH FOR TOMORROW S HEALTH
Kaló Zoltán Egészs szség-gazdaságtani gtani Kutatóközpont, Eötvös s Loránd Tudományegyetem, TáTKT TK Syreon Kutató Intézet NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai
RészletesebbenF L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.
F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS
RészletesebbenSzolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*
Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit
RészletesebbenRezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi
Rezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi Doktori tézisek Girasek Edmond Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Gaál Péter egyetemi
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenAz egészségügyi rendszer
Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi
RészletesebbenAz egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában
Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Vezetői összefoglaló Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság. április Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenHEALTH ECONOMICS. Sponsored by a Grant TÁMOP /2/A/KMR Course Material Developed by Department of Economics,
HEALTH ECONOMICS Sponsored by a Grant TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041 Course Material Developed by Department of Economics, Faculty of Social Sciences, Eötvös Loránd University Budapest (ELTE) Department
RészletesebbenAz adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó
Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok
RészletesebbenBalatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai
Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Az elmúlt időszakban bejárta a hazai sajtót egy adat, ami az egy főre jutó háztartási fogyasztási
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenÚj földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek
Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek Osskó András A földügyi igazgatás jelentősége a XXI. században Ma már elfogadott a gazdasági élet és a földügyi szakma szereplői részéről, elsősorban a fejlett
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Gallai Sándor
egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Politikatudományi Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1994 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, társadalomtudományi szak, politikatudományi
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenA konferencia orvosoknak kreditpontszerző!
2013. JÚNIUS 19. (SZERDA) IME-META VII. ORSZÁGOS EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI TOVÁBBKÉPZÉS ÉS KONFERENCIA Lehetőség vagy átok a válság? BEST WESTERN HOTEL HUNGARIA (1074 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 90. KONFERENCIASZINT)
RészletesebbenENERGIAÁRAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ OECD ÁLLAMOKBAN ENERGY PRICE DEVELOPMENTS IN HUNGARY AND THE OECD COUNTRIES
Bartha, Z (2015): Energiaárak alakulása Magyarországon és az OECD államokban. Veresné, S. M. - Lipták, K. (szerk.): Mérleg és Kihívások IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia: A Gazdaságtudományi Kar megalapításának
RészletesebbenChapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop
Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:
Részletesebben2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:
RészletesebbenAz Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Jó állam jó rendészet: fókuszban a rendőrség hatékonysága (nemzetközi kitekintés, saját kutatás) Dr. Vári Vince PhD
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenKörnyezetvédelmi adók
Környezetvédelmi adók Energiaadók az EU-ban A knyvd-i adózás fajtái Értékelési szempontok Ökológiai adóreform Hazai zöld költségvetések Knyvédők és a fiskus ellentéte Ki viseli az adóterhet A megvalósíthatóság
RészletesebbenAz Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
RészletesebbenRichter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.
Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.
TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Hideg Éva
egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1969-1974 Marx Károly Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMagyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A lakossági villamos energia és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálata 2013. októberben Módszertani háttér Az alkalmazott módszertan szerint a
RészletesebbenLóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály
Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés
A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related
RészletesebbenAz új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról
Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról Halmosné Mészáros Magdolna, Békés Megyei Képviselô-testület Pándy Kálmán Kórháza, Gyula A minimumfeltétel rendszer az elmúlt több mint 10
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenGondolatok a nemzetközi referenciaárazás témájában. Sinkovits Balázs META ülés, április 11., NEAK nagytárgyaló
Gondolatok a nemzetközi referenciaárazás témájában Sinkovits Balázs META ülés, 2017. április 11., NEAK nagytárgyaló Mit jelent a gyakorlatban a nemzetközi referenciaárazás? Csaknem valamennyi európai ország......különböző
RészletesebbenA magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
Részletesebben