A kockázatkezelés alapjai

Átírás

1 A kockázatkezelés alapjai Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal.

2 Mi is az a kockázat? A kockázat annak lehetőségét jelenti, hogy az elvárt megtérülés egy befektetésen nem teljesül és/vagy elvész a befektetett tőke egésze vagy annak egy része. A szóban forgó pénzügyi termék struktúrájától függően a kockázat többféle okból is adódhat. A kockázatok és azok mértéke előzetesen nem minden esetben határozható meg. A befektetőknek különösen nagy figyelmet kell fordítani az adott pénzügyi eszköz, befektetési termék kibocsátójának hitelképességével kapcsolatban felmerülő kockázatra, amelyet minden esetben, egyedileg kell vizsgálni. 2

3 Általános befektetési kockázatok Deviza kockázat A külföldi devizában teljesített tranzakciók esetében a befektetés megtérülése és teljesítménye nem csak a külföldi értékpapír helyi hozamától függ, hanem erősen függ a vonatkozó külföldi deviza árfolyamváltozásától is, a befektető devizaneméhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy az árfolyam-ingadozások növelhetik, vagy csökkenthetik a befektetés megtérülését, ill. annak értékét. Transzfer kockázat Az ügyletben szereplő országtól függően, a külföldi kibocsátók értékpapírjai további kockázatot jelentenek a tekintetben, hogy a politikai és az árfolyam ellenőrzési intézkedések bonyolultabbá tehetik, vagy akár meg is akadályozhatják a befektetés realizálását. Emellett, a megbízás elszámolásával kapcsolatos problémák is felmerülhetnek. A külföldi deviza tranzakciók esetében, ilyen intézkedések akadályozhatják a deviza szabad konvertibilitását. 3

4 Általános befektetési kockázatok Országkockázat Az országkockázat az adott ország általános hitelképessége. Az ország által jelentett politikai vagy gazdasági kockázatnak negatív következményei lehetnek a tranzakcióban résztvevő, valamennyi adott országban honos partnerre, illetve kibocsátott értékpapírra. Likviditási kockázat A likviditás egy értékpapír megvételének vagy eladásának, ill. pozíció bármely időpontban, aktuális piaci áron történő kizárásának lehetősége. A piac egy bizonyos értékpapírban alacsony forgalmúnak tekintendő, ha egy átlagos (normál kereskedési mennyiségnek megfelelő) eladási megbízás érzékelhető áringadozásokat okoz, és ha az ilyen megbízást nem, vagy csak egy jelentősen alacsonyabb áron lehet teljesíteni. 4

5 Általános befektetési kockázatok Hitelkockázat A hitelkockázat a másik fél mulasztásának lehetőségére utal, pl. a tranzakcióban szereplő valamely fél teljesítésre való képtelenségére vonatkozóan, így például az adott fél nem tud eleget tenni osztalék-, kamat fizetési kötelezettségének, ill. nem képes a tőke esedékességkor történő visszafizetésére. Az ilyen típusú kockázatot visszafizetési vagy kibocsátói kockázatnak is nevezik. Az ilyen kockázatokat besorolásokkal osztályozzák. A besorolás olyan értékelési skála, amelyet adott kibocsátó hitelképességének osztályozásához használnak. A besorolást erre szakosodott hitelminősítők végzik, elsősorban a hitelkockázat és az országkockázat alapján. A besorolási skála az AAA -tól (legjobb hitel besorolás) a D -ig (legrosszabb hitel besorolás) terjed. 5

6 Általános befektetési kockázatok Ár kockázat A kedvezőtlen árfolyammozgások kockázata az egyéni befektetések értékében. A feltételtől függő kötelezettséggel járó tranzakciók esetében (határidős ügyletek, opciós ügyletek stb.) biztosíték (árkülönbözeti követelmény) szükséges, ami a likviditás lekötését jelenti. A teljes veszteség (tőkevesztés) kockázata Annak kockázata, hogy egy adott befektetés teljes egészében értéktelenné válhat. Teljes veszteség adódhat különösen akkor, amikor egy értékpapír kibocsátója már nem képes a pénzügyi kötelezettségei teljesítésére (fizetésképtelen), gazdasági vagy jogi okok miatt. 6

7 Általános befektetési kockázatok Értékpapírok vásárlása hitelre Az értékpapírok hitelre történő megvásárlása fokozott kockázatot jelent, mivel a befektetési eszköz megvásárlása érdekében felvett hitelt a befektetés sikerességétől függetlenül vissza kell fizetni. A hitelköltségek tovább csökkentik a megtérülést. Kamatláb kockázat Annak kockázata, hogy a piacon lévő, jövőbeli kamatláb-mozgások következményeként veszteségek merülnek fel. A kamatlábak emelkedése a piacon csökkenti a rögzített kamatú kötvény piaci árát, míg az ilyen kamatlábak esése emeli a kötvény piaci árát. 7

8 Megbízások fajtájából eredő kockázatok Limitáras és piaci megbízás Ha a vételi és eladási megbízásokat a megbízó piaci utasítással adja meg (nincs limitár), ebben az esetben az ügylet a piacon az adott pillanatban elérhető legjobb áron kerül megkötésre. Ezen a módon a tőke követelmény/eladási haszon bizonytalanok maradnak. Egy vételi limittel a vételár és így a felhasználható tőke összegét is korlátozza a megbízó. A limitár fölött nem történhet vétel. Az eladási limitár a legalacsonyabb elfogadható eladási árat írja elő: semmilyen ügylet nem köthető ez alatt az ár alatt. 8

9 Megbízások fajtájából eredő kockázatok Stop megbízás Stop megbízások megadásával jelentősen csökkenthető az árfolyamkockázat. Fontos megjegyezni, hogy stop megbízás nem teljesül addig, amíg a piacon kialakuló ár nem éri el a meghatározott aktiválási árat. Attól függően, hogy a megbízás milyen termékre, illetve melyik piacra vonatkozik stop piaci és/vagy stop limit megbízás adható meg. Amennyiben az ügyfél stop piaci megbízást ad meg, úgy az aktiválási ár elérésekor, tehát a megbízás teljesülésekor a megbízás piaci megbízásként, vagy limitár nélküli megbízásként lép hatályba. Ilyen esetben a ténylegesen elért ár jelentősen különbözhet a kiválasztott stop árszinttől, főként alacsony likviditású piacon. Stop limit megbízás esetén, amikor a piaci ár eléri az aktiválási árat az ajánlat limit ajánlatként kerül az ajánlati könyvbe. Ebben az esetben a megbízás nem teljesülhet rosszabb áron a megbízásban szereplő limit árnál, azonban különösen alacsony likviditású piacok esetében ekkor fennáll annak a kockázata, hogy a stop ajánlatban szereplő mennyiség egyáltalán nem, vagy csak részben kerül megkötésre, így az ügyfél stop megbízása nem, vagy csak részben teljesül, aminek következtében továbbra is ki van téve a negatív árfolyammozgásnak. 9

10 Tőzsdékből eredő kockázatok, másodlagos piacok A hazai és külföldi tőzsdék eltérő szabályozásából, belső előírásaiból eredő kockázatokat a befektetőnek mérlegelnie kell. Az egyes tőzsdék hatályos előírásai tekintetében a tőzsdék hivatalos honlapján célszerű tájékozódni, amelyek megtalálhatóak: honlapon. A legtöbb másodlagos piacon nincs közvetlen elektronikus összeköttetés, így pl.: a megbízást telefonon kell tovább küldeni. A humán interface igénybevétele hibákhoz és késedelmekhez vezethet. Bizonyos egzotikus piacokon nehézségekbe ütközhet az aktuális piaci árak elérése, beszerzése, ami megnehezíti az ügyfél meglévő pozíciójának értékelését. Egyes másodlagos piacokon végrehajtásra kerülő ügyletek esetén, figyelembe kell venni a földrajzi eltérésből és az adott piac eltérő működési normáiból adódó kockázatokat, ideértve az eltérő kereskedési órákat, amely az értékpapírokkal kapcsolatos megbízások végrehajtásának akadályozásához vagy feldolgozhatatlanságához vezethet. 10

11 Részvények kockázata A részvények olyan értékpapírok, amelyek egy adott részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést testesítenek meg. A részvényesek legfontosabb joga, hogy részesülnek a vállalat nyereségéből, valamint a részvénytársaság közgyűlésén szavazhatnak. Hozam A részvény-befektetések hozama az osztalék kifizetésekből, valamint az árfolyamnyereségekből vagy veszteségekből állnak, és nem lehet biztosan megjósolni azokat. Az osztalék tulajdonképpen az eredmény felosztása a részvényesek között, amint azt a részvényesek a közgyűlésen elhatározzák. Az osztalék összegét egy részvényenkénti abszolút összegben fejezik ki, vagy a részvény névértékének hányadaként. Az osztalékból kapott hozamot a részvényárhoz viszonyítva osztalékhozamnak nevezik. Általában ez jelentősen alacsonyabb, mint a névérték százalékaként megjelölt hozam. A részvény-befektetések nyereségének nagyobb része általában a részvények piaci teljesítményéből/árfolyam alakulásából származik (lásd árkockázat). 11

12 Részvények kockázata Árkockázat A részvényekkel legtöbbször nyilvános tőzsdén kereskednek. Az árak folyamatosan alakulnak, a kereslet és kínálat alapján. A részvényekbe történő befektetések jelentős veszteségekhez vezethetnek. Egy részvény ára általában az adott vállalat üzleti eredményétől, valamint az általános gazdasági és politikai helyzettől függ. Ezen kívül ésszerűtlen tényezők (a befektető érzelmei, a közvélemény, stb.) szintén befolyásolhatják a részvényár alakulását, és így egy befektetés hozamát. 12

13 Részvények kockázata Hitelkockázat Részvénytulajdonosként az ügyfél érdekeltséggel rendelkezik egy vállalatban. Következésképpen, a befektetés a vállalat fizetésképtelensége esetén értéktelenné válhat. Likviditási kockázat A kereskedelmi forgalomban történő értékesítés korlátozható az alacsony forgalmú részvények (különösen a Nem szabályozott Piacon, a tőzsdén kívüli OTC kereskedelemben jegyzett részvények) esetében. Ha egy részvényt több tőzsdén is jegyeznek, ez különbségekhez vezethet a forgalomképességében a különböző nemzetközi értékpapírpiacokon (például egy amerikai részvény jegyzése Frankfurtban). 13

14 Tőzsdei kereskedelmi forgalomba hozott alapok (ETF) A Tőzsdei kereskedelmi forgalomba hozott alapok (ETF-ek) olyan alaprészvények, amelyekkel az értékpapírokhoz hasonlóan, a tőzsdén kereskednek. Egy ETF általában értékpapír-csomagot (például részvénycsomagot) képez, amely egy index összetételét tükrözik, azaz amely követi az indexet, az index által tartalmazott értékpapírokkal és azok aktuális súlyozásával, ezért az ETF-eket gyakran nevezik index részvényeknek. Hozam Az ETF hozama az értékpapírcsomag alapjául szolgáló értékpapírok árváltozásaitól függ. Kockázat Az ETF kockázata az értékpapírcsomagot alkotó értékpapíroktól függ. 14

15 A CFD-k kockázata A CFD (Contract For Difference) olyan derivatíva, mely adott alaptermék tényleges birtoklása nélkül ad lehetőséget arra, hogy a termék árfolyamváltozását kihasználjuk. A CFD-k kereskedelme tőkeáttételes formában lehetséges, vagyis a tényleges érték töredékét kell csak fedezetként rendelkezésre bocsátani az üzleteléshez. Bár a CFD pozíciók nem biztosítanak tulajdonjogot a termékek felett, áruk teljes mértékben követi az alaptermék árfolyamának változását. A CFD egy OTC (Over the Counter) azaz tőzsdén kívüli termék. A CFD egy egyezmény, ami két piaci szereplő között jön létre a termék nyitó, illetve záró ára közötti különbözetre. A profitot illetve veszteséget a vételi illetve az eladási ár közötti különbség és a mennyiség szorzata határozza meg. Hozam A CFD árfolyama teljes mértékben leköveti az alaptermék árának változását, ám a jutalék sokszor benne van a vételi és eladási ár különbségében. 15

16 A CFD-k kockázata Tőkeáttételből eredő kockázat A tőkeáttétes kereskedés nagyfokú fegyelmet igényel a befektetőtől. Fontos, hogy a befektető tisztában legyen azzal, hogy ez növelheti a potenciális profitot, azonban a veszteség mértéke is ennek megfelelően alakul. A befektetőnek pontos információkkal kell rendelkeznie a fennálló rizikóról és azok menedzseléséről, mint például a stop megbízások használatáról a védelem érdekében, főleg erősen váltakozó piacok esetében. Partnerkockázat Mivel árjegyzővel üzletel a befektető, ezért a partnerkockázat nem elhanyagolható. Mindig érdemes alapos információkat beszerezni a leendő partnerről. Adózási kockázat Mivel tőzsdén kívüli adásvételről van szó, ezért eszerint is adózik az ilyen spekuláció. 16

17 A CFD-k kockázata Finanszírozás kockázata A CFD egy tőkeáttételes termék, aminek napon túli megtartása és kereskedése a következőket vonja maga után: Ha a befektetőnek long pozíciója van, a termék után kamatot kell fizetnie, ami a Bankközi Eladási Ráta (LIBOR) alapján kerül számításra, megnövelve a finanszírozó költségeivel. A short pozíció esetében a befektető kamatot kap, ami a Bankközi Vételi Ráta (LIBID) abban a devizában, amiben a CFD kereskedésre került, csökkentve a finanszírozó költségeivel. 17

18 Példa a túlzott kockázatvállalásra A jó kockázatkezelési elvek: A 2%-os szabály Megfelelő pozíció-méretezés Pozitív stop loss / take profit arány Pozíció strukturálása Napi/heti/havi veszteség korlátok Hogyan határozhatjuk meg az optimális kötésszámot 18

19 Példa a 2%-os szabályra A 2%-os szabály kimondja, hogy soha nem szabad a számlaegyenleg 2%- ánál több kockázatot vállalni egy adott ügyleten. Példa: Kovács úr számláján USD van. Tehát a 2%-os szabály szerint egy ügyleten legfeljebb USD-t kockáztathat. Long (vételi) pozíciót köt, EUR/USD-t, de a piac ellene indul (azaz esik). Mekkora piaci elmozdulás esetén veszít t? * 0,0005= 1000 USD Maximálisan elérhető mozgás, kedvezőtlen piaci feltételek mellett: 6 pip! (Valószínűleg Kovács úrnak túl nagy a pozíciója a számla egyenlegéhez képest!) 19

20 Példa a megfelelő pozíció-méretezésre Példa: Kovács úr számláján USD áll rendelkezésre: Long (vételi) pozíciót köt, EUR/USD-t, de a piac ellene indul (azaz esik). Mekkora piaci elmozdulás esetén veszít 1000 USD-t? * 0,0040= 1000 USD Maximálisan elérhető mozgás, kedvezőtlen piaci feltételek mellett: 40 pip! (Látható, hogy a EUR méretű pozíció jobban megfelel Kovács úr számlaméretéhez, mit a EUR méretű.) 20

21 A 2%-os szabály és a helyes pozícióméret együttes alkalmazása Egyes kereskedők, a 3%-os szabályt, míg mások az 1%-osat használják. A magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezők esetleg még ennél is nagyobb veszteséget engednek meg egy-egy ügyleten. Ez természetesen a kereskedési stílustól is függ. Például egy swing-trader *, egy pozíciót több napig tart, amely időtávon az árfolyamok nagyobb elmozdulásra képesek, mint napon belül. Ugyanakkora számlaérték mellett a swing-trader távolabbi stopot, de kisebb pozíciót alkalmaz, míg például egy day-trader nagyobb pozícióval, de szűkebb stoppal dolgozik. A lényeg az, hogy az egy-egy pozíción maximálisan elveszthető összeget a kockázatvállalási hajlandóságunk figyelembe vételével határozzuk meg. Fontos még hozzátenni, hogy a stop szintek meghatározásakor a technikai elemzést is használjuk! * Egy kereskedési stratégia, ahol a kereskedő várhatóan néhány napig tartja a pozícióját. 21

22 Példa a pozitív stop loss / take profit arányra Egy másik szükséges kockázatkezelési elv a pozitív nyereség és veszteség arány, amely rendkívül fontos, mert a megvenni és megtartani és egyéb stop-loss nélküli stratégiák nem működnek a jelenlegi piaci körülmények között. A pozitív nyereség és veszteség azt jelenti, hogy a a take profit távolsága nagyobb, mint a stop loss távolsága. A kettő aránya pozitív. A CME statisztikái azt mutatják, hogy a megkötött devizapiaci ügyletek mintegy 54%-a nyereséges. Úgy még a profik sem juthatnak nagy előnyhöz, ha nem alkalmazzák a pozitív nyereség és veszteség arányt. A kockázat-hozam arányt valahol 1:2 és 1:3 között érdemes meghatározni, de itt is fontos, hogy a stop és take-profit meghatározásakor figyelembe vegyük a technikai elemzés eszközeivel kijelölt támaszokat és ellenállásokat. 22

23 Példa a pozitív stop loss / take profit arányra Példa: Kovács úr nyit egy long (vételi) pozíciót EUR/USD-ben 1,4300-nál. A take-profit szintet 1,4350-nél határozza meg (ez egyenlő 50 pip nyereséggel) Hol kellene lennie a stop loss -nak? Nem messzebb, mint 1,4275, azaz 25pip veszteségnél Hogy miért? Azért, hogy a pozitív nyereség és veszteség arányt biztosítsa. 23

24 Példa a pozíció strukturálására Sokak számára ismerős lehet a mondás, trend is your friend, azaz a trend a barátod, mégis kevesen tudják, hogyan lehet megragadni egy trended és ezzel pénzt keresni. Egy kitörés nem mindig jelenti egy trend kezdetét, sajnos előre nem tudjuk megállapítani, hogy nem egy ú.n. fals kitöréssel van-e dolgunk. A pozíció strukturálásával, azaz a pozícióméret dinamikus változtatásával, más néven a pozíció különböző árszinteken történő vékonyításával nagyobb mozgásokat is meg tudunk fogni, anélkül, hogy extrém kockázatokat kellene vállalnunk. 24

25 Példa a pozíció strukturálására Példa: Kovács úr long (vételi) pozíciót nyit EUR/USD-t 1,4300-on Take profitot határoz meg 1,4350-en (50 pip nyereség) de csak EUR/USD-ra Egy másik pontra is tesz take profitot, mégpedig 1,4375-ön (75 pip nyereség) EUR/USD értékben Úgy dönt, hogy a megmaradt EUR/USD-t az esetleges piaci mozgásokra bízza Amint az első take-profit teljesül, a stoppot felhúzza a nyitó szintre. 25

26 Példa a napi/heti/havi veszteség korlátokra Jó ötlet lehet napi/heti és akár még havi veszteség limiteket is meghatározni. Sikeresen csak akkor kereskedhetünk, ha képesek vagyunk korlátozni veszteségeinket és azok maximális összegét az adott időszak alatt átlagosan megszerezhető profitokhoz igazítjuk. Példa: Kovács úr teljesítményének alakulása az elmúlt hónapban: Ha nyereséges napja van, átlagban napi 50 pip nyereséget realizál Ha veszteséges napja van, átlagosan 75 pip-et veszít Valahányszor eléri az 50 pip veszteséget, aznapra abba kéne hagynia a kereskedést Hogy miért? Azért, hogy a veszteséges kereskedési napok ne semmisítsék meg a felhalmozott nyereségeket. Valamint annak érdekében, hogy egészséges egyensúly álljon be az átlagos nyereségben az átlagos veszteséggel szemben. 26

27 A nem megfelelő kötésszámban rejlő kockázatok A hibás kötésszám alapján két típusú befektetőt különböztethetünk meg: Akik túl sokat kereskednek: Bár betartják az összes fentebb felsorolt szabályt, nem tudják, hogy mikor kéne abbahagyniuk a kereskedést. Jellemzően ugyan hatalmas profitokat tudnak elérni rövid idő alatt, de ezeket, vagy akár ennél többet is veszíthetnek hasonló gyorsasággal. Az ő esetükben a napi maximális veszteség fokozott betartása segíthet. Akik túl keveset kereskednek: Jellemzően ők is betartják az összes kockázatkezelési szabályt, de az első nyereséges ügyletnél abba szokták hagyni az aznapi kereskedést. Általában a megszerzett profitok elvesztésétől félnek. Az ő esetükben a kihagyott lehetőségek miatt borul fel a kedvező arány a nyereséges és veszteséges napok között. 27

28 Megoldás a nem megfelelő kötésszámra Mindkét hiba típusra a megoldás a napi nyereség cél beállítása. Aki túl sokat kereskedik, annak ezen szint elérésekor abba kell hagynia a kereskedést. Aki túl keveset kereskedik, annak nem szabad abbahagynia a kereskedést ezen szint eléréséig. Mindkét kereskedő típusnak abba kell hagynia a kereskedést a napi maximális veszteség szint elérésekor. 28

29 VÉGE 29