9. témakör. Digitális modulációs rendszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "9. témakör. Digitális modulációs rendszerek"

Átírás

1 9. témakör Digitális modulációs rendszerek

2 Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban létez csavart érpár, koax, rádió csatorna, optika, stb... A digitális információk átvitelére szolgáló rendszereket két nagy csoportra oszthatjuk: Alapsávi modulációs rendszerek: a jelet alulátereszt jelleg csatornán továbbítjuk (kábel, TDM) Vivs modulációs rendszerek: a jelet sávátereszt jelleg csatornán továbbítjuk (telefoncsatorna, rádiócsatorna, FDM) A forrásból T idközönként érkez {dk} szimbólumokból a modulátor elállítja az s(t) modulált jelet. A modulált jelet a csatornán különböz zavaró és torzító hatások érik (additív zaj, lineáris és nemlineáris torzítás), majd a jel demodulálásra kerül. A demodulátor feladata a { dk} becsült szimbólumsorozat elállítása.

3 Alapsávi modulációs rendszerek Alapvet pulzus-vivj modulációk: Pulzus amplitúdómoduláció (PAM) Pulzus szélesség moduláció (PDM vagy PWM) Pulzus fázismoduláció Pulzus számosságmoduláció A rendelkezésre álló sávszélesség és jel-zaj viszony mellett a lehet legnagyobb adatátviteli sebességet kis hibaaránnyal a PAM rendszerekben lehet elérni, így erre fókuszálunk.

4 Pulzus-amplitúdó moduláció Adó oldalon a soros bitfolyam 0 és 1 szimbólumait T idközönként a modulátor bemenetére vezetjük és a bittartalomtól függen a kimeneten pozitív ill. negatív impulzusok jelennek meg, amelyeket bizonyos jelformálás után átküldünk a csatornán. Ez az eljárás a kétszint PAM. A vev oldalon T periódusidvel mintavételezzük a jelet és a minta eljelébl következtetünk a küldött szimbólumra. Az adó jelformálása alulátereszt szrvel valósul meg, amely az impulzusok spektrumát sávhatárolja (mivel a csatornán is véges a rendelkezésre álló sávszélesség). Ez az adószr a modulátor része. A vevben célszer egy vevszrt alkalmazni, mely szintén alulátereszt jelleg, és a sávon kívüli zajok és zavarok kiszrésére szolgál, amely a döntés helyességét elronthatja. Ez is végezhet kiegyenlítést is. A PAM adatátvitel modellje:

5 Impulzus-amplitúdó moduláció Lehetséges több állapotú PAM létrehozása is, így egy elemi id alatt több bitnyi információ és átvihet, de az állapotok számának növelésével a döntési szintek közelebb kerülnek egymáshoz, a tévesztés valószínsége megn. Maradván a kétszint PAM vizsgálatánál, a digitális modulációnál nem az alakh jelátvitelre törekszünk, hanem, hogy a vev oldalon a mintavételi idpillanatokban a helyes döntéseket meg tudjuk hozni, minél kisebb hibaaránnyal. Ami zavaró, hogy a T idközönként a rendszer átviteli karakterisztikájából ered impulzusalakok lecseng, ill. sin(x)/x szerint leng szakaszai egymásra hatnak, egymásba átnyúlnak. Ezt nevezzük szimbólumközi áthallásnak (Intersymbol Interference: ISI) Cél az ISI kiküszöbölése legalább az nt mintavételi idpillanatokban! Amire törekszünk, azt idtartományban a következképp lehetne szemléltetni. Az ered idfüggvény ezeknek az elemi jeleknek az összege minden idpillanatban:

6 ISI mentes csatorna A modulátor diszkrét idej bemenettel és folytonos kimenettel rendelkezik. Az impulzus válasz függvénye ha(t). Az üzenetekkel való gerjesztés egy-egy egységimpulzusnak tekinthet a bemenetén. Erre a súlyfüggvényével arányos jellel válaszol. A modulátor súlyfüggvényét tulajdonképp egy adószr határozza meg. A bemeneten a 0 és 1 szimbólumok a -1 és +1 értékre konvertálódnak. Ez a bemen üzenethalmaz. A modulátor kimen jele: Az adószr átviteli karakterisztikája a ha(t) Fourier transzformáltja: Megjegyezzük, hogy a H(f) függvényt a korábbiakban K(j)- nak jelöltük! A vevszr esetében:

7 ISI mentes csatorna Az adó és a vevszr kaszkád kapcsolása miatt az ered átviteli karakterisztika: A mintavételez bemenetén a jel: (A súlyfüggvények pedig konvolválódnak) Az ered függvényt a csatorna karakterisztikája is befolyásolhatja! A mintavételez kimenetén a jel a kt-ik idpontban (a zajtól most eltekintve): ISI mentes átvitel akkor valósulhat meg, ha olyan h(t)-t választunk, amelyre igaz:

8 ISI mentes csatorna A követelményt triviálisan kielégíti egy ideális alulátereszt szr karakterisztika. Ilyen azonban nincs a valóságban. A szr H(f) átviteli karakterisztikával és az inverz Fourier transzformációval meghatározható h(t) súlyfüggvénnyel rendelkezik: h( t) 1/ 2T = H ( jϖ )( azaz _ T ) e j2πft π ) 1/ 2T df sin( π (1/ T ) t) = (1/ T t H(f) h(t) T -1/2T 1/2T -3T -2T -T T 2T 3T t

9 ISI mentes csatorna Nyquist nevéhez fzdik, hogy az ideális karakterisztikát nem kell megvalósítani az ISI kiküszöböléséhez, csupán az alábbi Nyquist kritériumot kell betartani. Mivel a végpontok között nézve mintavételes rendszerrl beszélünk az átviteli karakterisztika periodikus. Erre a periodikus esetre kell, hogy érvényes legyen: Szavakban: A mintavételezésbl adódó periodikus kiterjesztés következtében fellép átlapolódás az átviteli karakterisztikában olyannak kell lenni, hogy kiadódjon a konstans 1 érték.

10 ISI mentes csatorna Ennek a feltételnek minden olyan karakterisztika eleget tesz, amely alulátereszt jelleg és páratlan szimmetriájú (pontszimmetrikus) az 1/2T és a -1/2T pontokhoz tartozó 0,5 függvényértékekre (ezt hívják Nyquist pontnak). Látható, hogy végtelen sok karakterisztika eleget tesz a Nyquist kritériumnak, mivel a frekvencia eloszlásra nem ír el semmit. Látható, hogy az ISI nem szüntethet meg, ha 1/2T sávszélességnél kevesebb áll rendelkezésre. Látható az is, hogy 1/T-nél nagyobb sávszélességre nincs szükség, mert akkor nem érvényesül a kritérium

11 ISI mentes csatorna A Nyquist kritérium szemléltetése id és frekvenciatartományban: A szrkarakterisztikák megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az ered átviteli karakterisztika: Ha túl meredek, akkor nagy lesz az idtartományban az idfüggvény belengése, ami kis idzítési bizonytalanság esetén is nagy tévesztési valószínséget visz a rendszerbe Ha túl lankás, akkor pedig nagy sávszélességet igényel a csatornától Jó kompromisszum az emelt-koszinusz csatorna karakterisztika (ld. elz oldali H(f))

12 ISI mentes csatorna Emelt koszinusz csatorna karakterisztikával megvalósított súlyfüggvény. Ez nem kauzális de eltolással azzá tehet, mint ahogy az ideális szr esetében láttuk. 1 C(f) normalizált frekvencia, T/t β=0.1 β=0.35 β=0.5 β=0.75 β=1 β=0 β=0.5 β= a lekerekítési paraméter

13 ISI mentes csatorna Amennyiben az oszcilloszkópot a kinyert órajellel szinkronozzuk és felrajzoljuk egymásra a vonali jelalakokat, akkor a szemábrához jutunk. A szemábra jól mutatja azt az optimális idpillanatot, amikor a legnagyobb valószínséggel tudunk helyes mintát venni. Ez a szem legnagyobb nyílása. A mintavételi idpillanatban, ha ISI mentes a csatorna, akkor az aktuális szimbólum tisztán 1 vagy -1 értéket ad, a megelz szimbólumok lengései ekkor 0 additív értéket hoznak a mintavételbe. optimális mintavételi idpillanat (nt) A zaj és a jitter a jelhez adódva csökkentik a szem nyílását, így a döntés jóságát.

14 ISI mentes csatorna Különböz lekerekítési paraméterek esetében a szemábra: 1.5 Eye Diagram 1.5 Eye Diagram Amplitude 0 Amplitude Time Time 2 Eye Diagram Amplitude Time

15 A bithiba valószínsége Eddig nem foglalkoztunk az ISI mentes csatorna additív zajával. Most ennek hatását vizsgáljuk. Additív Gauss zajt feltételezve keressük annak valószínségét, hogy a vett üzenet nem egyezik meg a küldött üzenettel. Az eredményt grafikusan, a jel-zaj viszony függvényében adjuk meg.

16 Vonali kódok ITU-T G703 2Mb/s-os interfészen Az átviteltechnikában az alábbi f szempontokat is figyelembe kell venni: A vonali jelnek ne legyen DC tartalma Az órajel kinyerhet legyen, ne legyen sok 0 egymás után a vonalon Ennek megfelelen nem kétszint PAM-ot használnak hanem AMI (Alternate Mark Inversion) álháromállapotú kódokat. Az értékkészlet: -1, 0, +1. A vonalon a bipoláris szabálynak megfelelen minden 1 impulzus eljelét ellenkezre váltják. Így a DC nulla lesz. A hosszú 0 sorozatokat pedig különleges bipoláris szabály sértésekkel jelölten, impulzus mintázatokkal váltják ki (pl. HDB3). Így az órajel kinyerése is biztosított, és nem függ az információtartalomtól.

17 Vonali kódok ITU-T G703 2Mb/s-os interfészen 2Mb/s-os ITU-T G703 (E1) interfész jel (75 Ohm-on) A vételi oldalon a kiegyenlítés után (zajmentes. szimulált és additív zajjal terhelt eset): Nem optimálisan kiegyenlített vonal szemábrája:

18 Vonali kódok Ethernet interfészeken Az Internet protokoll stack: Az Ethernet keret: Soros átvitel. A byte-ok átvitele felülrl lefelé történik. A bitek átvitele az LSB-tl az MSB felé történik.

19 Vonali kódok Ethernet interfészeken Réz alapú Ethernet átvitelé fejldése: 1990: 10BASE-T 1995: 100BASE-TX 1999: 1000BASE-T (gigabit over UTP) 2006: 10GBASE-T (10gig over UTP) Átviteli közegek (max. 100m-re): Class C, Cat-3: 100 Ohm csavart érpár, max. 16MHz-ig specifikált Class D, Cat-5: 100 Ohm csavart érpár, max. 100MHz-ig specifikált Cat-5e: 100 Ohm csavart érpár, max MHz-ig specifikált Class E, Cat-6: 100 Ohm csavart érpár, max MHz-ig specifikált Class F, Cat-7: 100 Ohm csavart érpár, max MHz-ig specifikált A specifikáció az áthallás paramétereket is tartalmazza (NEXT, FEXT) Jelölések (rég-új): Magyarázat: UTP -U/UTP UTP: unshielded twisted pair FTP -F/UTP FTP: foil screened twisted pair S-FTP -SF/UTP STP: shielded twisted pair S-STP -S/FTP

20 Vonali kódok Ethernet interfészeken 10Base-T: Egy érpár TX, egy érpár RX Két állapotú Manchester vonali kódolás 10Msymbol/s 1 bit/szimbólum átvitel Adatátviteli sebesség: 10Mb/s 100Base-TX (FE): Egy érpár TX, egy érpár RX MLT-3 vonali kódolás 125Msymbol/s 4B/5B blokk-kód: 0,8 bit/symbol Adatátviteli sebesség: 100Mb/s Min 80MHz sávszélesség: Cat-5, Cat-5e

21 Vonali kódok Ethernet interfészeken 1000Base-T (GE): Négy érpár TX, négy érpár RX (hybrid, DSP visszhang elnyomás) 4D-PAM5 vonali kód 125Msymbol/s érpáronként 5x5x5x5=625 konstellációs pont 256 használt, azaz 8bit/symbol id (a többi redundancia) Adatátviteli sebesség: 1Gb/s Min 80MHz sávszélesség: Cat-5e, Cat-6 10GBase-TX (10GE): Négy érpár TX, négy érpár RX 4D-PAM16 vonali kód 800Ms/s érpáronként 16x16x16x16=65536 konstellációs pont blokk-kód után 4x3,125bit=12,5bit/symbol id Adatátviteli sebesség: 10Gb/s Min 500MHz sávszélesség: Cat-6, Cat-7

22 Vonali kódok Ethernet interfészeken FE átvitel esetén példa a kiegyenlítés jelentségére: Cat-5e kábel csillapítása (100m) A kiegyenlít áramkör átviteli karakterisztikája és az ered átviteli karakterisztika

23 Vonali kódok Ethernet interfészeken 100Base-T kiegyenlítés nélkül és kiegyenlítéssel (mért szemábrák)

24 Vonali kódok Ethernet interfészeken Idegen zajok és áthallások elleni védekezés jelentsége GE rendszerekben megn, 10GE rendszerekben pedig kritikus!

25 Vivs modulációs rendszerek Lehetvé válik a csatorna többszörös kihasználása a vivfrekvenciák szerint elválasztva. Bináris jel továbbítása az ismert analóg modulációs módszerekkel az alábbiak szerint lehetséges. Ebben az esetben a PAM impulzusok egy modulátor bemenetére kerülnek: Amplitúdó billentyzés (ASK) Amplitude Shift Keying Frekvencia billentyzés (FSK) Frequency Shift Keying Fázis billentyzés (PSK) Phase Shift Keying AM/DSB a moduláló PAM jel alapsávi impulzusformálás után A legutóbbi módszer igényli a legkisebb átviteli sávszélességet, hiszen a moduláló jelet sávkorlátoztuk, praktikusan a Nyquist kritériumnak megfelelen.

26 Vivs modulációs rendszerek Jelalakok a bemen bináris adatok függvényében:

27 ASK Véletlen bináris jellel modulálva a teljesítménysrség spektrum (Gd(f) a moduláló jel teljesítménysrség spektruma): Ez maga a viv Koherens demoduláció: igényli a viv fázishelyes ismeretét Nem koherens demoduláció: burkolódetektor

28 PSK Véletlen bináris jellel modulálva a teljesítménysrség spektrum (Gd(f) a moduláló jel teljesítménysrség spektruma): Annyiban különbözik az ASK spektrumától, hogy nem tartalmaz fc-n vivt. A sávszélesség igény ugyanaz. Koherens demoduláció szükséges ebben az esetben: a demodulátor igényli a viv fázishelyes ismeretét.

29 PSK Négyállapotú fázismoduláció: 4PSK vagy QPSK A fázis egy referenciajel fázisához, vagy a megelz jelfázishoz is viszonyítható (DPSK) Mivel nem kell külön referencia vivt átvinni, a DPSK gyakrabban alkalmazzák. Ekkor az elz jelállapot fázisához viszonyított megváltozás hordozza a dibit információt.

30 FSK A modulált jel folyamatos fázisú FM hullámforma. Kis sebesség adatátvitelt tesz lehetvé Sávszélesség kihasználása nem olyan jó, mint a PSK esetében. Nem koherens demoduláció: egyszer frekvenciamérés, egyszer konstrukció

31 Kvadratúra moduláció A kvadratúra modulátor és demodulátor az alábbi ábrán látható. Ezen az elven két független csatorna jele vihet át úgy, hogy a sávszélesség igény nem változik. Diszkrét idej rendszerek esetében a bemenetekre PAM impulzussorozat kerül.. Az AM esetében tanult elvek alapján a demoduláció koherens. Ha nem tudnánk biztosítani a viv fázishelyes detektálását, áthallás keletkezne a csatornák között. A bemeneti csatornák jelei sávkorlátozottak.

32 QPSK moduláció A QPSK kvadratúra fázisbillentyzéses modulációt két PAM modulátorral és egy kvadratúra modulátorral hozhatjuk létre. A QPSK modulátor és demodulátor: A bemeneti PAM-ok kétszintek. A konstellációs ábra:. A demoduláció lehet koherens, de választhatjuk a DPSK módot is. Ebben az esetben nem kell a vivót külön átvinni. A dibitek a fázisváltozáshoz lesznek hozzárendelve.

33 QAM A kvadratúra amplitúdó moduláció a QPSK-ból származtatható, de a PAM állapotok kettnél több állapotot is felvehetnek. Ha négy állapotot különböztetünk meg csatornánként, akkor kapjuk a 16- QAM-et. A kostellációs ábra 16-QAM esetében:. A demodulátorok kimenetén, a mintavételez, dönt áramkör után eláll a PAM állapotokhoz rendelt bináris tartalom. A modulátorban a PAM impulzusok jelalak-formálásával redukálható a jel sávszélesség igénye és elállítható az ISI mentesség (Nyquist).

34 QAM 16-QAM konstellációs ábrák megjelenési formái:. Négyzetes elrendezés 16-QAM 16 állapotú APSK Léteznek pontos QAM rendszerek is. De minél nagyobb a pontsrség, annál kiesebb zaj engedhet meg a csatornákban, amely a döntéseket meghamisíthatja.

35 QAM 128 állapotú QAM (ITU-T V32bis., 14,4 kbps) konstellációs ábrája: Modulációs sebesség = 1/T=2400 Baud Adatátviteli sebesség = 2400*6=14400 bit/s Egy elemi jel id alatt (T) 7 bitnyi információt vihetünk át. A 7 bitbl 1 redundancia a hibajavítás érdekében.. Az ITU-T V.34-es modem 1664 konstellációs pontot használ. Adatátviteli sebesság=33,6 kbit/s.

36 ADSL ADSL: Asymmetric Digital Subscriber Line vagyis Aszimmetrikus Digitális Elfizeti Vonal. 256-QAM modemek egymás mellett khz-es frekvencia raszter. 8bit. Modulációs sebesség=4 kbaud, Adatátviteli sebesség=4000*8=32kbit/s modemenként. Max 256 viv definiált. Adaptív modemvezérlés. POTS esetében: Downstream (letöltés): max 223 viv. Adatátviteli sebesség max kbit/s. Upwnstream (feltöltés): max 26 viv. Adatátviteli sebesség max 832 kbit/s.

37 xdsl Az xdsl technológiák spektrális jellemzi és az adatátviteli sebességeik a réz érpár hosszának függvényében:.

38 Ethernet L1 (optika) 100Base-X (100M optikai interfészek) (SFP) 100Base-SX (850nm, MM, max 550m) 100Base-FX (1310nm, SM, max 2-10km) Without signal Processing With Signal processing 1000Base-X (1G optikai interfészek) (SFP) 1000Base-SX (850nm, MM, max 220 m (62.5/125 µm fiber) és 550 m (50/125 µm fiber)) 1000Base-LX (1310nm, SM, max 5-10km) 1000Base-ZX (1550nm, SM, max 70-80km 10GBase-X (10G optikai interfészek) (SFP+, XFP) 10GBase-SR (850nm, MM, max 80 m (62.5/125 µm fiber) és 300 m (50/125 µm fiber)) 10GBase-LR (1310nm, SM, max 10-25km) 10GBase-ER (1550nm, SM, max 40km) 10GBase-ZR (1550nm, SM, max 80km)

39 Ethernet L1 (optika) 40GBase-X (40G optikai interfészek) Kliens LAN és vonali oldalon is (CFP) Fix vonali adók DWDM 50G raszterhez 100GBase-X (100G optikai interfészek) Kliens LAN oldali CFP-k (4 lambda WDM) Fix vonali oldali adók: 100G DWDM LH OCLD, 50G raszter (ld. következ slide)

40 100G Ethernet PHY (Ciena megoldása) Elnyök: 100G interfész olcsóbb (lesz!), mint 10x10G WDM rendszerekben jobb hullámhossz kihasználás Optikai szál, mint fizikai közeg kell sávszélességet biztosít FEC (Forward Error Correction) alkalmazása a zajérzékenység csökkentése érdekében Követelmény: 50GHz-es DWDM raszterhez illeszkedjen, ne növekedjen a sávszélesség igény DSP és A/D áramkörök fizikai sebességkorlátait is figyelembe kell venni Moduláció: DP-QPSK (dual polarization quadrature phase shift keying ) QAM elv, koherens vev! Két OFDM viv egy 50G raszteren belül 100Gbps / 8 modulációs sebesség (8 csatorna) Nem sokkal rosszabb terjedési paraméterek a 10G-nál! Duál polarizáció egy optikai szálban:

41 100G Ethernet PHY Adó (Modulátor) sematikus vázlatok: Koherens vev (Demodulátor) sematikus vázlatok:

42 Csatornakapacitás Az információ közlésének sebessége: Egy üzenet továbbítására szánt id: T Az üzenetek továbbításának sebessége a modulációs sebesség: Az adatátviteli sebesség (információátviteli sebesség, ha az entrópia max.): Soros csatornán: Párhuzamos csatornán:

43 Csatornakapacitás Valóságos, folytonos jelet átviv, zajos csatornát feltételezve: Belátható, hogy ha a modulációs sebességet növeljük, akkor az üzeneteket reprezentáló jelelemek (impulzusok) szélessége csökken, így a jel sávszélesség igénye n. Határt szab tehát a csatorna sávszélessége. Ha az üzenethalmazban az üzenetek számát (s) növeljük, akkor pedig a csatorna zaja korlátoz. A maximális információátviteli sebesség és a csatorna fizikai jellemzi közötti kapcsolatot Shannon írta le (1948) (A csatornán fehérzajt feltételezve!)

44 Csatornakapacitás Grafikusan ábrázolva:

45 Csatornakapacitás Értelmezése, jelentsége: 1. C-t megszabja a B és a Pjel/Pzaj 2. A B és a Pjel/Pzaj egymásra átválthatók. (kisebb B is elég, ha javul a jel/zaj viszony) 3. A C egy elméleti határ. Nem érjük el, mert -A modulációink hatékonysága nem maximális -Nem mindig maximális az entrópia -A fehérzajon kívül még más zavaró tényezk (zaj) is jelen vannak a csatornán. Példa: Egy POTS (hagyományos telefon) összeköttetés csatornakapacitására: Ma ezt a sebességet csak megközelíteni tudjuk, amennyiben modemkapcsolatban állunk egy partnerrel a telefonhálózaton keresztül (nem ADSL!).

46 Multiplex eljárások A teljesség igénye nélkül: Kezdetben dedikált trunk vonalak és áramkörök FDM (Frequency Division Multiplexing) TDM (Time Division Multiplexing) WDM (Wavelength Division Multiplexing) + TDM SST-CDMA (Spread Spectrum Technique-Code Division Multiple Access) OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplex)

47 FDM Frekvenciaosztás elvén jobb sávszélesség-kihasználás Pont-pont kapcsolatok, fként rézen, mikrohullámon De alacsony stabilitás, kis megbízhatóság Vannak alkalmazások, ahol továbbra is van létjogosultsága FDM MPX f FDM DMPX f1 f2 f1 f2

48 TDM Idosztás elvén alapuló jobb sávszélesség-kihasználás Összetett struktúrák, rézen, mikrohullámon, optikán Magas fokú stabilitás, nagy megbízhatóság, védelmi képességek A digitális technika minden elnyét kihasználja PDH, SDH 1 2 TDM MPX 1.cs. jele 2.cs. jele 3.cs. jele 4.cs. jele 1.cs. jele t TDM DMPX

49 WDM Hullámhossz osztás elvén alapuló jobb sávszélesség-kihasználás Összetett struktúrák, optikán Magas fokú stabilitás, nagy megbízhatóság, védelmi képességek TDM technológiával ötvözve a digitális technika és az optikai átvitel elnyeit nyújtja DARPA projekt: 100 hullámhosszon 100G Ethernet, egy optikai szálon 10Tbit/s!!!!! fekete-fehér intf. színezett interfész C1 TP λ λ TP C1 C2 C3 TP TP λ λ WDM Multiplexer λ λ λ λ WDM Demultiplexer λ λ TP TP C2 C3 C4 TP λ λ TP C4

50 WDM ITU-T G652 optikai szál (single mode) csillapítás-karakterisztikája. A CWDM rendszerek (Coarse WDM) 8, 16 ill. 18 csatornát biztosítanak (1310nm-1610nm) A DWDM rendszerek (Dense WDM) 40, 80 ill. 160 csatornát biztosítanak (100, 50, 25GHz raszter)

51 SST-CDMA Pl. 3G, UMTS rendszerek (5MHz sávszélesség igény) Az adatátviteli sebesség növelése a cél a rádiós rendszerekben: A csatornakapacitás jelentségébl: A B és az S/N átválthatók egymásba. A B növelése hatékonyabb, mert nem logaritmikusan alakul. B-t a szükségesnél jobban növelve a jelteljesítmény nagy frekvenciatartományon szóródik szét. A jelspektrum a zajspektrum alá is kerülhet! A keskenysávú zavarokra, interferenciákra érzéketlen. Jól elrejthet, titkosítható. Spektrumszórás kódolással vagy frekvencia ugrásokkal. Ortogonális kódokkal több csatorna adható össze ugyanabban a frekvenciasávban. Ezzel növekszik a teljesítménysrség spektrum. Az összegjelet az ortogonális kódokkal külön-külön demodulálva, megkapjuk az eredeti információt. Ez a kódosztás (CDMA).

52 OFDM IEEE a, g, n szerinti WLAN eszközök használják Sávszélesség: B=N/T Keskenysávú ortogonális vivket alkalmaz egy csatornán belül. Ez is SST. Nagy számú, a többutas terjedésbl adódó interferencia miatt kis sebesség átviteli csatorna A vivfrekvenciák nagyon közel vannak egymáshoz. Megoldás: Nyquist feltétel érvényesítése a frekvenciatartományban. Így ahol az egyik vivnek maximuma van, ott a többi zérushellyel rendelkezik. FFT, IFFT alkalmazása A szimbólumok az egyes vivket QAM modulálva párhuzamosan kerülnek átvitelre.

53 Ajánlott irodalom Géher: Híradástechnika Elek-Kovács: Híradástechnika példatár Dr Henk-Németh: Távközl hálózatok Dr. Dárdai: Mobil távközlés

Digitális adatátvitel analóg csatornán

Digitális adatátvitel analóg csatornán Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban létez csavart érpár, koax, rádió csatorna,

Részletesebben

9. témakör. Digitális modulációs rendszerek

9. témakör. Digitális modulációs rendszerek 9. témakör Digitális modulációs rendszerek Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban

Részletesebben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás

Részletesebben

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Lódi Péter(D1WBA1) Bartha András(UKZTWZ) 2016. október 24. 1. Mérés célja Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2016.10.24.

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Agenda Előzmények Gigabit Ethernet 1000Base-X 1000Base-T 10 Gigabit Ethernet Networkshop 2002. Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet

Részletesebben

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ] Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

Híradástechnika I. 2.ea

Híradástechnika I. 2.ea } Híradástechnika I. 2.ea Dr.Varga Péter János Spektrum ábra példa Híradástechnika Intézet 2 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2

Kommunikációs hálózatok 2 Kommunikációs hálózatok 2 A fizikai rétegről Németh Krisztián BME TMIT 2017. márc. 27. Hajnalka névnap Színházi világnap A whisk(e)y világnapja :)* *Skót, kanadai, japán: whisky, ír, amerikai: whiskey

Részletesebben

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 2. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk Miért van szükség modulációra? 3 hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne,

Részletesebben

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) 11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2013.február 21. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az anyag beosztása (1) Bevezető áttekintés,

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok

Számítógépes Hálózatok Számítógépes Hálózatok 2. Előadás: Fizikai réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring 2016 by S. Laki Fizikai réteg

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi MERRE TART A HFC Koós Attila Gábor, Veres Zoltán - 2018.11.07, Balatonalmádi TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Frekvenciasávok bővítése 3. HFC hálózatok fejlődése 4. Docsis technológiák, szabványok 5. Legújabb

Részletesebben

Hírközléstechnika 2.ea

Hírközléstechnika 2.ea } Hírközléstechnika 2.ea Dr.Varga Péter János Modulációk 2 Miért van szükség modulációra? hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ Hírközlő csatornák a gyakorlatban Fizikai szintű kommunikáció 2.2013.február 26. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az előző előadáson

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2016. február 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS 2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS Mi az UWB? Hot new topic. Más elnevezések: impulzus rádió, alapsávi rádió, vivő- mentes rádió. Az USA védelmi minisztériuma használta először az UWB elnevezést

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2017. február 14. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

10 Gigabit Ethernet. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu

10 Gigabit Ethernet. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu 10 Gigabit Ethernet Jákó András jako.andras@eik.bme.hu Tartalom MAC XGMII WIS 8B/10B PCS LDPC PCS PHY AN MDI Medium Medium Medium Medium 10GBASE-R 10GBASE-W 10GBASE-X 10GBASE-T Networkshop 2006. 10 Gigabit

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

Hálózati architektúrák és protokollok

Hálózati architektúrák és protokollok Hálózati architektúrák és protokollok Fizikai réteg Topológiák - Átviteli közegek és tulajdonságaik - Jelkódolások http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/ Készítette: Perjési András (andris@aries.ektf.hu)

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

Számítógépes Hálózatok ősz Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Számítógépes Hálózatok ősz 2006 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel 1 Alapsáv és szélessáv Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2014.február 20. Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu Az anyag beosztása

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

Szenzorok jelátvitele

Szenzorok jelátvitele PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Szenzorok jelátvitele Forrás és irodalom Lambert Miklós: Szenzorok elmélet (ISBN 978-963-874001-1-3) Bp. 2009 A. Bharathidasan V. A. S. Ponduru: Sensor

Részletesebben

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs Wireless technológiák 2011. 05. 02 Meretei Balázs Tartalom Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Szabványok Csatorna hozzáférés PTP - PTmP Mire figyeljünk Az építés új szabályai SNR,

Részletesebben

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet 2G rádiós interfész (Um) Um TDMA elvű, UL és DL külön vivőn

Részletesebben

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Unicast, Multicast, Broadcast. Hálózatok mérete

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Unicast, Multicast, Broadcast. Hálózatok mérete Szignálok, Adatok, Információ Számítógépes Hálózatok 2008 3. Alapfogalmak, Fizikai réteg: Digitális kódok, önütemező kódok, alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Információ

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 3. Alapfogalmak, Fizikai réteg: Digitális kódok, önütemező kódok, alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel 1 Szignálok, Adatok, Információ Információ

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

Számítógépes Hálózatok Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Számítógépes Hálózatok 2007 3. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel 1 Alapsáv és szélessáv Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE ALAPFOGALMAK VEZETÉKES HOZZÁFÉRÉS Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Részletesebben

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez OFDM mérés Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113.

Részletesebben

Híradástechnika I. 7.ea

Híradástechnika I. 7.ea } Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások

Részletesebben

5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok

5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok 5. témakör Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok Szögmoduláció Általánosan felírva a vivőfrekvenciás jelet (AM-nél megismert módon): Amennyiben a vivő pillanatnyi amplitúdója

Részletesebben

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások Előírt laboratórium, önálló feladat Kivonat Egy elméleti összefoglaló arról, hogy a jelenleg használt Wi-Fi és Bluetooth modemek milyen modulációs

Részletesebben

Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés

Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés Távközlési és Médiainformatikai Tanszék () Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés Moldován István Navigációs és helyalapú szolgáltatások és

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Infokommunikációs alapfogalmak Vezetékes beszédkommunikáció Dr. Babarczi Péter - Dr.

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2013. szept. 24. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 A jelátvitel fizikai közegei 4 A telekommunikáció elektromágneses spektruma Frekvencia (Hertz) 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7

Részletesebben

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag

Részletesebben

Vezeték nélküli helyi hálózatok

Vezeték nélküli helyi hálózatok Vezeték nélküli helyi hálózatok Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu ELMÉLETI ALAPOK Vezeték nélküli helyi hálózatok Dr. Lencse

Részletesebben

12. ADSL szolgáltatás

12. ADSL szolgáltatás 12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 28-30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2017

Választható önálló LabView feladatok 2017 1) Alapsávi vezetékes átvitelben használt modulációs eljárások I. Egy elméleti összefoglalót kérek annak bemutatására, hogy alapsávi telefonmodemek milyen modulációs eljárással kommunikálnak, és hogyan

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Második házi feladat 2 AM és FM analóg jel modulációja esetén Forrás:

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2

Kommunikációs hálózatok 2 Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2017. febr. 28. Antónia, Elemér névnap A tél utolsó napja :) Finnország: a Kalevala napja A tárgy felépítése 1. Bevezetés

Részletesebben

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer DENK ATTILA Orion ÉH ÖSSZEFOGLALÁS A közlemény 13 GHz-es frekvenciasávban működő DRF 13/03 06 típusú rádiórelé rendszert ismerteti. A berendezés

Részletesebben

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű Digitális műsorszórás Tanfolyam tematika Előadó: Dr. Kovács Imre Videójel, videó formátumok, digitalizálás Videó és audió kompresszió Egyetemi adjunktus Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait!

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait! Ellenőrző kérdések A mérés elején öt kérdésre kell választ adni. Egy hibás válasz a mérésre adott osztályzatot egy jeggyel rontja. Kettő vagy annál több hibás válasz pótmérést eredményez! A kapcsolási

Részletesebben

Távközlı hálózatok és szolgáltatások

Távközlı hálózatok és szolgáltatások Távközlı hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlı és kábel-tv hálózatokon Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2012. szept. 19. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése

Részletesebben

A fizikai réteg. Hardver építőelemek. Az adat kommunikáció elméleti alapjai

A fizikai réteg. Hardver építőelemek. Az adat kommunikáció elméleti alapjai A fizikai réteg Hardver építőelemek Az adat kommunikáció elméleti alapjai 1 Matematikai bevezetés (Emlékeztető lin. algebrából) Skaláris szorzatos terek Norma Ortogonalitás Fourier-együtthatók Legjobb

Részletesebben

12. ADSL szolgáltatás

12. ADSL szolgáltatás 12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.

Részletesebben

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 2011. május 19., Budapest Alapfogalmak, fizikai réteg mindenki által l ismert fogalmak (hobbiból azért rákérdezhetek k vizsgán): jel,

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 4. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok

Részletesebben

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2016. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja sokvivős

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 7. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. VoIP 4. Kacsolástechnika

Részletesebben

UWB. Bevezetés Elmélet Alkalmazások

UWB. Bevezetés Elmélet Alkalmazások UWB Bevezetés Elmélet Alkalmazások Az UWB áttekintése (Elméleti alapok) 2006 UWB impulzus Nagyon rövid, nagyon széles spektrumú impulzusok Kis energiatartalom Teljesítmény sőrőség spektrum (def): PSD =

Részletesebben

Searching in an Unsorted Database

Searching in an Unsorted Database Searching in an Unsorted Database "Man - a being in search of meaning." Plato History of data base searching v1 2018.04.20. 2 History of data base searching v2 2018.04.20. 3 History of data base searching

Részletesebben

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. Tartalom Bevezető HFC technológia határai Passzív Optikai Hálózatok PON jövő HFC Technics Kft. A HFC Technics Kft. szolgáltatási és termék kínálata

Részletesebben

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2016. ápr. 4. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv és optikai hálózatokon

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

Híradástechikai jelfeldolgozás

Híradástechikai jelfeldolgozás Híradástechikai jelfeldolgozás 13. Előadás 015. 04. 4. Jeldigitalizálás és rekonstrukció 015. április 7. Budapest Dr. Gaál József docens BME Hálózati Rendszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.hu

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája. Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája. Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 3. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

A klasszikus Ethernet leggyakoribb típusai. 185 m BNC. 10Base-T sodrott érpár 100 m RJ45 A kábel 4 érpárjából 2 érpárat használ.

A klasszikus Ethernet leggyakoribb típusai. 185 m BNC. 10Base-T sodrott érpár 100 m RJ45 A kábel 4 érpárjából 2 érpárat használ. AST_v3\ 2.2. 2.2.5. A vezetékes átviteli közegek A fizikai réteg célja az, hogy küldött bitek egyenként és pontosan érkezzenek meg a vevő oldalára. Ezt a célt alapvetően kétféle közeg igénybevételével

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2007. szet. 14. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok 4. témakör Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok A moduláció Célja: Spektrumformálás 1.) Az átviteli csatornához igazítani a jelspektrumot (átviteli rendszer áteresztő sávja, elektromágneses

Részletesebben

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV lab xdsl technológiák Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem xdsl technológiák helye Központ távolsága Műholdas - VSAT 10km 5km Vez. nélküli helyi hurok,

Részletesebben

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli helyi hurok, Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli helyi hurok, Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV lab xdsl technológiák Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem xdsl technológiák helye Központ távolsága Műholdas - VSAT 10km Vez. nélküli helyi hurok, 5km

Részletesebben

Fizikai szintű kommunikáció. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon

Fizikai szintű kommunikáció. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon Fizikai szintű kommunikáció Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 1 Az anyag beosztása (1) Bevezető áttekintés, hálózatok és rendszerek példái. Alkalmazások és szolgáltatások. Követelmények a hálózattal

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 2. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Alapfogalmak Referenciamodellek Fizikai réteg Knoppix Live Linux bevezető Áttekintés Alapfogalmak Számítógép-hálózat:

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL

Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2016. márc. 21-22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv és optikai hálózatokon

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. Átviteli közegek

Hálózatok. Alapismeretek. Átviteli közegek Hálózatok Alapismeretek Átviteli közegek Az átviteli rendszer kiválasztásának főbb szempontjai: Sávszélesség Átviteli hibaarány (pl. zajérzékenység) Link maximális hossza Terjedési késleltetések (átviteli

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 1.ea Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím:

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben