NATURAL GAS TRANSPORTATION Chapter 10-2

Átírás

1 NATURAL GAS TRANSPORTATION Chapter 0- László Tihanyi PhD Prof. emeritus

2 Orifice meter The orifice plate flowmeter, the most common of the differential pressure (DP) flowmeter family, is also the most common industrial flowmeter. It is apparently simple to construct, being made of a metal plate with an orifice that is inserted between flanges with pressure tappings formed in the wall of the pipe. It has a great weight of experiencie to confirm its operation. The flow close to the orifice plate will converge toward the orifice hole, possibly causing a recirculation vortex around the outside corner of the wall and orifice plate.

3 Orifice meter (plate geometry) The plate. Some details of the plate geometry are shown above for a pipe of diameter D and with an orifice diameter of d. The plate must be flat with parallel faces, and concentric. Flatness is defined in the standard. The upstream face is the most critical because this has a strong effect on the flow entering the orifice. The plate may have to be rather thick to withstand the forces due to the flow. 3

4 Orifice meter (Corner tappings) Pressure tappings. There are three standard methods of sensing the pressure drop across the orifice plate: D and D/ tappings, flange tappings, and corner tappings. pressure tappings Corner ring with annular slot 3 Orifice plate 4 Corner individual tappings Sarokmegcsapolás esetén a mérőperemre vonatkozó feltételek az alábbiak: d,5 mm; 50 mm D 000 mm; 0, β 0,75; Re(D) 5 000, ha 0, β 0,56; Re(D) β, ha β > 0,56. Source: ISO 567-4

5 Orifice meter (flange taps) Legend: flange tappings Karima megcsapolás esetén az alábbi feltételek érvényesek: d,5 mm; 50 mm D 000 mm; 0, β 0,75; Re(D) és Re(D) 70 β. 5

6 Orifice meter Commercial system for removing and replacing plates on line 6

7 Orifice meter (The plate) 7

8 Orifice meter Commercial system for removing and replacing plates on line 8

9 Orifice meter Commercial system for removing and replacing plates on line 9

10 Orifice meter (The plate) 0

11 Orifice meter (The plate) Source:

12 Orifice meter installation

13 Orifice fow equation Mass flow rate q m = C β 4 ε d π 4 pρ Actual flow rate q v = C β 4 ε d π 4 p ρ Mass flow rate C β d π c ε 4 qm = 4 p pm R T z Actual flow rate q v = C β 4 ε d π c 4 pr T z p M Flow rate at normal condition q vn = C β 4 ε d π c 4 Tn z p n n p pr MT z 3

14 Orifice discharge coefficient C = 0, ,06 β 6 0 β + 0,0005 NRe (D) + 0,6 β 0, ( 0, ,0063 A) 6 3,5 0 β NRe (D) β 4 β 4 0L 7L,, 3 ( 0, ,080 e 0,3 e )( 0, A) 0,03 ( M 0,8M ) ( ) β 0,3 + where A = 9000 N Re (D) β 0,8 and β = d D Az egyenletben szereplő L és L és M paraméterek értéke a különböző szabványos mérési elrendezésektől függően változik: sarokmegcsapolás esetén L = L =0; D és d/ megcsapolás esetén: L =, L = 0,47; karimás megcsapolás esetén: L = L = 5,4/D; 4

15 Expansibility factor The expansibility factor ε = p where 0, 75 p 4 8 ( 0,35 + 0,56 β + 0,93 β ) p p κ The Reynolds number N Re = v D ν = 4 qm πµ D = 4 qn M pn πµ DR T n 5

16 Discharge coefficient vs. Reynolds number Discharge coefficient 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 E+04 E+05 E+06 E+07 E+08 E+09 Reynolds number Béta=0,75 Béta=0,7 Béta=0,6 Béta=0,5 Béta=0,4 6

17 Measurement capacity Upper flow limit, Mscm/h ,5 0,5 0,35 0,45 0,55 0,65 0,75 Beta d/d 7

18 Flow chart for calculation START Input data D, d, p, dp, M, κ, vis Calculation β, C 0, q (i) Reynolds number, C coefficient Flow rate q (i+) q (i) =q (i+) ABS(q (i+) - q (i) )<δ y n STOP 8

19 Measurement uncertainty 0% Uncertainty 8% 6% 4% % 0% 0% 0% 0% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 00 % Measuring range 50 mbar 500 mbar Base line 9

20 Pressure loss Pressure loss β β 4 4 ( C ) ( C ) + Cβ Cβ p Taking a typical value of C of about 0.6, this results in a pressure loss for a plate with β=0.5 of about 0.73 p. An alternative for orifice plates allowed by a recent version of the standard is Pressure loss,9 ( β ) p which, for the predicting case, also gives 0.73 p. 0

21 Dp and pressure loss Pressure loss, mbar Gas flow rate, 0 3 m 3 /h Dp dp(béta=0,4)

22 Installation requirements Upstream straight lengths Downstream β Single 90 o bend Two 90 o bends in perpendicular planes Reducer D to D Gate valve fully open

23 Installation requirements Under turbulent flow conditions, as much as 0% of the d/p signal can be noise caused by disturbances from valves and fittings, both up- and downstream of the element, and by the element itself. In the majority of applications, the damping provided in d/p cells is sufficient to filter out the noise. Severe noise can be reduced by the use of two or more pressure taps connected in parallel on both sides of the d/p cell. Pulsating flow can be caused by reciprocating pumps or compressors. This pulsation can be reduced by moving the flowmeter away from the source of the pulse, or downstream of filters or other dampening devices. Pulsation dampening hardware can also be installed at the pressure taps, or dampening software can applied to the d/p cell output signal. One such filter is the the flow, the process temperature or pressure is also to be measured, the pressure transmitter should not be installed in the process pipe, but should be connected to the appropriate lead line of the flow element via a tee. 3

24 Dp transducer 4

25 Mintapélda Megnevezés Érték Mértékegység Mérőszakasz belső átmérő 0,387 m Szűkítés átmérője 0,3 m Mérőperem előtti nyomás 0 bar Mért nyomáskülönbség 440 mbar Mérőperem előtti hőmérséklet 0 o C A gáz moláris tömege 6,44 kg/kmól Izentrópikus kitevő,35 A gáz viszkozitása 0,0084 cp 5

26 Mintapélda β 0,387 = 0,3 = 4 β = 0,6 0,66 = β 4 =,079 0,96 ε = (0,35 + 0,56 * 0,66 + 0,93 * 0,068) * 0,573,03,35 = 0,9863 N Re C C Normál gázáram 4 β [m 3 /h] ,88E+06 0,604 0, ,4E+06 0,604 0, ,4E+06 0,604 0,

27 Typical orifice meter set 7

28 8 Tömegáram bizonytalansága véletlen hibák esetén A mérőperemes mérési-rendszer esetén a tömegáram dq m mérési bizonytalanságának a meghatározása: m m 4 p p 4 d d D D C C q q ρ δρ + δ + δ β + δ β β + ε δε + δ = δ A mérőperemes mérési eljárásra vonatkozó ISO 567-:003(E) szabvány C bizonytalanságára az alábbi feltételrendszert adja meg: (0,7 β) % ha 0, β < 0,; 0,5 % ha 0, β 0,6; (,667 β 0,5) % ha 0,6 < β 0,75; ha β > 0,5 és N Re (D) < 0 000, akkor a fenti a fenti feltételrendszerből kapott bizonytalansági értékhez hozzá kell adni +0,5 %-ot.

29 Tömegáram bizonytalansága véletlen hibák esetén A hivatkozott szabvány alapján ε bizonytalansága folyadék esetén értelemszerűen zérus, gáz esetén a következő összefüggésből számítható: 3,5 p/(κ.p ). A mérőszakasz D és a szűkítőnyílás d átmérőjének δd/d és δd/d maximális bizonytalanságát a szabványban adott tűrések határolják be. δd/d maximális értéke nem haladhatja meg a 0,4 %-ot, és hasonlóan δd/d maximális értéke nem haladhatja meg a 0, %-ot. A δρ /ρ bizonytalanságot a mérőeszköz üzemeltetőjének kell meghatározni. 9

30 Hitelesítés A hitelesítési eljárás célja a mérőberendezés torzítási hibájának a megszüntetése. A hitelesítés történhet azonos elven működő, de lényegesen pontosabb mestermérővel, vagy más elven alapuló precíziós méréssel. A mérőperemes mérőrendszer hitelesítése nem etalon mérővel végzett ellenőrző méréssel történik. A hitelesítési eljárás egyrészt a mérőrendszer metrológiai ellenőrzéséből, az elemek (pl. távadók) hitelesítéséből, továbbá méréstechnikai vizsgálatból áll. Ezt egészíti ki az ISO 567 nemzetközi szabvány alapján végzett ellenőrző méretezés és hibaszámítás. 30

31 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 3

32 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 3

33 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 33

34 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 34

35 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 35

36 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 36

37 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 37

38 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszer esetében Source: Tihanyi-Szunyog: A gázmennyiség mérés sajátossága a betáplálástól a fogyasztókig, 05 38

39 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3. MENNYISÉG MÉRÉS, MINŐSÉG ELLENŐRZÉS 3.. A FÖLDGÁZ MENNYISÉGÉNEK ÉS MINŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA a) A földgáz energiatartalmát a földgázszállító rendszeren napi elszámolási időszakra az adott órai normál állapotú térfogatokból képzett 0 C-os térfogat és a fejezet szerinti órai átlag 5/0 o C-os referencia hőmérsékletű égéshő szorzataként kwh-ban, a 4 órai energia mennyiség összegzésével, a kerekítési szabályoknak megfelelően egész számra kerekítve kell meghatározni. b) A technikai feltételek megléte esetén a földgáz energiatartalmának meghatározása a napi elszámolási időszakra a mért 0 C-os térfogatáram és a mért 5/0 C-os égéshő szorzataként a számítóművekben előálló energiaáram integrálásával történik. Napi energiatartalomnak ilyen esetben a gáznap zárása után a számítóműből kiolvasott előző napi energia számláló értékét kell tekinteni. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 39

40 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre c) A földgáz energiatartalmát a földgázelosztó rendszeren napi elszámolási időszakra a napi 5 C-os térfogat és a fejezet szerinti napi átlag 5/5 o C-os referencia hőmérsékletű fűtőérték szorzataként MJ-ban, valamint a napi normál állapotú térfogatból képzett 0 C-os térfogat és a fejezet szerinti napi átlag 5/0 o C-os referencia hőmérsékletű égéshő szorzataként kwh-ban meghatározott gázátadói napi összes átadott energiamennyiségek hányadosaként adódó arányszám alkalmazásával, a kerekítési szabályoknak megfelelően egész számra kerekítve kell meghatározni. Az arányszámot hét tizedesig kiszámolva kell alkalmazni. d) Bármely, egy napnál hosszabb időszakra az adott időszak földgáz energiatartalmát az adott időszak napjain számított energiamennyiségek összegeként kell számítani. e) Minden rendszerüzemeltető köteles a saját rendszerének betáplálási-kiadási pontjain a földgáz mennyiségét és minőségét bizonylatolni. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 40

41 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3... Mérés a földgázszállító rendszeren a) A szállítási rendszerüzemeltető a földgázszállításra átvett-átadott földgáz mérésére, valamint a saját felhasználás elszámolásához mérőeszközöket üzemeltet. b) A mérés fajtái: i. külső elszámolási mérések (átvételi és átadási mérések) - külső szervezettől átvett vagy annak átadott földgáz mérése; ii. belső elszámolási mérések - a szállítási rendszerüzemeltető vezetékrendszerén belül a saját célra felhasznált, illetve a földgáz mozgásának követésére szolgáló mérések. c) A rendszerhasználókkal és a kapcsolódó rendszerüzemeltetőkkel való elszámolás alapját a külső elszámoló mérések képezik. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 4

42 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3... Mérés a földgázszállító rendszeren 3... Mérés a betáplálási pontokon A szállítási rendszerüzemeltetőnek a betáplálási pontokon a földgázszállításra átvett földgáz mennyiségének, nyomásának, hőmérsékletének, összetételének és minőségi jellemzőinek mérésére alkalmas mérőeszközöket kell üzemeltetnie Mérés a kiadási ponton a) A szállítási rendszerüzemeltető a földgázszállító rendszer kiadási pontjain a kiadott földgáz mennyiségének, nyomásának és hőmérsékletének mérésére alkalmas mérőeszközöket üzemeltet. A gázminőségi jellemzőket a szállítási rendszerüzemeltető a pont szerint határozza meg. b) A kapcsolódó rendszerüzemeltető jogosult a földgázszállító vezeték kiadási pontján a szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett mérés számítóművének archív adatait, a gázhónapot követő tárkiolvasáskor saját, a szállítási rendszerüzemeltetővel egyeztetett típusú adathordozón elvinni, mellyel lehetősége nyílik az adatok ellenőrzésére. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 4

43 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre Saját fogyasztás, mérési különbözet és földgázszállítási veszteség kezelése a) A szállítási rendszerüzemeltető a sajátgáz-felhasználását, mérési különbözetét és földgázszállítási veszteségét operatív módon naponta, hó végén pedig a nem telemechanizált mérései alapján véglegesen tárgyhónapot követő hónap 5-ig határozza meg. b) A szállítási rendszerüzemeltető saját fogyasztását a belső elszámolási mérései alapján határozza meg. c) A mérési különbözet és földgázszállítási veszteség, a szállítási rendszerüzemeltetőnél a földgázszállító rendszerbe betáplált mennyiségek, kiadott mennyiségek, saját fogyasztás és a vezetékkészlet változás figyelembevételével mérlegszerűen kerül meghatározásra naponta. A szállítási rendszerüzemeltető a saját gáz felhasználását vezetékkészletéből biztosítja. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 43

44 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre Saját fogyasztás, mérési különbözet és földgázszállítási veszteség kezelése d) A saját felhasználás, valamint a mérési különbözet és földgázszállítási veszteség pótlásához szükséges gázmennyiség beszerzésére a szállítási rendszerüzemeltető szerződéssel kell rendelkezzen, továbbá a szükséges gázmennyiség a KP-n is beszerezhető. e) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az általa igényelt, a saját felhasználás, valamint a mérési különbözet és földgázszállítási veszteség pótlására szolgáló mennyiséget átvenni. f) A szállítási rendszerüzemeltető a napi elszámolás során a saját felhasználás, valamint a mérési különbözet és földgázszállítási veszteség mennyiségeket külön-külön soron köteles nyilvántartani, az ezek pótlására igényelt és átvett mennyiség elszámolása egyben történik. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 44

45 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre Mérési adatok gyűjtésének gyakorisága a földgázszállító rendszeren a) A földgázszállító rendszer betáplálási és a kiadási pontjain a mérési adatok leolvasása a szállítási rendszerüzemeltető telemechanikai rendszerének segítségével történik. b) A gázhónap lezárását követően legkésőbb a gázhónapot követő hónap 5. munkanapjáig a földgázszállító vezeték betáplálási-kiadási pontjain a szállítási rendszerüzemeltető, az érintett rendszerhasználó, vagy hivatalos megbízottjaik helyszíni tárkiolvasást végeznek. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 45

46 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3... Mérés a földgázelosztó rendszeren 3... Mérés a földgázelosztó rendszer betáplálási pontján a) A földgázelosztó a szállítási rendszerüzemeltetőtől a gázátadó állomás kiadási pontján veszi át földgázelosztás céljára a földgázszállító vezetéken szállított földgáz mennyiséget. b) A földgázelosztó által átvett gázmennyiség mérése a gázátadó állomáson a szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett mérőrendszerrel történik. c) A szállítási rendszerüzemeltető a földgázszállító rendszer kiadási pontján (amely azonos a földgázelosztó hálózat betáplálási pontjával) a földgáz mennyiségének, nyomásának és hőmérsékletének mérésére alkalmas mérőeszközöket üzemeltet. d) A szállítási rendszerüzemeltető a földgázszállító rendszer kiadási pontján köteles a napi gázminőségi adatszolgáltatást teljesíteni és a földgáz minőségét bizonylatolni a kapcsolódó rendszerüzemeltető részére. e) A földgázelosztó jogosult saját rendszerén ellenőrző mérőrendszert kiépíteni, illetve üzemeltetni. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 46

47 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3... Mérés a földgázelosztó rendszeren 3... Mérés a földgázelosztó rendszer kiadási pontján A földgázelosztó hálózat kiadási pontjain vételező felhasználók mérési adatainak gyűjtése és összesítése a földgázelosztó informatikai rendszerének segítségével, vagy helyszíni leolvasással a földgázelosztó által meghatározott gyakorisággal történik az alábbiak szerint: i. Távadat átvitelre alkalmas fogyasztásmérő berendezéssel ellátott felhasználási helyeken az órai és napi adatok 4. pont szerinti adatszolgáltatásban meghatározottak alapján történő megküldésével; ii. 0 m 3 /óra feletti névleges összteljesítményű fogyasztásmérő berendezéssel ellátott felhasználási helyek esetében (távadat átvitelre nem alkalmas fogyasztásmérő berendezéssel ellátott fogyasztási hely esetén, illetve távadat átvitelre alkalmas fogyasztásmérő berendezéssel ellátott fogyasztási hely esetén, ha nem állnak rendelkezésre elszámolásra alkalmas adatok) a tárgyhót követő hónapban az elosztói leolvasási ütemterv szerinti napon történő mérőállással; iii. 0 m 3 /óra vagy az alatti névleges összteljesítményű fogyasztásmérő berendezéssel ellátott felhasználási helyek esetében az elszámolás évi minimum egy alkalommal történő tényleges leolvasással történik. A leolvasás időpontjáról a kereskedőt előzetesen értesíteni kell az elosztónak. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 47

48 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3... Mérés a földgázelosztó rendszeren Technológiai célú és hálózati és mérési különbözet meghatározása a) A technológiai célú földgázfelhasználást és a hálózati és mérési különbözetet a földgázelosztó rendszeren a földgázelosztó állapítja meg. b) A földgázelosztó technológiai földgázfelhasználása méréssel, mérő hiányában számítással kerül meghatározásra. A hálózati és mérési különbözet a földgázelosztó rendszeren a földgázelosztó rendszerbe betáplált mennyiségek, és a földgázelosztó rendszeren kimutatott elvétel figyelembevételével, az egyes földgázelosztó működési területén belül társasági szinten kerül meghatározásra. c) A hálózati és mérési különbözet meghatározására a földgázelosztónak havi gyakoriságú kiszámítást kell elkészítenie. Ennek eredménye %-os érték, mely a hálózati- és mérési különbözet arányát fejezik ki a teljes átvett mennyiséghez képest. d) A földgázelosztó által alkalmazott hálózati és mérési különbözet meghatározására szolgáló számítási módszer alkalmazásának feltétele, hogy azt a társaság számviteli elszámolását végző független könyvvizsgálónak el kell fogadnia. e) Az egy vagy összevont átadóra vonatkoztatott hálózati és mérési különbözet a korrekciós eljárás során kerül elszámolásra. f) A saját felhasználás és a mérési különbözet pótlásához szükséges gázmennyiséget a földgázelosztó éves szerződés keretében vásárolja meg. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 48

49 Mérés és elszámolás a gázszállító- és elosztó rendszerre 3.. MÉRÉSI HIBÁK KEZELÉSE a) A mérőberendezés hibás állapotában a mérőberendezések átadott/átvett földgáz mennyiségét a következő módok egyikével kell meghatározni, az érintett felek megállapodása szerint: i. a hibás mérőberendezés kalibrálása, ellenőrzése során meghatározott hiba figyelembevételével, nulla hibára korrigálva; ii. a szóban forgó időszakhoz hasonló időszakban mért gázmennyiség alapján, amikor a mérőberendezés hibátlanul üzemelt; iii. a hibás mérőberendezéstől függetlenül működő, azonos gázáramot mérő másik mérőberendezés alapján, ha van ilyen mérőberendezés. b) Ha a hibás mérés időtartama nem ismert, akkor a hibás mérés időtartamát a legutolsó jegyzőkönyvvel lezárt elszámolási időszak óta eltelt idő egészének kell tekinteni. c) A mérési hibák kezelésének részletes módszertanát az együttműködési megállapodások, valamint a rendszerhasználati szerződések tartalmazzák. Source: A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA, 07 49

50 Hibaterjedés Tekintsünk egy R eredményt, amely két mért értéktől az R = x-y egyenleten keresztül függ, ekkor W R R = x x y W x x + x y y W y y Tegyük fel, hogy x = és y = 0,98 és a bizonytalanság mind az x mind az y esetén +/- %, ekkor az R eredmény bizonytalansága W R R = 0,0 0,0 0,98 + 0,0 0,0 = 0,707 azaz a bizonytalanság 70,7% (P = 0,95). 50

51 Hibaterjedés Az R eredmény a z mért értéktől az alábbi formulán keresztül függ. R = + z Legyen a z értéke 0, és a bizonytalanság z-ben 0 %, ekkor a bizonytalanság R-ben a perturbáció szerint W R = + 0, + 0, 0, W R 0, és = 0, 0089 R 0, azaz a bizonytalanság 0,89 % (P = 0,95). 5

52 Gázmérleg eredő bizonytalansága véletlen hibák esetén Basic equation e be = ± n i= e i n Q i= ibe Q ibe e ki = ± m i= e i m Q i= iki Q iki 5

53 Eredő mérési bizonytalanság Mérőhely száma Mért gázáram Mérési bizonytalanság Betáplálási oldal [0 3 m 3 /h] % 60 ± 0,5 50 ± 0,8 3 0 ±,0 A betáplálási oldal eredő bizonytalansága ± 0,449 % 53

54 Eredő mérési bizonytalanság Mérőhely száma Mért gázáram Mérési bizonytalanság Elvételi oldal [0 3 m 3 /h] % 0 ±,0 0 ± 0, ± 0,5 4 5 ± 0, ± 0,8 Az elvételi oldal eredő bizonytalansága ± 0,343 % Eredő bizonytalanság párhuzamos mérőágak esetén ± 0,40 % A rendszer eredő bizonytalansága ± 0,565 % 54

55 Eredő mérési bizonytalanság A táblázatok eredményei alapján olyan következtetések vonhatók: a vizsgált esetben mind a betáplálási, mind pedig az elvételi oldalon az eredő bizonytalanság kisebb, mint bármelyik mérőhely bizonytalansága önmagában, a mérőhelyek számának a növekedése önmagában is az eredő bizonytalanság csökkenését eredményezi, ha a mérési pontokon két azonos kapacitású, párhuzamos mérőágon végzik a mennyiségmérést, az eredő bizonytalanság GYÖK()-ed részére csökken, a mérőrendszer pontossága önmagában még nem határozza meg a rendszer eredő bizonytalanságát, mert a mért gázmennyiség súlyozza az állomás bizonytalanságát. Ebből következik, hogy a nagy gázáramokat mérő állomáson kell nagyobb pontosságra, vagy ezzel azonos célkitűzésként kisebb mérési bizonytalanságra törekedni. 55

56 56 Gázmérleg eredő bizonytalansága torzítási hibák esetén Basic equation = = = n i ibe ibe n i i be Q Q e e = = = m i iki iki m i i ki Q Q e e

57 Eredő mérési bizonytalanság Mérőhely száma Mért gázáram Mérési bizonytalanság Betáplálási oldal [0 3 m 3 /h] % 60 0,5 50 0,8 3 0,0 A betáplálási oldal eredő bizonytalansága ± 0,75 % 57

58 Eredő mérési bizonytalanság Mérőhely száma Mért gázáram Mérési bizonytalanság Elvételi oldal [0 3 m 3 /h] % 0,0 0 0, , , ,8 Az elvételi oldal eredő bizonytalansága ± 0,75 % A rendszer eredő bizonytalansága ± 0,75 % 58

59 Eredő mérési bizonytalanság A táblázatok eredményei alapján olyan következtetések vonhatók: a vizsgált esetben mind a betáplálási, mind pedig az elvételi oldalon az eredő bizonytalanság kisebb, mint bármelyik mérőhely bizonytalansága önmagában, a mérőhelyek számának a növekedése önmagában is az eredő bizonytalanság csökkenését eredményezi, ha a mérési pontokon két azonos kapacitású, párhuzamos mérőágon végzik a mennyiségmérést, az eredő bizonytalanság GYÖK()-ed részére csökken, a mérőrendszer pontossága önmagában még nem határozza meg a rendszer eredő bizonytalanságát, mert a mért gázmennyiség súlyozza az állomás bizonytalanságát. Ebből következik, hogy a nagy gázáramokat mérő állomáson kell nagyobb pontosságra, vagy ezzel azonos célkitűzésként kisebb mérési bizonytalanságra törekedni. 59

60 Thank you for attention! 60