Pátka Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011. (IX.28.)számú rendelete alapján TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE BOCSÁTOM AZ ALÁBBI PROGRAM TERVEZETET Pátka Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja Kifüggesztés ideje: december 5. A véleményeket: az igazgatas@patka.hu címen várjuk Pátka, december 5. Dosztály Csaba jegyző megbízásából Járfás Péterné aljegyző

2 Pátka Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

3 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

4 Egy ember nemcsak a tetteivel árthat másoknak, hanem a közömbösségével is, és ebben az esetben is felelősség terheli őt. (John Stuart Mill) Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pátka Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Földrajzi fekvés Pátka község a Közép-dunántúli Régióban, Fejér megye szívében, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól északkeleti irányban helyezkedik el mintegy 15 km távolságra, az északnyugat-délkeleti irányú Császárvízvölgy bal partján, a Velencei-hegység legnyugatibb lankáitól északra. A szalagtelkes település 129 m tengerszint feletti magasságban, változatos, dimbes-dombos vidéken fekszik. Természetföldrajzi adottságok Pátka orsós utcájú falu alaprajzát őrző szalagtelkes település. A község központi belterülete 129 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A település közigazgatási területe 40 négyzetkilométer és 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

5 változatos domborzattípusokból áll. Északi nagyobb része a Császár-víz teraszos völgyére, déli kisebbik fele pedig a Velencei-hegység gránittönk-felszínére terjed ki. A Császárvíz-völgy A Császárvíz-völgy Észak-Mezőföld egyik legjelentősebb völgye. Iskolapéldája a Mezőföldre annyira jellegzetes északnyugat-délkelet irányú, árkos süllyedékben kialakult, merev, egyenes futású eróziós teraszos völgyeknek. Kialakulása idején a Vértes hegységtől a Dunáig egységes lefolyásos völgy volt. Ezt a jégkorszaki lefolyásrendszert fiatal kéregmozgások szüntették meg. A völgy ma már nem egységes, mert a Seregélyes-Dunaföldvár közti völgyszakasz a Velencei-tómedence besüllyedésével elszakadt hegyvidéki szakaszától, a jelenlegi Császár-víztől, s így megszakadt az északnyugat-délkeleti irányú völgy folytonossága. A Császár-víz erózióbázisa a Velencei-tó süllyedékterülete lett. A Császár-víz Pátka fő vízfolyása a Császár-víz, amely a Vértes déli lábánál több forráspatakból ered. Két legjelentősebb forrásága a zámolyi és a csákvári a Zámolyi-medence délkeleti kijárójánál egyesül, s innen a patak északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti árokban folyva a pátkai völgytágulat után Kőrakásnál keskeny szurdokszerű antecendens völggyel töri át a Velencei-hegység kristályos patakköpenyét és Kisfaludmajorral szemközt torkollik a Velencei-tóba. Mintegy évvel ezelőtt természetes tó volt a pátkai völgytágulatban is. A völgytágulat süllyedése miatt duzzadt fel benne a Császár-víz vize, de medrének feltöltődése után hamarosan kiszáradt. Süllyedése napjainkban is tart. A Császár-víz sokévi átlagos középvízhozama Kőrakásnál 0,67 m3/s érték volt. Újonnan a Zámolyi- és a Pátkai-víztározót táplálja. Utóbbi a község legnagyobb kiterjedésű mesterséges tava. Hegységi terület Pátka hegységi területe törésekkel, vetődésekkel és széles völgyekkel tagolt, erősen lepusztult hullámos gárnittönkfelület, amely észak és északnyugat felől enyhe szelíd lejtőkkel emelkedik ki a mezőföldi löszös halomvidékből. A többszörösen tönkösödött hegységrész felszíni domborzatát lesüllyedt alacsony tönkmaradványok (Kőrakás-hegy 161 m, Varga-hegy 153 m tengerszint felett), környezetünkből kifaragott gránittanúhegyek és vastagon elmállott gránitmurva-lejtők jellemzik. Éghajlat A község területének nagyobb részén a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten hideg telű éghajlati körzet jellemvonásai érvényesülnek. Hegységi területe északi részénél valamelyest melegebb és szárazabb. Erdősültség, erdőállomány A társadalmi beavatkozások következtében erősen megfogyatkozott a község erdőállománya. Ma 692 ha, ami 17%-os erdősültségnek felel meg. Erdeinek javarésze mesterséges erdő a fekete fenyvesek és akácosok túlsúlyával. Talaj A község mezőgazdasági művelés alatt álló területét típusos mészlepedékes csernozjom, csernozjom barna erdőtalaj, csernozjom jellegű homoktalaj jellemzi. Hegységi területeit pedig erodált barnaföld, ranker és köves, szilás váztalaj borítja. Szántói és szőlősei (Baglyas) erősen erodáltak, többségükben hathatós talajvédelemre szorulnak. Pátka jelene: A község lakossága 1688 fő, lakásállománya 830. A településen tagóvoda, könyvtár, orvosi rendelő, posta, takarékszövetkezet működik. Kiépített az ivóvíz, a gáz, a telefonhálózat és a kábeltelevízió. A szennyvíz beruházás folyamatban van. 5

6 Terület: 4030Ha Állandó népesség év fő % nők férfiak összesen nők férfiak 0-14 éves ,78 48, éves ,69 52, éves ,98 51, éves ,87 52,12 65 év feletti ,37 32,81 Öregedési index: 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó (fő) lakosok (fő) Öregedési index (%) A település öregedési indexe mutatja, a település elöregedő, Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Olyan települést kell létrehozni, amely megalapozza a település élhetőségének, lakosai életminőségének javítását, illetve hozzájáruljon a település vezetésének helyes stratégiai, fejlesztési döntéseinek meghozatalához. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Pátka Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. Pátka település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregáció mentességet, 6

7 a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - alacsony iskolai végzettségű személyek. Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - más közszolgáltatási területen. 7

8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. 8

9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Tekintettel arra, hogy Pátka településen Iskola nem működik, nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ifjúság összetartására, egymás megismerésére, közös programok szervezésére. A Pátkai Sportkör mint civil szervezet Ifjúsági klub keretében és sportfoglalkozásokkal segíti a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését. 9

10 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Pátka Község Helyi Építési Szabályzata, azaz Pátka Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2006. (IX.19.) Kt. számú rendelete kiterjed a község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. A község településszerkezeti terve a településfejlesztési koncepción alapul. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is évtől átalakult. Korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ennek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Pátka Község az alábbi társulásoknak tagja: Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Csákvári Önkormányzati Társulás Sárkeresztes-Moha-Pátka Magyaralmás Közoktatási Intézményi Társulás Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. Pátka településen a Szolgálat hetente kettő alkalommal várja a lakosságot, akik élnek is ezzel a lehetőséggel, így a kapcsolattartás megoldott. 10

11 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermek, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy 11

12 szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő család jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakos 125 fő él, a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció már jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása ma már egyre nehezebb. Ennek egyik oka a munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. A családok fele saját tulajdonú családi házban él, de sok az üre, elhagyatott ingatlan, melyet még bérletbe sem adnak ki. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok szerint a férfiak körében a 2010-es évben volt kimagaslóan magas a nyilvántartott álláskeresők. Azóta csökkent a férfiak, viszont nőtt az összes állás nélküliek. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén Ebktv Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. 12

13 Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, évesek év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5 17 2,9 49 4, , , , , ,1 34 5,6 81 6,8 Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok szerint a férfiak körében a 2010-es évben volt kimagaslóan magas a nyilvántartott álláskeresők. A nőké jelentősen lecsökkent évre, de összességében még így is nőtt a számuk számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen 20 éves és fiatalabb év év év év fő fő % fő % 0,9 2,5 3,3 3,7 fő % 4 2,9 4,1 3,3 3,7 fő % 16,3 11,5 12,4 10,9 11,1 fő % 14,3 17,3 18,2 15,2 14,8 13

14 41-45 év év év év 61 év felett fő % 22,4 13,5 14, ,35 fő % 28,6 18,3 14,9 18,5 17,3 fő % 8, ,8 23,9 23,5 fő % 4 8,65 9,9 9,8 9,9 fő % 2 1,9 3,3 3,3 3,7 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek 2010-ben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,9 38,1 40, ,8 46, ,6 75,4 74, ,5 93,2 90,2 A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek ránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. Az adatok alapján a nyilvántartott munkanélküliek évre jelentősen csökkent, majdnem azonos arányban a férfiakat és nőket tekintve, ugyanakkor a 180 napnál régebben regisztráltak évben jelentősen nőtt, főként a férfiak tekintetében számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a éves népesség évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8 3 18, , ,3 6 66, , , , ,9 8 53, ,1 14

15 A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben szinte nincs munkahely. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % , ,3 2 4, , , , ,4 12 9, , , ,8 5 6,2 Településünkön több munkanélküli volt, aki nem végezte el a 8 általánost. Kiemelkedően a és es években volt magasabb a számuk, mely évtől csökkent a kormányzati intézkedések hatására, mely a családi pótlék megvonását eredményezi ha a gyermek nem jár tankötelezettsége idejében az iskolába. c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest ,6 12 2, , , után a közfoglalkoztatottak sajnos nem csökkent drasztikusan a közfoglalkoztatási szabályok átalakítása miatt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások év regisztrált vállalkozások a településen Kiskereskedelmi üzletek vendéglátóhelyek állami szektorban foglalkoztatottak

16 elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos munkanapokon Kerékpár úton való megközelíthetőség autóbusz járatpárok munkanapokon Legközelebbi 15perc 15 25perc - - centrum Megyeszékhely 15perc 15 25perc - - Főváros 1:20perc 2:10perc - - A közlekedés tekintetében nem rendelkezik kedvező adottságokkal Pátka. Bár a megye-székhely egyben a legközelebbi centrum is, amely 15 perc alatt elérhető autóbusszal is, de a járatok fele a 811-es úton haladva csak érinti a település határát. A fővárost csak átszállással lehet elérni autóbusszal, de személyautóval is egy óra kell az utazáshoz. Vonat járat és kerékpárút kiépítettség nincs a településről. f) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen Van - közfoglalkoztatás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van nincs van - diákszövetkezetek - -rendezvények - Ösztöndíjprogramok - - vállalati - tájékoztatók - Ösztöndíjprogramok 16

17 g) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban van/nincs nincs Van van Van van Van - vízügyi ig. Felsorolás - esti és levelező középiskola - Támop képzésekű - Vállalkozások, programok - Munkaügyi kp. - Vállalkozások - közmunka program - közmunka - képzések - vállalkozások programok g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok Településünk 2012-ig csak 1-2 fő lakost lehetett a mélyszegények közé sorolni, 2012-ben sajnos több család is került, főleg a roma/ cigány lakosok köréből. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nem volt példa a hátrányos megkülönböztetésre. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: (Idézet a törvényből) 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 17

18 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % , , , ,8 A helyzetelemzés során folyamatos az a visszatérő jelenség, hogy a településen élők körében állandó jelenség a munkanélküliség. A munkanélküliek magasabb, mint az ellátottak, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy 18

19 jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét január 1- jétől. 2 A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújthat. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. a) bérlakás-állomány év összes lakásállomá ny (db) ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások szociális lakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások egyéb lakáscélr a használt nem lakáscélú ingatlano k (db) ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások b) szociális lakhatás Szociális lakhatás céljára nem épültek lakások c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok szintén nincsenek a településen. 2 Éves jelentés a lakhatási szegénységről, Habitat for Humanity Magyarország, június 19

20 d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Pátkán nincs feltárt veszélyeztetett lakhatás, valamint hajléktalan sincs településünkön. e) lakhatást segítő támogatások A lakosok legnagyobb része saját tulajdonú családi házban él. A 830 házból sok az eladó. Az értékesítés nehéz annak ellenére, hogy az ingatlan árak alacsonyak. Az önkormányzat tulajdonában 6 bérlakás és három szolgálati lakás van. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. b) szociális lakhatás Szociális lakhatás céljára nem épültek lakások. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok szintén nincsenek a településen számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban év részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők Az önkormányzat a rászorulókat lakásfenntartási támogatásban részesíti, azonban adósságcsökkentési támogatást nem tud biztosítani. f) eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyúlt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Pontos adataink nincsenek, hogy hány család van eladósodva. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Egyre többen költöznek Pátka külterületére, ezeknek a lakóknak nagy része városokból költözik főként a szőlőhegyre. A lakások inkább hétvégi házak, ezért nem mindegyik összkomfortos. Áram és vízszolgáltatás itt is van, viszont a gázvezeték nincs kiépítve. A közlekedés a külterületről csak saját járművel vagy gyalogosan oldható meg. 20