Nyilvánosságra hozatali követelmények 2013 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4

Átírás

1 2013 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 III SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 4 III.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK... 5 III.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIA, FOLYAMATOK... 7 III.2.1 Kockázatkezelési alapelvek:... 7 III.2.2 Általános kockázatkezelési célok III.2.3 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság III.3 KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT VÉGZŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK. 13 III.4 KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK FŐ ELVEI III.5 JAVADALMAZÁSI POLITIKA IV SZAVATOLÓ TŐKE V SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE V.1.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra (2. pillér) vonatkozó elvek és stratégia V.1.2 Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye V.2 HITELEZÉSI ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT V.2.1 Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatában való megközelítése V.2.2 Értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek V.2.3 Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként V.2.4 Kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként V.2.5 Kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként V.2.6 Kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként V.2.7 Kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél-kategória szerinti megoszlása V.2.8 Hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - országonkénti megoszlás szerint VI SZTENDERD MÓDSZER VII HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS VII.1 ELISMERHETŐ HITELKOCKÁZATI FEDEZETET ALKALMAZÓ HITELINTÉZETNEK NYILVÁNOSSÁGRA KELL HOZNIA VII.1.1 A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei VII.1.2 A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei VII.1.3 Az elismert biztosítékok fő típusai VII.1.4 A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr (1) bekezdése szerinti bontásban VII.1.5 Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli - értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre VII.2 A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉKE AZ ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÉS MÁS ELISMERT HITELKOCKÁZATI FEDEZETEK ÁLTAL FEDEZETT, TELJES KITETTSÉG ÉRTÉKE VIII KERESKEDÉSI KÖNYV IX KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK IX.1 A RÉSZVÉNYEKBEN LEVŐ KITETTSÉG IX.2 KAMATKOCKÁZAT X MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT... 26

2 P U B L I K U S M É R L E G S.sz. M e g n e v e z és év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) adatok: ezer Ft-ban Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen F O R R Á S O K ( P A S S Z Í V Á K ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen oldal

3 Publikus Mérleg és eredménykimutatás P U B L I K U S E R E D M É N Y K I M U T A T Á S adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő 0 0 vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) oldal

4 I BEVEZETÉS A A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben előírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A nyilvánosságra hozott információk a 2013 évre vonatkozó auditált éves jelentésben foglaltakon alapulnak. A törvény értelmében lényeges információ: amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét védett információ: amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti bizalmas információ: amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A Hpt-ben előírt jelentés felépítésének követnie kell a kiadott 234/2007. (IX.4.) sz. kormányrendelet struktúráját. A fentiek értelmében a következőkben a kockázatvállalására, tőkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközökre vonatkozó elveit mutatjuk be. A dokumentum felépítése megegyezik a kapcsolódó jogszabályéval. Először bemutatjuk a Takarékszövetkezet kockázatkezelésének felépítését, elveit és céljait. Másodszor a szavatoló tőkéről és a tőkemegfelelésről szóló információk következnek. II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK évi CXII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) évi C. Törvény a számvitelről (Szmt.) 234/2007. (IX. 4.) Korm. Rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 200/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 381/2007. (XII. 23.) Korm. Rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről 244/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 131/2011. (VII.18) Korm. Rendelet a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő figyelembevételével történő alkalmazásáról i CXXXV. Törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról (továbbiakban: ISZ tv.) III SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI A Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint a hitelintézeteknek a prudens működés érdekében belső szabályzatban kell rögzíteni a kockázatok alacsony szinten tartása céljából megfogalmazott kockázatkezelési elveit, a kockázatok azonosítására, mérésére, ellenőrzésére alkalmazott módszereit. Takarékszövetkezetünk kiemelt figyelmet fordít a kockázatok figyelésére, számszerűsítésére és a folyamatos monitoringra. A Takarékszövetkezetünk érvényben lévő kockázatkezelési szabályzatait a fent hivatkozott elvárásoknak megfelelően alakította ki (Likviditási-, piaci, működési kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatok). Továbbá az ISZ tv. rendelkezései értelmében Takarékszövetkezetünk implementálta a Takarékbank, mint központi bank által kiadott közvetett és közvetlen hatályú kockázatvállalási szabályzatokat (Fedezetértékelési szabályzat, Monitoring és értékvesztés képzési szabályzat) 4. oldal

5 A kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. III.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK A következőkben ismertetjük, melyek azok a főbb kockázati elemek, melyet Takarékszövetkezetünk kifejezetten előtérbe helyez. Természetesen a felsoroltakon kívül kezelünk és figyelünk további kockázati típusokra, melyek azonban jellegükből adódóan nem tartoznak a kiemelt csoportba. Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses ügyfele felé kitettsége követelése áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. A hitelezési kockázat portfólió szintű értelmezése azt a kockázatot tükrözi, hogy egy adott portfólió minőségének a romlása nagyobb mértékű lehet, mint annak a kockázati költségekben megmutatkozó várható vesztesége. Ügyfélkockázat a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeiket nem szerződésszerűen teljesítik. Partnerkockázat a Pkr 2.. (1) bekezdés 21. pontja szerint az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása előtti nem-teljesítésének kockázata. Olyan ügyleteket érint, amelyeknél a piaci árfolyammozgások miatt az ügylet futamideje alatt a kölcsönös fizetési kötelezettségek figyelembe vétele után vagy az egyik fél tartozik a másiknak vagy fordítva. Takarékszövetkezeteknél partnerkockázatot hordoznak a Pkr. 3. (1) bekezdés értelmében a Hkr ában felsorolt származtatott ügyletek, valamint a Pkr. 3. (6) bekezdés szerinti hosszú elszámolási ügyletek. A Pkr aiban foglaltakra tekintettel a repoügyletek, az értékpapír kölcsönzési ügyletek és az értékpapír ügyletekhez kapcsolódó hitelek kitettség értékét és tőkekövetelményét a Takarékszövetkezet a Hkr a szerinti egyszerű módszerrel számítja. Koncentrációs kockázat a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. A MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a kockázatok koncentrációja azt a kockázati kitettséget jelenti, amely egy adott kockázati típuson belül (pl. hitelezési kockázaton belül) a különböző kockázati kitettségek kölcsönhatásából fakad, vagy különböző kockázattípusok közötti kölcsönhatásokból ered (pl. hitelezési kockázat és devizaárfolyamkockázat együttes bekövetkezése a devizaárfolyam romlása következtében bekövetkező nem-teljesítések, vagy egy nagyadós nem-teljesítése esetén keletkező likviditási feszültség) és képes olyan mértékű veszteséget okozni, mely veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését; vagy lényegi változást okoz az intézmény kockázati profiljában. Országkockázat - a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Elszámolási kockázat Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. Nyitva szállítási kockázat A Kkr (1) bekezdése értelmében abból származó kockázat, hogy az intézmény a) értékpapír, deviza vagy áru ellenértékét azelőtt fizette ki, mielőtt az értékpapírt, devizát vagy árut megkapta volna, illetve értékpapírt, devizát vagy árut szállított, mielőtt annak ellenértékét megkapta volna; és b) a határon átnyúló ügyletek esetében legalább egy nap eltelt az ellenérték kifizetése, illetve a szállítás óta. 5. oldal

6 A nyitva szállítás a kereskedési könyvet nem vezető intézményeknél is kitettséget eredményez, mivel számvitelileg követelést kell nyilvántartani a partnerrel szemben. Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Működési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Irányítási kockázat az irányítási kockázat a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti. Jövedelmezőség kockázata a MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján az intézmény jövedelemtermelő szerkezetének nem megfelelő kialakítása, diverzifikáltsága, illetve a megfelelő szintű jövedelemtermelő képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Külső tényezők kockázata: a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó kockázatot és a szabályozói környezetből adódó kockázatot. a) Gazdasági környezetből fakadó kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely 6. oldal

7 a nemzetközi vagy nemzeti gazdasági növekedés, illetve egyes régiókra, iparágakra vagy jövedelemtulajdonosi szektorokra, illetve pénzügyi és egyéb piacokra vonatkozó gazdasági vagy üzleti növekedés jelentős változásából, illetve a kereslet-kínálati egyensúly megbomlása következtében a termék-, szolgáltatási és eszközárak és árfolyamok változásából, továbbá befektetési eszközök hozamainak vagy a pénzügyi intézmények működtetéséhez szükséges erőforrások költségszintjének változásából származik. A gazdasági környezetből fakadó kockázat közvetlenül általában stratégiai, hitel-, piaci, illetve gazdálkodási kockázatként jelenik meg. Jellemző forrása a gazdasági, üzleti vagy piaci növekedés visszaesése, ezen belül a ciklusok keretében bekövetkező visszaesés. b) Szabályozói környezetből adódó kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely a nemzetközi vagy nemzeti hatóságok által előírt kötelező szabályok változásából fakad. Jellemző példái a tevékenységi szabályok és korlátozások, a gazdálkodásra és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok, az ügyfelek kezelésével kapcsolatos eljárási szabályok, a piaci viselkedésre vonatkozó szabályok, illetve az adózás és a támogatási rendszerek változása. Felhígulási kockázat: a Hpt. III/A melléklete 4. pontja szerint a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége. (A felhígulási kockázatra, azaz a behajtható összeg kockázatára a szabályozás a sztenderd módszernél nem határoz meg tőkekövetelményt.) III.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIA, FOLYAMATOK A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. III.2.1 Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmaz, ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon illeszti be a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, illetve más külső szervek, személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nemszámszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. oldal

8 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek/bankoknak és az MNB erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző, erkölcsileg támadható tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat értékelésére/mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 15. A Takarékszövetkezet kizárólag dokumentált módon vállal kockázatot. (Dokumentáltság elve) 16. A Takarékszövetkezet olyan ösztönző rendszert működtet, amely fokozottan veszi figyelembe a kockázat és a hozam viszonyát, valamint a kockázatkezelési szabályok betartását. 17. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Az általános alapelveken túl Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési stratégiájában specifikus kockázatkezelési alapelveket is megfogalmazott. A főbb kockázati típusok kezelésével kapcsolatosan Takarékszövetkezetünk az alább meghatározott alapelveket követi. Hitel- és partnerkockázat-kezelési alapelvek 1. Kockázatvállalás vagy annak mértéke elsődlegesen az ügyfél mérlegéből, cash-flow-jából történő megtérülési lehetőségtől függ. 2. Kockázatvállalás és annak mértéke az ügyfélminősítéstől, a biztosítékoktól vagy más kockázatmérséklő technikától, az ügyfél saját tőkéjétől és/vagy méretétől, egyéb körülményeitől, valamint a Takarékszövetkezet lehetőségétől (jogszabályok által előírt limitek) és a Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságától függ. 3. Minél gyengébb az ügyfél minősítése annál több és jobb minőségű biztosítékra vagy más kockázatmérséklő technikára van szükség a pozitív kockázatvállalási döntéshez. 4. Az egymáshoz kapcsolódó ügyfelek kockázatát csoportszinten is kell elemezni és értékelni, illetve korlátozni. 5. Más hitelintézettel közösen finanszírozott ügyleteknek meg kell felelniük a Takarékszövetkezet vonatkozó hitelezési követelményeinek. 6. A szabályoktól való eltérést csak a banki döntési rend szerinti keretek között, megfelelően dokumentálva lehet engedélyezni. 7. A problémás ügyleteket elkülönülten kell kezelni. 8. A Takarékszövetkezet csak olyan közvetítőket alkalmazhat, amelyek rendelkeznek a megfelelő felügyeleti engedéllyel és megfelelnek a közvetítőkre vonatkozó banki követelményeknek. 8. oldal

9 9. A Takarékszövetkezet hitelportfoliójának minőségét folyamatosan figyeli és a kitettségeket legalább negyedévente minősíti. 10. A Takarékszövetkezet a körültekintő lakossági - hitelezéshez kapcsolódó kockázatkezelési alapelvek betartja. 11. A Takarékszövetkezet e tevékenysége során betartja a lakossági hitelezéssel összefüggő önként vállalt (Magatartási Kódex), valamint a vonatkozó törvényekben (például a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a felelős hitelezésről, a fogyasztóknak nyújtott hitelről) megfogalmazott alapelveket. Így fontos a Takarékszövetkezet számára többek között a transzparencia-, szabályszerűség-, szimmetria elveinek, valamint jogszabályok (hitelfedezeti arány (loan to value (LTV)) előírások, törlesztő részlet/jövedelem arány (payment to income (PTI)) előírások, díjstruktúrák, korlátok, stb.) betartása. A Magatartási Kódexben rögzített, a lakosság a hitelezéssel kapcsolatban megfogalmazott előírásokat különösen a 4-5 pontokra tekintettel kiemelten módon be kell tartani, úgymint 1. a felelős hitelezés általános normáit, 2. a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit, 3. a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat, 4. az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat, 5. a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit. Devizaárfolyam-kockázatkezelési alapelvek 1. A különböző devizanemekben fennálló pozíciókat folyamatosan figyelni kell. 2. Biztosítani kell, hogy a devizaárfolyam-kockázat kezelésére vonatkozó limitek megállapítása független legyen az üzleti területektől. 3. Az üzleti területeknek úgy kell a működési feltételeiket kialakítaniuk, olyan jelzőrendszert kell működtetniük, hogy a rájuk vonatkozó limiteket folyamatosan betartsák. 4. A limittúllépéseket, azok okait szigorúan dokumentálni kell, illetve azokról be kell számolni a különböző szintű vezető testületek (EFB, IG, FB) részére. Likviditási kockázatkezelési alapelvek 1. Írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkezni a likviditási kockázat megfelelő időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére. 2. Írásban rögzített szabályzatokkal kell rendelkezni a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, amelyeknek tartalmazni kell az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is. 3. Az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a Takarékszövetkezet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, a kockázatvállalási limitekkel. 4. Folyamatosan fenn kell tartani az azonnali fizetőképességet. 5. Egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kell kezelni a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket. 6. Likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stressz-eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer felül kell vizsgálni. 7. A likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is át kell tekintenie, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre. Működési kockázatkezelési alapelvek 1. A működési kockázat minden tevékenységben jelen van, a működési kockázat kezelése a Takarékszövetkezet minden dolgozójának és a vezető testületekben résztvevő minden személynek a feladata. 2. A működési kockázat kezeléséért elsődlegesen az üzletágak, szakterületek vezetői a felelősek. 9. oldal

10 A működési kockázat önálló kockázati típusként való kezelése elősegíti a banki szinten legjelentősebb működési kockázatok meghatározását, a kockázatkezelésnek és az erőforrásoknak a súlyponti területekre történő összpontosítását. III.2.2 Általános kockázatkezelési célok A kockázatvállalási/kezelési alapelvekkel párhuzamosan Takarékszövetkezetünk a kockázatkezelési céljainak meghatározásakor az általános célokon túlmutatóan kockázati típusok szerint specifikus célokat is meghatározott. Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet célja felkészülni szabályozási környezet változására, hiszen prudenciális szabályok megváltozása egyre jobban versenyelemmé válik, melynek jelentős költség/tőkevonzata lehet. 5. A Takarékszövetkezet célja a fokozódó kockázatok emelkedésével járó Szavatoló tőke szükséglet teljesítése 6. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosított legyen a limitek betartása. 7. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatairól negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 8. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a MNB-nek, illetve más külső szerveknek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. 9. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 10. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 11. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 12. A Takarékszövetkezet törekszik az új tevékenységek esetében kockázatelemzésre a háttérfeladatok megfelelő kiépítésére. 13. A Takarékszövetkezet szorosabb monitoring tevékenységet törekszik kiépíteni a fokozott kockázatot jelentő területeken. 14. A Takarékszövetkezet törekszik a folyamatba épülő kontrollok erősítésére. 15. A piaci és likviditási kockázatok mérési módszereinek továbbfejlesztése (mérési tesztek, szcenáriók) 16. Célunk a kollégák kockázat-tudatosságának erősítése. 17. A Takarékszövetkezet törekszik a szakmai továbbképzések, szakmai színvonal növelésére. 18. A takarékszövetkezet célja definiált felelősségi és hatáskörök napra készen tartása és a változó igényekhez, környezethez való gyors hozzáigazítása. 19. Célunk a lényeges kockázatokat hordozó kérdésekben a szervezeti egységek közötti együttműködés szorosabbá tétele, a belső munkamegosztás folyamatos figyelése és a körülményekhez igazítása. A Takarékszövetkezetünk specifikus, kockázati területek szerint meghatározott kockázatkezelési céljait alább soroljuk. Hitel kockázatkezelési célok Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása Hitel limitrendszer következetes alkalmazása 10. oldal

11 A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása A fedezet-nyilvántartási rendszer gyakorlati hasznosítási lehetőségeinek Takarékszövetkezeten belüli széleskörű megismertetése, ezen keresztül a biztosítéki monitoring gyakoriságának növelése, a nyilvántartások naprakészségének fejlesztése. Különösen az ingatlanfedezetek értékállóságának felülvizsgálata Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése Ügyletminősítésben a várható veszteségszámítás pontosítása a rendszer további finomítása A vállalati és lakossági szektor pénzügyi nehézségei ellenére a hitelportfólió minőségének szinten tartása. A kihelyezések egységes nyilvántartását és kezelését biztosító MoonSool rendszer teljes körű bevezetése A rendszerbe épített ellenőrzés, illetve a hitelellenőrzés beépítése a hitelezési folyamatba. Partnerkockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 2%-át. Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 1 évben korlátozza, kivéve az egyes termékszabályzatok alapján működő speciális konstrukciók. A fix kamatozású hosszú lejáratú értékpapírok állományi arányának maximálása, ez ebből eredő átárazódási kockázat csökkentése. Működési kockázat kezelési célok működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással A működési kockázatnak más kockázati típusoktól elkülönülő kezelése, a működési kockázattal és a működési kockázatkezeléssel kapcsolatos egységes fogalomrendszer használata, a működési kockázatkezelés egységes keretrendszerében foglaltak gyakorlati alkalmazása. A működési kockázat-tudatosság erősítése minden szinten. Olyan működési kockázatkezelési kultúra kialakítása, amely nem a bekövetkezett működési kockázati eseményekkel kapcsolatos, azok hatásának csökkentését célzó intézkedésekre és az események orvoslására összpontosít, hanem az események megelőzésére és a megelőzést szolgáló (proaktív) cselekvésre fekteti a hangsúlyt. A banki szintű működési kockázati kontroll folyamat elemeinek továbbfejlesztése. fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása vezetői információs rendszer továbbfejlesztése, finomítása szervezeti és működési összhang folyamatos biztosítása dolgozók folyamatos szakmai képzése 11. oldal

12 Nyilvánosságra hozatali követelmények Olyan belső teljesítménymérési és ösztönzési rendszer kialakítása, amely elősegíti a működési kockázatok hatékony kezelését. A működési kockázatkezelési szempontok kifejezett módon történő és következetes érvényre juttatása a döntéshozatali folyamatban. a külső szabályozási környezet változásának gyors lekövetése Koncentrációs kockázatkezelési célok a túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése (ágazati, termék, betét limitek) A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Célunk a gazdasági folyamatok által generáltan növekvő nyomás az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni üzleti aktivitás növelésének visszaszorítása. Az egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni maximális kockázatvállalás mértéke 400 M Ft, melynek következetes betartása a célunk. Likviditás kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló többször módosított évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) megfogalmazott, prudens működésre vonatkozó előírások betartásával a rábízott idegen és saját forrásokkal oly módon gazdálkodjon, hogy folyamatosan fenntartsa a likviditását (azonnali fizetőképességét) A likviditási kockázatok előtérbe kerülése szervezeten belül az új szabályozási irányelvek okán. Felkészülés a Basel III-as likviditási mutatók alkalmazására. A lejárati összhang javítása, szinten tartása, a hitelportfólió növekvő átlagos lejárata és a rövidebbé váló források hatásának kiküszöbölése A likviditás folyamatos fenntartása oly módon, hogy közben a jövedelemtermelő képesség maximális szinten alakuljon. Ennek során a Takarékszövetkezet a nem kamatozó (itt a készpénz és a túltartalékolt számlapénz értendő) eszközök mértékét csak a szükséges, minimális szinten tartsa, továbbá éljen a lejárati transzformáció adta lehetőséggel Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 25 év maximális futamidő meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése Pótlólagos forrásbevonás, esetleges forráshiány elkerülése, mivel jelenleg jövedelmezőségi veszteséggel teremthető új forrás III.2.3 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya azt mutatja meg, hogy milyen mértékben kíván felvállalni, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseit. A kockázatvállalási hajlandóság azt jelzi, hogy a tűrt típusú kockázatoknál a Takarékszövetkezet milyen mértékű kockázatot hajlandó még elviselni. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Alacsony Közepes Indoklás Esetenként több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. A kitettségekben rejlő kockázatok csökkentése a lakossági ügyfelek arányának növelésével. Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával együtt valósulnak meg. A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limiteknél szigorúbb limiteket alkalmaz. Az egy ügyfélcsoporttal szembeni max. 400 M Ft-os kockázatvállalási összeg következetes betartása. 12. oldal

13 Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók tartásával Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök Nem-kereskedési könyvi Mérsékelt főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. kamatkockázat A fix kamatozású hosszú lejáratú értékpapírok állományi arányának csökkentése. Működési kockázat Mérsékelt Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés Likviditási kockázat Alacsony A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok A fent megfogalmazottak érvényesülése érdekében a Takarékszövetkezet nem finanszíroz: - politikai pártokat, - politikai szervezeteket. Új ügyfélként nem finanszíroz: - induló, illetve értékelhető múlttal nem rendelkező vállalkozásokat, kivéve az olyan ügyfeleket, melyek finanszírozása alacsony kockázatú biztosítékok mellett történik, valamint az olyan projekt társaságokat, amelyeknek többségi tulajdonosai értékelhető gazdálkodási múlttal rendelkeznek és a többségi tulajdonosokra nem érvényesülnek a továbbiakban felsorolt kizáró feltételek, - azon gazdasági társaságokat, amelyek nincsenek cégbíróságon bejegyezve, - azon vállalkozásokat, amelyeknek 30 napon túli lejárt és nem átütemezett köztartozásuk van, - azon vállalkozásokat, amelyek korábban hitelezési veszteséget okoztak, - azon vállalkozásokat, amelyeknek többségi (vagy többségi szavazati joggal rendelkező) tulajdonosai által többségi tulajdonban lévő korábbi cégei, kapcsolt vállalkozásai ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult a hitelkérelem benyújtását megelőző 5 évben, - azon vállalkozásokat, amelyeknek negatív a saját tőkéje, vagy a tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyek nem állnak rendelkezésre. - mindazon vállalkozásokat, amelyeket a Hitelezési üzletszabályzat felsorol, A kockázatvállalás során alkalmazott eszközök és módszerek Takarékszövetkezetünk méretéhez képest költséghatékony módon alkalmasak a felvállalt kockázatok kezelésére és az üzleti kockázatok esetében a várható veszteségek meghatározására. Takarékszövetkezetünk által kidolgozott és használt kockázatkezelési folyamatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megismerte és elfogadta. III.3 KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT VÉGZŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázatkezelési rendszer hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a MNB kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítja a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezet szervezeti felépítését, a felelősségi és hatáskörök elhatárolását a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, amelyet a Takarékszövetkezet folyamatosan karbantart. Az SZMSZ jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Takarékszövetkezet a szervezeti felépítését úgy alakítja ki, hogy a kontroll funkciók függetlensége a legfelső szintig biztosított legyen. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázati és működési területet irányító ügyvezető felelőssége. A kockázatvállalási döntések előkészítése, a döntések rendje, a kockázatok nyilvántartása, a kétes ügykezelés folyamata, a fennálló kockázatok elemzése, a beszámolások rendje jól elhatárolt szervezeti és felelősségi rendszerben valósul meg. A döntés-előkészítés minden esetben az üzleti, Üzleti Központban pedig, a hitel-kockázatkezelői csoport közös tevékenységének eredménye, az 1.5. pontban felsorolt szabályzatokban meghatározott felelősségi renddel. 13. oldal

14 A kockázati döntési rend, a döntéshozók, az üzleti területek, valamint a hitel-kockázatkezelői csoport, döntésre felhatalmazott munkatársai végzik. A döntési fórumok fiókvezető, szakmai üzletágvezető és kockázatkezelő véleményezésével (SZÜK), és a központi cenzúra bizottság (KCB) -, kompetenciáját az Igazgatóság határozza meg. A problémás ügyletek kezelése a Követeléskezelési csoportnál valósul meg. A Háttérműveletek és kockázatelemzés (controlling, kockázatelemzés), illetve a hitel-kockázatkezelés elkülönül az üzleti területektől, irányításuk a kockázati és működési területet irányító ügyvezető jog- és hatásköre. A Portfolióminősítő Bizottság negyedévente elemzi és értékeli a portfolió összetevőit, és a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint dönt a szükséges értékvesztés mértékéről. A Takarékszövetkezet együttműködik továbbra is együttműködik a Takarékbankkal és az ISZ tv. hatályba lépését követően a Szövetkezi Hitelintézetek Integrációs Szervezetével (továbbiakban: SZHISZ) az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása A belső védelmi vonalait a szervezetben kialakított felelős belső irányítás és a belső kontroll funkciói (kockázati kontroll, megfelelőség biztosítás, belső ellenőrzés) alkotják. Jelentési rendszerek köre: A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Takarékszövetkezet az alábbi, a szabályozás szerint választható, a MNB által jóváhagyott, módszereket alkalmazza: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer III.4 KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK FŐ ELVEI A Takarékszövetkezet mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet a fedezetek értékének változásait, a fedezetek elfogadhatóságának szempontjaiban bekövetkezett változásokat rendszeres időközönként figyeli és ellenőrzi, valamint utólagosan is felülvizsgálja, amelyről jelentést készít. Kockázatmérséklésre és fedezetekre vonatkozó alapelvek: Bármely hitelezési konstrukció alkalmazása során mindenkor érvényt kell szerezni az alábbi egyenrangú követelménynek: - a hitelezésben, mind a hitel futamideje, mind a hitelezett ügyfelek kiválasztása tekintetében figyelemmel kell lenni a kockázatok reális, belátható, és mérhető, mértékének biztosítására, - törekedni kell a versenyképes, az üzletpolitikai érdekekkel összhangban lévő, jövedelmezőséget biztosító, tartós ügyfélkapcsolat kialakítására, - olyan ügyfelek finanszírozása az elsődleges cél, akikkel a Takarékszövetkezetnek szerteágazó banki szolgáltatási kapcsolata már van, vagy a finanszírozás következményeként, ez reálisan elvárható, - olyan hitelcél finanszírozható csak, melynek várható gazdasági eredménye biztosítja a hitel kamatokkal és járulékokkal növelt szerződés szerinti megtérülését. 14. oldal

15 Takarékszövetkezetünk nem fogad el biztosítékként olyan vagyoni eszközöket, amelyek: Nem fogadhatók el biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok, stb.), amelyek törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb.). Nem fogadhatók el továbbá olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok, stb.), amelyek forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmeáruk stb.); forgalmi értéke piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában egyedi jellegük, az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóság és a kalkuláció nehézsége miatt kellő biztonsággal nem állapítható meg (pl. sportlétesítmények); nem forgalomképesek, vagy forgalomképességükkel kapcsolatosan aggályok merülnek fel. Fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó további elvek: Az ügyfelek minősítése és a fedezetek értékelése, mindig egymástól függetlenül történik. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősítése közötti korreláció nem lehet jelentős. Takarékszövetkezetünk kizárólag olyan biztosítékot fogad el, melyre a Takarékszövetkezet joga, valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes, kikényszeríthető, továbbá likvid. A Takarékszövetkezet, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan vagyontárgyat ismer el, amelyik értékálló és likvid, és olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást alkalmaz, amelynek alapján jogosult, a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe vesszük az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminősítés) és a fedezetek jövőbeni értékállóságát. A fedezetül felajánlott vagyontárgyra legkésőbb a hitel folyósításáig, minimum a fedezeti érték összegével azonos értékű vagyonbiztosítással, vagy a biztosító társaság által kiállított biztosítási ajánlattal kell a tulajdonosnak rendelkezni, melyben a Takarékszövetkezet kedvezményezetti joga is fel van tüntetve. A fedezettség optimalizálása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minősített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minősülő kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes kikötésére kell törekedni. A monitoring, a Takarékszövetkezet részéről, a fedezetek állagának, és értékének módosulását, emiatt a fedezettség változását, a fedezetek elfogadhatósága érvényessége és érvényesíthetősége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenőrzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. III.5 JAVADALMAZÁSI POLITIKA 131/2011-es kormányrendelet 2. és 4. alapján Takarékszövetkezetünk az arányosság elvét kívánja alkalmazni a következőkre való tekintettel: - Takarékszövetkezetünk mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 Mrd Ft-ot; - Szövetkezeti formában működik; - Takarékszövetkezetünk regionális keretek között működik; - Szervezete könnyen átlátható, a felelősségi körök egyértelműek és jól körülhatárolhatóak. Az arányosság elvét figyelembe véve: a javadalmazási politikához kapcsolódó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítését korlátozottan teszi meg. A Javadalmazási Politika az egy szűkebb, kiemelt munkavállalói körre az általános szabályokon túl speciális szabályokat is meghatároz. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet Menedzsment tagjaira terjed ki. A Takarékszövetkezet Menedzsment Bizottságának tagjai: - Üzleti terület irányításáért felelős ügyvezető igazgató - Működési és kockázati terület irányításáért felelős ügyvezető igazgató - Gazdasági igazgató - Ügyfélkapcsolati Igazgató 15. oldal

16 IV SZAVATOLÓ TŐKE Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéjének változását az alábbi táblázat mutatja (e Ft-ban): adatok: e Ft Változás Jegyzett tőke Eredménytartalék Általános tartalék Lekötött tartalék Általános kockázati céltartalék Tőketartalék Mérleg szerinti eredmény Immateriális javak ALAPVETŐ TŐKE Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke JÁRULÉKOS TŐKE SZAVATOLÓ TŐKE A figyelembe vehető szavatoló tőke összege: e Ft V SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE A magyar törvényi szabályozás illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által szabályozott keretrendszer három un. Pillérre bontja a hitelintézetek tőkemegfelelését. 1. pillér: a hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, működési kockázat tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hitelintézeti törvény és kormányrendeletek által előírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Olyan kockázatértékelési eljárásokat tartalmaz, amelyek hosszútávon alkalmasak a működés során felmerülő lényeges kockázatok kezelésére. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz kormányrendeletben meghatározott információkat. V.1.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra (2. pillér) vonatkozó elvek és stratégia Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezetünk biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és figyeli; meghatározzuk a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítjuk, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamata során az integrált takarékszövetkezetek PSZAF által elfogadott közös módszertanát alkalmazza, egyedi limitek meghatározásával. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert 16. oldal

17 Nyilvánosságra hozatali követelmények nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belső tőkeszámítás két fő részre bontható: egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét; másrészt, ezen felül ún. tőkepuffert és stressz puffert is számszerűsít. A három összegeként adódik a Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg hozzá kapcsolódóan a tőkeszükségletet: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci-devizaárfolyam kockázat 3. Piaci- kereskedési könyvi kockázat 4. Koncentrációs kockázat stressz teszt 5. Kamatkockázat stressz teszt 6. Likviditási stressz teszt 7. Működési kockázat Kockázatok tőkekövetelménye, Tőkemegfelelés 1. pillér alatti tőkekövetelmény összesen 2 310,001 Hitelezési kockázat 1 821,026 Devizaárfolyam kockázat + banki könyvi kamatkockázat 0 Kereskedési könyvi kamatpozíciós kockázat (általános és egyedi) 0 Működési kockázat 488,975 Tőkemegfelelési index 1. pillér alatt 178,88% Tőkemegfelelési mutató 1. pillér alatt 14,31% 2. pillér alatti tőkekövetelmény összesen 2 967,768 Tőkepuffer és stressz puffer 657,767 Tőkemegfelelési index a 2. pillér alatt 139,23% Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt 11,14% 17. oldal

18 V.1.2 Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye A kockázattal súlyozott eszközérték összetételének alakulása és a hozzá kapcsolódó tőkekövetelmény: Megnevezés Tőkekövetelmény Kockázattal súlyozott eszközérték Kitettségek Kitettségek Mérlegen Mérlegtétel kívül Központi kormányok és központi bankok 5,279 65, ,094 0 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 4,338 54, ,327 8,977 Közszektorbeli intézmények 15, , ,96 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 100, , , ,146 Vállalkozások 313, , , ,771 Lakosság 507,8 6347, , ,75 Ingatlannal fedezett követelések 516, , , ,665 Késedelmes tételek 133, , ,731 1,262 Fedezett kötvény 20,29 253, ,625 0 Kollektív befektetési értékpapírban 24, , ,579 0 Egyéb tételek 179, , ,747 0 Összesen 1821, , , ,569 V.2 HITELEZÉSI ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT A hitelezési kockázat az ügyfelek és a partnerek felé fennálló követelések nem-teljesítéséből fakadó kockázat, amikor az ügyfél, vagy a partner nem tudja szerződés szerint (vagy nem pontosan a szerződés feltételei szerint), határidőben teljesíteni a hitelintézet felé fennálló kötelezettségeit. V.2.1 Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatában való megközelítése Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Takarékszövetkezet a hitelminősítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A késedelem a hitelminőség-romlás egyik fontos jellemzője. Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez - 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20 %-a, - Egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. 18. oldal

19 A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. V.2.2 Értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését veszi a Takarékszövetkezet figyelembe. A várható megtérülés meghatározása során az alábbi szempontokat értékeljük: a veszteség keletkezésének okai valószínűsége és mértéke, a várható veszteség és az eredeti bekerülési / nyilvántartási érték aránya, összes kedvezőtlen körülmény - követelés esetén ügyfél, partnerminősítés -, lehetséges következményeinek értékelése, hasonló tendenciák eddigi tényeken alapuló tapasztalatai, már ismert jövőbeni változások hatásának mérlegelése, V.2.3 Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként V.2.4 Kitettségi osztály Összes Br. kitettség (M Ft.) Darabszám Kitettség értékek átlagos értéke (M Ft) Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 278, ,100 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 160, ,729 Vállalkozással szembeni kitettség 5 022, ,781 Lakossággal szembeni kitettség , ,920 Ingatlannal fedezett kitettség , ,591 Késedelmes tétel 3 922, ,450 Összesen , ,805 Kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. 19. oldal

20 V.2.5 Nyilvánosságra hozatali követelmények Kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Ágazat megnevezése önkormányzat Közszektorbeli Ingatlannal Késedelmes Vállalkozás Lakosság intézmény fedezett tétel Bányászat 0,000 0,000 0,000 0,008 0,000 0,000 Egyéb nem fém ásványi termék gyártása 0,000 0, ,049 25,136 4,789 7,000 Egyéb tevékenységek 36, , , , ,332 98,957 Élelmiszeripar 0,000 0, , , ,895 19,817 Építőipar 0,000 0,000 63, , , ,482 Fémfeldolgozás 0,000 0, , ,990 52, ,778 Gépgyártás 0,000 0,000 0,000 32, ,923 0,000 Információ, kommunikáció 0,000 0, ,593 95,876 30,005 8,719 Ingatlanügyek 0,000 0, , , , ,976 Kereskedelem/ gépjárműjavítás 0,000 0, , , , ,941 Lakosság 0,006 0,000 39, , , ,401 Mezőgazdaság 0,000 0, , , , ,664 Önkormányzat 242,297 0,000 0, ,043 0, ,104 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,000 0, ,824 29, ,813 0,040 Szállítás, raktározás 0,000 0, , , ,691 2,568 Textília,bőr,fa,papír feldolgozás 0,000 0, , ,228 18, ,516 Tudományos, műszaki tevékenység 0,000 0, , , ,768 75,187 Vegyi anyag gyártás 0,000 0,000 0,000 28,004 97,434 27,980 Vendéglátás 0,000 0, , , , ,864 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,000 0,000 0,000 24,123 0,000 0,000 Vízellátás 0,000 0,000 0,000 7,402 0,000 0,000 Végösszeg 278, , , , , ,993 V.2.6 Kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok Hátralévő futamidő szerint 1 éven belüli 1-5 év 5 éven túl Összesen Br. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 85,690 43, , ,304 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 0,000 0, , ,729 Vállalkozással szembeni kitettség 1 892, , , ,712 Lakossággal szembeni kitettség 3 347, , , ,489 Ingatlannal fedezett kitettség 714, , , ,167 Késedelmes tétel 2 740, , , ,993 Végösszeg 8 780, , , ,395 V.2.7 Kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél-kategória szerinti megoszlása Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória - BR Összeg MFt Önkormányzat 15,664 Háztartásokat segítő nonprofit 9,248 Nem pénzügyi vállalkozások 2822,484 PBBS 99,440 Lakosság 911,522 Önálló vállalkozó 64,243 Külföld 0,393 Végösszeg 3922, oldal