JELENTÉS. Sásd Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

Átírás

1 JELENTÉS Sásd Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Dér Lívia számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő tanácsos Reichert Margit számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők A működési és a felhalmozási egyensúly változása Az Önkormányzat bevételeinek változása Az Önkormányzat működési és felhalmozási célú kiadásainak változása Az Önkormányzat kötelezettségei Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása A szállítói kötelezettségek változása Egyéb kötelezettségek változása A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 48 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata között (1 oldal) 3/a. számú Az Önkormányzat években megvalósított, december 31- ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) 3/b. számú 3/c. számú Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásöszszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht 1 az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Áht 2 az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény Csődtv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény Gt. a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény Ket évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Stabilitási törvény a évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Ptk a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Rendeletek Áhsz. Szórövidítések áfa ÁMK ÁSZ BIOKOM Kft BM DDOP integrációs pályázat DDOP Városrehabilitáció DRV Zrt. EU GDP jegyző Képviselő-testület Kistérségi társulás NGM ÖNHIKI Önkormányzat Pécsi Vízmű Zrt. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet általános forgalmi adó Sásdi Általános Művelődési Központ Állami Számvevőszék BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft Belügyminisztérium Sikeres Magyarország Önkormányzati Infrastruktúra fejlesztési program, Város és Település rehabilitáció cél keretében: Művelődési Központ, Könyvtár és Zeneiskola funkcióváltás pályázat Sásd Város központjának kiterjesztése és megújítása a Polgármesteri hivatal akadálymentesített és modernizált épületbe való költöztetésével, valamint közpark felújítással elnevezésű pályázat Dél-Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Európai Unió Bruttó hazai termék Sásd Város Önkormányzatának jegyzője Sásd Város Képviselő-testülete Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Nemzetgazdasági Minisztérium Önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatása Sásd Város Önkormányzata Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3

6 polgármester Polgármesteri hivatal PPP konstrukció SzMSz 1 SzMSz 2 szja TEKI Városgazdálkodási Kft. Sásd Város Önkormányzatának polgármestere Sásd Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatok ellátására a magánszektor bevonásával) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2003. (XI.10.) számú rendelet Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2010. (X.20.) számú rendelet személyi jövedelemadó Területi Kiegyenlítést Szolgáló Támogatások Sásd Városgazdálkodási Nonprofit Kft. 4

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató értéke annál kedvezőbb, minél közelebb áll a 100%-hoz. Csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdés). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással 5

8 pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat törlesztési kockázat rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3), (4) bekezdés szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht /M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010.) A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). 6

9 szállítói kitettség SNA Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt szállítói kitettsége keletkezik. Pl. a lejárt szállítói tartozások rendezése függhet attól, hogy a szállító milyen intézkedéseket foganatosít az önkormányzattal szemben. System of National Account azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 7

10

11 JELENTÉS Sásd Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

12 BEVEZETÉS A városi önkormányzatok között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeltük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

13 BEVEZETÉS Emellett a as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a január június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak december június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatás intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

14 BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht.1 120/A. (1) bekezdése 6 előírásai képezik. A Baranya megyei kisváros állandó lakosainak száma január 1-jén 3329 fő volt. A Polgármesteri hivatal mellett két költségvetési szervet fenntartó Önkormányzat évi költségvetésének bevételi főösszege 2031 millió Ft, a évi mérlegfőösszege 3016 millió Ft. A városban a évek időszakában jelentős fejlesztések készültek el, melyek forrását a hazai- és EU-s támogatások mellett az Önkormányzat által felvett hitelek biztosították. Az Önkormányzat mérleg szerinti nettó ingatlanvagyona december 31-én 2177,8 millió Ft volt január 1-jétől az Áht (2) bekezdés 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a évi működési költségvetési kiadásaiból 7 (853,8 millió Ft 8 ) 769,3 millió Ft-ot (90,1%) a kötelező feladatok, 84,5 millió Ft-ot (9,9%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. A évben az önként vállalt feladatok finanszírozására fordított öszszeg részaránya 2,7 százalékponttal csökkent, a évek átlagához viszonyítva. A vizsgált időszakban a működési kiadásokon belül a kötelező feladatok finanszírozására fordított kiadások aránya 2,7 százalékponttal növekedett. Ennek oka, hogy a működési költségvetési hiány folyamatos növekedésével, szűkült az Önkormányzat önként vállalt feladataihoz rendelt források köre. Az önként vállalt feladatok 9 a lakásgazdálkodáshoz, a középiskolai és szakiskolai ellátáshoz, a felnőttoktatáshoz, az alapfokú művészetoktatáshoz, a logopédiai szolgáltatáshoz, a gyógytestneveléshez, a foglalkoztatás megoldásában való közreműködéshez és a művészeti tevékenységek támogatásához kapcsolódtak. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját az alábbi ábra szemlélteti: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY Közoktatás, szociális és gyermekjóléti (bölcsőde) ellátás, könyvtár, közművelődés. 1 Településüzemeltetés 1 város és vagyon gazdálkodás. Alapfokú művészetoktatás. (zeneiskola) 1 Víz- és szennyvízkezelési feladatok 1 Szakmai középfokú oktatás. (Vendéglátóipari szakképző iskola) 1 Hulladékkezelés - szállítás. 1 7 Az Önkormányzat évi működési kiadása 862,1 millió Ft volt. 8 A működési kiadások az OEP és a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott kiadások nélkül. 9 Önként vállalt feladatait az Önkormányzat az SzMSz-ében határozta meg. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat feladatait június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) három költségvetési szervvel, három gazdasági társasággal és a Kistérségi társulás társult tagjaként látta el. Az intézmény szervezeti átalakítások és intézményi összevonások ellenére a feladatellátás telephelyeinek száma a évi ötről év I. félév végére nem változott. Az Önkormányzat egy gazdasági társaságban rendelkezik kizárólagos tulajdonnal, a feladatellátásban részt vevő másik két gazdasági társaságban tulajdoni részesedése az ellenőrzési időszakban nem volt. A BIOKOM Kft. közszolgáltatási szerződés keretében a hulladékkezelés-szállítást, a Pécsi Vízmű Zrt. vagyonkezelési és működtetési szerződéssel a víz- és szennyvízkezelési feladatokat látta el. A saját tulajdonú gazdasági társaság a közterületek fenntartása, a temetők üzemeltetése, a köztisztasági, valamint a vagyonüzemeltetéssel összefüggő feladatok területén kapott szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A gazdasági társaságok a működésükhöz az ellenőrzött időszakban összesen 17,3 millió Ft működési célú pénzeszköz átadásban részesültek. Az Önkormányzat működési kiadásokra 2010-ben 853,8 millió Ft-ot fordított, amely 165,2 millió Ft-tal (16,6%-kal) haladta meg a évi ráfordítások 732,2 millió Ft-os átlagát. Ennek oka, hogy a működési kiadásokon belül 67,3 millió Ft-tal növekedett az EU projektekhez kapcsolódó dologi kiadások összege. Az egyes közszolgáltatások feladatellátásában résztvevő intézmények működési kiadásainak finanszírozási forrását ágazatonként a következő ábra szemlélteti: 600,0 A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként a és években 6,8 millió Ft 11,6 92,6 0,2 92,3 7,5 11,7 123,9 43,8 11, 340,3 37,1 Társulástól átvett támogatás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel 0,0 186,2 169,6 0,2 1,3 195,9 188,5 13,9 7,4 0, év év év év év év Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Igazgatás, Tűzoltóság, Egyéb Állami támogatás A közoktatási ágazatban a évben 2007-hez viszonyítva 8,9%-kal (16,6 millió Ft-tal) csökkent az állami támogatás részaránya. A végrehajtott intézményi integráció eredményeként az összes működési kiadás a évek átlagához viszonyítva a évre 6,3%-kal (300,2 millió Ft-ról 281,1 millió Ftra) csökkent. Ennek eredményeképpen az állami támogatás részarányának csökkenése a finanszírozáson belül nem járt együtt az önkormányzati támogatás emelkedésével. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását a évtől 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a Kistérségi társulás végezte. A közművelődés területén (216,4 millió Ft-tal) növekedett a vizsgált időszakban az önkormányzati támogatás részaránya. A évben végrehajtott feladatátszervezés során a mozgókönyvtári szolgáltatás és az ehhez biztosított költségvetési támogatás átkerült a Kistérségi társuláshoz. Ennek hatására megnövekedett az állami támogatásból nem finanszírozott feladatok aránya. A Polgármesteri hivatalban (egyéb ágazat) a működési kiadások növekedését az EU-s pályázatokhoz elszámolt személyi és dologi kiadás növekménye okozta. A években az önkormányzati közszolgáltatások körében végrehajtott szervezeti változások, a feladatátadások összességében a kiadásokat 79,3 millió Ft-tal, a bevételeket 61,5 millió Ft-tal csökkentették, 17,8 millió Ft összegű megtakarítást eredményezve. Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlege (működési jövedelme) a évben pozitív, a években negatív összegű volt. A működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás alakulását az alábbi ábra mutatja: 200,0 150,0 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás millió Ft 145,6 162,0 100,0 50,0 0,0 26,6 23,4 14,0-2,4-5,6-50,0 3,2-16,4-100,0-150,0-200,0-151,2-99,5-250,0-300,0-264, év év év év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A működési jövedelem 2007-ben működési forrástöbbletet, között működési forráshiányt mutatott. A működési forráshiány csökkentése érdekében pályázatot nyújtottak be a működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásokra, az elnyert összeg az évek alatt folyamatosan csökkent. Az ÖNHIKI támogatás összege 2007-ben 54,3 millió Ft, 2008-ban 6,1 millió Ft, 2009-ben 23,2 millió Ft, 2010-ben 5,2 millió Ft, 2011-ben 5,9 millió Ft volt. A működésképtelen helyi önkormányzatok támogatása jogcímen 2007-ben 10,0 millió Ft, 2008-ban 35,0 millió Ft, 2009-ben 8,0 millió Ft, 2010-ben 3,0 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kaptak. Az ÖNHIKI és a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása nélkül a folyó költségvetés egyenlege mindegyik évben működési hiányt mutatott: 2007-ben 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK -37,7 millió Ft, 2008-ban -43,5 millió Ft, 2009-ben -36,8 millió Ft, 2010-ben -107,7 millió Ft. Az Önkormányzat a években 345,0 millió Ft hitelt törlesztett, a év I. félév közötti időszakban, az utófinanszírozott pályázatok támogatásának megelőlegezésére éven belüli lejáratú hiteleket vett fel. A vizsgált időszakban igénybevett éven belüli lejáratú hitel összege 228,9 millió Ft volt. Az adósságszolgálat, továbbá a felhalmozási forráshiány között 445,4 millió Ft-ot tett ki. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső források bevonásával volt biztosítható, az egyensúlyt 442,9 millió Ft hitel felvételével teremtették meg tól a nettó működési jövedelem negatív értéke mellett, a meglévő adósságot is újabb hitelek felvételével tudta visszafizetni. A tőketörlesztés a évben 145,6 millió Ft volt, melyből folyószámlahitel 101,7 millió Ft, likvidhitel 36,6 millió Ft, hosszú lejáratú hitel 7,3 millió Ft. A évben 162,0 millió Ft-ot törlesztettek, melyből folyószámlahitel törlesztés 105,1 millió Ft, likvidhitel törlesztés 44,9 millió Ft, hosszú lejáratú hiteltörlesztés 12,0 millió Ft volt. A működési célú költségvetési támogatás és az szja bevétel együttes öszszege az évek között lényeges eltérést nem mutatott, az összes költségvetési bevételen belüli aránya a évben egy százalékponttal (69,2%) tért el, a évek 70,2%-os átlagától. A vizsgált időszakban az Önkormányzatnál helyi iparűzési adót, építményadót, vállalkozók kommunális adóját és magánszemélyek kommunális adóját vetették ki, melyek mértéke a vizsgált időszakban nem változott. Új helyi adót a vizsgált időszakban az Önkormányzat nem vetett ki. Az Önkormányzatnál a helyi adókból és pótlékokból származó bevételek aránya a folyó bevételekben a években átlagosan 7,1% (53,4 millió Ft) volt, amely a évre 9,0%-ra (68,4 millió Ft-ra) növekedett. A 2009-ről évre történő 15,8 millió Ft-os növekedést az Önkormányzat hátralékok behajtására tett intézkedései okozták. A vizsgált években a felhalmozási célú bevételek jelentős ingadozását az államháztartáson belülről kapott, pályázatokból származó támogatások okozták. Közoktatási integráció fejlesztéséhez, csapadékvíz elvezetéshez, városrehabilitációhoz és EU-s programokhoz 2009-ben 112,8 millió Ft, a évben 208,3 millió Ft, a év I. félévben 69,8 millió Ft támogatásban részesült az Önkormányzat. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetének alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat fejlesztési tevékenysége. A évek időszakában a városrehabilitáció és a csapadékvíz elvezetés mellett 10 millió Ft alatti fejlesztések és felújítások készültek el 311,4 millió Ft összegben. A befejezett fejlesztés és felújítás forrása a 98,5 millió Ft saját erő és a 38,7 millió Ft hazai- és 124,1 millió Ft EU-s támogatások mellett 50,1 millió Ft hitelfelvétel volt. A december 31-én folyamatban lévő közoktatási integráció fejlesztési feladat az időszak legjelentősebb felújítása, melyre években 85,4 millió Ft kiadást teljesítettek EU-s támogatásból. Az Önkormányzatnál december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok évet követő kötelezettségvállalásainak összege 888,1 millió Ft volt, amelyből 26,4 millió Ft-ot hitel felvételéből, 800,4 millió Ftot EU-s támogatásból, 52,0 millió Ft-ot hazai támogatásból és 9,3 millió Ft-ot 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK saját forrásból terveznek biztosítani. Az önrész biztosításához a hitelszerződést megkötötték, de a év I. félév végéig még nem vették igénybe. A december 31-én fennálló felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele 9,3 MFt; 1,0% 26,4 MFt; 3,0% 52 MFt; 5,9% Saját bevétel Hitel EU-s támogatás Hazai támogatás 800,4 MFt; 90,1% Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettsége a év végéről a év I. félév végére 58,5 millió Ft-ról 274,0 millió Ft-ra nőtt. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek a folyószámlahitel mellett, nyolc hosszú lejáratú hitelből, valamint 11 rövid lejáratú hitel igénybevételéből keletkeztek. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségvállalásaira képviselő-testületi döntés alapján került sor, azonban az előterjesztésekben nem mutatták be a tőketörlesztések, a hitelkamatok és egyéb költségek forrásait. A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetésének forrását az előterjesztésekben nem számszerűsítették. Az Önkormányzat a hosszú lejáratú hiteleit kettő kivételével mind lehívta, és a hitelcélnak megfelelően a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházásokhoz használta fel. Az Önkormányzatnak a fennálló hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségeivel kapcsolatban, a vizsgált időszak alatt 67,3 millió Ft tőke- és kamattörlesztési kiadása keletkezett. A év I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeiből 1,9 millió Ft kamatbevételt realizált. Az Önkormányzat költségvetésének pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban folyószámlahitel, és a pályázati támogatások megelőlegezését biztosító 366,7 millió Ft rövid lejáratú hitel igénybevételével biztosította. A folyószámlahitel állomány folyamatos fennállása és keretösszegének növekedése azt mutatja, hogy az Önkormányzatnál tartósan fennállt a finanszírozási igény, ami pénzügyi kockázatot jelent. Az EU támogatások utófinanszírozása miatt az Önkormányzat rövid lejáratú hitelszerződéseket kötött. Az éven belüli lejáratú hitelszerződésekből a június 30-án fennálló kötelezettsége az Önkormányzatnak 138,0 millió Ft volt, melynek fedezetét a lehívásra kerülő EU támogatás biztosította. 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat törlesztési kockázatát növeli, hogy a évek átlagához viszonyítva ötödére csökkenő ÖNHIKI támogatás összegét is folyószámlahitellel pótolták. A rövid lejáratú hitelek igénybevétele 10,6 millió Ft kamatkiadást eredményezett. A folyószámlahitel igénybevétele a év I. félévében a következők szerint alakult: Folyószámlahitel Megnevezés év év év év év I. félév Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 40,0 60,0 90,0 90,0 120,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 49,0 55,4 66,7 86,0 111,3 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) 365,0 366,0 365,0 365,0 180,0 Egyenleg (állomány millió Ft-ban) x x x 101,7 94,0 A folyószámlahitel igénybevétele, a likviditás biztosítása az Önkormányzatnak 20,9 millió Ft kamatkiadást okozott. Az Önkormányzat 2011 év I. félév végi szállítói tartozása 320,1 millió Ft, melyből a lejárt tartozás 45,8 millió Ft volt. A lejárt szállítói tartozások 31,2%-a (14,3 millió Ft) a 30 nap alatti tartozás, 31,0% (14,2 millió Ft) a nap közötti tartozás és 37,8% (17,3 millió Ft) a nap közötti tartozás. A megállapodással érintett (átütemezett) szállítói tartozások összege 265,2 millió Ft, melynek oka, hogy az ÁMK integrációs pályázat támogatási szerződése szerint, a szállító által az Önkormányzatnak benyújtott számla összegéből, a támogatási részt a közreműködő szervezet 10 közvetlenül a szállítónak utalja. Az év végi szállítói tartozásállományból a megállapodással érintett rész a támogatási összeg, melyet a közreműködő szervezet még nem utalt át a szállítóknak. Az Önkormányzat a gazdasági társasága részére fejlesztési és egyéb hitelek igénybevételéhez készfizető kezességet nem vállalt, kölcsönt nem nyújtott. Az Önkormányzat kötelezettségeinek december 31-i, valamint 2011.június 30-i állományát és várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány december 31- Állomány június 30-án én HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer - ben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer - ben) Deviza nem Várható kötelezettség években HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer - ben) Várható kötelezettség évtől HUF-ban (millió Ftban) Pénzintézeti kötelezettségek Hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek 50,6 0 HUF 42,0 0 HUF 10,8 0 39,8 0 Éven belüli lejáratú pénzintézeti kötelezettségek 112,6 0 HUF 138,0 0 HUF 138,0 0 0,0 0 Folyószámla hitel 101,7 0 HUF 94,0 0 HUF 94,0 0 0,0 0 Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 264,9 0 HUF 274,0 0 HUF 242,8 0 39,8 0 Szállítói tartozás 320,1 0 HUF 320,0 0 HUF 320,0 0 0,0 0 Egyéb kötelezettségek 3,8 0 HUF 3,8 0 HUF 3,8 0 0,0 0 Devizában (összege, ezer - ben) 10 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 18