JELENTÉS. Kiskunmajsa Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

Átírás

1 JELENTÉS Kiskunmajsa Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Puchy Márta számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Csiszárné dr. Kosik Mária számvevő tanácsos Halkóné dr. Berkó Katalin számvevő Vörösné Lakatos Zsuzsanna számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők A működési és a felhalmozási egyensúly változása Az Önkormányzat bevételeinek változása Az Önkormányzat folyó és a felhalmozási célú kiadásainak változása Az Önkormányzat kötelezettségei Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása A szállítói kötelezettségek változása Egyéb kötelezettségek változása A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 53 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú többlet a közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú 3/d. számú Az Önkormányzat években megvalósított, december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatti pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseihez kapcsolódó kötelezettségvállalásai és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht 1 Áht 2 Ötv. Ptk. Stabilitási törvény Számv. tv. Rendeletek Áhsz. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet SzMSz Kiskunmajsa Város Önkormányzatának többször módosított 16/2007. (V. 1.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szórövidítések áfa általános forgalmi adó ÁSZ Állami Számvevőszék EU Európai Unió jegyző Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Jegyzője Képviselő-testület Kiskunmajsa Város Képviselő-testülete Közszolgáltató Kft. Kiskunmajsai Kistérségi Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság LTP Lakástakarék Pénztár ÖNHIKI Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása Önkormányzat Kiskunmajsa Város Önkormányzata polgármester Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Polgármestere Polgármesteri hivatal Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala szja személyi jövedelemadó Többcélú kistérségi társulás Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Víziközmű Társulat Kiskunmajsai Víziközmű Társulat 3

6

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR banki kitettség Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt banki kitettsége keletkezik. Pl: rövid távú kötelezettségek fennállása esetén kizárólag a bank egyoldalú döntésén múlik, hogy továbbra is biztosít-e hitelt az önkormányzatnak, valamint azt milyen feltételekkel bocsátja az önkormányzat rendelkezésére. BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. EURIBOR A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. Az EURIBOR értékét a legfontosabb európai bankok hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé naponta. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A mutató százalékban kifejezett csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet álla- 5

8 önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat SNA píthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdés). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B (3)-(4) bekezdés szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht. 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010). A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi, és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 6

9 törlesztési kockázat Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). 7

10

11 JELENTÉS Kiskunmajsa Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

12 BEVEZETÉS A városi önkormányzatok között teljesített bevételeit és összetételét az alábbi ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. Emellett a as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

13 BEVEZETÉS alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a január június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézettel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak december június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

14 BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézettel szembeni kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht. 120/A. (1) bekezdése előírásai képezik. Kiskunmajsa város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi választást követően az Önkormányzat 12 tagú Képviselőtestületének munkáját három állandó bizottság segítette. A helyi Önkormányzat mellett egy (cigány) kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester évtől önkormányzati képviselő, a polgármesteri tisztségét a évi választás óta tölti be, a jegyzői feladatokat február 1-jétől ugyanaz a személy látta el. Az Önkormányzat évi beszámolója szerint 3006,7 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 2408,6 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. Az összes költségvetési bevétel 20,0%-át a saját bevétel biztosította, amelynek 20,3%-a helyi adóbevételből származott. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadások részaránya a évben 17,7% volt. A december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 9531,2 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők záró létszáma december 31-én 54 fő volt, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 221 fő volt. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a évben az 1978,5 millió Ft összegű működési célú költségvetési kiadásaiból ,0 millió Ft-ot (70,1%-ot) a kötelező feladatai, 591,5 millió Ft-ot (29,9%-ot) az önként vállalt feladatai ellátására fordított. Az Önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatokról az SzMSz-ben rendelkezett, az önként vállalt feladatok terjedelmét az éves költségvetési rendeletekben az adott évi költségvetés forrásainak ismeretében határozta meg. Az Önkormányzat a években a kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalt feladatnak tekintette az alapfokú művészetoktatási, a középfokú oktatási (gimnáziumi, szakközépiskolai), a kollégiumi, a szociális otthoni, a közgyűjteményi, a közművelődési, a gyermekjóléti szolgálat, a pedagógiai szakszolgálat és egyes városgazdálkodási feladatokat. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt közoktatási, közművelődési, városüzemeltetési feladatokat saját intézményeiben látta el. Az alap- és szakosított szociális feladatok ellátására az Önkormányzat Többcélú kistérségi társulás keretein belül intézményfenntartó társulási szerződést kötött. A Polgármesteri hivatalban önként vállalt feladatok keretében támogatták a civil szervezeteket, elvégezték a pályázat előkészítés- és bonyolítási feladatokat. A járóbeteg-szakellátást egy gazdasági társaság útján látta el, amelyben az Önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezett. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját mutatja be az alábbi ábra: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG Közoktatás Közművelődés és kultúra 1 1 Víz és csatorna szolgáltatás Hulladékkezelés, szállítás 1 1 Közoktatás Közművelődés és kultúra 2 1 Egészségügyi ellátás 1 Igazgatás 1 Egyéb 1 Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatait a év I. félév végén (a Polgármesteri hivatallal együtt) hét költségvetési szervvel látta el. Az intézmények száma a év végi tízről a év I. félévre hétre 6 Az összeg tartalmazta a transzferkiadásokat (magánszemélyeknek, civil szervezeteknek átadott kiadásokat), a kamat kiadásokat, az előző évi pénzmaradvány összegét és az államháztartáson belülre átadott pénzeszközöket, valamint a kisebbségi önkormányzatok adatait is emiatt tér el a jelentés 2. számú mellékletben szereplő működési kiadások kamatkiadások nélküli összegétől. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK csökkent két általános iskola, egy óvoda, és egy bölcsőde összevonása miatt. Az Önkormányzat költségvetési szervei feladataikat 26 telephelyen látták el. Az Önkormányzat költségvetési intézményei közül három közoktatási, kettő közművelődési, egy egyéb városgazdálkodási feladatokat végzett. Az Önkormányzat intézményei közül négy 7 önállóan működő és gazdálkodó, három önállóan működő volt a év I. félévben. Az igazgatási feladatokat a Polgármesteri hivatalban látták el. A vizsgált időszakban az Önkormányzatnak egy többségi tulajdonában lévő gazdasági társasága volt, amelyben 99,95% tulajdoni részaránnyal rendelkezett. Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság járóbetegszakellátási feladatokat látott el. Az Önkormányzat a többségi tulajdonában álló Közszolgáltató Kft.-nek a járóbeteg-szakellátás feladataihoz működési célú pénzeszközt adott át, amelynek összege a év I. félév között összesen 84,4 millió Ft volt. A években kötelező közszolgáltatások ellátásában kettő 50% alatti önkormányzati tulajdonosi részesedésű gazdasági társaság vett részt. A társaságok által ellátott közszolgáltatási feladatok a vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés és a szilárdhulladék gyűjtése, elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása. Az egyes közszolgáltatások évi működési kiadásainak finanszírozási forrásösszetételét az alábbi ábra szemlélteti: millió Ft ,3 159,7 446,2 A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként 322,8 84,4 377,4 12,1 1,6 11,4 133,6 174,6 719,2 127,0 268,9 864, év év év év év év 1,1-1,7 0,4 Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Igazgatás, Egyéb Az Önkormányzat összes működési bevétele a évben 2058,1 millió Ft volt. A kiadások finanszírozásának a évben 60,9%-a (1253,5 millió Ft) állami támogatás, 17,2%-a (354,4 millió Ft) intézményi saját bevétel, 21,9%-a (458,2 millió Ft) önkormányzati támogatás volt. Az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadásoknak az összes kiadásokon belüli közel egyharmados nagysága az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának fenntarthatóságára hosszú távon kihatással lehet. Az önként vállalt feladatokra tervezett kiadások 7 A négy önállóan működő és gazdálkodó intézményből kettő közoktatási, egy kulturális és közművelődési, és egy igazgatási feladatot látott el. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK részaránya a évi tervezett adatok alapján csökkenő tendenciájú (26,1%) volt. Az Önkormányzat összes működési kiadásain belül a közoktatási ágazat kiadása a évek közötti átlag 846,3 millió Ft-ról a évre 784,6 millió Ft-ra 7,3%-kal csökkent az általános iskolai és óvodai ellátás átszervezése, valamint az alacsonyabb gyereklétszám miatt. A működési bevételek a évek közötti átlag 846,3 millió Ft-ról a évre 784,6 millió Ft-ra 7,3%-kal kisebb mértékben teljesültek, amelyet az állami támogatások 15,4%-os (a évi 446,2 millió Ft-ról a évre 377,4 millió Ft-ra) és az intézményi saját bevételek 47,2%-os (159,7 millió Ft-ról 84,4 millió Ft-ra) csökkenése eredményezett. A szociális és gyermekjóléti ágazatban az állami támogatások összege a évről a évre 6,1%-kal (12,1 millió Ft-ról 11,4 millió Ft-ra), az intézményi saját bevétel 1,3 millió Ft-ról 1,1 millió Ft-ra csökkent. Az alap- és a szakosított szociális ellátást az Önkormányzat a Többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján annak intézményével látja el. A feladat ellátásra 184,9 millió Ft pénzeszközt adtak át a Többcélú kistérségi társulásnak a évek között, amelyet a Polgármesteri hivatal kiadásai között mutatott ki az Önkormányzat. A közművelődési, sport-, igazgatási és egyéb feladatok ellátásához a évről a évre az állami támogatások összege 20,2%-kal (145,5 millió Ft-tal) az intézményi saját bevételek összege 54,0%-kal (94,3 millió Ft-tal) emelkedett. A növekedést elsősorban az okozta, hogy az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalban számolta el a közcélú foglalkoztatásra, a magánszemélyek szociálpolitikai juttatásaira, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak kifizetett közszolgáltatási díjat, a városgazdálkodási szolgáltatások díját, a évi országgyűlési és önkormányzati képviselő választások, civil szervezetek támogatásával, a pályázatok előkészítésével, bonyolításával kapcsolatos feladatok kiadásait. A Képviselő-testület döntése alapján a évben négy intézmény (két általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde) egy intézménnyé való összevonására került sor. Az Önkormányzat a konyhai és étkeztetési feladatokat a évtől átadta egy gyermekélelmezéssel foglalkozó gazdasági társaságnak, amelyben az Önkormányzat nem rendelkezett tulajdonnal. A szomszédos településsekkel alakított Többcélú kistérségi társulás látta el a szociális alapszolgáltatási feladatokat, amelyeket a év július 1-jétől átadtak a Magyarországi Református Egyháznak. Az intézményi átszervezés, a feladatátadások és átvételek intézkedései az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján évek között összesen 602,0 millió Ft költségvetési kiadási és ugyanennyi bevételi csökkenést eredményeztek. Az intézkedések hatására a működési bevételek körében az állami támogatás 211,9 millió Ft-tal (35,2%-kal), az intézményi saját bevétel 299,2 millió Ft-tal (49,7%-kal), az önkormányzati támogatás 90,9 millió Ft-tal (15,1%-kal) csökkent. Az Önkormányzat a vizsgált időszakban a kötelező- és az önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában változásokat hajtott végre (intézmények összevonása, feladatok átadása Többcélú kis- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK térségi társulásnak, egyéb gazdasági társaságnak), amelyek a feladatellátás színvonalát javították, azonban az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére nem voltak hatással. A vizsgált időszakban az Önkormányzat nettó működési jövedelme negatív volt, amely hitelekből történő finanszírozása pénzügyileg közép és hosszú távon nem fenntartható gazdálkodást vetít elő. Az Önkormányzat folyó költségvetésének egyenlegét, működési jövedelmét az alábbi ábra mutatja: millió Ft 250,0 200,0 131,6 150,0 100,0 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás 205,7 149,8 185,1 138,5 191,9 50,0 0,0-50,0-100,0 15,4-20,6-11,3 36,6-150,0-200,0-116,2-155, év év év év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A évi 15,4 millió Ft-ról a évre 185,1 millió Ft-ra, tizenkétszeresére nőtt a működési jövedelem, amelyet elsősorban a helyi adó- és pótlék, valamint a gépjárműadó bevételek növekedése okozott. Az előző évről a évre 46,6 millió Ft működési forráscsökkenés elsősorban a magánszemélyek kommunális adójának megszüntetése miatt keletkezett. A évre több mint negyedére visszaesett folyó költségvetési egyenleg, döntően az ellátottak pénzbeli juttatásainak a csökkenése miatt. A években az Önkormányzat működési jövedelme nem nyújtott fedezetet a tárgyévi törlesztési kötelezettségekhez, így annak pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) negatív értékű volt. A pénzügyi kapacitás évről a évre 95,6 millió Ft-os növekedését a működési jövedelem 169,7 millió Ft-tal és a tőketörlesztés 74,1 millió Ft-tal magasabb összegei eredményezték. A felhalmozási költségvetés egyenlege között negatív értéket és a évben pozitív értéket mutatott. A évi 561,4 millió Ft felhalmozási többletet a Víziközmű Társulat fejlesztéséhez kapcsolódó lakossági hozzájárulás (644,7 millió Ft), valamint az EU-s pályázatok támogatása eredményezte. Az Önkormányzatnak a évi folyó bevétele 2018,0 millió Ft volt, amely 2,5%-kal (50,0 millió Ft-tal) több mint a évek 1968,0 millió Ft folyó bevételének átlaga. Az évenként változó tendenciát mutató folyó bevétel alakulására a fordított áfa elszámolás, kamatbevételek, működési célú pályázati támogatások, a helyi adó- és pótlék bevételek voltak hatással. Az Önkormányzat 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK között helyi iparűzési adót, építményadót, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adóját, idegenforgalmi adót és telekadót vetett ki, amelyből a magánszemélyek kommunális adója január 1-jétől megszűnt. A vizsgált időszakban a folyó bevételek 21,0-23,0%-át a helyi adókból és pótlékokból származó bevételek képezték. A folyó kiadás a évben 1981,4 millió Ft volt, ami 6,8%-kal (126,4 millió Ft-tal) több mint az előző három év kiadásának 1855,0 millió Ft átlaga, melyre döntően a magánszemélyek részére nyújtott szociálpolitikai juttatások kifizetése volt hatással. A felhalmozási célú bevételek között folyamatosan emelkedtek. A évi 988,7 millió Ft felhalmozási célú bevételre az államháztartáson kívülről érkező (649,0 millió Ft) támogatások voltak hatással. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásolta az elmúlt időszak fejlesztési tevékenysége. A befejezett fejlesztések kiadásainak 18,2%-át pénzintézeti forrásokból fedezték. A december 31-ig befejezett fejlesztési feladatok tényleges bekerülési költsége 8 756,0 millió Ft volt, amelyből a beruházások összege 668,8 millió Ft (88,5%), a felújítások összege 87,2 millió Ft (11,5%). A fejlesztések forrása 269,0 millió Ft saját bevételből (35,6%-a), 137,6 millió Ft hitelből (18,2%-a), 321,4 millió Ft EU-s (42,5%-a) és 28,0 millió Ft hazai támogatásból (3,7%-a) tevődött össze. Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztéseihez a évet követően esedékes kötelezettségvállalásainak összege 198,0 millió Ft volt, amelynek forrásait az alábbi ábra szemlélteti: Felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele 3,3 MFt; 1,7% 16,9 MFt; 8,5% Hitel EU-s támogatás Hazai támogatás 177,8 MFt; 89,8% Az Önkormányzat által december 31-ig beadott, elbírálás alatt álló három pályázatában tervezett fejlesztéseinek értéke 403,1 millió Ft volt. A fejlesztések kiadásait 0,8 millió Ft saját bevételből (0,2%-át), 46,7 millió Ft hi- 8 A tényleges bekerülési költség tartalmazza a évben műszakilag befejezett fejlesztés 28,5 millió Ft-os összegét, amely azonban pénzügyileg a évben teljesült. 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK telből (11,6%-át), 285,7 millió Ft EU-s (70,9%-át) és 69,9 millió Ft hazai támogatásból (17,3%-át) tervezték finanszírozni. Az Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti pénzintézettel szemben fennálló kötelezettsége a december 31-ei 1003,5 millió Ft-ról a év I. félév végére 346,4 millió Ft-ra csökkent a hitelek visszafizetésének hatására. Az Önkormányzat a forintban fennálló hosszú lejáratú pénzintézettel szembeni kötelezettségeiből a év I. féléve között 837,2 millió Ft tőkét és 145,8 millió Ft kamatot fizetett. Az Önkormányzat egy 788,2 millió Ft öszszegű Víziközmű Társulati hitelét fizette vissza a év I. félévben. A év I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeiből 29,0 millió Ft kamatbevételt realizált. A vizsgált időszak alatt pénzintézettel szemben fennálló kötelezettségek négy hosszú lejáratú hitelből keletkeztek. Az Önkormányzat a helyszíni vizsgálat befejezésének időpontjáig részben vette igénybe a évben aláírt kettő hitelszerződés szerinti hitelt. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásaira képviselőtestületi döntés alapján került sor. A két hosszú lejáratú adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra szóló Képviselő-testületi előterjesztések nem tartalmazták a visszafizetés forrásait, valamint a kamatkockázatok várható kihatásait. A hiteleket a hitelcélnak megfelelően a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházásokhoz használta fel. Az Önkormányzat költségvetésének pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban csak folyószámlahitel folyamatos igénybevételével tudta biztosítani. A folyószámlahitel igénybevétele a év. I. félévében az alábbiak szerint alakult: Megnevezés év év év év év I. félév Folyószámlahitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 211,6 288,5 300,0 320,0 320,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 121,8 153,5 109,4 164,9 177,7 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) Egyenleg (állomány december 31. millió Ft-ban) 188,3 135,9 178,0 220,0 140,3 Az Önkormányzat a év I. féléve között változó intenzitással használta fel folyószáma-hitelkeretét, melynek igénybevételére a vizsgált időszak alatti évek pozitív működési jövedelme ellenére a és azt megelőző években keletkezett működési hiány finanszírozása miatt volt szükség. A likviditás biztosítása miatt az Önkormányzatnak a vizsgált időszak alatt 56,7 millió Ft kamatkiadási, és 7,9 millió Ft egyéb költség fizetési kötelezettsége keletkezett. Az Önkormányzat szállítói tartozás állománya a év végéről 7,7 millió Ft-ról 19,7%-kal (1,6 millió Ft-tal) a év végére 6,1 millió Ft-ra csökkent, majd a év végére 122,4 millió Ft-ra emelkedett. Az előző évhez képest a szállítói állomány a év végére (52,9%-kal, 64,7 millió Ft-tal) 57,7 millió Ft-ra, majd a év I. félév végére 48,6 millió Ft-ra csökkent. A június 30-án 0,2 millió Ft 30 nap alatti lejárt szállítói állománnyal rendelkezett az Önkormányzat. 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat gazdasági társaság részére készfizető kezességet nem vállalt. A gazdasági társasága részére 23,5 millió Ft, egy intézménye részére 1,3 millió Ft és a Többcélú kistérségi társulás részére 17,6 millió Ft rövid lejáratú támogatási működési célú kölcsönt nyújtott. Az Önkormányzat kötelezettségeinek december 31-ei, valamint június 30-ai állományát, és várható alakulását a felmerülő kamatokat és díjakat is figyelembe véve a kötelezettség lejártáig az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány december 31-én Állomány június 30-án Várható kötelezettség a években Várható kötelezettség a évtől millió Ft-ban millió Ft-ban millió Ft-ban millió Ft-ban Pénzintézeti kötelezettségek Célhitel 52,1 47,5 41,9 11,4 Társulati hitel 774,8 0,0 - - Fejlesztési hitel 0,0 4,6 4,9 - Fejlesztési hitel 148,7 156,4 37,4 164,7 Folyószámla hitel 220,0 140,3 140,3 - Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 1195,6 348,8 224,5 176,1 Szállítói tartozás 57,7 48,6 48,6 - Jogerős végzéssel lezárt de ki nem fizetett kötelezettségek - 0,3 0,3 - Az ellenőrzött időszakban az Önkormányzat működési jövedelme nem nyújtott fedezetet az adott évi hiteltörlesztésekhez, a kötelezettségek teljesítéséhez a folyószámlahitel igénybevétele állandósult. A években esedékes kötelezettségek teljesítésére figyelembe vehető a mérlegben kimutatott 116,7 millió Ft követelésállományból az LTP-ből átutalásra kerülő 76,5 millió Ft és a forgalomképes nettó ingatlanvagyon. Az Önkormányzat jelenleg ismert pénzintézettel szembeni kötelezettsége (tőke- és kamat) a évtől 176,1 millió forint összegű. A kötelezettség fedezete lehet a forgalomképes nettó ingatlanvagyon és a képződő működési jövedelem (ezen belül a helyi adóbevétel). A évtől a pénzintézettel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésére a visszafizetés forrásaira, valamint a kamatkockázat várható kihatásainak csökkentésére vonatkozóan a Képviselőtestület a helyszíni vizsgálat befejezéséig, továbbá a évet követő időszakot érintő bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésről még döntést nem hozott. Az önkormányzati kötelezettségek növekedése mellett az Önkormányzat minősített többségi befolyásával rendelkező gazdasági társasága kötelezettségei is befolyásolhatják az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. A Közszolgáltató Kft. szállítói tartozása december 31-én 7,8 millió Ft, a év I. félév végén 5,4 millió Ft volt. A Kft. kötelezettsége jelenlegi nagyságrendje alapján nincs jelentős hatással az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére. Az eszközök használhatósága és az elavult eszközök pótlása is hatást gyakorol az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére. Az Önkormányzat a években az eszközállomány után 550,1 millió Ft összegű értékcsökkenést számolt el. A évek között az aktivált felújítások, beruházások értéke 595,5 millió Ft volt. A vizsgált időszak alatt a használhatósági fok 3,4%- kal csökkent. 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat az ellenőrzött időszakban a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseket tett. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a év I. féléve között tett intézkedések hatására 171,6 millió Ft bevételi többlet, továbbá 164,8 millió Ft kiadási megtakarítás keletkezett, ezáltal az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét javították. A kiadási megtakarítások 38,6%-a (66,3 millió Ft) az elrendelt álláshely csökkentések eredménye volt. Az álláshely-csökkentő intézkedések a év I. féléve között önkormányzati szinten összesen 99 álláshely (ebből kilenc üres álláshely) megszüntetését jelentették. Egyes közszolgáltatási területeken (közoktatásban egy fő, Polgármesteri hivatalban hat fő és egyéb területen négy fő) feladatbővülések voltak, amelyek álláshely- és egyben létszámnövekedéssel is jártak. Ennek következtében az időszak álláshelyeinek száma 88 fővel csökkent. A bevételnövelő intézkedések az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint új adónem, az építményadó bevezetéséhez, ingatlanok és eszközök értékesítéséhez, bérbeadásához, térítési díjak emeléséhez kapcsolódtak. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett egy szabályszerűségi javaslatot a jegyzőnek, amely arra irányult, hogy az Ámr.-ben foglaltaknak megfelelően a költségvetési rendeleteik tartalmazzák a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait évenkénti bontásban figyelemmel az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztésekre. A javaslatra a felelősök és a határidő megjelölésével intézkedési tervet készítettek. A javaslatban foglaltakat határidőben megvalósították. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Kiskunmajsa Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlya rövid távon biztosított. A pénzügyi egyensúly középtávon ható helyreállítására és hosszú távú fenntarthatóságára az Önkormányzatnak fel kell készülnie. A folyó működési bevételek a folyó kiadások teljesítésére fedezetet nyújtottak, azonban nem biztosították az adósságszolgálat teljesítését. Az Önkormányzat működését az állandósult és növekvő összegű folyószámlahitel igénybevételével tudta biztosítani. Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások összege és aránya magas, kis mértékben csökkenő tendenciát mutat. A felhalmozási költségvetésen belüli pénzügyi hiány forrása a működési jövedelemből és hitel igénybevételével volt biztosított. A folyamatban lévő fejlesztési projektekhez, a benyújtott pályázatokhoz szükséges saját erő hitelből áll rendelkezésre. Gazdasági társaságok miatti kockázat nem áll fenn, mivel az Önkormányzat többségi tulajdonában álló társaság pénzügyi egyensúlyi helyzete stabil. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a 20

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a Polgármesternek 1. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon biztosított. A pénzügyi egyensúly középtávon ható helyreállítására és hosszú távú fenntarthatóságára az Önkormányzatnak fel kell készülnie. A években az Önkormányzat működési jövedelme nem nyújtott fedezetet a tárgyévi törlesztési kötelezettségekhez, így annak pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) negatív értékű volt. Javaslat: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának középtávon ható helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében: a) Tárja fel a további bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Ütemezze a bevételek beszedését a jövőben jelentkező fizetési kötelezettségeihez; b) Terjesszen a Képviselő-testület elé kibontakozási programot a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítása, és hosszú távú megőrzése érdekében; c) Képezzen egyensúlyi (elkülönített) tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében. 2. Az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadásoknak az összes kiadásokon belüli közel egyharmados nagysága az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának fenntarthatóságára hosszú távon kihatással lehet. Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások részaránya a évi tervezett adatok alapján enyhén csökkenő tendenciát mutat (26,1%). Javaslat: Tekintse át az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát a kötelező feladatellátás elsődlegességének biztosítása érdekében, mutassa be a Képviselő-testületnek a megoldás lehetőségeit és szükség esetén a gazdasági program módosításának igényét. 3. Az Önkormányzat költségvetésének pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban csak folyószámlahitel folyamatos igénybevételével tudta biztosítani. Az Önkormányzat a év I. féléve között változó intenzitással használta fel folyószámahitelkeretét, melynek igénybevételére a vizsgált időszak alatti évek pozitív működési jövedelme ellenére a és azt megelőző években keletkezett működési hiány finanszírozása miatt volt szükség. 21

24 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Javaslat: Vizsgálja meg az állandósult folyószámla és likvid hitel hosszú távú kötelezettséggé történő átalakításának jogi lehetőségét, és a Stabilitási törvény 10. -ában előírt feltételek fennállása esetén kezdeményezze a Kormánynál ennek engedélyezését. 4. Az Önkormányzat két hosszú lejáratú adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásaira vonatkozó képviselő-testületi előterjesztések nem tartalmazták a visszafizetés forrásait, valamint a kamatkockázatok várható kihatásait. Javaslat: Gondoskodjon, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselő-testületi előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait, valamint mutassák be a kamatkockázat várható kihatásait. A polgármester a helyszíni ellenőrzés lezárása után tájékoztatta az Állami Számvevőszéket az Önkormányzat tervezett intézkedéseiről, amelyet az Állami Számvevőszék nem ellenőrzött, arra vonatkozóan véleményt, vagy megállapítást nem fogalmaz meg. Az ellenőrzés lezárását követően elvégzett intézkedéseket az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében vizsgálhatja. A polgármester tájékoztatása szerint a következő intézkedéseket tervezi az Önkormányzat: Az önként vállalt feladatok felülvizsgálatával, az intézmények működésének racionalizálásával és a bevételnövelő intézkedések megtételével kívánja biztosítani az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának középtávon történő helyreállítását. Ezen intézkedéseivel, valamint az ÖNHIKI pályázat esetleges támogatásával törekszik az Önkormányzat a folyószámlahitel igénybevétel megszüntetésére. 22

25 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI, A FELADATELLÁTÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI Az Önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatokról az SzMSz-ben rendelkezett, az önként vállalt feladatok terjedelmét az éves költségvetési rendeletekben az adott évi költségvetés forrásainak ismeretében határozta meg. Az Önkormányzat a években a kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalt feladatnak tekintette az alapfokú művészetoktatási, a középfokú oktatási (gimnáziumi, szakközépiskolai), a kollégiumi, a szociális otthoni, a közgyűjteményi, a közművelődési, a gyermekjóléti szolgálat, a pedagógiai szakszolgálat és egyes városgazdálkodási feladatokat. Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt közoktatási feladatait (az óvodai nevelést, az általános iskolai, a gimnáziumi, a szakközépiskolai oktatást, a kollégiumi ellátást), a közművelődési, a városüzemeltetési feladatokat saját intézményeiben látta el 9. Az alap- és szakosított szociális feladatok ellátására az Önkormányzat Többcélú kistérségi társulás keretein belül intézményfenntartó társulási szerződést kötött. A Polgármesteri hivatalban önként vállalt feladatok keretében támogatták a civil szervezeteket, elvégezték a pályázat előkészítési és bonyolítási feladatokat. A járóbeteg-szakellátást egy gazdasági társaság útján látta el, amelyben az Önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezett. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat gyógytestnevelés, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Többcélú kistérségi társulás útján, megbízási szerződés alapján külső szakember foglalkoztatásával látja el a évtől határozatlan időre. Az alapellátás orvosi ügyelet és az ügyeleti gépjármű biztosítását a Többcélú kistérségi társulás Kistérségi Szociális Intézménye biztosítja február 1- jétől, négy év időtartamra. A védőnői feladatokat a Többcélú kistérségi társulás Kistérségi Szociális Intézmény végzi majd január 1-jétől határozatlan időre a Városgazdálkodási Intézmény. A szociális alapszolgáltatási, valamint az ápolást, gondozást nyújtó szakosított ellátási feladatokat (családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, támogató szolgálat- szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) január 31-étől az Intézményfenntartó Kistérségi Szociális Intézmény látta el, majd június 30-tól 10 évre ellátási szerződés alapján a Magyarországi Református Egyház részére átadták. 9 Arany János Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde; Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium; Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Konecsni György Kulturális Központ; Városi Könyvtár; Városgazdálkodási Intézmény; Polgármesteri hivatal 23

26 A családsegítési feladatokat a Többcélú kistérségi társulás Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézménye látta el, a gyermekjóléti szolgáltatást a Kistérségi Szociális Intézmény, majd július 1-jétől a Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény látja el határozatlan időre. Az Önkormányzat működési kiadásainak a évi teljesített összege 1978,5 millió Ft 10 volt, amely 126,4 millió Ft-tal (6,8%-kal) növekedett a évek 1852,1 millió Ft-os átlagához képest. Az önkormányzati intézmények összességét vizsgálva a működési kiadások növekménye döntően a Polgármesteri hivatalban jelentkezett. Az Önkormányzat működési kiadásainak összege között 49,2 millió Ft-tal 1929,3 millió Ft-ról 1978,5 millió Ft-ra (2,6%-kal) növekedett. Az Önkormányzat évi működési kiadásait és bevételeit, valamint azok finanszírozási arányait mutatja be az alábbi táblázat főbb feladatonként: Ellátott feladat Óvodák Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Kollégium Szociális intézmények Közművelődési intézmény Egyéb intézmény Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásai Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadásai Működési kiadások összesen Működési kiadás összesen (millió Ft) Kötelező feladatok kiadásainak részaránya % Működési bevétel összesen (millió Ft) Állami támogatás részaránya % Intézményi saját bevétel részaránya % 176,8 100,0 176,8 41,4 8,4 50,2 378,9 100,0 378,9 42,2 8,4 49,4 56,4 0,0 56,5 57,5 16,4 26,1 122,4 0,0 122,4 60,4 16,4 23,2 50,0 0,0 50,0 75,5 16,4 8,1 13,0 100,0 13,0 88,3 8,4 3,3 96,0 67,0 95,9 12,5 38,1 49,4 83,8 27,0 83,8 53,5 47,9-1,4 185,4 100,0 185,4 50,9 5,6 43,5 815,8 67,0 895,4 79,7 20,3 Önkormányzati támogatás részaránya % 1 978,5 70, ,1 60,9 17,2 21,9 Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a évben a 1978,5 millió Ft összegű működési költségvetési kiadásaiból 1387,0 millió Ft-ot (70,1%-ot) a kötelező feladatai, 591,5 millió Ft-ot (29,9%-ot) az önként vállalt feladatai ellátására fordított. 10 Az összeg tartalmazta a transzferkiadásokat (magánszemélyeknek civil szervezeteknek átadott kiadásokat), a kamat kiadásokat, az előző évi pénzmaradvány összegét és az államháztartáson belülre átadott pénzeszközöket, valamint a kisebbségi önkormányzatok adatait is emiatt tér el a jelentés 2. számú mellékletben szereplő működési kiadások kamatkiadások nélküli összegétől. 24