JELENTÉS. Sajószentpéter Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

Átírás

1 JELENTÉS Sajószentpéter Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Lingné Rajz Borbála számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos Tótfalusi Zoltán számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők A működési és a felhalmozási egyensúly változása Az Önkormányzat bevételeinek változása Az Önkormányzat működési és felhalmozási célú kiadásainak változása Az Önkormányzat kötelezettségei Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása A szállítói kötelezettségek változása Egyéb kötelezettségek változása A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 53 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú Az Önkormányzat években megvalósított, december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Ötv. Ptk. Számv. tv. Rendeletek SzMSz Szórövidítések áfa ÁSZ BM EDP hiány/egyenleg EU GDP jegyző Képviselő-testület Megyei Önkormányzat NGM OEP Önkormányzat polgármester Polgármesteri hivatal PPP konstrukció szja Városgondnokság az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Sajószentpéter Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (III. 28.) számú rendelete általános forgalmi adó Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Uniós módszertan szerinti maastrichti kritériumoknak megfelelő számítás szerinti hiány/egyenleg Európai Unió Bruttó hazai termék Sajószentpéter Város Önkormányzatának jegyzője Sajószentpéter Város Képviselő-testülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár Sajószentpéter Város Önkormányzata Sajószentpéter Város Önkormányzatának polgármestere Sajószentpéter Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatok ellátására a magánszektor bevonásával) személyi jövedelemadó Sajószentpéter Város Önkormányzatának Városgondnoksága 3

6

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi jövedelmi helyzetének vizsgálat során. A módszer a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. EURIBOR A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. Az EURIBOR értékét a legfontosabb európai bankok hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé naponta. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy devizahitel futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határozza meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. LIBOR Angol kifejezés, a London Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegű kínálati (hitel) kamatláb. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi 5

8 pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat szállítói kitettség törlesztési kockázat személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bek.). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3), (4) bek. szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozáselengedés, értékpapírkibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht. 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010.) A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt szállítói kitettsége keletkezik. Pl. a lejárt szállítói tartozások rendezése függhet attól, hogy a szállító milyen intézkedéseket foganatosít az önkormányzattal szemben. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek vissza- 6

9 SNA fizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 7

10

11 JELENTÉS Sajószentpéter Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

12 BEVEZETÉS A városi önkormányzatok évek között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az Önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

13 BEVEZETÉS Emellett a as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött - teljességi nyilatkozattal megerősített - 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a január június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak december június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

14 BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 1.. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht. 120/A. (1) bekezdése előírásai képezik. Sajószentpéter város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásokat követően az Önkormányzat 17 tagú Képviselő-testületének munkáját öt állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett három kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a évi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a évben változott. Az Önkormányzat az éves költségvetési beszámolója szerint a évben 3942,1 millió Ft bevételt ért el és 4001,6 millió Ft kiadást teljesített. Az Önkormányzat december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 4785,0 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a évi 2621,0 millió Ft öszszegű működési költségvetési kiadásaiból ,2 millió Ft-ot (98,9%) a kötelező feladatok, 28,8 millió Ft-ot (1,1%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az Önkormányzat a években a kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalt feladatnak tekintette a kéményseprési tevékenységet, a civil szervezetek támogatását, a fiatal házasok támogatását, valamint a bentlakásos idősek otthona szakosított szociális ellátást biztosító Időskorúak Szociális Otthona működtetését. Az önként vállalt feladatok besorolását az Önkormányzat maga végezte el. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátására fordított kiadásainak előző évekhez viszonyított aránya a évben változott a legnagyobb mértékben. Az önként vállalt feladatok aránya a évi 4,4%-ról a évben 1,0%-ra csökkent az önként vállalt feladatot ellátó Időskorúak Szociális Otthona október 1. napjával a Megyei Önkormányzat részére történő átadása következtében. A években és a év I. félévében az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátására fordított kiadások aránya nem változott, az önként vállalt feladatellátás kiadásainak aránya 1,1% volt. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját a következő ábra szemlélteti: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG Közoktatás Szociális Kulturális, sport Igazgatás Egyéb Közétkeztetés 1 Egészségügy 1 Film-,televízió műsor 1 gyártás Városfejlesztés 1 Az Önkormányzat feladatait június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) nyolc költségvetési szervvel és három gazdasági társaság kere- 6 Nem tartalmazta az OEP által finanszírozott feladatokra fordított és a kisebbségi önkormányzati feladatokra teljesített kiadásokat. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tében látta el 7. Az intézményszerkezetet érintő szervezeti átalakítások és összevonások következtében az intézmények száma a január 1-jei 17-ről nyolcra, feladatellátás telephelyeinek száma a évi 28-ról a év I. félév végére 25-re csökkent. Az intézmények és a telephelyek száma az áttekintett időszakban a évi intézményrendszer átalakítása és a szociális intézmény átadása miatt csökkent. A évben végrehajtott intézményrendszer átalakítása, valamint az önként vállalt feladatot ellátó szociális intézmény Megyei Önkormányzat részére történő átadása jelentős mértékű, kedvező hatást gyakorolt az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetének alakulására. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint az intézményszerkezet évi átalakítása 596,7 millió Ft, az intézményátadás 161,6 millió Ft megtakarítást eredményezett az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat év I. félév végén három gazdasági társaságban kizárólagos tulajdonnal rendelkezett. A közszolgálati feladatellátásban résztvevő két gazdasági társaságban az Önkormányzat nem rendelkezett tulajdonnal. A gazdasági társaságok a kötelező feladatellátást érintően települési szilárdhulladék kezelés, szállítás, szennyvízelvezetés és tisztítás, közétkeztetés, városfejlesztés és közmunka programok lebonyolítása, az önként vállalt feladatellátást érintően film-, televízió-gyártási tevékenység területén kaptak szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A gazdasági társaságok a működésükhöz az ellenőrzött időszakban összesen 26,8 millió Ft rendszeres működési (a közfoglalkoztatási feladatokhoz 24,3 millió Ft, a film-, televízió-gyártási tevékenységhez 2,5 millió Ft), 12,5 millió Ft eseti működési (közétkeztetési feladatokhoz) és 28,7 millió Ft fejlesztési célra (22,4 millió Ft közétkeztetési feladatokhoz, 6,3 millió Ft film-, televízió-gyártási tevékenységhez) átadott pénzeszközben részesültek. A többségi tulajdonban levő gazdasági társaságok pénzügyi egyensúlyi helyzete, a évi saját tőke/jegyzett tőke aránya alapján stabil, a társaságok működése az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésében kockázatot nem jelentenek. Az Önkormányzat működési kiadásokra 2010-ben 2621,0 millió Ft-ot fordított, amely a évek átlagát 233,9 millió Ft-tal (9,8%-kal) haladta meg. A növekedést a Polgármesteri hivatal dologi kiadásainak (kötvénykibocsátásból származó kamatfizetési kötelezettség, könyvkiadás, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése és a beruházásokat érintő fordított áfa kötelezettség teljesítése) növekedése eredményezte. A működési kiadások 58,7%-át az intézményi körben realizálták december 31-én az Önkormányzatnak négy kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága volt, év I. félévben egy gazdasági társaságnál végelszámolás megindítására került sor. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A működési kiadások finanszírozásának forrásait ágazatonként a és években a következő ábra szemlélteti: A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként a és években 349,6 516,8 28,6 47,4 29,9 21,2 398,2 377,7 32,9 33,3 31,3 76,8 284,8 98,4 447,2 432,1 747,0 770, év év év év év év 20,9 10,4 45,4 Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Igazgatás, Tűzoltóság, Egyéb 38,6 0,2 29,3 millió Ft Társulástól átvett támogatás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás A években a finanszírozási forrásokon belül összességében az állami támogatás képviselte a legnagyobb részarányt. A évben az állami támogatás 1340,4 millió Ft volt, amely az összes bevétel 59,7%-át tette ki. A évben 1304,4 millió Ft-ot (55,0%-ot), a évben 1298,7 millió Ft-ot (51,1%-ot) tett ki az állami támogatás a finanszírozási forrásokon belül. A évben az állami támogatás összege 1186,4 millió Ft-ra, bevételeken belüli részaránya 45,3%-ra csökkent. Az állami támogatás bevételeken belüli aránya a évben 4,7 százalékponttal, a évben 3,9 százalékponttal, a évben 5,8 százalékponttal csökkent az előző évhez képest, ezen belül jelentős volt a közoktatási és közművelődési feladatok finanszírozását szolgáló forrásokon belüli részarány csökkenés. Az állami támogatás csökkenése miatt kieső forrásokat az intézmények működtetése érdekében saját intézményi bevétellel, illetve önkormányzati támogatás emelésével biztosította az Önkormányzat, amely a működés biztonságának kockázatát növelte. Az Önkormányzatnál a évek között a saját intézményi bevételek az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység adómértékének, az intézményi térítési díjak és a szemétszállítási díjak emelésének, a szemétszállítási díjak kedvezményei csökkentésének, valamint a beruházásokat érintő fordított áfa kötelezettség teljesítésének könyvviteli elszámolása miatt növekedtek. A vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások (intézményrendszer átalakítása, intézményátadás) kedvező hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetének alakulására, mivel az intézkedések összességében 758,3 millió Ft megtakarítást jelentettek az Önkormányzat számára. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlegét, pénzügyi kapacitását és tőketörlesztését a következő ábra mutatja: 250,0 200,0 150,0 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás 202,5 198,8 millió Ft 100,0 50,0 0,0 42,3 41,6 0,7 3,7 2,9 41,6-50,0-100,0-90,9-93,8-135,5-150,0-200,0-177, év év év év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem Az Önkormányzat folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) években 18,4 millió Ft összegű működési jövedelmet (működési forrástöbblet) mutatott. 8 A folyó költségvetés egyenlege, 2007-ben és 2008-ban volt pozitív egyenlegű (működési forrástöbblet), 2009-ben és 2010-ben az egyenleg negatív összegű volt. A működési jövedelem csökkenésében alapvetően a folyó kiadások növekedése játszott szerepet. A pozitív egyenleg kialakulását 2007-ben 27,1 millió Ft, 2008-ban 50,0 millió Ft ÖNHIKI támogatás is segítette. A vizsgált időszakban az Önkormányzatnál összességében -30,5 millió Ft nettó működési jövedelem képződött. A működési jövedelem a hitelekhez kapcsolódó tőketörlesztés összegére a években nem nyújtott fedezetet, mivel a pénzügyi kapacitás negatív összegű lett (-93,9 millió Ft és -177,1 millió Ft), a működési jövedelem (293,4 millió Ft-os és 44,6 millió Ft-os) csökkenése következtében. A tőketörlesztés összege a évek átlagában 2,5 millió Ft volt, ami a évben 41,6 millió Ft-ra emelkedett annak következtében, hogy az Önkormányzat megkezdte a évben kibocsátott kötvény törlesztését. A években az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege folyamatosan negatív összegű volt. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek egyik évben sem biztosítottak fedezetet a felhalmozási és tőkejel- 8 Ebben az időszakban az Önkormányzat 77,1 millió Ft ÖNHIKI támogatásban részesült, e támogatás nélkül a működési jövedelem negatív volt. 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK legű kiadásokra, a forráshiányt külső forrásokból biztosította az Önkormányzat. A vizsgált időszakban keletkezett 1130,7 millió Ft felhalmozási forráshiányt a 15,8 millió Ft évi nyitó pénzkészlet, a felvett 14,8 millió Ft összegű fejlesztési hitel és az 1100,1 millió Ft kötvénykibocsátás fedezte. Az Önkormányzat a években közel azonos nagyságrendű folyó bevételt ért el, ezen belül a költségvetési támogatás és az átengedett szja közötti évek átlagához (924,6 millió Ft) viszonyítva a évi együttes összeg 3,0%-kal (28,4 millió Ft-tal) nőtt. A helyi adók és pótlékok bevételei az Önkormányzat folyó bevételeiben nem töltöttek be meghatározó szerepet, a folyó bevételek 5,7%-át tették ki mely a település alacsony jövedelemtermelő képességét jelzi. Az Önkormányzat a vizsgált időszakban gazdasági társaságaitól osztalékban nem részesült. Az egyes években nyereségesen működő gazdasági társaságai által elért adózott eredményt eredménytartalékba helyeztette. Az Önkormányzat folyó kiadásai folyamatosan nőttek az előző évhez viszonyítva. A 2010-ben teljesített kiadás 8,8%-kal (222,4 millió Ft-tal) volt magasabb a évek átlagánál (2517,6 millió Ft). A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat elmúlt időszak fejlesztési és felújítási tevékenysége. A évek időszakában a 1667,9 millió Ft értékű fejlesztés és felújítás forrása a 158,6 millió Ft saját erő (9,5%) és a 675,9 millió Ft (40,5%) hazai és EU-s támogatások mellett 809,5 millió Ft kötvénykibocsátásból és 14,8 millió Ft hitelből (1,5%) származó forrás (48,5%) volt. Az Önkormányzat a december 31-én folyamatban lévő fejlesztési és felújítási feladatok végrehajtására között 221,4 millió Ft kiadást teljesített, amelyre kötvénykibocsátással összefüggő bevételből 81,8 millió Ft-ot (36,9%), EU-s támogatásból 139,1 millió Ft-ot (62,8%), saját bevételből 0,5 millió Ft-ot (0,3%) fordított. Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok a évet követő kötelezettségvállalásainak összege 617,8 millió Ft volt, amelyből 370,1 millió Ft-ot saját bevételből, 58,8 millió Ft-ot EU-s támogatásból és 188,9 millió Ft-ot a korábban kibocsátott kötvény bevételéből tervez biztosítani. 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A december 31-én fennálló felhalmozási kötelezettségvállalások forrásösszetétele 58,8 MFt; 9,5% Saját bevétel 188,9 MFt; 30,6% Kötvény EU-s támogatás 370,1 MFt; 59,9% Az Önkormányzatnak a vizsgált időszakban beadott, elbírálás alatt álló pályázata nem volt. Az Önkormányzatnak mérleg szerinti pénzintézettel szembeni kötelezettsége a év végén nem volt. A évben CHF-ben megvalósult kötvénykibocsátásból 1100,1 millió Ft, az igénybe vett hosszú lejáratú hitelből 14,8 millió Ft pénzintézeti kötelezettsége keletkezett. Az árfolyamveszteséget figyelembe véve év I. félév végén 1567,2 millió Ft volt az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettsége, amelyből az árfolyamváltozás 517,8 millió Ft-ot tett ki. Az Önkormányzat az elfogadott évi költségvetési rendelete alapján hosszú lejáratú hitel felvételét nem tervezte. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásaira képviselő-testületi döntés alapján került sor, azonban az előterjesztésekben nem mutatták be a kamat- és a deviza alapú kötelezettségeket érintő árfolyamkockázatot. A évben kibocsátott kötvényét az Önkormányzat a évben kezdte törleszteni, a tervezett visszafizetés 2030-ban fejeződik be. Az Önkormányzat a 14,8 millió Ft hitelt lehívta, és a hitelcélnak megfelelően a kötvénykibocsátásból származó forrással együtt a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházáshoz használta fel. Az Önkormányzat a CHF-ben fennálló pénzintézeti kötelezettségeiből 180 ezer CHF (38,6 millió Ft) tőkét törlesztett, és 481,5 ezer CHF (145,3 millió Ft) kamatot fizetett. A I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeiből 226,1 millió Ft kamatbevételt realizált, ami fedezetet nyújtott a teljesített 169,1 millió Ft kamatkiadásra. Az Önkormányzat fizetési kötelezettségét a referencia kamatok változása összességében kedvezően befolyásolta, a referenciakamatok csökkenése következtében az Önkormányzat kamatfizetési kötelezettsége a évi 62,9 millió Ft-ról, évben 24,7 millió Ft-ra csökkent. Az Önkormányzat számlavezető bankot a vizsgált időszakban nem váltott. 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat költségvetésének pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban folyószámlahitel igénybevételével tudta biztosítani. A folyószámlahitel igénybevétele a év I. félévében években az alábbiak szerint alakult: Megnevezés év év év év I. félév Folyószámlahitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) - 300,00 300,00 300,00 300,00 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) Folyószámlahitellel zárt napok száma (nap) Egyenleg (állomány) x x x 142 A likviditás biztosítása az Önkormányzatnak 169,1 millió Ft kamatkiadást, és 6,1 millió Ft egyéb költség megfizetését okozta. Az Önkormányzat június 30-ai lejárt szállítói tartozásának (14,1 millió Ft) 86,2%-a 30 napon túli volt, ennek 63,2%-a (8,9 millió Ft) meghaladta a 90 napot. A 90 napon túli lejárt szállítóállomány fennállása miatt a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló évi XXV. törvény 5. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester képviselő-testületi döntés alapján nyolc napon belül köteles adósságrendezési eljárást kezdeményezni. A fennálló tartozásokról a Képviselő-testületet minden esetben tájékoztatták, azonban az adósságrendezési eljárás megindításáról döntés nem született. Átütemezett szállítói tartozás az Önkormányzatnál nem volt. Az Önkormányzat gazdasági társaságai részére a fejlesztési és egyéb hitelek igénybevételéhez készfizető kezességet nem vállalt. A gazdasági társaságok részére az Önkormányzat kölcsönt nem nyújtott. Az Önkormányzat kötelezettségeinek december 31-i, valamint 2011.június 30-ai állományát és várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány december 31- én HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer - ben) Deviza nem Állomány június 30-án HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer - ben) Deviza nem Várható kötelezettség években HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer -ben) Várható kötelezettség évtől HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer -ben) Pénzintézeti kötelezettségek "Sajó" kötvény Raiffeisen Bank Zrt. 7200,0 CHF 6840,0 CHF 1293,3 6678,2 Beruházási hitel 4,4 HUF 3,0 HUF 4,7 0,0 Folyószámlahitel 141,8 HUF 228,0 HUF 228,0 0,0 Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 146,2 HUF 231,0 HUF 232,7 Pénzintézeti kötelezettségek összesen CHF-ben: 7200,0 CHF 6840,0 CHF 1293,3 6678,2 Lízing kötelezettségek 2,2 HUF 2,0 HUF 2,0 0,0 Szállítói tartozás 60,0 HUF 20,0 HUF 20,0 0,0 Kötelezettségek összesen (CHF-ben) 7200,0 CHF 6840,0 CHF 1293,3 6678,2 Kötelezettségek összesen (HUF-ban) 208,4 HUF 251,5 HUF 255,7 0,0 Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a I. félév végén 230,4 millió Ft és 6840,0 ezer CHF volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a években 1293,3 ezer CHF (288,7 millió Ft 9 ) és 232,7 millió Ft. Az Önkormányzatnak a évben szállítói tartozások (19,5 millió Ft) és lízingdíj (1,6 millió Ft) kötelezettség címén 22,1 millió Ft fizetési kötelezettsége keletkezett. A évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe ve június 30-ai 223,25 Ft-os árfolyamon számolt 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hető 14,3 millió Ft mérlegben kimutatott követelésállomány. Az Önkormányzat szabad pénzmaradvánnyal év végén nem rendelkezett. A évet követően jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettsége 6678,2 ezer CHF (1504,3 millió Ft). Az Önkormányzat tájékoztatása szerint figyelembe vehető további források a mindenkori költségvetési rendeletekben megtervezett önkormányzati helyi adóbevételek. A kötelezettségek forrásaként a helyiadó-bevétel növekménye vehető figyelembe, azonban új adónem bevezetésére, illetve az adómértékek növelésére 2011-ben nem került sor. A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak hitelfelvételből és lízingügyletekből származó pénzintézettel szembeni kötelezettsége nem volt. A társaságoknak a évtől 14,5 millió Ft szállítói tartozást kell rendezniük. Ez a kötelezettség nagyságrend nem jelent kockázatot az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásolhatja eszközeinek állapota, használhatósági foka, az eszközök pótlására fordított összegek nagysága. Az Önkormányzat az ellenőrzött időszakban tárgyi eszközeinek értéke után 460,4 millió Ft értékcsökkenést számolt el, az elhasználódott eszközök pótlására az intenzív fejlesztési tevékenység eredményeként 1525,8 millió Ft-ot fordított. A tárgyi eszközök használhatósági foka a fejlesztések ellenére 78,4%- ról 75,3%-ra csökkent. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra szolgáló kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Az Önkormányzat az ellenőrzött időszakban kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseket tett. A évek között tett intézkedések hatására 35,9 millió Ft bevételi többletet, továbbá 1580,0 millió Ft kiadási megtakarítást mutattak ki. A kiadási megtakarítás, valamint a bevételnövelő intézkedések hatására elért többletbevétel összege az Önkormányzat által számított, az ÁSZ által nem kontrollált érték. A kiadási megtakarítások 82,5%-a (1302,9 millió Ft) az elrendelt álláshely-csökkentések eredménye. Egy szociális intézmény a Megyei Önkormányzat részére átadásra került, amely az Önkormányzatnál 161,6 millió Ft megtakarítást eredményezett. A megtett intézkedések az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére kedvezően hatottak. Az álláshely-csökkentő intézkedések amelyek 70,3%-a (90 fő) ágazati szakmai, 29,7%-a (38 fő) intézményüzemeltetéshez, fenntartáshoz, gazdasági ügyek intézéséhez kapcsolódott évek között önkormányzati szinten összesen 128 álláshely (ebből üres álláshely nem volt) megszüntetését jelentették. Egyes közszolgáltatási területeken azonban feladatbővülések is voltak, amelyek álláshely- és egyben létszámnövekedéssel is jártak. A években a közoktatás területén 13 fő, az egyéb városgazdálkodási feladatok területén 15 fő álláshely növekedés történt, amely az összes álláshely (448 fő) 6,3%-át tette ki. Ennek következtében az időszak álláshelyeinek száma összességében 448 főről 100 fővel 348 főre csökkent. A bevételnövelő intézkedések hatására az Önkormányzat kimutatása alapján a években és a év I. félévében összesen 51,3 millió Ft többletbevételt ért el. A többletbevétel 1,0%-át (0,5 millió Ft-ot) a helyiadó-rendeletek módosításával, az adómérték emelésével, 5,8%-át (3,0 millió Ft-ot) eszközök hasznosítására tett intézkedésekkel, 1,7%-át (0,9 millió Ft-ot) szabad kapacitások hasznosításával, 20

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13,1%-át (6,7 millió Ft-ot) intézményi térítési díjakkal kapcsolatos, 78,4%-át (40,2 millió Ft-ot) lejárt tartozások behajtásával kapcsolatos intézkedésekkel érték el. Az ellenőrzés megállapítása szerint a bevételnövelő intézkedések között kimutatott lejárt tartozások behajtása (40,2 millió Ft) az Önkormányzat kötelező feladata, ezeket figyelmen kívül hagyva években és a év I. félévében összesen 2591,2 millió Ft volt a megtakarítás és többletbevétel egyenlege. Az Önkormányzat a évben a költségvetési támogatások és átengedett szja összegének csökkenésével kalkulál az előző évhez viszonyítva. A költségvetési rendeletben tervezett költségvetési támogatás és átengedett szja összege 360,7 millió Ft-tal maradhat el a évitől. A év I. félévében az Önkormányzat kimutatása szerint a kiadáscsökkentő intézkedéseinek eredményeként 1000,1 millió Ft megtakarítást, míg bevételnövelő intézkedéseinek eredményeként 15,4 millió Ft bevételi többletet ért el. Az így elért bevételi többlet és kiadási megtakarítás összege (1015,5 millió Ft) a kieső költségvetési támogatás és átengedett szja időarányos részére (180,4 millió Ft) fedezetet nyújt. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett két szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslat hasznosítására terjedt ki. A szabályszerűségi javaslatok az intézkedési terv szerinti határidőben megvalósultak. A hosszú lejáratú adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások teljesíthetősége feltételeinek Képviselő-testület részére történő évenként egyszeri bemutatására vonatkozó célszerűségi javaslat nem teljesült. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Sajószentpéter Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett. A folyó bevételek a években nem biztosították a folyó kiadások és az adósságszolgálat fedezetét. A pénzügyi egyensúlyi helyzet romlását a csökkenő tendenciájú nettó működési jövedelem jelzi. A likviditás biztosítása folyószámlahitel és likvid hitel igénybevételével történt. A folyószámlahitel átlagos állományának és a hitellel zárt napok számának a növekedése a költségvetésbe beépült működési forráshiányt jelzi. A felhalmozási költségvetése pénzügyi hiányt mutatott, ennek forrásait kötvény kibocsátásával és hosszú lejáratú hitel felvételével biztosították. A fejlesztési célú kötelezettségek jövőbeni teljesítésénél a nettó működési jövedelem negatív értéke a felhalmozási feladatok finanszírozási kockázatát jelenti. A pénzintézettel szembeni és egyéb kötelezettségek teljesítése sem rövid, sem középtávon nem biztosított. A kötelezettségek teljesítése csak további kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések útján elért megtakarítások, illetve többletbevételek, valamint egyéb külső források bevonásával lehetséges, amelyekhez azonnali intézkedések meghozatala szükséges. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó 21

24 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a Polgármesternek 1. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a évtől negatív volt. Az Önkormányzat finanszírozása a vizsgált időszakban folyószámlahitel és likvid hitel igénybevételével volt biztosítható. Az Önkormányzat által tett intézményszervezeti átalakítások, kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések nem biztosítanak elegendő forrást a pénzügyi egyensúly helyreállításhoz. A Képviselő-testület döntését megalapozó előterjesztésekben nem mutatták be az adósságot keletkeztető kötelezettségeknél a kamatkockázatokat és a devizás kötelezettségek esetén az árfolyamkockázatokat, valamint a visszafizetés forrásait. Javaslat: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében kezdeményezze felelősök és határidők megjelölésével az alábbi intézkedések megtételét: a) Tárja fel a bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Intézkedjen a bevételek növelésére, a kintlévőségek behajtására, a kiadások csökkentésére. b) Terjesszen a Képviselő-testület elé reorganizációs programot a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítására, a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors stabilizálására. c) Vizsgálja meg az állandósult folyószámla- és likvid hitel hosszú távú kötelezettséggé történő átalakításának jogi lehetőségét, és a Stabilitási törvény 10. -ában előírt feltételek fennállása esetén kezdeményezze a Kormánynál ennek engedélyezését. d) Képezzen egyensúlyi (elkülönített) tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében. e) Mérje fel a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségek átütemezésének pénzügyi és jogi lehetőségeit, illetve hatásait. Szükség esetén kezdeményezze a Képviselő-testületnél az átütemezést. 22

25 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK f) Vizsgálja felül teljes körűen a tervezett beruházásokat és azok fenntartásának jövőbeni pénzügyi kihatásait. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező támogatás-finanszírozási lehetőségeket vegye igénybe. Szükség esetén tegyen javaslatot a Képviselő-testületnek a tervezett beruházásokkal kapcsolatos döntések módosítására, amelyben figyelembe veszik az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit és a kötelező feladatellátás elsődlegességét. g) Kezdeményezze az intézmények finanszírozásának napi kontrollját. Szűkítse a jóváhagyott előirányzatok felhasználásának lehetőségeit. h) Mutassa be havonta legalább három évre kitekintően kötelezettségeinek finanszírozási forrásait. i) Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló döntéskor mutassa be a Képviselő-testületnek a jövőben várható árfolyam-, kamat- és törlesztési kockázatot. Kezességvállalás, garancia és helytállási kötelezettségvállalásról szóló döntésnél mutassa be a Képviselő-testületnek azok pénzügyi kockázatait. j) Gondoskodjon, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselő-testületi előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait. 2. A Képviselő-testületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés öszszegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Javaslat: Mutassa be a Képviselő-testületnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. 3. Az Önkormányzat lejárt szállítói állománya június 30-án 14,1 millió Ft volt, melyből a 90 napot meghaladó 8,9 millió Ft volt. Javaslat: Kezelje az Önkormányzat lejárt szállítói állományát, a szállítói kitettség és a jogszabályi következmények elkerülése érdekében. 4. Az Önkormányzat a vizsgált időszakban gazdasági társaságaitól osztalékban nem részesült. Az egyes években nyereségesen működő gazdasági társaságai által elért adózott eredményt eredménytartalékba helyeztette. Javaslat: Kezdeményezze, hogy kerüljön felvételre az Önkormányzat számára járó osztalék a pénzügyi egyensúlyi helyzetének javítása, adósságszolgálatának törlesztése érdekében. 23

26 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5. Az Önkormányzatnál az utóellenőrzés során megállapításra került, hogy a korábbi ÁSZ vizsgálat során tett egy célszerűségi javaslat nem teljesült. A jegyző nem végzett évente számításokat és nem tájékoztatta a Képviselő-testületet az Önkormányzat eladósodásának növekedésére figyelemmel arról, hogy a hosszú lejáratú, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokból adódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az Önkormányzat milyen feltételek biztosítása mellett tudja teljesíteni. Javaslat: Gondoskodjon az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 23. (2) bekezdés g) pontja értelmében az Önkormányzat gazdálkodási rendszerét érintő előző ellenőrzés nem hasznosult javaslatának végrehajtásáról. A polgármester a helyszíni ellenőrzés lezárása után tájékoztatta az Állami Számvevőszéket az Önkormányzat megtett és tervezett intézkedéseiről, amelyet az Állami Számvevőszék nem ellenőrzött, arra vonatkozóan véleményt vagy megállapítást nem fogalmaz meg. Az ellenőrzés lezárását követően elvégzett intézkedéseket az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében vizsgálhatja. A polgármester tájékoztatása szerint a következő intézkedéseket tette, illetve tervezi az Önkormányzat: a bevételek növelése érdekében január 1-jétől a Képviselő-testület több ingatlan értékesítése mellett döntött, míg a polgármester a kintlévőségek behajtása érdekében az adók, az adók módjára történő követelések, a lakbérhátralékok, egyéb követelések behajtására utasította a jegyzőt, a kiadások csökkentése érdekében a évi költségvetés összeállítása során a működési kiadásokat 15%-kal, a felhalmozási kiadásokat 81%-kal csökkentették, melynek hatásaként 359,9 millió Ft, illetve 1028,0 millió Ft kiadási megtakarítással számoltak a évben, az intézményrendszer áttekintése folyamatban van. A Képviselő-testület a Művelődési és Sportközpont intézményben létszámleépítésről döntött. A polgármester a Képviselő-testület márciusi ülésére az óvodai és iskolai feladatellátás átszervezésére tesz javaslatot, a Képviselő-testület elrendelte az intézmények finanszírozásának napi kontrollját. 24

27 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI, A FELADATELLÁTÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI Az Önkormányzat az SzMSz-ben rögzítette a kötelező és az önként vállalt feladatait. Kötelezően ellátandó feladatainak az Ötv. és az ágazati törvények által meghatározottakat tekintette, önként vállalt feladatok közé sorolta a kéményseprési tevékenységet, a civil szervezetek támogatását, a fiatal házasok támogatását, valamint a bentlakásos idősek otthona szakosított szociális ellátást biztosító Időskorúak Szociális Otthona intézmény működtetését. Az önként vállalt feladatok besorolását az Önkormányzat maga végezte el. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a működési célú költségvetési kiadásaiból a évi beszámolója szerint 2592,2 millió Ft-ot a kötelező feladatok 28,8 millió Ft-ot önként vállalt feladatok ellátására fordított 10. Az Önkormányzat évi működési kiadását, azok ágazati megoszlását és finanszírozási forrásait az alábbi táblázat szemlélteti: Ellátott feladat Óvodák Általános iskolák Szociális intézmények Gyermekjóléti intézmények Közművelődési intézmények Sportlétesítmények Egyéb intézmények Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásai Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadásai Működési kiadások összesen Működési kiadás összesen (millió Ft) Kötelező feladatok kiadásainak részaránya % Működési bevétel összesen (millió Ft) Állami támogatás részaránya % Intézményi saját bevétel részaránya % Önkormányzati támogatás részaránya % Társulástól átvett támogatás részeránya % 209,9 100,0 209,9 43,6 4,8 51,0 0,6 617,1 100,0 617,1 46,4 3,2 47,2 3,2 100,2 90,0 100,2 31,0 10,4 45,3 13,3 15,1 100,0 15,1 49,7 0,1 0,0 50,2 70,1 100,0 70,1 0,0 12,8 86,9 0,3 18,0 100,0 18,0 0,0 6,7 93,3 0,0 508,6 99,0 508,6 1,6 20,0 72,7 5,7 412,1 100,0 412,1 98,2 1,8 0,0 0,0 669,9 97,8 669,9 53,4 46,6 0,0 0, ,0 98, ,0 45,3 18,0 34,0 2,7 Az Önkormányzat működési kiadásai a években egyenletes ütemben növekedtek. A működési kiadások a évben az előző három év átlagához (2387,0 millió Ft) viszonyítva 234,0 millió Ft-tal (9,8%-kal) növekedtek. 10 A táblázat összes működési kiadása 113,3 millió Ft-tal eltér a költségvetési beszámolóban elszámolt kiadások összegétől, mivel a táblázat nem tartalmazza a kisebbségi önkormányzatok működési kiadásait, valamint az egészségügyi szakfeladaton elszámolt, OEP által finanszírozott kiadásokat. A CLF módszer alapján megállapított működési kiadás beszámolóban kimutatott kiadástól való eltérését a kamat, illetve működési célú kölcsön kiadás eltérő módon történő figyelembe vétele okozta. 25