VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY

Átírás

1 DR. KISS SÁNDOR DR. SIMON ÁKOS AZ ÉRTÉKSZÁLLÍTÁS BIZTONSÁGÁNAK MEGTERVEZÉSE BIZTONSÁGTECHNIKAI ASPEKTUSBÓL Mielőtt az értékszállítási folyamatot elemeznénk, szeretnénk tisztázni az érték fogalmát. Ezt azért tartjuk fontosnak, mivel a biztonságtechnikában nemcsak a pénz vagy drágakő esetleg nagy értékű ékszer az érték. Értéknek számítanak természetesen a műkincsek, de értéknek számít bármilyen tárgy, alkatrész, műszer, gép stb., ami valaki vagy valakik részére az adott időszakban értékes lehet, és azt erőszakos úton próbálja megszerezni, illetve eltulajdonítani. Így például egy terrorista szervezet számára értéknek számíthat egy alkatrész vagy valamilyen alapanyag, amely alkalmas vagy éppen hiányzik a tömegpusztító fegyver előállításához. Természetesen napi előfordulását és gyakoriságát tekintve a pénzszállítás az elsődleges értékszállítás. Mielőtt részletesen taglalnánk az értékszállítás folyamatát, nézzük meg melyek az értékszállítást befolyásoló tényezők. AZ ÉRTÉKSZÁLLÍTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az értékszállítást befolyásoló tényezőket több szempont alapján lehet tárgyalni, nevezetesen a szállítandó érték jellemzői, a szállítás időtényezői, a szállítási tapasztalat, valamint a szállításra rendelkezésre álló személyek és eszközök alapján. Az értékszállítás a szállítandó érték jellemzői alapján lehet: pénz, drágakő, ékszer, műtárgy stb., tehát az úgynevezett hagyományos, a hétköznapi életben értéknek számító értékszállítás; egyéb, tehát alapanyag, alkatrész, műszer, gép stb., tehát az úgynevezett nem hagyományos, hanem az adott időszakban valakik számára értéknek minősülő értékszállítás. Az értékszállítás a szállítás időtényezője alapján lehet: egyszeri (egy alkalommal történő) szállítás; szakaszos, periodikusan ismétlődő szállítás; több alkalommal ismétlődő nem rendszeres szállítás; folyamatos szállítás. Az értékszállítás a szállítási tapasztalat alapján lehet: első alkalommal történő szállítás, nincs szállítási tapasztalat; a szállítás már többször történt, van szállítási tapasztalat. 131

2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Az értékszállítás a rendelkezésre álló személyek, és eszközök alapján lehet: nincs rendelkezésre álló személy és eszköz; van rendelkezésre álló személy és eszköz. Bármilyen értékszállítási folyamat három részfolyamatból tevődik össze, amelyek a következők: az értékszállítás megtervezése, megszervezése és végrehajtása. Az előzőekben felsorolt befolyásoló tényezők nagy hatással vannak az értékszállítás részfolyamataira, a következőkben nézzük meg ezeket részletesebben. AZ ÉRTÉKSZÁLLÍTÁS MEGTERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA Az értékszállítás megtervezési folyamatának első lépése az értékszállítással kapcsolatos jogszabályok és egyéb szabályozók kikeresése és áttekintése. Ennek a feladatnak a végrehajtása elengedhetetlen, hiszen e szabályzók ismerete nélkül a feladat végrehajthatatlan, illetve csak hibásan hajtható végre. A szabályozók kellő ismerete képezi az egész értékszállítási feladat alapját. Miután áttanulmányoztuk a jogszabályi hátteret, áttérhetünk az előttünk álló konkrét értékszállítási feladat tisztázására. Ezt a következő kérdéssor alapján tudjuk megtenni: mit, mivel, mikorra és hogyan kell elszállítani? A feladat tisztázása során a kérdéssor egyes szavaira kell a megfelelő válaszokat kialakítanunk. A mit kérdés közvetlenül adódik a szállítandó érték jellemzőiből.(lásd fentebb). Tehát a szállítandó érték lehet hagyományos érték, leggyakrabban pénz, vagy valamilyen nem hagyományos, az adott időszakban értéknek minősülő egyéb tárgy. A szállítandó érték sajátos jellemzői értéki minőség (mennyit ér), mennyiség, nagyság, súly, kiterjedés stb. meghatározzák a szállítóeszköz mennyiségét és típusát. Így meg tudjuk adni a mivel kérdésre a választ. Amennyiben a szállítás időpontját nem a szállítás megtervezője állapítja meg, hanem részére meghatározzák azt (általában ez a gyakoribb), akkor a mikorra kérdésre a válasz eleve adva van. Ha az értékszállítás megtervezője dönti el, hogy mikorra kell az adott értéket rendeltetési helyére eljuttatni, akkor ő a saját lehetőségei alapján határozza meg, hogy mikor lesz a szállítás időpontja. A hogyan kérdésre adandó válasz kissé összetettebb. Amennyiben ugyanis nem áll rendelkezésre, az értékszállításra megfelelő személyzet és szállítóeszköz, valamint nincs szállítási tapasztalat sem, akkor sok esetben jobb egy értékszállítással foglalkozó céget megbízni a feladattal. U- gyancsak meghatározza a hogyan kérdésre adott válasz az a tény is, hogy egy helyre kell szállítani vagy többre, vinni kell az értéket vagy hozni, illetve a kettő kombinációját kell alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis körjáratra lesz szükség, ami plusz szervezési feladatokkal jár. Látható, hogy a hogyan kérdés megválaszolása bizonyos mértékű előrelátást és döntést igényel. Mindezek 132

3 tisztázása után célszerű egy előzetes elgondolást kialakítani az értékszállításra, ami tulajdonképpen egy összetett mondat, és amely választ ad a korábban megfogalmazott összetett kérdésre. Lássunk néhány példát: Tíz bankfiókból rendszeres pénzszállítást kell végrehajtani, hetente, kb. Ft összértékben, egy pénzszállító gépjárművel, saját gépjárművezetővel és biztosító személyzettel. Húsz nagy értékű festményt kell elszállítani kb. Ft összértékben, nov.16.-án Pécsről Budapestre, egy értékszállítási cég felkérésével. Egy.alkatrészt és egy hozzávaló műszert kell egy személyautóval, én kell elszállítani, saját személyzettel és biztosítással. A felsorolt példák túl egyszerűnek tűnhetnek, mindazonáltal ezek egy átgondolt gondolatsor egyszerű eredményei, amelyek a további tervezőmunka alapját képezik. A következő lépés a szállítás időtényezőinek megállapítása. A szállítás időtényezői a következő feladatsort jelentik. Mikor történt a feladat vétele? Mikorra kell a feladatot teljesíteni? Ennek alapján megállapítható, hogy mennyi idő áll rendelkezésemre a feladat teljesítéséig. A rendelkezésre álló időből mennyi kell a feladat megtervezésére, megszervezésére és végrehajtására. Mikorra kell kész lenni a feladat megtervezésével? Mikor kell megkezdeni a szállítást? Mikorra kell visszaérkezni a telephelyre a feladat végrehajtása után? Természetesen az időtényezőket ennél még részletesebben is meg lehet határozni, például a feladat megtervezése részfeladatainak meghatározását is lehet időhöz kötni. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek meghatározása viszont elengedhetetlen, ezzel az időbeosztással tevékenységünket megfelelően, a szükséges tervszerűséggel tudjuk végrehajtani. Az időtényezők megállapítása után történik az értékszállítás konkrét helyzetének tisztázása. A helyzet tisztázása során sorra kell venni azokat a tényezőket, amelyek segíthetik, illetve gátolhatják a feladat végrehajtását. Ezek a tényezők a következők lehetnek: az értékszállításra rendelkezésre álló személyek és eszközök, az útvonal és a szállítási körülmények, a szállítás során várható veszélyek, az információvédelem, kikkel kell együttműködni a szállítás során. A továbbiakban nézzük meg ezeket a feladatokat részletesen. Az értékszállításra rendelkezésre álló személyek és eszközök helyzetének tisztázása. Ennek a feladatnak a végrehajtása során azt kell tisztázni, hogy a feladatot kapó, illetve a feladatot meghatározó rendelkezik-e saját személyekkel, valamint eszközökkel az értékszállítás végrehajtására. 133

4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A személyek helyzetének tisztázása során azt is meg kell állapítani, hogy a rendelkezésre álló személyek milyen képzettségűek és milyen szállítási tapasztalattal rendelkeznek. Egy értékszállítási feladat végrehajtásához általában az alábbi személyzet szükséges: gépjárművezető, járatkísérő és biztonsági kísérő a szállított érték összege, illetve a biztosított összeg alapján. A személyzetnek meg kell felelnie a beosztásuknak megfelelő követelményeknek (jogosítvány, fegyverviselési engedély, oktatás és kiképzés stb.). Az eszközök helyzetének tisztázása során meg kell állapítani azt, hogy a rendelkezésre álló eszközök mennyisége és minősége biztosítja-e a feladat végrehajtását. Egy értékszállítási feladat végrehajtásához általában az alábbi eszközök szükségesek: szállító gépjármű, lőfegyverek és lőszerek, személyi védőfelszerelések és híradó eszközök. Az értékszállító gépjárműnek meg kell felelni a MABISZ előírásainak (indítás és lopás gátló berendezés, helyszíni fény- és hangjelző berendezés, lövésállóság, hírközlő eszköz, műholdas GPS helymeghatározó berendezés stb.). A kísérő személyzet részére megfelelő mennyiségű, minőségű fegyvert és lőszert valamint védőmellényt kell biztosítani. Sok esetben nem elegendő az, hogy csak az értékszállító gépjármű rendelkezik hírközlő eszközzel, az esetek többségében a kísérő személyzetet is célszerű ellátni ezekkel. A rendelkezésre álló személyzet és technikai eszközök tisztázása végén következtetést kell levonni a tekintetben, hogy a személyzettel és technikával végrehajtható a feladat vagy nem. Ha nem hajtható végre a feladat, akkor milyen kiegészítő tevékenység elvégzésével (munkaköri jegyzékmódosítás, oktatás, kiképzés, beszerzés stb.) válik a értékszállítás végrehajthatóvá. Amenynyiben ez nem lehetséges, akkor az értékszállítás saját személyzettel és eszközökkel történő végrehajtásáról le kell mondani. Ebben az estben egy professzionális értékszállító céget célszerű a feladattal megbízni. Természetesen lehetnek extrém esetek, amikor semmilyen kötelező szabályt nem kell betartani. Ilyenkor a teljes titoktartás és álcázás miatt mindentől el lehet térni a megbízó és végrehajtó teljes erkölcsi és anyagi felelősségével. A következő lépés az útvonal és a szállítás körülményeinek tisztázása. Ennek a feladatnak a során kell kijelölni a szállítás útvonalát (kivéve azt az estet, amikor azt konkréten meghatározták), és figyelembe venni az évszakot, a napszakot és az időjárást. A szállítás útvonalának kijelölésénél célszerű figyelembe venni azt, hogy a szállítást a lehető legrövidebb idő alatt, biztonságosan kell végrehajtani. Tehát olyan útvonalat kell kijelölni, ahol megfelelő sebességgel, balesetmentesen lehet közlekedni. Néhány esetben az álcázás és információvédelem miatt gyengébb forgalmú utakat is igénybe lehet venni. 134

5 Télen, csúszós utakon, éjjel, valamint csapadékos időjárás estén végrehajtandó szállítás estén figyelembe kell venni a kisebb menetsebességet és a nagyobb balesetveszélyt is. Az értékszállítási útvonal és a szállítás körülményeinek tisztázása végén következtetést kell levonni, amelynek tartalmaznia kell az értékszállítás konkrét útvonalát, a menetsebességet, a szállítási menetidőt, és a fokozottan balesetveszélyes időjárási viszonyokat. A feladat tisztázás következő lépése az értékszállítás során várható veszélyek számbavétele, tisztázása. Ennek a feladatnak a során azt kell megítélni, hogy egyrészt járműforgalmi szempontból, másrészt egyéb biztonsági szempontból milyen veszélyekkel és hol kell számolni az értékszállítás végrehajtása során. Járműforgalmi szempontból a már eldöntött szállítási útvonalat figyelembe véve kell meghatározni, hogy az útvonal mely pontjai a fokozottan balesetveszélyesek, hol kell várhatóan sebességkorlátozást alkalmazni, illetve fokozottabb figyelemmel vezetni. Bonyolultabb annak az eldöntése, hogy az értékszállítás során várható-e valamilyen erőszakos cselekmény, támadás a rakomány illetve az érték eltulajdonítása miatt. Véleményünk szerint mindig a legrosszabbra kell felkészülni, tehát arra, hogy bármikor történhet rabló- vagy terrorista támadás. Amennyiben ebből indulunk ki, akkor a szállítási útvonalat és közvetlen környékét olyan tekintetből is elemezni kell, hogy hol vannak alkalmas helyek a szállító jármű megállítására rablás céljából. Ilyen helyek a szállítási útvonalon ott lehetnek, ahol az értékszállítás erőszakos megállításakor a körülmények a rablónak kedveznek. Ezeken a pontokon nehéz másnak a megállított járművet megközelíteni, a rablóknak elegendő helyük van és viszonylag könnyű elmenekülniük a tett helyszínéről. Az elemzés során lehetőleg a rabló fejével, a rabló szemszögéből kell gondolkodni. Azt is figyelembe kell venni, hogy az esetleges támadás bekövetkezését milyen módon lehet elkerülni. Ugyancsak elemezni kell a be- és kirakodás helyeit, az előbb ismertetett szempontok alapján, mivel sok esetben a már megtörtént rablások tapasztalatai alapján pontosan a ki- és berakodó helyek voltak alkalmasak erőszakos cselekedetek végrehajtására. Összességében a várható veszélyek elemzése végén következtetést kell levonnunk a tekintettben, hogy a menetvonal mely részei fokozottan balesetveszélyek, és a menetvonalon hol vannak rablásra alkalmas helyek, valamint a be- és kirakodó helyek mennyire teszik lehetővé az erőszakos cselekmények végrehajtását. A következő lépés az információvédelem lehetséges változatainak a tisztázása. Az információvédelmet nagymértékben befolyásolja a szállítandó érték jellege és a szállítás gyakorisága. Nyilvánvaló, hogy egy rendszeres postai értékszállítást nehéz lenne titokban tartani, mivel a pénzszállítás időpontjáról a célállomásokat időben értesíteni kell az előkészületek (pénzcsomagolás, táro- 135

6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK ló-, ki- és berakodó hely előkészítése stb.) végrehajtása miatt. Mindenesetre törekedni kell arra, hogy a szállítási időpont pontos idejéről lehetőleg minél kevesebben szerezzenek tudomást. Rendszeres szállítás esetén bizonyos időszakonként célszerű a szállítás időpontját változtatni. Amennyiben nem rendszeres értékszállítás történik, például műtárgyak és egyebek szállítása esetén, a szállítás időpontjáról tudomást szerzők köre könynyen leszűkíthető. Természetesen extrém esetekben az értékszállítás történhet teljes titoktartással, a fogadó részére váratlan megjelenéssel is. Ilyen eset lehet például egy rendkívül értékes alkatrész vagy műszer szállítása. Összességében következtetést kell levonni, és meg kell állapítani azt, hogy mikor legyen a szállítás pontos ideje, erről kik tudjanak, és kiket kell erről pontosan értesíteni. A helyzetértékelés során a következő lépés annak a megállapítása, hogy az értékszállítás során kikkel kell, illetve kikkel lehetséges együttműködni a feladat sikeres végrehajtása érdekében. E feladat végrehajtása során a fentiek alapján azt kell tisztázni, hogy kivel vagy, kikkel muszáj együttműködni, illetve kit vagy kiket célszerű még bevonni a feladat végrehajtásába. Nyilvánvalónak tűnik, hogy mindenképpen együtt kell működni azzal az intézménnyel, ahová vagy ahonnan történik az értékszállítás. Azt is tisztázni kell, hogy az együttműködés mire terjedjen ki: a pénz (érték) ki- és berakodásának végrehajtásában, a terület biztosításában stb. Együtt lehet működni valamilyen vagyonvédelmi szervezettel, a ki- és berakodás biztonságának megszervezésében és végrehajtásában. Ugyancsak együtt lehet működni a rendőrséggel az értékszállítás során a szállítási útvonalon való zavartalan közlekedés biztosítása érdekében, esetlegesen a ki- és berakodás biztosításában is. Mindez természetesen anyagi kiadásokkal fog együtt járni. Mindezeket mérlegelni kell és itt is le kell vonni azt a következtetést, hogy a feladat végrehajtása során kikkel és milyen módon kell az együttműködést megszervezni. Amennyiben idő és lehetőség adódik a következő lépés a szemrevételezés végrehajtása lesz. Amennyiben erre nincs idő, akkor el is maradhat, de a tökéletes értékszállítás érdekében célszerű a szemrevételezést végrehajtani. A szemrevételezés azt jelenti, hogy az értékszállítás megtervezője és megszervezője, valamint, ha erre lehetőség nyílik a végrehajtók is, személyesen végigmennek a tervezett menetvonalon, ezután megtekintik a be- és kirakás helyszíneit. A menetvonal szemrevételezése során a valóságban pontosítják a balesetveszélyes helyeket, valamint azokat a pontokat, amelyek kedvező helyszínt biztosítanak az esetleges rabló, illetve terrorista támadás végrehajtására. Ezeken a helyeken a járműről kiszállva a helyszínen kell elemezni a lehetséges veszély elhárítási módokat. 136

7 Hasonló a helyzet a be- és kirakóhelyeken, ahol személyesen kell meggyőződni arról, hogy hogyan történjen meg a biztonságos be- és kirakodás. Ebben az estben célszerű a szemrevételezésbe bevonni a be- és kirakás helyszínén a tevékenység végrehajtásában résztvevő, együttműködő személyeket. Összességében a szemrevételezés során pontosítani kell a helyszíneken a korábban elgondolt tevékenységeket, és ennek alapján végre kell hajtani az esetleges módosításokat. A szemrevételezés után jön a tervezőmunka legfontosabb része, a döntés. A döntés során a következőkben célszerű végleges elhatározásra jutni: az értékszállítás végrehajtásának konkrét elgondolása; mi lesz az értékszállítást végreható személyek feladata; kikkel kell az értékszállítás során együttműködni és mi lesz az együttműködés rendje; hogyan történik az értékszállítás során a vezetés, irányítás. Az értékszállítás konkrét elgondolása tekintetében a döntés a következőket jelenti. Elsősorban azt kell eldönteni, hogy a rendelkezésre álló személyek és eszközök, a szállítási tapasztalat lehetővé teszi-e az értékszállítás önálló, saját személyekkel és eszközökkel való végrehajtását. Amennyiben nem, akkor az értékszállítás végrehajtására egy erre szakosodott céget kell felkérni. A továbbiakban a döntés arról szól, hogy melyik legyen ez a cég. A döntésben segítséget nyújthat a cégjegyzék, illetve a vagyonvédelemmel foglalkozó folyóiratokban e témában megjelenő hirdetések. Ha az értékszállítás végrehajtására megfelelően kiképzett személyek, és a megfelelő szállító- és egyéb technikai eszközök rendelkezésre állnak kedvező estben van már szállítási tapasztalat is akkor a döntés az önálló értékszállítás végrehajtása lehet. A saját személyzettel és technikai eszközökkel történő értékszállítás végrehajtására az elgondolás során a következőkre célszerű kitérni: mennyi (hány darab), és milyen típusú gépjármű vesz részt az értékszállításban; ki(k) lesz(nek) a járművezető(k), ki(k) lesz(nek) a járatkísérő(k) valamint a biztonsági kísérő(k); az értékszállításban részvevő személyek milyen felszereléssel (fegyver, lőszer, híradó eszközök) rendelkezzenek; hol van(nak) a be- és kirakó hely(ek), ezek milyen biztonságot veszélyeztető tulajdonsággal bírnak; mi lesz az értékszállítás pontos útvonala, az útvonalon hol vannak a balesetveszélyes, illetve rabló, vagy terroristatámadásra alkalmas helyek; mikor kell az értékszállítást megkezdeni és befejezni; 137

8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK milyen előkészületi feladatokat (jármű előkészítés, anyagvételezés, fegyverellenőrzés, híradó eszközök működésének ellenőrzése) kell elvégezni az értékszállítás megkezdése előtt; hova kell bevonulni az értékszállítás befejezése után és milyen feladatokat (gépjármű- illetve fegyverkarbantartás, anyagleadás, jelentés) kell végrehajtani. Az elgondolás kialakítása után dönteni kell az értékszállításban részt vevők konkrét feladatairól, amely a következőket jelentheti. A járatkísérő, a gépjárművezető, valamint a biztonsági kísérő részére meg kell határozni az értékszállítási feladatot és annak célját, valamint elgondolását. A járatkísérő részére meg kell határozni: a gépjármű biztonsági berendezésinek ellenőrzési és működtetési rendjét; milyen intézkedéseket tegyen az értékszállítás biztonságát veszélyeztető körülmények észlelése esetén a veszélyhelyzet elkerülése érdekében; a lőfegyverek alkalmazásának rendjét; hogyan működjön együtt a rendőrséggel, a ki- és berakóhelyeken tevékenykedő dolgozókkal; milyen jelentési kötelezettségei vannak. A gépjárművezető részére meg kell határozni: a betartandó menetsebességet; a biztonsági berendezések ellenőrzésének dokumentálási rendjét; a gépjármű vezetésével, megállításával és őrzésével kapcsolatos feladatokat; a menet során mire ügyeljen különös figyelemmel. A biztonsági kísérő részére meg kell határozni: milyen figyelési feladatai vannak; melyek az őrzési feladatai; az értékszállítás biztonságát veszélyeztető esetekben milyen tevékenységet folytasson; a lőfegyverek alkalmazásának rendjét. Az értékszállításban részt vevők feladatainak meghatározása után dönteni kell az együttműködés rendjéről, ami a következőket jelenti. El kell dönteni, hogy az értékszállítás során a szállítás zavartalan végrehajtása érdekében igénybe kell-e venni a rendőrség segítségét. Amennyiben a döntés a rendőrség segítsége mellett szól, akkor azt kell eldönteni, hogy a rendőrséget csak az értékszállítás menetvonalának biztosítására, illetve a menet során a biztonság fenntartására kérjük fel, vagy bevonvjuk-e a be- és kirakodás biztonságának végrehajtásába is. Ugyancsak el kell dönteni, hogy mikor és hogyan történik a kapcsolatfelvétel a rendőrséggel, hogyan történik meg a rendőrség tájékoztatása az értékszállítási feladatról. A következő döntési láncszem annak a meghatározása, hogy a rendőrség milyen feladatokat oldjon meg az értékszállítás végrehajtásakor, hol legyen a találkozási pont, hogyan történik 138

9 az összeköttetés, a kommunikáció a rendőrséggel, milyen legyen a feladatok sorrendje esetleges baleset vagy rabló, illetve terrorista támadás esetén. Az együttműködés rendjének meghatározása során azt is el kell dönteni, hogy egy estleges közúti ellenőrzés vagy baleset során mi a teendő a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a katonai rendészet és a Közlekedési Felügyelet illetékeseivel szemben. Az együttműködés terén különös figyelmet kell szentelni annak az eldöntésére, hogy a ki- és berakó helyeken kikkel kell a kapcsolatot felvenni a biztonságos tevékenység végrehajtása érdekében. Azt is el kell dönteni, hogy a be- és kirakás során kinek mi lesz a feladata. Az együttműködés rendjének meghatározása után történik az értékszállítás vezetésének, irányításának az eldöntése. Ismeretes, hogy az értékszállítás végrehajtásának zavartalan végrehajtásáért közvetlenül a járatkísérő a felelős. A járatkísérő jogosult a gépjárművezető és a biztonsági kísérő részére a biztonsággal összefüggően utasítást kiadni. Tehát a járatkísérő az operatív vezető az értékszállítás során. Az értékszállítás végrehajtása során az irányítást, a szállítást elrendelő vagy megtervező személyesen vagy az általa kijelölt személy útján hajtja végre. Az irányító személy és a járatvezető között az összeköttetést az értékszállító járműbe beépített híradó és GPS-eszközökön keresztül lehet tartani. A forgalmazáshoz meg kell határozni a járatkísérő számára a jelentések rendjét: induláskor, forgalmi ellenőrzéskor, baleset esetén, rabló- vagy terroristatámadás bekövetkezésekor, kirakodáskor és az értékszállítás befejezésekor. A döntési folyamat befejezése után a döntésről tájékoztatni kell az elrendelőt, és ha annak észrevételei vannak, azokkal ki kell egészíteni a döntés egyes elemeit. Mindezek után történhet az értékszállítás megszervezése, amely az értékszállításban részvevők feladatainak meghatározását, az értékszállításban együttműködők tájékoztatását, a közvetlen felkészülés végrehajtását és a felkészülés ellenőrzését, segítését jelenti. Az értékszállítás megszervezését követi az értékszállítás végrehajtása. Az értékszállítás megtervezési folyamatának feladatairól és a szállítás konkrét végrehajtásáról egy későbbi tanulmányban szándékozunk beszámolni. FELHASZNÁLT IRODALOM Biztonságvédelmi kézikönyv. Szerk. dr.szövényi György. KJK, Új vagyonvédelmi nagykönyv. Cedit 2000 Kft., A Magyar Posta Rt. pénz és értékszállításban dolgozó munkatársainak biztonsági felkészítése. Jegyzet, MP. Rt., Postakezelési utasítás. Magyar Posta Rt.,