Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Átírás

1 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája június Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft.

2 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A munka menete és módszertana Az IVS felépítése Várpalota helyzetelemzése Városrészek és akcióterületek bemutatása Várpalota városfejlesztési stratégiája A stratégia megvalósíthatósága HELYZETELEMZÉS 1 VÁRPALOTA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1 VÁRPALOTA SZEREPE AZ EGYES TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEKBEN Nemzetközi szerepkör Országos szerepkör Regionális szerepkör Kistérségi szerepkör 1.2 FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET 2 A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE 2.1 TÁRSADALOM 2.2 GAZDASÁG 2.3 KÖRNYEZET Épített környezet Természeti környezet 2.4 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás Egészségügy Szociális ellátórendszer Közigazgatás Vízellátás és szennyvízkezelés Távhőszolgáltatás Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás Közlekedés, közösségi közlekedés 2.5 VÁRPALOTA SWOT ELEMZÉSE 3 VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 3.1 VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA 3.2 VÁROSRÉSZI SZINTŰ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI HELYZETELEMZÉS Belváros Tési-domb Felsőváros Inkám Kertváros Inota Készenléti lakótelep Ipari terület 3.3 ÖSSZEGZÉS A VÁROSRÉSZEKRŐL ÉS AZOK FUNKCIÓIRÓL 3.4 LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK STRATÉGIA 4 A VÁROS HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉPE VÁRPALOTA 2025-BEN 5 JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 2

3 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.1 ÁTFOGÓ CÉL 5.2 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK T1 Fejlett diverzifikált városi gazdaság T2 Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humán-erőforrás fejlesztési rendszer T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus T4 Minőségi városi közlekedés T5 Élhetővé tett lakóhelyek 5.3 AZ EGYES VÁROSRÉSZEK RÖVID TÁVÚ CÉLJAI Belváros: V1 Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal Tési-domb: V2 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Felsőváros: V3 Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése Inkám: V4 A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése Kertváros: V5 A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat Inota: V6 Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók Készenléti-lakótelep: V7 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Ipari terület: V8 Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások 6 A STRATÉGIA KONZISZTENCIÁJA, KOHERENCIÁJA 6.1 A STRATÉGIA KONZISZTENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA A célrendszer illeszkedése Várpalota településfejlesztési koncepciójához A célrendszer illeszkedése Várpalota településrendezési tervéhez 6.2 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA A tematikus célok és a városrészi célok közötti kapcsolatok 6.3 VÁROSRÉSZI CÉLOK EGYMÁSRA HATÁSA 6.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK KOMPENZÁLÁSA FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A AS IDŐSZAKRA 7 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK A AS IDŐSZAKBAN 7.1 SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ A szociális város-rehabilitációs projekt szükségességének alátámasztása A szociális város-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések A szociális város-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések összefoglaló adatai 7.2 BELVÁROS REHABILITÁCIÓ A belváros-rehabilitációs integrált projekt szükségességének alátámasztása A belváros-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések A belváros-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések összefoglaló adatai 7.3 IPARI TERÜLET FEJLESZTÉSE, BARNAMEZŐS TERÜLET REHABILITÁCIÓJA Az Ipari terület fejlesztése, barnamezős terület rehabilitációja projekt szükségességének alátámasztása Az Ipari terület fejlesztése, barnamezős terület rehabilitációja projekt keretében tervezett fejlesztések A barnamező rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések összefoglaló adatai A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA 8 INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV 8.1 ÁLTALÁNOS INGATLANGAZDÁLKODÁSI ALAPELVEK 8.2 INGATLANGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEKEN 8.3 AZ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYON ÁTTEKINTÉSE 8.4 AKCIÓTERÜLETENKÉNTI ÁTTEKINTÉS Szociális rehabilitációs akcióterület Belváros-rehabilitációs akcióterület Ipari terület akcióterület 8.5 INGATLANGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI KERETEI 3

4 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9 NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 9.1 KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET 9.2 VÁROSI MARKETING STRATÉGIA 9.3 BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZŐ SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA 10 PARTNERSÉG 10.1 STRATÉGIAI ALKOTÓ MUNKACSOPORT 10.2 LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA Lakossági kérdőívezés Lakossági fórum 11 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI HÁTTERE 12 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ 13 MONITORING 13.1 MONITORING SZERVEZETI KERETEI 13.2 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INDIKÁTORRENDSZERE 14 MELLÉKLET: VÁRPALOTA ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVE 14.1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS HELYZETELEMZÉS 14.2 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 4

5 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Várpalota Város Önkormányzata augusztusában megbízta a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt-t a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) és Előzetes Akcióterületi Tervének (EATT) elkészítésével, amelyekkel Várpalota a KDOP Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja c. pályázati kiírásra kíván pályázni. Az IVS az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) által október 5-én kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján készült. A munka menete és módszertana Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát elkészítő szakértői csapat a munka folyamán szigorúan követte az ÖTM által a városok számár útmutatóként kiadott Városfejlesztési könyvben lefektetett módszertani útmutatásokat. A kézikönyv több új módszertani elemet vezetett be a városfejlesztés kapcsán: Egyrészt azáltal, hogy középtávú stratégiai dokumentumnak tekinthető, 8-10 éves időtávra szól, hidat képez a korábbi hosszú távú (20-25 éves) és rövid távú (2-3 éves) városfejlesztési dokumentumok között. Bevezeti a fejlesztések területi szemléletű megközelítését, a beazonosított városrészek céljainak bemutatásával, azok egymásra való hatásának vizsgálatával. A dokumentum az egyes célokat, fejlesztési elképzeléseket nem önállóan, hanem egységbe fogva, egymáshoz igazítva kezeli. Megjelenik a háromszintű célhierarchia kialakításának követelménye, amely a stratégiai szemléletű városfejlesztés felé orientálja a tervezőket. A kézikönyv az IVS részeként két másik dokumentum elkészítését is előírja: o a) Anti-szegregációs terv, amelyet a városban található összes KSH mutatók alapján meghatározott szegregátumra vonatkozóan el kell készíteni (amennyiben van szegregátum a városban). o b) Ingatlangazdálkodási terv, amelyet az összes, az IVS-ben beazonosított fejlesztési akcióterületre el kell készíteni. Az ingatlangazdálkodási tervben azt kell bemutatni, hogy a város miképp kívánja hasznosítani az egyes akcióterületeken a város ingatlanvagyonát. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja, hogy céltudatos, jövőbenéző, stratégiai szemléletű városfejlesztésre ösztönözze a városok vezetőit, továbbá, hogy összehangolja a középtávon esedékes fejlesztési szükségleteket. Az IVS város egészére és a kijelölt városrészekre átfogó elemzésben mutatja be a gazdaság, a társadalom és a környezet jelenlegi helyzetét. A helyzetelemzés, majd az ez alapján készülő SWOT elemzés feltárja a város és a városrészek belső és külső jellemzőit. A stratégia vezérfonalaként meghatározza a város jövőképét, átfogó célját (10-15 év), a hozzá csatlakozó középtávú tematikus (7-8 év) és rövid távú városrészi (2-3 év) célokat, majd kijelöli a as időszakra vonatkozó akcióterületeket. A kijelölt célok és fejlesztések kiegészülnek egyéb stratégiákkal, amelyek különböző szempontok szerint segítik ezek megvalósulását. Ilyen az ingatlangazdálkodási terv, amely 5

6 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája az önkormányzat ingatlanvagyonával kapcsolatos helyzetét és szándékait tárja fel és elemzi, meghatározva az önkormányzati ingatlanvagyonnak a fejlesztésekhez való hozzájárulását. Az antiszegregációs terv célja, hogy feltárja a város területén koncentráltan előforduló, a város társadalmi helyzetéhez képest súlyos hátrányban levő lakosokat, illetve lakókörnyezetüket, és e helyzet javítására intézkedéseket fogalmazzon meg. A nem fejlesztési jellegű tevékenységek a fejlesztések koordinációját, a magánszférával és a lakossággal való együttműködést és egyéb olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a szereplők közötti interakciót segítik. Az IVS elkészítése novembere és májusa közötti időszakban zajlott. A Városfejlesztési Kézikönyv által megkövetelt adatok és információk alapvetően primer és szekunder kutatással kerültek összegyűjtésre a következő módszertani elemek keretében: Dokumentumelemzés o Várpalota Településfejlesztési Koncepciója o Várpalota területrendezési terve o Várpalota gazdaságfejlesztési stratégiája (2004) o A várpalotai kistérség területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2005) o Várpalotai kistérség gazdasági szerkezetátalakítási programja (2005) o Várpalota Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program (2007) Szekunder adatok elemzése (KSH statisztikai adatok) Mélyinterjúk lefolytatása a városvezetés, valamint a város közéletének meghatározó szereplőivel o Németh Árpád (polgármester) o Katona Csaba (alpolgármester) o Mezei László (főépítész) o Kotzó Szabolcs (környezetvédelmi szakreferens) o Molnár Balázs (Raiffeisen Bank Zrt.) o Zai Zoltán (Várpalota Ipari Park Kft.) o Mészáros Sándor (Suzuki Mészáros Kft.) o Vikol István (Bán Aladár Általános Iskola) o Bőle Károlyné (Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium) Stratégia Alkotó Munkacsoport (SAM) rendszeres ülésezése, amelynek keretében folyamatosan megvitatásra, módosításra, finomhangolásra került a kialakítandó stratégia Lakossági kérdőíves megkérdezés a város honlapján keresztül ( Lakossági fórumok: június 6. és június 11. 6

7 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásánál kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy biztosítsuk a város-rehabilitáció komplex jellegének megfelelő hátteret, illetve a lehető legszélesebb társadalmi konszenzust. E két szempont érvényesítéséhez létrehoztuk a Stratégiaalkotó Munkacsoportot (SAM), amelyben a város vezetéstől, a város életében fontos szerepet játszó civil szervezetek képviselőin át, a gazdasági élet szereplői is megjelennek. A SAM így fontos terepe volt a partnerségnek, hiszen tagjai az általuk képviselt célcsoportok felé is közvetítették az IVS tartalmát. A SAM tagjai a következő személyek: Németh Árpád (polgármester) városvezetés Katona Csaba (alpolgármester) - városvezetés Hermann György (Sztáray Antal Bányásztörténeti Múzeum) kultúra Kotzó Szabolcs (környezetvédelmi szakreferens) környezetvédelem Mezei László (főépítész) Molnár Balázs (Raiffeisen Bank Zrt. Várpalotai Fiókintézete) pénzügyek Pados Zoltánné (képviselő) Pál Károly (kabinetvezető) intézmények és kistérségi ügyek A Stratégia Alkotó Munkacsoport az egyes döntési pontoknál rendszeresen ülésezett. Közös munka keretében kialakította az IVS stratégiájának fő irányvonalait, az IVS célrendszerét, véleményezte az elkészült munkaverziókat, javaslatokat fogalmazott meg a módosításokra. 7

8 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az IVS felépítése Az IVS struktúrája követi a Városfejlesztési Kézikönyvben foglaltakat. Ez alapján a következőképpen épül fel: HELYZETELEMZÉS 1 Várpalota szerepe a településhálózatban 2 A város egészének helyzetelemzése 3 Városrészek területi megközelítésű elemzése STRATÉGIA 4 A város hosszútávú jövőképe 5 Jövőbeli fejlesztési irányok 5.1 Átfogó cél 5.2 Középtávú tematikus célok 5.3 Az egyes városrészek rövid távú céljai 6 A stratégia konzisztenciája, koherenciája FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A AS IDŐSZAKRA 7 Fejlesztési akcióterületek a as időszakban A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA 8 Ingatlangazdálkodási terv 9 Nem fejlesztési jellegű tevékenységek 10 Partnerség 11 A stratégia megvalósításának szervezeti háttere 12 Településközi koordináció 13 Monitoring MELLÉKLETEK 8

9 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Várpalota helyzetelemzése Várpalota teljeskörű helyzetelemzése során kirajzolódtak azok a jelenségek, trendek, amelyekre építve kialakításra került Várpalota városfejlesztésének középtávú stratégiája. A helyzetelemzésből megállapításra kerültek a város erősségei, gyengeségei, lehetőségei, valamint a várost fenyegető veszélyek, amelyeket a város SWOT elemzésében mutatunk be. 1. táblázat: Várpalota SWOT elemzése ERŐSSÉGEK Fiatalos korösszetétel A környezetszennyezés mértéke jelentősen mérséklődött A víz- és csatornahálózatra kötött lakások aránya csaknem teljes A város óvodai és iskolai ellátása a környező településeket is ellátja A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint speciális nevelési igényű gyermekek aránya alacsony A város jól megközelíthető Szakképzett munkaerő nagy számban rendelkezésre áll Kistérségi centrumszerep LEHETŐSÉGEK A város az ország egyik legfejlettebb régiójában fekszik Az ipari park vonzóhatása a befektetőkre A város természeti és épített környezetének vonzóhatása az idegenforgalomra A város könnyű elérhetősége pozitív hatása a befektetésekre GYENGESÉGEK A népesség száma folyamatosan csökken Magas munkanélküliség A munkavállalók jelentős része más városokban vállal munkát A városi munkáltatók száma kicsi, többségük kis- és középvállalkozás A felsőfokú végzettségűek aránya alacsony A korábbi jelentős iparágak megszűntek A nehézipar helyébe nem tudott erős KKV szektor lépni Az ipari parkban nem telepedtek le jelentősebb vállalatok A lakosság jövedelmi viszonyai stagnálnak Kiépítetlen idegenforgalmi struktúra A turisták száma csekély A társasházak jelentős része leromlott állapotú A parkok, zöldfelületek felújításra szorulnak A városi úthálózat gyakran nem megfelelő színvonalú A parkolás egyre nagyobb gond a városban A helyi tömegközlekedés nem biztosít összeköttetést a város minden részével A bölcsődei ellátás kapacitásán túl működik A szociálisan rászorultak aránya viszonylag magas Az időskorúak ellátását biztosító intézmények telítettek VESZÉLYEK Nehézipari imázsa miatt a turisták továbbra is elkerülik a várost A környező települések a befektetőket továbbra is magukhoz vonzzák 9

10 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A stratégiát a SWOT elemzésre alapozva két fő irányvonal mentén alakítottuk ki. A stratégia és az ezt megtestesítő célrendszer egyrészt az erősségek és a lehetőségek kihasználására építve az ún. offenzív stratégiát, másrészt a gyengeségek leküzdésére és a lehetséges veszélyek elkerülésére az ún. defenzív stratégiát alkalmazza. A város fejlesztési stratégiája így koherens módon egyesíti a stratégiaalkotás szakirodalmában ismert két fő stratégiai irányvonalat. Városrészek és akcióterületek bemutatása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakítása során a Stratégia Alkotó Munkacsoport 8 városrészt azonosított Várpalotán; a városrészeket alapvetően a területek funkciói, a városkép, valamint a gazdasági-társadalmi jellemzők alapján határolta le. E nyolc városrész a következő: 1. Belváros 2. Tési-domb 3. Felsőváros 4. Inkám 5. Kertváros 6. Inota 7. Készenléti-lakótelep 8. Ipari terület A városrészek lehatárolását az alábbi térképen mutatjuk be. 10

11 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. térkép: Várpalota városrészi lehatárolása 11

12 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Várpalota közötti fejlesztési akcióterületei Várpalota városa az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a as időszakban megvalósítani kívánt legnagyobb volumenű fejlesztéseit három akcióterületen kívánja megvalósítani. A három akcióterület fizikailag is összefüggő területet képez, valamint az akcióterületeken megvalósítani kívánt fejlesztések is kapcsolódnak egymáshoz. A város az akcióterületeket, az azokon megvalósuló fejlesztéseket prioritási rangsorba állította, amely rangsor egyben a fejlesztések megvalósításának sorrendjét is jelenti. Az alábbi 2. térkép a közötti három akcióterület lehatárolását és egymáshoz viszonyított elhelyezkedését mutatja be. A térképen a piros vonalak a városrész határokat jelölik, a különböző kék vonalak pedig az akcióterület határokat. Mint a térképen is látható, az egyes akcióterületek nem feltétlenül csak egy városrészben találhatók, hanem a városrészi határokon átnyúlnak. A három akcióterület prioritási sorrendben a következő (zárójelben a városrész, amelyben az akcióterület legnagyobb része található): 1. Szociális város-rehabilitációs akcióterület (Tési-domb) 2. Belváros-rehabilitációs akcióterület (Belváros) 3. Barnamező rehabilitációs akcióterület (Ipari terület) 12

13 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. térkép: Várpalota közötti akcióterületei 13

14 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Várpalota városfejlesztési stratégiája A város hosszú távú jövőképe A város hosszú távú jövőképe azt írja le, hogy milyen lesz, illetve milyennek szeretnék látni a városlakók Várpalotát év múlva. A kistérségi centrumként funkcionáló Várpalota jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: Várpalota a város ipari hagyományaira, a sikeresen végrehajtott gazdasági szerkezetváltására támaszkodva, valamint a megerősödő szolgáltató szektorra építve magas arányú foglalkoztatást biztosító, sikeres kistérségi központ. A város rendezett, magas színvonalú oktatási és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és a kistérség lakói számára, a kulturális és rekreációs létesítmények, a szolgáltató intézmények lehetővé teszik a szabadidő kulturált és színvonalas eltöltését, a város közösségi élete pezsgő, turisztikai szerepköre felértékelődőben van. Várpalota városfejlesztési stratégiájának átfogó célja Várpalota jövőképe, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a település társadalmi-gazdasági fejlesztésének stratégiai (hosszú és középtávú) céljai, a hozzájuk kapcsolódó rövid távú célok. Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiájának hosszú távú, átfogó célja a következő: Várpalota a Közép-dunántúli Régió élhető kisvárosa A város középtávú tematikus céljai Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégiában a város azt az öt legfontosabb előfeltételt határozta meg ezek a város tematikus céljai, amelyek teljesülése középtávon reális lehetőség és egyben a legfontosabbak is az átfogó cél elérése érdekében. A fentiek alapján a város középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők: T1 Fejlett diverzifikált városi gazdaság T2 Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus T4 Minőségi városi közlekedés T5 Élhetővé tett lakóhelyek 14

15 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Városrészi célok A városrészek rövid távú, 2-3 éves időtartamra szóló céljainak kijelölése az egyes városrészek átfogó gazdasági-társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT elemzés alapján történt meg. Az egyes városrészek rövid távú céljai az alábbiak: Belváros: V1 Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal Tési-domb: V2 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Felsőváros: V3 Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése Inkám: V4 A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése Kertváros: V5 A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat Inota: V6 Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók Készenléti-lakótelep: V7 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Ipari terület: V8 Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások 15

16 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. ábra: Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiájának háromszintű célrendszere Átfogó cél Várpalota a Közép-dunántúli Régió élhető kisvárosa Tematikus célok T1: Fejlett, diverzifikált városi gazdaság T2: Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer T3: Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus T4: Minőségi városi közlekedés T5: Élhetővé tett lakóhelyek Városrészi célok V1: Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal V2: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V3: Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése V4: A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése V5: A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat V6: Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók V7: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V8: Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások 16

17 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv Várpalota Városának Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében kidolgozott ingatlangazdálkodási tervében lefektette azokat az általon érvényű célkitűzéseket, amelyek a jövőben középtávon meghatározzák a város ingatlangazdálkodását. A lefektetett alapelvek mentén meghatározta azokat a célokat, tevékenységeket, amelyek a város ingatlangazdálkodását jellemezni fogják. Ezek a következők: építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása, belterületi közút építése, felújítása, járdaépítések, felújítások, középületek, közterületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, szennyvízcsatorna kiépítése azokon a helyeken ahol még nem valósult meg, játszóterek felújítása, újak építése. Az ingatlangazdálkodási terv keretében továbbá felmérésre került a önkormányzat ingatlanvagyona városi szinten, továbbá részletesen felmérésre került az IVS-ben kijelölt három fejlesztési akcióterület önkormányzati ingatlanvagyona is. Az ingatlanvagyon felmérése mellett megtörtént az egyes ingatlanok további sorsának a kijelölése, vagyis hogy mely ingatlanokat kíván az önkormányzat a jövőben például fejleszteni, értékesíteni. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek A komplex, minden területre kiterjedő város-rehabilitáció nem csak fejlesztéseket, beruházásokat igényel. Szükségesek hozzá olyan tevékenységek is, amelyek ezeket kiegészítik, összefogják, illetve elősegítik. Ezen tevékenységek közül Várpalota önkormányzata a következő nem fejlesztési jellegű tevékenységekre kíván fókuszálni a városfejlesztési stratégiájának megvalósítása során: Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Városi marketing stratégia Befektetés-ösztönző szabályozási környezet kialakítása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításának szervezeti keretei A stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó akcióterületi fejlesztések megvalósítása érdekében a város vezetése városfejlesztési társaság létrehozása mellett döntött, amivel kialakul egy olyan szervezeti egység, amely tisztán fejlesztési profilú szervezetként fogja koordinálni az akcióterületi fejlesztéseket. A városfejlesztési tevékenységből, értékesítésekből, bérbeadásokból származó bevételeit visszaforgatja az akcióterületi fejlesztésekre, ezzel segítve a kitűzött célok elérését. 17

18 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városfejlesztési társaság feladatai sokrétűek: az akcióterületi fejlesztések koordinálásán túl elsősorban lehetséges pályázati források felkutatását végzi, emellett potenciális magánberuházókat von be a projektekbe, szerződéskötési joggal rendelkezik a befektetőkkel való fejlesztési megállapodások tekintetében, biztosítja a végrehajtott fejlesztések pénzügyi egyensúlyát. A projektek szempontjából a városfejlesztési társaság megvalósíthatósági tanulmányokat készít(tet), finanszírozási ajánlásokat ad az önkormányzat számára, terveket, műszaki leírásokat készít, teljesítéseket, kifizetéseket koordinál. Várpalota városa a már meglévő, 100%-ban önkormányzati tulajdonú vállalkozását, a Palotakonzult Kft.-t kívánja átalakítani városfejlesztési társasággá. A társaság megalakulása, augusztus 27-e óta koordinálja az önkormányzat különböző városfejlesztési projektjeit. A társaságnál már jelenleg is megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek a szakmai kompetenciák jelenlétét követelik meg a városfejlesztési társaságtól. Ezek alapján a társaságban dolgozó szakemberek birtokában vannak a műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, valamint közgazdasági ismereteknek. A Palotakonzult Kft-nek városfejlesztési társasággá történő átalakításához a jelenleg hatályos alapító okirat módosítása szükséges. Módosítani szükséges a vállalkozás nevét, amely jelenleg a Palotakonzult Gazdaságfejlesztési, Beruházási és Energetikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nevet viseli, továbbá a januárjától hatályos új TEÁOR besorolás szerint hatályosítani szükséges az alapító okiratban meghatározott tevékenységi köröket, amelyek viszont megfelelnek a városfejlesztési társasággal szemben támasztott követelményeknek. Várpalota közgyűlése a júliusi közgyűlésén kíván határozatot hozni a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Palotakonzult Kft. városfejlesztési társasággá alakításáról, az ehhez szükséges névváltoztatásról, valamint a társaság tevékenységeihez kapcsolódó TEÁOR számok hatályosításáról. A létrejövő városfejlesztési társaság fogja alkotni Várpalota város-rehabilitációs projektjeinek menedzsment szervezetét. A társaság feladata lesz a város-rehabilitációs projektek megvalósításának lebonyolítása. A projektmenedzsment szervezet felépítését és kapcsolatát az önkormányzattal (amely pályázatok esetében projektgazdaként jelenik meg) az alábbi ábra mutatja be. (A projektmenedzsment szervezet városfejlesztési társaság munkaköreinél zárójelben a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek szerepelnek.) 18

19 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. ábra: A városfejlesztési társaság, mint projektmenedzsment szervezet felépítése és kapcsolata az önkormányzattal Palotakonzult Kft. Városfejlesztési társaság Várpalota Város Önkormányzata További külső szakértők: marketing, műszaki ellenőr, könyvvizsgáló Ügyvezető Pénzügyi és Adóiroda Polgármesteri Hivatal apparátusa Projektasszisztens (projektmenedzsment) Műszaki menedzser (műszaki, építészeti) Városfejlesztési menedzser (fejlesztési ismeretek) Jogi szakértő (közbeszerzési ismeretek) Pénzügyi menedzser (közgazdasági, pénzügyi ismeretek) 19

20 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A stratégia megvalósításának monitoringja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításának monitoringja alapvetően az IVS-ben meghatározott célok méréséhez kapcsolódik. Figyelembe véve, hogy az IVS céljai három szinten (átfogó tematikus városrészi) kerültek meghatározásra, így az IVS monitoringja is e három szinten jelenik meg. A végrehajtás során a tervezéskor felállított indikátorrendszer képezi a menedzsmentet támogató monitoring tevékenység alapját. A monitoring elsődleges célja a stratégiában definiált célok irányába történő megvalósulás előrehaladásának, alakulásának figyelemmel kísérése és elemzése a kitűzött célokhoz viszonyítva. A monitoring tevékenység kulcsa, hogy az előre meghatározott mutatószámok aktuális értékeit a program végrehajtói folyamatosan gyűjtsék, rendszerezzék és elemezzék. lehetőséget biztosítva ezáltal mind a programmenedzsment döntéshozók, mind a finanszírozók számára, hogy rendszeresen egyértelmű jelzést kapjanak a program, illetve annak egyes részei aktuális állásáról. Ezen információ birtokában megítélhetik, hogy a stratégia az előzetes terveknek, elképzeléseknek megfelelően halad-e, és ez alapján a tervektől való eltérés esetén szükség szerint megtehetik a megfelelő kiigazító lépéseket a végrehajtás, a megvalósítás menetében. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó célhoz és a tematikus célokhoz, valamint a városrészi célokhoz rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia indikátorrendszerét az alábbi táblázat tartalmazza. 20

21 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2. táblázat: Az Integrált Városfejlesztési Stratégia indikátorrendszere Célok Indikátorok Mértékegységek Kezdőérték Célérték Célérték időpontja Mérés módja Mérés gyakorisága Átfogó cél Várpalota a Közép-dunántúli Régió élhető kisvárosa Lakossági elégedettség (nagyon jó és jó válaszok aránya) % Lakossági elégedettség felmérés kétévente Tematikus célok 1. Fejlett diverzifikált városi gazdaság Várpalotán működő kis- és középvállalkozások száma Újonnan a városba települt vállalkozások száma 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a szolgáltatási szektorban Újonnan létrehozott munkahelyek száma db KSH évente db Cég-kód tár, Önkormányzati nyilvántartás kétévente db 38,9 46, KSH évente db KSH kétévente Átképzett munkaerő száma fő fő/év 2017 Regionális Munkaügyi Központ évente 2. Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer 3. Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus Az átképzésen résztvevők közül azok aránya, akik az átképzést követő 3 hónapban munkába álltak Munkaerő-piaci monitoring rendszerben lévő szakmák száma Munkaerő-piaci monitoring rendszerben lévő munkanélküliek száma % Regionális Munkaügyi Központ folyamatos db Regionális Munkaügyi Központ folyamatos fő 830* Regionális Munkaügyi Központ évente Munkanélküliségi ráta Várpalotán % 5, KSH évente Felújított vagy újonnan létrehozott turisztikai attrakciók száma db Önkormányzati nyilvántartás évente Turisztikai attrakciók látogatottsága fő/év n.a +60% 2017 Létrehozott szállásférőhelyek száma db Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Turisták által a városban elköltött pénzösszeg nagysága Jegybevételek, mintavételes adatfelvétel Önkormányzati nyilvántartás, KSH félévente évente éjszaka/év KSH évente Ft/év n.a +70% 2017 Mintavételes adatfelvétel folyamatos Pormentesített utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás kétévente Felújított városi utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás kétévente 4. Minőségi városi közlekedés Kialakított parkolóhelyek száma db Önkormányzati nyilvántartás kétévente Újonnan épített városi kerékpárutak hossza m Önkormányzati nyilvántartás kétévente Újonnan kialakított járdák hossza m Önkormányzati nyilvántartás kétévente Felújított járdák hossza m Önkormányzati nyilvántartás kétévente 21

22 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Célok Indikátorok Mértékegységek Kezdőérték Célérték 5. Élhetővé tett lakóhelyek 1. Belváros Városrészi célok Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal Célérték időpontja Mérés módja Felújított panelházak száma db Önkormányzati nyilvántartás kétévente Felújított hagyományos építésű társasházak száma db Önkormányzati nyilvántartás kétévente Felújított vagy újonnan kialakított játszóterek száma a lakóövezetekben Felújított vagy újonnan kialakított közterek, parkok nagysága a lakóövezetekben db Önkormányzati nyilvántartás kétévente m Önkormányzati nyilvántartás kétévente Felújított közterek nagysága m Önkormányzati nyilvántartás évente Felújított vagy újonnan létrehozott turisztikai attrakciók száma Újonnan betelepített vagy megújított városi funkciók száma db Önkormányzati nyilvántartás évente db Önkormányzati nyilvántartás évente Felújított lakóépületek száma db Önkormányzati nyilvántartás évente Mérés gyakorisága 2. Tési-domb 3. Felsőváros 4. Inkám 5. Kertváros A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, valamint továbbfejlesztett közúthálózat Felújított vagy újonnan kialakított játszóterek száma Felújított vagy újonnan kialakított közterek, parkok nagysága db Önkormányzati nyilvántartás évente m Önkormányzati nyilvántartás évente Újonnan létesített parkolóhelyek száma db Önkormányzati nyilvántartás évente Felújított közutak hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente Felújított járdák hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente ESZA típusú tevékenységekbe bevont helyi lakosok száma fő lakossági felmérés Falusi típusú szálláshelyek száma db Kialakított szállásférőhelyek száma db Közösségi programok megtartására alkalmas tér nagysága Újonnan létrehozott vagy felújított közösségi sportolásra alkalmas sportpályák száma Önkormányzati nyilvántartás, KSH Önkormányzati nyilvántartás, KSH célérték időpontjának elérésekor évente évente m2 0 n.a 2012 Önkormányzati nyilvántartás évente db Önkormányzati nyilvántartás évente Közösségi programok éves száma db Önkormányzati nyilvántartás évente Közösségi programokon résztvevők átlagos létszáma fő Önkormányzati nyilvántartás félévente Felújított utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente Pormentesített utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente Újonnan kialakított utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente Felújított járdák hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente Újonnan kialakított járdák hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente Újonnan kialakított kerékpár utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás évente 22

23 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Célok Indikátorok Mértékegységek Kezdőérték Célérték 6. Inota Megerősödött közösségi, vendéglátó funkciók 7. Készenléti 8. Ipartelep A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások Célérték időpontja Új vendéglátó egységek száma db Mérés módja Önkormányzati nyilvántartás, KSH Kialakított szállásférőhelyek száma db Önkormányzati nyilvántartás, KSH évente Közösségi programok éves száma db Önkormányzati nyilvántartás évente Közösségi programokon résztvevők átlagos létszáma Mérés gyakorisága évente db Önkormányzati nyilvántartás évente Felújított lakóépületek száma db Önkormányzati nyilvántartás évente ESZA típusú tevékenységekbe bevont helyi lakosok száma Rehabilitált barnamezős terület nagysága fő lakossági felmérés m Önkormányzati nyilvántartás Betelepített új funkciók száma db Önkormányzati nyilvántartás Újonnan betelepült KKV-k száma db Önkormányzati nyilvántartás Újonnan épített lakóházak száma db Önkormányzati nyilvántartás Újonnan épített közutak hossza m Önkormányzati nyilvántartás Újonnan épített járdák hossza m Önkormányzati nyilvántartás Kialakított közterek nagysága m Önkormányzati nyilvántartás Újonnan kialakított kerékpár utak hossza m Önkormányzati nyilvántartás célérték időpontjának elérésekor rehabilitációt követően rehabilitációt követően évente rehabilitációt követően évente célérték időpontjának elérésekor célérték időpontjának elérésekor célérték időpontjának elérésekor célérték időpontjának elérésekor célérték időpontjának elérésekor 23

24 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája HELYZETELEMZÉS 1 VÁRPALOTA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1 VÁRPALOTA SZEREPE AZ EGYES TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEKBEN Nemzetközi szerepkör Várpalota számos testvérvárossal rendelkezik, amelyekkel elsősorban kulturális vonalon történő tapasztalatcseréket, valamint együttműködéseket folytat. Ezek a városok: Slovenj Gladec, Petrozsény, Kalsberg, Újlak, Körmöcbánya, Fermo, Borgo San Lorenzo. A testvérvárosokkal gazdasági vonalon történő együttműködés szerepe csekélyebb, ilyen formátumú együttműködés érdekében azonban a város tagja lett a THEMA egyesületnek, amely osztrák, román, lengyel, szlovén, olasz és magyar kistérségeket tömörít. Elsődleges célja a városnak ezzel, hogy a kulturális vonalon túl bizonyos fokú gazdasági együttműködést is ki tudjon alakítani az EU egyes térségeivel Országos szerepkör A város az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott Budapest Székesfehérvár Veszprém nemzetközi növekedési tengelyen fekszik, ahol Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontok. Várpalota egyik kitörési pontja lehet, ha a pólus programok beindulásával rá tud csatlakozni erre a fejlesztési tengelyre. 3. térkép Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Regionális pólusok fejlesztési tengelyek pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Miskolc Eger Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Szombathely Győr Tatabánya Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Debrecen Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Zágráb Pécs Eszék Szeged Szabadka/ Belgrád Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) 24

25 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város országos szerepköre jelenleg kevésbé jelentős, mint számos hasonló nagyságú városnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a település gazdasági, ipari ereje a rendszerváltozás után meggyengült, átalakult, a korábbi, országos szinten is jelentős gazdasági ágak helyébe nem léptek be jelentősebb, országos jelentőségű iparvállalatok. Remélhetőleg azonban már a közelebbi jövőben változás fog történni ebben, az utóbbi időben ugyanis megindult egy, a korábbiaknál jóval jelentősebb érdeklődés a város iránt nagyobb befektetők részéről, akik akár országos, akár globális szintű szerepet is adhatnak a város gazdaságának. Kulturális téren elsősorban a várnak van jelentősége, amely azonban egyelőre nem kihasznált egészében, országos ismertsége még korántsem kielégítő. Az oktatás területén említést érdemel, hogy a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatott egyes szakmacsoportok pl. honvédelmi szakmacsoport országos beiskolázásúak. Számos tanuló az ország más vidékeiről érkezik ide tanulni Országos szerepkörét erősíti az a természeti környezet, amely a városra és környékére jellemző, ami már eddig is számos, elsősorban bakancsos turistát vonzott a várost övező természeti értékekhez. Hasonlóan a várhoz azonban ez az adottság még koránt sincs kihasználva teljes mértékben Regionális szerepkör Regionális szinten a városnak hasonlóan az országos szinthez gazdasági értelemben a rendszerváltozás óta a korábbi, elsősorban iparra alapozott szerepkörét jórészt elveszítette. Jelentős szerepe van azonban a városnak és lakosságának abban, hogy jelentős számú, képzett munkaerővel képes ellátni elsősorban Veszprém és Székesfehérvár nagyobb iparvállalatait. A városi középfokú szakoktatás regionális kihatással bír. A városi szakképzés magas fokát és elismertségét jelzi, hogy nem csak a várpalotai kistérségből, de két közeli nagyvárosból, Székesfehérvárról és Veszprémből is járnak Várpalotára középiskolába, ezen belül is a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumba. Elmondható tehát, hogy a város a szakképzés területén igen magas szinten áll, így ez az a terület, amelyben a városnak a később is kiemelten jelentős regionális szerepe lehet. A magas fokú szakképzésben rejlő jelenlegi helyzeti előnyök és potenciál későbbi kihasználása akár a Veszprém Székesfehérvár tengelyre mintegy rácsatlakozva a jelenleginél is nagyobb szerepet adhat Várpalotának a régió szakképzésében Kistérségi szerepkör Várpalota a Várpalotai kistérség központja mind közigazgatásilag, mind funkcionálisan. A város kistérségi szerepköre igen szerteágazó, hiszen amellett, hogy a térség településein lakók számára számos munkalehetőséget biztosít, közigazgatásilag Várpalota a térség központja, így számos olyan funkcióval is ellátja a kistérség településeit, amelyeket csak itt, Várpalotán lehet fellelni. A kistérségben a városon kívül csak egyetlen település Berhida van, ahol kistérségre kiható funkció található; Várpalota mellett Berhidán is működik építési hatóság. Ez azonban csak igen marginális módon befolyásolja a város kistérségi funkcionalitását. Az alábbiakban ismertetjük mindazokat a funkciókat, amelyeket Várpalota kistérségi központként, kistérségi hatókörrel tölt be: 25

26 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Várpalota kistérségi szerepkörében jelentős szerep jut a jegyzőnek, amely a többi település felett is rendelkezik jogosítványokkal. A város polgármestere látja el a Várpalotai Kistérség Többcélú Társulása elnöki tisztét is. Mint már említésre került Berhida mellett Várpalotán működik a kistérségi hatókörrel rendelkező építési hatóság. Jelentős központi szerepe van a városnak az oktatás területén is, hiszen a kistérségben történt iskolabezárások miatt számos településről Várpalotára járnak a gyermekek általános iskolába. Emellett a kistérségben egyedül Várpalotán vannak középfokú oktatási intézmények, amelyek a már korábban említett országos és regionális beiskolázások mellett természetesen a kistérség többi településének középiskolás diákjait is fogadják, mégpedig igen nagy számban. A középiskolákban a várpalotai és a máshonnan érkezett kistérség, régió, ország más részei diákok aránya körülbelül 40-60%. A városi kórház szerepe ugyancsak jelentős, amely a kistérségen túl is ellát betegeket (körülbelül 55 ezer embert). A kórház viszont jelenleg csak alapellátást biztosít kisebb műtétekkel, jelentősebb beavatkozásokat itt nem végeznek. Kulturális attrakciók területén is jelentős a város szerepe, több városi rendezvény ugyanis számos látogatót vonz a környező településekről is (például a Palotai Napok), mozi is csak itt található. Számos nagyobb rendezvény kerül rendszeresen megrendezésre a városban. Nyaranta folyamatosak a színházi előadások a vár udvarán, amelyeket az ország más részeiből ideérkező társulatok tartanak. Ezekre az egész nem csak a városból, hanem a környező településekről is nagy számban érkeznek a nézők. A rendőrkapitányság szerepe szintén meghatározó kistérségi szinten is, ugyanis a kistérség többi településén csak körzeti megbízottak vannak. Kistérségi központi szerepet biztosít továbbá gyámhivatal, a munkaügyi kirendeltség, az okmányiroda. A polgári védelem itteni központja a kistérségen túli településeket is ellát, összesen 18-at. Számos tekintetben azonban a város kistérségi szerepében vannak hiányosságok is. Kistérségi központi szerepéhez képest ugyanis nincsen a városban ANTSZ, földhivatal, bíróság, ügyészség, ezekhez kapcsolódó ügyekben a megyeközpontba kell járnia a város és a kistérség lakosainak. 1.2 FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET Várpalota funkciók szerinti vonzáskörzete alapvetően a Várpalotai kistérségre terjed ki. Az előző Kistérségi szerepkör fejezetben ismertetésre kerültek azok a funkciók, amelyek Várpalotát funkcionálisan is kistérségi központtá emelik a Várpalotai kistérségben. Továbbá a szakoktatás területén országos vonzáskörzetként megemlítendő a már szintén szóba került országos beiskolázás a honvédelmi szakmacsoport tekintetében lásd Országos szerepkör fejezet. Valamint szintén a szakoktatás tekintetében regionális vonáskörzetként tekinthető az egész Közép-dunántúli régió, hiszen mint már említettük a szakképző iskolába a kistérségen kívül még a két szomszédos megyeszékhelyről, Székesfehérvárról és Veszprémből is járnak diákok lásd Regionális szerepkör fejezet. 26

27 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2 A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE 2.1 TÁRSADALOM A 270 km 2 kiterjedésű város népsűrűsége 140 fő/km 2, megyéjében a legnagyobb népességkoncentrációval rendelkezik. Népességszáma 2006-ban fő volt, némileg kevesebb, mint a város Pétfürdőtől való elválása után, 1998-ban. A népességszám folyamatos csökkenése már a rendszerváltozás idején megkezdődött, a város ugyanis a gazdasági-társadalmi átalakulás egyik nagy veszteseként élte meg az 1990 utáni éveket. Várpalota népessége a megelőző évtizedekben gyors ütemben gyarapodott; az 1900-as évek eleji népességszáma a 6000 főt is alig haladta meg, 1990-re viszont már fősre duzzadt népességszáma. A rendszerváltozás után drasztikus népességcsökkenésről mégsem beszélhetünk. Az 1990 körüli majd fős népességszám, valamint a 2006-os es érték közötti differenciát a már említett különválás okozza Pétfürdőtől. A két város együttesen ma is eléri a fős lélekszámot. Várpalota lakónépessége 2001-ben fő volt, közel 1000 fővel kevesebb, mint az állandó népesség száma. Okaként elsősorban a helyi munkalehetőségek hiánya jelölhető meg, sokan ugyanis csak máshol, más településeken tudnak munkát vállalni. A népességcsökkenés ennek ellenére folyamatos, amelyet részben a város természetes szaporodásának állandó negatívuma okoz. A természetes fogyás tíz év távlatában nagyságrendileg nem tért el az ország egészétől, valamint a megyét jellemző természetes fogyás mértékétől sem, illetve a kistérség népességfogyatkozása is hasonlóan alakult. A népességcsökkenést ezen kívül negatívan befolyásolta a folyamatos elvándorlás is a városból. Jelentősége ugyan nem befolyásolta döntő mértékben a népességszám változását, az elvándorlás azonban 1990 óta a legtöbb évben meghaladta a beköltözők számát, a város tehát inkább népesség-kibocsátóként szerepel a településhálózatban. Az évek előrehaladtával az állandó népesség korösszetételében is megfigyelhető egy folyamatos változás hez képest közel 3 százalékponttal növekedett az időskorúak aránya (2006-ban 18,9% volt), a fiatalkorúaké ezzel szemben csökkent, 2006-os 18,4%-os aránya több mint 3 százalékponttal alacsonyabb a 10 évvel korábbi képhez képest. Az aktívkorú népesség részaránya minimális mértékben ugyan, de növekedett, 2006-ban 62,7%-át adta a teljes népességnek. A megyei és országos értékekhez mérten megállapítható, hogy a népesség fiatalosabb korösszetételű, amit nem is elsősorban a fiatalok arányának magasabb volta okoz (itt ugyanis minimális az eltérés), hanem az időkorúak jóval alacsonyabb, illetve az aktív népesség magasabb aránya. 27

28 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% évnél fiatalabbak évesek 60-x évesek 3. ábra: a népesség korösszetételének változása Forrás: KSH T-Star A lakónépesség korösszetétele némiképp eltér az állandó népesség korösszetételétől. A lakónépesség körében a fiatalkorúak aránya alacsonyabb (16,3%), mint az állandó népesség körében, az időskorúak aránya viszont közel azonos az állandó népesség adatával (18,4%). Az aktív korúak aránya viszont meghaladja az állandó népesség hasonló adatát (65,3%). A 2001-es népszámlálás alapján a városban a nemzeti kisebbségek igen kis arányban vannak jelen, a teljes népességnek csupán 1,4%-át alkotják. Legnagyobb részük romának vallotta magát (a teljes népesség 0,6%-a), viszonylag nagyobb számban voltak még a magukat németnek vallók is (a teljes népesség 0,4%-a). A város munkanélküliségi rátája az elmúlt 10 év folyamán igen hektikusan alakult. Az ezredfordulóig folyamatos csökkenés jellemezte, ezekben az években az országos átlagnál ugyan alacsonyabb volt, azonban 2000 után a munkanélküliek száma és aránya megugrott, majd 2,5 százalékponttal lett magasabb a 2000-es évhez képest, amivel az országos átlagot is meghaladta. Ezután újra csökkenésbe ment át, és 2005-re újra elérte az öt évvel korábbi, viszonylag alacsony szintet ban azonban ismét emelkedett a munka nélkül lévők száma és aránya ban a munkanélküliség 5,9%-os rátája ugyan alacsonyabb volt, mint az országos munkanélküliségi szint 6,2%-os értéke, a Veszprém megyei munkanélküliségi rátával összehasonlítva azonban rosszabban teljesített több mint két tized százalékponttal. 28

29 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7,5% 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% Várpalota Veszprém megye Ország 4. ábra: a munkanélküliek aránya éves korú népességben Forrás: KSH T-Star A foglalkoztatottak arányát tekintve 2006-ban viszont a város jobb helyzetet mutatott a megyéhez képest is: a foglalkoztatottak aránya a év közötti népességen belül a városban 57,2%, míg a megyében ennél kicsivel alacsonyabb. Még nagyobb volt az előnye az országos értékhez képest, amelyet majd 5 százalékponttal előz meg. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú népesség aránya viszont rosszabb, mint a megye egészében, utóbbi értéke 34,6%, míg a város aktív korú lakosainak 38,3%-a nem rendelkezett rendszeres jövedelemmel. Az ország egészéhez viszonyítva ez az érték jobb jövedelmi helyzetet mutat, hasonlóan a foglalkoztatott nélküli háztartások arányához (országos szinten 43,1%, illetve 40,1%-os értékek mutatkoznak), amelynek értéke a városban 34,1%. Ez a megyei átlagnál is jobb érték ugyan (36,7%), a különbség azonban minimális, sokkal jobb jövedelmi helyzetet nem mutat a város nála. Problémaként jelentkezik azonban a városban, hogy a foglalkoztatottak arányának viszonylag magas voltában nagy szerepe van más települések munkalehetőségeinek is. A rendszerváltozás óta ugyanis nem valósult meg olyan jelentős beruházás Várpalotán, amely hosszabb távon jelentős foglalkoztató lenne. A város munkavállalóinak egy jelentős része emiatt Veszprémben, illetve Székesfehérváron vállal munkát, ahova jelentős beruházók érkeztek a rendszerváltozás óta, nagyszámú munkahelyet biztosítva a városok tágabb környezetének is. Ez azonban Várpalota sebezhetőségére is felhívja a figyelmet: amíg Várpalota munkahelyek biztosításának tekintetében nem tud szinte teljes egészében saját lábára állni, addig a várpalotai munkavállalók ki lesznek szolgáltatva a közeli nagyvárosok, illetve az oda települt, elsősorban multinacionális vállalatok gazdaságpolitikájának, ami a munkavállalók számára képlékeny helyzetet tud csak biztosítani. Várpalotán emiatt szükség van egy erőteljesebb befektetés-ösztönző politikára, amely egyfelől a városba tudna csábítani jelentősebb befektetőket, másfelől pedig a helyi kis- és középvállalkozások hathatós támogatására lenne szükség a munkahelyteremtés érdekében. Gondot okoz, hogy a más városokban foglalkoztatott munkavállalók egy része munkaerőcégeken keresztül jut munkához, gyakran azonban csak átmeneti munkalehetőségeket biztosítanak, ami helyzetük kiszolgáltatott voltát okozza sokuknak. A 2001-es Népszámlálás szerint a Várpalotán lakó, munkahellyel rendelkező lakosoknak több, mint 45%-a (4061 fő) nem Várpalotán dolgozott, hanem más településen talált magának munkát. Ez az érték kiugróan magas akkor, amikor összehasonlítjuk a megye 29

30 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája többi, főnél nagyobb városával: Ajka és Veszprém dolgozó lakosságának 14%-a, Pápa dolgozóinak 15%-a, Tapolcának pedig 22%-a jár el más településre dolgozni. A város iparának leépülését, valamint Veszprém és Székesfehérvár jelentős ipari szerepét mutatja, hogy az eljárók legnagyobb része ebben a szektorban dolgozik (68%-uk), míg a helyben dolgozó népességnek jóval kisebb aránya talált munkát az iparban (38%). Fontos azonban megemlíteni, hogy ezzel párhuzamosan Várpalota szűkebb térségének jelentős foglalkoztatója is egyben: elsősorban a környező településekről 1341 fő jár be a városba dolgozni, a helyben foglalkoztatottaknak összesen 21%-a, ami jóval meghaladja Ajka, Tapolca és Pápa vonzóhatását, értelemszerűen azonban elmarad Veszprém megye és Fejér megye székhelyének arányaitól. A város vonzóhatása mindenekelőtt szűkebb térségére, a Várpalotai kistérségre terjed ki, nagy különbség azonban a helyben lakó és helyben dolgozó, valamint a máshonnan érkezett munkavállalók között az, hogy az utóbbiak iparban való tevékenysége jóval meghaladja a várpalotai lakosokét, ugyanis az összes várpalotai foglalkoztatottnak 52%-a dolgozik az iparban, míg ahogyan láttuk, a helyi munkavállalóknak csak 38%-a dolgozik ebben a szektorban. Ez elsőre ellentmond a már említett ipari depressziónak, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az ipari vállalkozások többnyire kis- és középvállalkozások, gazdasági erejük jóval kisebb a veszprémi és székesfehérvári nagyvállalatokénál, ahová a város munkavállalóinak tekintélyes része ingázik. A város foglalkozási szerkezetében a mezőgazdaság szerepe elhanyagolható, a helyben foglalkoztatottaknak csupán 1,5%-a (91 fő) dolgozik e szektorban. Városi szinten csupán 7 vállalkozás foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, gazdasági és foglalkoztatási ereje tehát minimális a városban. Ahogy már láttuk, Várpalota és térsége jelentős nehézipai és nagyvállalati múlttal rendelkezik, amelyre a kisszámú vállalat nagy munkavállalói létszámmal volt a jellemző. A rendszerváltozás után a vállalatok és munkahelyeik nagyrészt megszűntek, helyükbe jelentős foglalkoztató nem lépett. Jelenleg elsősorban alacsony gazdasági erővel rendelkező kis- és középvállalkozások tevékenykednek ebben a szektorban (összesen 285 cég, ennek nagy része, 177 vállalkozás azonban nem a szűken vett iparban, hanem az építőiparban tevékenykedik), amelyek mint láttuk elsősorban a kistérségi munkavállalók számára kínálnak munkalehetőséget. Az kis- és középvállalkozásokra épülő építőipar termelése azonban igen hektikusan alakult az elmúlt években, emiatt az itt foglalkoztatottak számára is bizonyos fokú kiszolgáltatottságot eredményezett. A KSH adatai szerint 2007-ben a város itteni székhelyű legnagyobb munkáltatója, egyben a legnagyobb árbevételt elérő vállalkozása az elektronikai alkatrészeket gyártó Dikon Készülékgyártó Kft volt, amely az egyetlen itteni székhelyű cég a városban, amely fő közötti kategóriában foglalkoztat munkavállalókat. 100 és 300 fő közötti, várpalotai székhelyű munkáltató a városban nincsen, 50 és 99 fő közötti munkáltató pedig csupán 3 tevékenykedik (hulladékszállítás és kezelés, mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozások). 20 és 49 fő közötti foglalkoztató is nagyon kevés van (összesen 11 várpalotai székhelyű vállalkozás), a többi 587 vállalat pedig 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozás. Pétfürdő kiválásával a város közigazgatási határain kívülre került a Nitrogéművek Vegyipari Zrt., amely fő közötti létszám-kategóriájával a térség legjelentősebb foglalkoztatója. Ugyancsak jelentős számú munkaerőt foglalkoztat még Pétfürdőn a az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó Pol-S Kereskedelemi Kft. ( fő), valamint üzemanyag kereskedéssel foglalkozó Oktán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ( fő). A város legjelentősebb munkáltatói közé tartozik még az Önkormányzat, valamint a Magyar Honvédség is. Az Inotal Kft, amelynek Várpalotán telephelye működik, ugyancsak nagyon jelentős foglalkoztató, körülbelül 340 embernek ad munkát. Abban, hogy a városi munkalehetőségek igen gyérek a rendszerváltozás óta, abban szerepe van a népesség viszonylag alacsony iskolai végzettségének is. Egyetemi végzettséggel a népességnek csupán 8,8%-a, középiskolai végzettséggel pedig csak 32,6%-uk rendelkezik, 30

31 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája míg ugyanezen arányok a megyében és az országban jóval magasabbak. A város vezetői szerint az elmúlt években kicsit növekedett az általános iskolát nem végzettek száma, emellett az analfabetizmus is. A felsőfokú végzettségűek alacsony szintje elsősorban a vezető-beosztásra, irányító-szerepre képes munkaerőhiányban testesül meg. Várpalotán a szakképzést jelenleg csak két középiskola biztosítja (Thuri György Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Faller Jenő Szakképző Iskola, utóbbi felnőttképzési akkreditációval is rendelkezik), rajtuk kívül pedig egy képző vállalkozás található a városban, amelyik a Nemzeti Felnőttképzési Intézet regisztrációjában szerepel. Enyhíthet még a problémákon a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képzési Központ, amelynek a szakképzésben, a felnőttképzésben és a kapcsolódó módszertani fejlesztésekben betöltött szerepe és hatása a régió egészére kiterjed (képzési helye azonban a városban nincsen). A szakképzett lakosság nagy számban van jelen a városban, ami megmutatkozik abban, hogy a város dolgozóinak jelentős részét Veszprémben és Székesfehérváron foglalkoztatják olyan elsősorban ipari vállalatoknál, ahol szükség van szakképzett munkaerőre. A helyi munkalehetőségek azonban hiányoznak; erre a rétegre alapozva azonban lehetősége van a városnak szakképzett munkásokat igénylő vállalkozások Várpalotára csábítására. A szakképzés erősségét mutatja az is, hogy a helyi szakképzési rendszer a fellépő igényekre gyorsan képes reagálni, amennyiben egy új befektető érkezne a városba, annak képzési igényeit az iskolarendszer nagy valószínűséggel képes lenne ellátni, a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium ugyanis vállalta azt, hogy a betelepülő cégek igényei szerint képzéseket indítson a jövőben Várpalota Veszpém megye Ország Általános iskola Középiskola Főiskola, egyetem 5. ábra: a népesség iskolázottsága a megfelelő korúak százalékában (2001) Forrás: KSH Népszámlálás Összefoglalva megállapítható, hogy a város lélekszáma a rendszerváltozást követő évek óta stagnál, illetve kis mértékben ugyan, de csökkenő tendenciájú. Az állandósult természetes fogyás velejárójaként a népesség korösszetétele ugyan lassan eltolódik az idősebbek fokozódó aránya felé, ennek ellenére korösszetétele még mindig viszonylag fiatalos. A munkalehetőségek hiánya miatt a város munkavállalóinak egy jelentős része más városokban kénytelen munkát vállalni, jelentős foglalkoztató a városban jelenleg csak igen kis számban van, a helyben foglalkoztatottak döntő része kis- és középvállalkozásokban 31

32 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája talált munkát. Ezzel együtt viszonylag magas a munkanélküliek aránya, ami elsősorban a helyi munkalehetőségek hiányából adódik. A szakképesítettek nagy számban állnak viszont rendelkezésre, ami előnyt jelenthet egy-egy cég letelepedése során. 2.2 GAZDASÁG Ahogy már korábban is láttuk, a város gazdasági fejlődését a rendszerváltozás idejéig alapvetően a nehézipar alapozta meg után azonban a nehézipar összeomlása súlyosan érintette a város és térségének gazdaságát ban megszűnt a szénbányászat, egy évvel később megszűnt a Vegyesipari Szövetkezet ben az Inotai Hőerőmű is megszűnt, azóta a Bakonyi Erőmű tulajdonában lévő erőmű hasznosítása kérdéses. Jelenleg egy hulladék-hasznosító egység tervezése zajlik, amely másképpen nem hasznosítható települési hulladékok termikus hasznosításával villamos- és hőenergiát termel. A Nitrogénművek Zrt. privatizálásra került, Pétfürdő kiválásával azonban elkerült Várpalotáról. Ennek ellenére máig jelentős foglalkoztató a várpalotai lakosok körében is. Megszűnt az Inotai Alumínium Kft 2007-ben, a vállalatot a székesfehérvári székhelyű Inotal Kft. vette meg. Korábban itt működött az ország egyetlen alumíniumkohója, ez azonban a világpiaci verseny miatt veszteséges lett, ma már csak alumíniumipari féltermékeket gyártanak. A rendszerváltozás után tehát a korábbi vállalatok nagyrészt megszűntek, helyükre jelentősebb befektető nem érkezett. Ennek okai között szerepeltek az infrastrukturális hiányosságok, az alumíniummű nagy szennyezése, valamint az is, hogy a város elérési ideje viszonylag nagy volt a főváros környékéről. Az 1990-es évek végén azonban az infrastrukturális hiányosságok megszűntek, az ezredforduló után a jelentős levegőszennyező alumíniumkohó is beszűntette, illetve a 8. sz főút Várpalotáig kiépült 2x2 sávos szakasza lerövidítette az eljutási időt a városba. Ezeknél is nagyobb problémát okozott az, hogy a közeli Székesfehérvár helyzeti előnyét ki tudta használni, és jelentős befektető-vonzó hatásával a környék településeivel szemben máig meg tudta tartani ezt az előnyt. A város munkaerő-szükségletét azonban mind inkább a környező településekről kénytelen biztosítani (többek között Várpalotáról). Ezeken a településeken egyre inkább csökken a szabad munkaerő, aminek oka lehetett abban, hogy Várpalotán viszont, ahol a nagy számban lévő munkaerő rendelkezésre áll, az elmúlt időszakban megindult egyfajta érdeklődés a környező települések iránt. A város vezető tisztségviselőinek elmondása alapján az utóbbi időben 4 jelentősebb befektető is megjelent a városban. A négy nagy befektető közül hárommal már szerződést kötött a város, egy vállalat pedig szándéknyilatkozatot nyújtott be a Várpalotán való letelepedését illetően. A beruházások nem csak a jelenleginél jóval jelentős gazdasági potenciállal látnák el a várost, hanem számos munkahelyet is teremtenének, amely akár meg is változtathatja azt a rendszerváltozás óta zajló folyamatot, mely szerint a város munkavállalóinak jelentős része a szomszédos nagyvárosokban vállal munkát. Mivel a város munkavállalói jól képzett, nagyszámú munkaerőt képesek biztosítani, erre a tényre lehet alapozni akkor, amikor a város a Székesfehérvár Veszprém tengelyen való elhelyezkedéséből adódó előnyeit ki akarja használni. A munkaerő mellett a kiépített infrastruktúra, illetve a viszonylagos olcsóság is jelentős tényező lehet a jövőbeli befektetők idevonzása tekintetében. Ebben fontos feladat juthat a Várpalota Ipari Park jelenleg nem elégséges erőteljes marketingjének. Az 1990-es években a befektetés-ösztönzés, valamint a helyi KKV-k fejlesztésének elősegítése érdekében két ipari park is megalakult a városban. A Várpalotai Ipari Park 1998-ban jött létre, amelyben az önkormányzat is tulajdonosként szerepel. A parkot elsősorban az alumíniumiparhoz kapcsolódó, gépipari, járműipari, építőipari termékeket gyártó beruházóknak, elektronikai termékeket összeszerelő cégeknek hozták létre. A területen több vállalat is megtelepedett megnyitása óta, azonban egyelőre a park nem 32

33 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája váltotta be a hozzá fűzött reményeket, igazán nagy befektető mostanáig nem érkezett. Jelenleg körülbelül 10 cég található az ipari parkban, amelyek elsősorban fémfeldolgozás és építőipar területén tevékenykednek. Az ipari park több mint 40 hektárnyi (barnamezős területeivel együtt 60 ha) területe beépítetlen. Letelepedésre alkalmas hely tehát bőven van az ipari parkban, noha fontos azt is megemlíteni, hogy az ipari park igen szűk határok közé van szorítva (katonai terület, valamint a városhatár határolja), emiatt nagy mértékben már nem lehet bővíteni. A park jelentős foglalkoztató, közel 500 embert foglalkoztatnak az itt letelepült cégek. Ugyancsak 1998-ban jött létre a Palota Park Kft, amely állami befektetéssel jött létre. Már 1998-ban elnyerte az Ipari Park címet, azonban utána évekig nem tudott jelentősebb befektetőket vonzani. Jelenleg egy autókereskedéssel és javítással foglalkozó cég található itt, valamint a TESCO, amely a park jelentős részét elfoglalja, így szabadon álló, beépíthető telkei már nincsenek. Veszprém 108,1 Tapolca 79,7 Pápa 79,5 Ajka 59,7 Várpalota 52,5 Veszprém megye 69,3 Ország 69,6 3. táblázat: vállalkozások száma 1000 főre (2006) Forrás: KSH T-Star A városban 2007-ben 1677 várpalotai székhelyű, regisztrált vállalkozás volt. Megoszlásukat tekintve legnagyobb arányban (39,4%) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások voltak jelen, őket követték a kereskedelmi cégek, javító vállalatok (16,9%), míg a többi ágazat aránya nem érte el a 10%-ot sem. A mezőgazdasági nemzetgazdasági ág összaránya csupán 1%, az iparé 12,9%, míg a szolgáltatások összesen 86,1%-át adták a város gazdasági szerveinek. A várpalotai székhelyű, működő vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, 1000 főre jutó száma azonban elmarad nem csak az országos és megyei adatoktól, hanem a megye többi, főnél nagyobb lélekszámú településétől is. A városban tehát a vállalkozási hajlandóság viszonylag kicsiny, összetételét tekintve pedig eltér a megyei és országos vállalkozásoktól (2006-os adatok alapján). Eltérés elsősorban az építőiparban figyelhető meg, ebben a szektorban arányaiban jóval több várpalotai vállalkozás tevékenykedik, míg a kereskedelem, javítás, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén arányaiban jóval kevesebb várpalotai vállalkozás tevékenykedik. 33

34 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A+B C+D+E F G H I J K M N O Várpalota Veszprém megye Ország A+B Mezőgazd., vadgazd., erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban C+D+E Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban F G H I J K M N O Építőipar nemzetgazdasági ágban Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Oktatás nemzetgazdasági ágban Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban 6. ábra: működő vállalkozások aránya nemzetgazdasági áganként (%) (2005) Forrás: KSH T-Star A város vállalkozásaiban a hangsúlyeltolódás a szekunder szektor javára tehát elsősorban az építőipari vállalkozások viszonylag magas száma miatt tapasztalható, míg a legjelentősebb két szolgáltatási ág, a kereskedelem és javítás, valamint az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén arányaiban jóval kevesebb vállalkozás tevékenykedik. Mint már korábban is említettük, különbség még az is, hogy a várpalotai vállalkozásoknak csak egy igen kicsiny része foglalkoztat nagyobb számú munkavállalót, illetve magas árbevétellel is csupán néhány vállalkozás rendelkezik a városban. 34

35 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-ben a város összes bevétele iparűzési adóból Ft volt. A város legnagyobb vállalkozásai iparűzési adóból származó bevételek alapján a következők: 1. Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt 2. Berwinn Ruhagyár 3. Dikon Készülékgyártó Kft 4. Inotal Kft 5. MFT Metall-Form Technik Kft 6. OTP Bank 7. Palotahosp Kft 8. Raiffeisen Bank 9. UPC Magyarország Kft 10. Várpalotai Közüzemi Kft A listából látható, hogy a legjelentősebb várpalotai vállalkozások között nagy számban vannak jelen olyan szolgáltató cégek, amelyek alapvetően nem várpalotai sajátosságok, hanem a legtöbb városban megtalálható szolgáltató cégek, illetve bankfiókok. A várpalotai ipart erősítő vállalkozások között csak a Berwinn Ruhagyár, a Dikon Készülékgyártó Kft, az Inotal Kft, az MFT Metall-Form Technik Kft, valamint a Palotahosp Kft találhatóak meg. Mindezek alapján látható tehát, hogy a város vállalkozásainak döntő részét a kis- és középvállalkozások teszik ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a város kis- és középvállalkozásai jelentős gazdasági erőt képviselnek Várpalotán. A rendszerváltozás óta lezajlott változások, a nehézipar lebontása közben ugyanis nem fejlődött ki olyan tőkeerős kis- és középvállalkozói szektor, amely a korábbi nagyipar helyébe tudott volna lépni. Ezt mutatja a vállalkozások relatív alacsony aránya mellett viszonylag kicsiny árbevételeket produkáló volta, illetve az, hogy a városban jelentős foglalkoztató csupán néhány darab található. A vállalkozások viszonylag alacsony súlyát mutatja az is, hogy a munkaviszonyból szerzett lakossági jövedelmek súlya jóval nagyobb, mint ami az összes belföldi jövedelmeket jellemzi, ezzel szemben a vállalkozásokból származó jövedelem csupán 2% körüli. A lakosság jövedelmi helyzetének vizsgálata alapján azt is kimondhatjuk, hogy Várpalota és Pétfürdő különválása óta eltelt időszakban a város jövedelmi helyzete stagnál, 2002 után pedig folyamatosan romlott., amely 2004-ben az országos átlagot alig több, mint 5 százalékponttal haladta csak meg. A lakosság jövedelmi helyzete tehát meghaladja az országos átlagot, attól azonban csak kis mértékben tér el, az ország fejlettebb városaihoz képest jócskán le van maradva. 35

36 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 115,0 110,0 105,0 100,0 95, Várpalota Várpalotai kistérség Veszprém megye 7. ábra: egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap az országos átlaghoz (100%) viszonyítva (%) Forrás: KSH T-Star A városban 2006-ban kicsivel több, mint 250 kiskereskedelmi üzlet volt megtalálható, ezeknek egy tekintélyes része, közel a fele volt egyéni vállalkozás által üzemeltetett. Az üzletek száma az utóbbi 10 év során folyamatosan csökkent, majd 2004 után kis mértékben ugyan, de újra növekedni tudott. Az egyéni vállalkozások részaránya ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent, amíg 1997-ben az üzletek közel 2/3-a egyéni vállalkozás által volt üzemeltetve, addig 2006-ban már alig több mint 105 üzlet volt egyéni vállalkozás. A kiskereskedelmi üzletek száma 1000 főre vetítve 2006-ban 12,1 volt, ami a megye és az ország 1000 főre jutó kiskereskedelmi üzleteinél jóval alacsonyabb érték, sőt, a megye főnél nagyobb városaival való összevetésben is sereghajtóként szerepel. Ugyanez igaz az egyéni vállalkozók által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek 1000 főre jutó számára, amelyben a város úgyszintén kevésbé ellátott, mint a megye nagyobb városai, illetve a megye és az ország egésze. A vállalkozási kedv tehát ez alapján is relatíve igen csekély a városban. Az egyéni vállalkozók folyamatos csökkenésének számos oka lehet, ezek között helyet foglal az elmúlt időszakban, a városban megjelent nagykereskedelmi üzletláncok is, amelyek jelentős forgalom-felszívó erejükkel számos egyéni vállalkozásban üzemelő kiskereskedelmi üzletet bezárásra kényszerítettek. 36

37 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kiskereskedelmi üzletek száma Ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett 8. ábra: kiskereskedelmi üzletek számának változása (db) Forrás: KSH T-Star A kiskereskedelmi üzletek összetétele a következőképpen oszlik meg: az üzletek majdnem felét az élelmiszer jellegű, valamint a ruházati szaküzletek adják, előbbiek száma 44, utóbbiak száma pedig 36. Az üzletek kicsivel több, mint a fele a kiskereskedelmi üzletek további nyolc fajtája között oszlik meg. Az üzletek legnagyobb része tehát a lakosság mindennapi ételellátását, valamint ruházkodását biztosítja, a tartós fogyasztási cikkek árusítására berendezkedett vállalkozások száma csekélyebb. Iparcikk jellegű üzletek és áruházak; 7 Használtcikkszaküzletek; 9 Gépjármű üzemanyagtöltő állomások; 6 Elektromos háztartásicikkszaküzletek; 3 Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak; 44 Bútor-, háztartásicikkszaküzletek; 10 Könyv-, újság-, papíráruszaküzletek; 13 Gépjárműalkatrészszaküzletek; 14 Vasáru-, festék-, üveg-, barkácsszaküzletek; 23 Ruházati szaküzletek; ábra: a kiskereskedelmi üzletek megoszlása (db) (2006) Forrás: KSH T-Star 37

38 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város vendéglátóhelyeinek száma 2006-ban 101 db volt, csupán hattal több, mint 10 évvel korábban főre jutó számuk mindössze 4,6, ami jóval kevesebb mind a megyei, mind az országos adatoknál. Jelentős részük kocsmaként, italkiszolgálóként üzemel. Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma minimális, 2006-ban mindössze 1 szálláshely működött a városban, amely összesen 20 szállásférőhellyel rendelkezett. A 10 évvel korábban még 209 férőhellyel rendelkező városba ugyanezen időszak alatt nagyjából ugyanannyi vendég érkezett, akik közel ugyanannyi vendégéjszakát töltöttek el a városban (2006-ban 1085 vendég mellett 2472 vendégéjszaka). A szállásadás lehetőségeinek drasztikus visszaesését az okozta, hogy 1997 után a város két szállodája megszűnt, azóta csak 1 panzió üzemel a városban kereskedelmi szálláshelyként, emellett további egyéni szálláshelyek egészítik csak ki a vendéglátást. Tovább rontja a képet, hogy a panzióban általában nem turisták, hanem a térségben dolgozó cégek alkalmazottai laknak. A kereskedelmi szálláshelyek száma tehát rendkívül alacsony, egy magasabban fejlett vendéglátás kiszolgálására ez nem alkalmas. A szolgáltatási infrastruktúra jelenlegi alacsony volta elsősorban annak köszönhető, hogy a városba látogató kevés számú turista elsősorban bakancsos, illetve iskolai kirándulók, akik általában egy-két óránál több időt nem töltenek el a városban. Gond, hogy nem csak a városban, hanem a kistérségben sincs olyan szálláshely, ahol egy nagyobb csoport megszállhatna. Összefoglalva megállapítható, hogy Várpalota gazdasági helyzetére általában a stagnálás, a lemaradás a jellemző. A korábbi jelentős iparágak megszűntek, helyükre sem egy erős kisés középvállalkozói szektor, sem jelentősebb befektetők nem léptek be. Emiatt a vállalkozások 1000 főre jutó száma elmarad a hasonló nagyságú városokétól. A város vállalkozásaira máig jellemző ugyan az ipar jelentős dominanciája, azonban ezt inkább az építőipari vállalkozások nagy száma okozza, mintsem a hagyományos iparágak képviselői. A város gazdaságának stagnálását a lakosság jövedelmi helyzete is mutatja, amely az utóbbi 10 év során nem tudott elszakadni az országos átlagtól. Mindemellett az idegenforgalmi infrastruktúra is kiépítetlen, az idelátogatók száma pedig kevés. A város gazdasági életében jelentős lehetőséget biztosít, hogy Várpalota a Székesfehérvár Veszprém tengelyen helyezkedik el. E lehetőség kihasználása elsősorban a rendelkezésre álló képzett munkaerőre alapozva képzelhető el. A képzett munkaerő az egyik jelentős oka annak is, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a város iránt, amit mutat, hogy jelenleg 4 jelentősebb befektető is megjelent a városban. 2.3 KÖRNYEZET Épített környezet A város szerkezetileg három különálló, nagyobb területegységre bontható föl. A város nyugati részén a Belváros és az azt övező városrészek találhatóak, ahol belvárosias, többemeletes téglaházak mellett blokkos, paneles épületek, illetve családi házas beépítésű területrészek is találhatók. A terület délkeleti részén ipartelep található. Inota alkot egy másik, nagyobb szerkezeti egységet, amely keletebbre, a 8-as út és a vasút vonala mellett helyezkedik el, főként családi házas beépítéssel. A város keleti részén helyezkedik el a Készenléti Lakótelep, valamint szomszédságában a hőerőmű, valamint a Várpalotai Ipari Park. A lakótelepet is a tömbös, panelbeépítés jellemzi, sok zöldfelülettel, amelyek állaga azonban nagyon leromlott. Hasonlóan romló állapot jellemzi az épületeket, amelyek némelyike a süppedős talajszerkezet miatt meg is dőlt. Nem csak a Készenléti Lakótelepre, hanem az egész város épített környezetére sok esetben az egyre romló minőség, az alacsony szintű építészeti kultúra jellemző, a szocializmus évtizedeiben felhúzott épületek 38

39 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája nagy része ugyanis mára már leromlott állapotú lett, emellett jellemző a szocreál területekre azok túlzott egyhangúsága is. A városban 2006-ban 8466 lakás volt megtalálható, a különbség 1998-hoz képest a 200-at sem éri el. Az épített lakások száma a 10 év folyamán 10 és 69 között váltakozott, míg minden évben csak néhány lakás szűnt meg. Az 1000 főre vetített lakásépítések száma ez alatt az időszak alatt szinte minden évben jóval alatta maradt a megyei és országos átlagértékekhez képest, a város ingatlanpiaca csak csekély mértékben bővül, lakásépítési boom nem jellemzi. A lakáspiaci bővülést a város fölrajzi adottságai is nehezítik: a település ugyanis szűk határok közé van szorítva, északon beépítésre igénybe nem vehető katonai terület, nyugaton Öskü, délen Pétfürdő és a tavak, keleten pedig Csór településhatára szűkíti be a város terjeszkedési lehetőségeit. Emiatt új lakóterületek kijelölésére csak a belterületen van lehetőség, elsősorban Inota és a városmag között, ahol még rendelkezésre áll egy nagyobb, beépítetlen terület. Ennek kihasználása folyamatban van, tervek szerint ide lakópark fog épülni. A várpalotai lakások komfortfokozata a megyei és országos adatokhoz viszonyítva jónak tekinthető, hiszen a városban a lakásoknak csak 7,5%-a tartozik alacsony komfortkategóriába, míg ugyanezen érték országos szinten 18,2%, megyei szinten pedig 15,3%. A várpalotai arány a megye nél népesebb városaival való összevetés során a középmezőnybe helyezhető el, hiszen Veszprém és Ajka előnyösebb, míg Tapolca és Pápa rosszabbul felszerelt lakásállománnyal rendelkezik. Ezt a tényt rontja viszont az, hogy Várpalota társasházainak jelentős része leromlott állapotú, felújításra szorul. Ugyancsak problémát okoz, hogy a komfortos lakások nagy többségének fenntartási költségei folyamatosan növekednek. Ennek oka elsősorban az egyre növekvő energiaárak, ezzel összefüggésben pedig a házak homlokzatának, valamint nyílászáróinak alacsony fokú hőszigetelése. Ez elsősorban pont a legszegényebb rétegeket sújtja, ugyanis főleg a társadalom szegényebb rétegei laknak az ilyen magas komfortfokozatú, szocreál építésű lakóházaiban. Ahogy már az előző fejezetben is láttuk, a város idegenforgalmi célpontként kevésbé funkcionált az elmúlt években. A város ugyan előnyös természeti és épített környezettel rendelkezik, amelyek sok esetben nincsenek kellőképpen kihasználva, azonban a város vonzáskörzetének figyelembevételét, turizmusának azzal együtt történő fejlesztését megköveteli az, hogy a turisták sok esetben nem csak egy településben, hanem térségben, tájegységben gondolkodnak. Várpalota környezeti adottságai közül fontos helyen szerepel a közeli Tés térsége. A város közelében továbbá egy tórendszer található, amely horgászatra, fürdőzésre lenne használható. A Bakony turistaútjai közül jó néhány a Várpalotai kistérségen keresztül megy át, így a természetjárók magasabb fokú kiszolgálását is biztosítani lehetne. A környező települések emlékei közül kiemelhető az ösküi kerektemplom, illetve a tési szélmalom, mint ipartörténeti emlék. A közeli Berhidán egy XIII. században épült, Árpád korabeli templom található, Ősi római és avar kori emlékekkel rendelkezik. Várpalota látványosságai közül legjelentősebb a Thury vár, amely az ország egyik legjobb állapotban megmaradt középkori vára. Itt vegyészeti múzeum, bányászattörténeti gyűjtemény, illetve helytörténeti kőtár is található. A város legrégibb temploma az inotai katolikus templom, amely román kori és kora gótikus freskókkal van díszítve. A város római katolikus, evangélikus, illetve református templomai barokk stílusban épültek az közötti időszakban. A zsinagóga épülete ma a Nagy Gyula Galériának ad otthont, amely esküvők, zenei rendezvények színhelye is. A volt Zichy-kastély kastély egyedülálló építészeti emléket jelent, amelyet 1722-ben kezdtek építeni, 1860-as leégése után pedig Ybl Miklós tervei alapján épült újra. ma az ország egyetlen Trianon múzeumának ad helyet. A kiállítás a trianoni békeszerződés, a bécsi döntések és a párizsi békeszerződések mellett a Trianon előtti idők társadalmi, gazdasági előzményeit mutatja be. Bátorkő műemlék vára is itt található, amely a legenda szerint egykor Mátyás király vadászkastélya volt. Inotán 39

40 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája vízimalmok is működnek, amelyek ipartörténeti jelentőségűek. A város határában halomsírok, illetve római kori kőgát is található, illetve egy védett homokbánya. A környező települések lakosságát elsősorban a vár, illetve az ott megrendezésre kerülő gyakori fesztiválok, előadások vonzzák. Messzebbi tájakon, az ország egészében azonban csak kevesen ismerik a várat. Valószínűleg a környéken jelentős régészeti anyagok vannak, azonban mostanáig jelentősebb régészeti feltárás nem folyt a területen. A város jelenleg 20 országos műemléki besorolású épülettel rendelkezik. Megnevezés Hrsz Azonosító 1.- Pusztapalota-várrom hrsz:090/ M II. 2.- Szent Flórián szobor hrsz: M III. 3.- Lakóház hrsz: M,III. 4.- Lakóház hrsz: M III. 5.- Lakóház hrsz: M III. 6.- Református templom hrsz: M III. 7.- Kultúrotthon hrsz:152/ M III. 8.- Lakóház hrsz: M III. 9.- Lakóház hrsz: - M III Római katolikus templom hrsz: M III Vegyészeti Múzeum hrsz: M I Evangélikus templom hrsz: M III Lakóház hrsz: M III Temető 15. Zichy-kápolna 16.- Lakóház hrsz: M III Temető hrsz: M III Síremlék hrsz: M III Római katolikus templom, Inota hrsz:3666/ M III Kastélydomb hrsz: M III. 4. táblázat: országos műemléki védelem alatt álló épületek Várpalotán (2007) Forrás: Várpalota Város Helyi Építési Szabályzata, október

41 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az országos védettségi műemlékek mellett helyi védelem alatt állnak a következő épületek: Csernyei utca (utcakép) Árpád utca (utcakép) Inota: Nemes malom Muszel malom Rózsakút utca 23. lakóház Árpád utca 17. lakóház Inota Erőmű Művelődési ház Semmelweis u. kápolna (Loncsos) Jószerencsét Művelődési ház Zichy kápolna Helyi védelem alatt álló építmények: Kálvária a Tési u. mellett Zichy kastély kertjében lévő szénbányai aknahely Alsóvárosi temetőben védelemre javasolt sírok (az örökségvédelmi hatástanulmány mellékletében felsorolva) Inota hűtőtornyok Felsővárosi temetőben harangláb és kereszt Inotai római halomsírok Helyi védelem alatt álló területek: Vár környéke és Thury tér Zsidó temető Derítő tó környéke Pusztapalota várromhoz vezető út (Várvölgy) és környéke Hidegvölgyi árok Természeti környezet A város környezeti állapotát döntő mértékben befolyásolta a város nehézipari tevékenysége. A rendszerváltozás előtti években egy felmérés a várost és környezetét az ország egyik legszennyezettebb területének minősítette (a város a piszkos 12 -be tartozott). A vízfelhasználás és szennyezés, a bányászati tevékenységek mind előnytelenül befolyásolták a karsztvízszint mennyiségét, illetve a felszíni, felszín alatti vízfolyások szennyezettségét. Az ipari tevékenységek és a bányászat visszaszorulásával a karsztvízszint az utóbbi időben emelkedni tudott, a vízfolyások szennyezése azonban továbbra is jelentős, amit nagyban befolyásol az a tény, hogy a felszíni vízfolyások vízhozama csekély, emiatt a legkisebb szennyező hatás is jelentősen befolyásolhatja a vizek minőségét. A felszín alatti vizek tekintetében a talajvizek szennyezettek, míg a lakossági vízfogyasztást biztosító Bántapusztai vízbázis minősége kiváló. A levegőszennyezés ugyancsak az ipari üzemek miatt volt magas a korábbi évtizedekben. Az ipar visszaszorulása azonban itt is a levegőszennyezés mérséklődését eredményezte. Nagy jelentőségű volt mind a széntüzelésű erőmű, mind az alumíniumkohászat leállása, amelyek a legnagyobb szennyezői voltak a környéknek. Utóbbi, korábban olyan fokú szennyezéseket okozott, amelyek számos potenciális befektetőt is távol tartottak (pl. élelmiszeripari ágazatban dolgozó vállalatok). Jelenleg a város légszennyezését leginkább a pétfürdői nitrogénművek befolyásolja, amely előnytelen széljárás esetén jelentősebb mértékben képes szennyezni a várost. Emellett a rendszerváltozás óta megnövekedett a közúti közlekedésből származó szennyezőanyagok (elsősorban a 41

42 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája nitrogénoxidok) mennyisége, ami az egyre gyarapodó számú autónak köszönhető. További probléma még, hogy a város levegőjében a porkoncentráció meghaladja az országos átlagot. Nagyobb zajterhelés jelenleg az üzemek körül, illetve a nagyobb közúti közlekedési területek környezetében tapasztalható. Az utóbbi időben emellett megnövekedett a szórakozóhelyek környezetében tapasztalható zajterhelés is. 2.4 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás Várpalotán jelenleg 3 feladatellátási helyen, összesen 60 férőhelyes bölcsőde működik, ahova 2006-ban 62 gyermek volt beíratva, tehát kapacitásán túl működik. A korábbi években a beíratott gyermekek száma ennél magasabb számot is elért, bővítésére tehát igény mutatkozik ben az óvodai intézmények száma 6 volt, összesen 8 feladatellátási helyen. A férőhelyek száma összese 742, a beíratott gyermekek száma ennél kevesebb, 704 fő volt. Ebből 99 gyermek volt hátrányos helyzetű, további 19 gyermek pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A településen jelenleg biztosított az óvodáskorú gyermekek elhelyezése, nincs jelentős szabad kapacitás ugyan, de a lakosságszám kismértékű csökkenése nem valószínűsít jelentős többletigényt a jövőben. A bejárók száma nagyon alacsony, csak 18-an érkeznek más településről. Az általános iskolák feladatellátási helyeinek száma 11. Az általános iskolákból két önkormányzati fenntartás. A gyermeklétszám lassan csökken, amit mutat, hogy az első évfolyamban tanulók 33 fővel kevesebben vannak, mint a nyolcadikosok. A tanulók száma 2006-ban 1951 fő volt, ebből 159 fő volt sajátos nevelési igényű, ami 4%-ot tesz ki az összes diákból, amely alacsonyabb az országos átlagnál. Gyógypedagógiai oktatásban 114-en részesültek. Hátrányos helyzetű diák 235 fő volt, halmozottan hátrányos helyzetű pedig 99 fő. Más településről bejárók száma 271 fő, a tanulók 14%-a. A középfokú oktatást 3 gimnáziumi feladathely, 2 szakközépiskola, illetve 2 szakiskola biztosítja ban a gimnáziumi tanulók száma 585 fő volt, szakközépiskolában 370-en, szakiskolában pedig összesen 536-an tanultak. Várpalotán felsőfokú oktatási intézmény nem működik. 42

43 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5. táblázat: Iskolai közoktatás integráltsága (2007) OM azonosító Intézmény neve Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Bán Aladár Általános Iskola Rákóczi Telepi Tagiskola Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH / / / / /1+ 19/2 szakiskolában 6+6 szakiskolában /1+ 19/ Inotai Tagiskola / / Vásárhelyi András Tagiskola Evangélikus Keresztyén Óvoda Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és előkészítő Szakiskola Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola / / / / /

44 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája OM azonosító Intézmény neve Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola,Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH / / Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program Az iskolai oktatás adataiból kitűnik, hogy halmozottan hátrányos, illetve speciális nevelést igénylő gyermekek aránya a város iskoláiban viszonylag alacsonyak, a legmagasabb arány is alig haladja meg a 10%-ot. A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola azonban kivétel, itt a speciális nevelést igénylő diákok aránya 100%-os, ami annak köszönhető, hogy az iskolát speciálisan a tanulásban akadályozott diákok számára alakították ki. 44

45 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Egészségügy A város egészségügyi ellátásában a Palotahost Kft. által üzemeltetett Várpalotai Városi Kórház hatóköre a kistérségen túlra is kiterjed, jelenleg közel 55 ezer ember alapellátását biztosítja. A kórház jelenleg csak alapellátást biztosít kisebb műtétekkel, jelentősebb beavatkozásokat itt nem végeznek. A város 11 felnőtt háziorvosi körzetre, valamint 3 gyermek háziorvosi körzetre felosztott. A háziorvosok száma 2006-ban 12 fő volt, a gyermek háziorvosok száma pedig 3 fő volt ugyanebben az évben. Az aktív kórházi ellátás megszűnt Szociális ellátórendszer Várpalota lakosságának 2006-ban több mint 15%-a részesedett valamilyen szociális juttatásban. Ez az arány magasabb, mint a megyei átlag, illetve magasabb a megyén belüli nagyobb városok közül Tapolcánál, Veszprémnél és Pápánál, jóval alacsonyabb viszont az ajkai, illetve az országos átlagértékeknél. Megyéjében tehát a város lakosságának szociális helyzete viszonylagos hátrányban szerepel. A szociális ellátás legnagyobb részét a lakásfenntartási támogatás, valamint az átmeneti segélyezés adja, továbbá jelentős számban részesülnek rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, valamint közgyógyellátási igazolvánnyal is több, mint félezer ember rendelkezik. Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma a 200 főt is meghaladja Lakásfenntartási támogatásban részesültek Átmeneti segélyezésben részesültek Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendszeres szociális segélyben részesítettek 10. ábra: főbb szociális ellátásban részesítettek száma Várpalotán (fő) (2006) Forrás: KSH T-Star 2007-ben a lakások számához viszonyított arány alapján legnagyobb szerepe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek volt, a 2007.évi, 8455 lakásból összesen 718 lakás részesült ebben a támogatási formában (8,5%). Szintén nagy arányt képviselt továbbá a lakásfenntartási támogatás (6,6%). A rendszeres szociális segély aránya azonban már jóval alacsonyabb (3,9%). A városban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya igen alacsony, a város egészében arányuk alig haladja meg az 1%-ot, a legrosszabb értéket mutató Készenléti lakótelepen sem éri el a 2%-ot. 45

46 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Városrészek, akcióterület és szegregátumok neve Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) LFT 1 -ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (LFT-ben részesülők száma/lakások száma) Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva HHH gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva Romák aránya a lakónépességen belül 2 Belváros ,2 % 2,63 % 4,08 % 0,13 % 1,3 % Tési-domb ,29 % 3,25 % 6,50 % 0,84 % 3,42 % Kertváros ,80 % 5,01 % 9,16 % 1,289 % 5,5 % Ipari terület Felsőváros ,64 % 1,88 % 4,29 % 0,089 % 0,2 % Inkám ,46 % 2, 34 % 9,36 % 1,21 % 3,08 % Inota ,475 % 2,93 % 8,95 % 0,77 % 0 Készenlétilakótelep Akcióterület (Tési-dombon belül) Szegregátum (Beszálló akna) ,14 % 3,21 % 7,3 % 1,75 % 7,3 % ,74 % 3,78 % 7,39 % 1,04 % 3,56 % ,6 % - 66,6 % 58,3 % 16,1 % Város egészére ,56 % 3,92 % 8,49 % 1,076 % 3,38 % vetített mutató Város egészére az adott segélytípus száma 6. táblázat: iskolai közoktatás integráltsága (2007) Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program Várpalotán az időskorúak szociális ellátásáról két otthon gondoskodik, amiből egy nappali ellátást biztosító intézmény. A működő férőhelyek száma 40, míg a gondozottak száma 2006-ban 41 fő volt. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 3 található a városban, ezek kapacitása 100 fő ban 92 fő került itt elhelyezésre, kihasználtsága tehát nem teljes, szemben az időskorúak otthonaival, amelyeknek bővítése szükséges. 1 LFT-be tartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt 2 Amennyiben a városnak rendelkezésre áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése, stb.) 3 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva 46

47 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Közigazgatás A város közigazgatási intézményei a város mellett a kistérséget is nagyrészt ellátják. A városban működik építési hatóság (Berhida kivételével a kistérség egészére kiterjed hatóköre), rendőrkapitányság, okmányiroda, regionális munkaügyi központ helyi kirendeltsége, azonban több intézmény tekintetében a város kevésbé ellátott. A városban jelenleg nem működik földhivatal és ANTSZ valamint bíróság, emiatt a város, valamint a kistérség lakosságának ilyen ügyekben a megyeközpontba kell járniuk Vízellátás és szennyvízkezelés Az 1990-es évek második felében a város és a környező települések jelentős infrastrukturális fejlesztéseket valósítottak meg. Ennek keretében sor került a város és hat település (Balatonalmádi, Berhida, Ösi, Öskü, Tés, Pétfürdő) ivóvíz-, szennyvíz-, illetve gázhálózatának fejlesztésére. Ez a közműfejlesztési program 1995 szeptemberében kezdődött és októberéig tartott. Ezen túl februárjától októberéig egy fűtőmű projekt is zajlott, amelynek keretében mintegy 4500 lakás hőellátását biztosították. Mindezen fejlesztések keretében a közüzemi ivóvízhálózat hossza a városban (Pétfürdő nélkül) 1998-ra elérte a 120 km-t, amely azóta tovább növekedett, 2006-ban már 140 km-t tett ki. A szennyvízcsatorna-hálózat ugyancsak bővült 1998 óta, az akkori 41 km-nek ma már több, mint kétszerese (83 km) van lefektetve a városban. Mindennek köszönhetően ban az ivóvízhálózatra kötött lakások aránya teljeskörű, 100%-os, a szennyvízhálózatra pedig a lakások 98,4%-a már rá van kötve, a későbbiekben tehát már csak egészen minimális fejlesztésre lesz szükség utóbbi tekintetében. A városi szennyvíztisztító-telep 1997-re épült meg, amelynek tisztított vize a Bivalyos tóba kerül. A vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya 1998-ban az azt megelőző fejlesztések ellenére csupán 23%-os volt, ez az arány 2006-ra is csak 40%-ra emelkedett, ami figyelembe véve az országos (76%) és megyei arányokat (64%), még jelentős fejlesztésre szorul Távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás a város szocreál lakótelepeit ellátja ugyan meleg vízzel és fűtéssel, azonban amellett, hogy a házak nincsenek kellőképpen hőszigetelve, valamint az egyre növekvő energiaárak is aránytalanul drágává teszik a szolgáltatást, a hálózati hőveszteség is nagy, a vezetékek már elöregedtek, cseréjük lenne szükséges Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás A Várpalotáról 2006-ban elszállított összes települési szilárd hulladék mennyisége tonna volt, ebből lakossági hulladék 8016 tonna. Egy főre számítva az elszállított települési szilárd hulladék értéke 0,58 tonna/év, ami meghaladja az országos átlag 0,45 tonna/éves értékét. A hulladék elhelyezésére, ártalmatlanítására a városi hulladéklerakó telep szolgál, amelynek kapacitása számítások szerint 2020-ig lesz elegendő. A városban gyakoriak az illegális hulladék-lerakó helyek. Ezeknek megelőzésére városszéli konténereket helyeztek ki, amelyeket folyamatosan ürítenek. A szelektív hulladékgyűjtés a városban jelenleg alacsony kihasználtságú, azonban folyamatosan bővül, fejlődik. Jelenleg 37 db gyűjtőszigeten történik a hulladék szelektív gyűjtése ben a hulladékgyűjtő szigetek fajtáinak megoszlása a következőképpen alakult: 47

48 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1-es sziget 4 db papír 2-es sziget 13 db PET palack és papír 3-es sziget 7 db PET palack, papír és üveg 4-es sziget 13 db PET palack, papír, üveg és italos doboz A 37 gyűjtőszigeten a 103 db hulladékgyűjtő edényben összegyűjtött hulladék összetétele 2007-ben az alábbiak szerint alakult: papír: 464 tonna PET palack: 49 tonna üveg: 16 tonna italos doboz: 1 tonna Az önkormányzat tulajdonát képező park és zöldövezetek összesen 376 ezer m 2 -t tesznek ki. Ebből Inotán 376 ezer m 2 található. Várpalota parkjai elhanyagolt, leromlott állapotban vannak. A pázsitfelületek felújításra szorulnak, mivel kb. 30 % nemes pázsitból és 70% vegyes fűféléből, valamint különböző (egynyári és évelő) gyomnövényből tevődik össze. A virágágyak talaja humuszban és tápanyagban szegény, szerves tápanyagpótlásuk szükséges. Várpalota parkjaiban a terepviszonyok miatt- sok meredek rézsűt kellett kialakítani, melyek gondozása, nyírása, öntözése és felújítása költséges és nehezen megvalósítható feladat. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/ (XI.27.) GKM rendelet alapján a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközök annak tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles legkésőbb december 31-ig e rendelet követelményeinek megfelelő állapotúra alakítani. A játszóterek EU kompatibilissé alakítása nem történt meg a fenti jogszabályi követelményeknek megfelelően folyamatban van. A város természeti környezete viszont jelentős vonzóhatású lehetne, hiszen a város környéki tavak, valamint a Bakony és a Balaton közelsége mind-mind megalapozhatják a város turizmusának fejlesztését Közlekedés, közösségi közlekedés Várpalota mind közúton, mind vasúton könnyen elérhető. A város a 8-as számú, 2x2 sávos főút mentén fekszik, amelyen keresztül könnyedén elérhető Székesfehérvár (rajta keresztül az M7-es autópálya), illetve nyugati irányban Veszprém. Az út emellett nemcsak az átmenő forgalmat bonyolítja le, hanem jelentős belső forgalmat is lebonyolít Várpalota városrészei között, ami számos probléma forrása: a város egyik és másik fele közötti átjárás nehézkes a nagy forgalom miatt, gyakoriak a balesetek, illetve a nagy forgalommal jelentős zaj- és levegőszennyezés is éri a várost. A jelentős forgalom miatt a város elkerülő szakaszának kiépítése tervezés alatt áll. A Várpalota-Szápár közötti út Zirc felé teremt közvetlen kapcsolatot, a Lepsény-Várpalota összekötő út a város déli kapcsolatát biztosítja. A Várpalota-Pétfürdő közötti szakasza jelentős forgalmat bonyolít. A Várpalota- Fehérvárcsurgó összekötő út jelentősége kicsi, ugyanis csak Inota belterületi szakaszának egy része burkolt. A számú Ősi bekötőút, amely összeköttetést biztosít a 8. számú főút, illetve a 7202-es út között. A városi úthálózat jól kiépített, állapotuk azonban igen rossz, a legtöbb esetben a városban csak kátyúzási munkák folytak. A város összes útjának hossza 138,5 km, ebből belterületi 92,9 km. A belterületi utak 84%-a ellátott szilárd burkolattal, jelentős tehát még a földutak száma a város belterületén. 48

49 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városban található intézményeknek megközelítőleg 2000 parkolóhelyre van szüksége. A kereskedelmi, szolgáltató egységek parkolási lehetősége általában az ingatlanokon belül oldódik meg. A város útjainak szűk keresztmetszete nagy gond, ugyanis az utcákon párhuzamos leállással történő parkolás alig lehetséges. A kiépített parkolóhelyek száma kevés, fizetőparkoló nincsen. A helyi autóbusz-forgalom jelentős részét a Bakony Volán látja el. A város egyes területeinek megközelítése azonban autóbusszal nem biztosított (Kismező, Inota északi része). A kiépített járdák területe m 2. A városon belüli gyalogos közlekedés jelentős akadálya jelenleg a 8-as főút, ez az akadály azonban a Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi út megépítésével megszűnik, hiszen a városon jelenleg jelentős nagyságú átmenő forgalom, elkerüli majd a várost. Vasútvonala a Székesfehérvár-Celldömölk fővonalon fekszik. A vasútállomás a város déli részén fekszik, a városközponttól 1 km-re. Közvetlen vonatok közlekednek Budapest mellett Szombathelyre, Pécsre, Hegyeshalomba. Kiépített kerékpárút a városban nincs, azonban igény lenne rá. Kerékpárutat jelenleg az Inota-Palota összekötő út mentén terveznek. 49

50 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7. táblázat: Várpalota infrastruktúrája Azon utcák, ahol részben, vagy egészében nem találhatóak A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcákban Vezetékes víz - - Áram - - Közvilágítás - - Szennyvíz-csatorna Krúdy Gy. u. (részben) Sörház u. (részben) Gáz - - Szilárd burkolattal fedetlen út Bezerédi u. (részben) Kertváros Összesen a városban nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Bokányi D. u. (részben) Czóbel B. u. (részben) Hétvezér u. (részben)* Inotai u. Kálvária u. Nagy Gyula u. Nagy László u. Róbert K. u. (részben) Rózsakút u. (részben)** Szegfű u. A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak Kertváros Inkám Alsóváros Inkám Inkám Inkám Inkám Inkám 48-as u. (részben) 2 Inota Báthory u. József A. u. Pálinkaház u. Thököly u. (részben) Vajda J. u. (részben) * lakóházak nincsenek. ** szilárd burkolatú úttal párhuzamosan Forrás: Várpalota Város Önkormányzata Felsőváros Felsőváros Inota Inota Inota Inota Inota 1324/1. hrsz-ú u. * Inkám hrsz-ú u. * Inkám hrsz-ú u. Inkám 1117/1. hrsz-ú u. Inkám 185/10. hrsz-ú u. Tési domb 91 50

51 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ahogy a táblázatból is látható, a város infrastrukturálisan jól ellátott, a legfőbb problémát a jelentős számú utca jelenti, ahol az utak nincsenek leaszfaltozva. Ezek az utcák leginkább Inota és az Inkám területén találhatóak, a többi városrészben nincsen, vagy csak kevés számú utca nem rendelkezik szilárd burkolattal. 51

52 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.5 VÁRPALOTA SWOT ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK Fiatalos korösszetétel A környezetszennyezés mértéke jelentősen mérséklődött A víz- és csatornahálózatra kötött lakások aránya csaknem teljes A város óvodai és iskolai ellátása a környező településeket is ellátja A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint speciális nevelési igényű gyermekek aránya alacsony A város jól megközelíthető Szakképzett munkaerő nagy számban rendelkezésre áll Kistérségi centrumszerep LEHETŐSÉGEK A város az ország egyik legfejlettebb régiójában fekszik Az ipari park vonzóhatása a befektetőkre A város természeti és épített környezetének vonzóhatása az idegenforgalomra A város könnyű elérhetősége pozitív hatása a befektetésekre GYENGESÉGEK A népesség száma folyamatosan csökken Magas munkanélküliség A munkavállalók jelentős része más városokban vállal munkát A városi munkáltatók száma kicsi, többségük kis- és középvállalkozás A felsőfokú végzettségűek aránya alacsony A korábbi jelentős iparágak megszűntek A nehézipar helyébe nem tudott erős KKV szektor lépni Az ipari parkban nem telepedtek le jelentősebb vállalatok A lakosság jövedelmi viszonyai stagnálnak Kiépítetlen idegenforgalmi struktúra A turisták száma csekély A társasházak jelentős része leromlott állapotú A parkok, zöldfelületek felújításra szorulnak A városi úthálózat gyakran nem megfelelő színvonalú A parkolás egyre nagyobb gond a városban A helyi tömegközlekedés nem biztosít összeköttetést a város minden részével A bölcsődei ellátás kapacitásán túl működik A szociálisan rászorultak aránya viszonylag magas Az időskorúak ellátását biztosító intézmények telítettek VESZÉLYEK Nehézipari imázsa miatt a turisták továbbra is elkerülik a várost A környező települések a befektetőket továbbra is magukhoz vonzzák 52

53 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3 VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 3.1 VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakítása során a Stratégia Alkotó Munkacsoport 8 városrészt azonosított Várpalotán; a városrészeket alapvetően a területek funkciói, a városkép, valamint a gazdasági-társadalmi jellemzők alapján határolta le. E nyolc városrész a következő: 1. Belváros 2. Tési-domb 3. Felsőváros 4. Inkám 5. Kertváros 6. Inota 7. Készenléti-lakótelep 8. Ipari terület A városrészek lehatárolásánál nem törekedtünk homogén funkcionalitású vagy településmorfológiai szempontból homogén városrészek lehatárolására ez nem is sikerülhetett volna, elkerülendő a túlzott szétaprózottságot. A városrészek átfogó gazdasági-társadalmi, valamint településszerkezeti jellemzéséhez szükséges adatok segítségével megpróbáltuk pontosan feltárni az egyes városrészek belső folyamatait, azok különbözőségeit. Ahol a rendelkezésre álló adatok lehetővé tették, mindezt tendenciák bemutatásával tettük. A városrészek lehatárolását és az egyes városrészeket az alábbi térképeken mutatjuk be. 53

54 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4. térkép Várpalota városrészi lehatárolása 54

55 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5. térkép: Belváros városrész 55

56 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6. térkép: Tési-domb városrész 56

57 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7. térkép: Felsőváros városrész 57

58 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8. térkép: Inkám városrész 58

59 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9. térkép: Kertváros városrész 59

60 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 10. térkép: Inota városrész 60

61 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 11. térkép: Készenléti-lakótelep városrész 61

62 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12. térkép: Ipari terület városrész 62

63 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.2 VÁROSRÉSZI SZINTŰ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI HELYZETELEMZÉS Belváros A város szívében helyet foglaló belvárosi terület a város közigazgatási, egészségügyi, illetve számos szolgáltatás központjaként funkcionál, amelyen szinte csak többszintes, sok esetben szocreál típusban épült épületek sorakoznak. Itt található a város két legfontosabb idegenforgalmi látnivalója, a középkori vár (benne a vegyészeti múzeummal), illetve a Zichykastély, amely az ország egyetlen Trianon-múzeumának ad helyet. A vár mellett található a város egyik legnagyobb területű zöld felülete is, amely a város lakosságának kikapcsolódását tudja szolgálni, noha felülete felújításra szorul. Társadalom A városrész lakónépessége 2001-ben 3481 fő volt, a városrészek közül egyedüliként, ahol az állandó népesség ennél alacsonyabb volt (3310 fő) re a Belváros lakónépesség száma 3254 főre csökkent. 11. ábra: A Belváros városrész lakónépességének alakulása Forrás: KSH A csökkenésnek két oka van: egyrészt a viszonylag nagyarányú időskorú népesség, másrészt pedig a lassú, de folyamatos kiköltözés a város külsőbb kerületeibe. Korösszetétele 2001-ben nagy mértékben elöregedő városrész képet mutatta, a lakosság 24,3%-a ugyanis időskorú, míg a fiatalkorúak aránya csupán 13,4% volt. Ugyancsak viszonylag alacsony az aktív korú népesség aránya (62,3%) ig az elöregedés tovább folytatódott: a fiatalkorúak aránya ekkor már csupán 11,8% volt, az időskorúaké 25,7%-ra növekedett, az aktív korúak aránya pedig nagy mértékben nem változott (62,5%). 63

64 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12. ábra: A Belváros városrész korösszetételének alakulása x Forrás: KSH Az iskolai végzettséget tekintve viszonylag jó helyen szerepel a városrész, hiszen a felsőfokúak aránya (11%) már-már megközelíti az országos átlagot is, a csupán nyolc általános iskolai osztályt elvégzettek aránya pedig viszonylag alacsony (22,7%). A városrész foglalkoztatási helyzete is viszonylag jónak tekinthető, a foglalkoztatottak aránya 62% volt az aktív korú népességből, a rendszeres munkajövedelemmel, valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya alacsony volt 2001-ben (32,7%, illetve 11,4%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ezzel szemben viszonylag magas szinten állt, 41,2%-os értéke az egyik legrosszabb a városban. A Belváros lakosainak szociális helyzete igen előnyös. Mind, a szociális támogatások aránya igen alacsony, mind a hátrányos helyzetű csoportok igen alacsony számban és arányban vannak jelen a városrészben. Lakásfenntartási támogatásban a lakásoknak csak 4,8%-a, rendszeres szociális segélyben 2,6%-a részesül, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők aránya mindössze 4,1%. Igen alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma is (0,1%), valamint a romák aránya is alacsonynak tekinthető (1,3%). A nagy mértékben elöregedő városrész lakossága tehát igen jó iskolai végzettségének is köszönhetően nagy mértékben foglalkoztatva van, a munkanélküliek száma viszonylag alacsony. Emiatt a városrész szociális helyzete is aránylag jó, jelentős szociális problémák a területen nem találhatóak. 64

65 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdaság A Belváros a város egyik gazdasági központjaként funkcionálva a város legmagasabb vállalkozási tömörülésével rendelkezik, hiszen 2001-ben összesen 596 vállalkozás volt jelen, az összes várpalotai vállalkozásoknak több mint 1/3-a. Ez a szám 2007-re 9,2%-kal 651-re nőtt. Összetételében szinte csak a tercier szektor a kizárólagos. Mezőgazdasági cégek és ipari vállalkozások is csak alig vannak jelen a központban. A szolgáltatások közül kiugróan magas az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások aránya (55%-os aránnyal), viszonylag magas még a közösségi szolgáltatások részaránya is, ami mindenképpen egy központi városrészre jellemző. A kiskereskedelmi üzletek száma 171 volt 2007-ben, ami a város összes kiskereskedelmi üzletének majdnem felét, 42,4%-át jelenti. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett üzletek száma 59, a város többi területéhez képest jóval nagyobb arányban képviselik itt magukat. A vendéglátóhelyek száma és aránya ugyancsak itt a legmagasabb, 32 helyiség, ami az összes vendéglátóhely 32%-át jelenti. A vállalkozások száma és összetétele alapján elmondható, hogy a terület a város gazdasági központja is egyben, hiszen itt található meg a város vállalkozásainak döntő része, amelyek elsősorban az egész várost ellátó szolgáltatásokból állnak. Közszolgáltatások A Belvárosban található a Polgármesteri Hivatal, valamint a hivatal épületében működő hatóságok, mint például az építésügyi hatóság. A Belvárosban található ezen felül többek között a városi rendőrség, 1 orvosi rendelő, továbbá itt található a népjóléti gondozási központ, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. A Belvárosban 2 általános iskola, valamint 2 óvoda található. Valamint itt található Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium. Városszerkezet és épületállomány A városrész központi területeit városközponti funkciójának megfelelően központi vegyes területek alkotják, kulturális, oktatási-nevelési, közigazgatási és rendészeti intézményekkel. A városrész északi, keleti és déli szegélyét nagyvárosias lakóterületek foglalják el. A városrész északnyugati határán különleges területbe sorolt Mandulás laktanya honvédségi területe fekszik. A közlekedési területek biztosítják az egyes városszerkezeti egységek közötti kapcsolatot, jelentősebb úthálózati elem a városrész déli szegélyén haladó 8-as főút, illetve a terület belsejében kelt-nyugat irányú nagy forgalmat lebonyolító Szent István út. A Belváros keleti szegélyén nagy kiterjedésű közlekedési közúti terület, az autóbusz állomás található. A Belváros épületállományát intézmény és lakóépületek alkotják. Az intézményépületek közül felújításra szorulnak a Táncsics M. u. keleti oldalán található üzletsorok. Az as években hagyományos technológiával épült 3 szintes lakóházak közül műszaki felújítást igényelnek a Korompay u., Táncsics M. u. és Jókai u. épületei. Az épületállományból várostörténeti és építészeti szempontból kiemelkednek az itt található műemlék épületek: Református templom, hrsz:59; Kultúrotthon, Nagy Gy. Galéria, hrsz:152/3; Lakóház, Jókai út, tájház, hrsz:624; Római katolikus templom, hrsz:175; Vegyészeti Múzeum, Thury vár, hrsz: 1; Evangélikus templom, hrsz:21; Kastélydomb, Zichy kastély, hrsz:185), valamin a helyi védett építészeti érték. 65

66 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Belváros városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK A város közigazgatási, funkcionális, központja A népesség iskolai végzettsége igen magas A népesség gazdasági aktivitása aránylag magas LEHETŐSÉGEK A vár, valamint a Zichy-kastély és a benne működő Trianon múzeum nagyobb fokú turisztikai kihasználása GYENGESÉGEK A lakosság jelentős mértékben elöregedő Relatív kevés szolgáltatás a városközpontban VESZÉLYEK A fiatalabb korúak a leromló állagú városrészből elköltöznek, ezzel fokozva az elöregedés folyamatát 66

67 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Tési-domb A Tési-dombi lakótelepet és a Mandulás lakótelepet magában foglaló városrész a Belvárostól és a Felsővárostól nyugatra terül el, keleten és déle a Loncsos és az Alsóváros, keleten továbbá a Tábor-mező határolja. A terület egészét meghatározzák a szocreál típusú épületek, amelyek a városrész egészének épületállományát adják. A lakásállományt ben 2650 lakás tette ki (a város teljes lakásállományának 31,9%-a), amelyben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag alacsony, 4,5% volt. Társadalom A lakónépesség száma 2001-ben 6335 fő volt, 2007-ben viszont már csak 5473 fő, erőteljes csökkenés ment tehát végbe ez alatt az idő alatt a városrészben. 13. ábra: Tési-domb városrész lakónépességének alakulása Forrás: KSH Korösszetétele 2001-ben viszonylag fiatalos volt, a fiatalkorúak aránya meghaladta (17%), míg az időskorúak aránya (18%) elmaradt a városi átlagtól. Az aktív korúak aránya ugyancsak alatta marad a városi értékeknek (65%), bár igen kis mértékben re ezek az arányok nagy mértékben változtak: a fiatalkorúak aránya csökkent (14,9%), az időskorúak aránya pedig növekedett (20,8%), az aktív korúak aránya viszont jelentős mértékben nem változott. A lakónépesség csökkenésével együtt tehát erőteljes elöregedés volt megfigyelhető az elmúlt években a területen. 67

68 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 14. ábra: A Tési-domb városrész korösszetételének alakulása x Forrás: KSH Iskolai végzettségükben a legfeljebb általános iskolát végzett lakosok aránya (29%) magasabb a városi átlagnál (27,5%), de ugyanígy magasabb a felsőfokú iskolát végzettek aránya is (9,5%, a város egészére vonatkoztatva 8,8%). A lakosság viszonylagosan jó foglalkoztatási helyzetét jelzi, hogy a foglalkoztatottak aránya (58,3%), ha minimálisan is, de magasabb a városi átlagnál (57,6%), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (35,8%) pedig alacsonyabb annál (36,1%). Ugyancsak a városi átlag (38%) alatt maradnak a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok (37%), ezzel szemben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (15,6%) meghaladja azt (14,7%). A Tési-domb szociális helyzete viszonylag jónak tekinthető, a szociálisan segélyezettek aránya a városi átlagok alatt vannak: a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 6,3%, rendszeres szociális segélyt kapó személyek aránya 3,3%, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők aránya 6,5%-os. Alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya is (0,9%), a romák aránya pedig nem éri el a 4%-ot (3,4%). A kedvező korösszetétellel rendelkező városrészben a foglalkoztatási helyzet is viszonylag kedvező, amit mutat a szociális segélyezettek relatíve alacsony aránya is. A fenti helyzetleírásból is látszik, hogy a városrészben nem homogén társadalmi csoportok élnek. Megtalálható a viszonylag jó módúnak mondható középosztály, annak minden ismérvével (viszonylag magas iskolázottság, megfelelő lakásállomány, viszonylag magas jövedelem, stb.), valamint a szegényebb rétegek is, akiknél ugyanezen mutatók sokkal rosszabb képet festenek. Mivel a két csoport lakosságszáma viszonylag kiegyenlített így a városrész statisztikai mutatói a városi mutatókhoz viszonyítva elég közel vannak, sőt néhány mutató esetében jobbak is annál. 68

69 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdaság A helyi regisztrált vállalkozások száma összesen 149, a teljes városi vállalkozások 9%-a. A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma nulla, az ipar aránya pedig itt is igen alacsony, csupán 5,4%-os. A szolgáltatások területén a legkiugróbb értéket az ingatlanügyletekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások adják (az összes vállalkozás 52%-a), 10% fölötti értékkel pedig csupán a kereskedelem területén jelen lévő vállalkozások vannak. A városrészben viszonylag magas a kiskereskedelmi üzletek száma (67 db), 16,6%-a a város összes kiskereskedelmi üzletének, amiből 14-et üzemeltetnek egyéni vállalkozók. A vendéglátóhelyek száma 13, aránya már alacsonyabb a kiskereskedelmi üzletekénél (13%), viszont még mindig magasabb, mint a legtöbb városrész esetében. A városrész gazdasági funkciója tehát nem túl magas, a jelenlévő vállalkozások is leginkább az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén vannak jelen. A kiskereskedelmi üzletek száma azonban viszonylag magas, ami elsősorban a városrész aránylag nagy lakosságszámának köszönhető. Közszolgáltatások A városrész nagy számú oktatási, illetve szociális intézménynek ad otthont, összesen 3 általános iskola, 2 óvoda, valamint 2 bölcsőde található a területen. A Tési-domb városrészben található továbbá a Várpalota Város Közterület-felügyeletének az irodája, valamint itt működik a nevelési tanácsadó iroda is. Városszerkezet és épületállomány A Tési-domb északnyugatról kapcsolódik a Belvároshoz. Területének legnagyobb részét nagyvárosias beépítésű lakóterületek foglalják el. Településközpont vegyes terület a Mátyás Király út és a Körmöczbánya utca mentén találhatók, jellemzően oktatási-nevelési, egészségügyi intézményekkel. Központi vegyes terület található a Belváros délnyugati részéhez kapcsolódóan, amely oktatási és kereskedelmi funkciójú épületeknek ad helyet. A honvédségi területen található a Mandulás laktanya nyugati darabja. A városrész északnyugati szegélyére védelmi célú erdőterület és kereskedelmi szolgáltató terület került, amelyhez kapcsolódóan 2 db jelentős közhasználatú parkológarázs került kiépítésre. Épületállományát tekintve a nagyvárosias beépítésű területeken az es években iparosított technológiával többszintes lakóházak épültek a Tábormező u., Rákóczi u., Körmöczbánya u., Mátyás K. u., Erdődy u., Liliom utcában. Az épületek közül 1-2 tömb a panelprogramban felújításra került, azonban legnagyobb része rossz állapotú és felújításra szorul jelenleg is. Továbbá felújításra szorulnak a Bátorkő u., Bakony u., Waldstein u., Újlaki u. és Rutsek P. u. hagyományos technológiával épült leromlott állapotú 3 szintes téglaépületei. A városrész műemlék épületeket nem tartalmaz. 69

70 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Tési-domb városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK A városrész lakosságának gazdasági aktivitása magasabb a város egészére jellemző értékeknél Oktatási és szociális intézményei nem csupán saját lakosságát képes ellátni GYENGESÉGEK A városrész épületállománya leromlott állapotú A városrész nem bővelkedik gazdasági funkciókban LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A városrész épületállományának romlásával a tehetősebb rétegek elvándorolnak 70

71 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Felsőváros A Felsőváros városrész a nevét adó terület mellett magában foglalja Kismezőt is. Mindkét területrész kertvárosias, alacsony, kertes házas beépítésű. A terület nagy része beépített, keleten az Inkámmal és a Honvédség kezelésében lévő területekkel, délen a Belvárossal és a Tési dombbal határos, míg északon szintén a Honvédség kezelésében lévő területek határolják. A Felsővárosban 2001-ben 898 lakás volt megtalálható, amely a város lakásállományának összesen 10,8%-át teszi ki. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag magas (12%), ami meghaladja a városi átlagot. Társadalom A lakónépesség száma 2001-ben 2448 fő volt, 19 fővel kevesebb, mint az állandó népesség száma re a népességszám nagy mértékben növekedett, ekkor 2834-en laktak itt, közel 400 fővel többen, mint 6 évvel korábban. 15. ábra: A Felsőváros városrész lakónépességének alakulása Forrás: KSH Korösszetételét 2001-ben az aktív korúak magas aránya jellemezte (67,7%), míg a fiatal és időskorúak aránya elmaradt a város egészét jellemző értéktől (15,9%, illetve 16,4%) re a fiatalok aránya csökkent (13,8%), az időseké pedig növekedett (17,3%). Az aktív korúak magas aránya megmaradt, sőt, növekedett is azóta (68,9%). 71

72 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 16. ábra: A Felsőváros városrész korösszetételének alakulása x Forrás: KSH Iskolázottsági mutatói alapján a lakosságban a csupán általános iskolát végzettek aránya kis mértékben ugyan, de meghaladja a városi átlagot (27,9%), ezzel szemben a felsőfokú képesítésű lakosok aránya nagyon alacsony, csupán 6,2%. A foglalkoztatottak aránya szintén elmarad a városi átlagtól (56,9%), ezzel együtt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magasabb annál (38,2%). Alacsonyabb viszont a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (33,1%) csakúgy, mint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (14,4%). A Felsőváros szociális helyzete a szociális segélyek száma alapján ennek ellenére előnyösnek tekinthető, hiszen mind a lakásfenntartási támogatás, mind a rendszeres szociális segélyezettek, mind a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülők aránya jóval alacsonyabb a városi átlagnál (5,6%, 1,9%, illetve 4,3%). Ugyancsak előnyös helyzetet mutat, hogy mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, mind a romák aránya nagyon alacsony (0,01%, illetve 0,2%). Az igen magas aktív népesség foglalkoztatási aránya tehát viszonylag alacsony, ennek ellenére a szociális segélyekben részesülők aránya is alacsonyabb a városi átlagnál. A munkanélküliek magas aránya, a foglalkoztatottak alacsony volta viszont felhívja a figyelmet a városrész társadalmi alakulásának fokozottabb figyelemmel kísérésére. Gazdaság A városrész gazdasági szerveinek száma 112, a város teljes állományának 6,7%-a. A mezőgazdaság területén egy vállalkozás sem tevékenykedik, az ipari orientáltságú vállalkozások aránya pedig igen alacsony, csupán 4,5%-os. A város egészéhez hasonlóan igen magas az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások aránya (38,4%), a legkiemelkedőbb érték a város többi városrészéhez viszonyítva azonban a kereskedelem és javítás területén tevékenykedő cégek aránya, amely közel 35%-át jelenti a teljes helyi vállalkozási struktúrának. 72

73 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A Felsőváros kiskereskedelmi üzleteinek száma mindössze 18, az város összes ilyen üzletének csupán 4,5%-a. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek száma 3, a vendéglátóhelyek száma pedig ugyancsak minimális, csupán 7 db. A városrész gazdasági ereje tehát nem számottevő, elsősorban a kereskedelmi és javítással foglalkozó vállalkozások, valamint a gazdasági szolgáltatások vannak jelen. Közszolgáltatások A városrészben oktatási intézmény nem működik. Városszerkezet és épületállomány Felsőváros a Belvároshoz északról a Tési-dombhoz keletről csatlakozó városrész, amely két alvárosrészre osztható: Kismező és Felsőváros. Lakóterületei kizárólag kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal alakultak ki, amely alól kivételt képeznek a Kodály Z. u. és a Kismező u. déli fele, ahol szabadon álló beépítés megengedett. A városrész északi szegélyén védelmi célú erdőterülettel, északnyugaton a Mátyás király út mentén különleges temető területtel, délkeleti sarkában különleges honvédségi területtel a Kossuth Laktanyával rendelkezik. A városrész épületállománya a századfordulón épült népies stílusú épületekből áll, állapotuk eltérő, a felújításra szoruló épületek elszórva jelennek meg, városszerkezeti problémát nem okozva. Új családi házak épültek a Kálvária alvárosrész Czóbel B.-Vasvári u.-hegyalja utcák közötti területen. A városrész műemléképületei az Árpád u. hrsz 743, 719, 718 Lakóházai. Felsőváros városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK Az aktív korú népesség aránya viszonylag magas LEHETŐSÉGEK GYENGESÉGEK Viszonylag magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya A lakosság iskolázottsága alacsony fokú A népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a városi átlagnál A városrész gazdasági szerepe igen csekély VESZÉLYEK 73

74 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Inkám A városrész a Felső- és Alsóinkám mellett magában foglalja a Kálváriát, valamint az Ady Lakótelepet. Területének keleti felén az Inotai városrészig terjedően sok a beépítetlen terület, amely szinte egyedüli terjeszkedési lehetőséget nyújt a város egésze számára. Nyugat felől a Felsőváros, valamint a Belváros, délen a 8-as út, keleten az említett Inota, északon a városhatár határolja a területet, azon túl pedig katonai lőtér található, amely a Honvédség kezelésében van. A városrészre elsősorban a magas építésű épületek jellemzőek, amelyek többsége a szocialista városépítészet jellemzőit hordozza magán. Mára nagy részük állaga jelentősen leromlott, felújításra szorul. Nyugati sávjában földszintes kertes házak is fellelhetőek, azok építészeti szempontból inkább a szomszédos Felsővárossal mutatnak hasonlóságot. Lakásállományát 1035 lakás adja, amely a város összes lakásának 12,5%-a. Közöttük az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsonyabb, mint a város egészében, utóbbinak aránya városi szinten 7,5%, míg az Inkám területén csak 5,5%. Társadalom A lakónépesség száma 3101 fő volt 2001-ben, míg az állandó népesség száma ennél 19 fővel magasabb (a város teljes lakosságának 14,4%-a) re ez a szám csökkent, ekkor már csak 2988 fő lakott a területen. 17. ábra: Az Inkám városrész lakónépességének alakulása Forrás: KSH Korösszetételük fiatalosabb, mint a város egészében. Míg 2001-ben Várpalota lakónépességének 16,3%-a volt fiatalkorú, addig az Inkám területén arányuk majdnem eléri a 20%-ot is (19,6%). Az időskorúak aránya ezzel szemben nagyon alacsony, mindössze 9,3%, a város 18,4%-os arányánál majdnem 10 százalékponttal alacsonyabb ben a fiatalkorúak aránya csökkent ugyan (16,1%), az időskorúaké pedig növekedett (11,6%), 74

75 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája azonban még mindig jellemző a fiatalos korösszetétele a városrésznek. Az aktív korúak aránya kiemelkedően magas: a 2001-es 71,1%-hoz képest növekedett, 2007-ben már 72,4% volt. 18. ábra: Az Inkám városrész korösszetételének alakulása x Forrás: KSH A lakosság iskolázottsága is jobb a városi arányoknál: míg a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya alacsonyabb a városi átlagnál (26%, szemben a városi 27,5%-kal), addig a felsőfokú végzettek aránya meghaladja azt (9,2%, szemben a város 8,8%-os értékével). A városrész foglalkoztatottsági viszonyai is jobbak a város egészénél: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya fél tized százalékponttal alacsonyabb a városi átlagnál (37,5%), a foglalkoztatottak aránya pedig kicsivel meghaladja a 60%-ot is (a városban ezzel szemben 57,6% volt a foglalkoztatottak aránya 2001-ben). Emiatt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is viszonylag alacsony volt, 23%, jóval kisebb, mint a város egészében (36,1%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is alacsonyabb: 13,7%, míg a városban 14,7%. A városrész szociális helyzetében viszonylag előnyös képet mutat az, hogy mind a lakásfenntartási támogatásban részesülők, mind a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya viszonylag alacsony (3,5%, illetve 2,3%). Rosszabb viszont a helyzet a város egészéhez képest a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülők esetében (9,4%), illetőleg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya is meghaladja a városi átlagot (1,2%), noha az eltérés nem jelentős egyik esetében sem. A romák aránya a városrészben 3%-os. A városrész lakossága tehát igen fiatalos korösszetételű, előnyös foglalkoztatási helyzettel párosulva, ez az előnyös helyzet pedig a városrész szociális mutatóiban is megmutatkozik. 75

76 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdaság Az Inkám vállalkozásainak száma igen alacsony, összesen 76 vállalkozás tevékenykedik ezen a területen, ami az összes városi vállalkozásnak csupán 4,5%-a. A mezőgazdaság, valamint az ipar területén regisztrált vállalkozás nincsen, csak a szolgáltatások terén vannak jelen vállalkozások. Ezek közül kiugróan magas az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások aránya (közel 60%), a többi gazdasági ágazat aránya 10% körüli, vagy az alatti. Az Inkám területén lévő kiskereskedelmi üzletek száma csupán 17, az összlakosság helyi arányához képest igen minimális. Ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett 4 üzlet. A vendéglátóhelyek száma már viszonylag magas, a 12 egység a város összes vendéglátóhelyének közel 12%-át adja. A városrész gazdaságát tehát a szolgáltatások kizárólagossága jellemzi, a mezőgazdaság és az ipar területén nincsenek jelen vállalkozások. A szolgáltatások területén jelen lévő vállalkozások száma ennek ellenére nagyon alacsony, erőteljes gazdasági funkciója a városrésznek emiatt nincsen. Közszolgáltatások A városrész oktatási infrastruktúrájában egy általános iskola, valamint egy óvoda szerepel. Városszerkezet és épületállomány A Belvároshoz keletről csatlakozó városrész, amelynek déli szegélyén a Veszprémi út, belsejében északkelet-délnyugat irányban a Tési út halad. A jellemzően lakófunkciójú terület, négy jól elkülönülő alvárosrészre osztható: északon a Kálvária, alatta a Felső-Inkám, keleten az Ady lakótelep, valamint délen az Alsó-Inkám. Az Ady lakótelep Tési út menti szakaszán nagyvárosias lakóterület található. A Kálvária, az Ady lakótelep és a Felső-Inkám szegélyét kisvárosias, majd kertvárosias jellegű lakóterületek foglalják el, szabadon álló beépítési móddal. A lakóterületek közé településközpont vegyes területek ékelődtek kereskedelmi, oktatási-nevelési funkcióval. Különleges temető terület található Szent István út jobb és bal oldalán a Tési út és a Hétvezér út mentén. A városrész déli szegélye, amely az Iparterület városrésszel határos gazdasági erdőterületek közé ékelődött kereskedelmi gazdasági területeknek biztosít helyet. A városrész épületállománya a Kálvária alvárosrészben 2 részből áll a Kálvária utca klasszikus bányásztelep volt régen, ahol jelenleg lerobbant állapotú, régi bányász épületek állnak. Az épületek közül néhány felújítása megtörtént, de legnagyobb részük jelenleg is felújításra szorul. A Puskin u., Róbert K. és Munkácsy M. utcában sorházak állnak, melyek a as években épültek, állományuk közepesnek mondható, felújításuk hosszú távon lehet esedékes. Az Ady lakótelepen a Szabolcska utca vegyes képet mutat, az utca elején iparosított technológiával épült panelépületekkel, az utca végén új építésű házakkal. A Széphegyi utcában új építésű sorházak készültek igényes kivitelben. Az Alkotmány u., Toldy u. és Inotai utcákban a Kálvária u.-hoz hasonló régi bányász sorházak állnak, melyek egy része felújítása megtörtént, de többsége jelenleg is leromlott állapotú, ezért felújításra szorul. A városrész műemlékei a Temető, Zichy kápolna, hrsz:3243, Síremlék Zichy Ferdinánd, hrsz:3243 és a Szent Flórián szobor, hrsz:

77 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Inkám városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK Fiatalos korösszetétel Az időskorúak aránya rendkívül alacsony Viszonylag magas a népesség iskolázottsága A lakosság gazdasági aktivitása meghaladja a városi átlagot LEHETŐSÉGEK GYENGESÉGEK A városrész épületállománya jelentős felújításra szorul A városrész funkcionálisan igen egyveretű, gazdasági funkciója alig van VESZÉLYEK A városrész épületállományának romlásával a tehetősebb rétegek elvándorolnak 77

78 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kertváros A város délnyugati részén fekvő városrészt délről Pétfürdő külterületi határa, északról a Belváros és a Tési-domb, keletről az ipari terület, nyugatról pedig a Szélhely-domb határolja. A terület három városrészből tevődik össze (Loncsos, Rákóczi telep, Alsóváros), amelyek mindegyikére az alacsony építésű, kertes házas beépítés a jellemző. A városrészben található 1282 lakás a város teljes lakásállományának 15,4%-át teszi ki, melyben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, 13,6%-os. Társadalom A lakónépesség száma 3714 fő volt 2001-ben, míg az állandó népességé 3603, hasonlóan tehát a város többi területéhez, itt is az jellemző, hogy a bejelentett lakosok egy része nem tartózkodik életvitelszerűen a városban, amelyet elsősorban a városi munkalehetőségek hiánya okoz ben a lakónépesség kereken 4000 fő volt, nagy mértékben növekedett tehát a lakosság száma. 19. ábra: A Kertváros városrész lakónépességének alakulása Forrás: KSH Korösszetétele kedvezőtlen volt 2001-ben, a fiatalkorúak aránya elmarad a városi átlagétól (15,7%), míg az időskorúak aránya meghaladja azt (19,7%). Az aktív korúak aránya ugyancsak alacsonyabb mint a város egészében (54,7%) re a korösszetétel kis mértékben javulni tudott, a fiatalkorúak aránya ugyanis növekedett (16,8%), az időskorúaké pedig csökkent (19,5%). Az aktív korúak aránya nagy mértékben növekedett, ebben az évben 63,7%-ot tettek ki a helyi lakosságból. 78

79 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 20. ábra: A Kertváros városrész korösszetételének alakulása x Forrás: KSH Iskolai végzettségüket tekintve a felsőfokú iskolát végzettek aránya magasabb a városi átlagnál (9,2%), a legfeljebb általános iskolát végtettek aránya pedig a városi átlag környékén van (27,4%). A foglalkoztatottak aránya igen alacsony, mindössze 52,8%, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (39%), valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya (43,1%) jóval meghaladja a városi átlagot, ami a városrész lakosságának jelentős munkanélküliségi gondjaira hívja fel a figyelmet. Ezt támasztja alá a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők városi átlagot meghaladó aránya is (15,6%). A városrész szociális helyzete relatíve rosszabb, mint amit a legtöbb városrész esetében tapasztalunk. A szociális segélyezettek aránya ugyanis viszonylag magas, a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya ugyan alatta marad a városi értékeknek (4,8%), a rendszeres szociális segélyezettek (5%), valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya (9,2%) azonban jóval meghaladja a városi átlagot. Ugyancsak magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, illetve a romáké is, amely további szociális problémákra utal a városrészben. A városrész viszonylagosan rossz szociális helyzetének két oka van: egyrészt az adatok viszonylag régiek, a 2001-es Népszámlálásból származnak. Azóta azonban bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre észrevehetően javult a városrész társadalmi helyzete azáltal, hogy az utóbbi 5-6 évben a városrész egyre felkapottabb lett a tehetősebb várpalotai lakosok körében. Az elmúlt időszakban számos új családi ház épült a városrészben, amely ezáltal terjeszkedésnek indult mind a városrész 8-as főúttól északra eső, mind a délre eső oldalán nyugat, vagyis Veszprém felé terjeszkedik a városrész. A fentebb bemutatott relatíve rossz szociális helyzet másik oka a 8-as főúttól délre eső területen elterülő, a Tési út Dankó Pista u. Kossuth Lajos u. vasút vonal által határolt területen koncentrálódó valóban hátrányos helyzetű lakosság, amely társadalmi helyzete messze elmarad a városrész többi főképp az új lakosok társadalmi helyzetétől. Ezen a területen található a 79

80 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája munkaügyi központ is, valamint egy hajléktalan szálló. A fent körülhatárolt terület a KSH adatok alapján lásd 13. térkép 11-es számmal jelült terület bár nem éri el a mutatók szerint a szegregátum definíciójának értékeit, azonban igen közel áll hozzájuk, és a tendenciákat figyelembe véve ceteris paribus rövid távon valódi szegregátumnak lesz tekinthető és zárványként fog beékelődni a város és a városrész területébe. Ráadásul ez a terület Várpalota legkiterjedtebb szegregátum közeli területe. 13. térkép: Várpalota szegregátumai és szegregátum közeli területei A területtel bővebben az Integrált Városfejlesztési Stratégia mellékletében található 14.1 Anti-szegregációs helyzetelemzés fejezete foglalkozik, ahol részletes szociális elemzést található, valamint az 14.2 Anti-szegregációs program fejezet megoldási javaslatokat is kínál a jelenlegi helyzet megoldására, a terület zárványosodásának megelőzésére. A városrészre tehát javuló korösszetétel, illetve kettős egyrészt átlagos, másrészt a szegregátum közeli területen az alacsony foglalkoztatási helyzet jellemző, ami ezen a területen jelentős szociális problémákkal is párosul. Gazdaság A Kertváros vállalkozásainak száma igen magas, összesen 464 vállalkozás tevékenykedik itt, ami a belváros után a második legmagasabb érték (a teljes városi állomány 28%-a). Igen magas az ipari vállalkozások aránya is, 25,4%-os, ennél csak az ipari park területén vannak magasabb arányban jelen. A szolgáltatások területén a város egészétől eltérően azonban jóval alacsonyabb az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások aránya, a legmagasabb arányt ugyanis itt a kereskedő, javító vállalkozások képviselik (31,9%). A városrészben összesen 57 kiskereskedelmi üzlet volt megtalálható 2007-ben, a város összes üzletének 14%-a. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett üzletek száma 11, míg a vendéglátóhelyek száma 21 volt 2007-ben. 80

81 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városrész gazdasági funkciója tehát igen nagy, kiugróan magas az ipari vállalkozások aránya, és igen nagy a kereskedelmi funkció is a városrészben. Közszolgáltatások A Kertvárosban 4 általános iskola, valamint 2 óvoda működik. Városszerkezet és épületállomány A Kertváros a Tési-domb városrésztől délre fekvő városrész, amelyet a Veszprémi 8-as főút szel ketté. Területe három jól elkülönülő alvárosrészre osztható: a Veszprémi úttól északra a Tési-domb városrésszel határos Loncsosra, a Veszprémi úttól délnyugatra fekvő Rákóczi telepre és a Veszprémi úttól délnyugatra fekvő Alsóvárosra. A városrész csaknem kizárólag lakóterületi funkcióval rendelkezik, legnagyobb területén kertvárosias oldalhatáron álló építkezési móddal, amely alól kivételt képeznek a Belvároshoz kisvárosias beépítéssel kapcsolódó területrészek: Loncsosnak a Veszprémi út-forrás u.-kisköz u. által határolt területe, valamint az Alsóvárosnak a Veszprémi út-kossuth L. u.-antal u. által határolt területrésze. Mindegyik alvárosrész rendelkezi településközpont vegyes területtel. Loncsos alvárosrészben kettő, a Loncsosi és Veszprémi út között, valamint a Veszprémi út-bimbó u.- Forrás u. által határolt háromszögben, Rákóczi-telep városrészben a Faller J. u.-bokányi D. u.-csokonai Vitéz M. u. által határolt háromszögben, Alsóváros városrészben a Dankó P. u. mentén. Az itt található intézmények oktatási-nevelési, közigazgatási, sportolási és kereskedelmi funkcióval rendelkeznek. A Péti út mentén délnyugaton kereskedelmi szolgáltató terület található, amely a Rákóczi-telep és Alsóváros területét érinti, továbbá kereskedelmi szolgáltató területtel rendelkezik az Alsóváros keleti fele, amely az Iparterület városrésszel határos. A városrész épületállományát a 80-as évekből való családi házak alkotják, melyekből néhányat az új beköltözők felújítottak, általánosságban az épületállomány nem kifogásolható. A Rákóczi telep egyharmadát 50-es évekből való sorházak alkotják, az általános iskola környékén 4 lakásos társasházak épültek. Az Alsóváros jelegében hasonlít Felsőváros városrészre, családi házai a 80-as évek előtt épültek. A Zichy M. u., Mészáros L. u., és Gárdonyi G. u. kertvárosi területek, a régebbi Várpalota magja. A Dankó utcában lévő Hajléktalan Szálló környékén rosszabb állapotú házak felújítást igényelnek. A Hársfa u., Pipacs u. Bántai u., Muskotály utca új építésű családi házakból áll. Környezetükben igényes új Loncsosi Emlékpark került kialakításra. A városrész műemléképülete a 3003 hrsz. Lakóháza. 81

82 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kertváros városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK A felsőfokú végzettségű lakosok aránya viszonylag magas A városrész gazdasági szerveinek száma igen magas Javuló korösszetétel GYENGESÉGEK Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Az időskorú népesség aránya viszonylag magas A foglalkoztatottak aránya igen alacsony a szegregátum jellegű területen LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A szegregátum jellegű területen a népesség tartósan alacsony gazdasági aktivitása szociális helyzetük romlását és a terület zárványosodását idézheti elő 82

83 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Inota A 8-as út mentén elhelyezkedő városrész földrajzilag elkülönülve fekszik a Készenléti Lakótelep, valamint Várpalota belső városrészei között. Míg délről a 8-as út, addig északról a városhatár határolja. Itt található a nagyon szép környezetben található Inotai víztározó is. A városrész beépítésére az egyszintes családi házak jelenléte a jellemző ben összesen 592 lakás volt megtalálható a területen, a főként családi házas beépítésnek köszönhetően viszont az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag magas (12,7%). Társadalom A lakónépesség száma és az állandó népesség száma között nincsen jelentős különbség, az előbbiek száma 1749 fő volt 2001-ben, míg az utóbbiak száma 1762 fő ben a lakónépesség száma 1903 főre növekedett. 21. ábra: Inota városrész lakónépességének alakulása Forrás: KSH Kormegoszlására az időskorúak viszonylag magas aránya jellemző (19,8%), a fiatalkorúak aránya ezzel szemben alacsony (15,3%). Az aktív korúak aránya a városi átlagtól nem tér el döntő mértékben (65%). A magas időskorú-arány (18,4%), valamint az alacsony fiatalkorúarány (15,4%) 2007-re is megmaradt, hasonlóan az átlaghoz közeli aktívkorú-arányhoz (66,2%). 83

84 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 22. ábra: Inota városrész korösszetételének alakulása x Forrás: KSH Ugyancsak a városi átlag közelében van a legfeljebb általános iskolát végzett lakosok aránya (27,6%), a felsőfokú végzettségűek aránya viszont igen alacsony (6,3%). A foglalkoztatási mutatók alapján Inota lakossága viszonylag hátrányosabb helyzetben van a város egészéhez képest. Míg a foglalkoztatottak aránya a város egészében 57,6% volt ben, addig Inotán ennél arányaiban kevesebben voltak munkánál, az aktív korúaknak csak 54,8%-a. Emiatt mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja a város egészének átlagát (40,8%, illetve 39% Inota esetében, míg a város egészében 38%, valamint 36,1%). Kis mértékben ugyan, de a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladja a városi átlagot (15,9%, szemben a város egészét jellemző 14,7%-kal). A városrész szociális helyzete a város egészéhez képest viszonylag jónak tekinthető, az egyes szociális támogatásokban részesülő személyek aránya ugyanis nagyrészt alatta marad a városi átlagnak. Lakásfenntartásban a helyi lakosok 4,4%-a, rendszeres szociális segélyben 3%-a részesül, egyedül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők aránya haladja meg a városi átlagot, bár igen csekély mértékben (8,9%). A viszonylag jó szociális helyzetre utal az is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya mindössze 0,8%-os, a városrészen pedig a romák aránya 0%-os. A városrészben tehát gondot jelez az, hogy népessége folyamatosan elöregedik, ami előnytelen foglalkoztatási helyzettel is párosul. Noha a szociális segélyezettek száma nem magas, az előnytelen foglalkoztatási mutatók, valamint a romló demográfiai helyzet felhívja figyelmet a városrész demográfiai veszélyeire. 84

85 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdaság Az Inota területén székhellyel rendelkező vállalkozások száma 2007-ben összesen 106 volt, az összes várpalotai regisztrált vállalkozás 6,3%-a. Közel 2%-uk a mezőgazdaságban, 14,2%-uk az iparban, míg a szolgáltatások területén 84%-uk tevékenykedik. A városi adatokhoz képest a primer és szekunder szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya viszonylag magasnak tekinthető. Az összes vállalkozások közül a legnagyobb számban a város egészéhez hasonlóan az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások vannak jelen, bár kisebb arányban, mint a város egészében (31,1%), a kereskedelem és javítás területén ezzel szemben kiugróan magas a vállalkozások aránya (29,2%), ami a város egészében az egyik legmagasabb érték. A városrészben összesen 23 kiskereskedelmi üzlet tevékenykedett 2007-ben, ami a város összes, 403 kiskereskedelmi üzletének mindössze 5,7%-a, jóval kevesebb, mint amekkora a népesség aránya alapján a városi átlagot jelenti. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek száma összesen 7 volt, emellett pedig összesen 6 vendéglátóhely működött a városrészben, a város összes, 101 vendéglátóhelyének igen elhanyagolható százaléka. A városrész gazdasági szerkezetére tehát a tercier szektor viszonylag alacsonyabb aránya jellemző, ezzel együtt igen alacsony számban vannak jelen a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek. Okként elsősorban azt nevezhetjük meg, hogy a városrész jóval kisebb lakosságszámú, mint a többi városrész, területén pedig inkább az éjszakai népesség a domináns, napközben a lakosok inkább más városrészekben, vagy településeken dolgoznak. Közszolgáltatások A helyi fiatalkorú lakosság szociális, illetve oktatási ellátását 1 általános iskola, valamint 1 bölcsőde biztosítja, középiskolával a városrész nem rendelkezik.. Városszerkezet és épületállomány A Veszprémi út északi oldalán található kelet-nyugat irányban elterülő lakóterület, amely az Inkám és Ady lakótelep városrészhez nyugatról kapcsolódik. A városrésznek térszerkezetileg a Belvárossal közvetlen kapcsolata nincs. Legnagyobb részben kertvárosias lakóterületekből áll, falusias beépítés a Veszprémi úttal határos nyugati felében alakult ki a Pálinkaház u.- Radnóti-48-as u. által határolt részen. A lakóterületeken oldalhatáron álló beépítési mód a jellemező. Több kisebb településközpont vegyes területtel rendelkezik, amelyek a Radnóti- Bercsényi utcára fűződnek fel, a funkciónak megfelelően főként egyházi, oktatási-nevelési és kereskedelmi épülettel. A városrész legészakibb részén különleges temető területtel és védelmi, valamint erdőgazdasági funkciójú erdőterületek közé ékelődött vízgazdálkodási területtel rendelkezik. A városrész Belvároshoz közeli felén a házak felújítása elkezdődött, a városrész belsejében régebbi épületek találhatók. Inota épületállománya jellegzetesen dunántúli családi házasfalusias jellegű, jó állapotú, városszerkezeti szempontból nem igényel beavatkozást. A városrész műemléke a Római katolikus templom, hrsz:3666/1. 85

86 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Inota városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK Szép természeti környezet Sajátos, falusias lakókörnyezet LEHETŐSÉGEK Jelentős kiterjedésű beépítetlen területek a városrész határában Sajátos lakó- és természeti környezet a turizmusra fejthet ki vonzóhatást GYENGESÉGEK Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Magas az időskorúak aránya A népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a város egészét jellemző értékeknél A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek viszonylag alacsony számban vannak jelen VESZÉLYEK 86

87 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készenléti lakótelep A Várpalotai Ipari Parkot magában foglaló városrész nagy mértékben elkülönül a város többi részétől, csak a 8-as úton lehet hozzá eljutni. A lakóterületen régi, szocreál stílusban épült lakóépületek találhatóak, amelyek állaga jelentős mértékben leromlott, a domb ahol a terület épült pedig erőteljesen süljed, emiatt sok épület egyre inkább megdőlt. A lakóterület egészére jellemző a színvonal erőteljes romlása, a házakat övező parkterület elhanyagolt állapota. A városrész úthálózata fejletlen, rendkívül szűk, emellett a parkolási lehetőség sem megoldott. A lakásállomány a teljes városnak mindössze 4,5%-át teszi ki (379 lakás), amelyeknek egy viszonylag magas száma alacsony komfortfokozatú (12,4%). Társadalom A városrészben lakók száma viszonylag alacsony, 2001-ben csupán 801 fő, a város teljes népességének 3,6%-a ben a lakosok száma csökkent, ekkor már csak 754 lelket számlált a városrészben élők száma. 23. ábra: A Készenléti-lakótelep lakónépességének alakulása Forrás: KSH Körükben az időskorúak aránya kiemelkedően magas (30,1%), a fiatalkorúaké, valamint az aktívkorúaké pedig értelemszerűen jóval alacsonyabb a városi átlagnál (14,4%, illetve 55,6%) re az időskorúak rendkívül magas aránya csökkent ugyan, de még így is kiemelkedően magas maradt (28,4%). A fiatalkorúak aránya továbbra is nagyon alacsony (13,1%), az aktívkorúak aránya pedig még mindig nem éri el a 60%-ot (58,5%). Iskolai végzettséget tekintve is látható egy nagy mértékű lemaradás a város többi részéhez képest: a felsőfokú intézményben végzettek aránya igen alacsony (6,4%), a csak általános iskolai végzettségűek aránya pedig igen magas (37,8%). Az alacsony iskolai végzettségből is következik, hogy a lakosság foglalkoztatási mutatói az átlagnál rosszabbak. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb a városi átlagnál (55,5%), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig kiemelkedően magas, a háztartások közel felét érinti (47,1%). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 87

88 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája ugyancsak meghaladja a városi átlagot (36,6%, illetve 17,8%), elmondható tehát hogy a városrész fokozottan rossz szociális helyzetben van, a legtöbb vizsgált mutatóban jóval a városi szint alatt teljesített 2001-ben. A városrész szociális helyzetének képe ugyan a szociális juttatások alapján város egészéhez viszonyítottan kicsivel jobbnak tekinthető, azonban elmondhatjuk, hogy a területen jóval magasabb arányban vannak jelen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (1,8%), illetve a romák is kiugróan magas arányt képviselnek (7,3%). A szociális problémákat jelzi az a tény, hogy a városrészben a bűnözés is igen nagy problémát jelent. A városrész lakossága tehát igen előnytelen helyzetben van: a népesség jelentős mértékben elöregszik, iskolai végzettségük nagyon alacsony, emiatt a foglalkoztatottak aránya is alacsony. A hátrányos helyzetűek aránya magas, illetve jelentős a városrészben a bűnözések száma is. Gazdaság A szűken vett Készenléti-lakótelep gazdasági jelentősége marginális. A területen csupán 20 regisztrált vállalkozás van jelen, legnagyobb részük gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedik (40%). A kereskedelmi vállalkozások aránya is egészen csekély, csak 10%- os, az itteni népesség számára tehát helyi szolgáltatások nem nagyon állnak rendelkezésre. A városrészben tevékenykedő kiskereskedelmi üzletek száma egészen minimális, csupán 3 működött 2007-ben, amiből 2 egyéni vállalkozás volt. A vendéglátóhelyek száma ugyan valamivel magasabb, 7 db, számuk azonban ezeknek is egészen csekély. A lakótelep gazdasági jelentősége tehát minimális, területén a lakófunkció szinte kizárólagos, a helyi lakosságot kiszolgáló szolgáltatások nem nagyon vannak jelen. A bővebben vett városrészben működik Várpalota legnagyobb ipari parkja, a Várpalotai Ipari Park. A park teljes területe 119,2 hektár, ami alapvetően két részre osztható: barnamezős és zöldmezős területekre. A barnamezős területek mintegy 35,6 hektáron helyezkednek el és teljes egészében közművesítettek, míg a zöldmezős területek nagysága 86,3 hektár, és mintegy 50%-uk teljes közművel ellátott. Az ipari parkban jelenleg 11 cég működik. Az ipari park zöld mezős területén 4 vállalkozás található, amelyből 2 beruházás alatt áll, további 2 területet vásárolt, de a beruházás még nem kezdődött el. Az ipari parkba betelepült cégek elsősorban a fémfeldolgozás és az építőipar területén tevékenykednek. A legjelentősebb újonnan megjelenő vállalkozás a közel 4,5 milliárdos beruházást eszközlő új-zélandi AHI Roofing Kft. tetőfedő elemgyártó vállalat. Az ipari parkban a foglalkoztatottak száma jelenleg 500 fő körül van. Az új-zélandi beruházás megvalósulásával ez a szám 660 körül fog alakulni. Közszolgáltatások A lakótelepet oktatási rendszerét 1 általános iskola, valamint 1 óvoda látja el. Városszerkezet és épületállomány A készenléti lakótelep a város keleti felén elhelyezkedő legnagyobb kiterjedésben gazdasági ipari terület, amelyen az Inotai Hőerőmű és az Inotal Zrt. Alumínium Ágazata működik, itt kapott helyet a Várpalota Ipari Park is. A városrész északi felét kisebb városmagként nagyvárosias beépítéssel lakóterület foglalja el. A lakóterületet keletről gazdasági erdőterület, nyugatról különleges sportterület övezi sportpályákkal. A lakóterületekhez 88

89 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája településközponti és központi vegyes területek csatlakoznak oktatási-nevelési, kereskedelmi és egyházi épületekkel, a lakóépületekhez délen közhasználatú pakológarázs és szántóterületek is tartoznak. A városrészen halad keresztül a lakóterülethez délről csatlakozó vasúti közlekedési terület. A városrész épületállománya a lakóterületen 3-4 szintes hagyományos technológiával épült épületek, melyek a kohómű megszűnését követően erősen leromlott állapotba kerültek. A lakóterület messze fekszik a várostól, a házak duzzadó agyagra épültek, ezért süllyednek, állapotuk egyre romlik. Az épületek felújításra szorulnak, a lakók városba való bekapcsolását meg kell oldani. Készenléti-lakótelep városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Jelenetős mértékben leromlott épületállomány LEHETŐSÉGEK Korszerűtlen közúthálózat Parkolási lehetőségek hiánya Az időskorúak aránya igen magas A népesség iskolai végzettsége relatíve alacsony A lakosság gazdasági aktivitása elmarad a városi átlagtól Gazdasági funkciók szinte teljes hiánya VESZÉLYEK Kizárólag az ipari parkra vonatkoztatva: új befektetők megjelenése A lakókörnyezet további romlása a népesség fokozódó elvándorlásával járhat 89

90 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ipari terület Társadalom A város déli területén, a 8-as úttól délre elhelyezkedő szűken vett városrész funkcionálisan abszolút egyveretű, területén az ipar és a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások vannak jelen, ezzel szemben lakófunkciója minimális, csupán 4 fő rendelkezett a területen állandó lakhellyel 2001-ben (2007-ben lakosa a városrésznek már nem volt). Emiatt a terület népességi mutatóinak bemutatását csak felsorolásszerűen van értelme bemutatni: a lakosok mindegyike év közötti életkorú volt, hárman csak általános iskolai végzettséggel, egyikük pedig középfokú végzettséggel rendelkezett. Munkája mindnyájuknak volt. A területen lévő 5 lakásból 1 alacsony komfortfokozatú. A városrész nagy részétől messze elkülönülve, az Ősi felé vezető út mentén, a déli tavak mellett található a Beszálló-akna, amely a város külterületeként rendkívül rossz társadalmi viszonyokkal rendelkezik. Az itt található 12 lakásnak 38,1%-a alacsony komfortfokozatú, a 62 fős lakónépességnek pedig kiemelkedően magas, 27,1%-os aránya fiatalkorú, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a területrészen igen magas a romák aránya. Az időskorúak, valamint az aktív korúak aránya az átlagnál alacsonyabb, illetve ugyancsak nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya, amely 2001-ben mindössze 42,7%-os volt. Emiatt igen magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (50,9%), illetve ugyancsak kiugró értéket mutat a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú népesség aránya is (53,7%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a városban itt a legmagasabb (39%). A terület tehát mind földrajzi, mind társadalmi értelemben rendkívüli módon szegregálódott. A terület részletesebb elemzését a 14.1 Anti- szegregációs helyzetelemzés fejezetben tárgyaljuk. Gazdaság Az iparterület gazdaságát meghatározzák az itt található ipari üzemek, valamint az 1998-ban alapított Palota Park, amelynek sokáig nem volt ugyan betelepült vállalkozása, utóbbi időben azonban a területen megjelent egy autóforgalmazó- és javító vállalat, valamint kereskedelmi egységek is megjelentek a területen (TESCO). Déli részén található a vasútállomás, valamint a Honvédség kezelésében található felvonulási terület, amely be nem építhető fonálként ékelődik be a városrész testébe. A városrész erősen elhanyagolt állapotú, környezete nagy mértékű fejlesztésre szorul. A Palota Park infrastrukturálisan nem ellátott, valamint a TESCO elfoglalja a legnagyobb részét, szabad helyek már alig vannak rajta, bővítése pedig nem lehetséges. A városrészben 2007-ben 154 vállalkozás volt regisztrálva, az összes városi vállalkozás 9,2%-a. Az ipari parknak köszönhetően körükben kiugróan magas az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya, több mint 42%-os értéke a legmagasabb a városban. A városi adatokhoz hasonlóan, szintén magas az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások aránya, bár a város egészére jellemző arányoktól elmarad. A gazdaság többi területén jelen lévő vállalkozások ennél jóval alacsonyabb részt képviselnek, az oktatás, az egészségügy, a szálláshely-szolgáltatás és a pénzügyi közvetítés területén pedig egy vállalkozás sem található a városrészben. Jelenleg 48 kiskereskedelmi üzlet található meg itt, a város összes kiskereskedelmi üzletének közel 12%-a, ami tekintettel a városrész minimális lakosságszámára tovább emeli a terület gazdasági jelentőségét. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma minimális, csupán 4 üzlet volt ilyen, illetve a lakosság hiánya miatt a vendéglátóhelyek száma is elhanyagolható (összesen 3 vendéglátóhely volt jelen 2007-ben). 90

91 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája A terület gazdasága tehát erősen ipari alapú, ami az ipari park itteni telephelyének köszönhető, valamint annak, hogy a terület népessége nagyon kicsiny, a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatásokra nincsen helyi kereslet. Városszerkezet és épületállomány A terület kelet-nyugat irányban elterülő jellemzően iparterület kereskedelmi-szolgáltató és iparterület besorolású gazdasági területtel. Az Ipartelep északról határos Inota városrész lakóterületével, amelytől védelmi célú erdőterületek és a Veszprémi út választja el. Az Ipartelep egybefüggő vízfelülete a vízgazdálkodási terület felhasználási egységbe sorolt Gábler-tó. A városrész különleges sportterülettel is rendelkezik nyugati szegélyén, amely a város egyetlen sportközpontja. Az Ipartelep épületállománya a volt bányatelep leromlott épületeiből áll a Grábler-tóig utána 70-es évekbeli Tüzép és MÉH telep épületei állnak, melyek felújításra szorulnak. A Beszálló-akna nevű részen található két épület, ahol 12 lakásban laknak emberek. Ezen épületek állaga igen leromlott. Mivel a városi szövetből teljesen kieső, alapvetően ipari és nem lakófunkciójú területről van szó, az épületek felújítása nem indokolt, helyette az itteni emberek bérlakásba költözésének megoldása után az említett két épület elbontása javasolt. Iparterület városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK Jelentős kereskedelmi funkciójú városrész LEHETŐSÉGEK A Palota Park fennmaradó területeire befektetők érkezhetnek GYENGESÉGEK A városrész lakosságszáma minimális A városrész környezeti állapota leromlott A terület infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő VESZÉLYEK A területet továbbra is elkerülik a befektetők 91

92 Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.3 ÖSSZEGZÉS A VÁROSRÉSZEKRŐL ÉS AZOK FUNKCIÓIRÓL Az alábbiakban táblázatos formában foglaljuk össze az egyes városrészek jelenlegi funkcióit. 8. táblázat: Várpalota városrészeinek jelenlegi funkciói Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatások Lakó Város(rész) központ Belváros Tési-domb Felsőváros Inkám Kertváros Inota Készenlétilakótelep Ipari terület Jelmagyarázat: Domináns funkció Kiegészítő funkció 92

93 Várpalota Anti-szegregációs terv 3.4 LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK A SWOT-elemzés alapján két lehetséges fejlődési irány rajzolódik ki: a dinamikus forgatókönyv Várpalota kiegyensúlyozott kistérségi központtá válását vetíti előre, ahol biztosított a város gazdasági fejlődése. Mindezeknek köszönhetően nemzetközi szinten is versenyképes, a helyi lakosság számára magas életszínvonalat biztosító várossá válik; a stagnáló forgatókönyv alapján a város és a kistérség viszonylagos lemaradása tovább növekszik az ország többi régiójához, kistérségéhez képest. Ez, valamint a turisztikai vonzerőkkel rendelkező települések és a fejlettebb kereskedelmi-ipari háttérrel rendelkező városok erősödő konkurenciája negatívan hat Várpalota fejlődésére is. A két lehetséges fejlődési forgatókönyv közül a város endogén erőforrásait, a külső tényezőket, az elmúlt időszak tendenciáit és a jövőben várható folyamatokat figyelembe véve a dinamikus változat megvalósulása prognosztizálható, amely a Stratégia fejezetben kerül részletes bemutatásra. 93

94 STRATÉGIA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése során messzemenőkig építettünk a város és a kistérség már meglevő települési és ágazati koncepcióira, stratégiai dokumentumaira. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: Várpalota területrendezési terve Várpalota településfejlesztési koncepciója Várpalota gazdaságfejlesztési stratégiája (2004) A Várpalotai kistérség területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2005) Várpalotai kistérség gazdasági szerkezetátalakítási programja (2005) Várpalota Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program (2007) 4 A VÁROS HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉPE Várpalota hosszú távú jövőképének meghatározásakor számos külső és belső tényező figyelembevételére van szükség. Ezen tényezők alapjaiban determinálják a város hosszú távú fejlődési lehetőségeit, és részben meghatározzák azok korlátait is. Ezen tényezők lásd 2.5 Várpalota SWOT elemzése fejezet figyelembe vételével került kialakításra Várpalota hosszú távú jövőképe, valamint az ezt elérni hivatott városfejlesztési stratégia is. A város hosszú távú jövőképe azt írja le, hogy milyen lesz, illetve milyennek szeretnék látni a városlakók Várpalotát év múlva. Ennek a hosszú távú jövőképnek az elérését szolgálják a következő, 2 Jövőbeni fejlesztési irányok fejezetben ismertetett hosszú távú (15-20 év) átfogó, közép távú (7-8 év) tematikus és a rövid távú (2-3 év) városrészi célok. A fentiek alapján a kistérségi centrumként funkcionáló Várpalota jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: Várpalota a város ipari hagyományaira, a sikeresen végrehajtott gazdasági szerkezetváltására támaszkodva, valamint a megerősödő szolgáltató szektorra építve magas arányú foglalkoztatást biztosító, sikeres kistérségi központ. A város rendezett, magas színvonalú oktatási és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és a kistérség lakói számára, a kulturális és rekreációs létesítmények, a szolgáltató intézmények lehetővé teszik a szabadidő kulturált és színvonalas eltöltését, a város közösségi élete pezsgő, turisztikai szerepköre felértékelődőben van.

95 VÁRPALOTA 2025-BEN Demográfia A lakosság száma (22-24 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe emelkedést mutat, ugyanis a születések csökkenő száma miatt bekövetkező természetes fogyást (1-2 ) a bevándorlás hosszú távon ellensúlyozza, sőt némileg meg is haladja. A pozitív vándorlási mérleg hátterében több tényező áll: a vonzó kisvárosi életminőségnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe (a külterületi lakott helyek népessége meghaladja a 2 ezer főt), Várpalota vonzereje a városi funkciók erősödésével és egyenletes térbeli eloszlásával emelkedik a kistérségi lakosok szemében, A munkahelyek számának növekedésével lassan, de folyamatosan növekszik a távolabbi vidékekről (Közé-dunántúli Régió más részei) érkező, elsősorban munkavállalási korban lévő lakosság aránya (1-2%). A lakosság korcsoportos megoszlását mindezeknek köszönhetően a munkaképes korúak permanensen magas (63-65%) és a 65 éven felüliek növekvő aránya (20-21%) jellemzi. Gazdaság A kedvező helyi gazdasági feltételeknek, valamint a magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően további hazai és külföldi tőkebefektetések várhatóak, amelyeknek köszönhetően egyre nagyobb lesz a magas technológia-igényű iparágak és a kvalifikált munkaerőt igénylő szolgáltatások aránya. Az ágazatok egy része minőségi-technológiai megújuláson esik át, javul az info-kommunikációs infrastruktúra. A lakosság és a városba a jelenleginél hosszabb távra érkező, főként belföldi turisták fogyasztása a jövedelmek fokozatos növekedésével és az infláció csökkenésével növekszik, amit a megerősödött és nagyobb beruházási hajlandóságot mutató helyi kis- és középvállalkozások (a regisztrált kkvk száma 2,5-3 ezer) teljes mértékben ki tudnak elégíteni. Bár jelentősen bővül a szolgáltató szektor munkaerő-piaci szerepe (a szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya 10%-kal, a szolgáltató vállalkozások aránya 5%-kal nő), hosszú távon a tartós munkanélküliség problémájával (3-4%) számolni kell. A foglalkoztatottak aránya a létrejövő új munkahelyek és a pozitív bevándorlás miatt jelentősen javul (62-64%). A jövedelmi különbségek az ország fejlettebb részeihez viszonyítva jelentős mértékben nem változnak (az országos átlaghoz képest kb. +10%-os eltérés). A város gazdálkodása a magas sajátbevételeknek köszönhetően kiegyensúlyozott. Közlekedés A város külső elérhetősége mind az ország távolabbi részeiből, mind a környező településekről gyors és kiszámítható az autópályáknak és a gyorsforgalmi utaknak, valamint a megbízható közösségi közlekedésnek köszönhetően. Ezeket egészíti ki a megépült Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi út, ami a város átmenő gépjármű forgalmának nagymértékű csökkenését eredményezi. A belső városi közlekedésben a kialakított belső körgyűrű és az abba bekötő gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosít a belvároshoz. A belső körgyűrű menti mélygarázsok és parkolóházak rendszere (az összes fizető parkolóhely száma meghaladja a 1,5 ezret) mentesíti a környező utcákat a parkolástól a személygépkocsik emelkedő száma ellenére, így a felszínen kialakított közterek és parkok rekreációs funkciója erősödik. A kerékpárúthálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. A helyi buszjáratok rendszere az önkormányzat és az Bakony Volán Közlekedési zrt.

96 hatékony együttműködése révén magas színvonalú, összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. Környezet- és természetvédelem A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő gyorsforgalmi út megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés a lakott területeken csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíztisztító telepek korszerűsítése megtörtént, ennek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez egyrészt ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, másrészt önkormányzati támogatással folytatódik a lakótelepi bérházak energetikai korszerűsítése. Mindennek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, a helyi védelemre javasolható területek jogi védettsége megvalósul, ezáltal a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek és a rehabilitált vízfolyások mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. Egészségügy A lakosság körében rendszeresek az intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, amelyek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Az egészségügyi ellátási információs rendszer kiépítésének köszönhetően létrejön az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció és a lakossági monitoring rendszer az ellátás színvonalának s hatékonyságának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók elérik az országos átlagot. Oktatás Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális felszereltsége megfelelő alapot jelent a minőségi neveléshez és képzéshez. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok elterjedésével, a vállalkozási ismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítésével a csökkenő létszámú tanulók érzelmi intelligenciája, problémamegoldó és adaptációs képessége magasabb az OECD-országok átlagánál. A középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete elsősorban a kistérségre terjed ki, a diákok száma stagnálást mutat. A szükséglet-orientált, magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas. Közművelődés A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és

97 színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani. A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények országos és nemzetközi hírneve erősödik, ami hozzájárul a város pozitív arculatának kialakulásához. Az éves rendezvényterv állandó struktúrával rendelkezik, a nagyobb események megszervezésére időben ütemezetten kerül sor. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság fokozatosan csökken a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok életminősége javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekszik. A gazdasági fejlődés okozta negatív hatásokra (szegények bevándorlása, szociális problémák térbeli koncentrációja stb.) a szociális intézményrendszer a kapcsolódó szférákkal együtt felkészül és megfelelően reagál. Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, a civil szervezetek, egyházak által nyújtott ellátások biztos szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer színvonala és hatékonysága javul, az ellátások jelentős részét a kliensek természetes környezetében biztosítják. Térségi szerepkör A város gazdasági-társadalmi agglomerációs gyűrűje még tovább bővül egyrészt a városi funkciók erősödése és koncentrációja, másrészt a kedvezőbb elérhetőségi viszonyok miatt. A környező településekkel szoros ágazati és feladat-ellátási együttműködések jönnek létre (pl. közigazgatási, közoktatási, szociális feladatmegosztás), amelyek kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményeznek. Várpalota regionális szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a két szomszédos nagyvárossal Székesfehérvárral és Veszprémmel. Nemzetközi szinten a város jelentősége egyfelől a nemzetközi vállalatok jelenléte, másfelől a tovább fokozódó nemzetközi és határon átnyúló együttműködéseknek köszönhetően megnő.

98 5 JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 5.1 ÁTFOGÓ CÉL Várpalota jövőképe, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a település társadalmi-gazdasági fejlesztésének stratégiai (hosszú és középtávú) céljai, a hozzájuk kapcsolódó rövid távú célok. Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiájának hosszú távú, átfogó célja a következő: Várpalota a Közép-dunántúli Régió élhető kisvárosa Az átfogó cél elérése szoros összhangban van a város 4 A város hosszútávú jövőképe fejezetben ismertetett jövőképének megvalósulásához, hiszen a jövőképben megfogalmazottak csak abban az esetben érhetők el, ha a középtávú tematikus célok, és az ezek által elérni kívánt átfogó cél is megvalósul. 5.2 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Az átfogó cél eléréséhez számos olyan társadalmi-gazdasági előfeltételnek kell teljesülnie, amelyek egyenkénti teljesítésének összeadódásából, az egymásra gyakorolt szinergikus hatásokból adódik az átfogó cél elérése. Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégiában a város azt az öt legfontosabb előfeltételt határozta meg ezek a város tematikus céljai, amelyek teljesülése középtávon reális lehetőség és egyben a legfontosabbak is az átfogó cél elérése érdekében. A fentiek alapján a város középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők: T1 Fejlett diverzifikált városi gazdaság T2 Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus T4 Minőségi városi közlekedés T5 Élhetővé tett lakóhelyek Az alábbiakban részletesen kifejtjük a középtávú tematikus célok tartalmát T1 Fejlett diverzifikált városi gazdaság Várpalota a Várpalotai kistérség legfejlettebb városi infrastruktúrájával rendelkező települése. Szolgáltatási potenciálja azonban jóval magasabb annál, mint amit ebből jelenleg kihasznál. A város kedvező közlekedési (M7-es autópálya közelsége, 8. sz. főút), valamint kedvező gazdaságföldrajzi fekvése (a város a Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési tengelyen fekszik) stratégiai adottság, amelynek kihasználása elsőrendű feladat a város számára. A város az 1900-as évek második felében az ország egyik legjelentősebb ipari városa volt. A

99 rendszerváltás után, az ipari hanyatlás következményeképpen a város gazdasága szintén jelentős visszaesésnek indult. Ezt a jelentős hanyatlást a mai napig nem heverte ki teljesen a város. Az elmúlt két évtizedben nem történtek meg (vagy csak elhalt kezdeményezésként jelentkeztek) azok a fejlesztések, a helyi gazdasági környezet olyan irányú kialakítása, amely lehetővé tette volna jelentős számú vállalkozás, vállalat Várpalotára települését. Mindemellett mind Székesfehérváron, mind Veszprémben megtelepedtek nagy multinacionális cégek, amelyek meglehetősen jól prosperálnak, ezáltal egyrészt jelentős számú munkalehetőséget biztosítanak a város, és a környező települések lakosainak, valamint jelentős mértékű adókkal gazdagítják a városi kasszát. Ennek következményeként mind Veszprém, de leginkább Székesfehérvár országos szinten is jelentős fejlettségre tett szert. A 2005-ben elkészült Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési pólusokat határoz meg az országban, amely pólusoknak regionális kihatást remél. Egyedül a Közép- Dunántúlon határoz meg úgynevezett fejlesztési tengelyt, a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengelyt. Várpalota ezen a tengelyen fekszik a két említett város között majdnem félúton. Ebből a földrajzi helyzetből automatikusan adódik a lehetőség, hogy a városnak erre a fejlesztési tengelyre mintegy felfűzve magát kell fejlesztenie a gazdaságát, figyelembe véve a tengely által nyújtott lehetőségeket és egyben a korlátokat is. A T1 Fejlett diverzifikált városi gazdaság cél eléréséhez a városnak vonzó gazdasági környezetet kell kialakítania. Részben fejleszteni szükséges a Várpalota Ipari Parkot, és más gazdasági területeket (például az Ipari terület városrész Ipari terület fejezet), továbbá szükséges egy tudatos és hosszú távú városi befektetés-ösztönzési program kialakítása is. A befektetés-ösztönzési programnak alapvetően két célcsoportja kell, hogy legyen; az egyik a Magyarországon még nem jelenlevő, de itt befektetni szándékozó nagy, multinacionális vállalatok, a másik pedig a hazai KKV szektor. A hazai KKV szektoron belül pedig az elsőszámú célközönséget azok a vállalkozások alkotják, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a székesfehérvári, veszprémi, vagy az újonnan Várpalotára települt nagyobb vállalkozások beszállítói hálózatának tagjai legyenek, illetve újonnan alakuló beszállítói hálózat esetén, hogy beszállítói hálózatot alkossanak T2 Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humán-erőforrás fejlesztési rendszer Ahhoz, hogy az átfogó cél, valamint a T1 Fejlett diverzifikált városi gazdaság középtávú tematikus cél teljesülhessen, szükséges, hogy az emberek megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek, és helyben, a Várpalotán megtelepedett vállalkozásoknál legyenek foglalkoztatva. Ennek eléréséhez a város második tematikus célként a következőt tűzte ki: T2 Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humán-erőforrás fejlesztési rendszer Mint az Várpalota Településfejlesztési Koncepciójában is szerepel, a gazdaság fejlődésének alapja az emberi erőforrás, valamint annak modern, a jelenlévő piaci vállalatok által igényelt szakismerete. Éppen ezért szükséges a helyi, esetenként elavult szakismerettel rendelkező munkaerő átképzése a jelenlegi és a jövőben várható piaci igényeknek megfelelően. Összhangba kell hozni a helyi, valamint a kistérségi munkaerő kínálatot a mindenkor aktuális munkaerő kereslettel, így biztosítható a munkanélküliség szintjének folyamatos minimalizálása. Az esélyegyenlőség jegyében, valamint a foglalkoztatottság növelése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a hagyományos esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) és egyéb hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának javítására. Mint a helyzetelemzésből is látható, Várpalotán a szakképzés igen magas minőségű, nem

100 csak kistérségi, hanem regionális vonzáskörzete van az itteni szakiskolának, sőt egyes szakmacsoportok esetében országos beiskolázással is bír. Bár az itten szakoktatás színvonala magas és naprakész, azonban nem feltétlenül fedik le a Várpalotán letelepedni szándékozó vállalkozások által igényelt szakismereteket. Éppen ezért szükséges olyan munkaerő-piaci monitoring rendszer felállítása, amely számítógépes adatbázis segítségével, a munkaügyi központ helyi kirendeltségével és a kistérségi munkaadókkal együttműködve képes a munkaerő-piaci trendek előrejelzésére, amely alapján lehetővé válik a munkaerő átképzése a gazdaság aktuális igényeihez igazodva, valamint az átképzett munkaerő állásba segítése. A munkaerő-piaci monitoring rendszer felállításával a munkaerőpiac igényeit az eddigieknél pontosabban meg lehet ismerni és előre lehet jelezni mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásokban; azonosítani lehet, hogy a munkáltatók milyen ismereteket, készségeket, attitűdöket várnak el az alkalmazottaktól. Az így szerzett információknak a visszacsatolása az oktatás rendszereibe eredményesebbé és hatékonyabbá teheti a képzés minden formáját (szakképzés, munkaerő-piaci képzés stb.) T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus Várpalota számos környezeti és építészeti értékkel rendelkezik, amelyek nincsenek kihasználva. A várostól északra fekszik a Bakony, délre tőle, a város határában tórendszer található, valamint a belvárosban található a két legmeghatározóbb idegenforgalmi látványosság, a Thury-vár, amely Közép-Európa legépebben megmaradt középkori vára, valamint a Zichy-kastély, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Hiányoznak azonban a turizmus alapját jelentő széles rétegeket vonzó, országos és nemzetközi ismertségű turisztikai attrakciók, valamint kereskedelmi szálláshelyeknek is híján van a város. A város már említett környezeti és építészeti értékei megfelelő alapot nyújtanak a széles réteget vonzó, minőségi turizmus megteremtésére. A fő cél az, hogy a turista ne csak átutazóban jelenjen meg Várpalotán, hanem több napot töltsön el a városban, vagy fedezze fel a környéket úgy, hogy mindeközben Várpalotán rendezi be a főhadiszállását. A fentiek fényében Várpalota harmadik középtávú tematikus célja a T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus. A cél elérése érdekében feltétlenül szükséges a már meglévő turisztikai attrakciók felújítása, bővítése, a modern turizmus igényeihez való igazítása, széles réteget vonzó programok szervezése, magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek kialakítása. A természeti adottságok jobb kihasználásával a természetkedvelő turisták több rétegét is meg lehet szólítani. A bakancsos turisták számára kistérségi összefogással többnapos természetjáró és a helyi szokásokat, jellegzetességeket megismertető programok állíthatók össze. A vízpartot kedvelők számára főleg a vízisportot kedvelőknek a vonzerőt pedig a város déli határában elterülő tavak turisztikai célú kihasználása jelentheti T4 Minőségi városi közlekedés Várpalota közútjai viszonylagosan megfelelő kiépítettségűek, azonban mint a városi helyzetelemzés Közlekedés, közösségi közlekedés fejezetéből is látszik igen rossz állapotúk. Az elmúlt évek során anyagi források hiányában nagyrészt csak az átmeneti, olcsóbb megoldást jelentő kátyúzások történtek a városban, így számos út mára feltétlenül teljes felújításra szorul. Az utak mellett szintén felújításra szorul a városi járdák nagy része is, amelyek szintén leromlott állapotban vannak. Továbbá hiányoznak a városból a kerékpár utak is. A várost keresztül hasító 8. számú főúton hatalmas átmenő forgalom zajlik, amely szinte szó

101 szerint ketté vágja a város északi és déli részét. A Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi út megépítésével az átmenő forgalom kikerül a városból, így lehetőség van a városi közlekedés gyökeres megújítására. A fentiek tükrében a város negyedik középtávú tematikus célja a T4 Minőségi városi közlekedés feltételeinek megteremtése. A cél elérése több részből áll egyrészt szükséges a jelenleg leromlott állapotban lévő utak és járdák teljeskörű felújítása, másrészt pedig mivel a belváros és a történelmi telekstruktúrát és épületállományt őrző alsóváros rehabilitációja csak a közlekedési infrastruktúra rendezésével oldható meg, így szükséges a város teljes közlekedési infrastruktúrájának újragondolása, újraszervezése. Kiemelt városszerkezeti jelentőségű a belvárost körbefogó, tehermentesítő szerepet is betöltő belső gyűrű kialakítása, melynek keleti, déli szakasza a Hétvezér és Dankó Pista utcák között az egykori bánya területén építhető ki. Az útszakasz megépítésével, a Gárdonyi Géza és Kossuth Lajos utcák felfűzésével, a Bányabekötő út déli szakaszának átrendezésével új városrész fejlődése indulhat meg. A gyűrű a Fehérvári út, Hétvezér utca csomópontjában csatlakozik a 8-as főút jelenlegi vonalához. A vasútállomás és a belváros közötti kapcsolatok a város működésében jelenleg másodlagosak. A javaslatterv a városi autóbusz pályaudvar Bakony Volán telephelyre költöztetésével olyan funkcionális kapcsolatrendszert dolgoz ki, amely megoldja a Vasútállomás és a városközpont közötti gyalogos összekötést. A tervek szerint a Kövespatak nyomvonala mellett vezetve kialakításra kerül egy karakteres zöldfelületi gyalogos tengely, amely felfűzi a tömegközlekedési célpontokat. A gyalogos forgalom teljesen elválik a rendezett gépjármű forgalomtól és helyet biztosít városi kerékpárút kialakítására is. A tervezett autóbusz pályaudvar mint csomópont szerepel, ahonnan újabb gyalogoskerékpáros tengely indul a zöldfelületi, szabadidős funkciókkal feltöltődő Grábler-tó és környéke felé T5 Élhetővé tett lakóhelyek Várpalotán számos lakótelep épült ki az 1900-as években, amelyek mára jelentős mértékben leromlott állapotban vannak. Mint a városrészek helyzetelemzéseinek Városszerkezet és épületállomány fejezeteiben is megjelenik, a városrészek épületállományai főleg a lakótelepi épületállományok jelentős és sürgős felújításra szorulnak. Az épületek mellett a szükséges a lakóépületek környékének felújítása is, zöldfelületek telepítése, játszóterek, pihenőparkok kialakítása, valamint további feladatként jelentkezik a megfelelő számú parkolóhely biztosítása a lakók számára a lakásukhoz közeli helyen. Így Várpalota ötödik középtávú céljaként a T5 Élhetővé tett lakóhelyek tematikus cél került meghatározásra.

102 5.3 AZ EGYES VÁROSRÉSZEK RÖVID TÁVÚ CÉLJAI A városrészek rövid távú, 2-3 éves időtartamra szóló céljainak kijelölése az egyes városrészek átfogó gazdasági-társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT elemzés alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, illetve adott esetben egyes funkciók háttérbe szorítására van szükség ahhoz, hogy biztosított legyen a város kiegyenlített gazdasági, társadalmi és területi fejlődése. 9. táblázat: Várpalota városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatások Lakó Város(rész) központ Belváros Tési-domb Felsőváros Inkám Kertváros Inota Készenlétilakótelep Ipari terület Jelmagyarázat: Fejlesztendő funkció Háttérbe szorítandó funkció

103 5.3.1 Belváros: V1 Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal A Belváros városrésznek két, egymáshoz szorosan kapcsolódó cél került definiálásra. Mint a helyzetelemzés 2.2 Gazdaság fejezetéből is látszik, a város turizmusa marginálisnak mondható, és ezt a kevés számú turistát is inkább az egynapos és a Bakony közelségének köszönhetően a bakancsos turisták alkotják. A város adottságai azonban ennél jóval nagyobb volumenű turizmus kialakítását teszik lehetővé egyrészt a természeti, másrészt pedig az épített látnivalók sokaságából kifolyólag. A Belváros városrészt tekintve pedig elmondható, hogy Várpalotán a Belvárosban található a város két legfontosabb épített idegenforgalmi látnivalója, a Thury-vár és a Zichy-kastély. Ezen kívül számos templom, kiállítás található a városrészben. Éppen e sokszínű turisztikai attrakcióra építve a Belváros városrész egyik célja a Belvárost Várpalota turisztikai központjává tenni. Megteremteni azokat a feltételeket mind infrastrukturálisan, mind a látnivalók minősége, mind pedig a programok mennyisége és minősége terén, amelyek alapját képezhetik a minőségi turizmus megteremtésének Várpalotán. Jelenleg Várpalota belvárosa nem alkalmas arra, hogy betöltse azt a klasszikus városközponti szerepet, ahol a városlakók és a turisták is tartalmasan el tudják tölteni szabadidejüket. Jelenleg nincs meg a lehetőség arra, hogy a Belváros közösségi térként működjön, ahol az emberek összegyűlnek, pihennek, szórakoznak, hiszen nincsenek meg azok a terek, parkok, kávézók, éttermek, amelyek ezt lehetővé tennék. Éppen ezért a városrész másik célja, amely szorosan kapcsolódik az előzőhöz, egy valódi, klasszikus értelemben vett városközpont kialakítása, valamint a klasszikus városi funkciók megerősítése. A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szálláshelyfejlesztés Közterek kialakítása, megújítása Épületek állagmegóvása Tési-domb: V2 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése A városrészben részben hagyományos építésű 3 szintes, részben pedig az es években, iparosított technológiával épült többszintes lakóházak találhatók. Mint a városrészi helyzetelemzés Tési- domb fejezetéből is látható, a Tési-domb városrész lakóépületeinek a nagy része leromlott állapotú és felújításra szorul. Amint a városrészi helyzetelemzésben is megjelenik, bár a városrész egészére vonatkozó társadalmi statisztikai mutatók nem rosszabbak a város egészének mutatóinál, sőt számos mutató esetében még jobbak is, azonban a Tési-domb városrész egy részében kifejezetten leszakadó rétegek élnek, akik hosszú távon magukkal húzhatják az egész városrészt, így ezen rétegek leszakadásának megelőzése mindenképpen szükséges. A Tési-domb városrész fentiek alapján meghatározott célja a városrész épületeinek megállított állagromlása, és a városrész leszakadásának megelőzése.

104 A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Lakóépületek felújítása Közterek megújítása Parkolóhelyek kialakítása Úthálózat, járdák felújítása Játszóterek kialakítása, felújítása ESZA típusú beavatkozások a hátrányos helyzetű lakosság részére Felsőváros: V3 Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése A Felsőváros városrész régebben önálló településként, faluként funkcionált, a falusi élet minden velejárójával együtt. A városrész építészetileg ma is falusias jellegű. Mivel az 5.2 Középtávú tematikus célok fejezet T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus közép távú tematikus cél alatt kifejtésre került, a város az adottságaira alapozva minőségi, célcsoportként széles réteget megszólító idegenforgalmat kíván megteremteni a városban, amelynek egyik pillérét alkotja a falusi jellegű turizmus. Mivel a Felsőváros városrész a fent leírtak szerint alapvetően falusi jellegű, így szinte automatikusan adja magát a falusi turizmus megteremtésének célja. A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Falusi szálláshelyek kialakítása Falusi turizmushoz kapcsolódó attrakciók megteremtése Inkám: V4 A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése A város közösségi élete jelenleg nem tekinthető jelentősnek, viszont igény mutatkozik a városlakók részéről, hogy legyenek olyan létesítmények, programok, ahol és amelyeken a városlakók összegyűlhetnek, közösen és tartalmasan eltölthetik szabadidejüket, miközben az egymás közötti kapcsolatok is elmélyülnek, és eközben a helyi szerveződésű civilszférát alkotó szervezetek is hatásosan képesek működni. Mivel az Inkám városrészben adottak a lehetőségek egy ifjúsági központ kialakítására, továbbá az iskola mögötti terület alkalmas a már meglévő sportközpont bővítésére a meglevő felújítása mellett, így a városrész céljaként a helyi és a városi közösségi élet fejlesztése került meghatározásra. Továbbá a megemlítendő, hogy a városrész útjai jelenleg leromlott állapotúak, feltétlenül felújításra szorulnak, így ahhoz, hogy a városrész a városi civilszféra és az általa szervezett rendezvények valódi központjává váljon, ahhoz szükséges, hogy megfelelően megközelíthető legyen akár gépjárművel, akár gyalogosan, akár tömegközlekedéssel, így szükséges a leromlott állapotú utak és járdák felújítása is. A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Ifjúsági civil szervezetek támogatása (ifjúsági ház létesítése)

105 Sportközpont felújítása és bővítése A városrész északi részének infrastruktúra fejlesztése A városrész útjainak, járdáinak felújítása Kertváros: V5 A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat A Kertváros városrész jelenleg teljes mértékben kiépültnek tekinthető, a közeljövőben központi fejlesztést nem igényel. Pusztán a városrész déli határában található olyan tömb, amely a 2001-es KSH Népszámlálás adatok alapján megközelíti a szegregátumnak minősülő területek mutatóit, azonban az elmúlt 7 évben ezen a területen is változás volt tapasztalható. Mindenesetre a városnak erre a területre külön figyelmet kell fordítani, megakadályozandó a terület valódi szegregálódását. Erre a város jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia 14.2 Anti- szegregációs program fejezetében készített akcióprogramot. A városrészben részben a gyorsütemű bővülés miatt egyedül az utak és járdák állapotának javítása szükséges rövidtávon. Ugyanis számos új utcában jelenleg nem találhatók aszfaltozott utak, valamint a meglevő aszfaltozott utak állapota is hasonlóan a város nagy részének útjaihoz rossz állapotúak, felújítást igényelnek. Az új aszfaltozott utak építése, valamint a régiek felújítása mellett természetesen szükséges a megfelelő gyalogosközlekedést biztosító járdák építése, valamint felújítása is. Ezek alapján a városrész rövid távú célja, hogy fenntartsa a jelenlegi kiépítettségi szintet, és továbbfejlessze a városrész közúthálózatát. A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Úthálózat és járdák felújítása Utak pormentesítése, kapcsolódó járdák építése Inota: V6 Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók Várpalota Inota városrésze régebben önálló faluként működött, így építészetére is a falusias vonások jellemzők. Mivel a városrész némileg kiesik a városszövetből, így szükséges, hogy az itt lakók helyben igénybe tudjanak venni szolgáltatásokat, helyben tudják erősíteni inotai elkötelezettségüket, így szükséges egy faluközpont jellegű közösségi centrum kialakítása Inotán. Másrészt a város T3 Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus tematikus céljának eléréséhez ideális helyszínt nyújt a falusias jellegű városrész, ahol lehetőség van helytörténeti központ kialakítására és vendéglátó funkciók meghonosítására. A fentiekből következően a városrész rövid távú céljaként a közösségi és a vendéglátó funkciók megerősítése jelölhető meg. Mint Várpalota városrészeinek többségében, az utak állapota Inotán is felújításra szorul, így a város rövidtávon meg kívánja oldani a legrosszabb állapotban levő utak felújítását is. A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Faluközpont, közösségi központ kialakítása Vendéglátó funkciók letelepítése, megerősítése

106 Úthálózat és járdák felújítása Készenléti-lakótelep: V7 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése A Készenléti-lakótelep az 1950-es években épült az egykori Alumíniumkohóban dolgozó munkások és családjaik számára. A lakótelep fizikailag teljesen kiesik a városi szövetből, így elhelyezkedéséből adódóan is hátrányos helyzet jellemzi. Jellemzője a lakótelepnek, hogy dombra épült, mely domb folyamatos mozgásban van. A lakótelep házainak többsége kohósalakból épült, amely kevéssé áll ellen a talajmozgásnak. Ennek következményeképpen a lakótelep házainak nagy része mára statikailag is megromlott, nem teljesen biztonságos. A statikailag legveszélyesebbnek minősített házak szerkezete külső, acélpántos megerősítést kapott, amely ideiglenesen megóvja ezen házakat az összeomlástól, azonban hosszú távon más, gyökeres megújulást eredményező megoldások szükségesek. További problémát okoz, hogy mint a városrészi helyzetelemzés Készenléti lakótelep fejezetéből is láttuk a városrész gazdasági szerepe nem jelentős, ráadásul a lakosság szükségleteit kielégíteni képes szolgáltatások is hiányoznak a városrészből. A lakások állapotának és a hiányzó szolgáltatások következtében a Készenléti-telep ingatlanárai is fokozatosan elmaradnak a város más részének ingatlanáraitól, az itteni lakások fokozatosan elértéktelenednek, ami már középtávon is maga után vonhatja a lakosság kicserélődését; az alacsonyabb jövedelmi helyzetű lakosság idevándorlását, aminek következményeképpen hosszú távon valószínűsíthető a városrész leszakadása Várpalota többi részétől. Ezért a Készenléti-lakótelep városrész célja a következőképp definiálható: a városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Lakóépületek felújítása Közterek megújítása Vállalkozások vonzása a lakótelepre ESZA típusú beavatkozások a hátrányos helyzetű, leszakadó félben levő lakosság részére Ipari terület: V8 Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások A vasútállomás környékének fejlődését az 1886-tól meginduló és az 1930-as évektől egyértelműen fellendülőben lévő palotai szénbányászat határozta meg. Az S-I. bánya az 1980-as évek végéig működött egyre kisebb termeléssel. A bányaüzem a Grábler-tóig húzódik, de az alábányászott területek jóval túlnyúlnak a városi beépített területek felé is. Az 1990-es években, a felszámolódó S-I. bánya helyére kisebb nagyobb vállalkozások költöztek, a bányaingatlan szétdarabolódott. A jellemző területhasználatból kiindulva a területre a rendezési tervek folyamatosan ipari tevékenységet határoznak meg. A terjengős méretű ingatlanokon a meglévő csarnokok igénybevételével különböző gazdasági társaságok működnek. Az utóbbi években megindult a leamortizálódott épületállomány bontása, aktuálissá vált a terület rendezésének igénye.

107 Mint látható, a terület jelentős barnamezőt képvisel a városi szövetbe ágyazva, amelynek rehabilitálása, élettel való újratöltése elengedhetetlenül szükséges. Ahhoz azonban, hogy a terület újra életre kapjon, és szervesen részt vegyen a város mindennapi életében, feltétlenül szükséges, hogy a terület ne legyen elvágva a történelmi belvárostól hiszen nincs tőle nagy távolságra. Éppen ezért kiemelt városszerkezeti jelentőségű a belvárost körbefogó, tehermentesítő szerepet is betöltő belső gyűrű kialakítása, melynek keleti, déli szakasza a Hétvezér és Dankó Pista utcák között az egykori bánya területén építhető ki. Az útszakasz megépítésével, a Gárdonyi Géza és Kossuth Lajos utcák felfűzésével, a Bányabekötő út déli szakaszának átrendezésével új városrész fejlődése indulhat meg a jelenlegi barnamezős területen. A gyűrű a Fehérvári út, Hétvezér utca csomópontjában csatlakozik a 8-as főút jelenlegi vonalához. Mivel a terület alapvetően ipari jellegű, és a helyi termelő KKV-k nagy része ezen a területen székel, ebből következően, a városrész célját, a következőképpen lehet meghatározni: rehabilitálni kell a városrész jelentős részét kitevő barnamezős területet, és meg kell erősíteni a helyi (javarészt a városrészben székhellyel bíró) kisés középvállalkozásokat, hogy azok dinamikus fejlődési pályára tudjanak lépni, ezáltal hozzájárulva Várpalota gazdaságának növekedéséhez, erősödéséhez. A kitűzött célok az alábbi prioritások mentén kerülnek megvalósításra: Barnamezős terület rehabilitációja Területrendezés, parkosítás A városrész hozzácsatolása a Belvároshoz az úthálózat fejlesztésével Kis- és középvállalkozások támogatása (inkubátorház kialakítása, a helyi KKV-k működésének és megerősödésének elősegítése)

108 24. ábra: Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiájának háromszintű célrendszere Átfogó cél Várpalota a Közép-dunántúli Régió élhető kisvárosa Tematikus célok T1: Fejlett, diverzifikált városi gazdaság T2: Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer T3: Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus T4: Minőségi városi közlekedés T5: Élhetővé tett lakóhelyek Városrészi célok V1: Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal V2: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V3: Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése V4: A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése V5: A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat V6: Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók V7: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V8: Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások

109 6 A STRATÉGIA KONZISZTENCIÁJA, KOHERENCIÁJA 6.1 A STRATÉGIA KONZISZTENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA A célrendszer illeszkedése Várpalota településfejlesztési koncepciójához Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerének kialakítása során nagy mértékben építettünk a város 2007-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepciójára. A két dokumentum célrendszerében az átfedések igen jelentősek, csupán kis mértékű eltérés mutatkozik a két célrendszer között, amely elsősorban a városi közlekedés önálló célként való megjelenésében mutatkozik meg. Ez a Településfejlesztési Koncepció keretében a városkép általános fejlesztésének célja alá tartozott, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában viszont erőteljesebben jelenítettük meg fontossága miatt, egy önálló célként megjelenítve. Mivel a településfejlesztési koncepcióban nem található részletes helyzetelemzés, csak egy egyoldalas statisztikai adatokat tartalmazó rövid összefoglaló helyzetleírás a városról, így az IVS helyzetelemzése és a településfejlesztési koncepció helyzetelemzése közötti illeszkedés részletes vizsgálata nem lehetséges. Az azonban elmondható, hogy a két dokumentumban az helyzetleíró adatok egyezést mutatnak. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Várpalota Településfejlesztési Koncepciója célrendszere közötti kapcsolatot a következő táblázat mutatja be:

110 Integrált Városfejlesztési Stratégia Átfogó cél Várpalota a Közép-dunántúli Régió élhető kisvárosa Tematikus célok Fejlett, diverzifikált városi gazdaság Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humán-erőforrás fejlesztési rendszer Kialakult, széles réteget vonzó minőségi turizmus Minőségi városi közlekedés Élhetővé tett lakóhelyek Városrészi célok Belváros: Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal Tési-domb: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Kertváros: A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, valamint továbbfejlesztett közúthálózat Ipartelep: Megerősödött helyi vállalkozások (KKV-k) Felsőváros: Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése Inkám: A városrész közösségi életének fejlesztése Inota: Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók Készenléti Lakótelep: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Várpalota Településfejlesztési Koncepciója Átfogó cél Teljes mértékben megvalósult gazdasági szerkezetátalakulás Várpalotán, jelentős idegenforgalom, valamint megerősödött kistérségi centrum szerepkörhöz szükséges funkciók, ami jelentős mértékben hozzájárul a lakosság életminőségének folyamatos emeléséhez Prioritások Gazdasági szerkezetátalakítás, versenyképes városi gazdaság kialakítása Humánerőforrás-fejlesztés Idegenforgalmi vonzerőfejlesztés Megújult városkép, megerősödött kistérségi centrumszerep Megújult városkép, megerősödött kistérségi centrumszerep A városrészekhez kapcsolódó intézkedések Turisztikai kínálat bővítése Szálláshely-kapacitás bővítése Térségmarketing Modern, rendezett településközpont kialakítása Modern helyi közigazgatás kialakítása, közszolgáltatások korszerűsítése Leromlott, vagy leromlással fenyegetett városi területek rehabilitációja Úthálózat fejlesztése, felújítása Leromlott, vagy leromlással fenyegetett városi területek rehabilitációja Úthálózat fejlesztése, felújítása Vonzó gazdasági környezet kialakítása Kis- és középvállalkozások fejlesztése Turisztikai kínálat bővítése Szálláshely-kapacitás bővítése Térségmarketing Hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerőpiaci esélyeinek növelése Turisztikai kínálat bővítése Szálláshely-kapacitás bővítése Térségmarketing Leromlott, vagy leromlással fenyegetett városi területek rehabilitációja Úthálózat fejlesztése, felújítása

111 6.1.2 A célrendszer illeszkedése Várpalota településrendezési tervéhez A településrendezési tervhez való illeszkedés során azt vizsgáljuk, hogy szükséges-e a hatályban lévő településrendezési terv módosítása annak érdekében, hogy a városrészekre kitűzött célok, az azokon tervezett projektek a szabályozási környezettel összhangban legyenek. Városrészi cél Fejlesztések Jelenlegi területbesorolás Jövőbeni területbesorolás Településrendezési tervmódosítás szükséges-e Belváros Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal Tési-domb Épület és köztér rehabilitáció Vk, Ln, Vt, Köu Vk, Ln, Vt, Köu Nem Vár felújítása Vk Vk Nem Táncsics utca és főtér sétálóutcává alakítása Skatepark (sportlétesítmény) kialakítása Kastélydomb u. kiszélesítése Köu Vk Igen Ln Ln Nem Köu, Ln Köu Igen Parkolók kialakítása Ln Ln Nem A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Lakóházak homlokzati felújítása, tetőfelújítása Ln Ln Nem Járdafelújítások Köu Köu Nem Skatepark (sportlétesítmény) kialakítása Sportpálya létesítése a keleti részen Útátkötés kialakítása az Erdődy Pálffy u. és az Árpád u. között Ln Ln Nem Z Z Nem Köu, Ln Köu, Köu Igen Kertváros A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, valamint továbbfejlesztett közúthálózat Utak fejlesztése Köu Köu Nem Felsőváros Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése Falusi szálláshelyek kialakítása Épületek, utak felújítása Lke Lke Nem Lke, Köu Lke, Köu Nem

112 Városrészi cél Fejlesztések Jelenlegi területbesorolás Jövőbeni területbesorolás Településrendezési tervmódosítás szükséges-e Inkám A városrész közösségi életének fejlesztése Inota Megerősödött közösségi, vendéglátó és helytörténeti funkciók Készenléti lakótelep A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Ipari terület Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások Alsó-Inkám üzletközpont fejlesztése Szabolcska és Inota közötti lakóparkfejlesztés Faluközpont kialakítása Vízimalomnál közösségi központ kialakítása Vállalkozások betelepítése Tavak mellett környezetbarát üzemek letelepítése Barnamezős terület rehabilitációja, funkcióváltása Gksz, Z Gksz Igen Lk, Lke, Köu Lk, Lke, Köu Nem Lke Lke Nem Lf Lf Nem Gksz, Gip Gksz, Gip Nem Má, Üh, Z, Kb Gksz, Gip Igen Gip, Gksz, Ksp Vt, Vk, Z Igen Jelmagyarázat: Ln Nagyvárosi lakóterület Lk Kisvárosi lakóterület Lke Kertvárosi lakóterület Lf Falusias lakóterület Vk Központi vegyes terület Vt Településközpont vegyes terület Gip Ipari terület Gksz Gazdasági szolgáltató terület Köu Közúti közlekedési terület Má Általános mezőgazdasági terület Z Zöldterület Eg Gazdasági erdő Ev - Véderdő Üh Hétvégiházas üdülőterület

113 Kb Különleges bányaterület Ksp Sport terület A táblázatból látható, hogy a célokhoz kapcsolódó fejlesztések zöme összhangban van a jelenlegi terület-beosztásokkal. Területátminősítés csupán néhány helyen szükséges, mint a Belvárosban a Táncsics utca sétálóutcává alakításánál, a Tési-dombon a Kastély u. kiszélesítésénél, az Erdődy Pállfy u. és az Árpád u. közötti útátkötés kialakításánál, az Inkámban az Alsó-Inkám Üzletközpont kialakításánál, az Ipari területen a környezetbarát üzemek letelepítése esetén, valamint a barnamezős rehabilitációt követő funkcióváltásnál.

114 6.2 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA A tematikus célok és a városrészi célok közötti kapcsolatok A városrészi célok és a tematikus célok közötti koherenciát legjobban azzal lehet mérni, ha megvizsgáljuk, hogy az egyes városrészi célok hogyan és mennyire járulnak hozzá a tematikus célkitűzések eléréséhez. Ezt az alábbi táblázatban ismertetjük bemutatva, hogy melyik városrészi cél melyik tematikus cél eléréséhez és mennyire járul hozzá. 10. táblázat: A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához T1. Fejlett, diverzifikált városi gazdaság T2. Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humán-erőforrás fejlesztési rendszer T3. Kialakult, széles réteget vonzó turizmus T4. Minőségi városi közlekedés T5. Élhetővé tett lakóhelyek V1. Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal V2. A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V1 T1 V1 T2 V1 T3 V1 T4 V1 T5 V2 T1 V2 T2 V2 T3 V2 T4 V2 T5 V3. Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése V3 T1 V3 T2 V3 T3 V3 T4 V3 T5 V4. A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése V5. A városrész kiépítettségi szintéjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat V4 T1 V4 T2 V4 T3 V4 T4 V4 T5 V5 T1 V5 T2 V5 T3 V5 T4 V5 T5 V6. Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók V6 T1 V6 T2 V6 T3 V6 T4 V6 T5 V7. A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V8. Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások V7 T1 V7 T2 V7 T4 V7 T4 V7 T5 V8 T1 V8 T2 V8 T4 V8 T4 V8 T5 Jelmagyarázat (városrészi célok hozzájárulásának mértéke) erős Közepes gyenge

115 6.3 VÁROSRÉSZI CÉLOK EGYMÁSRA HATÁSA Az alábbi 11. táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes 2-3 éves távlatban megfogalmazott városrészi célok hogyan és milyen mértékben hatnak egymásra. A táblázatból kirajzolódó összefüggéseket három csoportba lehet sorolni: Egyrészt a Belváros mint városközpont számára kijelölt cél az egész városra nagymértékű kihatással van. Az itt végrehajtott fejlesztések, beavatkozásoknak az összes városrész fejlődésére viszonylagosan erős ráhatása van. Ennek oka pedig, hogy a Belvárosban található a városközponti funkciók nagy része. Itt található a város közösségi, kulturális, társadalmi életének a súlypontja, a közszféra feladatellátásának jelentős része, valamint a városban található szolgáltatások jó része is. Láthatjuk, hogy a Belvárosban megvalósuló fejlesztések hatása térbeli értelemben véve is középről mintegy kisugárzik az összes többi városrész irányába. Visszafelé már nem igaz ez a folyamat. Az egyes városrészek számára kijelölt célok megvalósulása már jóval kevéssé, vagy egyáltalán nem hat a távolabbi városrészek céljainak elérésére, általában csak a szomszédos városrészek céljainak elérésére van jelentősebb hatással. Kivételt jelent ez alól a Készenléti-lakótelep, amely fizikailag is annyira távol esik a város többi részétől, hogy ott rövidtávon a városrészi cél elérése leginkább csak a zárványosodás folyamatának megakadályozását eredményezheti. Így a Készenléti-lakótelep céljának elérése alapvetően nincs hatással a többi városrész céljainak elérésére. Mint már az előző pontban is említettük a Készenléti-lakótelep kivételével az egymással szomszédos városrészek céljai jobban hatnak egymásra mint egymástól távolabbi városrészek céljai, azonban a legtöbb esetben legalább középes erősségű hatással vannak egymásra a távolabbi városrészek céljai is.

116 11. táblázat: Várpalota városrészi céljainak egymásra hatása V1. Belváros: Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal V2. Tési-domb: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V3. Felsőváros: Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése V4. Inkám: A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése V5 Kertváros: A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, valamint továbbfejlesztett közúthálózat V6. Inota: Megerősödött közösségi, vendéglátó funkciók V7. Készenléti-lakótelep: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V8. Ipari terület: Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások V1. Belváros: Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal V2. Tési-domb: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V3. Felsőváros: Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése V4. Inkám: A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése V5. Kertváros: A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, valamint továbbfejlesztett közúthálózat V6. Inota: Megerősödött közösségi, vendéglátó funkciók V7. Készenlétilakótelep: A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése V8. Ipari terület: Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások V1 V2 V1 V3 V1 V4 V1 V5 V1 V6 V1 V7 V1 V8 V2 V1 V2 V3 V2 V4 V2 V5 V2 V6 V2 V7 V2 V8 V3 V1 V3 V2 V3 V4 V3 V5 V3 V6 V3 V7 V3 V8 V4 V1 V4 V2 V4 V3 V4 V5 V4 V6 V4 V7 V4 V8 V5 V1 V5 V2 V5 V3 V5 V4 V5 V6 V5 V7 V5 V8- V6 V1 V6 V2 V6 V3 V6 V4 V6 V5 V6 V7 V6 V8 V7 V1 V7 V2 V7 V3 V7 V4 V7 V5 V7 V6 V7 V8 V8 V1 V8 V2 V8 V3 V8 V4 V8 V5 V8 V6 V8 V7 Jelmagyarázat: Gyenge hatás Közepes hatás Erős hatás

117 6.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK KOMPENZÁLÁSA A Várpalota Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok környezeti hatásait, azok hatásviselőit, valamint az esetleges negatív környezeti hatások kompenzálásának módozatait az alábbi táblázat foglalja össze. A táblázatot követően környezeti elemenként szövegesen összefoglalásra kerülnek az IVS-ben foglalt fejlesztések megvalósítása által kifejtett környezeti hatások. Városrészi cél és fejlesztési akciói Lehetséges környezeti kockázat Hatásviselő Kompenzálási lehetőség Belváros V1 Kialakult városi és turisztikai központ, megerősödött városi funkciókkal Turisztikai attrakciók fejlesztése A turisztikai attrakciók fejlesztésének célja nagyobb látogatószám elérése a területen, amely területre nézve és időben koncentráltabb környezeti terhelést ró a városra. A városba érkező turisták nagyobb mértékű gépkocsi forgalmat generálnak, amely a levegőszennyezés mértékét növelheti. Nagyobb mennyiségű hulladék keletkezése. Talaj, levegő, víz, ember A látogatószámnak megfelelő nagyobb teherbírást is kiszolgáló infrastruktúra-hálózat fejlesztése. Átgondolt a fejlesztési célon alapuló a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe vevő közlekedésfejlesztési koncepció készítése. Tömegközlekedés és kerékpárút-hálózat fejlesztése. A gépkocsik részére a belvárost körülölelő külsőbb területeken, több ponton kedvező áron (akár ingyenesen) igénybe vehető P+R parkolók kialakítása. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az érintett területeken. Épületek állagmegóvása A szálláshelyek fejlesztése, az épületek állagmegóvás a meglévő Épített környezet Célszerű olyan feltételeket szabni, hogy ahol lehet előnyben

118 Városrészi cél és fejlesztési akciói Lehetséges környezeti kockázat Hatásviselő Kompenzálási lehetőség Szálláshelyfejlesztés épületállomány felújítását és új épületek létrehozását jelenti, amely a településképre bizonytalan kihatással járhat. kell részesíteni a szálláshely bővítés során a régi (műemléki, műemlék jellegű) ingatlanok felújítását, az új beruházásokkal szemben. Az új beruházásoknál figyelembe kell venni a kialakult városkép megőrzendő jellegzetességeit. Közterek kialakítása, megújítása A zöldfelületek növekedése nem jelent környezeti kockázatot. Épített környezet Tési-domb V2 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Lakóépületek felújítása Parkolóhelyek kialakítása Úthálózat, járdák felújítása Játszóterek kialakítása, felújítása Közterek megújítása ESZA típusú beavatkozások a hátrányos helyzetű lakosság részére Az energiahatékonyságot nem alkalmazó épület-felújítások esetén romló környezetállapot. Légszennyező anyagok mértékének növekedése a városrészen belül. A zöldfelületek növekedése nem jelent környezeti kockázatot. A közösségépítő tevékenységek nem jelentenek környezeti kockázatot. Épített környezet Levegő, ember, talaj Épített környezet, talaj Ember Megújuló energiaforrások lehetőség szerinti alkalmazása, energiahatékonyságot szolgáló beruházások megvalósítása. Nagyobb mértékű zöldfelületek kialakítása. Az utak mentén kombinált fa- és bokorsorok telepítése. Felsőváros: V3 Falusi jellegű turizmus alapjainak megteremtése Falusi szálláshelyek kialakítása Falusi turizmushoz kapcsolódó Túlzott mértékű fejlesztés. A szálláshelyek kialakításkor nem veszik figyelembe a helyi Épített környezet, ember Szálláshely igény felmérése, a kialakított szállásférőhelyek hosszú távú fenntarthatósága

119 Városrészi cél és fejlesztési akciói Lehetséges környezeti kockázat Hatásviselő Kompenzálási lehetőség attrakciók megteremtése építészeti sajátosságokat és nem fejlesztik kellő mértékben infrastruktúrát. A hagyományos településszerkezet sérülése. érdekében. Minőségi szolgáltatást nyújtó magas színvonalú, az épített és természeti értékek megőrzését figyelembe vevő szálláshelyek kialakítása Inkám: V4 A városrész és egyben a város közösségi életének fejlesztése Ifjúsági civil szervezetek támogatása (ifjúsági ház létesítése) A közösségépítő tevékenységek nem jelentenek környezeti kockázatot. Ember Sportközpont felújítása és bővítése Megnövekedő befogadó képesség által nagyobb látogatólétszám vonzása, ahol az infrastruktúra fejlesztés elmaradása jelenthet kockázatot. Növekvő hulladéktermelés. Talaj, víz, épített környezet A megnövekedett befogadó mérethez igazodó infrastruktúrafejlesztés. A hulladékkeletkezés megelőzése a fogyasztása során, szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. A beépített terület mértéke nő, a potenciális zöldfelület mértéke csökken. A központ környezetében nagyobb mértékű zöldfelület létesítése, kertépítészeti tervezése. A városrész északi részének infrastruktúra fejlesztése. A városrész útjainak, járdáinak felújítása Az útfelújítások kapcsán zöldfelületek mértékének csökkenése lehetséges. Levegő, ember, épített környezet, talaj Nagyobb mértékű zöldfelületek kialakítása. Az utak mentén kombinált fa- és bokorsorok telepítése. Kertváros: V5 A városrész kiépítettségi szintjének fenntartása, továbbfejlesztett közúthálózat Úthálózat és járdák felújítása Utak pormentesítése, kapcsolódó járdák építése Az útfelújítások kapcsán zöldfelületek mértékének csökkenése lehetséges. Levegő, ember, épített környezet, talaj Nagyobb mértékű zöldfelületek kialakítása. Az utak mentén kombinált fa- és bokorsorok telepítése.

120 Városrészi cél és fejlesztési akciói Lehetséges környezeti kockázat Hatásviselő Kompenzálási lehetőség Inota: V6 Megerősödött közösségi és vendéglátó funkciók Faluközpont, közösségi központ kialakítása. Vendéglátó funkciók letelepítése, megerősítése Úthálózat és járdák felújítása Megnövekvő látogató létszámmal jelentősen növekvő környezetterhelés, gépkocsik számának növekedése, nagy mennyiségű hulladék keletkezése, levegőszennyezés növekedése. Az útfelújítások kapcsán zöldfelületek mértékének csökkenése lehetséges. Építette környezet, talaj, víz, levegő, ember Levegő, ember, épített környezet, talaj Készenléti-lakótelep: V7 A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése Átgondolt várostervezés. Zöldfelületek mértékének növelése, közlekedési és szennyvízkezelő infrastruktúra fejlesztése. Nagyobb mértékű zöldfelületek kialakítása. Az utak mentén kombinált fa- és bokorsorok telepítése. Lakóépületek felújítása Közterek megújítása Vállalkozások vonzása a lakótelepre ESZA típusú beavatkozások a hátrányos helyzetű, leszakadó félben levő lakosság részére Az energiahatékonyságot nem alkalmazó épület-felújítások esetén romló környezetállapot. A zöldfelületek növekedése nem jelent környezeti kockázatot. Épített környezet Épített környezet, talaj A közösségépítő tevékenységek nem jelentenek környezeti kockázatot. Ember Megújuló energiaforrások lehetőség szerinti alkalmazása, energiahatékonyságot szolgáló beruházások megvalósítása. Ipari terület: V8 Rehabilitált barnamezős terület, megerősödött helyi vállalkozások Barnamezős terület rehabilitációja Területrendezés, parkosítás A területen a nem kerültek feltárásra a felszín alatti bányászat által okozott lehetséges környezeti károk. A zöldfelületek növekedése nem jelent környezeti kockázatot. Épített környezet, talaj Épített környezet, talaj Lehetséges környezeti kockázatok felmérése és a terület szükség szerinti kármentesítése.

121 Városrészi cél és fejlesztési akciói Lehetséges környezeti kockázat Hatásviselő Kompenzálási lehetőség A városrész hozzácsatolása a Belvároshoz az úthálózat fejlesztésével. Kis- és középvállalkozások támogatása (inkubátorház kialakítása, a helyi KKV-k működésének és megerősödésének elősegítése) Az elkerülő út mellé jelentős forgalmat vonzó létesítmények települnek, amelyek mind a településen belül, mind a településen kívül számottevően gerjesztik a gépjárműforgalmat. Épített környezet, ember, levegő Az elkerülő út megépítésével, egyidejűleg megfelelő forgalomcsillapítási intézkedések bevezetése a településen belül.

122 A fenti táblázatban azt elemeztük, hogy az egyes városrészi céloknak és azok prioritásainak megvalósulása, milyen környezeti kockázatokat jelenthetnek az egyes környezeti elemekre. Az IVS-ben szereplő intézkedések többségének környezeti hatása nem jelentős, ugyanakkor a fejlesztések közege a természeti vagy települési környezet, így valamilyen jellegű egymásra hatással mindenképpen számolni kell. A települési környezet közvetlen célterülete az IVS-ben megfogalmazott fejlesztéseknek. Van a városrészi célok prioritásainak egy olyan csoportja, ahol közvetlen környezetjavítás jelenik meg feladatként. Ilyenek például a zöldfelületek, parkok, közterek, játszóterek fejlesztése. Ezeknél a végrehajtás milyensége lesz az a tényező, amely eldönti a környezeti szempontból való hasznosság mértékét. Vannak olyan intézkedések viszont, amelyek környezeti hatásaként lokálisan megjelenhet a települési környezet romlása, elsősorban a közlekedési eredetű terhelések növekedése miatt. Ilyenek például a parkolók, elkerülő út építése. E hatások kiküszöbölhetők a fejlesztési elképzelések átgondolt közlekedésfejlesztési koncepcióba való illesztésével. A turizmusfejlesztés esetében, pl. falusi szálláshelyek kialakítása, turisztikai attrakciók fejlesztése esetében törekedni kell az épített környezet, a hagyományos településszerkezeti értékek megóvására. A talajok minőségét az IVS városrészi céljai, azok prioritásai lényegesen nem befolyásolják. Szennyezéssel elsősorban a közúti közlekedés miatt az utak menti keskeny sávban kell számolni, amelyek kompenzálása legalább kétszintes növényállomány (fa- és bokorsorok) telepítésével megoldható. A turizmusfejlesztések során a működtetésre vonatkozóan célszerű a hulladékszegény technológiák alkalmazását ösztönözni, és előírni a megfelelő hulladékgazdálkodás megvalósítását. E feltételekkel elkerülhető, hogy a turisztikai célpontok szemetessé váljanak. A talajok minőségére pozitív hatású a barnamezős és településrehabilitációs prioritás az Ipari terület városrészben, amelyek során a szennyezett talajok kármentesítése is megvalósul, megelőzve a további szennyezéseket, mérsékelve azok kockázatát. A vizek állapotára lényeges hatással az a szennyvíznövekedés lehet, amit a turizmusfejlesztés következtében megnövekedett nagy mennyiségű látogató idéz elő a felszíni és felszín alatti vizek tekintetében egyaránt, amennyiben a fejlesztések során nem járnak el körültekintően e hatások minimalizálása érdekében. A fejlesztéseknél ösztönözni szükséges a többlet terhelés kezelését. A többlet szennyvíz keletkezésével megnövekedhet a vízszennyeződés kockázata, amely a megnövekedett igényekhez alkalmazkodó korszerű szennyvíztisztító hálózat és berendezések kiépítésével megszüntethető. A levegő állapotára alapvetően a közlekedési infrastruktúra fejlesztési, valamint a mobilitást ösztönző intézkedései hatnak. Az IVS fejlesztései esetében a turizmus és a településen belüli úthálózat, parkolási rendszer fejlesztésének esetében számolhatunk levegő- és zajterhelés növekedéssel. Azonban a Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi út megépítése, valamint ezáltal a jelenleg legnagyobb problémát jelentő, és a levegő szennyezés nagy részét okozó átmenő forgalom kikerül a városból, ami által viszont jelentősen csökken a levegő szennyező források száma. Az IVS városrészi céljai és azok prioritásai tekintettel vannak a fenntartható fejlődés szempontjaira. A városrészi célok és azok prioritásai szem előtt tartják a természeti és épített értékek védelmét, fenntartható használatát, a lakóépületek felújításakor az energiatakarékosságot és költséghatékonyságot. A barnamezős területek megújulása a tájés településkép javulását eredményezi. A városrészi célok, prioritások a fenntartható, környezetbarát életmód lehetőségeit ösztönzik és terjesztik. A városrészi célok mindezek mellett ösztönzik a kulturális hagyományok megőrzését, valamint a helyi munkaerő és erőforrások előnyben részesítését is a fejlesztések megvalósítása során.

123 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A AS IDŐSZAKRA 7 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK A AS IDŐSZAKBAN Várpalota városa az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a as időszakban megvalósítani kívánt legnagyobb volumenű fejlesztéseit három akcióterületen kívánja megvalósítani. A három akcióterület fizikailag is összefüggő területet képez, valamint az akcióterületeken megvalósítani kívánt fejlesztések is kapcsolódnak egymáshoz. A város az akcióterületeket, az azokon megvalósuló fejlesztéseket prioritási rangsorba állította, amely rangsor egyben a fejlesztések megvalósításának sorrendjét is jelenti. Az alábbi 14. térkép a közötti három akcióterület lehatárolását és egymáshoz viszonyított elhelyezkedését mutatja be. A térképen a piros vonalak a városrész határokat jelölik, a különböző kék vonalak pedig az akcióterület határokat. Mint a térképen is látható, az egyes akcióterületek nem feltétlenül csak egy városrészben találhatók, hanem a városrészi határokon átnyúlnak. A három akcióterület prioritási sorrendben a következő (zárójelben a városrész, amelyben az akcióterület legnagyobb része található): 1. Szociális város-rehabilitációs akcióterület (Tési-domb) 2. Belváros-rehabilitációs akcióterület (Belváros) 3. Barnamező rehabilitációs akcióterület (Ipari terület)

124 14. térkép: Várpalota közötti akcióterületei

125 7.1 SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ Várpalota között tervezett város-rehabilitációs projektjei közül a szociális városrehabilitációs projekt van a legkidolgozottabb állapotban. Így a város ezzel a projekttel kíván pályázni a KDOP Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja c. KDOP kódszámú pályázati felhívásra. A szociális város-rehabilitációs projekt a város egyik leromlott lakótelepszerű részén, a Tésidomb városrészben kerül megvalósításra. Az akcióterületet keleten az Újlaki utca és a Mátyás király utca, északon a Liliom utca, Hegyhát utca, Bakony utca, Rákóczi utca, nyugaton a Hóvirág utca és Bezerédi utca, míg délen a Május 1. utca és a Waldstein utca határolja. A szociális város-rehabilitációs akcióterület lehatárolását az alábbi térkép mutatja: 15. térkép: A szociális város-rehabilitációs projekt akcióterülete A szociális város-rehabilitációs projekt szükségességének alátámasztása A fent bemutatott akcióterület a Tési-domb városrész leromlottabb részéhez tartozik. Az akcióterületen szükséges a lakóházak, közterületek, utak, járdák felújítása, valamint a

126 lakosság életminőségének javításához feltétlenül szükségesek különböző ESZA típusú beavatkozások. Az akcióterület lehatárolása teljesíti az ÖTM által kiadott Városfejlesztési Kézikönyvben szereplő, a szociális város-rehabilitációs akcióterületek lehatárolására vonatkozó indikátorok által támasztott feltételeket. A szociális rehabilitációs akcióterület a Városfejlesztési Kézikönyv alapján hagyományos városi beépítésű területnek minősül, ugyanis a lakásállomány több mint 50%-a hagyományos építésű házakban található, így az akcióterületnek a Kézikönyv által megkövetelt követelményrendszerből a hagyományos városi beépítésű területekre vonatkozó kritériumokat kell teljesítenie. Az alábbi táblázatban jelezzük, hogy melyek azok az indikátorok, amelyeket az akcióterület teljesít. Az indikátorok adatait a KSH bocsátotta rendelkezésre. A táblázatban zöld színnel jelöltük azokat az indikátorokat, amelyeket teljesít az akcióterület, pirossal pedig azokat, amelyeket nem. A feltételek teljesítéséhez a 6 vastagon szedett kritérium közül 3-nak kell megfelelnie az akcióterületnek. Indikátor típusa Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken Várpalota szociális akcióterület ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében magas volt 2001-ben Minimum 30% 33,9% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Maximum 8% 7,6% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 38% 53,8% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001ben Minimum 65% 56,4% Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok

127 MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 11% 9,3% Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Minimum 3% 3,2% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Minimum 10% 10,1% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Minimum 10% 1,8% Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi háztartások száma Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak. 0,95-szöröse

128 A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl ben a es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján) A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak 21,99% ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban. Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Nem releváns A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 25% minimum 30% a legalább fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban 7,7% 16,4% A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA

129 Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen pályázat szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat LKFT-LA-2 során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat A rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya minimum a célterület lakásállományának 70%-a a KMR-ben. A konvergencia régiókban minimum 50%. 98,7% A szociális város-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések A szociális város-rehabilitációs projekt keretében az alábbi projektelemek megvalósítására kerül sor: 1. Lakóházak felújítása A projektelem keretében sor kerül a Bakony u. 3-5., Bakony u. 7-9., Bakony u , Bátorkő 3-5., Bátorkő u. 4-6., Bátorkő u , Bátorkő u szám alatti társasházak külső homlokzati felújítására, szigetelésére, a közös tulajdonú nyílászárók cseréjére. A Bakony u. 7-9., Bakony u , Bakony u. 3-5., Bátorkő u szám alatti társasházak esetében a fenti munkálatokon kívül megtörténik a társasházak tetőfelújítása is. Továbbá sor kerül a Bátorkő u. 1. Erdődy Pálffy u Bakony u. 1. szám alatti szalagház tetőfelújítására. Ezen túlmenően az Erdődy Pálffy u. 4. és a Bátorkő u. 2. szám alatti társasházak külső homlokzati felújítására, szigetelésére, a közös tulajdonú nyílászárók cseréjére.

130 2. Zöldterület rendezése a Bátorkő u. Bakony u. által közrezárt területen A projektelem keretében sor kerül a Bátorkő utca és a Bakony utca közötti jelenleg elhanyagolt zöldfelületű területen egy ifjúsági skatepark kialakítására, amelyben az fiatalok különböző korcsoportjai megtalálják a maguk számára megfelelő aktív elfoglaltságot. A skatepark tartalmazni fog a gördeszkázáshoz, BMXezéshez használatos tárgyi elemeket, a kisebb gyermekek számára pedig állat formájú mászókákat. A skatepark mellett, a terület déli oldalán, a garázsok mögött kialakításra kerül egy 40 férőhelyes parkoló, amely hozzájárul a környék parkolási gondjainak a megoldásához. A skatepark és a parkoló között pedig gyalogos ösvény kerül kialakításra, amely egyrészt elválasztja egymástól a parkolót és az ifjúsági parkot, továbbá biztosítja a területen való gyalogos áthaladást a Bátorkő u. és a Bakony u. között. A skatepark és a mellette levő házak, valamint a kiépítendő parkoló és a Bakony utca 3-5. szám alatti társasház között parkosításra kerül sor, amely jelentősen javítja a terület esztétikumát, és barátságosabbá teszi a területet az itt lakók és az ifjúsági parkba látogatók számára. 3. Felszíni parkoló kialakítása a Bátorkő utca és a Mátyás király utca között Sor kerül a Bátorkő utca 6-8. számú házak mögötti területen egy 80 férőhelyes ingyenes felszíni aszfaltozott parkoló kialakítására, amely jelentős mértékben hozzájárul a környék parkolási gondjainak enyhítéséhez. 4. Kastélydomb utca kiszélesítése Megvalósul a Kastélydomb utca kiszélesítése, amely által lehetővé válik az utcán a kétirányú forgalom. A kiszélesített Kastélydomb utca alkotja majd a későbbiekben fejlesztésre és teljes megújításra kerülő várpalotai közlekedési gyűrű Tési-dombra és a Tési-dombról levezető tengelyét. A kiépítésre kerülő belső városi közlekedési gyűrű ezen részének elkészültével (továbbá az Erdődy Pálffy u. Árpád u. közötti útátkötés megvalósulásával) a Tési-domb városrész jelenlegi közlekedési elszigeteltsége megszűnik mind a Belvárostól, mind pedig a fő közlekedési utat jelentő 8. számú főúttól. A Kastélydomb u. kiszélesítéséhez kapcsolódóan az utca két oldalán megfelelő szélességű, új járdafelület kerül kialakításra a gyalogosforgalom számára. 5. Tér kialakítása a Bakony u. Erdődy Pálffy u. sarkán A jelenlegi pár férőhelyes parkoló helyett az akcióterületen jelenleg hiányként jelentkező klasszikus városi tér kialakítására kerül sor. A téren virágágyások, utcabútorok, hulladékedények, valamint egy esztétikus szökőkút kap helyet.

131 6. Járdafelújítások A projektelem keretében sor kerül a jelenleg rossz állapotban lévő gyalogos járdák felújítására a Waldstein utcában 2x150m-en, valamint a Rutsek Pál utcában 200 méteren. A Kastélydomb utcában az utca kiszélesítése után újonnan kialakított gyalogosjárdákkal a környék gyalogosközlekedési infrastruktúrája jelentősen megújul, amely hozzájárul az itt lakók közérzetének, komfortérzetének a növekedéséhez. 7. ESZA típusú beavatkozások A projektelem keretében többek között sor kerül egy foglalkoztatást és társadalmi beilleszkedést segítő képzési csomag kialakítására, ezen belül középfokú OKJ-s, nyelvi, informatikai, készségfejlesztő és partnerségi képzések megtartására; az akcióterületen élő munkanélküliek közül 20 fő foglalkozatására az akcióterületi rehabilitációval kapcsolatosan; a közbiztonság erősítésével kapcsolatban bűnmegelőzési kampány lefolytatására, valamint közlekedésbiztonsági napok megtartására a Várpalotai Rendőrkapitányság bevonásával; A továbbtanulásról, valamint az élethosszig tartó tanulásról (Life Long Learning) szóló előadások szervezése a helyi fiatalok számára; A környezettudatosság elterjesztésével kapcsolatos programok, kampányok megszervezésére, megtartására; Közösségfejlesztő programok keretében számos kulturális program megszervezésére az akcióterületen; társadalmi munka megszervezésére a parkosításhoz, játszótér kialakításhoz, ahol a társadalmi munkába való bevonás elsődleges célcsoportját az akcióterületen élő munkanélküliek és egyéb hátrányos helyzetű csoportok alkotják.

132 7.1.3 A szociális város-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések összefoglaló adatai Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Az akcióterületen található lakóházak állagromlásának megálítása, az akcióterületen élő lakosság leszakadásának megelőzése Környezeti, közlekedési, közösségi, humán szolgáltatások, lakó ,1 M forint Pályázó konzorcium Támogatás Egyéb 17,88% 82,12% -% Akcióterületen élő elsőrsorban a hátrányos helyzetű lakosság T2. Kialakított rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer T4. Minőségi városi közlekedés T5. Élhetővé tett városi lakóhelyek V2. A városrész épületeinek megállított állagromlása, a városrész leszakadásának megelőzése

133 7.2 BELVÁROS REHABILITÁCIÓ Várpalota tervezett város-rehabilitációs fejlesztései közül a belváros-rehabilitációs integrált fejlesztési projekt is előrehaladott kidolgozottsági állapotban van. A belváros-rehabilitációs integrált projekt akcióterülete Várpalota történelmi belvárosában helyezkedik el. Az akcióterületet északon az Árpád utca, keleten a Jókai utca határolja. Délen a Szent István út Gárdonyi Géza utca Városház köz, míg az akcióterület nyugati oldalán a Szabadság tér 1. szám alatti épület Zichy-kastély Újlaki utca a határ. 16. térkép: A belváros-rehabilitációs integrált projekt akcióterülete

134 7.2.1 A belváros-rehabilitációs integrált projekt szükségességének alátámasztása Várpalota történelmi belvárosában az elmúlt évtizedek során nem történtek jelentős fejlesztések, így a belváros jelenlegi formájában ma már nem tudja megfelelő mértékben betölteni azt a városi és egyben kistérségi szerepet, aminek betöltésére hivatott lenne. A belvárosban mint a Belváros városrészi helyzetelemző fejezetben láttuk bár magas a vállalkozások, ezen belül is a tercier szektor aránya, még mindig nem telepedtek meg azok a minőségi szolgáltatások, amelyek megfelelő módon ki tudnák elégíteni az itt lakók és a kistérség polgárainak igényeit. Hiányoznak a Belvárosból a minőségi üzletek, éttermek, kávézók. Várpalota turisztikailag két legfontosabb látnivalója, a Thury-vár és a Zichy-kastély is a Belvárosban helyezkedik el. Ezeknek a fizikai állapota és kihasználtsága is kívánni valót hagy maga után. Mind a vár, mind a kastély jelentős felújításra szorul, emellett a várban funkcióváltás és funkcióbővítés is szükséges. Mint a x. Helyzetelemzés fejezetből is láttuk, Várpalota turizmusa jelenleg igen csekély mértékű, holott mind a természeti, mind az épített környezeti adottságai megvannak ahhoz, hogy jelentős számú turistát vonzzon a városba. Várpalotán jelenleg nem található olyan köztér legyen az akár park, akár a szó klasszikus értelmében vett városi tér, amely vonzaná az embereket, ahol az emberek igényes környezetben kellemesen el tudják tölteni a szabadidejüket. Az ilyen közösségi közterek létrehozása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a lakók és a látogatók számára is vonzó város alakuljon ki Várpalotából A belváros-rehabilitációs akcióterületen tervezett fejlesztések A belváros-rehabilitációs integrált projekt keretében az alábbi projektelemek megvalósítására kerül sor: 1. Thury-vár rekonstrukciója, funkcióbővítése, funkcióváltása A város centrális pontján elhelyezkedő Thury-vár, a belváros-fejlesztés leendő magterületét alkotja. A tervek szerint a várban különleges étterem, szabadtéri filmszínház, egyedi műsorkínálattal rendelkező nyári befogadó színház, koncertek, fesztiválok, állandó és időszakos kiállítások, nemzetközi kongresszusok települnek be. Az átalakítás erre figyelemmel a folyamatos városi és turisztikai hasznosítás feltételrendszerét igyekszik megteremteni, a fűtési rendszer kialakításával, a korábbi átalakítások felújításával és korszerűsítésével, valamint a város polgárai számára a folyamatos látogathatóság biztosításával. Ennek érdekében a Vegyészeti Múzeum amely jelenleg a várban található a város, illetve a kistérség egy másik frekventált épületében nyerne elhelyezést. A költözésre vonatkozó egyeztetések, az érintettek bevonásával már megkezdődtek. 2. Várkert és Thury György tér felújítása, területrendezése, parkosítása

135 A két területre együttesen készített szerkezetrendezési terv alapján kell majd egy egységes központot létesíteni. Ezen belül a Vár közvetlen környékére egy a jelenleginél színvonalasabb park létrehozása szükséges. A Thury György tér hasznosítására vonatkozó jövőbeni elképzelések között kiemelkedik a tér kulturális és idegenforgalmi közkapcsolati funkciójának megalapozása és erősítése. A parkosítási és területrendezési feladatok végrehajtása képezi a funkcionális átalakítás első lépését. A tér jelenlegi állapotában nem alkalmas a városközpontban megszervezésre kerülő kulturális közkapcsolati rendezvények befogadására, megfelelő színvonalú lebonyolítására. A várpalotai vár előtere alapvető részét képezi a városközpontnak vizuális megjelenése a helyben élők és a turisták számára is érték-meghatározó. A tér reprezentatív kialakítása, a szükséges parktervezési és kivitelezési munkák végrehajtása nem nélkülözhető a településközpont rehabilitációja során. A térszerkezet átalakítása által megváltozik, és tartósan rögzül a látogatók által kialakított kép, amely a város reprezentatív történelmi jelképét, a várat foglalja magában. A vár előtti tér sétányainak térkövezése, a parkosítás, az utcabútorok, padok, szemétgyűjtők, forgalomterelő pollerek kihelyezése alapjában változtatja meg a jelenlegi állapotot. A közvilágítási oszlopok, kandeláberek megújítása, a vár hangulatához illeszkedő, új, energiatakarékos világítótestekkel felszerelt, kovácsoltvas lámpatartók kihelyezése szintén alapvető a funkcionális megújulás szempontjából. A tér dél-keleti oldalán található orosz katonai sírok méltó környezetbe való áthelyezése régóta tervezett feladat a városközpontban. A meglévő vizesárok feltöltése a várkert történelmi hangulatának megelevenítését célozza. A várkert déli oldalán az emlékműcsoportok tervszerű tematikus rendezése hozzájárul a tér használati értékének növekedéséhez. A vár hátsó bejáratának közelében nagy befogadóképességű szabadtéri színpad kialakítása szükséges a kulturális rendezvények befogadása érdekében. A színpadhoz vezető útelemek térkövezése, megfelelő létrehozása mind esztétikumában, mind használati értékében hozzájárul a város idegenforgalmához. A felújítás során a tér zöldterülete és utcabútorai is kialakításra kerülnek, amelyek hiányában a tér nem láthatja el a városközponti rekreációs pihenőpark funkcióját. A különleges várpalotai idegenforgalmi-turisztikai kínálatot megjelenítő komplex parkrendezés megtervezése és megvalósítása, a meglévő köztéri szobrok helyének átgondolása, újak elhelyezése, a régi várárok beton medrének eltávolítása, majd víz belevezetése, szökőkút kialakítása, hidak, pihenők, filagóriák és egy nagy zenepavilon létesítése képezi a parkrendezés legfontosabb lépéseit. 3. Négycsillagos szálloda építése a Thury György tér északi részén Várpalotán a kereskedelmi szálláshelyek száma igen alacsony, ezáltal a többnapos turisták száma is elenyésző. Tekintve, hogy Várpalota mind természeti, mind építészeti,

136 műemléki látnivalókban igen gazdag, és ezen adottságok jelenleg szinte kihasználatlanok, a város egyik legfontosabb feladatának tekinti az ezekre alapuló minőségi turizmus megteremtését. A turisták vonzásának egyik alapfeltétele a megfelelő számú és minőségű turisztikai attrakción kívül, hogy legyenek olyan minőségi szállások a városban, ahol a vendégek megszállhatnak. Ezért kapóra jött a városnak az a befektetői ajánlat, amelyik a belváros rendbetételét feltételül szabva, ajánlatot tett egy 4 csillagos szálloda megépítésére közvetlenül a belvárosban a vár mellett, a Thury György tér északi végében. Amennyiben a belváros-rehabilitáció elkezdődik, a befektető vállalja, hogy azzal egy időben, a fejlesztéseket összehangolva, megindul a szálloda építése is. Amint a fent leírtakból is látszik a projektelem befektető bevonásával, teljes egészében magántőkéből kerül megvalósításra. 4. Szabadság tér közösségi térré alakítása Várpalotán jelenleg nem található olyan közösségi tér, ahol nagyobb méretű közösségi rendezvényeket méltóképpen lehet megtartani. Jelenleg a Várpalotán rendezett nagyobb közösségi összejöveteleknek a Szabadság tér az helyet, azonban ilyenkor le kell zárni a teret a forgalom előtt. Mivel a tér jelenleg jelentős buszközlekedési átszálló csomópont és egyben Várpalota közlekedésének a szíve is, így a programkínálat bővüléséből adódó egyre többszöri lezárások jelentősen akadályozzák a város forgalmát. A fent említettek miatt a Szabadság tér jelenleg nem alkalmas arra, hogy klasszikus közösségi tér funkciót lásson el, amelyre viszont nagy szükség van a belvárosban. A város szívében a Szabadság téren kívül nincs más olyan terület, amely alkalmas lenne akár jelentős átalakítás után is a közösségi tér funkció betöltésére. Éppen ezért a tér fejlesztése e közösségi tér funkció megvalósítására irányul. A fejlesztés keretében a forgalom elől lezárásra kerül a teljes tér, valamint a Szent István utca Szabadság tér és Gárdonyi Géza utca közötti szakasza, így egy összefüggő, forgalomtól mentes belvárosi rész alakul ki a Szabadság tér Szent István út Táncsics utca Thury György tér Újlaky utca által határolt területen, vagyis a város szívében a mellékelt képen ez a sárgával satírozott terület. Csak egyes buszjáratok számára lesz lehetőség a tér északi részén, a Szent István utcán való áthaladásra. Mivel ezen a vonalon mindösszesen percenként jár egy-egy busz, ez alapvetően nem zavarja a lezárt területen a nyugodt gyalogos közlekedést. A jelenleg a Szabadság téren található buszállomások, amelyek jelentős átszálló helyként működnek, a Szabadság tér 2-4. számú házak mögötti jelenleg parkolóként hasznosított területre kerülnek, amely a képen lilával van jelölve A projekt keretében a Szabadság tér közösségi térré történő átalakítása során sor kerül az egész tér térkővel való leburkolására. A térkővel burkolt területet a fenti képen a sárgával satírozott rész mutatja kivéve a Táncsics utcát, melynek térkövezésére a következő pontban bemutatott projektelem keretében kerül sor. Az így újjáalakított térre padok kerülnek, valamint zöldfelület (virágágyások, fásítás) telepítésével lesz még esztétikusabb, emberközelibb a tér. A tér körül pedig különböző magánszolgáltató egységek kávézó, étterem, cukrászda, stb. teraszos kialakítására kerül sor magánbefektetők bevonásával.

137 5. Sétálóutca és üzletsor kialakítása a Táncsics utcában 1964-ben az itt lévő földszintes lakóépületek bontása után megkezdődött a Táncsics utcai négyemeletes lakóházak építése. Ezt követte az út mentén kialakított földszintes üzletsor, amely azóta többszöri átalakításon esett át a homlokzatát is érintve. A négy lakóházzal összeépített üzletházak alapterülete egyenként mintegy 285 m2. A Táncsics utca részleges felújítása a közlemúltban befejeződött, az elavult közműveket (szennyvízcsatorna, távfűtési vezeték, vízvezeték) kicserélték. A rehabilitációs tervben a Táncsics u. mint sétáló utca szerepel és a tervek szerint a városközpont színvonalasabb üzleteinek ad majd helyet, a meglévő üzletsor rekonstrukciós felújításával, amelyet a város magántőke bevonásával kíván végrehajtani. A projektelem költségei között szerepel még az utca teljes burkolatának kiépítése egy új, az épületekhez illeszkedő korszerű, energiatakarékos közvilágítás megvalósításával együtt. Tekintettel arra, hogy a Táncsics u. a Thury-vár műemléki környezetébe tartozik, valamennyi tervet a Kulturális Örökségvédelmi Hatósággal is egyeztetni kell. 6. Szabadság tér épületeinek homlokzati felújítása A tervek szerint a projektelem keretében sor kerül a Szabadság tér épületeinek igényes kivitelezésű homlokzati felújítására, amely egységet alkot a létrejövő közösségi térrel. Ezen túlmenően a Szabadság tér-kossuth utca sarkán található saroképület (lásd a képen a barna színű ház) földszintjén egy reprezentatív kávéház létesül, amelynek kialakítására magánbefektető bevonásával kerül sor. Ehhez kapcsolódik a Szabadság tér déli része, ahol a fogyasztótér bővítéseként egy terasz alakul ki, ahonnan a Vár egyedülálló látványt nyújt. A létesítendő kávéház exkluzív kialakítása reprezentatív környezetet nyújt a város közösségi-kulturális életének, és az idegenforgalmi vonzerő megteremtésében is szerepet kap színvonalas szolgáltatásaival és élményszerű vendéglátói környezetével. 7. A volt zsinagóga funkcióbővítése

138 A várpalotai ortodox zsinagóga 1839-ben épült fel, amely a maga korában az ország egyik legnagyobb területű zsinagógájaként működött. A jelentékeny létszámú helyi zsidó közösség vallási és kulturális életének központja hosszú évtizedeken keresztül a zsinagóga volt. Az izraelita hitközség vezetői közül is kiemelkednek Singer Ábrahám és Singer Leó várpalotai rabbik, akik az európai zsidó ortodoxia kiemelkedő tudós képviselői voltak után a zsinagógát részben felújították, majd a szomszédos vájár iskolához csatolták. Az 1970-es évektől kezdve az épület városi galériaként működik. A fejlesztés keretében a jelenlegi galéria funkciót részben megőrizve, az épület eredeti szakrális funkciójához közeli hasznosításra kerül sor. A Zsinagógában kialakításra kerül a Singer Információs Központot, amely a magyar-zsidó történeti kapcsolatok új típusú megközelítéseit kívánja a gyakorlatban megvalósítani. A Zsinagóga magyar-zsidó téli befogadó színházként folyamatosan mutatja be a zsidó színészek alkotóművészetét és a legjobb magyar-zsidó színdarabokat. A téli szezonban szintén a zsinagógában fog működni a Kárpát-medencei Határon Túli Magyar Befogadó Színház is, részben ismeretlen, részben máshol be nem mutatott színdarabokkal. A színházi tevékenységet különleges zsidó és Kárpát-medencei képzőművészeti tárlatok egészítik ki és teszik teljessé. 8. Zichy-kastély és a Kastélypark külső felújítása Az 1725-ben épült Zichy kastély környezete rendkívül gazdag régészeti emlékekben. Ez néhány korábbi kutatás alapján mondható el, azonban a terület régészetileg még feltáratlan. A Zichy-kastély 1913-ban került a Kincstár, illetve a Magyar Honvédelmi Minisztérium kezelésébe. Ezt követően tiszti klubként, parancsnoki épületként, majd legénységi körletként működött ben a kastélyban Tüzérmúzeumot rendeztek be, ehhez kapcsolódóan a parkban szabadtéri ágyú és löveg kiállítást alakítottak ki, amelynek beruházási munkálataiként a park területén 1-3 méteres beton alapokat helyeztek el ben a Tüzérmúzeum elköltözött ig az épület üresen állt, majd ezt követően a Kincstár kezelésébe került és a Trianon Múzeum Alapítvánnyal megkötött szerződés alapján jelenleg is az épületben a világviszonylatban is egyedülálló Trianon Múzeum működik. A kastélypark szintén a Trianon Múzeum Alapítvány kezelésébe került.

139 A kastély megközelítését egy rossz állapotban lévő aszfaltozott út biztosítja a városközpont felől, hiányos közvilágítással. A kastélydomb területét egy barokk kapun keresztül lehetett megközelíteni. Ezt a díszes, kőfaragványokkal ellátott kovácsolt vaskaput április 10-én egy szovjet katonai gépkocsi döntötte le, amely az áthaladásnál elakadt. A kastély fejlesztése a rendelkezésre álló források szűkössége miatt több ütemben valósul meg. Az első ütemet jelen projekt jelenti, melynek keretében felújításra kerül a kastély fűtésrendszere. A Szabadság térről a Kastélyparkba vezető út útburkolatának felújítása (Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett burkolattal) mellett díszkivilágítást kap az útszakasz, valamint maga Kastélypark is. Ezen felül restaurálásra kerül és visszakerül az eredeti helyére a Kastélypark eredeti díszes barokk kapuja is (lásd a fenti képen), amelyet még a második világháborút követően rongáltak meg, majd az 1980-as évek végén el is tulajdonították. A Zichy-kastély további fejlesztési elképzelések A Kastély fejlesztésének későbbi ütemében valósul meg a Trianon Múzeum további fejlesztése, korszerűsítése, valamint Várpalota többi turisztikai attrakciójával egy csomagban történik az idegenforgalmi marketingje. Ezen felül megtörténik a kormányzati támogatással kialakításra kerülő Kárpát-medencei civil szervezetek koordinációs irodájának a Zichy-kastélyban történő berendezése és működtetése. A Zichy-kastély parkja a több évtizedes honvédelmi hasznosítást és a városi élettől való elzártságot követően, képes összekötni a város egyik legszebb műemlékét, a Zichykastélyt, a belváros többi részével. A betongyámok eltávolításával, a közvilágítás helyreállításával a park színvonalas, nagy létszámú városi, országos és nemzetközi rendezvények lebonyolítására is alkalmassá válik. A park átalakítását egy komplex a kastély múltjára és a belváros fejlesztési irányaira is figyelemmel levő kertépítészeti rekonstrukció teszi teljessé.