SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet"

Átírás

1 SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2006.

2 Oktatási segédanyag a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja számára Készítette: Biró Mónika bv. fhdgy. Kisrétiné Kiss Mónika bv. szds. Uzonyi Adél bv. őrgy

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA... 5 I.1. A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN, TÖRTÉNETE, ÁGAI... 6 A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA... 6 A PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE... 7 A PSZICHOLÓGIA ÁGAI... 7 I.2. AZ IDEGRENDSZER ALKOTÓRÉSZEI, SZERVEZŐDÉSE AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSBELI (FUNKCIONÁLIS) FELOSZTÁSA AZ IDEGRENDSZER ANATÓMIAI FELOSZTÁSA AZ AGY FELÉPÍTÉSE I.3. A TESTI ÉS LELKI MŰKÖDÉSEK KAPCSOLATA, A STRESSZ, ÉS A KIÉGÉS A PSZICHOSZOMATIKUS ÉS A SZOMATOPSZICHÉS EGYSÉG FOGALMA A STRESSZ A STRESSZRE ADOTT VÁLASZOK LEKÜZDHETŐ-E A STRESSZ? MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK A KIÉGÉS I.4. A LELKI JELENSÉGEK I. MEGISMERÉSI FOLYAMATOK II. EMOCIONÁLIS FOLYAMATOK III. CSELEKVÉS ÉS VISELKEDÉS II. A LELKI MŰKÖDÉSEK ALAKULÁSA II.1. A SZEMÉLYISÉG A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK II.2. SZOCIALIZÁCIÓ, SZOCIÁLIS TANULÁS A SZOCIALIZÁCIÓ SZAKASZAI SZOCIÁLIS TANULÁS II.3. A BELSŐ SZABÁLYOZÓ RENDSZER KIALAKULÁSA, ERKÖLCSI FEJLŐDÉS AZ ÉRZELMI FEJLŐDÉS ZAVARÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI AZ ERKÖLCSI FEJLŐDÉSRE II. 4. AZ ÉNKÉP KIALAKULÁSA ÉNKÉP, ÉNERŐ AZ ÉNERŐS SZEMÉLYISÉG KIALAKULÁSA AZ ÉNVÉDŐ MECHANIZMUSOK II.5. A DEVIÁNS VISELKEDÉS A DEVIÁNS VISELKEDÉS ALAPVETŐ FORMÁI A DEVIÁNS VISELKEDÉSFORMÁK ÉS A NEVELÉS KAPCSOLATA KONFORMIZMUS ÉS DEVIANCIA

4 II.6. AZ AGRESSZIÓ AZ AGRESSZIÓ OKA FRUSZTRÁCIÓ ÉS AGRESSZIÓ A BÖRTÖNBEN II.7. AZ EMPÁTIA AZ EMPÁTIÁT FEJLESZTŐ ÉS CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK II. 8. A SZTEREOTÍPIÁKTÓL AZ ELŐÍTÉLETEKIG A SZTEREOTÍPIÁK AZ ELŐÍTÉLET AZ ELŐÍTÉLETESSÉG FOKOZATAI (ALLPORT) AZ ELŐÍTÉLETEK OKAI AZ ELŐÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG III. A BÖRTÖN PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTBÓL III.1. A PSZICHOLÓGUS MUNKÁJA A BÖRTÖNBEN A PSZICHOLÓGIA VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSAI ÉS ALKALMAZÁSUK A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN III.2. NORMALITÁS, ABNORMALITÁS, A LELKI- ÉS VISELKEDÉSZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA, MEGJELENÉSÜK BÖRTÖNKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A NORMALITÁS FOGALMA A LELKI-ÉS VISELKEDÉSZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA III.3. A TOTÁLIS INTÉZETEK JELLEMZŐI A TOTÁLIS INTÉZET FOGALMA JELLEMZŐI A TOTÁLIS INTÉZET SZEMÉLYISÉGRE GYAKOROLT HATÁSA III.4. ELTÉRŐ BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ FOGVATARTOTTAK SPECIÁLIS FOGVATARTOTTI CSOPORTOK ELŐZETESEN LETARTÓZTATOTTAK ELSŐ BŰNTÉNYESEK VISSZAESŐK (TÖBBSZÖRÖSEN VISSZAESŐK, SÚLYOS VISSZAESŐK) FIATALKORÚAK NŐK HOSSZÚ TARTAMÚ SZABADSÁGVESZTÉSRE ÍTÉLTEK LELKI- ÉS VISELKEDÉSZAVAROKKAL KÜZDŐ FOGVATARTOTTAK III.5. KOMMUNIKÁCIÓ VERBÁLIS CSATORNA A NONVERBÁLIS CSATORNA KOMMUNIKÁCIÓ A BÖRTÖNBEN FELHASZNÁLT IRODALOM

5 I. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 5

6 I.1. A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN, TÖRTÉNETE, ÁGAI A pszichológia tárgya A pszichológia tárgyát legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, ha lefordítjuk a görög eredetű kifejezést : psziché = lélek logosz = tan A pszichológia a lelki jelenségeket vizsgáló tudomány. A lelki jelenségek sokfélék, (pl.emlékezet, gondolkodás, érzelmek) hasonlóan a testi működésekhez, ahol a szervezetünk működése többféle szerv együttműködésének eredménye. A lelki jelenségek összességét pszichikumnak, vagyis léleknek nevezzük. A pszichikum egy működés - amelynek anyagi alapja az idegrendszer -, ami cselekvésben, viselkedésben nyilvánul meg. Ez azt is jelenti, hogy a lelki jelenségek egy része közvetlenül nem figyelhető meg, csak akkor, ha a viselkedésben megjelenik.(pl. Sokszor szeretnénk tudni, hogy valaki mit érez, vagy gondol, de arra csak a viselkedéséből következtethetünk.) Tehát a pszichológia a pszichikumot és a viselkedést vizsgáló tudomány. A tudományok rendszerében a pszichológia határterület a természettudományok és a társadalomtudományok között. Ez abból következik, hogy az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Természettudományok Pl. biológia orvostudomány etológia Társadalomtudományok pl.jog szociológia pedagógia Pszichológia A pszichológiának minden olyan tudománnyal kapcsolata van, ami emberekkel foglalkozik. A pszichológusnak ismernie kell az alapvető testi működéseket, főként az idegrendszer működését. Ugyanakkor az ember társadalmi lény, élete egyfajta kultúrában, szabályok között zajlik. Életünk története nem független attól a közegtől, amiben élünk. Mint később látni fogjuk, testi-lelki egyensúlyunk életünk minőségét határozza meg. 6

7 A pszichológia története A pszichológia története az ókorba nyúlik vissza: a lelki működésekkel tudományosan először a filozófia foglalkozott. Platon a következő meghatározást adja: "a lélek halhatatlan örök lényeg, ami a testtől függetlenül létezik". Arisztotelész szerint a test és a lélek ugyanúgy nem választható el egymástól, mint az anyag és a forma. Vagyis a lélek a test célja, test pedig a lélek eszköze. Szerinte a lelki bajok gyógyítása a filozófiára tartozik, mivel a betegség ártalmas gondolatok, hitek eredménye, ezért szavakkal kell gyógyítani. A vallási megközelítések középpontjában is a lélek állt, és áll ma is, a lelki egyensúly és a hit összefüggését hangsúlyozva. A különböző vallások képviselői a lélek gondozását feladatuknak tekintik. Az európai kultúrában a Biblia tekinthető az egyik legrégebbi pszichológiai vonatkozású írásnak. A XVIII. században a természettudományok fejlődésével a lelki problémák az orvostudomány hatáskörébe kerültek, így azokat csak testi-biológiai szempontból közelítették meg (gyógyszeres kezelés). A pszichológia azóta tekinthető önálló tudománynak, mióta módszerei a XIX. században tudományossá váltak, vagyis megjelent a kísérlet és a megfigyelés, mint az elméletek igazolásának eszköze. Ez Wundt nevéhez köthető, aki l879-ben Lipcsében létrehozta az első pszichológiai laboratóriumot, és elemi lelki jelenségeket (érzékelés, észlelés stb.) kezdett vizsgálni. A további történet már a pszichológia különböző ágainak kialakulásával írható le, (ezekből csak néhányat emelnénk ki). A pszichológia ágai: 1. Az általános pszichológia a lelki élet mindenkire vonatkozó törvényszerűségeit kutatja. A felnőtt, egészséges, teljes értékű ember lelki jelenségeit vizsgáló tudományág. A pszichológia központi területének tekinthető, amelyre a többi alkalmazott lélektani ágak épülnek. Szigorú értelemben vett kísérleti tudomány. 2. A személyiségpszichológia az emberek közötti lelki különbségekkel foglalkozik. Az egyéni jellemzőket próbálja elméleti rendszerbe foglalni és a gyakorlatban, tesztekkel vizsgálni. A kutatások során azt találták, hogy az emberek között lelki életük tekintetében sokkal nagyobb különbségek vannak, mint a testi tulajdonságokat illetően. Sokféle irányzat, típustan született a személyiség leírására. Ennek gyökerei szintén az ókorba nyúlnak vissza: már Hippokratész kísérletet tett a személyiség típusokba sorolására, melynek alapjául a vérmérsékletet (temperamentum) jelölte meg. A XX. században Kretschmer a testalkatból próbált következtetni elmebetegségi hajlamra. 7

8 A ma is érvényesnek tekintett személyiségelméletek közül C.G. Jung felfogását ismertetjük. (A témát a tréning során már érintettük, tesztekkel is alátámasztva.) Jung szerint az ember viszonya a külvilághoz kétféle irányultságú lehet: kifelé forduló személyiség (extravertált): az ilyen emberek a környezetből sokféle ingert fognak fel, azokra gyorsan reagálnak. Érdeklődési körük széles, könnyen teremtenek kapcsolatokat de hajlamosabbak a felszínességre, meggondolatlanságra. befelé forduló személyiség (introvertált): kerülik a változatos környezeti ingereket, egyszerre egyféle dologgal szeretnek elmélyülten foglalkozni, megfontoltabbak. Zárkózottabbak, de kapcsolataik tartósabbak, mélyebbek. extraverzió introverzió Hangsúlyozzuk,, hogy ezek az irányultságok az élet különböző területein egyformán értékesek, hasznosak lehetnek. Fontos, hogy olyan foglalkozást válasszunk, ami illeszkedik a személyiségünkhöz. Természetesen az emberek nem sorolhatók egyértelműen egyik vagy másik típusba, inkább a két végpont között az egyikhez közelebb állnak. Ezek a típusok összefüggenek öröklött idegrendszeri sajátosságokkal is, tehát már kisgyermekkorban megnyilvánulnak. Életünk első felében kevéssé változnak, csak az élettapasztalat segíti elő, hogy az egyféle, esetleg szélsőséges irányultság kiegészüljön a másik előnyös tulajdonságaival. 3. A fejlődéslélektan: az általános lélektan mellett szükség volt arra, hogy a lelki jelenségeket fejlődésükben is megértsük. A fejlődéslélektan a születéstől a felnőtté váláson keresztül az öregkorig vizsgálja a pszichikus funkciók alakulását. Ezen belül a gyermekekkel foglalkozó ág a gyermeklélektan. Szemléletének alapja, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem attól minőségileg különbözik. Kialakulásához tartozik, hogy Binet l900-ban gyermekek értelmi fejlettségének megállapítására kifejleszti az első intelligenciatesztet, melyre a beiskolázások általánossá válása miatt volt szükség. 4. A klinikai pszichológia a lelki- és viselkedészavarokkal foglalkozik. (ld. a III.2. fejezetben). Feladata a lelki betegségek megállapítása (diagnosztika) és a gyógyítás (pszichoterápia) is. Átmeneti lelki problémák, válsághelyzetek szinte minden ember életében előfordulnak (pl. válás, gyász). Amennyiben megoldásuk elhúzódik, célszerű terápiás segítséget igénybe venni. Alkalmazási területe igen széles, pl. egészségügyben, igazságügyi szakértésben szerepe van a klinikai szakpszichológusoknak. A lelki egészség (mentálhigiéné) megőrzését szolgálják a személyiségfejlesztő módszerek, önismereti csoportok. 8

9 5. A szociálpszichológia azt vizsgálja, milyen pszichológiai tényezők befolyásolják az emberek társas viselkedését. Foglalkozik a csoportokon belüli együttműködéssel, a csoportközi előítéletekkel is A büntetés-végrehajtási munkában ezeknek a kérdéseknek kiemelt szerepe van. Pl. a stanford-i börtönkísérlet, melyet A kísérlet c. film is bemutat. 6. A kriminálpszichológia a bűnelkövetés pszichológiai hátterével foglalkozik. Keresi azokat a személyiséglélektani sajátosságokat, amelyek a kriminalitás pszichológiai meghatározói. Elsősorban az érzelmi, indulati folyamatokra, az ösztönéletre, az erkölcsi fejlődésre összpontosít. A bűnelkövetők személyiségét vizsgálja az alábbi szempontok szerint: értelmi színvonal elmeállapot Ez a kettő fontos a beszámíthatóság kérdésénél. indulatok kezelése (agresszivitás) erkölcsi normák beépülése Természetesen nem szükséges minden bűnelkövetőnél pszichológiai vizsgálatot végezni, csak azokban az esetekben, ha felmerül a beszámítási képesség hiánya, illetve a súlyos bűncselekmények elkövetőinél. A kriminálpszichológia különbséget tesz a krízis (eseti) és krónikus bűnözés között. A krízis bűnözésnél társadalmilag jól alkalmazkodó elkövetőkről van szó, akiknek életútjában a bűncselekmény kisiklásként értékelhető, vagyis olyan cselekedetként, amit a pszichés stabilitás átmeneti megingása pl. stresszhelyzet, indulati labilitás váltott ki. Tehát ebben az esetben: - az elkövető személyisége ép - életvitele a társadalmi normákat súlyosan nem sérti - a bűncselekmény kisiklásként értékelhető, pl. stressz váltja ki A krónikus bűnözésnél a bűnözés az életvitel részévé vált, a személyiségben kimutatható az antiszociális torzulás (erről részletesebben még szó lesz). Ebben az esetben: - a személyiség antiszociális - az életvitel a társadalmi normákat sérti - a bűnözés életformává vált. Tehát pszichológiai szempontból különbség van az antiszociális cselekedet és az antiszociális személyiség között. Ez a jogi megítélésre is hat. 9

10 cselekedet személyiség krízisbűnözés antiszociális egészséges krónikus bűnözés antiszociális antiszociális Kulcsszavak: Pszichikum: lelki jelenségek összessége A pszichológia ágai Krízis- és krónikus bűnözés Ellenőrző kérdések: 1. Miért nehéz a lelki jelenségek megismerése? 2. Miért határterület a pszichológia a tudományok rendszerében? 3. Mi a különbség az általános- és a személyiséglélektan között? 4. Keressen példákat a krízis- és krónikus bűnelkövetésre! 10

11 I.2. AZ IDEGRENDSZER ALKOTÓRÉSZEI, SZERVEZŐDÉSE A pszichikum egy működés, amelynek anyagi alapja az idegrendszer. A lelki működések az idegrendszer minimális ismerete nélkül nem érthetők meg. Az idegrendszer a külvilágból jövő ingerek felvételét és feldolgozását végzi, és a változásoknak megfelelően lehetővé teszi a környezethez való alkalmazkodást. Az idegrendszer alapegysége a neuron (idegsejt) melynek 3 típusa van: Érző idegsejt: az érzékszervekre ható ingereket továbbítja a központi idegrendszerhez.(agy, gerincvelő) Mozgató idegsejt: az agyból vagy a gerincvelőből érkező ingerületet a végrehajtó izmokhoz szállítja Interneuron: az agyban és a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek között létesítenek kapcsolatot. A neuron részei: 1. idegsejt 2. idegnyúlvány (axon) 3. végfácska (dendrit) 1. ábra: Az idegsejt részei Az idegrendszer minden része kapcsolatban áll egymással, felosztása a könnyebb megértést szolgálja. Az idegrendszer működésbeli (funkcionális) felosztása: 1. Szomatikus (testi) idegrendszer: az izmok akaratunktól függő működését szabályozza. a szándékos mozgásokat, testtartást, egyensúlyozást biztosítja. 11

12 2. Vegetatív (zsigeri) idegrendszer: akaratunktól függetlenül működik. belső szerveink működését (pl. légzés, szívműködés, emésztés) irányítja. A vegetatív idegrendszert kétféle működési mód jellemzi: a) szimpatikus : izgalmi állapotokban domináns. Érzelmi hatásokra reagálva gyorsítja a szívverést, verejtékezést, tágítja az ereket a vázizmokban, szűkíti az emésztőszervekben. Harcolj, vagy menekülj reakció. b) paraszimpatikus idegrendszer: nyugalmi állapotban domináns. Azokat a működéseket segíti elő, amelyek a testi erőforrásokat helyreállítják. Pl..emésztés, alvás. Az idegrendszer anatómiai felosztása: Idegrendszer Központi Környéki Az agy felépítése: Nagyagy Agy Gerincvelő Agyidegek Gerincvelőidegek Agytörzs 2. ábra: Az agy felépítése Kisagy 1. agytörzs: a létfenntartást szolgáló légzés-keringésszabályozó központ. 2. kisagy: a mozgások koordinációját végzi. 12

13 3. nagyagy : az emberre leginkább jellemző magasabb rendű működésekért felelős. Két félteke alkotja, amelyek alapvetően szimmetrikusak Mindkét félteke 4 lebenyből áll, melyek különböző feladatokat látnak el: a homloklebeny a problémamegoldó gondolkodásért felelős a fali lebenyben található a testi érzések központja (hőérzékelés, tapintás, fájdalom) a halántéklebeny a hallás a nyakszirti lebeny a látás központja. Frontális lebeny Fali lebeny Halántéklebeny 3. ábra: Az agy lebenyei Nyakszirti lebeny A két féltekét a kérgestest köti össze, működésük ezáltal összehangolt, de funkcióikban jellegzetes különbségek figyelhetők meg (4.ábra). A két félteke működési különbségei: 4. ábra: Az agyféltekék működésbeli megoszlása 1. bal félteke: domináns - beszéd, írás, nyelvi képességek - matematikai képességek, logikus gondolkodás. 2. jobb félteke: - érzelmi átélés - téri tájékozódás - zenei képességek - intuitív gondolkodás 13

14 Az emberek nagy részénél a bal félteke működési túlsúlya érvényesül, ami a gyakorlati érzéknek, a logikus gondolkodásnak kedvez. A jobb féltekei dominancia inkább a művészi tehetséggel és érzékenységgel, kreativitással kapcsolatos. Kulcsszavak: Idegsejt szomatikus és vegetatív idegrendszer agy agyféltekék Ellenőrző kérdések: 1. Miért és hogyan változik meg a szervezet működése izgalmi és nyugalmi állapotban? 2. Milyen kommunikációs problémát okozhat két ember között a nagyon eltérő féltekei dominancia? 14

15 I.3. A TESTI ÉS LELKI MŰKÖDÉSEK KAPCSOLATA, A STRESSZ, ÉS A KIÉGÉS A pszichoszomatikus és a szomatopszichés egység fogalma Az alcímben szereplő bonyolultnak tűnő kifejezések arra utalnak, hogy a psziché (lélek) és a szóma (test) szoros egységet alkotnak, hatással vannak egymásra Adolf Meyer mutatott rá arra, hogy a testi történések lelki következményekkel (szomatopszichés egység), a lelki történések testi következményekkel (pszichoszomatikus egység) járnak. Tőle származik a pszichoszomatikus betegség fogalma. Olyan betegségekről van szó, amelyek kialakulásában a lelki tényezők (érzelmek) szerepe központi. Ilyen betegség pl. a magas vérnyomás, a gyomorfekély. Erre utalnak közmondásaink is: ha idegesek vagyunk (lelki tényező) "felmegy a pumpa", amelynek testi következménye az, hogy magas lesz a vérnyomásunk. A tartós stressz hatására kialakulhat gyomorfekély, magas vérnyomás, fizikai kimerültség, krónikus fáradtság ezek a pszichoszomatikus irányt szemléltetik. A lelki tényezők a legújabb kutatások szerint az immunrendszerre is hatnak, kísérletekkel igazolták hogy stressz hatására csökken az ellenállóképességünk a betegségekkel szemben. Előfordulhat, hogy olyan balesetek után, amikor a fej is sérül, azaz agyi sérülés következik be, ez emlékezetzavarokat, túlzott indulatosságot okoz, esetleg az egyén teljes személyisége megváltozik ez a szomatopszichés irányt példázza. Miért van szükség arra, hogy ezzel a témával foglalkozzunk? A büntetés-végrehajtási munka lelkileg megterhelő, ezért tudnunk kell, hogy mit tehetünk saját testi és lelki egészségünk megőrzéséért. Mivel a stressz legtöbbször nem kerülhető el, meg kell próbálnunk kezelni. Az már köztudott, hogy a stressz a szívinfarktussal is szoros összefüggést mutat. Orvosok figyelték meg, hogy az infarktusban megbetegedett személyek hasonló személyiségvonásokat mutatnak. A pszichológiai vizsgálatok alapján körvonalazták az ún. "A típusú személyiség" jellemző vonásait: az ilyen emberek versengőek, ellenségesek, teljesítményorientáltak voltak, állandó időkényszerrel küszködtek és kifelé nagy önbizalmat mutattak, miközben belül kétségek gyötörték őket. Az ilyen személyek kétszer gyakrabban betegedtek meg infarktusban. Később azt találták, hogy a legjellemzőbb, legfontosabb vonás ebből a szempontból az ellenségesség, akkor is, ha magunkban tartjuk (úgy még rombolóbb hatása van). Magyarázata a fentieknek az, hogy ilyenkor a szimpatikus idegrendszer működése kerül túlsúlyba (utalunk az idegrendszer c. fejezetre): a vérnyomás, szívritmus változásai megterhelik a szervezetet, így előbb utóbb megbetegszik. Számunkra ez azért fontos, mert tudnunk kell, hogy a munkánk során tanúsított esetleges ellenséges vagy agresszív viszonyulás ilyen módon ránk is visszahat, saját érdekünk megtanulni indulataink szabályozását. 15

16 A stressz Stressz. Mindannyian éreztük már, ugyanakkor nem feltétlenül ismerjük az azt kiváltó okokat, következményeit, veszélyeit, és azt, hogy hogyan lehet ezzel sikeresen megküzdeni. Mit jelent a stressz? Milyen helyzetekre mondjuk azt, hogy stresszes? Hogyan érezzük ilyenkor magunkat? Fogalma Stresszről beszélünk, amikor az ember fizikai vagy lelki jólétét, egyensúlyát veszélyeztető eseménnyel szembesül. A stressz fő jellemzői: váratlan nem vagyunk képesek befolyásolni, vagy csupán úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk rá képesek (ez személyiségfüggő) énképünket veszélyezteti tartós alkalmazkodást kíván. Váratlan események például a katasztrófák, balesetek, amelyekre nem készültek fel az azt elszenvedők. Ezek jelentős stresszt jelentenek az embereknek, amelynek tünetei akár tartósan is fennmaradhatnak. Befolyásolhatatlan (bár nem feltétlenül váratlan) esemény, amikor elbocsátanak munkahelyünkről, vagy lekéssük a vonatot. Ezek enyhébb esetben bosszantóak, komolyabb esetben tartós stresszt jelenthetnek, leginkább akkor, ha a személy nem talál új munkahelyet, veszélybe kerül a megélhetése, sőt akár még saját kudarcának is tekintheti a veszteséget. Ehhez kapcsolódik a stressznek az a jellemzője, hogy énképünket veszélyeztetheti, azaz ha nem tud a személy jól megoldani egy helyzetet, vagy szorong tőle, ez végül saját önbecsülését is veszélyezteti. Erre példa a rendkívül nehéz feladatok megoldása, a próbatételek, amelyek minket érnek. A versenyek, a vizsgák ilyen jelentős megpróbáltatást jelentenek amelyeket ha sikeresen megoldunk, énképünket már nem veszélyeztetik, hanem építik. Természetesen még így is stresszesek de általában pozitív jelentést hordoznak. Végül a tartós alkalmazkodást kívánó helyzetekre példa a problémás házzaságban való együttélés. Ha tartós beteg kerül a családba, azzal átrendezve a család életét, rendjét, szokásait, szintén jelentős, tartós stresszt okozhat. Mindezek alapján látható, hogy stresszt kiváltó események lehetnek negatívak, illetve pozitívak is. A hangsúly azon van, hogy az embert ezek az események kimozdítják egyensúlyából, cselekvésre, alkalmazkodásra késztetik. Örömteli esemény a házasságkötés, gyermekszületés, új munkahely vagy iskola, mégis megterhelő mind a személy, mind a környezetében élők számára. Az, hogy mennyire stresszkeltő egy helyzet, egy esemény, leginkább az esemény értékelésétől függ, ezért jelentősen személyiségfüggő. Vannak olyan emberek, akik számára az extrém sportok kellemes kikapcsolódást jelentenek, míg mások számára elképzelhetetlenül veszélyesek, túlzott izgalmat jelentenének. Egyes foglalkozások (pl. mentősök, rendőrök, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, brókerek) jelentős mértékű, állandó stresszel járnak, amelyet egyes emberek elfogadnak, hivatástudatukkal ellensúlyoznak, míg mások elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen munkakörben dolgozzanak, és nyugodtabb, kevésbé kötött, avagy megterhelő munkahelyet választanak. 16

17 A stresszre adott válaszok A stresszhelyzetre különféle reakciókat adhatunk. Az, hogy ezek közül melyik következik be, milyen hamar, és milyen intenzitással, szintén lehet személyiségfüggő. Röviden összefoglalva: Érzelmi válaszok, a szélsőségesen pozitívtól a negatívig terjedően. Ez azt jelenti, hogy a jókedvtől, örömtől egészen a dühig, agresszióig terjedhetnek reakcióink, sőt ezek váltakozhatnak is: túláradhat valakiben egy kis ideig az öröm, amit ezután az aggódás, esetleg kétségbeesés válthat fel, majd újra megkönnyebbülés. Maga az erőteljes érzelmi hullámzás is súlyosbíthat még a stresszhelyzeten. Szorongás. A szorongás gyakran megmagyarázhatatlan okból, váratlanul tör ránk, mértéke a kiváltó okhoz képest eltúlzott, pl. vizsgahelyzetben. Agresszió. Az agresszív cselekedetek felfokozott negatív érzelmekből fejlődnek ki, a személy először haragot él meg, majd ez a harag átbillen cselekedetekbe. Agresszióját fordíthatja valaki a környezetében levő tárgyak, vagy személyek felé, önmaga felé (önkárosítás, öngyilkosság), ez megjelenhet cselekedetekben (előző példák), illetve szóban (cinizmus, csípős megjegyzések, kiabálás, szóbeli bántalmazás, megalázás). Depresszió. A stressz hátterén kialakuló depresszió legfőbb oka a tartósan fennálló tehetetlenség érzése. A tanult tehetetlenség elmélete azt magyarázza meg, miképp vezethetnek fásultsághoz és depresszióhoz kellemetlen és befolyásolhatatlan események. Kutyákkal végeztek kísérleteket, ahol az állatot egy olyan kísérleti dobozba tették, amelyben két, gáttal elkülönített rész volt. Ekkor gyorsan megtanulta, hogy átugorjon a másik oldalra, amikor a padlórácson keresztül enyhe áramütést kap. Ha egy fényjelet adtak az áramütés előtt néhány másodperccel, a kutya megtanulta elkerülni az áramütést, és a fényjelzés esetén átugrott a biztonságos rekeszbe. Ha azonban a kutya korábban egy másik rekeszben élt, ahol az áramütés elkerülhetetlen, befolyásolhatalan és váratlan volt, nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tanulta meg, hogy a fényjelzés az áramütés elkerülésének lehetőségét jelzi. Ez a tanult tehetetlenség állapota. Bár az embereknél ennél bonyolultabb a folyamat, a személyiség egyes vonásaitól is függhet, mégis a tanult tehetetlenség jelenségét lehet tetten érni egyes esetekben: ezért vannak olyan emberek, akik feladják a harcot, amikor nehézségekkel találkoznak; ezért nem lázadtak fel gyakrabban a foglyok a náci koncentrációs táborokban; a tartós bántalmazást, megaláztatást elszenvedő nők ezért maradnak hosszú évekig a házasságukban. Testi betegségek: a stressz arra készteti az emberi szervezetet, hogy a veszélyt észlelve felkészüljön a veszedelemre. Ezt harcolj vagy menekülj válasznak nevezzük, a szimpatikus idegrendszer ilyenkor növeli a szívritmust, a vérnyomást, a légzésszámot, az izmok megfeszülnek. A személy figyelme beszűkül, csak a veszélyhelyzetre koncentrál. Mindez tartós stressz esetén állandósulhat, a testet azonban megterheli az állandó készenléti helyzet, tartósan magas vérnyomás, szívritmuszavar, figyelem-zavar alakulhat ki, emellett gyomorfekély, szívinfarktus, agyvérzés következhet be. Ezen betegségek mögött mindig meg kell keresnünk a lelki okokat is, azt, hogy milyen tartós stressz válthatta ezeket ki. 17

18 A stressz kárt okoz a szervezet immunrendszerében is, ami a vírusok, baktériumok elleni csökkent ellenállóképességhez vezethet: így válhat krónikussá akár egy nátha, vagy torokgyulladás. Leküzdhető-e a stressz? Megküzdési stratégiák A stressz által kiváltott érzelmek és feszültség, testi állapot nagyon kellemetlen, ezért ez a kellemetlenség arra indítja az embereket, hogy azt valahogyan csökkentsék. Többféle megoldási, megküzdési mód létezik, ezeket olykor felváltva használjuk: Problémamegoldó stratégia: az egyén szembenéz a problémával, a stresszt okozó helyzettel, és a probléma megoldására törekszik. Pl. a munkatársak közötti konfliktust megbeszéléssel, egyeztetéssel próbálják megoldani. Elterelő stratégia: a stresszhelyzet által okozott feszültséget, szorongást a személy egy másik helyzetben levezeti, pl. sporttevékenység, hobbi, továbbképzés során. Fontos, hogy az elterelő tevékenység pozitív, kreatív legyen, az egyén számára örömet jelentsen. Negatív elkerülő: a probléma, stresszhelyzet elől elmenekül, azt negatív, romboló módon vezeti le. Pl. alkoholizmus, az egyén számára túlterhelő munka, drogok. Kérődző: az egyén a problémán hosszan rágódik, egyszer úgy gondolja, hogy megtalálta a megoldást, majd újra előveszi azt. Nem képes a problémát lezárni, újra és újra átgondolja. Ez önmagában is fárasztó, miközben a megterhelő helyzet sem oldódik meg. A kiégés A kiégés (vagy más néven burnout) a stresszel szervesen összekapcsolódó jelenség. Hosszantartó megterhelések, stresszek következményeként léphet fel nem csupán fizikai, hanem érzelmi, és szellemi kimerülés. Jellemzői, tünetei: reménytelenség, inkompetencia érzése célok elvesztése negatív érzelmek, amelyek mind a személyre, mind környezetére, munkájára irányulhatnak krónikus, állandósuló fáradtság testi tünetek: fejfájás, alvászavar, testi panaszok sűrűsödése (lásd pszichoszomatikus tünetek) a korábban meglévő empátiás készség beszűkül, létrejön a túlzott érzelmi távolságtartás depresszió a teljesítmény csökken cinikus viszonyulás a személy kliensei, azaz tanítványai, betegei, ügyfelei, a fogvatartottak iránt. 18

19 Fontos megjegyezni, hogy a kiégés nem egyenlő a stresszel, a stressz önmagában nem feltétlenül káros, vagy teljesítmény-csökkentő hatású míg a kiégés a kezeletlen, vagy káros stressz végső kifejlete lehet. Ezért fontos a stresszel szembeni megfelelő megküzdési stratégiák kialakítása! Kulcsszavak: Psziché és szóma Stressz és személyiség Megküzdési stratégiák Kiégés Ellenőrző kérdések: 1. Milyen példákat talál a munkája során a stressz fő jellemzőire? 2. Hogyan érvényesülhet egy fogvatartottnál a tanult tehetetlenség? 3. Hogyan lehet elkerülni a kiégést? 4. Mi a hasonlóság és mi a különbség az elterelő és a negatív elkerülő megküzdési stratégia között? 19

20 I.4. A LELKI JELENSÉGEK A lelki jelenségek folyamatot alkotnak, egymással és a testi működésekkel kölcsönhatásban vannak. I. Megismerési folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás közvetlenül nem figyelhetőek meg II. Emocionális folyamatok motiváció, érzelmek III. Cselekvés, viselkedés megfigyelhető A cselekvésből és viselkedésből következtetünk a belső folyamatokra, tulajdonságokra I. Megismerési folyamatok Az információk felvételét és feldolgozását teszik lehetővé. 1. Az érzékelés a különböző érzékszervek által érzékelt ingerek felvétele. inger érzékszerv ingerület agykéreg érzéklet keletkezik 2. Az észlelés az érzékszervekből beérkező érzékletek összegzése, jelentéssel való felruházása. Ez azt is jelenti, hogy az észlelésünk személyes színezetű, minden ember kissé másképp látja a világot. 3. A figyelem az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy része tudatosul ( nemcsak nézünk hanem látunk" is). Szűrő funkciója van, szerepe fontos a gondolkodásban, tanulásban. 4. Az emlékezet működése során régebben észlelt dolgokat szándékosan idézünk fel, vagy azok önkéntelenül felidéződnek. Három szakasza van: bevésés, megőrzés, felidézés. A tanulás szempontjából fontos, hogy a legtöbb embernek jobb vizuális emlékezete, mint a szóbeli. Ezért segít a tanulásban a vázlat, ami megkönnyíti egy hosszabb, összefüggő szöveg felidézését. A tananyag mechanikus bevésése (magolás) kevéssé hatékony, és sokkal több erőfeszítést igényel, mint a megértés alapján való rögzítés. Az emlékezet teszi lehetővé azt is, hogy életünket folyamatként éljük meg, tapasztalatainkból tanuljunk. Az emlékezés különböző okok (pl. az észlelés szubjektivitása, az érzelmek) miatt normális esetben is torzulhat, ez tapasztalható pl. eltérő tanúvallomások esetén. 20

21 5. A gondolkodás aktív tevékenység, melynek során a dolgok lényegét, azok összefüggéseit tárjuk fel. Az emberi gondolkodás kétféle eszközt használ: a) szavak (fogalmi gondolkodás) b) képek (képzeleti gondolkodás) A fogalmi gondolkodás: A fogalom általános, jellemző tulajdonságokat foglal össze. Pl. a barátság fogalmához bizonyos tulajdonságok (őszinteség, bizalom) mindenképpen hozzátartoznak, más tulajdonságok pedig semmiképp nem (árulás, hazugság). Gondolatainkat legtöbbször szavakban fogalmazzuk meg és mondjuk el másoknak - azt feltételezve, hogy értenek a szóból - mégis adódhatnak félreértések. Nagyon fontos, hogy a fogalmaink pontosak legyenek, vagyis ugyanazt jelentse nekünk, mint a másik embernek, különben nem értjük meg egymást. A képzeleti gondolkodás: Képekkel végzett műveleteket jelent. A képzeletünk teszi lehetővé hogy terveket készítsünk és ne érjen váratlanul minket egy-egy helyzet. Lelki egyensúlyunk szempontjából lényeges az, hogy terveink a valóságtól ne szakadjanak el, ne kergessünk ábrándokat, ne éljünk fantáziavilágban. A gondolkodás összetett tevékenység, de legtöbbször valamilyen probléma megoldását értjük rajta. A problémamegoldó gondolkodás lényege, hogy egy cél felé haladunk, de nincs kész eszközünk annak elérésére. Kétféle módszert alkalmazhatunk: 1. próba-szerencse: találgatás, kockáztatás, az eredmény véletlenszerű és gyors 2. belátásos módszer: logikus lépésekkel halad probléma megfogalmazása ismeretgyűjtés hipotézis ellenőrzés A gondolkodásunk jellemezhető még a rugalmasság - merevség szempontjából is: Gyakran egy problémára csak egyféle megoldást találunk és amennyiben az sikertelen, nem keresünk, illetve elképzelni sem tudunk másikat. A gondolkodás kreativitása, rugalmassága az intelligencia egyik fontos összetevője. 21

SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet

SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2006. Oktatási segédanyag a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja számára Készítette: Biró

Részletesebben

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015. Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. PSZICHOLÓGIA

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben