SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet

Átírás

1 SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2006.

2 Oktatási segédanyag a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja számára Készítette: Biró Mónika bv. fhdgy. Kisrétiné Kiss Mónika bv. szds. Uzonyi Adél bv. őrgy

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA... 5 I.1. A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN, TÖRTÉNETE, ÁGAI... 6 A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA... 6 A PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE... 7 A PSZICHOLÓGIA ÁGAI... 7 I.2. AZ IDEGRENDSZER ALKOTÓRÉSZEI, SZERVEZŐDÉSE AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSBELI (FUNKCIONÁLIS) FELOSZTÁSA AZ IDEGRENDSZER ANATÓMIAI FELOSZTÁSA AZ AGY FELÉPÍTÉSE I.3. A TESTI ÉS LELKI MŰKÖDÉSEK KAPCSOLATA, A STRESSZ, ÉS A KIÉGÉS A PSZICHOSZOMATIKUS ÉS A SZOMATOPSZICHÉS EGYSÉG FOGALMA A STRESSZ A STRESSZRE ADOTT VÁLASZOK LEKÜZDHETŐ-E A STRESSZ? MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK A KIÉGÉS I.4. A LELKI JELENSÉGEK I. MEGISMERÉSI FOLYAMATOK II. EMOCIONÁLIS FOLYAMATOK III. CSELEKVÉS ÉS VISELKEDÉS II. A LELKI MŰKÖDÉSEK ALAKULÁSA II.1. A SZEMÉLYISÉG A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK II.2. SZOCIALIZÁCIÓ, SZOCIÁLIS TANULÁS A SZOCIALIZÁCIÓ SZAKASZAI SZOCIÁLIS TANULÁS II.3. A BELSŐ SZABÁLYOZÓ RENDSZER KIALAKULÁSA, ERKÖLCSI FEJLŐDÉS AZ ÉRZELMI FEJLŐDÉS ZAVARÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI AZ ERKÖLCSI FEJLŐDÉSRE II. 4. AZ ÉNKÉP KIALAKULÁSA ÉNKÉP, ÉNERŐ AZ ÉNERŐS SZEMÉLYISÉG KIALAKULÁSA AZ ÉNVÉDŐ MECHANIZMUSOK II.5. A DEVIÁNS VISELKEDÉS A DEVIÁNS VISELKEDÉS ALAPVETŐ FORMÁI A DEVIÁNS VISELKEDÉSFORMÁK ÉS A NEVELÉS KAPCSOLATA KONFORMIZMUS ÉS DEVIANCIA

4 II.6. AZ AGRESSZIÓ AZ AGRESSZIÓ OKA FRUSZTRÁCIÓ ÉS AGRESSZIÓ A BÖRTÖNBEN II.7. AZ EMPÁTIA AZ EMPÁTIÁT FEJLESZTŐ ÉS CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK II. 8. A SZTEREOTÍPIÁKTÓL AZ ELŐÍTÉLETEKIG A SZTEREOTÍPIÁK AZ ELŐÍTÉLET AZ ELŐÍTÉLETESSÉG FOKOZATAI (ALLPORT) AZ ELŐÍTÉLETEK OKAI AZ ELŐÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG III. A BÖRTÖN PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTBÓL III.1. A PSZICHOLÓGUS MUNKÁJA A BÖRTÖNBEN A PSZICHOLÓGIA VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSAI ÉS ALKALMAZÁSUK A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN III.2. NORMALITÁS, ABNORMALITÁS, A LELKI- ÉS VISELKEDÉSZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA, MEGJELENÉSÜK BÖRTÖNKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A NORMALITÁS FOGALMA A LELKI-ÉS VISELKEDÉSZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA III.3. A TOTÁLIS INTÉZETEK JELLEMZŐI A TOTÁLIS INTÉZET FOGALMA JELLEMZŐI A TOTÁLIS INTÉZET SZEMÉLYISÉGRE GYAKOROLT HATÁSA III.4. ELTÉRŐ BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ FOGVATARTOTTAK SPECIÁLIS FOGVATARTOTTI CSOPORTOK ELŐZETESEN LETARTÓZTATOTTAK ELSŐ BŰNTÉNYESEK VISSZAESŐK (TÖBBSZÖRÖSEN VISSZAESŐK, SÚLYOS VISSZAESŐK) FIATALKORÚAK NŐK HOSSZÚ TARTAMÚ SZABADSÁGVESZTÉSRE ÍTÉLTEK LELKI- ÉS VISELKEDÉSZAVAROKKAL KÜZDŐ FOGVATARTOTTAK III.5. KOMMUNIKÁCIÓ VERBÁLIS CSATORNA A NONVERBÁLIS CSATORNA KOMMUNIKÁCIÓ A BÖRTÖNBEN FELHASZNÁLT IRODALOM

5 I. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 5

6 I.1. A PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN, TÖRTÉNETE, ÁGAI A pszichológia tárgya A pszichológia tárgyát legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, ha lefordítjuk a görög eredetű kifejezést : psziché = lélek logosz = tan A pszichológia a lelki jelenségeket vizsgáló tudomány. A lelki jelenségek sokfélék, (pl.emlékezet, gondolkodás, érzelmek) hasonlóan a testi működésekhez, ahol a szervezetünk működése többféle szerv együttműködésének eredménye. A lelki jelenségek összességét pszichikumnak, vagyis léleknek nevezzük. A pszichikum egy működés - amelynek anyagi alapja az idegrendszer -, ami cselekvésben, viselkedésben nyilvánul meg. Ez azt is jelenti, hogy a lelki jelenségek egy része közvetlenül nem figyelhető meg, csak akkor, ha a viselkedésben megjelenik.(pl. Sokszor szeretnénk tudni, hogy valaki mit érez, vagy gondol, de arra csak a viselkedéséből következtethetünk.) Tehát a pszichológia a pszichikumot és a viselkedést vizsgáló tudomány. A tudományok rendszerében a pszichológia határterület a természettudományok és a társadalomtudományok között. Ez abból következik, hogy az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Természettudományok Pl. biológia orvostudomány etológia Társadalomtudományok pl.jog szociológia pedagógia Pszichológia A pszichológiának minden olyan tudománnyal kapcsolata van, ami emberekkel foglalkozik. A pszichológusnak ismernie kell az alapvető testi működéseket, főként az idegrendszer működését. Ugyanakkor az ember társadalmi lény, élete egyfajta kultúrában, szabályok között zajlik. Életünk története nem független attól a közegtől, amiben élünk. Mint később látni fogjuk, testi-lelki egyensúlyunk életünk minőségét határozza meg. 6

7 A pszichológia története A pszichológia története az ókorba nyúlik vissza: a lelki működésekkel tudományosan először a filozófia foglalkozott. Platon a következő meghatározást adja: "a lélek halhatatlan örök lényeg, ami a testtől függetlenül létezik". Arisztotelész szerint a test és a lélek ugyanúgy nem választható el egymástól, mint az anyag és a forma. Vagyis a lélek a test célja, test pedig a lélek eszköze. Szerinte a lelki bajok gyógyítása a filozófiára tartozik, mivel a betegség ártalmas gondolatok, hitek eredménye, ezért szavakkal kell gyógyítani. A vallási megközelítések középpontjában is a lélek állt, és áll ma is, a lelki egyensúly és a hit összefüggését hangsúlyozva. A különböző vallások képviselői a lélek gondozását feladatuknak tekintik. Az európai kultúrában a Biblia tekinthető az egyik legrégebbi pszichológiai vonatkozású írásnak. A XVIII. században a természettudományok fejlődésével a lelki problémák az orvostudomány hatáskörébe kerültek, így azokat csak testi-biológiai szempontból közelítették meg (gyógyszeres kezelés). A pszichológia azóta tekinthető önálló tudománynak, mióta módszerei a XIX. században tudományossá váltak, vagyis megjelent a kísérlet és a megfigyelés, mint az elméletek igazolásának eszköze. Ez Wundt nevéhez köthető, aki l879-ben Lipcsében létrehozta az első pszichológiai laboratóriumot, és elemi lelki jelenségeket (érzékelés, észlelés stb.) kezdett vizsgálni. A további történet már a pszichológia különböző ágainak kialakulásával írható le, (ezekből csak néhányat emelnénk ki). A pszichológia ágai: 1. Az általános pszichológia a lelki élet mindenkire vonatkozó törvényszerűségeit kutatja. A felnőtt, egészséges, teljes értékű ember lelki jelenségeit vizsgáló tudományág. A pszichológia központi területének tekinthető, amelyre a többi alkalmazott lélektani ágak épülnek. Szigorú értelemben vett kísérleti tudomány. 2. A személyiségpszichológia az emberek közötti lelki különbségekkel foglalkozik. Az egyéni jellemzőket próbálja elméleti rendszerbe foglalni és a gyakorlatban, tesztekkel vizsgálni. A kutatások során azt találták, hogy az emberek között lelki életük tekintetében sokkal nagyobb különbségek vannak, mint a testi tulajdonságokat illetően. Sokféle irányzat, típustan született a személyiség leírására. Ennek gyökerei szintén az ókorba nyúlnak vissza: már Hippokratész kísérletet tett a személyiség típusokba sorolására, melynek alapjául a vérmérsékletet (temperamentum) jelölte meg. A XX. században Kretschmer a testalkatból próbált következtetni elmebetegségi hajlamra. 7

8 A ma is érvényesnek tekintett személyiségelméletek közül C.G. Jung felfogását ismertetjük. (A témát a tréning során már érintettük, tesztekkel is alátámasztva.) Jung szerint az ember viszonya a külvilághoz kétféle irányultságú lehet: kifelé forduló személyiség (extravertált): az ilyen emberek a környezetből sokféle ingert fognak fel, azokra gyorsan reagálnak. Érdeklődési körük széles, könnyen teremtenek kapcsolatokat de hajlamosabbak a felszínességre, meggondolatlanságra. befelé forduló személyiség (introvertált): kerülik a változatos környezeti ingereket, egyszerre egyféle dologgal szeretnek elmélyülten foglalkozni, megfontoltabbak. Zárkózottabbak, de kapcsolataik tartósabbak, mélyebbek. extraverzió introverzió Hangsúlyozzuk,, hogy ezek az irányultságok az élet különböző területein egyformán értékesek, hasznosak lehetnek. Fontos, hogy olyan foglalkozást válasszunk, ami illeszkedik a személyiségünkhöz. Természetesen az emberek nem sorolhatók egyértelműen egyik vagy másik típusba, inkább a két végpont között az egyikhez közelebb állnak. Ezek a típusok összefüggenek öröklött idegrendszeri sajátosságokkal is, tehát már kisgyermekkorban megnyilvánulnak. Életünk első felében kevéssé változnak, csak az élettapasztalat segíti elő, hogy az egyféle, esetleg szélsőséges irányultság kiegészüljön a másik előnyös tulajdonságaival. 3. A fejlődéslélektan: az általános lélektan mellett szükség volt arra, hogy a lelki jelenségeket fejlődésükben is megértsük. A fejlődéslélektan a születéstől a felnőtté váláson keresztül az öregkorig vizsgálja a pszichikus funkciók alakulását. Ezen belül a gyermekekkel foglalkozó ág a gyermeklélektan. Szemléletének alapja, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem attól minőségileg különbözik. Kialakulásához tartozik, hogy Binet l900-ban gyermekek értelmi fejlettségének megállapítására kifejleszti az első intelligenciatesztet, melyre a beiskolázások általánossá válása miatt volt szükség. 4. A klinikai pszichológia a lelki- és viselkedészavarokkal foglalkozik. (ld. a III.2. fejezetben). Feladata a lelki betegségek megállapítása (diagnosztika) és a gyógyítás (pszichoterápia) is. Átmeneti lelki problémák, válsághelyzetek szinte minden ember életében előfordulnak (pl. válás, gyász). Amennyiben megoldásuk elhúzódik, célszerű terápiás segítséget igénybe venni. Alkalmazási területe igen széles, pl. egészségügyben, igazságügyi szakértésben szerepe van a klinikai szakpszichológusoknak. A lelki egészség (mentálhigiéné) megőrzését szolgálják a személyiségfejlesztő módszerek, önismereti csoportok. 8

9 5. A szociálpszichológia azt vizsgálja, milyen pszichológiai tényezők befolyásolják az emberek társas viselkedését. Foglalkozik a csoportokon belüli együttműködéssel, a csoportközi előítéletekkel is A büntetés-végrehajtási munkában ezeknek a kérdéseknek kiemelt szerepe van. Pl. a stanford-i börtönkísérlet, melyet A kísérlet c. film is bemutat. 6. A kriminálpszichológia a bűnelkövetés pszichológiai hátterével foglalkozik. Keresi azokat a személyiséglélektani sajátosságokat, amelyek a kriminalitás pszichológiai meghatározói. Elsősorban az érzelmi, indulati folyamatokra, az ösztönéletre, az erkölcsi fejlődésre összpontosít. A bűnelkövetők személyiségét vizsgálja az alábbi szempontok szerint: értelmi színvonal elmeállapot Ez a kettő fontos a beszámíthatóság kérdésénél. indulatok kezelése (agresszivitás) erkölcsi normák beépülése Természetesen nem szükséges minden bűnelkövetőnél pszichológiai vizsgálatot végezni, csak azokban az esetekben, ha felmerül a beszámítási képesség hiánya, illetve a súlyos bűncselekmények elkövetőinél. A kriminálpszichológia különbséget tesz a krízis (eseti) és krónikus bűnözés között. A krízis bűnözésnél társadalmilag jól alkalmazkodó elkövetőkről van szó, akiknek életútjában a bűncselekmény kisiklásként értékelhető, vagyis olyan cselekedetként, amit a pszichés stabilitás átmeneti megingása pl. stresszhelyzet, indulati labilitás váltott ki. Tehát ebben az esetben: - az elkövető személyisége ép - életvitele a társadalmi normákat súlyosan nem sérti - a bűncselekmény kisiklásként értékelhető, pl. stressz váltja ki A krónikus bűnözésnél a bűnözés az életvitel részévé vált, a személyiségben kimutatható az antiszociális torzulás (erről részletesebben még szó lesz). Ebben az esetben: - a személyiség antiszociális - az életvitel a társadalmi normákat sérti - a bűnözés életformává vált. Tehát pszichológiai szempontból különbség van az antiszociális cselekedet és az antiszociális személyiség között. Ez a jogi megítélésre is hat. 9

10 cselekedet személyiség krízisbűnözés antiszociális egészséges krónikus bűnözés antiszociális antiszociális Kulcsszavak: Pszichikum: lelki jelenségek összessége A pszichológia ágai Krízis- és krónikus bűnözés Ellenőrző kérdések: 1. Miért nehéz a lelki jelenségek megismerése? 2. Miért határterület a pszichológia a tudományok rendszerében? 3. Mi a különbség az általános- és a személyiséglélektan között? 4. Keressen példákat a krízis- és krónikus bűnelkövetésre! 10

11 I.2. AZ IDEGRENDSZER ALKOTÓRÉSZEI, SZERVEZŐDÉSE A pszichikum egy működés, amelynek anyagi alapja az idegrendszer. A lelki működések az idegrendszer minimális ismerete nélkül nem érthetők meg. Az idegrendszer a külvilágból jövő ingerek felvételét és feldolgozását végzi, és a változásoknak megfelelően lehetővé teszi a környezethez való alkalmazkodást. Az idegrendszer alapegysége a neuron (idegsejt) melynek 3 típusa van: Érző idegsejt: az érzékszervekre ható ingereket továbbítja a központi idegrendszerhez.(agy, gerincvelő) Mozgató idegsejt: az agyból vagy a gerincvelőből érkező ingerületet a végrehajtó izmokhoz szállítja Interneuron: az agyban és a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek között létesítenek kapcsolatot. A neuron részei: 1. idegsejt 2. idegnyúlvány (axon) 3. végfácska (dendrit) 1. ábra: Az idegsejt részei Az idegrendszer minden része kapcsolatban áll egymással, felosztása a könnyebb megértést szolgálja. Az idegrendszer működésbeli (funkcionális) felosztása: 1. Szomatikus (testi) idegrendszer: az izmok akaratunktól függő működését szabályozza. a szándékos mozgásokat, testtartást, egyensúlyozást biztosítja. 11

12 2. Vegetatív (zsigeri) idegrendszer: akaratunktól függetlenül működik. belső szerveink működését (pl. légzés, szívműködés, emésztés) irányítja. A vegetatív idegrendszert kétféle működési mód jellemzi: a) szimpatikus : izgalmi állapotokban domináns. Érzelmi hatásokra reagálva gyorsítja a szívverést, verejtékezést, tágítja az ereket a vázizmokban, szűkíti az emésztőszervekben. Harcolj, vagy menekülj reakció. b) paraszimpatikus idegrendszer: nyugalmi állapotban domináns. Azokat a működéseket segíti elő, amelyek a testi erőforrásokat helyreállítják. Pl..emésztés, alvás. Az idegrendszer anatómiai felosztása: Idegrendszer Központi Környéki Az agy felépítése: Nagyagy Agy Gerincvelő Agyidegek Gerincvelőidegek Agytörzs 2. ábra: Az agy felépítése Kisagy 1. agytörzs: a létfenntartást szolgáló légzés-keringésszabályozó központ. 2. kisagy: a mozgások koordinációját végzi. 12

13 3. nagyagy : az emberre leginkább jellemző magasabb rendű működésekért felelős. Két félteke alkotja, amelyek alapvetően szimmetrikusak Mindkét félteke 4 lebenyből áll, melyek különböző feladatokat látnak el: a homloklebeny a problémamegoldó gondolkodásért felelős a fali lebenyben található a testi érzések központja (hőérzékelés, tapintás, fájdalom) a halántéklebeny a hallás a nyakszirti lebeny a látás központja. Frontális lebeny Fali lebeny Halántéklebeny 3. ábra: Az agy lebenyei Nyakszirti lebeny A két féltekét a kérgestest köti össze, működésük ezáltal összehangolt, de funkcióikban jellegzetes különbségek figyelhetők meg (4.ábra). A két félteke működési különbségei: 4. ábra: Az agyféltekék működésbeli megoszlása 1. bal félteke: domináns - beszéd, írás, nyelvi képességek - matematikai képességek, logikus gondolkodás. 2. jobb félteke: - érzelmi átélés - téri tájékozódás - zenei képességek - intuitív gondolkodás 13

14 Az emberek nagy részénél a bal félteke működési túlsúlya érvényesül, ami a gyakorlati érzéknek, a logikus gondolkodásnak kedvez. A jobb féltekei dominancia inkább a művészi tehetséggel és érzékenységgel, kreativitással kapcsolatos. Kulcsszavak: Idegsejt szomatikus és vegetatív idegrendszer agy agyféltekék Ellenőrző kérdések: 1. Miért és hogyan változik meg a szervezet működése izgalmi és nyugalmi állapotban? 2. Milyen kommunikációs problémát okozhat két ember között a nagyon eltérő féltekei dominancia? 14

15 I.3. A TESTI ÉS LELKI MŰKÖDÉSEK KAPCSOLATA, A STRESSZ, ÉS A KIÉGÉS A pszichoszomatikus és a szomatopszichés egység fogalma Az alcímben szereplő bonyolultnak tűnő kifejezések arra utalnak, hogy a psziché (lélek) és a szóma (test) szoros egységet alkotnak, hatással vannak egymásra Adolf Meyer mutatott rá arra, hogy a testi történések lelki következményekkel (szomatopszichés egység), a lelki történések testi következményekkel (pszichoszomatikus egység) járnak. Tőle származik a pszichoszomatikus betegség fogalma. Olyan betegségekről van szó, amelyek kialakulásában a lelki tényezők (érzelmek) szerepe központi. Ilyen betegség pl. a magas vérnyomás, a gyomorfekély. Erre utalnak közmondásaink is: ha idegesek vagyunk (lelki tényező) "felmegy a pumpa", amelynek testi következménye az, hogy magas lesz a vérnyomásunk. A tartós stressz hatására kialakulhat gyomorfekély, magas vérnyomás, fizikai kimerültség, krónikus fáradtság ezek a pszichoszomatikus irányt szemléltetik. A lelki tényezők a legújabb kutatások szerint az immunrendszerre is hatnak, kísérletekkel igazolták hogy stressz hatására csökken az ellenállóképességünk a betegségekkel szemben. Előfordulhat, hogy olyan balesetek után, amikor a fej is sérül, azaz agyi sérülés következik be, ez emlékezetzavarokat, túlzott indulatosságot okoz, esetleg az egyén teljes személyisége megváltozik ez a szomatopszichés irányt példázza. Miért van szükség arra, hogy ezzel a témával foglalkozzunk? A büntetés-végrehajtási munka lelkileg megterhelő, ezért tudnunk kell, hogy mit tehetünk saját testi és lelki egészségünk megőrzéséért. Mivel a stressz legtöbbször nem kerülhető el, meg kell próbálnunk kezelni. Az már köztudott, hogy a stressz a szívinfarktussal is szoros összefüggést mutat. Orvosok figyelték meg, hogy az infarktusban megbetegedett személyek hasonló személyiségvonásokat mutatnak. A pszichológiai vizsgálatok alapján körvonalazták az ún. "A típusú személyiség" jellemző vonásait: az ilyen emberek versengőek, ellenségesek, teljesítményorientáltak voltak, állandó időkényszerrel küszködtek és kifelé nagy önbizalmat mutattak, miközben belül kétségek gyötörték őket. Az ilyen személyek kétszer gyakrabban betegedtek meg infarktusban. Később azt találták, hogy a legjellemzőbb, legfontosabb vonás ebből a szempontból az ellenségesség, akkor is, ha magunkban tartjuk (úgy még rombolóbb hatása van). Magyarázata a fentieknek az, hogy ilyenkor a szimpatikus idegrendszer működése kerül túlsúlyba (utalunk az idegrendszer c. fejezetre): a vérnyomás, szívritmus változásai megterhelik a szervezetet, így előbb utóbb megbetegszik. Számunkra ez azért fontos, mert tudnunk kell, hogy a munkánk során tanúsított esetleges ellenséges vagy agresszív viszonyulás ilyen módon ránk is visszahat, saját érdekünk megtanulni indulataink szabályozását. 15

16 A stressz Stressz. Mindannyian éreztük már, ugyanakkor nem feltétlenül ismerjük az azt kiváltó okokat, következményeit, veszélyeit, és azt, hogy hogyan lehet ezzel sikeresen megküzdeni. Mit jelent a stressz? Milyen helyzetekre mondjuk azt, hogy stresszes? Hogyan érezzük ilyenkor magunkat? Fogalma Stresszről beszélünk, amikor az ember fizikai vagy lelki jólétét, egyensúlyát veszélyeztető eseménnyel szembesül. A stressz fő jellemzői: váratlan nem vagyunk képesek befolyásolni, vagy csupán úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk rá képesek (ez személyiségfüggő) énképünket veszélyezteti tartós alkalmazkodást kíván. Váratlan események például a katasztrófák, balesetek, amelyekre nem készültek fel az azt elszenvedők. Ezek jelentős stresszt jelentenek az embereknek, amelynek tünetei akár tartósan is fennmaradhatnak. Befolyásolhatatlan (bár nem feltétlenül váratlan) esemény, amikor elbocsátanak munkahelyünkről, vagy lekéssük a vonatot. Ezek enyhébb esetben bosszantóak, komolyabb esetben tartós stresszt jelenthetnek, leginkább akkor, ha a személy nem talál új munkahelyet, veszélybe kerül a megélhetése, sőt akár még saját kudarcának is tekintheti a veszteséget. Ehhez kapcsolódik a stressznek az a jellemzője, hogy énképünket veszélyeztetheti, azaz ha nem tud a személy jól megoldani egy helyzetet, vagy szorong tőle, ez végül saját önbecsülését is veszélyezteti. Erre példa a rendkívül nehéz feladatok megoldása, a próbatételek, amelyek minket érnek. A versenyek, a vizsgák ilyen jelentős megpróbáltatást jelentenek amelyeket ha sikeresen megoldunk, énképünket már nem veszélyeztetik, hanem építik. Természetesen még így is stresszesek de általában pozitív jelentést hordoznak. Végül a tartós alkalmazkodást kívánó helyzetekre példa a problémás házzaságban való együttélés. Ha tartós beteg kerül a családba, azzal átrendezve a család életét, rendjét, szokásait, szintén jelentős, tartós stresszt okozhat. Mindezek alapján látható, hogy stresszt kiváltó események lehetnek negatívak, illetve pozitívak is. A hangsúly azon van, hogy az embert ezek az események kimozdítják egyensúlyából, cselekvésre, alkalmazkodásra késztetik. Örömteli esemény a házasságkötés, gyermekszületés, új munkahely vagy iskola, mégis megterhelő mind a személy, mind a környezetében élők számára. Az, hogy mennyire stresszkeltő egy helyzet, egy esemény, leginkább az esemény értékelésétől függ, ezért jelentősen személyiségfüggő. Vannak olyan emberek, akik számára az extrém sportok kellemes kikapcsolódást jelentenek, míg mások számára elképzelhetetlenül veszélyesek, túlzott izgalmat jelentenének. Egyes foglalkozások (pl. mentősök, rendőrök, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, brókerek) jelentős mértékű, állandó stresszel járnak, amelyet egyes emberek elfogadnak, hivatástudatukkal ellensúlyoznak, míg mások elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen munkakörben dolgozzanak, és nyugodtabb, kevésbé kötött, avagy megterhelő munkahelyet választanak. 16

17 A stresszre adott válaszok A stresszhelyzetre különféle reakciókat adhatunk. Az, hogy ezek közül melyik következik be, milyen hamar, és milyen intenzitással, szintén lehet személyiségfüggő. Röviden összefoglalva: Érzelmi válaszok, a szélsőségesen pozitívtól a negatívig terjedően. Ez azt jelenti, hogy a jókedvtől, örömtől egészen a dühig, agresszióig terjedhetnek reakcióink, sőt ezek váltakozhatnak is: túláradhat valakiben egy kis ideig az öröm, amit ezután az aggódás, esetleg kétségbeesés válthat fel, majd újra megkönnyebbülés. Maga az erőteljes érzelmi hullámzás is súlyosbíthat még a stresszhelyzeten. Szorongás. A szorongás gyakran megmagyarázhatatlan okból, váratlanul tör ránk, mértéke a kiváltó okhoz képest eltúlzott, pl. vizsgahelyzetben. Agresszió. Az agresszív cselekedetek felfokozott negatív érzelmekből fejlődnek ki, a személy először haragot él meg, majd ez a harag átbillen cselekedetekbe. Agresszióját fordíthatja valaki a környezetében levő tárgyak, vagy személyek felé, önmaga felé (önkárosítás, öngyilkosság), ez megjelenhet cselekedetekben (előző példák), illetve szóban (cinizmus, csípős megjegyzések, kiabálás, szóbeli bántalmazás, megalázás). Depresszió. A stressz hátterén kialakuló depresszió legfőbb oka a tartósan fennálló tehetetlenség érzése. A tanult tehetetlenség elmélete azt magyarázza meg, miképp vezethetnek fásultsághoz és depresszióhoz kellemetlen és befolyásolhatatlan események. Kutyákkal végeztek kísérleteket, ahol az állatot egy olyan kísérleti dobozba tették, amelyben két, gáttal elkülönített rész volt. Ekkor gyorsan megtanulta, hogy átugorjon a másik oldalra, amikor a padlórácson keresztül enyhe áramütést kap. Ha egy fényjelet adtak az áramütés előtt néhány másodperccel, a kutya megtanulta elkerülni az áramütést, és a fényjelzés esetén átugrott a biztonságos rekeszbe. Ha azonban a kutya korábban egy másik rekeszben élt, ahol az áramütés elkerülhetetlen, befolyásolhatalan és váratlan volt, nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tanulta meg, hogy a fényjelzés az áramütés elkerülésének lehetőségét jelzi. Ez a tanult tehetetlenség állapota. Bár az embereknél ennél bonyolultabb a folyamat, a személyiség egyes vonásaitól is függhet, mégis a tanult tehetetlenség jelenségét lehet tetten érni egyes esetekben: ezért vannak olyan emberek, akik feladják a harcot, amikor nehézségekkel találkoznak; ezért nem lázadtak fel gyakrabban a foglyok a náci koncentrációs táborokban; a tartós bántalmazást, megaláztatást elszenvedő nők ezért maradnak hosszú évekig a házasságukban. Testi betegségek: a stressz arra készteti az emberi szervezetet, hogy a veszélyt észlelve felkészüljön a veszedelemre. Ezt harcolj vagy menekülj válasznak nevezzük, a szimpatikus idegrendszer ilyenkor növeli a szívritmust, a vérnyomást, a légzésszámot, az izmok megfeszülnek. A személy figyelme beszűkül, csak a veszélyhelyzetre koncentrál. Mindez tartós stressz esetén állandósulhat, a testet azonban megterheli az állandó készenléti helyzet, tartósan magas vérnyomás, szívritmuszavar, figyelem-zavar alakulhat ki, emellett gyomorfekély, szívinfarktus, agyvérzés következhet be. Ezen betegségek mögött mindig meg kell keresnünk a lelki okokat is, azt, hogy milyen tartós stressz válthatta ezeket ki. 17

18 A stressz kárt okoz a szervezet immunrendszerében is, ami a vírusok, baktériumok elleni csökkent ellenállóképességhez vezethet: így válhat krónikussá akár egy nátha, vagy torokgyulladás. Leküzdhető-e a stressz? Megküzdési stratégiák A stressz által kiváltott érzelmek és feszültség, testi állapot nagyon kellemetlen, ezért ez a kellemetlenség arra indítja az embereket, hogy azt valahogyan csökkentsék. Többféle megoldási, megküzdési mód létezik, ezeket olykor felváltva használjuk: Problémamegoldó stratégia: az egyén szembenéz a problémával, a stresszt okozó helyzettel, és a probléma megoldására törekszik. Pl. a munkatársak közötti konfliktust megbeszéléssel, egyeztetéssel próbálják megoldani. Elterelő stratégia: a stresszhelyzet által okozott feszültséget, szorongást a személy egy másik helyzetben levezeti, pl. sporttevékenység, hobbi, továbbképzés során. Fontos, hogy az elterelő tevékenység pozitív, kreatív legyen, az egyén számára örömet jelentsen. Negatív elkerülő: a probléma, stresszhelyzet elől elmenekül, azt negatív, romboló módon vezeti le. Pl. alkoholizmus, az egyén számára túlterhelő munka, drogok. Kérődző: az egyén a problémán hosszan rágódik, egyszer úgy gondolja, hogy megtalálta a megoldást, majd újra előveszi azt. Nem képes a problémát lezárni, újra és újra átgondolja. Ez önmagában is fárasztó, miközben a megterhelő helyzet sem oldódik meg. A kiégés A kiégés (vagy más néven burnout) a stresszel szervesen összekapcsolódó jelenség. Hosszantartó megterhelések, stresszek következményeként léphet fel nem csupán fizikai, hanem érzelmi, és szellemi kimerülés. Jellemzői, tünetei: reménytelenség, inkompetencia érzése célok elvesztése negatív érzelmek, amelyek mind a személyre, mind környezetére, munkájára irányulhatnak krónikus, állandósuló fáradtság testi tünetek: fejfájás, alvászavar, testi panaszok sűrűsödése (lásd pszichoszomatikus tünetek) a korábban meglévő empátiás készség beszűkül, létrejön a túlzott érzelmi távolságtartás depresszió a teljesítmény csökken cinikus viszonyulás a személy kliensei, azaz tanítványai, betegei, ügyfelei, a fogvatartottak iránt. 18

19 Fontos megjegyezni, hogy a kiégés nem egyenlő a stresszel, a stressz önmagában nem feltétlenül káros, vagy teljesítmény-csökkentő hatású míg a kiégés a kezeletlen, vagy káros stressz végső kifejlete lehet. Ezért fontos a stresszel szembeni megfelelő megküzdési stratégiák kialakítása! Kulcsszavak: Psziché és szóma Stressz és személyiség Megküzdési stratégiák Kiégés Ellenőrző kérdések: 1. Milyen példákat talál a munkája során a stressz fő jellemzőire? 2. Hogyan érvényesülhet egy fogvatartottnál a tanult tehetetlenség? 3. Hogyan lehet elkerülni a kiégést? 4. Mi a hasonlóság és mi a különbség az elterelő és a negatív elkerülő megküzdési stratégia között? 19

20 I.4. A LELKI JELENSÉGEK A lelki jelenségek folyamatot alkotnak, egymással és a testi működésekkel kölcsönhatásban vannak. I. Megismerési folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás közvetlenül nem figyelhetőek meg II. Emocionális folyamatok motiváció, érzelmek III. Cselekvés, viselkedés megfigyelhető A cselekvésből és viselkedésből következtetünk a belső folyamatokra, tulajdonságokra I. Megismerési folyamatok Az információk felvételét és feldolgozását teszik lehetővé. 1. Az érzékelés a különböző érzékszervek által érzékelt ingerek felvétele. inger érzékszerv ingerület agykéreg érzéklet keletkezik 2. Az észlelés az érzékszervekből beérkező érzékletek összegzése, jelentéssel való felruházása. Ez azt is jelenti, hogy az észlelésünk személyes színezetű, minden ember kissé másképp látja a világot. 3. A figyelem az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy része tudatosul ( nemcsak nézünk hanem látunk" is). Szűrő funkciója van, szerepe fontos a gondolkodásban, tanulásban. 4. Az emlékezet működése során régebben észlelt dolgokat szándékosan idézünk fel, vagy azok önkéntelenül felidéződnek. Három szakasza van: bevésés, megőrzés, felidézés. A tanulás szempontjából fontos, hogy a legtöbb embernek jobb vizuális emlékezete, mint a szóbeli. Ezért segít a tanulásban a vázlat, ami megkönnyíti egy hosszabb, összefüggő szöveg felidézését. A tananyag mechanikus bevésése (magolás) kevéssé hatékony, és sokkal több erőfeszítést igényel, mint a megértés alapján való rögzítés. Az emlékezet teszi lehetővé azt is, hogy életünket folyamatként éljük meg, tapasztalatainkból tanuljunk. Az emlékezés különböző okok (pl. az észlelés szubjektivitása, az érzelmek) miatt normális esetben is torzulhat, ez tapasztalható pl. eltérő tanúvallomások esetén. 20

21 5. A gondolkodás aktív tevékenység, melynek során a dolgok lényegét, azok összefüggéseit tárjuk fel. Az emberi gondolkodás kétféle eszközt használ: a) szavak (fogalmi gondolkodás) b) képek (képzeleti gondolkodás) A fogalmi gondolkodás: A fogalom általános, jellemző tulajdonságokat foglal össze. Pl. a barátság fogalmához bizonyos tulajdonságok (őszinteség, bizalom) mindenképpen hozzátartoznak, más tulajdonságok pedig semmiképp nem (árulás, hazugság). Gondolatainkat legtöbbször szavakban fogalmazzuk meg és mondjuk el másoknak - azt feltételezve, hogy értenek a szóból - mégis adódhatnak félreértések. Nagyon fontos, hogy a fogalmaink pontosak legyenek, vagyis ugyanazt jelentse nekünk, mint a másik embernek, különben nem értjük meg egymást. A képzeleti gondolkodás: Képekkel végzett műveleteket jelent. A képzeletünk teszi lehetővé hogy terveket készítsünk és ne érjen váratlanul minket egy-egy helyzet. Lelki egyensúlyunk szempontjából lényeges az, hogy terveink a valóságtól ne szakadjanak el, ne kergessünk ábrándokat, ne éljünk fantáziavilágban. A gondolkodás összetett tevékenység, de legtöbbször valamilyen probléma megoldását értjük rajta. A problémamegoldó gondolkodás lényege, hogy egy cél felé haladunk, de nincs kész eszközünk annak elérésére. Kétféle módszert alkalmazhatunk: 1. próba-szerencse: találgatás, kockáztatás, az eredmény véletlenszerű és gyors 2. belátásos módszer: logikus lépésekkel halad probléma megfogalmazása ismeretgyűjtés hipotézis ellenőrzés A gondolkodásunk jellemezhető még a rugalmasság - merevség szempontjából is: Gyakran egy problémára csak egyféle megoldást találunk és amennyiben az sikertelen, nem keresünk, illetve elképzelni sem tudunk másikat. A gondolkodás kreativitása, rugalmassága az intelligencia egyik fontos összetevője. 21