Szlovéniai magyarság

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szlovéniai magyarság"

Átírás

1 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovéniai magyarság T a r t a l o m: Oldal Előszó Történelem 4 2. Általános adatok 7 3. Jogi helyzet Érdekképviselet Gazdaság Civil társadalom Oktatás Művelődés, kultúra, tudomány Egyházi intézményrendszer és vallásgyakorlás Tömegtájékoztatás 16

2 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 2 / 18 HTMH Előszó Közel esztendeje, amikor Hivatalunk közreadta a határon túli magyar közösségek helyzetét ismertető régiójelentéseket tartalmazó, megújult sorozatot, elhatározott szándékunk volt és erre a kiadványsorozatot bemutató sajtótájékoztatón is ígéretet tettünk, hogy a régiójelentéseket éves rendszerességgel felfrissítjük. Ígéretünknek megfelelően az Olvasó most az eredetileg az 1999-es esztendő végéig terjedő időszakot átfogó jelentéseknek a 2000-es év legfontosabb történéseivel és adataival kiegészített, s bizonyos vonatkozásokban az idei, 2001-es évre is kitekintést nyújtó, javított kiadását tartja kezében. Milyen is volt az a millenniumi 2000-es esztendő, amelynek kiemelkedő eseményeit, adatait immár az új kiadás is tartalmazza? Az elmúlt év egyik legjelentősebb történése kétségkívül a déli szomszédunknál bekövetkezett demokratikus fordulat volt, amelynek eredményeként újabb szomszédos országban kerültek kormányzati pozícióba a magyarság képviselői és legitim szervezetei. Egy ilyen jelentőségű változás könnyen túlzásokra ragadtathatja még a témában jártas szakembereket is, indokolt tehát az események hangulati elemeitől való kellő távolságtartás, a ragaszkodás a realitásokhoz. Ha ezzel a magunk számára kötelezőnek tartott mértéktartással tekintünk 2000-re, megítélésem szerint akkor is elmondhatjuk, hogy a mögöttünk hagyott esztendő nem kevés eredményt hozott a határon túli magyarsággal kapcsolatos törekvéseinket illetően. A polgári kormány 1998-ban történt hivatalba lépésekor újrafogalmazta a külpolitikai cselekvési irányokat, kiindulási alapja azonban továbbra is az 1990-ben kialakult össznemzeti konszenzussal elfogadott és alátámasztott külpolitikai törekvések három fő iránya maradt: az euro-atlanti integráció, a regionális együttműködés beleértve a jószomszédi viszonyok kialakítását és a nemzetpolitika. A kormány az elmúlt esztendőben is nagy figyelmet fordított arra, hogy az említett cselekvési irányzatok között olyan valódi egyensúly jöjjön létre, amelynek keretében egyik irányvonal sem kerekedhet a másik fölé, egyik sem érvényesülhet a másik ellenében, hiszen ezek az irányzatok nemcsak szervesen kiegészítik, hanem feltételezik is egymást, szoros összefüggésben vannak egymással. A kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája arra irányul, hogy ezeket a közösségeket úgy támogassa, hogy a III. évezred kihívásaira szülőföldjükön tudjanak válaszolni, azokkal ott szembesüljenek. Ez a szándék tükröződik a szomszédos államokban élő magyarokról készülő törvényben is, amely Trianon óta első ízben próbálja meg rendezni az anyaország és a különböző országokba szakadt nemzetrészek közötti kapcsolatokat. A kormány által 1998 óta megvalósított külpolitika szerint az eredményes és sikeres euroatlanti politikának elő- és alapfeltétele térségünk stabilitása, amelyre viszont pozitív hatást érhetünk el a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezésével.

3 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről A szomszédos államokkal kialakított és a rendszeres párbeszédre épülő kapcsolatokban nagy szerepe van és volt a szomszédainknál is igaz, országonként eltérő mértékben, de egyre inkább meghonosodott polgári pluralizmusnak és demokratikus értékrendnek. Ez akkor sem eredményezett a megszokottnál nagyobb változást a kétoldalú kapcsolatokban, amikor a magyarság legitim politikai szervezete vagy kikerült a politikai hatalomból, vagy kormányon maradva vállalva a koalíciós feszültségeket próbálta meg jogos és a partnerek által korábban már elfogadott igényeit a gyakorlatban is érvényesíteni. Természetesen az elmúlt esztendő sem volt mentes az esetenkénti feszültségektől, konfliktusoktól a határon túli magyarság szervezetei és az érintett országok állami, kormányzati szervei között. Elegendő, ha csupán felsorolásszerűen és korántsem a teljesség igényével olyan vitapontokra utalunk, mint az önálló állami egyetem létrehozásának kérdése és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának változatlan rendezetlensége Romániában, vagy az ún. nevesítetlen földek problémája és a közigazgatási reform körüli véleményeltérések Szlovákiában. Mégis, a nem kevés vitás kérdés és az érintett magyar politikai érdekképviseleti szervezetek által tett számos kényszerű esetenként fájdalmasan keserű engedmény mellett is a határon túli magyar közösségek egyre inkább a térség stabilitásának markáns és nélkülözhetetlen szereplőivé válnak. Ama félig telt poharat persze, amely hasonlattal gyakran jellemzik a határon túli magyar nemzetrészek jogos elvárásaikhoz, igényeikhez viszonyított helyzetét, az elmúlt évben sem sikerült teletölteni ám ez a realitásokból kiindulva aligha is volt elvárható. A pohár tartalma viszont számottevően gazdagodott, és alapvetően nem híg ígéretekkel vagy puszta illúziókkal. Azok pedig, akik számára a félig telt pohár már eddig is soknak bizonyult, most kényszerűen kevésbé durva módszerekkel igyekeznek fékezni a folyamatokat. Ha úgy tetszik, már önmagában ez sem lenne kevés eredmény. Ugyanakkor mindannyiunknak az érintett határon túli magyar közösségeknek, az anyaországnak és az adott többségi társadalmak demokratikus fejlődésben, a régió stabilitásában érdekelt progresszív erőinek is közös felelőssége, hogy a fékezni próbálók buzgalma továbbra se járjon érdemleges sikerrel. Szabó Tibor

4 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 4 / 18 HTMH Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 1. TÖRTÉNELEM A szlovéniai magyarság településterülete a magyar honfoglalást és államalapítást követően évszázadokig a Magyar Királyság és a stájer-osztrák hercegség közötti részben lakatlan védelmi zóna (gyepű) volt. A várispánságok megszervezésétől ig Alsólendva és környéke Zala, az őrségi rész Muraszombattal és Szentgotthárddal Vas megyéhez tartozott. A tatár és török pusztítások idején e táj viszonylag keveset szenvedett, bár Csáktornya, Alsólendva és Radkersburg (Redege, Radgona) a végvárrendszer fontos láncszeme volt. A nagy földesurak, a Bánffyak, Széchyek, Zrínyiek, Nádasdyak, Batthyányak a lutheri, majd a kálvini reformáció védnökei voltak. A XVI XVII. században Alsólendva nemcsak fontos erősség, hanem a magyarországi protestantizmus és szellemi élet egyik központja, neves prédikátorokkal és nyomdával, amelynek termékei messze földre eljutottak. Míg az osztrák területeken az ellenreformáció lelki és fizikai terrorja csaknem teljesen felszámolta a szlovén nemzeti újjászületést is jelentő hitújítást, addig a magyarországi Vend-vidéken több tíz evangélikus gyülekezet maradhatott fenn a mai napig. A karintiai krajnai tengermelléki szlovének és a Mura Rába-vidéki vendek között annak ellenére, hogy 1526-tól egy államkeretben, a Habsburgbirodalomban éltek alig volt gazdasági, szellemi kapcsolat, így ez utóbbiak a XX. század elejéig nem voltak részesei a szlovén nemzetté válás folyamatának. Az elmúlt évszázadokban használatos vend népnév a veneti (Velence alapítói), a vandal(us), és a német Windisch szóra vezethető vissza. A ruszin ukránhoz hasonlóan előbb létezett a magyarban, mint a szlovénben, és a később e néven egységesülő nép magyarországi ágát jelölte. Hungarus tudatúak voltak, és a XIX. század végére kétnyelvűekké váltak. A Ljubljana Maribor felé orientálódó értelmiség hatására mára a határ mindkét oldalán élők a szlovén nemzethez tartozóknak érzik magukat. Az azonos életkörülmények, a közös vallás, valamint a közös ellenséggel szemben vívott küzdelem közel hozták egymáshoz a magyarokat és a vendeket szlovéneket szeptemberében, majd 1849 júniusában az itteni nemzetőrök visszaverték Jelačić horvát szerb csapatainak támadását, és megakadályozták átvonulásukat. Az általános visszavonulás során 1848 decemberétől 1849 májusáig ez a vidék is osztrák horvát megszállás alá került.

5 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről Az 1867 utáni gazdasági fellendülés idején a hagyományos regionális központokban (de több más településen is, így pl. Dobronakon) számtalan ipari létesítmény, többek között téglagyár, malom, nyomda, villanytelep, Lendván pedig ernyőgyár is létesült, és kiépült a járási székhelyek hivatali szervezete is. Megépült a Zalaegerszeg Alsólendva Csáktornya és a Körmend Muraszombat közötti vasútvonal, de a tervezett szentgotthárd muraszombati soha nem készült el. A nagybirtok szorításában földhöz nem jutó parasztok közül sokan vándoroltak ki az Egyesült Államokba, de a szomszédos osztrák területekre is. A szlovén államiság igénye a csehhez és horváthoz hasonlóan évtizedeken át csak az osztrák államkeretben, mint a trializmus egy változata merült fel. Egy Ausztria Magyar-országtól és Szerbiától független délszláv állam eszméjét is csak viszonylag kevesen támogatták, s a Szerbiával való egyesülésnek 1918 októberéig a vendek között alig akadt híve. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásakor horvát csapatok törtek be a Muraközből, de azokat visszaverték. A Károlyi-kormány fennállása alatt tervek születtek egy Muraszombat székhelyű vend vármegye kialakítására. Klekl József katolikus plébános autonómia-terveiben szlovén nyelvű közigazgatás, népoktatás, gimnáziumok és saját véderő felállítása szerepelt. A tanácsköztársaság diktatúrája nem kedvezett a nemzetiségi igények kielégítésének; a részben ilyen indíttatású ellenforradalmi megmozdulásokat leverték. A párizsi békekonferencia az eredetileg javasolt Mura-vonalat megváltoztatva, a jugoszláv magyar határt a Mura és a Rába vízválasztóján húzta meg. Így került a Muravidék (Prekmurje) Jugoszláviához az es jugoszláv népszámlálási adatok szerint , voltaképpen magyarral, s maradt Magyarországon az ún. Porabje, mintegy szlovénnel venddel. A jugoszláv (szerb) hadsereg csak augusztus 12-én vonult be a Muravidékre. A nagyhatalmi döntés mint Burgenland esetében is egyfajta kompenzációt jelentett az Olaszországhoz került és Ausztriával maradt szlovén-lakta területekért. A három ország Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria távoli határvidékévé vált terület máig sem tudta kiheverni a két világháború, a megtorlások, kitelepítés, kivándorlás és belső migráció okozta veszteségeket. Az Esterházy-birtokot nem az azt megművelő magyar cselédség, hanem a helyi és az Olaszországhoz került területekről áttelepített szlovének között osztották fel, ellentéteket gerjesztve az őslakosok és a kolonisták, a magyarok és a szlovének között. Hét magyar falu határában épültek új falurészek (Petesháza, Lendvahosszúfalu, Pincemajor, Zalagyertyános, Lendvahidvég, Kámaháza) a telepesek számára. A föld és megélhetés nélkül maradtak körében pedig folytatódott a kivándorlás és a szezonmunka az USA, Németország és Franciaország felé. A jól működő regionális kapcsolatok megszakadtak: a muravidékiek többé nem járhattak át aratni a dunántúli nagybirtokokra; megszűnt a vasúti összeköttetés Muraszombat és Körmend, majd Lendva és Rédics között tól Muraszombat új vasútvonalon Ormožon át kapcsolódott Mariborhoz.

6 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 6 / 18 HTMH Kezdetben a magyar érzelmű vendek is reménykedtek a Magyarországhoz való viszszacsatolásban, ami április 16. és április 3. között meg is valósult. Az őslakosokkal szemben türelmes magyar uralom biztosította a rendet és a viszonylag nyugodt életkörülményeket, tanulási lehetőséget nyújtott a szlovén fiatalok számára is, míg nemzettársaik a testvérharcokban, a német és az olasz megszállók elleni partizánakciókban pusztultak. A jó bánásmód egyik kétes értékű eredménye, hogy 1941-ben tízezrek vallották magukat szlovén horvát anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek a Muravidéken és a Muraközben. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a telepesek és a megbízhatatlannak minősítettek közül több mint 600 személyt internáltak rövidebb hosszabb időre a sárvári táborba tavaszán a bosszú és a megtorlás itt megközelítően sem volt olyan mértékű, mint korábban Bácskában, de így is több mint 500 magyart köztük nőket és gyermekeket hurcoltak el és zártak táborba viszonossági alapon. Ezen a vidéken is megszenvedték az erőszakos kollektivizálást és a szovjet jugoszláv szembenállást. Sok magyar fiatalt kémkedésre és diverzáns-tevékenységre kényszerítettek a szovjet befolyás alatt lévő anyaországukkal szemben közülük számosan értelmetlenül pusztultak el ban olajat találtak Petesházán. Az impériumváltás után ezért a magyar lakosságot biztonsági okokra hivatkozva kitelepítették, szétszórták, s helyükbe más nemzetiségű munkaerő érkezett, főleg a közeli horvát Muraközből. Az ipari üzemekkel, infrastruktúrával nem rendelkező, elszegényedő határmenti falvakból az es években a fiatalok zöme a szlovén többségű regionális központokba és távolabbi városokba költözött. A magyar tannyelvű általában 4 osztályos falusi iskolák állaga leromlott, a továbbtanulási lehetőség a minimálisra csökkent. Egyre több magyar szülő adta gyermekét a modern, jól felszerelt szlovén iskolákba: az 1950-es években a magyar gyermekek fele Lendván már szlovén tagozatra járt. Ezt a tendenciát megállítandó vezették be 1959-ben akkor egyedülálló módon a kötelező kétnyelvű oktatást a törvényben rögzített keskeny, vegyes lakosságú (korábban túlnyomóan magyar többségű) sávban a szlovén gyerekek számára is. (A 176 muravidéki település közül 33 tartozik ebbe a törvény által körülhatárolt határmenti övezetbe.) Az 1960-as évektől megkezdődött a pozitív diszkrimináció elvén alapuló szlovén nemzetiségpolitika kiépítése. Számában és asszimilációs hajlandóságában a muravidéki magyarság hasonló a burgenlandihoz. Az 1980-as évek közepén végzett közös magyar szlovén kutatás hátrányos gazdasági infrastrukturális helyzetet, erősödő elvándorlást és vegyes házasságokban megnyilvánuló asszimilációt mutatott ki a határ mindkét oldalán. A 10 évenként tartott népszámlálások között átlagban 13 %-kal csökkent a szlovéniai magyar nemzetiségűek száma. A vegyes házasságok aránya meghaladja az 50 %-ot, és az abból származók 80 %-a a többségi nemzethez tartozónak vallja magát nyarán a magyarok egy emberként álltak ki a független Szlovénia mellett, s azóta

7 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről igyekeznek betölteni államközi egyezményekkel is elősegített híd-szerepüket, amelyet a történelem mért rájuk. 2. ÁLTALÁNOS ADATOK Terület: km 2. Összlakosság: Népsűrűség: 98 fő/km 2. Etnikai csoportok: szlovén 90,5 %, horvát 2,9 %, szerb 2,2 %, bosnyák 0,7 %, magyar 0,5 %, olasz 0,3 %, egyéb 2,9 %. Vallások: katolikus (90 %), muzulmán (0,7 %), egyéb (9,3 %). Hivatalos nyelv: a szlovén. A kétnyelvűvé nyilvánított területeken (Koper, Piran, Portorož, illetve a már említett 33 település Muraszombat és Alsólendva között, az előbbi nélkül) az olasz és a magyar is. Államforma: köztársaság. Hatalmi ágak: A törvényhozás legfelsőbb szerve az Országgyűlés, mellette részben felsőházi jelleggel működik az Államtanács, végrehajtó hatalom: kormány, az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a Legfelsőbb Bíróság, Alkotmánybíróság. Főváros: Ljubljana ( fő). Egyéb városok: Maribor, Ptuj, Celje, Koper, Murska Sobota. Városi lakosság: 49 %. Közigazgatási beosztás: 192 községi önkormányzat. Politikai pártok: Liberális Demokrata Párt (LDS), Szociáldemokrata Párt (SDS), Szlovén Nemzeti Párt (SNS), Egyesült Szociáldemokrata Lista (ZLSD), Szlovén Néppárt (SLS + SKD), Új Szlovénia Keresztény Néppárt (Nsi), Szlovén Nyugdíjasaok Demokratikus Pártja (DeSUS), Szlovén Fiatalok Pártja (SMS). GDP/fő: (1998), (1999), (2000) USD. GDP évi növekedési ráta: 3,9 % (1999), -8,2 % (2000). Árfolyam (tolar/usd): 166,6 (1998), 177 (1999), 223,6 (2000 január). Infláció: 8,9 % (2000).

8 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 8 / 18 HTMH Munkanélküliség: 7,4 % (1999 ILO-adat), % (saját, szlovén becslés). Összes külföldi befektetés: millió USD (2000). Külföldi adósság: 6,21 milliárd USD. Valutatartalék: 4,37 milliárd USD. Export: 1998-ban 11,4 milliárd, 1999-ben 8,55 milliárd, 2000-ben 8,73 milliárd USD. Magyar szlovén gazdasági kapcsolatok: pozitív külkereskedelmi mérleg Magyarország javára; export 240 millió USD, import 140 millió USD (1998). Magyarország főként élelmiszert, olajat és késztermékeket szállít, valamint gépi berendezéseket és közszükségleti cikkeket hoz be ben az árucsere volumene meghaladta a 400 millió USD-t (a magyar export értéke elérte a 266 millió USD-t), 2000-ben pedig 462,56 millió USD-re nőtt, tehát állandóan emelkedik. A szlovéniai magyarság településterülete az ország észak-keleti részében található, egy kb. 50 km hosszú és 3 15 km széles sávban a szlovén magyar határ mentén Hodostól Pincéig az ún. Muravidéken. A muravidéki magyarok további két csoportra, egységre osztódnak. Az egyik a lendva-vidéki, a másik az őrségi magyar tömb. A lendva-vidéki magyarok a Dobronaktól Pincéig található falvakban élnek Lendva (egykor Alsólendva) központtal. Ezek a települések a következők: Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hidvég, Bánuta, Hosszúfalu, Hosszúfaluhegy, Lendva, Lendvahegy, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Csente, Petesháza, Hármasmalom, Völgyifalu és Pince. A fenti települések 1918 előtt, illetve 1941 és 1945 között Zala vármegye részét képezték. Hodos, Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló települések magyar lakosait az őrségi magyarok csoportjához soroljuk. Az őrségi települések az I. világháború előtt Vas vármegyéhez tartoztak Szentlászló kivételével, ez utóbbi Zala vármegye része volt. Muravidéken kívül Szlovénia más területein főleg városokban élnek még magyarok, elenyésző számban. A két legnagyobb lélekszámú magyar szórvány Muraszombatban és Ljubljanában található. A becslések körülire teszik a szlovéniai magyarok számát, a hivatalos népszámlálási adatok azonban ennél elszomorítóbb képet festenek.

9 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 1. ábra Magyarok Szlovéniában 2. ábra A szlovéniai magyarok számának és arányának alakulása 1910 és 1991 között, a népszámlálási adatok alapján A főből Muravidéken magyar nemzetiségű lakos él. A muravidéki magyarok száma az elmúlt nyolcvan év alatt mintegy felére csökkent.

10 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 10 / 18 HTMH JOGI HELYZET A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 11. szakasza biztosítja a szabad anyanyelvhasználatot, a 61. szakasz a nemzeti hovatartozás szabad kifejezéséről, a 64. szakasz az őshonos olasz és magyar nemzeti kisebbség külön jogairól rendelkezik. A kisebbségi többletjog-rendszeren alapuló nemzetiségi politika lényege abban rejlik, hogy a kisebbségi közösség az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás területén, valamint az anyaországgal történő kapcsolattartás terén külön lehetőségekkel rendelkezik, amit az állam közvetlenül a központi költségvetésből anyagilag is támogat. Az alkotmány 80. szakasza kimondja: Az országgyűlésbe minden alkalomkor az olasz és a magyar közösség egy egy képviselője választandó. Az olaszok és magyarok két szavazati lehetőséggel rendelkeznek: mint minden szlovén állampolgár szavazhatnak pártokra, és egyúttal megválaszthatják nemzeti kisebbségük képviselőjét is. A magyar közösség parlamenti képviseletének funkcióját Pozsonec Mária tölti be, aki a október 15-én megtartott választások során ismét megőrizte mandátumát. Kiélezett helyzetben a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvének szerepét játszhatják. Előfordult már, hogy a magyar képviselő a nemzetiségi külön jogok fenntartását támogató baloldali pártokkal szavazott együtt. Ezért a szlovén jobboldali pártok egy része egyrészt a magyar parlamenti képviselő személyét, másrészt a pozitív diszkrimináción alapuló képviseleti rendszert támadja december 4-én lépett életbe Szlovéniában Az önigazgatási nemzeti közösségről szóló törvény, amely községi szinten is biztosítja a nemzetiségi önkormányzati képviseletet. Az december 4-ei helyhatósági választásokat követően Muravidék három községében Lendván, Hodos-Salovci községben és Muravske Toplicén megalakult a Községi Nemzeti Tanács, amelyek választott képviselőikből létrehozták a 18 tagú Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsot. Ugyanezen a választáson Koczon József személyében Lendva magyar polgármestert kapott. Az november 22-én lebonyolított helyhatósági választások alkalmával az április 19-ei népszavazáson az önállóság mellett döntő Hodos és Dobronak község is megválasztotta képviselőit, és nemzetiségi önigazgatási tanácsot hozott létre. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK) 1999 januárjában választotta meg 21 tagú tanácsát, melynek elnöke Tomka György lett. Lendva község polgármesterévé ismét Koczon Józsefet választották. A függetlenségét kivívott Szlovénia Magyarország és szomszédai viszonylatában egyedülálló gesztussal országa első budapesti nagykövetévé Hajós Ferenc alkotmánybírót, a muravidéki magyarság egyik vezető személyiségét nevezte ki. Az november 6-án Ljubljanában aláírt Magyar Szlovén Kisebbségvédelmi Egyezmény 15. cikkelyének rendelkezése értelmében összhangban az december 2-án Budapesten aláírt Magyar Szlovén Alapszerződés 16. cikkében megfogalmazott elvekkel megalakult a Magyar Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság, amely április 4-én tartotta első, alakuló ülését Ljubljanában. A vegyes bizottság további ülése-

11 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről ire évente felváltva Magyarország illetve Szlovénia területén került sor. Legutóbb május 8 9-én a Rába-vidéki szlovének központját, Szentgotthárdot választották helyszínül. Az ülések alkalmával aláírt jegyzőkönyvek konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a két érintett kisebbség számára nagy fontossággal bíró ügyek megoldására vonatkozóan, a kisebbségeket érintő általános kérdések, az oktatás és a kultúra területén. A vegyes bizottság a tervek szerint 2002-ben Szlovéniában tartja következő ülését. A két ország kormánya aláírta az évi oktatási, kulturális és tudományos együttműködésről szóló megállapodást. Az ennek megújításával kapcsolatos előkészítő munkát követően november 26-án került aláírásra az új oktatási, kulturális és tudományos együttműködési megállapodás óta minden évben együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, valamint Vas és Zala Megye Közgyűlése között, amely regionális szinten az oktatás és a művelődés terén biztosít együttműködési lehetőségeket februárjában írták alá a diplomák kölcsönös elismerését garantáló magyar szlovén egyezményt. A Kelet-Közép-Európában egyedülállóan nagyvonalú szlovén kisebbségpolitika indítékai a demokratikus hagyományok mellett hasonlóak a magyarhoz, arányaiban csaknem annyi szlovén él az ország határain kívül, mint magyar, így törekvéseikben a példamutatás szándéka is ott munkál. 4. ÉRDEKKÉPVISELET A muravidéki magyarság politikai érdekképviseleti szervezete a Szlovén Köztársaság megalakulását követően rövid idő alatt létrehozott Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK). Igaz, hogy 1949-ben megalakult, de csak néhány évig működött a Szlovéniai Magyar Kisebbségi Közművelődési Bizottság, ezért történelmi küldetése jelentéktelen, így nem tekinthető az MMNÖK elődjének. Az 1974-es alkotmány szellemében 1975-ben a községek képviselőtestülete mellett létrejöttek a magyar nemzetiségi oktatási-művelődési érdekközösségek. Egészen a rendszerváltásig két ilyen szervezet működött, egy a lendvai és egy a muraszombati községben, ezekből alakultak ki az úgynevezett nemzeti közösségek. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség alapította a muravidéki magyarság művelődési és tájékoztatási intézményeit, valamint társalapítója a Muravidéken meghonosodott kétnyelvű iskoláknak. Az évi választások után megkezdődött az MMNÖK (statutáris jogi, tájékoztatási, kulturális vallási, oktatási, gazdasági, mezőgazdasági) szakbizottságaiban a problémák feltárása. Kiemelt figyelmet szentelnek a muravidéki magyar közösség anyanyelve, nemzeti tudata, tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének, valamint az alkotmány által biztosított különjogok gyakorlati életben történő megvalósításának. Az MMNÖK elnöke: Tomka György. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa július 12-én új alapszabályt fogadott el, s a szervezet elnevezését Muravidéki Magyar Önkormány-

12 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 12 / 18 HTMH zati Nemzeti Közösségre változtatta. Legmagasabb szerve a Közgyűlés, amely önkormányzati hivatalt működtet. Öt község Lendva, Dobronak, Hodos, Šalovci és Moravske Toplice megalakította az önkormányzati magyar nemzeti tanácsokat, ezek képviselőit a helyhatósági választások során választják meg. Minden magyar nemzeti tanács a saját statútuma alapján működik. Az öt nemzeti tanácsból kerülnek ki a csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői. 5. GAZDASÁG Az 1991-ben függetlenné lett kis szlovén állam annak ellenére, hogy Jugoszlávia gazdaságilag legsikeresebb tagköztársasága volt komoly erőfeszítésekre kényszerül a piacgazdaság kiépítése érdekében. Jugoszlávia összeomlásával Szlovénia elveszítette piacának 70 %-át. Ezzel a szlovén köztük muravidéki vállalatok tömege került csődbe, így a munkanélküliek száma is ugrásszerűen növekedett, s az utóbbi időben is egyre szaporodik. A Muravidék Szlovénia viszonylag fejletlenebb területei közé tartozik, ezért évtizedek óta jelentős az elvándorlás, az utóbbi időben pedig egyre nyomasztóbbá vált a munkanélküliség is. (Lendva Községben 1999 szeptemberében munkanélkülit tartottak számon, ami a munkaképes korú lakosság 22 %-a első negyedére ez %-ra növekedett. Lendva Község összlakossága fő.) A magyarok nagy része idős, falvakban él, korábban magántulajdonban lévő földjeit fölművesszövetkezetekben műveli. A térség legjelentősebb ipari üzeme a lendvai székhelyű NAFTA vállalat, amely súlyos finanszírozási gondokkal küzd. Ez elsősorban azért jelent súlyos problémát, mert a kőolajfinomító vállalat biztosította a köz-ség jövedelmének mintegy 40 %-át. A kb. 300 magyar nemzetiségű személynek munkaalkalmat biztosító vállalat sorsa bizonytalan. A magánkézben lévő ipar és kereskedelem részaránya szerény. Nagyobb beruházásokra a tőkehiány és a meglehetősen elmaradott infrastruktúra miatt aligha lehet számítani. A tőkehiány okozza azt is, hogy az őshonos nemzeti közösségek gazdasági alapjának létrehozását és támogatását célzó, kedvezményes hitellehetőséget a magyarság az értékbecslési, zálog- és biztosítási költségek magas volta miatt csak viszonylag kis létszámban tudja igénybe venni. Az elmúlt tíz év során a magyar szlovén közös határszakaszon sorra megnyíló határátkelőhelyek segítik e vidék Európa fejlett részéhez való felzárkózását. A tervek szerint 2002-re elkészülő szlovén magyar vasút és a tervezett autópálya is az elmaradott infrastruktúra fejlesztését, valamint a határon átnyúló gazdasági vállalkozások élénkítését célozza.

13 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 6. CIVIL TÁRSADALOM A Muravidéken a magyar kulturális értékeknek gazdag hagyománya van. Már közvetlenül az elcsatolás után is sokszor kíméletlen és ellehetetlenített körülmények közepette működtek a műkedvelő csoportok. A leggyakoribb műfaj ebben az időben a magyar néptánc, a dalárda és az amatőr színjátszás volt. A húszas években a magyar színtársulatoknak egy szlovén darabot is be kellett tanulniuk ahhoz, hogy magyar színdarabot is bemutathassanak. A második világháború utáni években a műkedvelő mozgalom átmeneti hanyatlása következett be, az 50-es évek második felétől azonban ismét felélénkülés volt tapasztalható. A kis létszámú muravidéki magyarság körében ez a civil szerveződési forma jelentette a nemzettudat megőrzésének egyik legfontosabb bástyáját. A művelődési egyesületek létrehozásának egyrészt anyanyelvápoló és kulturális értékteremtő, másrészt közösségszervező szerepe volt és van még ma is. Újabb lendületet adott az amatőr műkedvelő mozgalomnak, hogy a 70-es évek második felétől, majd a 80-as években az őshonos nemzeti kisebbségek kulturális tevékenységét az állam anyagi támogatásban részesítette. Így az 1980-as évek végére a legtöbb magyarlakta faluban megalakultak a művelődési egyesületek, amelyek keretében népdalkörök, színjátszó csoportok, citerazenekarok, hímző- és fafaragócsoportok működnek. A 80-as évek végétől az anyanyelvápolás újabb értékes szerveződési formái jöttek létre a versmondás és a bábjátszás terén. A Muravidék mintegy negyven magyar műkedvelő csoportja tevékenysége összefogásának, koordinálásának, szakmai és módszertani irányításának feladatát az ben megalakult Muravidéki Magyar Művelődési Intézet látja el. A szórványban élő magyarság egyesületei közül a ljubljanai Petőfi Sándor és a nova goricai Mátyás Egyesület emelhető ki. 7. OKTATÁS A magyar nyelvű tanítás feltételei Szlovénia nemzetiségileg vegyes lakosságúnak minősített területein a kétnyelvű oktatás nevelés formájában biztosítottak az óvodától az egyetemig. A kétnyelvű oktatásra az 1959/60-as tanévtől tértek át az általános iskolákban, mivel egyrészt szinte teljesen elnéptelenedtek a tisztán anyanyelvű oktatási intézmények, másrészt a magyar tagozatokról kikerülőknek nem volt lehetőségük továbbtanulásra, ugyanis a vajdasági magyar középiskolák távol voltak, Magyarországot pedig vasfüggöny választotta el Szlovéniától. Az óvodákban két évvel később, a középiskolákban pedig az 1980-as törvény értelmében, az 1981/82-es tanévtől vezették be a kétnyelvű oktatást. Ezzel vált teljessé a kétnyelvű oktatás rendszere.

14 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 14 / 18 HTMH A Muravidéken négy kétnyelvű általános iskola (Lendván, Göntérházán, Dobronakon és Pártosfalván) működik. A kétnyelvű alapiskolákban a magyar és szlovén nyelv egyenrangú tantárgyak, egyben mindkettő a tanítás nyelve is. Mindkettőt két szinten tanítják: anyanyelvként és második nyelvként. A magyar nyelv két szinten történő oktatása egészen a 8. osztályig megmarad, a szlovén nyelv tanítása az 5. osztálytól csak egy szinten történik. Ami a két nyelv tanítási nyelvként történő használatát illeti, az alsó tagozaton minden tanítási órán az 50 : 50 %-os arány megtartására törekszenek a pedagógusok. A felső tagozaton ez az arány 70 : 30 % a szlovén nyelv javára. Az 1999/2000-es tanévben a négy kétnyelvű általános iskola munkájában összesen tanuló vett részt. A lendvai kisegítő iskolát amely szintén kétnyelvű programot valósít meg 48 tanuló látogatta. A kétnyelvű általános iskolát végzett tanulók zöme a Lendvai Kétnyelvű Középiskola gimnáziumi, gépésztechnikusi, közgazdasági-kereskedelmi technikumi és kereskedelmi szakközépiskolai programjára iratkozhat be. Az 1999/2000-es tanévben a középiskolai tanulók száma mivel ebben a tanévben a gépésztechnikumban nem indítottak elsős tagozatot az előző évi 402-ről 320-ra csökkent. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a magyarországi középiskolák iránt is. Az elmúlt évek során számtalan bírálat érte a kétnyelvű oktatási modellt, különösen a magyar nyelvű oktatás színvonala miatt. Az anyanyelvi oktatás színvonalának emelése szempontjából lényeges előrelépésnek tekinthető, hogy 2000 szeptemberétől magyar nyelvi szaktanácsadó segíti a kétnyelvű iskolákban dolgozó pedagógusok munkáját. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kilenc osztályos alapfokú oktatásra való áttérés segítésére is. A Maribori Egyetemen 1966 óta lektorátus, 1980-tól pedig Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék működik, ahol a kétnyelvű óvodák és általános iskolák pedagógusait képezik. A tanszék szoros együttműködést alakított ki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolával. A Ljubljanai Egyetemen magyar lektorátus működik. 8. MŰVELŐDÉS, KULTÚRA, TUDOMÁNY A már említett Muravidéki Magyar Művelődési Intézet a művelődési egyesületek tevékenységének összefogása mellett a magyar nemzettudat ébrentartása céljával irodalmi pályázatokat, történelmi vetélkedőket, szavalóversenyeket, nyári anyanyelvi és honismereti táborokat, színház- és bábelőadásokat, zenei és néptáncprogramokat szervez. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebbé váló tudományos jellegű tevékenysége mindenek-előtt a néprajz, a helytörténet, a szociográfia és a művelődéstörténet területén nyilvánul meg. Az Intézet a szlovéniai magyarság történelmével, kultúrájával, néprajzával foglalkozó, évi mintegy tíz kiadvány megjelentetésével pótolhatatlan szerepet tölt be a magyar közösség önazonosság-tudatának

15 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről újrafogalmazásában. A magyarlakta vidéken a hatvanas évektől kialakult a könyvtárhálózat is. Önálló magyar könyvtárakkal nem rendelkeznek. A magyar könyvek és az irodalomnépszerűsítés az ún. kétnyelvű könyvtárakban kap helyet, ahol a magyar könyvtári programért felelős könyvtárosok is tevékenykednek. A központinak tekinthető lendvai és muraszombati könyvtárak mellet több településen fiókkönyvtárak működnek március 15-én nyitotta meg kapuit Lendván a Bánffy Magyar Könyvesbolt. A muravidéki magyar írók kezdeményezésére 1997-ben Lendva székhellyel megalakult a Szlovéniai Magyar Írók Társasága. Az elmúlt négy évtized során mintegy ötven szépirodalmi mű látott napvilágot, ami e kis létszámú közösség számára vitathatatlanul jelentős teljesítmény. A lendvai várban működő Galéria Múzeum Intézet számos programja érinti a muravidéki magyarság néprajzi és helytörténeti tevékenységét, valamint képzőművészetét. A Lendvai Művésztelep több évtizedes múltra tekinthet vissza. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak az ifjúsági táborok, amelyeket regionális szinten, Vas és Zala megyékkel együtt szerveznek (legismertebb az Ifjú Levéltárosok nyári kutatótábora). A szlovéniai magyarság érdekképviseleti szervezete, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa egyre határozottabban kéri, hogy a magyar nemzetiségi intézmények az érintett közösség, a kétnyelvű területen élő magyarság számára elérhető közelségben legyenek. Ennek szellemében igényli, hogy a lendvai székhelyű regionális könyvtár lássa el a muravidéki magyarság központi könyvtárát megillető feladatokat. Kéri továbbá, hogy a Szlovén Kulturális Nemzeti Program keretében Szlovénia biztosítsa annak lehetőségét, hogy a magyar nemzetiségi kultúrát érintő feladatok ellátása a Lendvai Múzeum feladata maradjon, valamint, hogy a Maribori Területi Levéltár lendvai kihelyezett tagozatának státusza jogilag is rendeződjön. A magyar intézményhálózat létrehozása a muravidéki magyarság jövője szempontjából óriási jelentőségű, amit a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet eddigi tevékenysége is bizonyított. 9. EGYHÁZI INTÉZMÉNYRENDSZER, VALLÁSGYAKORLÁS Felekezeti hovatartozás tekintetében a muravidéki magyarság a többi Kárpátmedencei kisebbségi magyar közösségnél egységesebb, a szlovén nemzetiségű lakossághoz viszonyítva azonban sokszínűbb képet tükröz után a római katolikusok akik a magyar lakosság mintegy %-át jelentették két püspöki helynök

16 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 16 / 18 HTMH fennhatósága alá tartoztak, mivel a szombathelyi egyházkerület püspöke közvetlenül nem gyakorolhatta hatáskörét. Az említett időszakban rendkívül körülményes volt az újonnan megállapított határ mentén élők helyzete, hiszen a trianoni határral plébániákat szakítottak ketté (pl. a Hetésben). A helyzet valamennyire stabilizálódott, amikor 1923-ban a területet a Maribori Püspökséghez csatolták. A magyar nyelvű vallásgyakorlásnak ez persze nem kedvezett. A két világháború között e téren is számos konfliktus történt. A második világháború alatt a terület ismét a szombathelyi püspök fennhatósága alá került, ami újólag kellemetlenségekkel járt. A római katolikusok számára a magyar nyelvű vallásgyakorlás ugyan egészen máig biztosítva volt, illetve jelenleg is az a magyarlakta vidéken, a magyar papok második világháború után jelentkező hiánya miatt azonban az egyház mégsem játszik meghatározó szerepet a nemzeti tudat és az anyanyelv alakulásában. A Muravidéken a legtöbb esetben a magyar nyelvet elsajátító szlovén nemzetiségű papok tevékenykednek, akik becsülettel végzik ugyan munkájukat, de a magyar nemzettudat alakulása szempontjából mégsem játszanak pozitív szerepet. Az elvilágiasodásra, a kedvezőtlen korösszetételre és az asszimiláció gyorsulására egyaránt jellemző, hogy az elmúlt években a felére csökkent a magyar nyelvű hitoktatást igénylők aránya. Mivel a római katolikus egyház kimondottan a vallási célokra és feladatokra összpontosítja figyelmét, az utóbbi évtizedekben nem tapasztalhatók nemzeti jellegű ellentétek. A muravidéki magyarság döntő többsége ma is római katolikus felekezetű, mint egyházközösség a maribori segédpüspökséghez tartozik. Az egyházi szertartások kétnyelvűek. Az egyházi teendőket két szlovén nemzetiségű plébános látja el. Megközelítőleg 500 református hívőt is számon tartanak. A Szlovéniai Református Egyházközösség székhelye Szécsiszentlászló. Magyar ajkú lelkészük nincs, az egyházi szertartásokat magyarországi vendéglelkészek végzik. A muravidéki szlovének mintegy negyede evangélikus; ők a muraszombati esperességhez tartoznak. Magyar nemzetiségű lelkésszel nem rendelkeznek, így több magyar településen nincs is magyar nyelvű istentisztelet. 10. TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A szlovéniai magyarok hetilapja, a Népújság 1956-tól a Pomurski vestnik című szlovén nyelvű lap mellékleteként kéthetente, illetve az időszerű nemzetközi politikai eseményekhez igazodva jelent meg februárjától központi költségvetési támogatással, heti rendszerességgel, önálló orgánumként adták ki tól a lap a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség által alapított Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet gondozásában jelenik meg, példányban. A szerkesztőség teljes átszervezését követő bővítés eredményeként 1995-től a Népújság heti 24 oldal

17 HTMH / 18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről terjedelemben, színes borítóval, havi egy alkalommal IFI című ifjúsági melléklettel igyekszik biztosítani a muravidéki magyarság anyanyelvű tájékoztatását. Évi két alkalommal, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozásában jelenik meg a Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat, valamint a szlovéniai magyarok évkönyve, a Naptár. A Muravidéki Magyar Rádió (MMR) november 28-án kezdte meg adását, a Muraszombati Rádió keretében. Kezdetben vasárnaponként 10 percben sugárzott magyar nyelvű adást, amely a későbbi években heti fél órára bővült ben önálló frekvenciát kapott, és ebben az évben nyílt meg a lendvai stúdió is, ahol napi két órás magyar adás készült. A technikai fejlődés új stúdió megépítését tette szükségessé. Ennek átadására 1991-ben került sor. A 90-es évek első felében először napi 5,5, később napi 8 órára bővült a Muravidéki Magyar Rádió műsora. Az MMR január 1-jén kivált a Muraszombati Tájékoztatási Vállalatból, és teljes egészében a Szlovén RTV égisze alá került novemberében újabb stúdióval lett gazdagabb május 1-jétől a Muravidéki Magyar Rádió adása 7.30 és óra között hangzik el, készítésében 8 újságíró, 3 hangtechnikus és több tiszteletdíjas működik közre. Az MMR jelenleg két hullámhosszon sugározza műsorát: URH-n (87,6 MHz) és középhullámon (648 khz). Ez utóbbi azonban csak délután órától áll az MMR rendelkezésére. A középhullámnak köszönhetően Magyarország nyugati részén is hallható a rádió műsora, és szerencsére igen nagy népszerűségnek örvend. Naponta ötször rövid hírek (ebből két alkalommal a BBC Világszolgálatának magyar nyelvű hírei) és egyszer 15 percben a nap eseményeinek részletes ismertetése hangzik el. A legnagyobb hangsúlyt a muravidéki magyarságot közvetlenül érintő (gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, oktatási, sport stb.) témákra fektetik. A hallgatók több kontaktműsorban kapnak lehetőséget vélemény-nyilvánításra. A rádió tervei közé tartozik a műsor további bővítése és színvonalának emelése. A Szlovén TV az első magyar nyelvű nemzetiségi televíziós műsorát 1978 októberében sugározta Mostovi Hidak címmel. A ljubljanai szerkesztőség 15 perces adása kéthetente jelentkezett, majd 1980-tól két évig a muraszombati TV-stúdió készítette a műsort től ismét Ljubljanából, havonta két alkalommal 35 perces háromnyelvű (szlovén, olasz és magyar) TV-műsort sugároztak Mostovi Hidak Ponti címmel. Ez utóbbi azonban a két nyelven történő feliratozás miatt nem elégítette ki a magyar közösség igényeit, az olasz kisebbség pedig amely már abban az időben is saját frekvenciával és műsorral rendelkezett szinte feleslegesnek tartotta ezt a formát. A Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség törekvéseinek eredményeként 1992-ben, a Szlovén TV és a Magyar TV között megkötött egyezmény értelmében ugyan szerény technikai felszereltséggel és a személyi feltételek biztosítása nélkül, de meg-

18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 18 / 18 HTMH nyílt a lendvai TV-stúdió. Kezdetben kéthetente jelentkezett félórás műsorával, majd 1994-től a műsoridő heti fél órára, január 1-jétől pedig hetente kétszer fél órára bővült. A maribori Regionális RTV-Központtal közösen benyújtott frekvenciaigénylési kérelem pozitív elbírálása esetén műsoridejük tovább bővíthető, hiszen a szlovén RTV-törvény értelmében a nemzetiségnek napi fél órás adásidőt kell(ene) biztosítani a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel együtt. Jelenleg a szerkesztőségben csupán egy szerkesztő riporter, egy riporter, egy vágó és egy operatőr dolgozik főállásban. Műsoraiban elsősorban a muravidéki magyar nemzetiség anyanyelven történő tájékoztatását, a magyar értékek és hagyományok megőrzését tartja szem előtt, de a kisebbségi lét hétköznapjait is bemutatja. Kiemelt figyelmet szentel a szlovén magyar kapcsolatok, valamint a kisebbség anyanemzettel való viszonyának alakulására. Tervei között szerepel dokumentumfilmek és TV-játékok készítése és bemutatása, valamint magyarországi TV-műsorok átvétele. Jelentések a határon túli magyarok helyzetérõl Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala 1518 Budapest 112, Pf. 43, 1016 Bérc u : , Fax: Web-site: Felelős kiadó: Szabó Tibor, a HTMH elnöke Sorozatszerkesztő: dr. Bátai Tibor Térképek és ábrák: dr. Sebők László

Szlovéniai magyarság

Szlovéniai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovéniai magyarság 2005 T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 5 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 11 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Nemzetközi konferencia, Budapest, Magyarság Háza Szentháromság tér 6, 2012. április 13 Magyarul Szlovéniában doc. dr. Kovács Attila

Részletesebben

A trianoni békeszerzõdés mintegy 22 ezer magyar nemzetiségû polgár elcsatolását

A trianoni békeszerzõdés mintegy 22 ezer magyar nemzetiségû polgár elcsatolását Göncz László A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG TEGNAP ÉS MA A trianoni békeszerzõdés mintegy 22 ezer magyar nemzetiségû polgár elcsatolását szentesítette a történelmi Vas és Zala vármegyéktõl, és az újonnan létrehozott

Részletesebben

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE GORICSKÓ KELETI RÉSZÉN (2011)

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE GORICSKÓ KELETI RÉSZÉN (2011) Jože VUGRINEC KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE GORICSKÓ KELETI RÉSZÉN 1. Bevezető (2011) Goricskó keleti részén, a határ menti falvakban, ahol együtt élnek a szlovének és a magyarok

Részletesebben

Ukrajnai magyarság 2001.

Ukrajnai magyarság 2001. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Ukrajnai magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok. 5 3. Jogi helyzet. 10 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. Ausztriai magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. A bevándorolt magyarság 4

Határon Túli Magyarok Hivatala. Ausztriai magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. A bevándorolt magyarság 4 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Ausztriai magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. A bevándorolt magyarság 4 2. A burgenlandi (őrvidéki) magyarság.

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Kulturális együttműködés a magyar szlovén határ mentén a század fordulóján. Mohos Mária 10

Kulturális együttműködés a magyar szlovén határ mentén a század fordulóján. Mohos Mária 10 II. I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Balkán 2008. május 30. Kulturális együttműködés a magyar szlovén határ mentén a 20-21. 21. század fordulóján Mohos Mária 10 A magyar szlovén kulturális együttműködés egyaránt fontos

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A Vegyes Bizottság áttekintette a KVB korábbi ülésein elfogadott ajánlások teljesítését, s az alábbiakat állapította meg:

A Vegyes Bizottság áttekintette a KVB korábbi ülésein elfogadott ajánlások teljesítését, s az alábbiakat állapította meg: JEGYZŐKÖNYV a Magyar Köztársaság területén élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló egyezmény figyelemmel kísérésére

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1128/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése tárgyában

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 2015-ös évi. Tartalmi és pénzügyi terve

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 2015-ös évi. Tartalmi és pénzügyi terve Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva 2015-ös évi Tartalmi és pénzügyi terve (JAVASLAT) 1 I. Általános rész 1. Az MNMI munkaterületére vonatkozó törvényes és egyéb jogalapok Zavod za kulturo madžarske

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Kulturális élet a muravidéki magyarság körében

Kulturális élet a muravidéki magyarság körében Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter egyetemi tanár, intézetigazgató, tanszékvezető Kulturális élet a muravidéki

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei

Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei A Kallós Zoltán Alapítvány 1992. november 20án alakult. Első tevékenységei között nyári népművészeti táborok szervezése szerepelt. Tábori programjaink minden

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

9. melléklet a évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

9. melléklet a évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai 9. melléklet a 2016. évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata

A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megemlékeznek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulójáról.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatási rendszere - a 2012. támogatási év tapasztalatai a feladatalapú támogatással kapcsolatban

Nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatási rendszere - a 2012. támogatási év tapasztalatai a feladatalapú támogatással kapcsolatban Nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatási rendszere - a 2012. támogatási év tapasztalatai a feladatalapú támogatással kapcsolatban A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL - 2 - Tüskevár község önkormányzatának Képviselőtestülete" A kulturális javak védelméről

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában

Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában A magyar nyelvű könyvállomány Szlovéniában, a nemzetiségi szempontból vegyesen lakott Muravidéken az 199l-es statisztikai adatok szerint 7637 magyar nemzetiségű él közel

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. február 01. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

A szlovéniai magyar könyvkiadás.

A szlovéniai magyar könyvkiadás. Közlemények 463 Az 1944-ben a nyomdai vállalkozásokat érő sorscsapások" nem szűntek meg a háborút követő, demokratikusan induló új társadalmi kibontakozás eredményeként. 1948-ban a nagy nyomdavállalatok

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1 ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1. Általános rendelkezések 1.1 1 Az egyesület neve: Bolgár Kulturális Fórum. 1.2 Az egyesület székhelye: 1112 Budapest, Cirmos u. 1-3., B lépcsőház, VIII. em. 47.

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2016-2017 1 Kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladataink: Folyamatos felkészülés a kompetenciamérésre. Az olvasás- és íráskészség, a szövegértés fejlesztése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében a jövő dilemmái 2015. május 27. Komárom A jövőkép feladat nélkül csak álom. A feladat

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

T/5827. számú. törvényjavaslat

T/5827. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY A T/5827. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európa i Kartája 2. Cikk bekezdése szerinti kötelezettségvállalása i cigány (romani

Részletesebben