Szlovéniai magyarság

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szlovéniai magyarság"

Átírás

1 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovéniai magyarság 2005 T a r t a l o m: Oldal Előszó Történelem 5 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet Érdekképviselet Gazdaság Civil társadalom Oktatás Művelődés, kultúra, tudomány Egyházi intézményrendszer és vallásgyakorlás Tömegtájékoztatás 20

2 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 2 / 22 HTMH 2005 Kedves Olvasónk! A határon túli magyar közösségek helyzetét ismertető régiójelentéseket tartalmazó, 2000 nyarán elindított sorozat hatodik, a 2004-es év legfontosabb történéseivel és adataival kiegészített aktualizált kiadását tartja kezében. Az elmúlt évek folyamán sorra teljesültek a rendszerváltás fő külpolitikai céljai: csatlakoztunk az észak-atlanti szövetségi rendszerhez és az Európai Unióhoz. Magyarország a fejlett, demokratikus országok közössége köztiszteletnek örvendő tagjaként folytathatja szomszédságpolitikáját. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetpolitikája is megváltozott politikai és jogi környezetbe került. Aktívan befolyásolni tudjuk a megszülető uniós normákat, kezdeményezéseinkkel segíthetjük új jogszabályok kialakítását, lehetőségünk nyílik európai uniós kereteken belül lépéseket tenni a határon túli magyar kisebbségek megmaradása érdekében. A nemzeti kisebbségek kérdése a bővítés kapcsán a figyelem előterébe került az Európai Unióban, hiszen az új tagországok jelentős lélekszámú nemzeti kisebbséggel rendelkeznek. A kisebbségi jogokért folytatott érdekvédelmi törekvéseink összhangban vannak az európai demokráciák alapelveivel, és e küzdelemben ezúttal nem állunk egyedül. A nemzeti kisebbségek érdekeinek képviseletében segítségünkre lehetnek azok az államok, amelyek szintén nagy lélekszámú kisebbséggel rendelkeznek, ezért célunk az ezekkel az országokkal való intenzív együttműködés a kisebbségvédelem terén. A kormány tudatában van annak, hogy az Európai Unióban az érdekérvényesítés sikere az egybeeső érdekekre építve, megfelelő szövetségek kialakításával biztosítható. Fontos feladatunk a nemzeti és etnikai kisebbségek életét közvetlenül vagy közvetve érintő európai kisebbségi jogok kiterjesztése és biztosítása. Kedvező fejlemény az EU keretén belül az is, hogy nemcsak a szabályozás szintjén, hanem a monitoring, vagyis a szabályok betartásának ellenőrzése terén is bővülnek a lehetőségek. Az Európai Parlament megújult bizottságai közül a jövőben három is foglalkozik a kisebbségi kérdéssel: a Külügyi Bizottság az EU-n kívüli országok kisebbségi kérdéseit vizsgálja, a Polgári Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság hatáskörei között szerepel a kisebbségek védelme az EU területén, a Kulturális Bizottság pedig a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmének és előmozdításának kérdéseivel foglalkozik, amely szintén szorosan kapcsolódik a kisebbségi lét problémáihoz. Az EU-n belüli törekvései során a magyar kormány szem előtt tartja azokat a kisebbségvédelmi szempontból fontos és előremutató fejleményeket, amelyek európai intézmények keretében bontakoztak ki. Az integrációs folyamatok, mechanizmusok előrehaladtával korábban nem tapasztalt lehetőséget kapott a magyar nemzeti identitás határokon túl történő kulturális megerősítése is. A határainkon kívül élő magyarok hétköznapjait azonban továbbra is az egyes országok belső jogrendjei fogják meghatározni, emiatt is elengedhetetlenül fontos, hogy megerősítsük a nemzetiségek európai szinten biztosított jogait, fokozottan

3 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről figyeljük azok betartását, s adott esetben határozottan fellépjünk e jogok érvényesítésének érdekében. A határon túli magyarok érdekeinek képviselete a közelmúltban külön hangsúlyt kapott a nemzetközi fórumokon. Vajdasági magyarokat ért támadások, atrocitások kapcsán bebizonyítottuk, hogy ha az ellentéteket és pártérdekeket félretéve, egységesen emeljük fel szavunkat az európai fórumokon, akkor siker koronázza erőfeszítéseinket: Európa felfigyel a magyar kisebbség problémáira. A hazánkat képviselő magyar politikusok erőfeszítéseinek köszönhetően mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács foglalkozott a vajdasági magyarokat ért incidensekkel januárjában az Európai Parlament tavaly év végén felállított tényfeltáró bizottsága a helyszínen tájékozódott a vajdasági kisebbségekkel szembeni kilengések és jogsértések hátteréről. Ennek során a bizottság megbeszéléseket folytatott mind az érintett kisebbségek képviselőivel, mind pedig a szerbiai köztársasági és vajdasági tartományi illetékesekkel. Hazánk EU-taggá válásával alapvetően más megközelítést igényelnek a velünk egy időben csatlakozott országokban (vagyis a Szlovákiában és a Szlovéniában) élő magyarok, más lehetőségekkel szembesülnek azok, akik a közeljövőben csatlakozó szomszédos országokban (azaz Romániában és Horvátországban) élnek, és megint más kihívások elé néznek azok, akik olyan országokban (Szerbia és Montenegró, Ukrajna) élnek, amelyek csak hosszabb idő múlva kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. A tagállamokban élő magyarokkal az EU-tagság hatására intenzívebbé válnak a kapcsolatok, egyre több közös ügyünk van, újabb szálakkal kapcsolódunk egymáshoz, egyre több nemzetközi testület munkájában fogunk együtt részt venni, megszaporodnak a véleménycsere, a találkozás lehetőségei. A szlovákiai és szlovéniai magyar kisebbség jövőbeli sorsa precedens jelleggel fog bírni a később csatlakozó országokban élő magyarok helyzetének alakulása tekintetében, előre jelezve a többi területen élők számára az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségeket, illetve az elkerülendő potenciális nehézségeket. Lényegesnek ítéljük, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt szomszédaink sikeres felzárkózásáért és az európai vérkeringésbe történő fokozottabb bekapcsolásáért. Nem kizárólag amiatt, mert ezekben az országokban sok magyar él de nekünk ilyen szempontból mégis különleges a felelősségünk. Ezért minden eszközt felhasználunk annak érdekében, hogy ne jöjjenek létre újabb elválasztó falak. A kormány alapvetése, hogy a szülőföldjükön maradó határon túli magyarok ne érezzenek belső, lelki határokat, amelyek választóvonalat húznak az érvényesülés és az identitás megélése közé, de ne akadályozzák őket a fizikai határok sem az anyaország és a szülőföld közötti szabad átjárásban. Ha viszont arra az elhatározásra jutnak, hogy Magyarországon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország biztosítson számukra gyors, méltányos és egyszerű eljárást, amelynek keretében erre mindannyiuknak lehetősége nyílik.

4 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 4 / 22 HTMH 2005 A szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítását, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítését szolgálja a határon túli magyarságot támogató pénzügyi forrás, a Szülőföld Alap létrehozásáról az Országgyűlés február 14-ei ülésnapján elfogadott évi II. törvény. A törvény értelmében a Szülőföld Alap elkülönített állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését, az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatának fenntartását és erősítését elősegítő támogatások nyújtása. A kormány az Alap működési céljait támogató és kiegészítő Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram a Szülőföld-programcsomag megvalósításával kívánja ösztönözni a határon túli magyarság szülőföldjén történő boldogulásának gazdasági megalapozását. A kormány eltökélt abban a tekintetben, hogy hatékonyabbá tegye a nem Magyarországon élő nemzettársaink támogatását. Az eddig eseti alapon működő rendszer helyett általános fejlesztési politikát kíván kialakítani az EU támogatásainak felhasználásával. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervet a Kárpát-medencei magyarsággal közösen dolgozza ki. Bálint Pataki József

5 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 1. TÖRTÉNELEM A szlovéniai magyarság településterülete a magyar honfoglalást és államalapítást követően évszázadokig a Magyar Királyság és a stájer osztrák hercegség közötti részben lakatlan védelmi zóna (gyepű) volt. A várispánságok megszervezésétől 1919-ig Alsólendva és környéke Zala, az őrségi rész Muraszombattal és Szentgotthárddal Vas megyéhez tartozott. A tatár és török pusztítások idején e táj viszonylag keveset szenvedett, bár Csáktornya, Alsólendva és Radkersburg (Redege, Radgona) a végvárrendszer fontos láncszeme volt. A nagy földesurak, a Bánffyak, Széchyek, Zrínyiek, Nádasdyak, Batthyányak a lutheri, majd a kálvini reformáció védnökei voltak. A XVI. század második felében Alsólendva nemcsak fontos erősség, hanem a magyarországi protestantizmus és szellemi élet egyik központja, neves prédikátorokkal és nyomdával, amelynek termékei messze földre eljutottak. Míg az osztrák területeken az ellenreformáció lelki és fizikai terrorja csaknem teljesen felszámolta a szlovén nemzeti újjászületést is jelentő hitújítást, addig Magyarország szlovénok lakta részein, a történelmi Vas vármegyében több tíz evangélikus gyülekezet maradhatott fenn a mai napig. A karintiai krajnai tengermelléki és a Mura Rába-vidéki szlovénok között annak ellenére, hogy 1526-tól egy államkeretben, a Habsburgbirodalomban éltek, alig volt gazdasági, szellemi kapcsolat, így ez utóbbiak a XX. század elejéig nem voltak közvetlen részesei a szlovén nemzetté válás folyamatának. Az elmúlt évszázadokban a magyarországi szlovén közösségre használatos vend népnév bizonyos feltételezések szerint a veneti (Velence alapítói), a vandal(us), és a német Windisch szóra vezethető vissza. A vend kifejezés a magyar nyelvben létezett, a szlovénok így nem nevezték magukat, azonban a XX. századig a megnevezés számukra sem volt pejoratív, később viszont különböző politikai manipulációs eseményeket követően elzárkózott tőle a Mura mentén élő szlovén közösség. A magyarországi szlovénok hungarus tudatúak voltak és a XIX. század végére kétnyelvűekké váltak. A Ljubljana Maribor felé orientálódó értelmiség hatására mára a határ mindkét oldalán élők a szlovén nemzethez tartozóknak érzik, és vallják magukat. Az azonos életkörülmények, a közös vallás, valamint a közös ellenséggel szemben vívott küzdelem közel hozták egymáshoz a magyarokat és a szlovéneket szeptemberében, majd 1849 júniusában az itteni nemzetőrök visszaverték Jelačić horvát csapatainak támadását, és megakadályozták átvonulásukat. Az általános visszavonulás során 1848 decemberétől 1849 májusáig ez a vidék is osztrák horvát megszállás alá került.

6 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 6 / 22 HTMH 2005 Az 1867 utáni gazdasági fellendülés idején a hagyományos regionális központokban (de több más településen is, így pl. Dobronakon) számtalan ipari létesítmény, többek között téglagyár, malom, nyomda, villanytelep, Lendván pedig ernyőgyár is létesült, és kiépült a járási székhelyek hivatali szervezete is. Megépült a Zalaegerszeg Alsólendva Csáktornya és a Körmend Muraszombat közötti vasútvonal, de a tervezett szentgotthárd muraszombati soha nem készült el. A nagybirtok szorításában földhöz nem jutó parasztok közül sokan vándoroltak a tengeren túlra, de a szomszédos osztrák területekre is. A szlovén államiság igénye a csehhez és horváthoz hasonlóan évtizedeken át csak az osztrák államkeretben, mint a trializmus egy változata merült fel. Egy Ausztria Magyarországtól és Szerbiától független délszláv állam eszméjét is csak viszonylag kevesen támogatták, s a Szerbiával való egyesülésnek 1918 októberéig a Mura menti szlovénok között alig akadt híve. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásakor horvát csapatok törtek be a Muraközből, de azokat visszaverték. A Károlyi-kormány fennállása alatt tervek születtek egy Muraszombat székhelyű vend vármegye kialakítására. Klekl József katolikus plébános autonómia-terveiben szlovén nyelvű közigazgatás, népoktatás, gimnáziumok és saját véderő felállítása szerepelt. A tanácsköztársaság diktatúrája nem kedvezett a nemzetiségi igények kielégítésének; a részben ilyen indíttatású ellenforradalmi megmozdulásokat leverték. A párizsi békekonferencia az eredetileg javasolt Mura-vonalat megváltoztatva, a jugoszláv magyar határt a Mura és a Rába vízválasztóján húzta meg. Így került a Muravidék (Prekmurje) Jugoszláviához az 1921-es jugoszláv népszámlálási adatok szerint , voltaképpen magyarral, s maradt Magyarországon az ún. Porabje, mintegy szlovénnel. A jugoszláv (szerb) hadsereg augusztus 12-én vonult be a Muravidékre. A nagyhatalmi döntés mint Burgenland esetében is egyfajta kompenzációt jelentett az Olaszországhoz került és Ausztriával maradt szlovén lakta területekért. A három ország Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria távoli határvidékévé vált terület máig sem tudta kiheverni a két világháború, a megtorlások, kitelepítés, kivándorlás és belső migráció okozta veszteségeket. Az Esterházy-birtokot nem az azt megművelő magyar cselédség, hanem a helyi, és az Olaszországhoz került területekről áttelepített szlovének között osztották fel, ellentéteket gerjesztve az őslakosok és a kolonisták, a magyarok és a szlovének között. Hat magyar falu határában épültek új falurészek (Petesháza, Hosszúfalu, Pince, Gyertyános, Hidvég, Kámaháza) a telepesek számára, valamint Benica Benice néven egy önálló telepes falu jött létre. A föld és megélhetés nélkül maradtak körében pedig folytatódott a kivándorlás és a szezonmunka az USA, Németország és Franciaország felé. A jól működő regionális kapcsolatok megszakadtak: a muravidékiek többé nem járhattak át aratni a dunántúli nagybirtokokra; megszűnt a vasúti összeköttetés Muraszombat és Körmend, majd Lendva és Rédics között tól Muraszombat új vasútvonalon Ormožon át kapcsolódott Mariborhoz.

7 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről Kezdetben a magyar érzelmű szlovének is reménykedtek a Magyarországhoz való visszacsatolásban, ami április 16-a és április 3-a között meg is valósult. Az őslakosokkal szemben türelmes magyar uralom biztosította a rendet és a viszonylag nyugodt életkörülményeket, tanulási lehetőséget nyújtott a szlovén fiatalok számára is, míg nemzettársaik a testvérharcokban, a német és az olasz megszállók elleni partizánakciókban pusztultak. A jó bánásmód egyik kétes értékű eredménye, hogy 1941-ben tízezrek vallották magukat szlovén horvát anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek a Muravidéken és a Muraközben. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a telepesek és a megbízhatatlannak minősítettek közül több mint 600 személyt internáltak rövidebb hosszabb időre a sárvári táborba tavaszán a bosszú és a megtorlás itt megközelítően sem volt olyan mértékű, mint korábban Bácskában, de így is több mint 500 magyart köztük nőket és gyermekeket hurcoltak el és zártak táborba viszonossági alapon. Ezen a vidéken is megszenvedték az erőszakos kollektivizálást és a szovjet jugoszláv szembenállást. Sok magyar fiatalt kémkedésre és diverzáns-tevékenységre kényszerítettek a szovjet befolyás alatt lévő anyaországukkal szemben közülük számosan értelmetlenül pusztultak el ban kőolajt találtak Petesházán. Az impériumváltás után ezért a magyar lakosságot biztonsági okokra hivatkozva kitelepítették, s helyükbe más nemzetiségű munkaerő jött, főleg a közeli horvát Muraközből. Az ipari üzemekkel, infrastruktúrával nem rendelkező, elszegényedő határ menti falvakból az es években a fiatalok zöme a szlovén többségű regionális központokba és távolabbi városokba költözött. A magyar tannyelvű általában 4 osztályos falusi iskolák állaga leromlott, a továbbtanulási lehetőség a minimálisra csökkent. Egyre több magyar szülő adta gyermekét a modern, jól felszerelt szlovén iskolákba: az 1950-es években a magyar gyermekek fele Lendván már szlovén tagozatra járt. Ezt a tendenciát megállítandó vezették be 1959-ben akkor egyedülálló módon a kötelező kétnyelvű oktatást a törvényben rögzített keskeny, vegyes lakosságú (korábban túlnyomóan magyar többségű) sávban (a 176 Muravidéki település közül 30 tartozik ebbe a törvény által körülhatárolt határ menti övezetbe) a szlovén gyermekek számára is. Az 1960-as évektől megkezdődött a pozitív diszkrimináció elvén alapuló szlovén nemzetiségpolitika kiépítése. A muravidéki magyarság számában és asszimilációs hajlandóságában hasonló a burgenlandihoz. Az 1980-as évek közepén végzett közös magyar szlovén kutatás hátrányos gazdasági infrastrukturális helyzetet, erősödő elvándorlást és vegyes házasságokban megnyilvánuló asszimilációt mutatott ki a határ mindkét oldalán. A 10 évenként tartott népszámlálások között átlagban 13 %-kal csökkent a szlovéniai magyar nemzetiségűek száma. A vegyes házasságok aránya meghaladja az 50 %-ot, és az abból származók 80 %- a a többségi nemzethez tartozónak vallja magát nyarán a magyarok egy emberként álltak ki a független Szlovénia mellett, s azóta igyekeznek betölteni államközi egyezményekkel is elősegített híd-szerepüket, amelyet a történelem mért rájuk.

8 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 8 / 22 HTMH ÁLTALÁNOS ADATOK Terület: km 2. Összlakosság: Népsűrűség: 98 fő/km 2. Etnikai csoportok: szlovén 90,5 %, horvát 2,9 %, szerb 2,2 %, bosnyák 0,7 %, magyar 0,5 %, olasz 0,3 %, egyéb 2,9 %. Vallások: katolikus (90 %), muzulmán (0,7 %), egyéb (9,3 %). Hivatalos nyelv: a szlovén. A kétnyelvűvé nyilvánított területeken (A Koper, Piran, Portorož, illetve a már említett 32 település Muraszombat és Alsólendva között, az előbbi nélkül) az olasz és a magyar is. Államforma: köztársaság. Hatalmi ágak: A törvényhozás legfelsőbb szerve az Országgyűlés, mellette részben felsőházi jelleggel működik az Államtanács, végrehajtó hatalom: kormány, az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a Legfelsőbb Bíróság, Alkotmánybíróság. Főváros: Ljubljana ( fő). Egyéb városok: Maribor, Ptuj, Celje, Koper, Murska Sobota. Városi lakosság: 49 %. Közigazgatási beosztás: 192 községi (járási) önkormányzat. Politikai pártok: Liberális Demokrata Párt (LDS), Szociáldemokrata Párt (SDS), Szlovén Nemzeti Párt (SNS), Egyesült Szociáldemokrata Lista (ZLSD), Szlovén Néppárt (SLS + SKD), Új Szlovénia Keresztény Néppárt (Nsi), Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS), Szlovén Fiatalok Pártja (SMS). GDP/fő: EUR (2004). GDP évi növekedési ráta: 2,3 % (2004). Árfolyam (tollár/eur): 241 (2004). Infláció: 5 % (2003) Munkanélküliség: 6,3 % (2004). Külföldi befektetés halmozott összege: kb. 3 Mrd EUR (2003). Külföldi adósság: 6,4 Mrd USD (2003). Valutatartalék: 5,7 Mrd USD (2003). Export: 11 Mrd EUR (2003). Szlovénia Horvátországot megelőzve sorrendben a 26. külkereskedelemi partnerünk. Az árucsere együttes értéke 2003-ban 557 millió EUR volt. A magyar aktívum a kétoldalú

9 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről forgalomban hagyományos, bár fokozatosan csökken (2003: 64 millió EUR, a évi érték kb. 2/3-a). A magyar export kevesebb termékből áll, mint a szlovén kivitel, ezért igen érzékeny néhány cikk (hús, vetőmag, kohászati termékek) forgalmának visszaesésére. Ez okozta az aktívum csökkenését. Ebből a szempontból 2003-ban és 2004 elején hátrányosan érintette kivitelünket a magyar sertéshús-exporttal szemben bevezetett szlovén védintézkedés, amelynek megszűntetését előbb átmenetileg, majd 2004 áprilisában végleg sikerült elérnünk. A magyar kivitel 2003-ban 3,3 %-kal csökkent, a behozatal pedig 12,7 %-kal nőtt. Az forgalom teljes értéke 3,2 %-kal volt magasabb, mint 2002-ben. A forgalom növekedését 2003-ban az import vezérelte. Az export csökkenésének alapvető oka, hogy az importnál jóval kevésbé diverzifikált: 53 %- át az élelmiszeripari nyersanyagok (főként gabona, nyershús), illetve az ásványi és vegyipari termékek (benzin, kőolajszármazékok stb.) adják. Ennek következtében a magyar kivitel nagymértékben sebezhető. A magyar export áruösszetétele néhány termékcsoportra összpontosul, míg az importnál ellenkező a helyzet: nem, vagy alig lehet volumenhordozó, az egész forgalmat meghatározó cikket kiemelni, mert a részarányok egyenletesebben oszlanak el. A szlovéniai magyarság településterülete az ország észak-keleti részében található, egy kb. 50 km hosszú és 3 10 km széles sávban a szlovén magyar határ mentén Hodostól Pincéig az ún. Muravidéken. A muravidéki magyarok további két csoportra, egységre osztódnak. Az egyik a lendva-vidéki, a másik az őrségi magyar tömb. A lendvavidéki magyarok a Dobronaktól Pincéig található falvakban élnek Lendva (egykor Alsólendva) központtal. Ezek a települések a következők: Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hidvég, Bánuta, Hosszúfalu, Hosszúfaluhegy, Lendva, Lendvahegy, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Csente, Petesháza, Hármasmalom, Völgyifalu és Pince. A fenti települések 1918 előtt, illetve 1941 és 1945 között Zala vármegye részét képezték augusztusában egy évtizedes mulasztás pótlásaként, az EU sürgetésére a Szlovén és a Horvát Köztársaság e célra létrehozott bizottsága kijelölte a két ország pontos határvonalát. Ez elsősorban a szlovén tengeri kijárat szempontjából volt fontos, de a szárazföldi részt is érintette. Két, többségében magyarok által lakott Mura-menti település Kót és Gyertyános a határvonal módosításával közigazgatási területéből elveszített 40, illetve 60 hektárt, ami nemcsak érzelmileg, de gazdaságilag is súlyosan érinti a két falu lakosait. (Ugyanakkor a szomszédos, szlovének lakta Hotiza falu 230 hektárt kapott Horvátország területéből.) A területvesztés következtében az úgynevezett Muravidéknek már nincs kijárata a Mura folyóra. Az új horvát szlovén határról szóló törvényt azonban a horvát Szábor nem fogadta el. Hodos, Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló települések magyar lakosait az őrségi, illetve Őrség-peremvidéki magyarok csoportjához soroljuk. Az őrségi települések az I. világháború előtt Vas vármegyéhez tartoztak

10 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 10 / 22 HTMH 2005 Szentlászló kivételével, ez utóbbi Zala vármegye része volt. Muravidéken kívül Szlovénia más területein főleg városokban élnek még magyarok, elenyésző számban. A két legnagyobb lélekszámú magyar szórvány Muraszombatban és Ljubljanában található. A becslések körülire teszik a szlovéniai magyarok számát, a hivatalos népszámlálási adatok azonban ennél elszomorítóbb képet festenek, hiszen a 2002-es népszámlálás szerint alig valamivel több mint fő vallotta magát magyarnak. 1. ábra Magyarok Szlovéniában 2. ábra A szlovéniai magyarok számának és arányának alakulása 1910 és 2001 között, a népszámlálási adatok alapján

11 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről A főből (2002) Muravidéken magyar nemzetiségű lakos él. A muravidéki magyarok száma az elmúlt nyolcvan év alatt mintegy felére csökkent. 3. JOGI HELYZET A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 11. szakasza biztosítja a szabad anyanyelvhasználatot, a 61. szakasz a nemzeti hovatartozás szabad kifejezéséről, a 64. szakasz az őshonos olasz és magyar nemzeti kisebbség külön jogairól rendelkezik. A kisebbségi többletjog-rendszeren alapuló nemzetiségi politika lényege abban rejlik, hogy a kisebbségi közösség az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás területén, valamint az anyaországgal történő kapcsolattartás terén külön lehetőségekkel rendelkezik, amit az állam közvetlenül a központi költségvetésből anyagilag is támogat. Az alkotmány 80. szakasza kimondja: Az országgyűlésbe minden alkalomkor az olasz és a magyar közösség egy egy képviselője választandó. Az olaszok és magyarok két szavazati lehetőséggel rendelkeznek: mint minden szlovén állampolgár szavazhatnak pártokra, és egyúttal megválaszthatják nemzeti kisebbségük képviselőjét is. A magyar közösség parlamenti képviseletének funkcióját immár a negyedik ciklusban Pozsonec Mária tölti be, aki a október 3-án megtartott választások során ismét megőrizte mandátumát. Kiélezett helyzetben a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvének szerepét játszhatják. Előfordult már, hogy a magyar képviselő a nemzetiségi külön jogok fenntartását támogató baloldali pártokkal szavazott együtt. Ezért a szlovén jobboldali pártok egy része támadja a magyar parlamenti képviselő személyét, illetve a pozitív diszkrimináción alapuló képviseleti rendszert december 4-én lépett életbe Szlovéniában Az önigazgatási nemzeti közösségről szóló törvény, amely községi szinten is biztosítja a nemzetiségi önkormányzati képviseletet. Az december 4-ei helyhatósági választásokat követően Muravidék három községében Lendván, Hodos Salovci községben és Muravske Toplicén megalakult a Községi Nemzeti Tanács, amelyek választott képviselőikből létrehozták a 18 tagú Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsot. Ugyanezen a választáson Kocon József személyében Lendva magyar polgármestert kapott. Az november 22-én lebonyolított helyhatósági választások alkalmával az április 19-ei népszavazáson az önállóság mellett döntő Hodos és Dobronak község is megválasztotta képviselőit, és nemzetiségi önigazgatási tanácsot hozott létre. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK) 1999 januárjában választotta meg 21 tagú tanácsát, amelynek elnöke Tomka György lett. Lendva község polgármesterévé ismét Kocon Józsefet választották. A november 10-én megtartott kisebbségi önkormányzati választásokat követően december 30-án új összetételben állt fel a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, amelynek ismét Tomka György lett az elnöke. Ugyanakkor Lendva lakossága Anton Balažek személyében szlovén nemzetiségű (magyarul jól beszélő) polgármestert választott. A függetlenségét kivívott Szlovénia Magyarország és szomszédai viszonylatában egyedülálló gesztussal országa első budapesti nagykövetévé Hajós Ferenc alkotmánybí-

12 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 12 / 22 HTMH 2005 rót, a muravidéki magyarság egyik vezető személyiségét nevezte ki. Az november 6-án Ljubljanában aláírt Magyar Szlovén Kisebbségvédelmi Egyezmény 15. cikkelyének rendelkezése értelmében összhangban az december 2-án Budapesten aláírt Magyar Szlovén Alapszerződés 16. cikkében megfogalmazott elvekkel megalakult a Magyar Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság, amely április 4-én Ljubljanában tartotta első, alakuló ülését. A vegyes bizottság további üléseire évente felváltva Magyarország illetve Szlovénia területén került sor. Legutóbb április én Moravske Toplicében került megrendezésre. Az ülések alkalmával aláírt jegyzőkönyvek konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a két érintett kisebbség számára nagy fontossággal bíró ügyek megoldására vonatkozóan, a kisebbségeket érintő általános kérdések, az oktatás és a kultúra területén. A két ország kormánya aláírta az évi Oktatási, kulturális és tudományos együttműködésről szóló megállapodást. Az ennek megújításával kapcsolatos előkészítő munkát követően november 26-án került aláírásra az új oktatási, kulturális és tudományos együttműködési megállapodás. Az ismételt megújításra vonatkozó tárgyalások 2004-ben elkezdődtek óta minden évben Együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási (illetve 1999 júliusától: Önkormányzati) Közösség, valamint Vas és Zala Megye Közgyűlése között, amely regionális szinten az oktatás és a művelődés terén biztosít együttműködési lehetőségeket februárjában írták alá a diplomák kölcsönös elismerését garantáló magyar szlovén egyezményt. A Kelet-Közép-Európában egyedülállóan nagyvonalú szlovén kisebbségpolitika indítékai a demokratikus hagyományok mellett hasonlóak a magyarhoz, arányaiban csaknem annyi szlovén él az ország határain kívül, mint magyar, így törekvéseikben a példamutatás szándéka is ott munkál. Szlovénia kezdetben fenntartásokkal fogadta a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó kedvezménytörvényt, viszont az erőteljes szlovák és román diplomáciai nyomás ellenére sem csatlakozott az aktívan tiltakozók táborához. Igaz, hogy a támogató közös nyilatkozatra tett magyar javaslat elől is elzárkózott. Azt viszont szlovén kormánykörök nem egy esetben hangsúlyozták, hogy a kedvezménytörvényt Magyarország belügyének tekintik, végrehajtása elé nem gördítettek adminisztratív akadályokat. Ezzel együtt azt is jelezték, szükség esetén élni fognak a magyar fél által felajánlott szakértői konzultáció lehetőségével augusztus végén Szlovéniában hivatalosan is életbe lépett a parlament által július 15-én elfogadott nyelvtörvény, amely szabályozza a szlovén nyelv használatát az országban. A törvény rendelkezései szerint főszabályként az ország hivatalos nyelve a szlovén, azaz a közéletben az írásos és a szóbeli kommunikáció a Szlovéniára nézve kötelezettséggel járó nemzetközi szerződésekben foglaltaktól eltekintve szlovén nyelven folyhat. Ez alól kivételt jelentenek a nemzetiségileg vegyesen lakott területek, ahol két nemzetiség a magyar és az olasz nyelve is hivatalos. A törvénnyel összhangban minden állami és közintézménynek, cégnek és jogi személynek szlovén nyelvű elnevezéssel is rendelkeznie kell. A törvény tartalmazza

13 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről a mulasztások esetén foganatosítható jogi szankciókat is: azok a jogi személyek és magánvállalkozók, akik megsértik az előírásokat 1,5 és 15 millió tollár, a közintézmények pedig és tollár közötti bírsággal sújthatók. 4. ÉRDEKKÉPVISELET A muravidéki magyarság politikai érdekképviseleti szervezete a Szlovén Köztársaság megalakulását követően rövid idő alatt létrehozott Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK). Igaz, hogy 1949-ben megalakult, de csak néhány évig működött a Szlovéniai Magyar Kisebbség Közművelődési Bizottság, ezért történelmi küldetése jelentéktelen, így az MMNÖK elődjének nem tekinthető. Az 1974-es alkotmány szellemében 1975-ben a községek képviselőtestülete mellett létrejöttek a magyar nemzetiségi oktatási művelődési érdekközösségek. Egészen a rendszerváltásig két ilyen szervezet működött, egy a lendvai és egy a muraszombati községben, ezekből alakultak ki az úgynevezett nemzeti közösségek. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség alapította a muravidéki magyarság művelődési és tájékoztatási intézményeit, valamint társalapítója a Muravidéken meghonosodott kétnyelvű középiskolának. A kétnyelvű általános iskolák társalapítói az érintett önkormányzatok területén működő magyen nemzeti közösségek. Az évi választások után megkezdődött az MMNÖK (statutáris jogi, tájékoztatási, kulturális vallási, oktatási, gazdasági, mezőgazdasági) szakbizottságaiban a problémák feltárása. Kiemelt figyelmet szentelnek a muravidéki magyar közösség anyanyelve, nemzeti tudata, tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének, valamint az alkotmány által biztosított különjogok gyakorlati életben történő megvalósításának. Az MMNÖK elnöke: Tomka György. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa július 12-én új alapszabályt fogadott el, s a szervezet elnevezését Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségre változtatta. Legmagasabb szerve a Közgyűlése, amely önkormányzati hivatalt működtet. Öt község Lendva, Dobronak, Hodos, Šalovci és Moravske Toplice megalakította az önkormányzati magyar nemzeti tanácsokat, ezek képviselőit a helyhatósági választások során választják meg. Minden magyar nemzeti tanács a saját statútuma alapján működik. Az öt nemzeti tanácsból kerülnek ki a csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői. Sajnálatos állapot, hogy belső politikai ellentétek miatt a csúcsszervezetben két önkormányzat magyar nemzeti közösségei nem működnek közre őszén kisebbségi önkormányzati választásokat tartottak Szlovéniában. Ennek eredményeként 2003 januárjában újraválasztották a muravidéki magyar önkormányzat csúcsszervát az MMÖNK Tanácsát, amelynek elnöke újabb 4 éves mandátummal ismételten Tomka György lett október 3-án általános és országgyűlési választásokat tartottak Szlovéniában, amelyet 29,10 %-kal Janez Janša pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyert a Liberális

14 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 14 / 22 HTMH 2005 Demokrata Párt (LDS, 22,81 %), az Egyesült Szociáldemokrata Lista (ZLSD, 10,18 %), az Új Szlovénia Keresztény Néppárt (Nsi, 9,10 %), a Szlovén Néppárt (SLS, 6,82 %), a Szlovén Nemzeti Párt (SNS, 6,28 %), és a Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS, 4,05 %) előtt. Ezek a pártok jutottak be a parlamentbe. A muravidéki magyar választók 34,04 %-os szavazati arányban immár ötödik alkalommal bízták meg Pozsonec Máriát a magyar közösség parlamenti képviseletével. A választások eredményeként november 9-én a szlovén parlament titkos szavazással Janez Janšát, a Szlovén Demokrata Párt elnökét választotta a kormányfői tisztségre. A 90 képviselő közül 85 volt jelen, 57 Janšára szavazott, 27 ellene, 1 szavazat pedig érvénytelen volt. 5. GAZDASÁG A szlovén gazdasági politikai vezetés értékelése szerint az ország az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozók éllovasa. Hangsúlyozzák a szlovén gazdaság relatív fölényét a kelet-közép-európai új EU-tagállamokkal szemben. A 2003-as esztendő folyamán jelentkeztek az említett önbizalmat alátámasztó, ám annak ellentmondó tendenciák is. A szlovén gazdaság növekedése 2004-ben a vártnál jóval alacsonyabb volt. A kormány még 2003 decemberében is 3,6 %-os emelkedést prognosztizált, a GDP tényleges növekedése ezzel szemben mindössze 1,4 %-ot ért el. Bár lényegesen mérséklődött, még mindig viszonylag magas az inflációs ráta (3,1 %). Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2004-ben a munkanélküliség 6,3 % volt, ami az előző évhez képest 0,3 % csökkenésnek felel meg. Az ország közel kétmillió lakosának több mint a fele volt aktív, ebből en álltak munkaviszonyban, viszont munkanélküli volt. A statisztika a férfi munkanélküliek arányát 5,9 %-ban, a nőkét pedig 6,9 %-ban állapította meg. Figyelemre méltóan alacsony ezzel szemben a költségvetési hiány, amely a GDP-nek mindössze 1,4 %-át tette ki (91,9 milliárd tollár). Az állam adósságállománya is rendkívül alacsony, a GDP-nek mindössze 22,9 %-a volt 2004-ben. A külkereskedelmi mérleg mintegy 1 milliárd EUR összegű deficitje arra utal, hogy a világgazdasági konjunktúra várt fellendülésének elmaradása érzékenyen érintette a nyitott gazdaságú Szlovéniát. Ez annak ellenére következett be, hogy az EU részaránya a szlovén exportban 60 % körüli. A kivitel 20 % a volt jugoszláv tagköztársaságokba és Oroszországba irányul. E két, a gazdaság modernizálására alig ösztönző piac számos iparágban (például gyógyszeripar, gépipar, vegyipar, építőipar) meghatározó szerepet játszik. Az éleződő versenyben ennek hátrányai a nyugati piacokon is érezhetővé váltak. A külkereskedelmi mérleg hiánya tehát csak látszólag konjunkturális, valójában sokkal inkább strukturális, a gazdaság belső szerkezetéből fakadó okokra vezethető vissza. A közvetlen tőkeberuházások kumulált értéke mindössze 2,8 milliárd EUR (ez a hasonló magyarországi mutatónak alig több mint egy tizede). Szlovéniában még nem történt meg a tényleges és teljes privatizáció. A nagyvállalatok és a pénzintézetek zöme nehezen áttekinthető módon, de lényegében állami tulajdonban, illetve befolyás alatt van. Kormányzati részről is érezhető a fenntartás a külföldi tőkével szemben. Erőteljes jelenség a

15 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről monopolhelyzet és a központi árszabályozás, amelyek felszámolásának szükségességére az EU egyre sürgetőbben hívja fel a szlovén vezetés figyelmét. Szlovénia igyekszik kihasználni a Nyugat-Balkánon meglévő helyzeti előnyét gazdasági pozícióinak megszilárdítására. Eddig 15 millió EUR összegben nyújtott fejlesztési segélyeket a térség országainak (ebből 3 millió EUR értékben a Stabilitási Paktum keretében). A Szlovéniától délre, Görögországtól északra fekvő területekkel kapcsolatos stratégia kidolgozására 15 tagú kormányzati munkacsoport alakult. A Muravidék Szlovénia viszonylag fejletlenebb területei közé tartozik, ezért évtizedek óta jelentős az elvándorlás, az utóbbi időben pedig egyre nyomasztóbbá vált a munkanélküliség is. (Lendva Községben 1999 szeptemberében munkanélkülit tartottak számon, ami a munkaképes korú lakosság 22 %-a első negyedére ez 27 %-ra, re növekedett. Lendva Község összlakossága fő.) A magyarok nagy része idős, falvakban él, korábban magántulajdonban lévő földjeiket fölművesszövetkezetekben műveli. A térség legjelentősebb ipari üzeme a lendvai székhelyű NAFTA vállalat, amely súlyos finanszírozási gondokkal küzd. Ez elsősorban azért jelent komoly problémát, mert a kőolajfinomító vállalat biztosította a község jövedelmének mintegy 40 %-át. A kb. 300 magyar nemzetiségű személynek munkaalkalmat biztosító vállalat sorsa szinte reménytelen. A magánkézben lévő ipar és kereskedelem részaránya szerény. Nagyobb beruházásokra a tőkehiány és a meglehetősen elmaradott infrastruktúra miatt aligha lehet számítani. A muravidéki Területi Gazdasági Kamara és az AJPES Ügynökség muraszombati kirendeltségének 2004-re vonatkozó éves jelentése szerint az elmúlt esztendőben a muravidéki régióban gazdasági társaság és vállalkozó nyújtotta be éves gazdálkodási elszámolását. Ennek alapján megállapítható, hogy a régió 2004-ben 9,1 milliárd tollár tiszta nyereséget termelt, ami 6,1 %-kal kevesebb az előző évinél. Összességében a régió azonban a 2004-es évet veszteséggel zárta, amelynek összege mintegy 10,4 milliárd tollárt tesz ki. A tiszta veszteség 56,3 %-át a feldolgozó-ipar, 24,9 %-át pedig a mezőgazdaság mutatta ki. A veszteséggel termelő cégek tízes listáján az első öt az olajiparban, a feldolgozó-iparban, az élelmiszergyártásban és a mezőgazdaságban tevékenykedik. Nélkülük a veszteségeik nélkül a Muravidék gazdasági mutatói 5 milliárd tollár nyereséget jelenthetnének. A gazdasági társaságok tavaly főt foglalkoztattak (számuk az előző évhez képest 2,3 %-kal nőtt), és foglalkoztatottként 16,6 millió tollárt termeltek, ami 3,9 %-kal meghaladja a évi adatot, viszont jócskán kevesebb, mint a 29 millió tollár összegű országos átlag. A munkabérek a Muravidéken a szlovén országos átlagtól 22 %-os lemaradást mutatnak; tollárral szemben csak tollárra rúgnak. A magyarok lakta terület az utóbbi időszakban Szlovénia legfejletlenebb régiójává vált, és ennek következtében 2003-ban fiatal költözött el az ország más részeire, ahol azonban nem rendelkeznek kisebbségi jogokkal. Az a veszély fenyegeti őket, hogy megszűnnek magyarként létezni.

16 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 16 / 22 HTMH 2005 A tőkehiány okozza azt is, hogy az őshonos nemzeti közösségek gazdasági alapjának létrehozását és támogatását célzó, kedvezményes hitellehetőséget a magyarság az értékbecslési, zálog- és biztosítási költségek magas volta miatt csak viszonylag kis létszámban tudja igénybe venni. Az elmúlt tizenkét év során a magyar szlovén közös határszakaszon sorra megnyíló határátkelőhelyek segítik e vidék Európa fejlett részéhez való felzárkózását május 16- án felavatták a Zalalövő Bajánsenye Muraszombat közötti 44 kilométeres vasútvonalat, március 28-án pedig sor került a Kétvölgy Čepinci határátkelő ünnepélyes átadására április 16-án kormányközi megállapodást írt alá a két ország megbízottja arról, hogy május 1-jétől, az EU-csatlakozás napjától kezdődően valamennyi magyar szlovén határátkelő nemzetközi státust kap, bevezetik a közös ellenőrzést (az utazót egy irányba csak egyszer ellenőrzik), és a helyi lakosság régóta érzékelhető igényét kielégítve a nyitva tartás ideje is nőtt. A tervezett autópálya is az elmaradott infrastruktúra fejlesztését, valamint a határon átnyúló gazdasági vállalkozások élénkítését célozza február 9-én kormányközi megállapodást írtak alá a koperi tengeri kikötő közös használatáról is, s a program megvalósítása érdekében 2001 során már igen komoly lépéseket tettek. 6. CIVIL TÁRSADALOM A Muravidéken a magyar kulturális értékeknek gazdag hagyománya van. Már közvetlenül az elcsatolás után is sokszor kíméletlen és ellehetetlenített körülmények közepette működtek a műkedvelő csoportok. A leggyakoribb műfaj ebben az időben a magyar néptánc, a dalárda és az amatőr színjátszás volt. A húszas években a magyar színtársulatoknak egy szlovén darabot is be kellett tanulniuk ahhoz, hogy magyar színdarabot is bemutathassanak. A második világháború utáni években a műkedvelő mozgalom átmeneti hanyatlása következett be, az 50-es évek második felétől azonban ismét felélénkülés volt tapasztalható. A kis létszámú muravidéki magyarság körében ez a civil szerveződési forma jelentette a nemzettudat megőrzésének egyik legfontosabb bástyáját. A művelődési egyesületek létrehozásának egyrészt anyanyelvápoló és kulturális értékteremtő, másrészt közösségszervező szerepe volt, és van még ma is. Újabb lendületet adott az amatőr műkedvelő mozgalomnak, hogy a 70-es évek második felétől, majd a 80-as években az őshonos nemzeti kisebbségek kulturális tevékenységét az állam anyagi támogatásban részesítette. Így az 1980-as évek végére a legtöbb magyarlakta faluban megalakultak a művelődési egyesületek, amelyek keretében népdalkörök, színjátszó csoportok, citerazenekarok, hímző- és fafaragócsoportok működnek. A 80-as évek végétől az anyanyelvápolás újabb értékes szerveződési formái jöttek létre a versmondás és a bábjátszás terén.

17 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről A Muravidék mintegy hatvan magyar műkedvelő csoportja tevékenysége összefogásának, koordinálásának, szakmai és módszertani irányításának feladatát az 1994-ben megalakult Muravidéki Magyar Művelődési Intézet látja el októberében önálló egyesületként megalakult a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, amelynek hét tagú elnöksége Göncz Lászlót választotta elnöknek. A szórványban élő magyarság egyesületei közül a ljubljanai Petőfi Sándor és a Nova Gorica-i Mátyás Egyesület emelhető ki. 7. OKTATÁS A magyar nyelvű tanítás feltételei Szlovénia nemzetiségileg vegyes lakosságúnak minősített területein a kétnyelvű oktatás nevelés formájában biztosítottak az óvodától az egyetemig. A kétnyelvű oktatásra az as tanévtől tértek át az általános iskolákban, mivel egyrészt szinte teljesen elnéptelenedtek a tisztán anyanyelvű oktatási intézmények, másrészt a magyar tagozatokról kikerülőknek nem volt lehetőségük továbbtanulásra, ugyanis a vajdasági magyar középiskolák távol voltak, Magyarországot pedig vasfüggöny választotta el Szlovéniától. Az óvodákban két évvel később, a középiskolákban pedig az 1980-as törvény értelmében, az es tanévtől vezették be a kétnyelvű oktatást. Ezzel vált teljessé a kétnyelvű oktatás rendszere. A Muravidéken négy kétnyelvű általános iskola (Lendván, Göntérházán, Dobronakon és Pártosfalván) működik. A kétnyelvű alapiskolákban a magyar és szlovén nyelv egyenrangú tantárgyak, egyben mindkettő a tanítás nyelve is. Mindkettőt két szinten tanítják: anyanyelvként és második nyelvként. A magyar nyelv két szinten történő oktatása egészen a VIII. osztályig megmarad, a szlovén nyelv tanítása az V. osztálytól csak egy szinten történik. Ami a két nyelv tanítási nyelvként történő használatát illeti, az alsó tagozaton minden tanítási órán az 50 : 50 %- os arány megtartására törekszenek a pedagógusok. A felső tagozaton ez az arány 70 : 30 % a szlovén nyelv javára. A as tanévben a négy kétnyelvű általános iskolában összesen diák tanul. A ös tanévben a Muravidéken a kétnyelvű általános iskolákba 77 elsőst írattak be, ami 22 %-kal kevesebb, mint az előző iskolaévben. A kétnyelvű általános iskolákat összesen 903 tanuló látogatja. A kétnyelvű általános iskolát végzett tanulók zöme a Lendvai Kétnyelvű Középiskola gimnáziumi, gépésztechnikusi, közgazdasági kereskedelmi technikumi és kereskedelmi szakközépiskolai programjára iratkozhat be. Az es tanévben a középiskolai tanulók száma mivel ebben a tanévben a gépésztechnikumban nem indítottak elsős tagozatot az előző évi 402-ről 320-ra csökkent ban tovább apadt a diákok száma, s a középfokú intézményben már csak 278 diák tanul. A középiskolában az oktató nevelő munkát 42, megfelelő végzettséggel rendelkező tanár végzi. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a magyarországi középiskolák iránt is. A Lendvai Kétnyelvű középiskolát ben 305 diák köztük 94 első osztályos látogatta.

18 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 18 / 22 HTMH 2005 Az elmúlt évek során számtalan bírálat érte a kétnyelvű oktatási modellt, különös tekintettel a magyar nyelvű oktatás színvonalára. Az anyanyelvi oktatás színvonalának emelése szempontjából lényeges előrelépésnek tekinthető, hogy 2000 szeptemberétől magyar nyelvi szaktanácsadó segíti a kétnyelvű iskolákban dolgozó pedagógusok munkáját. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kilenc osztályos alapfokú oktatásra való áttérés segítésére is. A Maribori Egyetemen 1966 óta lektorátus, 1980-tól pedig Magyar Nyelv- és Irodalom- Tanszék működik, ahol a kétnyelvű óvodák és általános iskolák pedagógusait képezik ben a Tanszék vezetői részéről megfogalmazódott az igény egy fordítói tolmácsképzői program beindítására. A Tanszék szoros együttműködést alakított ki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolával. A Ljubljanai Egyetemen magyar lektorátus működik augusztus 19-én Slavko Gaber szlovén oktatási miniszter jelenlétében Lendván letették az új kétnyelvű középiskola és sportcsarnok alapkövét. A 2,7 milliárd tollár öszszegű beruházást teljes egészében a Szlovén Oktatási és Sportminisztérium fedezi. A 24 tantermes, tanműhellyel ellátott új iskolaépület alapterülete eléri az m²-t. 8. MŰVELŐDÉS, KULTÚRA, TUDOMÁNY A már említett muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet a művelődési egyesületek tevékenységének összefogása mellett a magyar nemzettudat ébrentartása céljával irodalmi pályázatokat, történelmi vetélkedőket, szavalóversenyeket, nyári anyanyelvi és honismereti táborokat, színház- és bábelőadásokat, zenei és néptánc-programokat szervez. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebbé váló tudományos jellegű tevékenysége mindenekelőtt a néprajz, a helytörténet, a szociográfia és a művelődéstörténet területén nyilvánul meg. Az Intézet a szlovéniai magyarság történelmével, kultúrájával, néprajzával foglalkozó, évi mintegy tíz kiadvány megjelentetésével pótolhatatlan szerepet tölt be a magyar közösség önazonosság-tudatának újrafogalmazásában. Az intézet keretében működik 2004 augusztusától a Bánffy Központ is (magyar könyvesbolt, amely már től működik, internetes kávézó, ifjúsági programok stb.). A magyarlakta vidéken a 60-as évektől kialakult a könyvtárhálózat is. Önálló magyar könyvtárakkal nem rendelkeznek. A magyar könyvek és az irodalomnépszerűsítés az ún. kétnyelvű könyvtárakban kap helyet, ahol a magyar könyvtári programért felelős könyvtárosok is tevékenykednek. A központinak tekinthető lendvai és muraszombati könyvtárak mellett több településen fiókkönyvtárak működnek. A muravidéki magyar írók kezdeményezésére 1997-ben Lendva székhellyel megalakult a Szlovéniai Magyar Írók Társasága. Az elmúlt négy évtized során mintegy ötven szépirodalmi mű látott napvilágot, ami e kis létszámú közösség számára vitathatatlanul jelentős teljesítmény.

19 HTMH / 22 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről A lendvai várban Gerics Ferenc vezetésével működő Galéria Múzeum Intézet számos programja érinti a muravidéki magyarság néprajzi és helytörténeti tevékenységét, valamint képzőművészetét. A Lendvai Művésztelep több évtizedes múltra tekinthet vissza. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak az ifjúsági táborok, amelyeket regionális szinten, Vas és Zala megyével együtt szerveznek (legismertebb az Ifjú Levéltárosok nyári kutatótábora). A szlovéniai magyarság érdekképviseleti szervezetei folyamatosan kérik az érintett szlovén minisztériumoktól, hogy a magyar nemzetiségi intézmények a kétnyelvű területen élő magyarság számára elérhető közelségben legyenek. Ennek szellemében kérték, hogy a lendvai székhelyű regionális könyvtár lássa el a muravidéki magyarság központi könyvtárát megillető feladatokat, ám a közelmúltban elfogadott könyvtár-törvény az intézményt régi helyén, Muraszombatban hagyta. Kérik továbbá, hogy a Szlovén Kulturális Nemzeti Program keretében Szlovénia biztosítsa annak lehetőségét, hogy a magyar nemzetiségi kultúrát érintő feladatok ellátása a Lendvai Múzeum feladata maradjon, valamint, hogy a Maribori Területi Levéltár lendvai kihelyezett tagozatának státusza jogilag is rendeződjék. A magyar intézményhálózat létrehozása a muravidéki magyarság jövője szempontjából óriási jelentőségű, amit a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet eddigi tevékenysége is bizonyított decemberében magyar kormányhatározat született a Lendván 1995-ben megkezdett Művelődési Ház befejezéséhez szükséges összeg egyharmadát jelentő 100 millió forintnak megfelelő összeg egyszeri támogatásként történő biztosításáról. Részben ennek köszönhető, hogy szeptember 18-án Anton Rop szlovén és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök közösen felavatták a lendvai Művelődési Ház épületét. 9. EGYHÁZI INTÉZMÉNYRENDSZER, VALLÁSGYAKORLÁS Felekezeti hovatartozás tekintetében a muravidéki magyarság a többi Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségnél egységesebb, a szlovén nemzetiségű lakossághoz viszonyítva azonban sokszínűbb képet tükröz után a római katolikusok akik a magyar lakosság mintegy %-át jelentették két püspöki helynök fennhatósága alá tartoztak, mivel a szombathelyi egyházkerület püspöke közvetlenül nem gyakorolhatta hatáskörét. Az említett időszakban rendkívül körülményes volt az újonnan megállapított határ mentén élők helyzete, hiszen a trianoni határral plébániákat szakítottak ketté (pl. a Hetésben). A helyzet valamennyire stabilizálódott, amikor 1923-ban a területet a Maribori Püspökséghez csatolták. A magyar nyelvű vallásgyakorlásnak ez persze nem kedvezett. A két világháború között e téren is számos konfliktus történt. A második világháború alatt a terület ismét a szombathelyi püspök fennhatósága alá került, ami újólag kellemetlenségekkel járt. A római katolikusok számára a magyar nyelvű vallásgyakorlás ugyan egészen máig biztosítva volt, illetve jelenleg is az a magyarlakta vidéken, a magyar papok második világháború után jelentkező hiánya miatt azonban az egyház mégsem játszik meghatározó

20 Jelentés a szlovéniai magyarság helyzetéről 20 / 22 HTMH 2005 szerepet a nemzeti tudat és az anyanyelv alakulásában. A Muravidéken a legtöbb esetben a magyar nyelvet elsajátító szlovén nemzetiségű papok tevékenykednek, akik becsülettel végzik ugyan munkájukat, de a magyar nemzettudat alakulása szempontjából mégsem játszanak pozitív szerepet. Az elvilágiasodásra, a kedvezőtlen korösszetételre és az asszimiláció gyorsulására egyaránt jellemző, hogy az elmúlt években a felére csökkent a magyar nyelvű hitoktatást igénylők aránya. Mivel a római katolikus egyház kimondottan a vallási célokra és feladatokra összpontosítja figyelmét, az utóbbi évtizedekben nem tapasztalhatók nemzeti jellegű ellentétek. A muravidéki magyarság döntő többsége ma is római katolikus felekezetű, mint egyházközösség a Maribori Püspökséghez tartozik. A szertartások kétnyelvűek. Az egyházi teendőket 4 5 közülük 1 2 magyar nemzetiségű pap látja el. Az alsólendvai Szent István-szobor augusztus 20-ai felavatása óta minden évben nagy látogatottság mellett megtartják a Szent István-napi misét. Megközelítőleg 500 református hívőt is számon tartanak. A Szlovéniai Református Egyházközösség székhelye Szécsiszentlászló. Magyar ajkú lelkészük nincs, az egyházi szertartásokat magyarországi vendéglelkészek végzik. A muravidéki szlovének mintegy negyede evangélikus; ők a muraszombati esperességhez tartoznak. Magyar nemzetiségű lelkésszel nem rendelkeznek, így több magyar településen nincs is magyar nyelvű istentisztelet. 10. TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A szlovéniai magyarok hetilapja, a Népújság 1956-tól a Pomurski vestnik című szlovén nyelvű lap mellékleteként kéthetente, illetve az időszerű nemzetközi politikai eseményekhez igazodva jelent meg februárjától központi költségvetési támogatással, heti rendszerességgel, önálló orgánumként adták ki tól a lap a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség által alapított Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet gondozásában jelenik meg, példányban. A szerkesztőség teljes átszervezését követő bővítés eredményeként 1995-től a Népújság heti 24 oldal terjedelemben, színes borítóval, havi egy alkalommal IFI című ifjúsági melléklettel igyekszik biztosítani a muravidéki magyarság anyanyelvű tájékoztatását. Évi két alkalommal, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozásában jelenik meg a Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat, valamint a szlovéniai magyarok évkönyve, a Naptár. A Muravidéki Magyar Rádió (MMR) november 28-án kezdte meg adását a Muraszombati Rádió keretében. Kezdetben vasárnaponként 10 percben sugárzott magyar nyelvű adást, amely a későbbi években heti fél órára bővült ben önálló frekvenciát kapott, és ebben az évben nyílt meg a lendvai stúdió is, ahol napi két órás magyar adás készült. A technikai fejlődés új stúdió megépítését tette szükségessé. Ennek átadására 1991-ben került sor. A 90-es évek első felében először napi 5,5, később napi 8 órára

Szlovéniai magyarság

Szlovéniai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovéniai magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 7 3. Jogi helyzet 10 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Nemzetközi konferencia, Budapest, Magyarság Háza Szentháromság tér 6, 2012. április 13 Magyarul Szlovéniában doc. dr. Kovács Attila

Részletesebben

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE GORICSKÓ KELETI RÉSZÉN (2011)

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE GORICSKÓ KELETI RÉSZÉN (2011) Jože VUGRINEC KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE GORICSKÓ KELETI RÉSZÉN 1. Bevezető (2011) Goricskó keleti részén, a határ menti falvakban, ahol együtt élnek a szlovének és a magyarok

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

A trianoni békeszerzõdés mintegy 22 ezer magyar nemzetiségû polgár elcsatolását

A trianoni békeszerzõdés mintegy 22 ezer magyar nemzetiségû polgár elcsatolását Göncz László A MURAVIDÉKI MAGYARSÁG TEGNAP ÉS MA A trianoni békeszerzõdés mintegy 22 ezer magyar nemzetiségû polgár elcsatolását szentesítette a történelmi Vas és Zala vármegyéktõl, és az újonnan létrehozott

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

A Vegyes Bizottság áttekintette a KVB korábbi ülésein elfogadott ajánlások teljesítését, s az alábbiakat állapította meg:

A Vegyes Bizottság áttekintette a KVB korábbi ülésein elfogadott ajánlások teljesítését, s az alábbiakat állapította meg: JEGYZŐKÖNYV a Magyar Köztársaság területén élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló egyezmény figyelemmel kísérésére

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1 ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1. Általános rendelkezések 1.1 1 Az egyesület neve: Bolgár Kulturális Fórum. 1.2 Az egyesület székhelye: 1112 Budapest, Cirmos u. 1-3., B lépcsőház, VIII. em. 47.

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Kulturális együttműködés a magyar szlovén határ mentén a század fordulóján. Mohos Mária 10

Kulturális együttműködés a magyar szlovén határ mentén a század fordulóján. Mohos Mária 10 II. I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Balkán 2008. május 30. Kulturális együttműködés a magyar szlovén határ mentén a 20-21. 21. század fordulóján Mohos Mária 10 A magyar szlovén kulturális együttműködés egyaránt fontos

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

2005. évi II. törvény

2005. évi II. törvény Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

* szemlélés módszere a Tanítóképző kar hallgatójaként. és grafikonos bemutatása a probléma szemléltetése céljából.

* szemlélés módszere a Tanítóképző kar hallgatójaként. és grafikonos bemutatása a probléma szemléltetése céljából. TANULJUNK ANYANYELVÜNKÖN! Borbás Julianna Szabadka, 2004 A kutatáshoz felhasznált módszerek: * statisztikai elemzés * dokumentum elemzés * szemlélés módszere a Tanítóképző kar hallgatójaként A legújabb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

9. melléklet a évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

9. melléklet a évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai 9. melléklet a 2016. évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Határozat kivonat. Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2015.(III.31.) számú határozata. Napirend:

Határozat kivonat. Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2015.(III.31.) számú határozata. Napirend: én megtartott nyílt ülésének könyvéből. 28/2015.(III.31.) számú határozata Napirend: 1. 2014. évi költségvetés módosítása 2. 2015. évi költségvetés elfogadása 3. Második negyedéves programok 4. Egyebek

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben