THEATRUM SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ SZÍNHÁZTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST, 1965

Átírás

1

2

3 THEATRUM 1964 SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ SZÍNHÁZTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST, 1965

4 Szerkesztő: Kovács Tivadar A szerkesztésért és kiadásért felelős dr. Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója Fővárosi Nyomdaipari V. 16.telep - Budapest Üzemegységvezető: Csuka Tivadarné Példányszám: Alak: A/5 - Ivterjedelem 20.5 iv Tsz

5 'V r S Z Í N H Á Z ÉS T Á R S A D A L O M \

6

7 TÉMÁK ÉS HŐSÖK A MAGY/R DRÁMAIRODALOMBAN Alkalmi számadások helyett egy nagyobb időszakot öszszefoglalva számolni be egy bizonyos sajátos szemszögből az aj magyar drámairodalomróls érdekes és gondolkodásra késztető feladat. Nemcsak azért, mert közel száz mü alapján kell kialakítani bizonyos összefüggéseket, egy tematikai térkép "megye-rendszerét", hanem azért is, mert a munka közben óhatatlanul vizsgálat és birálat alá kerülnek mindazok a kategóriák, amelyek az elmúlt években használatba kerültek, sőt bizonyos mértékig közhellyé válva túlságosan is eleve adott meghatározásokat kényszerítenének a vizsgálódóra. Kézenfekvő és egyszerű volna felhasználni ezeket a meglévő kategóriákat, de az a veszély léphet fel, hogy az alkalmanként kialakult kategóriák nem képesek magukba foglalni a valóság sokszínűségét, a sokszínűen ábrázoló drámai alkotásokat. Nem lenne nehéz a "jelenben", illetve a "múltban" játszódó darabokat egymás mellé sorolni, "dramatizálásokat" vagy "bulvár" jellegű müveket egy-egy csokorba kötni, hiszen ilyenfajta meghatározások is forgalomban voltak és elfogadásra találtak. Az anyaggal foglalkozva mégis az az érzésünk támadt, hogy helytelen volna fenntartani ezeket a megszokott kategóriákat, amelyek jórészt csak formai, külsődleges oldaláról /a feldolgozás módja, t. cselekmény ideje és környezete/ közeliti meg ós sorolja be a müveket ós ezzel lehetőséget ad a sablonossematikus szemléletmód továbbélésére, megerősítésére. Helyesebb, bár fáradságosabb módszernek tünt a tematika^ térképet oly módon hagyni kirajzolódni, hogy a határok egy-egy gondolatkört, valamilyen fajta szenvedéllyel táp- - o -

8 Iáit emberi-irói mondanivalót zárjanak magukba. Természetesen, mint minden besorolás, ez sem lehet hiánytalan és tökéletes; de mivel a hangsúlyt a szemléletre, a világnézeti állásfoglalásra helyezi, célravezetőbbnek látszik az eddigieknél ér talán segit feloldani azokat a megmerevedett kategóriákat, amelyekkel amugyis elég sokszor találkoztunk és találkozunk még ma is* Megkiséfceljük tehát, hogy az 1956 utáni magyar drámairodalom tematikai térképének kirajzolásakor az irói problématikából induljunk ki és azt vizsgáljuk, hogy milyen kérdéseket akart megoldani müvével az iró, s hogy a megoldást milyen módon, milyen hősökön keresztül kereste ás találta meg. XXX Az ellenforradalom feletti győzelem az 1957-es év során drámairodalmunkban természetszerűen még n«un jelentkezhetett a maga teljességében. Nem véletlen tehát, hogy két olyan dráma is került szinre, amelyek közül az egyik /Hubay Miklós Egyik Európa/ a magyarság magányát, szinte egzotikus különállását bizonygatta, a másik /Vészi Endre Fekete bárány/ torzitásig menő sötét vonásokkal festette a magyar munkásosztály történelmi vállalkozásának, épitő akaratának elfulladását. Ezt a magatartást tükrözte a választott hősök sorsa is: Attilát, a Svájcba került magyar fiút a szerelem sem tudja beleötvözni az alapjaiban idegen környezetbe; Süveg Pálnak, a falura került munkásnak padig igencsak halvány reménysugárral, majdnem mindent elveszítve kell továbbélnie a társadalomtól szinte teljesen elszigetelve, magasabb igényű,emberségre vágyó életét. Lehet, hogy ezek a müvek lényegükben még az ellenforradalom előtt fogalmazódtak meg és tükrözik azt a bizonytalanságot, amely egyes Íróinknál a kilátástalanságba, a kétségbeesésbe torkollt, végletes esetekben a szembeforduláshoz vezetett

9 Bgészen természetes, hogy a történelemnek olyan siirü pillanataiban, amikor az emberek valami furcsa magasnyomás alatt élik életüket, s igy az ellenforradalom gyorsan pergő és a magyar társadalomban rejlő szélsőséges álláspontokat nyilvánosságra hozó és felnagyitó időszakában, a drámai értékű konfliktusoknak olyan sorozata jelenik meg, amely azután gazdag lehetőségeket nyújt a drámai ábrázolás, a cselekvő emberek szinpadi ábrázolása számára. íróinknak különösen sok szempontból volt tanulságos ez a rövid időszak és müvek egész sorában igyekeztek feleletet adni azokra a kérdésekre, amelyek az egész népet élete és létezése egy döntő pillanatával kapcsolatban szenvedélyesen foglalkoztatták: hogyan jutottak idáig, mik voltak az okok, a történelem milyen törvényszerűségei hatottak, kik feleltek jól és kik feleltek rosszul a feltett kérdésekre, milyen ut előtt állunk? A téma tehát: az ellenforradalom okai és következményei. Egy gyorsan reagáló vigjáték nyitotta meg a sort /Fejér-Kállai Irány Caracas/, hogy azután ugyanez a szerző már az események tragikus oldalát is felvillantsa /Fejér Bekötött szemmel/, és fiatal hőse, Varga Pista személyében és sorsában, helyzetére való rádöbbenésében egy olyan motívumot is útjára indítson, amellyel a rákövetkező években különböző hangszereléssel ós különböző irói színvonalon, de állandóan, sőt talán egyre erösebben találkozni fogunk. Ha ez a darab egy munkáscsalád tragédiáját vetítette a nézők elé, akkor más-más környezetben s ezáltal az egész magyar társadalomra jelképes módon bővitette a kört a Szélvihar /Dobozy Imre drámája/, amelyben szintén a fiu, Csendes főhadnagy sorsát érezzük tragikusabbnak átmeneti tévedése, félrevezetettsége miatt, mint apját, aki mindvégig egyértelműen képviseli a nép érdekét és jövőjét; és a Kormos ég,./darvas József müve/, amelyben ugyanilyen okokból Joó Laci sorsa legalább olyan mértékben mozgósitja a nézők agyát és szivét, mint az iró figurája, vagy mint a - 7 -

10 nagyüzemi párttitkár kétségei és gyors magára találása. Biztos azonban, hogy Darvas József darabja volt az első, amely magas irói szinvonalon, őszintén és mélyen, minden sematikus egyszerüsités nélkül, szinte klasszikus formában beszélt a magyar társadalom egy jelentős rétegének kétségeiről, purgatóriumáról, pokoljárásáról és lassan mégis kibontakozó katarzisáról. Az ellenforradalom alatt felburjánzó ellenséges álláspontok történelmi gyökereit előszói a Pesti emberek /Mesterházi Lajos képsorozata/ igyekezett kikutatni, és darabjának messze hangzó sikere azt mutatta, hogy szinte allegorikussá vált alakokon keresztül /hiszen fő hőse tulajdonképpen nem volt a drámának/, a nézőközönség nagy része hiteles azonositást tudott elvégezni* magára és körülményeire ismert a figurákban s az események történelmi megértésén keresztül igyekezett és sok esetben tul is tudott lépni rajta. Az emberi magatartásnak és világnézeti állásfoglalásnak ez a szinte allegorikus jellege sugárzott Barnassin Anna Idegen partok előtt cimü tengerész-drámájából, amelyben szintén igazi központi hős nélkül, az összezártság "lombikjában" próbálta vegyelemezni az ellenforradalomban résztvevők és velük szembenállók inditékait. Ugyanilyen zárt, szinte egzotikusan ható környezetben mutatja be a jóval keletkezése után szinre került Vidéklek /Dévényi Róbert drámája/ azt a tulfeszült, egészségtelen, barbár módon provinciális légkört, amelyben épitő akarat és rosszindulat, elmaradt provincializmus és uralomra kerülő téveszmék segitik robbanás előtti állapotba hozni a magyar társadalom egy jelentős rétegét. Az időben előbbre jutván Mesterházi Lajos következő drámájában már a kibontakozás utja és lehetősége is felcsillan; kár, hogy a dramaturgiailag kevéssé siker-ült szerkezet megakadályozta az Üzenet társadalmi hatékonyságát. Még bővebben foglalkozik az ellenforradalom következményeivel Molnár Gézának egyik regénye alapján készült szinmüve, a Parázs, amelyben a konszolidációs idők több px-oblémája ezúttal - 8 -

11 Márta,egy nőt hős helytállása köré felvázolva kerül bemutatásra«a. szektás magatartás a gyárvezető figurájában, a hazát elhagyó sovinizmusé a férj alakjában és az emberekkel való bánás "kétfrontos", a bizalomra épitő pedagógiája Méliusz főmérnök érveiben. Még két gondolatkör csatlakozott az ellenforradalom által felvetett témák kiegészítéseképpen a fent emiitett müvek mondanivalóihoz. Történelmi párhuzamokat idézett a proletár internacionalizmus emlékeinek és tanulságainak felfrissítése a dicsőséges Tanácsköztársaság jubileumával kapcsolatban bemutatott darabokban /Földes Mihály Honvágy, Őrsi Ferenc A kapitány és Szinetár György Az első tavasz/. Ká_r, hogy a maga idejében nem került budapesti színpadra őrsinek Pécsett bemutatott színvonalas müve, amely az értelmiség világnézeti rétegeződésére nézve tartalmazott hatásos elemzéseket és az is kár, hogy Az első tavasz legjobban sikerült figurája, a román Silescu Juon nem kelthetett nagyobb figyelmet, mint ami. a miskolci premierrel kapcsolatban, csak periferikusan történt. Azt is itt kell megemliteni, hogy felhangjaival, amelyekben a hazához való hűség csendült meg szivhez szólón és figyelmeztetően, ebbe a témakörbe tartozik Földes Mihály örök szerelem cimü Jászai-darabja is. Kétségtelen tehát, hogy 1956 októberi eseményei, annak előzményei és közvetlen következményei szines és gazdag ábrázolást nyex*tek színpadainkon és egyben módot adtak arra is, hogy drámaíróink a társadalom ábrázolásának bizonyos sematikus kötöttségeitől megszabadulva, történelmünk és jelenünk helyes elemzésével és szemléletével hathatósan segítsék a magyar társadalom ideológiai konszolidációját, Külön értéke ezeknek a müveknek, hogy a politikai és emberi szenvedély őszinte szavát jó néhány esetben a szinpadi hatásosság és az irodalmi érték magss színvonalán tudták megszólaltatni - 9 -

12 írók és müvek egy másik nagy csoportja változatlanul időszerűnek éreztette a kapitalista életforma és társadalom kritikáját. Olyan müvek ezek, amelyek jórészt a két világháború közti magyar társadalom problémáival foglalkoznak és világitják meg fejlődésének különböző szakaszait, az egyes társadalmi rétegeket, osztályokat, azokaä az erőket, amelyek a második világháború tragikus korszakához vezettek egy egyre inkább fasizálódó közélet buktatóin keresztül. Anélkül, hogy az egyes müvek értékelésében mélyebben elmerülnénk - hiszen ezt az adott időpontban a kritika jórészt elvégezte, szélesebb összefüggésében való letárgyalása pedig a jelenleg kitűzött feladat körén belül nem történhetik meg -, a témaválasztás által megszabott kronologikus rendet használjuk fel az e témakörbe tartozó darabok felsorolásakor. A Tanácsköztársaság bukása utáni reakció feléledésének és megerősödésének lehetőségeit vizsgálta az önéletrajzi jellegű Békák tava /Kodolányi János müve/. A húszas és harmincas évek képmutató középpolgári társadalmának néhány szélsőséges figuráját, torz lelkét mutatta be Szabó Magda A kígyómarás cimü tragédiában. Életrajzi, kulcsdráma jellege volt Karinthy Ferenc Szellemidézésének is, amelyben egy zseniális magyar iró tragikusan groteszk bohémiába való fulladását, a korabeli Magyarország idegőrlő és tehetségfaló társadalmának erőteljes leleplezését adta az iró. Ezt a témakört képviselte az Egyetemi Szinpadon kísérletképpen bemutatott tragédia, a Miért hal meg az ember? /Somlyó György müve/ és ilyen célzattal, csak talán magyarázkodóbbem és elsősorban lirai hatásokra számitva próbálta megjeleníteni József Attila életét és sorsát Gosztonyi János Tiszta szívvel cimü színpadi oratórium-képsorozata. Egy harmadik müvészalkotó halálos tragikuma elevenitődött m9g abban a kulcsdráma jellegű musical-tragedyben, a Hubay-Vass-Ránki-féle Egy szerelem három éjszakája cimü igényes szinpadi vállalkozásban, amely a Petőfi Szinház legértékesebb produkciójaként

13 tartható számon. Valószínű, hogy az ugyanott szinrekerült groteszk-szürrealista játék, Mándy Iván Mélyvize különleges, de az érthetetlenségig elembertelenedett eszközeivel arra törekedett,hogy az elembertelenedett fasiszta Magyarország értelmetlen-viziós sötétségét vetitse korunk szinpadára. A két világháború közti időszak adta meg a történelmi es társadalmi hátterét Gyárfás Miklós Lomb ezredes mennybemenetele cimü szatirikus allegorikus müvének, amely azonban valószinüleg éppen ugy a kellő konkrétság hiánya miatt nem talált kapcsolatot a közönséggel, mint a legendás Kakuk Marci /Tersánszky J. Jenő más műfaju alapanyagaiból készült szindarabja/, amelyben a tőkés rend kritikája a szélsőséges ábrázolási mód miatt kikerül az érdeklődés és felismerési lehetőség fókuszából. A kapitalizmus kritikája szólalt meg egy sor olyan uj magyar drámában is, amelynek helyszine nem Magyarország, így ábrázolja a művész és a nyárspolgárság szembenállását Rembrandt cimü darabjában Gosztonyi János, igy próbálja ugyancsak ő a Hamlet-témának Amerikába helyezésével leleplezni az imperialista társadalmat és belső rothadtságát az Ötödik parancsolatban, illetve szerelembomlasztó hatalmát az Európa elrablásában. Az ellenforradalomban disszidáltak sorsa is alkalmat nyújt a kapitalizmus elleni állásfoglalás több oldalú megvilágítására: Boldizsár Iván Ferde torony cimü drámájának egyik mondanivalója /bár nem a fő tfrnalma/ éppen ez és hasonló gondolatokat fejt ki meglehetősen romantikus cselekménysorozatán keresztül Zoltán Pál Gabriel Pat cimü darabja. A reakció és haladás erőit allegorikus-meseszerü sikon ütközteti össze s egyben mulatságos és szellemes kritikát ad Gáspár Margit Églháboruja. Meg kell azonban emlitenünk, hogy tapasztalat szerint mindazok a müvek, amelyeknek élményanyaga nem elsődleges forrásokból táplálkozik /tehát éppen az utóbb emiitettek/, nem értek el megfelelő művészi szinvonalat, éppen ezért társadalmi hatékonyságuk is alulmaradt a lehetőségeken

14 Ebben az időszakban az antifasiszta agitáció is újra meg újra helyet kapott drámairodalmunkban. Elsősorban ugy, hogy a második világháború éveinek legkiélezettebb pillanatait támasztották fel /Abody Béla A nyomozás, Pe.ál Ferenc Zsákutca, Hubay Miklós C'est la guerre/«érdekes módon az első két darab központi hőse, Miltényi Károly professzor, illetve Barlay Gábor sorsa a "harmadik ut" lehetetlenségét példázza és ezzel az általános antifasiszta- -történelmi tendencián túlmenően a jelen időszakban is érvényes tanulságokkal szolgálhat. Bárány Tamás darabja, a Második kakasszó körül kifejlődött viták tisztázták, hogy szerzőjének vitathatatlanul jó szándéka, antifasiszta beállítottsága mellett is hiányos a történelemábrázoló készsége és ezért a fajüldözés motivumára szükitette le a lényegében sokkal szélesebb problematikát, amelynek ez a jelenség csak része, de nem lényege. A fasizmus embertelenségének szélesebb skáláját és ugyanakkor a belső és külső ellenállásnak gazdagabb formáit mutatta be az R?4-es repülőjárat, Sándor Iván dramaturgiai formakezelésben lazább szerkesztésű, érdekes kisérleti eredményeket hozó drámája. Talán az első pillanatra furcsának tűnik, ha ezek között a darabok között emiitjük meg azt a két müvet,amely 1961 és 1963 között került részben kisérleti, részben vidéki szinpadra, de amely lényeges mondanivalójánál fogva mégis ebbe a témakörbe tartozik. Ugyanis mind a Későn /Erdélyi Lukács drámája/, mind pedig a Nyiss ajtót, ha kopogtatnak /Máriás Magda darabja/ a cigánykérdéssel foglalkozik, pontosabban a magyar társadalomnak azzal a problémájával: mi akadályozza a cigányok bekapcsolódását szocialista társadalmunkba, milyen régi előitéletek, a fajelmélet milyen beidegződött lelki tartalmai alakitják ki az ellenállást velünk együtt élő, de más fajhoz tartozó embertársainkkal szemben? Ezeknek a daraboknak a helyi hatása, amelynek során éles viták bontakoznak ki ós szenvedélyek lobognak fel, mutatja, hogy a fasizmus lélekmérgező

15 hatása még nem teljesen mult el és jelentős nehézségeket okozhat határainkon belül még ma is. Már emiitettük, hogy az ellenforradalom által nyújtott konfliktus- és problémalehetőségek feldolgozásakor egyes müvek már a konszolidáció problematikáját is előrevetítették s ezzel mintegy átmenetet teremtettek további kérdések felvetése és tisztázása elé. Érdemes tehát megvizsgálni, hogyan látják drámaíróink jelenünk ideológiai kérdéseit, melyeket választják ki, mint amelyeket konfliktusra érettnek tartanak és drámai ábrázolás céljaira felhasználnak. Kétségtelen,hogy ebbe a körbe tartozik a "harmadik ut" kritikája is, amellyel kapcsolatban már A nyomozás, illetve a Zsákutca cimü darabokra hivatkoztunk, s amely hivatkozást itt még kiegészíteném Erdélyi Lukács Családi ház cimü drámájával, amelyben egy politikailag jó hiszemü, de akarattalan és határozott, döntő lépés megtételére képtelen orvos bukását mutatja be a szerző. Ugy látszik azonban, hogy az igazán fontos ideológiai problémának mostanában már nem is a "harmadik ut" kibúvójának kritikáját tartják drámaíróink, hanem inkább az a probléma izgatja őket; hogy a revizionista és szektás magatartás, a jobb és baloldali elhajlások tévelygéseiből hogyan lehet kikerülni és az ideológiai harc kettős frontján hogyan lehet a dráma művészetével hatékony társadalom-pedagógiát folytatni. Ezen a területen is vígjátéki hang szólalt meg először. A Különleges világnap, Tabi László nagy sikerű komédiája kitűnően polarizálta, anélkül, hogy végletessé, vagy torzzá tette volna az elhajlások emberi mobivumait. Bay Gyula a Konok emberekben a szélsőségek veszélyesebb társadalmi képviselői.t-e mutatott rá, de egy párttitkár figuráján keresztül, ha nem is központi alakját, de mindenesetre 8 dráma eszmei hősét alkotta meg, aki rendkivül humánus módonj- és határozottan szilárd világnézeti alapról tisztázza a rendkivül bonyolult, kényes társadalmi szituációkat. A harcos megértés szellemében küzd disszidált

16 férje megmentéséért és hazahozataláért Boldizsár Iván már emiitett drámájának a Ferde toronynak asszonyhőse is. Kár, hogy a dramaturgiai épitkezés miatt a mü második felében már nem az ő harcára, hanem bizonyos bűnügyi elemekre terelődik a hangsúly s a két elhajlás elleni küzdelemből két asszonynak egy férfiért folytatott vetélkedése válik. Mint a Kormos égben, Darvas József rákövetkező drámájában, a Hajnali tűzben is,egy egymással és egymásért harcoló testvérpár kettős hős figuráján keresztül tárja fel mondanivalóját. A kétfrontos harc egyik vonala ezúttal az egyik hős lelkében vonul: Bónis József önmagában vivja jó szándékokkal kikövezett múltbeli utja tévedéseivel szemben vivott harcát, de ugyanakkor nyilt küzdelemben áll testvére pusztitásig fajuló szenvedélyével. Itt is emberség,határozottság és megértés hozza a megoldást. Tabi László másik vigjátéka /Esküvő/ az előzőnek ideológiai bázisát fejleszti tovább, de mint azt a kritika egyhangúlag megállapította, ez a fejlesztés inkább csak a mese további bonyolítására vonatkozik, a lényeges tartalmi elemeknél azonban szituációk és mondanivalók ismétlésébe fullad. A kétfrontos harc problematikájának három legjelentősebb müve 1962 közepétől került szinpadra. Sokáig vitatott volt Gáspár Margit uj darabjának bemutatója, mert a Hamletnek nincs igaza először próbálta feltárni a törvénytelen Ítéletek néhány mozgató rugóját és állitotta éles reflektorfénybe azokat a következményeket, amelyek az ellenforradalom előkészítése szempontjából olyan fontosnak mutatkoztak. Ezzel az elemzéssel elhatárolta az igazi kommunista magatartást a revizionista tévelygéstől, de az embertelen szektássggtól is. A darab hőse itt sem központi figurája, a hamleti párhuzamu Tárnok Gabi, hanem a helyes ideológiai bázist képviselő Mike Gábor, akit az igazságtalan Ítélet sem mozdit ki világnézeti biztonságából, politikai tapintatából, emberségéből. Németh Lászlónak Az utazás cimü, mind műfajában, mind hangvételében egyenlőtlen

17 drámája szintén a két front határainak kitapogatását tűzi ki céljául társadalmunk adott körülményei között. Valószínű, hogy szatirikus hangvételű jelenetei a darab szinpadra vitelének időpontjánál régebbi évek általános magatartását tükrözik s az is, hogy hősének, Karády tanár urnák meghurcoltatása érzelmi fátylakkal takarja el a világos és közérthető állásfoglalást. Az az emberséges álláspont, amelyet a tanár mellől régebben elkerült tanitvány, mint korszerű kommunista magatartást sugároz, túlságosan szinpadszerütlenül hangzik el s hatása éppen ezért gyengébb a kelleténél. Annak idején felhivták a figyelmet arra az árnyalati, de mégis lényeges tisztázatlanságra, amelyben a helyes magatartás képviselője mintegy a nép és a Párt között helyezkedik el, mint ha e kettő közé összekötőre, közvetítőre volna szükség s a Párt nem törvényszerűen képviselné a dolgozó nép legfontosabb érdekeit. Rendkívül tanulságos az az "ideológiai háromszög" amely Dobozy Imre legutolsó darabjában,a Holnap folytatjukban kialakul. A mü cselekményi felületén elsősorban Ágass professzor múltbeli tévedése, belső bűnhődése és az uj társadalmi helyzetben megért tisztázódni vágyása szerepel.de legalább ilyen fontos az a szemléleti harc,amely a kénytelen-kelletlen nyilvánosságra kerülő problémával kapcsolatban az intézmény vezetője Cserepes, és párttitkára Lackó között folyik s amely harc egyben a dráma fő témáját is adja: milyen módszerrel lehet a mi mai körülményeink között a teljes bizalmat helyreállítani, a társadalmat épiteni, a megbocsátó hallgatással-e, vagy a kényes kérdések őszinte és nyilt megvitatásával, majd a teljes befogadással. Az iró helyesen áll szemben azzal a talajtalan eltussoló magatartással, amelyet a professzor menyasszonya képvisel, ugyanakkor helyesen és hatásosan biztosítja a győzelmet a szektás ál-objektivitás képviselőjével szemben a nyilt politikai és emberi állásfoglalás számára

18 A változó társadalom jelenlegi helyzetében olyan problémák is felmerülnek, amelyekre elsősorban most egy politikailag és gazdaságilag konszolidált államrend, a szocialista épités felfelé ivelő időszaka során lehet gondot forditani és mélyebb elemzés tárgyává tenni. Ha arra gondolunk, hogy a kétfrontos harc során is milyen hangsúlyosan került előtérbe a drámákban az egyéni felelősség kérdése és hogy az egyén hogyan helyezkedik el a változó-tisztuló közösségben, akkor világossá válhatik előttünk, hogy drámairodalmunk tematikai térképén jelentős,sőt egyre nagyobb területet foglalt el az egyéniség és közösség, az egyén és társadalom kölcsönös összefüggéseinek problémája, nyilvánvaló módon újra kell fogalmazni az ezekre az összefüggésekre vonatkozó törvényeket, mint ahogy azt darabja legkidolgozottabb és leghatásosabb részleteiben Mesterházi Lajos A tizenegyedik parancsolat Iró-figuráján keresztül elébünk tárja. E dialektikus ellentmondás feloldása ilyen tematikájú drámáinkban távolról sem mindig harmonikus. Megengesztelődött kicsengésű a témakör első megközelítőjének, Kállai Istvánnak, Kötéltánc cimü darabjában, amelyben a képmutató lelepleződik, a becsületes és harcos fiatal diadalt arat, a méltánytalanul mellőzött tudós elégtételt kap és újra bekapcsolódhatik a társadalmi vérkeringésbe. Látszatra harmonikus a magára maradt Varjú doktor vi3szatalálása a társadalomhoz, magára maradottsága keserű epizódjai után /Vészi Endre drámájában/, de nem tagadhatjuk le, hogy a cselekménysor és a pozitiv erők hiteltelensége miatt nem érezzük megnyugtatónak a magányos egyéni sors további, "függönyön tuli" alakulását. Nem találja meg a végső harmóniát az áldozatkész öreg pékmester sem Sós György legendás hangulatu színmüvében és jórészt saját hibájából diszharmonikus és keserű lélekkel búcsúzik tőlünk az Elveszett paradicsom fiatal férfihőse, Zoltán. A mü irói és drámaírói szinvonala még csak aláhúzza ezt az emberi megoldatlanságot. Több tanulmányszámba menő kritika

19 foglalkozott Berkesi Andrásnak A kör bezárul cimü darabjával, amelynek eseménysorozata ugyan az ellenforradalom kitörése előtti időszakra esik és igy bizonyos fontos motivumai alapján abban a kategóriában is szó eshetett volna róla, amelyben az ellenforradalom okait kutató müvekről beszéltünk, mondanivalójának központi magva mégis a társadalomba való beilleszkedés, az egyéni bizalom problematikája, amelynek konklúzióit negativ előjellel vonja le a sxerző. Amikor a függöny legördül, nem azt érezzük, hogy az elkövetkezendő történelmi események során, beleértve az ellenforradalmat, majd természetesen a konszolidáció időszakát is, a darab hőse, Kun István, helyes álláspontot fog képviselni. Tételes igazságának rideg képviselete szabadlábon járva is kizárja őt a közösségből, amelynek a drámában képviselt minden egyes tagjában kivétel nélkül csalódni volt kénytelen. Az egészséges kapcsolat egyén és közösség között ily módon nem állhat helyre. Ugyanennek a problémának egy másik vetületét ábrázolja Mészöly Miklósnak a miskolci szinház kísérleti előadásai között bemutatott darabja, Az ablakmosó. A mü helyesen birálja azt az ideológiát, amely káros és egészségtelen illúzió alapján a világtól való hermetikus elzárkózást hirdeti, de téved és tévedése helytelen általánosításra ad alkalmat, amikor az 3zt a hermetikus elzártságot megbontó-feloldó erőt az ablakmosó személyében mindenkox és minden módon gonosznak, rontó és ártó hatalomnak itéli. Az egyén és közösség problémájának megoldása, magány és közösségi érzés kiegyensúlyozott ötvözete ilyen módon semmiképpen sem jött létre. Lényegében az egyén és közösség problematikája szolgáltatja a paraszti környezetben játszódó szinmüvek fő indulati erejét, ügy hisszük, hogy helytelen lenne tovább alkalmazni önálló kategóriaként a "paraszttárgyú" darabokat mindössze azért, mert helyileg vidéken, társadalmi osztályokat tekintve pedig parasztok között játszódnak. Helyesebbnek véljük, ha e konfliktusok lényegét /természe

20 tesen egy még tovább élő,elmaradottabb termelési mód konkrét létezési körülményei között/ a régi életforma által hangsúlyozott önmagára utaltság és a szocialista társadalom közös erőfeszítései közötti konfliktusban iátjuic és abban a körben érezzük igazán helyén, amelyben az egyénnek a közösségbe való beillesztéséről, e dialektikus ellentmondásnak a parasztság létformái között való feloldódásáról eshetik szó. Parasztságunk útja éppen ebben az irányban halad. A kiindulópontot,az egymással való kíméletlen szembenállást legköltőibben Gyöngyössy Imre fogalmazta meg a Csillagok órájában. A történelmi folyamatot több évtizedre visszamenően Örsi Ferenc próbálta ábrázolni /a tul nagy ivü vállalkozás miatt talán kissé széteső és egyszersmind, túlzsúfolt módon/ Aranylakodalom cimü drámai képsorozatában. A mult álláspontját Gerencsér Miklós K^rekeskut cimü drámájában egy öreg paraszt, Szécsi Ignác figurájában i-ajzolja meg markáns erővel,nyiri Tibor viszont egy nagyanyái választ ennek az álláspontnak a képviselőjéül Menyasssoaytánc cimü darabjában, majd ugyancsak Nyiri Tibor a kritika által is kifogásolt Klódon, pusztán a generációk közti egyéni szembenállás és gyűlölet eredményeképpen egy fiatalemberrel,sondor Andrissal védeti meg a régi rerdet felvilágosultabb apjával szemben /Alacsony mennyezet/. A megoldás mindhárom esetben egyben feloldódás is. Közös hiányként rótták fel e müveknek, hogy a kibontakozás rendszerint nem intellektuális előkészítés után, nem kellő érvekkel, sőt nem is a magyar paraszttársadalom tényleges fejlődését tükröző módon és indokokkal történik, hanem véletlenszerűen, előkészületlenül, egyoldalú érzejmi indokolással. Egyszerű és hatásos dramaturgiai szerkezete ellenére a legkielégitőbben oldja meg a kérdést a Kilóg a lóláb cimü rögtönzéses jellegű komédiában őrsi Ferenc, de Már sablonosabb figurákkal és helyzetekkel operál, amikor az egyénnek és közösségnek feloldódásán tul két közöbs^ érdekeinek egyeztetését próbálja drámailag ábrázolni

21 hatatlan szerelem cimü drámájában. Nem lehet persze kizárni ebből a körből Darvas József fentebb mái- emiitett Hajnali tüz cimü drámáját, amely a kétfrontos harc elvi problémáit paraszti köi-nyezetben ábrázolva az általános társadalmi kérdést a parasztság konkrét fejlődésével, konkrét történelmi utjának egy szakaszával köti össze. Ezen az uton, amely a szocialista falu felé vezet, s amelyben az egész nép közös törekvésének eredményeképpen csökkenni kezd a különbség, elsősorban a civilizációs juttatások területén a falu és város között, olyan motívum feldolgozására is sor kerülf amelyben a városból falura került orvos egyéni boldogulása kerül szembe a falusi dolgozók közösségének alapvető érdekeivel /Tóth Miklós Mézesmadzag/. Á társadalom belső változásai közé tartozik, mind elvileg, mind gyakorlatilag a nő helyzetének változása ebben az átmeneti korszakban, a szocialista épités időszakában, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik e függetlenség és egyenjogúság vonása. Ezért ebbe a témakörbe és nem valamiféle "történeti dráma" kategóriába tartozik Vass István és Illés Endre Trisztánja, melyben a régi legendától eltérően maga nevében, tudatosan választ, dönt és bűnhődik Izolda. Legalább ennyire mai hangvételű és pszichológiáju az a nagy párjelenet, amely Berlioz és szerelme között játszódik le idős korukban Hubay Miklós ők tudják, mi a szerelem cimü egyfelvonásosában, amelynek feszültségét, írói rangját éppen a két jellem kiegyensúlyozottsága adja. Másképpen alakul társadalmunkban a házasság, mind a párválasztás, mind pedig a házasságnak tartalommal való megtöltése szempontjából is. Ezért volt jogos az az elitélő kritika, amely szerint az Éva lánya /Mészöly Dezső verses játéka/ százévvel ezelőtti magatartásokat elevenített fel mai tanulságok nélkül és ezért keltett érdeklődést az olyan mü, mint a Pécsett bemutatott Harmadik nélkül /Cserhalmi Imre müve/, amelyben az uj társadalomnak megfelelően csak a közösen vallott és megkövetelt igények birtokosai raaradhat

22 nak meg egymás mellett és kell hogy felbomolják "harmadik nélkül" is a tartalmilag kiegyensúlyozatlan házasság.ezért keltett érdeklődést Kamondy László Vád és varázslat cimü darabja, amelyben az igazabb szerelem nevében menti fe}. a hűtlenség vádja alól drámája férfi hősét és második szerelmét az iró. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezekben az esőtekben nem is mindig a megvalósitás szinvonala, hanem iránya hat a nézőközönségre, mert olyan szemléletmódot képvisel, amely egybeesik a társadalmi fejlődés haladásának ezen a területen mutatkozó fő irányával. Persze mindezek a problémák vigjátéki formában is felvetődnek, a tapasztalat szerint azonban megoldásuk nem kielégítő, mert bizonyos anomáliákra ugyan rámutatnak, de a megoldás sok esetben kompromisszumos, nem megnyugtató. Az álláspont felemás volta miatt kapta a legtöbb és tegyük hozzá, jogos birálatot Fehér Klára majd minden vigjátéka: az igényesebb Nem vagyunk angyalok kevésbé, a bulvár sikert arató A teremtés koronája, illetve a Kevés a férfi annál inkább. Ha jó szórakozást nyújtott is,de tanulságot alig az arisztophanészi köntösbe öltöztetett Tévedni isteni dolog, Bihari Klára komédiája, amely a nő házasságonbelüli helyzetével, jogaival és nem is egészen legális lehetőségeivel foglalkozott. Talán a társadalmi általánosíthatóság hiánya okozta, hogy Túli József Vallomás cimü drámája, amely a gyermektelenség indokával választat szét egy házasságot és bebizonyítja, hogy nem elegendő kötőanyag a polgárosodás sok külső jele /televízió, autó stb./, hatásában nem terjedt tul a kisérleti előadáson. Drámaíróink még egy társadalmi jelenséggel vették fel a harcot és a legkülönbözőbb műfajokban mutattak rá a képmutatás veszélyességére. Van olyan mü, amelyben a képmutatás az emberi és politikai gyávasággal kapcsolódik össze. Ez az összefonódás tragikus jellegű Tarbay Ede Mire a nyárnak vége cimü darabjában, amelyben Lóránth professzor emberi gyengesége fia tragédiáját okozza. Humorosan szati