MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP /K

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002"

Átírás

1 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP /K

2 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA augusztus Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /K Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

3 KONCEPCIÓ 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Dr. Földi Zsuzsa Felelős tervező Kézy Béla Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő Műemlékvédelmi szakértő Energiaközmű közlekedési Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Csongrádiné Falk Judit TT/ Krajnyák Nóra TK Pogonyi Ádám Kelló Balázs Nagy Tibor É Dima András Markó András Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Kézy Béla Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Mezőtúr Város Önkormányzata

4 KONCEPCIÓ 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE A CÉLOK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A HASONLÓ IDŐTÁVÚ KONCEPCIÓKKAL (OFTK, MEGYEI KONCEPCIÓ) A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA AZ OFTK-VAL A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL 22 5 KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE Épített örökség Kulturális örökség Természeti örökség MELLÉKLETEK... 32

5 KONCEPCIÓ 5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A hosszú távú átfogó célok és a részcélok közötti koherencia táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei prioritásokhoz táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok táblázat: A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT elemzés Ábrajegyzék 1. ábra: Mezőtúr hosszú távú átfogó célrendszerének elemei ábra: A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében kijelölt részcélok ábra: Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának célrendszere Térképjegyzék 1. térkép: Mezőtúr városrészei... 18

6 KONCEPCIÓ 6 1 Bevezetés Jelen dokumentum Mezőtúr Város településfejlesztési koncepciója, amely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján került kidolgozásra. Mezőtúr Város településfejlesztési koncepciója egy hosszú távra (10 évet meghaladó időtávra) szóló dokumentum, amely kijelöli a város elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan, valamint rögzíti a településfejlesztés elveit. A koncepció meghatározza a város átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat, valamint a célok értelmezését az egyes városrészekre. A tervezési folyamat keretében a koncepcióval egy időben készül Mezőtúr Város integrált településfejlesztési stratégiája (ITS) is, amely a koncepcióra épülve kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak és az integrált településfejlesztési stratégiának. A tervezési folyamat tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a város fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokat mennyire hatékonyan és eredményesen tudja a város felhasználni. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A településfejlesztési koncepció egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Mezőtúr Partnerségi Terve alapján történik.

7 KONCEPCIÓ 7 2 A település jövőképe Mezőtúr reális jövőképének kialakítására számos külső tényező figyelembevételével került sor, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: a város földrajzi elhelyezkedése és térszerkezeti adottságai; központi szerepkör a járáson belül; a lakosság, a gazdasági szervezetek és a potenciális turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és jövőbeni várható trendeket figyelembe véve összefoglalóan a következőképpen fogalmazható meg a város jövőképe: Jövőkép - Mezőtúr 2030-ban Mezőtúr magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhely, erős hagyományokkal rendelkező 21. századi mezőváros. A bővülő foglalkoztatottságnak, a járásközponti funkciók erősödésének, a minőségi szolgáltatások magas számának köszönhetően a helyiek életszínvonala folyamatosan javul, a stabil és kiszámítható vállalkozási környezet hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelent a helyben működő és a betelepülni kívánó vállalkozások számára. Az épített és természeti környezet megújulásával a település idegenforgalmi vonzereje is egyre növekszik. 2.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Lassuló elvándorlás Javuló foglalkoztatás Színvonalas humán szolgáltatások Társadalom: A lakosság száma (kb. 17 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe emelkedést mutat, ugyanis az elvándorlás mértéke lassul, a születéskor várható átlagéletkor kitolódik. A lakosság korcsoportos megoszlása országos viszonylatban kedvező, de a 60 éven felüliek aránya továbbra is enyhén növekszik. A szükséglet-orientált, magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerőpotenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a primer szektor számára, valamint az arra épülő a feldolgozóipari cégek megtelepedéséhez, amelyek stabil munkaerő-piaci helyzetet teremtenek. A városban élők életminőségének fontos alapfeltételét jelentő humán szolgáltatások infrastruktúrája kiépült, fejlett. A szolgáltatások színvonala magas, korszerű egészségügyi ellátás, magas minőségű oktatási-nevelési szolgáltatások, szükségletekre reagáló szociális ellátás és ügyfélbarát közigazgatás jellemzi a várost, amely nemcsak saját lakosait, hanem a környező települések lakosságát is kiszolgálja. A lakosság körében rendszeres intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, eredményeként javul a lakosság egészségi állapota.

8 KONCEPCIÓ 8 Széleskörű kulturális és rekreációs kínálat Szolidáris közösség A gazdaság fontos pillére a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar Növekvő ágazat a turizmus A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók Mezőtúristák számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, rekreációs és szabadidős kínálatot nyújt. A hagyományos rendezvények országszerte ismertek és elismertek, ami hozzájárul a pozitív arculat és a helyi identitás megerősödéséhez. A városban működő helyi közösségek, civil szervezetek aktívan megjelennek a városi élet számos területén (kultúra, szociális ellátás, stb.). Társadalmi integráció és kohézió megerősítése érdekében a város bátorítja és támogatja a helyi közösségek, civil szervezetek működését, felkarolja a közösségi, önkéntes kezdeményezéseket, családbarát módon szervezi közösségi szolgáltatásait. A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság, a jövedelmek közötti különbségek mérséklődnek. A hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik, a társadalmi kohézió erősödik. Gazdaság: A város gazdaságszerkezetét alapvetően befolyásolja a fejlett mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar, amelynek megtelepedését a javuló külső elérhetőség, valamint a kiépült üzleti infrastruktúra is segíti. Az agrárvertikum kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási ráta növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A megerősödött helyi kis- és középvállalkozói szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épít ki a térség nagyobb cégeivel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság változatos igényeit. A végrehajtott fejlesztéseknek és a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően a turizmus meghatározó szerepet tölt be a város gazdaságában. A turisztikai szektor dinamikus bővülésének köszönhetően a városba látogató turisták száma évről évre növekszik, a turisztikai szolgáltatások igénybevételéből származó bevétel a város költségvetésében egyre nagyobb tételt jelent. Mezőtúr a várost övező nyugalom, rendezettség és a jellegzetes mezővárosi hangulatnak köszönhetően országos szinten is népszerű turisztikai célponttá válik. A természeti szépségek mellett az épített környezet, a kulturális és építészeti örökség, a hagyományos, mezővárosi értékek országos viszonylatban is felértékelődnek. A város gazdálkodása a sajátbevételek növekvő arányának köszönhetően kiegyensúlyozott. Táji, természeti és épített környezet: A várost vonzó és energiahatékony épített és természeti környezet jellemzi. A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az európai uniós normákhoz. Az épített környezet fejlesztésekor elsődleges szempont a meglévő örökségek fenntartható megőrzése, az energiahatékonyság növelése (energiahatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (alternatív energiaforrások használata). Az épített örökség védelme, a belvárosi és városkörnyéki zöldterületek megóvása, fejlesztése révén a városkép vonzó. A zöldfelületek állapota, minősége, hasznosítása sokat javult. A közlekedésfejlesztési beavatkozásoknak köszönhetően a város közlekedési hálózata környezetvédelmi szempontból is fenntartható. A belső úthálózat jó minőségű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyközi és távolsági szinten egyaránt. A városon belüli közlekedési hálózat és a forgalomszervezés is a fenntartható mobilitást szolgálja, a kerékpáros és gyalogos közlekedés elterjedt. A városközponton áthaladó 46. sz. főút elkerülő szakaszának megépítésével a forgalomterhelés, a zaj- és levegőszennyezés is csökkent.

9 KONCEPCIÓ 9 Környezettudatosság A Berettyó folyó vízminősége folyamatosan javul, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna területén megvalósított mederkotrásnak és a területrendezésnek köszönhetően a terület hasznosíthatósága magas színvonalon biztosított, aktívan bekapcsolódik a város térszerkezetébe. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén jól szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik. 2.2 A település jövőképe a térségi szerepkörére vonatkozóan A város járásközponti szerepköre kiterjedt, gazdasági-társadalmi vonzáskörzete megerősödik a városi funkciók koncentrációjának, a kedvező elérhetőségi viszonyoknak és a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez, amelynek motorja Mezőtúr. Így a város és vonzáskörzetének belső periférikus helyzete megszűnik, intenzívebben be tudnak kapcsolódni a megyei gazdaságfejlesztési folyamatokba. Mezőtúr a térségi szintű turisztikai desztináció megteremtésében és fejlesztésében is kiemelt szerepet játszik. A települések természeti és kulturális értékekre építve kialakítható egy térségi szinten egységes és versenyképes turisztikai kínálat, amely erősítheti a megye idegenforgalmi vonzerejét is. Nemzetközi szinten elsősorban a testvérvárosi kapcsolatokra, a befektetés-ösztönzésre és a turisztikai marketingre fektet hangsúlyt a város. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Mezőtúr a jövőben is a térség egyértelmű gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és turisztikai központja úgy, hogy mindezzel párhuzamosan megőrzi sajátos mezővárosi arculatát, identitását. 2.3 Településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek indikátorokkal ugyan nem feltétlenül mérhetőek, ám meghatározóak a város fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése, a források allokálása szempontjából. Mezőtőr esetében a következő településfejlesztési alapelveket kell figyelembe venni: 1. Integrált megközelítés A városi élet különböző gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális területei egymással szorosan összefonódnak, ezért a városfejlesztés terén kizárólag integrált megközelítéssel lehet hatékony megoldásokat elérni. Az integrált megközelítés aspektusai: komplex társadalmi-gazdasági problémákra átfogó megoldások keresése, pontszerű, egyedi projektek helyett egymásra épülő, egymást kölcsönösen erősítő beavatkozásokból álló komplex fejlesztések megvalósítása, a fizikai, infrastrukturális fejlesztések ún. soft elemekkel, intézkedésekkel és szervezési megoldásokkal való együttes kezelése,

10 KONCEPCIÓ 10 különböző finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módok egymással való összehangolása (pl. több operatív program több prioritási tengely, vagy EU-s, hazai és magánforrások). Az integrált megközelítés a koncepció, a stratégia és a projektek szintjén egyaránt alkalmazandó a hatások maximalizálása érdekében. 2. Fenntartható városfejlesztés A településfejlesztés során kiemelten fontos a fenntartható fejlődés biztosítása. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket" (ENSZ, 1987), amely magában foglalja a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot. A városfejlesztés tervezése és megvalósítása során mindhárom pillért szem előtt kell tartani egymásra gyakorolt kölcsönhatásaik figyelembevételével. Mezőtúr fejlesztése során biztosítani kell, hogy a folyamatos gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mind a társadalmi fenntarthatóság (megfelelő életkörülmények, életminőség, szociális jólét), mind a környezeti fenntarthatóság (klímabarát beavatkozások, megújuló energiák alkalmazása) szempontjai érvényesüljenek. Elvárás, hogy a tervezett beavatkozások bizonyíthatóan hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, csökkentsék, de semmiképpen ne növeljék a környezeti terhelést. Ennek elérése érdekében a város elkötelezett az épületek és a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése iránt. 3. Hatékony fejlesztések A városfejlesztés során fontos alapelv a meglévő erőforrásokra építkezés, a költséghatékonyság biztosítása. Ennek érdekében szem előtt kell tartani a fejlesztések hosszú távú hatásait, a meghatározott városfejlesztési irányokhoz való illeszkedést. A sikeres városfejlesztés nem a tüneteket kezeli, hanem feltárja a valós problémákat és azokra keresi meg a leghatékonyabb és leginkább fenntartható megoldásokat. A hatékonyság érdekében fontos a meglévő erőforrások ésszerű kiaknázása: célszerű előnyben részesíteni a kihasználatlan ingatlanok megújítását a zöldmezős beruházásokkal szemben, továbbá szükséges megőrizni a rendelkezésre álló humán erőforrásokat is, hasznosítani a felhalmozott tapasztalatokat. A hosszú távú gondolkodás alapvető eleme, hogy a beruházások finanszírozási igénye mellett a fenntartás, működtetés költségeivel is számolni kell, azaz a létrehozott létesítmények üzemeltetése nem terhelheti meg aránytalanul a fenntartó költségvetését. 4. Közösségi szemlélet és szolidaritás A városfejlesztési folyamat valamennyi szakaszában tervezés, megvalósítás és fenntartás kiemelt alapelv a közösségi szemlélet, a széles körű partnerség biztosítása. A sikeres és eredményes városfejlesztés megvalósítása érdekében elengedhetetlen a helyi lakosság, a civil társadalom, a gazdasági élet szereplői és a különböző kormányzati szintek közötti szoros partnerség kialakítása, az érintettek aktív bevonása a fejlesztési folyamat valamennyi szakaszában: a partnerek tervezésbe való bevonása kettős célt szolgál egyfelől lehetőséget ad fejlesztési elképzeléseik megismerésérére, másfelől növeli a tervezett fejlesztések elfogadottságát; a partnerek szerepet kaphatnak a megvalósításban is, ennek egyik hatékony eszköze a helyi közösségek működésének ösztönzése; a partnerség a fenntartási időszakot is végigkíséri a beavatkozások megvalósítása után is fontos az átfogó tájékoztatás, a folyamatos egyeztetés a közvetlenül érintettekkel (pl.

11 KONCEPCIÓ 11 lakossági elégedettség mérés), a tapasztalatok visszacsatolása, ami által növelhető a létrehozott kapacitások, szolgáltatások kihasználtsága. A város vezetése folyamatosan konzultál a lakossággal, figyelembe veszi igényeiket, szükségleteiket, és aktívan bevonja a városi polgárokat a fejlesztések megvalósításába, ösztönzi az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket. A közösségi szemlélet érvényesítése a városfejlesztésben magában foglalja a szolidaritás elvét is, a rászorulók hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, idősek segítését, az egyenlő esélyek biztosítását. 3 A célok bemutatása 3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása Mezőtúr 2030-ra elérendő jövőképe, a településfejlesztési elvek, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a potenciális beavatkozások. A célok meghatározásánál alapvető szempont volt, hogy azok elérésével lehetőség legyen a SWOT elemzés 1 során azonosított erősségek és lehetőségek nagyobb mértékű kiaknázására, illetve a gyengeségek és veszélyek ellensúlyozására. Összeállítása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy tartalmazzon annyi érdemi információt, ami alapján a célokat megalapozó kiinduló állapot megítélhető legyen. Mezőtúr a kitűzött jövőkép eléréséhez meghatározott hosszú távú, átfogó céljai a következők: 1. Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése: a lakosság számára megfelelő szolgáltatások biztosítása, kedvező városi arculat kialakítása, a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítése 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a tercier szektor, kiemelten a turisztikai ágazat fejlesztése, innovatív és kreatív minőségi termék- és kínálatfejlesztés, kiegyensúlyozott munkaerő-piaci helyzet, az aktivitás és az értékteremtő foglalkoztatás növelése 3. Fenntartható város megteremtése: az épített környezet és a természeti értékek védelme, a kulturális örökség és a hagyományok megőrzése, a környezettudatos energiagazdálkodás a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A versenyképes és innovatív gazdaság átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A fenntartható város megteremtése átfogó cél azt a fejlesztési irányt jelöli ki, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek javítása közben is kiemelt figyelmet fordít a környezeti állapot megóvására. 1 A SWOT elemzést a dokumentum melléklete tartalmazza

12 KONCEPCIÓ ábra: Mezőtúr hosszú távú átfogó célrendszerének elemei Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Fenntartható város A fejlesztéseknek azt kell szolgálniuk, hogy Mezőtúr olyan várossá fejlődjön, ahol a növekvő számú lakosság települési komfortérzete magas, és emelkedik a helyi kötődésük szintje is. A vonzó feltételek, a megfelelően képzett munkaerő, valamint a kedvező földrajzi fekvés jelentette gazdasági lehetőségeket szintén a város fejlődési érdekeit véve kell hasznosítani. A fejlesztésekkel párhuzamosan különös figyelmet kell fordítani arra, hogy javuljon a város arculata és ismertsége. Mindezek közvetlenül hozzájárulnak a jövőkép eléréséhez. 3.2 Részcélok és beavatkozások területi egységeinek meghatározása A város tervezett jövőképének és hosszú távú átfogó céljának elérése érdekében az alábbi öt részcél jelölhető ki: 2. ábra: A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében kijelölt részcélok A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

13 KONCEPCIÓ 13 A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése A város jövője és jövőbeli fejlődése érdekében kiemelten fontos, hogy fejlett helyi gazdasággal rendelkezzen, amely megfelelő számú és minőségű munkahelyen keresztül magasabb jövedelmet biztosít az itt élőknek. A foglalkoztatás előmozdításának egyik fontos eleme az aktivitási ráta növelése, másik fontos eleme a munkahelyek számának emelése. Ehhez szükséges a már működő vállalkozások megerősítése, de új vállalkozások betelepítése is. Fontos továbbá a településen a helyi fogyasztás ösztönzése, erősítése, hiszen így a jövedelmek egy része helyben tartható. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város peremén található ipari park továbbfejlesztése jelenti. Másrészről a gazdaság versenyképességének növelését szolgálja a Szolnoki út 5-7. alatt található gazdasági terület fejlesztése, a területen Vállalkozói és Innovációs Központ kialakítása. A város hagyományaira építve szintén fontos a minőségi mezőgazdasági termelés fejlesztése, minőségi termékek, valamint a minél nagyobb fokú helyi feldolgozás megteremtése. Turizmus erősítése a belváros mellett húzódó Hortobágy-Berettyó, valamint a belváros szélén lévő strandfürdő, liget, tó hármasára épülő szabadidős komplexum továbbfejlesztésével (attrakciófejlesztés, turisztikai termékek fejlesztése és szállás / vendéglátókapacitás fejlesztése szükséges). Mindez egyaránt igényel infrastruktúrafejlesztést, a munkaerő képzését és átképzését, valamint szervezési tevékenységet, erősebb kapcsolatot, folyamatos dialógust a vállalkozásokkal. Szükséges kiemelni a versenyképes oktatási háttér biztosítását is: fontos a gazdaság igényeire reagáló, hatékony középfokú (kiemelten szak-) oktatási rendszer fenntartása, valamint érdemes figyelembe venni a korábban meglévő felsőfokú oktatás, képzés újraindításának lehetőségét is. Mindezek eredményeként vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége, munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, a város képessé válik a foglalkoztatás bővítésére, megerősödik a helyi vállalkozói szféra, pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele). A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése Mezőtúr a jelenleginél lényegesen nagyobb lakosságszámra kialakult városi területtel és kapacitásokkal rendelkezik. A fenntartható városias fejlődés kulcsa egyrészt a lakosságszám stabilizálása, a csökkenés megállítása, másrészt egy kompaktabb, sűrűbb településszerkezet megteremtése. Az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása nagymértékben hozzájárul Mezőtúr népességmegtartó erejének növekedéséhez. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása

14 KONCEPCIÓ 14 magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos mezővárosi karaktere a megfelelő életminőség biztosításával párhuzamosan. A középületek és magáningatlanok fokozatos megújítása is fontos, oly módon, hogy egyrészt illeszkedjenek a városi arculatba, de ugyanakkor javuljon energiahatékonyságuk is. Ezzel egyrészt csökkenthető az épületekkel összefüggő károsanyag-kibocsátás, másrészt csökkennek az épületek üzemeltetéséből fakadó energiaköltségek, harmadrészt a fejlesztések megfelelően szervezve élénkítik az építőipart és a városban teremtenek munkahelyet. Mezőtúrnak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs közvetlen hatása, ettől függetlenül a város számára elsődleges közlekedésfejlesztési prioritásként szerepel a településen áthaladó 46. sz. főút települési elkerülő szakaszának megépítése, amely mentesítené a várost a tranzitforgalomtól. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására, valamint a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul, elsősorban a kerékpárút-hálózat fejlesztésére, a meglévő buszmegállók, buszöblök felújítására. Mindemellett kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére is. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Mezőtúr számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal (pl.: termálvíz) rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Mezőtúr a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése A város fejlődése szempontjából fontosak a fizikai feltételek, de a várost az emberek, közösségek alkotják, nélkülük a város csak épületek és utcák sokasága. Ennek megfelelően a városfejlesztés sikere szempontjából kulcskérdés a lakosság életvitelének javítása, a helyi identitás, a kultúra fejlesztése és a helyi közösségek erősítése. Az egészséges és kiegyensúlyozott életvitel alapvető feltételeinek megteremtéséhez egyrészt szükségesek a megfelelő lakáskörülmények, egészséges ivóvíz, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása. Az ivóvíz és szennyvíz tekintetében a város viszonylag kedvező helyzetben van, a kisebb hiányosságok várhatóan középtávon felszámolásra kerülnek. Másrészt az egészségmegőrzésre és tudatosításra is fókuszáló magas minőségű egészségügyi ellátás biztosítása. A meglévő adottságok, a városi kórház és rendelőintézet nyújtotta egészségügyi szolgáltatások minőségi javulása érdekében az intézmények folyamatos fejlesztést igényelnek.

15 KONCEPCIÓ 15 Az életvitel javításához hozzátartoznak a városi lakosság számára elérhető szabadidő eltöltési tevékenységek, sportolási és kulturális lehetőségek rendelkezésre állása. A városban a szabadidő aktív eltöltésének helyszínéül szolgálhat az uszoda és a strand, a liget és a tó környezete, valamint a különféle kulturális rendezvények befogadására alkalmas hagyományos helyszínek (pl. színház és rendezvénytermek) és közterek. A helyszínek folyamatos fejlesztése, a terek rugalmas kihasználása hozzájárulhat a lakosság életminőségének javításához. A helyi identitásnak a városban erős alapjai vannak: egyrészt Mezőtúr korábbi kereskedelmi központ funkciójából fakadóan, másrészt pedig az egyedülálló és még ma is élő kézművesipari hagyományok jelenléte miatt. A helyi identitás erősítése érdekében fontos a város történetének, korábbi szerepének minél szélesebb körben történő megismertetése, másrészt nagyon lényeges, hogy kialakuljanak a kézművesipari hagyományok megőrzésének, továbbvitelének és széles körű megismertetésének feltételei. A fentiekkel összefüggésben, és a városi szövet erősítése érdekében fontos a helyi közösségek, a helyi összefogás erősítése. Ehhez jó alapot biztosítanak az identitás erősítését célzó akciók, a kulturális események, de a városnak célzott beavatkozásokkal hely biztosítása kisközösségek számára, a lakosok, különböző kisközösségek bevonása városfejlesztési akciók előkészítésébe és végrehajtásába, folyamatos interaktív kommunikáció is szükséges erősítenie a helyi közösségeket. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja A foglalkoztatási nehézségek egyre szélesebb rétegek fokozatos elszegényedéséhez vezettek, és bizonyos csoportok helyzetét teljesen kilátástalanná vált a városban. Ezek a rétegek a szegénységi küszöb alatt élnek, helyzetükből önerőből nem képesek kilábalni hosszú távon sem. Ugyanakkor egyrészt szolidaritási szempontból is fontos, hogy ezek a társadalmi csoportok célzott segítséget kapjanak további leszakadásuk megállítása érdekében, másrészt a város kiegyensúlyozott fejlődése is megköveteli a szegénységi probléma kezelését. Komplex szociális problémáról van szó, melynek egy-egy eleme különálló módon nem kezelhető, integrált megoldásra van szükség. Az egyik fontos elem a lakhatási feltételek javítása ez lakótelepi feltételek között hatékonyan végezhető. Ez jelenti egyrészt az épületek energiahatékonysági fejlesztését, amivel jelentősen csökkenthetőek az érintett családok energiaköltségei is (és városi szinten a káros anyag kibocsátás), másrészt a lakókörnyezet, a házak közötti közterek megújítását ami a városkép szempontjából is nagyon kedvező hatású. A lakhatási problémák kezelése mellett fontos az érintett családok jövedelmi helyzetének javítása mivel a nyílt munkaerőpiacon az érintett emberek jelentős része nem versenyképes, szociális jellegű tranzit-foglalkoztatással lehet visszavezetni őket a munkaerőpiacra (és már rövid távon is javítani jövedelmi helyzetüket). A családokat szükséges tanácsadással, mentorálással is segíteni annak érdekében, hogy fokozatosan kilábalhassanak nehéz helyzetükből, és célzott program szükséges a hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében (iskolai teljesítményük javítása, szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás). Mindezek eredményeként minimálisra csökken a társadalom széthúzó ereje, a lakosság közösségként funkcionál.

16 KONCEPCIÓ A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának középpontjában a város 2030-ra elérendő jövőképe áll. A jövőkép a jelenlegi adottságokból kiindulva és a várható tendenciákra alapozva fogalmazza meg a hosszú távon elérni kívánt állapotot. Annak érdekében, hogy a város valóban megvalósítsa a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerint megfogalmazott jövőbeni állapotot, kijelölésre kerültek a település átfogó fejlesztését szolgáló célok 3 átfogó cél és 5 részcél. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során figyelembe kell venni, a fentiekben részletezett, a város fejlesztésének egésze szempontjából jelentős településfejlesztési alapelveket is. 3. ábra: Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának célrendszere

17 KONCEPCIÓ 17 A hosszú távú átfogó célok és részcélok kapcsolatát a következő táblázat mutatja be, a hosszú távú célok hatásindikátorait az 5.1 fejezet tartalmazza. 1. táblázat: A hosszú távú átfogó célok és a részcélok közötti koherencia 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Fenntartható város erős koherencia közepes koherencia A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre A beavatkozások területi egységeit Mezőtúr városrészei jelentik. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város közigazgatási területét. A városrészekre osztás a szerkezeti terven, valamint a városrészek jelenlegi és tervezett funkcióin alapul (városközpont, lakóterületek, ipari területek megléte illetve azok kialakítási szándéka). A városrészek kijelölése a korábbi IVS-ben meghatározott négy városrész figyelembevételével történt. 1. Városközpont városrész 2. Lakóövezet 1. városrész 3. Lakóövezet 2. városrész 4. Ipari terület (külterület)

18 KONCEPCIÓ térkép: Mezőtúr városrészei Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 Az alábbi táblázat az egyes városrészek domináns és kiegészítő funkcióit mutatja be, amelyeket célszerű figyelembe venni a célrendszer további részleteinek kidolgozása során. 2. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Funkciók Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület (Külterület) domináns funkció kiegészítő funkció A fejlesztési célok értelmezését az egyes városrészekre az alábbi táblázat foglalja össze. Az egyes városrészekre vonatkozó középtávú területi célokat Mezőtúr Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) tartalmazza.

19 KONCEPCIÓ táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre Városrészek Részcélok 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület (Külterület) erős koherencia közepes koherencia

20 KONCEPCIÓ 20 4 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja a hasonló időtávú koncepciókkal (OFTK, megyei koncepció) 4.1 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja az OFTKval A 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 2 négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg, amelyekhez az ITS tematikus célkitűzései szorosan illeszkednek. Átfogó célok illeszkedése: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés: Az OFTK keretében megfogalmazott egyik átfogó cél a gazdasági növekedés, fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása. Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának Versenyképes és innovatív gazdaság átfogó célja teljes mértékben összhangban áll az OFTK ezen céljával, valamint a cél elérése érdekében megjelölt kiemelt eszközökkel (a gazdaságba történő beruházások és a vállalkozásfejlesztés támogatása, a kis- és középvállalkozások megerősítése és piaci lehetőségeik szélesítése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítése). Mind az OFTK, mind a városi koncepció esetében az egyik átfogó cél fókusza a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése és a vállalkozások fejlesztése. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: Az OFTK ezen átfogó célja a társadalomra, az életminőség javítására fókuszál csakúgy mint Mezőtúr Magas életminőség célja. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme: Az OFTK átfogó célként fogalmazza meg az erőforrások megőrzését a jövő generációinak számára. Ezzel a céllal teljes mértékben koherens Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának Fenntartható város átfogó célja. Mind az OFTK, mind a városi koncepció esetében az egyik átfogó cél a fenntartható fejlődés biztosítására fókuszál. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Ez az átfogó cél OFTK területfejlesztési, térszerkezeti céljait integrálja. Kimondja, hogy többközpontú térszerkezet megvalósítása érdekében szükséges a gazdasági fejlődést biztosító beruházások területi terítése, a versenyképességet segítő térszerkezet, valamint a térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése. A térségi integráció elmélyítéséhez szükséges a város-vidék kapcsolatok megújítása, a térségi autonómia, az önellátó és önfenntartó képesség erősítése. A területi kohézió és a térségi esélyegyenlőség erősítéséhez kiegyensúlyozott térszerkezet, területi kiegyenlítődés, a perifériák és elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása szükséges. Mindezek megjelennek a város célrendszerében. A településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott részcélok illeszkedését az OFTK specifikus céljaihoz alábbi táblázat mutatja be: 2 Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról

21 KONCEPCIÓ táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz Szakpolitikai célok Területi célok Az OFTK specifikus céljai Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepció kapcsolódó részcéljai 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek 1. Versenyképes, innovatív gazdaság megteremtése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 2. Gyógyító Magyarország, egészséges 4. A lakosság életvitelének javítása és társadalom, egészség- és sportgazdaság közösségidentitásának erősítése 3. Életképes vidék, egészséges 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek élelmiszertermelés és ellátás megteremtése 4. Kreatív tudástársadalom, piacképes 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek készségek, K+F+I megteremtése 4. A lakosság életvitelének javítása és 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó közösségidentitásának erősítése társadalom 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. Jó állam, szolgáltató állam és biztonság 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése fenntartható használata és környezetünk 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló védelme energiaforrások használatának terjesztése 1. Az ország makroregionális szerepének - erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek városhálózat megteremtése 3. Vidéki térségek népességeltartó - képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek - fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek felzárkóztatás és gazdaságösztönzés megteremtése 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése mobilitás biztosítása

22 KONCEPCIÓ A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja a megyei területfejlesztési koncepcióval Jász-Nagykun-Szolnok megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 5 területi, illetve 4 specifikus és 4 horizontális célt jelölt ki. Az operatív program 3 keretében ezekhez 6 prioritást rendeltek. Az átfogó célok ötvözik a megye legfontosabb gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, ökológiai kihívásokra adott válaszait. Átfogó célok illeszkedése: Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire átfogó célkitűzés a megye gazdasági pozíciójának megerősítésére és szerves bekapcsolódására, makroregionális integrálására fókuszál. Az átfogó cél eléréséhez szorosan illeszkedik a város Versenyképes és innovatív gazdaság átfogó célja. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya A térségi kapcsolatok, együttműködések erősítését, a megyei sajátosságokra alapozott kiegyensúlyozott gazdasági növekedést hivatott elérni. A cél elérésének kulcselemei a népességmegtartás, a természeti erőforrásokkal való ésszerű és fenntartható gazdálkodás. Mezőtúr átfogó céljai és jövőképe teljes mértékben összhangban van a megyei célkitűzéssel. Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom átfogó cél a társadalmi megújulás, a társadalmi fenntarthatóság jegyében a humánerőforrás (humántőke) fejlesztését, valamint a társadalmi erőforrás (társadalmi tőke) fejlesztését szolgálja. Fő célcsoportjai az egyének, elsődleges szempont az életminőség javulásának elérése, az egyének és a társadalmi hálózatok megerősítése, a fejlesztések hátterében a változásokhoz versenyképes tudás és készségek elsajátításának segítése, az innovációs potenciál növelése, a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának megőrzése, valamint a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése áll. Gyakorlatilag ugyanezek a célok közvetetten megjelennek Mezőtúr jövőképében és a jövőkép elérést szolgáló átfogó célkitűzésekben is. A Mezőtúr településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott részcélok illeszkedését Jász- Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciójának prioritásaihoz az alábbi táblázat mutatja be. 5. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei prioritásokhoz A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program prioritásai Az ITS kapcsolódó tematikus céljai 1. Gazdaságfejlesztés T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. Közlekedésfejlesztés T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Agrárium fejlesztése T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 4. Környezeti erőforrások hatékony megőrzése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 5. Esélyteremtő, befogadó, egészséges társadalom T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. Település-fejlesztési programok T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3 A Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív Programját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 75/2014. (VIII.29.) számú határozatával fogadta el.

23 KONCEPCIÓ 23 5 Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz 5.1 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat részletesen bemutatja a város jelenlegi helyzetét, a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, tendenciákat számos különböző adat elemzésével. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat a meghatározott átfogó és részcélok mentén célszerű azonosítani. Az adatok körének kijelölésékor elsődleges szempont, hogy ezen adatokkal a kívánt változások és azok hozzájárulása a magasabb szintű célokhoz mérhetőek legyenek, ennek érdekében az operatív programok eredményindikátorait is figyelembe vettük. A hosszú távú átfogó célok esetében olyan hatásindikátorok kerültek kijelölésre (jellemzően 2-3 hatásindikátor/cél), amelyek képesek mérni az érintett szakterületen elérni kívánt változás érdemi részét. Az indikátorok esetében leíró módon jelöltük az elérni kívánt változás mértékét. A részcélokhoz rendelt egy-egy eredményindikátor pontos célértékeit az ITS 8.5. fejezete tartalmazza. 6. táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok Célok Adatok Hosszú távú átfogó célok Hosszú távú célok hatásindikátorai Magas életminőség Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, fő (cél: szinten tartás) Összes nettó jövedelem egy lakosra, Ft (cél: növekedés, +2-3%) Lakossági elégedettség, pontérték (0-10, cél: növekedés, +8-10%) Versenyképes és innovatív gazdaság A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó, eft (cél: növekedés, +6-8%) Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték, Ft (cél: növekedés, +2-3%) K+F+I ráfordítások nagysága, Ft (cél: növekedés, +2-3%) Fenntartható város Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Primer energia felhasználás, PJ (cél: csökkenés, -3-4%) Egy lakosra jutó belterületi zöldfelület, m² (cél: növekedés, +2-3%) Részcélok Középtávú célok eredményindikátorai 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek Foglalkoztatási ráta a évesek arányában, % (cél: megteremtése növekedés, +3-4 százalékpont) 2. A települési környezet és infrastruktúra Elégedettség a települési környezet minőségével, fejlesztése pontérték (0-10, cél: növekedés, +8-10%) 3. Az energiahatékonyság növelése és a Energiahatékonysági felújítással érintett épületek

24 KONCEPCIÓ 24 Célok megújuló energiaforrások használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Adatok száma, db (cél: növekedés, +3-4%) Születéskor várható élettartam, év (cél: növekedés, +2-3%) Aktív helyi közösségek száma, db (cél: növekedés, +4-5%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % (cél: csökkenés, -3-4 százalékpont) A megvalósítás nyomon követésének, a monitoring rendszer működési mechanizmusának leírását Mezőtúr Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) tartalmazza. 5.2 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Mezőtúr jelenlegi településszerkezetét alapvetően meghatározza a város excentrikus, féloldalas elhelyezkedése. A település fejlődése során a város szerkezetét meghatározó legfontosabb tényezők: a vízfolyások, a vasúti fővonal és a 46-os másodrendű főút. Az elmúlt évtizedekben emberi beavatkozás nyomán keletkezett városszerkezeti problémákkal nem rendelkezik a város. A városszerkezeti problémák az említett három legfontosabb településszerkezetet meghatározó tényezőkhöz kapcsolhatók. Vízfolyások: A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna keleti oldalán jelenleg ki nem használt árvízvédelmi terület található a csatorna és a védelmi töltés között a városközponttal szemben. További gondot jelent az árvízmentesítés és a csatorna vízminőségének fokozatos romlása, ami nehezíti a turisztikai célú hasznosítást, ezzel közvetve befolyásolja a város építészeti fejlődését. A város szerkezetét tagoló vízfolyások, tavak nem csak negatív, de pozitív módon is befolyásolják a város szerkezetét, mivel növelik a város zöldterületét, csökkentik a 46-os út okozta levegőszennyeződés koncentrációját. Vasúti fővonal: Mezőtúr vasútállomásának felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése már megtörtént. A vasúti fővonal adta nehézségekkel zajártalom, közúti közlekedés akadályoztatása együtt kell élnie a városnak. Előnyként említhető a fővonali személy- és teherszállítási vasúti szolgáltatás elérhetősége. Úthálózat: Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése szerepel a tervek között. Az elkerülő út jóval a belterület előtt ágazik ki a jelenlegi nyomvonalból, és a települést északról/északkeletről elkerülve, a Hortobágy-Berettyó főcsatornát új híddal, a vasútvonalat felüljáróval keresztezve, a belterület keleti szélén túl tér vissza a jelenlegi nyomvonalra. Az elkerülés megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája Fejér megye foglalkoztatási stratégiája 2016-2030 Legfontosabb kihívások Elmaradt gazdasági szerkezetváltás megyén belüli munkaerőpiai szolgáltatások helyzetének stabilizálása, bővítése és differenciálása

Részletesebben

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FEHÉRGYARMAT VÁROS Város címere TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 FEHÉRGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. JÚNIUS 19. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei tervezés

Hajdú-Bihar megyei tervezés Hajdú-Bihar megyei tervezés 2014-2020 A megyei program és az országos tervezés kapcsolata Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat SZÉCHÉNYI Magyary PROGRAM MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Európai Unió Európai Szociális

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS Miskolc, 2014. október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye 2014-2020 CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A 2014-2020-as tervezési időszak 2. A Terület- és Településfejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

ONGA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

ONGA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ONGA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2016. AUGUSZTUS 31. Készítette: JORMA Kft. KONCEPCIÓ 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI,

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (I.)

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (I.) HAJDÚNÁNÁS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK (ITS) KIDOLGOZÁSA SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (I.) Hajdúnánás, 2015. április 10. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Részletesebben

Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan

Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan 1 Vásárosnamény fejlesztési irányai a településfejlesztési koncepcióhoz és az ITS-hez kapcsolódóan 1 Jövőkép A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő

Részletesebben

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4. Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben