Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 3/2014. (II.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 3/2014. (II.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f.) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX tv.-ben, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényben, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben és az államháztartás számvitelérıl szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletben meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára, költségvetési szerveire, kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságaira, valamint a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében az önkormányzati támogatás folyósítására terjed ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttmőködés egyéb szabályait külön megállapodás rögzíti. A költségvetés szerkezete 2. Az önkormányzat költségvetésében az önkormányzat és a költségvetési szervek a rendelet mellékletében részletezettek szerint alkotnak címrendet. II. Önkormányzati gazdálkodás Általános rendelkezések 3. (1) Az állami támogatás, a költségvetési törvény központosított elıirányzataiból pályázat útján elnyert támogatás és átvett pénzeszköz az adott célra Közgyőlési jóváhagyás nélkül is felhasználható. A polgármester által aláírt elıirányzat módosítást legalább a Közgyőlés utólagos (negyedévenkénti) tájékoztatásával egyidejőleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

2 2 (2) A fordított adózás alá esı ügyletekre vonatkozó szerzıdések megkötésekor a szerzıdı feleknek közösen és egybehangzóan nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben a fordított adózás alá esı jogügylet valamennyi törvényi alkalmazási feltétele fennáll és az ügylet vonatkozásában a fordított adózás alá esı általános forgalmi adót a termék megrendelıje, illetve a szolgáltatás igénybe vevıje fizeti meg. (3) Az önkormányzat mőködési kiadási elıirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére, a beruházási és felújítási munka beleértve a lakásalap és a vízügyi építési alap terhére elszámolható beruházási és felújítási munkát, de ide nem értve az importból származó gép-mőszer beszerzést tervezésére, kivitelezésére, a fejlesztési célú pénzeszköz átadására vonatkozó szerzıdéseknek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) önkormányzatot terhelı fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerzıdés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétıl számított legalább 15 nap, 1 millió Ft összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. A 100%-os önkormányzati tulajdonban levı gazdasági társaságok által kibocsátott számlák, szerzıdések esetében a fizetési határidı értékhatártól függetlenül legalább 15 nap. A polgármester egyedi elbírálás alapján az önkormányzat érdekének figyelembe vételével a Pénzügyi Bizottság egyidejő tájékoztatása mellett engedélyezheti a számla kifizetésének határidı elıtti teljesítését, b) közbeszerzési eljárás keretében kötött szerzıdések esetén a hatályos közbeszerzési törvény szerint történik az ellenszolgáltatás teljesítése, c) a tényleges megvalósításnak megfelelı pénzeszköz átadás ütemezését, d) a jogszabályi elıírásokkal összhangban a szakmai, mőszaki teljesítés minıségi és mennyiségi jellemzıinek meghatározását, határidejét e) a nem határidıben történı teljesítés esetén a kötelezett a tényleges teljesítés idıpontjáról köteles a jogosultat értesíteni: késedelmes teljesítés esetén az eredeti teljesítési határidıt megelızı 15 napon belül, elıteljesítés esetén a várható teljesítést megelızı 15 nappal, f) a kötelezett késedelme esetén kötbérfizetési kötelezettség elıírását, g) nettó összeget + ÁFA megjelölést, h) a szerzıdı partner bankszámla számát, adószámát vagy adóazonosító jelét. (4) A megkötött szerzıdések vonatkozásában az ellenérték megfizetése 300 ezer forint összeget meghaladóan készpénz átadásával nem teljesíthetı. Az egy szerzıdéshez tartozó kifizetéseket össze kell számítani, amennyiben a szerzıdés folyamatos teljesítéső minimum egyhavi idıtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. (5) A költségvetési évrıl december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat három évente kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelıen biztosított és ellenırzött. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. Az Önkormányzat vagyonának kezelésével, üzemeltetésével megbízott cégek a leltározásban rájuk vonatkozó határidıket kötelesek betartani. A határidın túli leltározás esetén amennyiben a vagyonkezelı, üzemeltetı számára a költségvetési rendeletben támogatás került megállapításra a támogatás kiutalása felfüggeszthetı a leltározás befejezéséig.

3 3 (6) Az egyes önkormányzati elıirányzatokból politikai jellegő tevékenységek, rendezvények, szervezetek nem támogathatók. (7) E rendeletben külön nem szabályozott elıirányzatok felhasználásról bruttó eft értékhatárig a polgármester, bruttó eft felett 50 millió F értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság, bruttó 50 millió Ft felett a Közgyőlés dönt. kivéve azoknál az elıirányzatoknál, amelyek egyedileg beazonosítható jogi személynek, vagy egyedileg beazonosítható feladatra, valamint közbeszerzési eljárásban jóváhagyott szerzıdés alapján, a jóváhagyott beruházási engedélyokirat keretei között megkötésre kerülı szerzıdésekre állnak rendelkezésre a költségvetésben, melyekre vonatkozóan összeghatárra tekintet nélkül a polgármester jogosult a szerzıdés megkötésére. (8) A tárgyévi költségvetési elıirányzatok tartalmazzák az áthúzódó és az elızı évi elıirányzat terhére vállalt, de tárgyévben kifizetésre kerülı összegeket is. (9) Államháztartáson kívüli forrás önkormányzat részére történı átvételérıl a.) a polgármester dönt amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban rögzítésre kerül és az nem jelent az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent. b.) amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent eft többletköltséget jelentı értékhatárig a polgármester eft felett 50 millió Ft többletköltséget jelentı értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság 50 millió Ft többletköltséget jelentı értékhatár felett a Közgyőlés dönt. (10) Államháztartáson kívülre forrás önkormányzat által történı átadására kizárólag költségvetési elıirányzat rendelkezésre állása esetén lehetséges. Jelen Rendeletben nevesített és nem nevesített költségvetési elıirányzatokból, illetve a Rendeletben szabályozott keretek terhére történı kifizetésekrıl a Rendeletben meghatározott hatáskörrel rendelkezı jogosult dönteni. 4. (1) Határozatlan idıre szóló lakásbérleti szerzıdés közös megegyezéssel történı megszüntetése esetén, amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletérıl szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 52. (l) bekezdésében megjelölt feltételek fennállnak évben a pénzbeni térítés mértéke: Összkomfortos, vagy komfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben Ft/m 2 II. lakbérövezetben Ft/m 2 III-IV. lakbérövezetben Ft/m 2

4 4 Félkomfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben Ft/m 2 II. lakbérövezetben Ft/m 2 III-IV. lakbérövezetben Ft/m 2 Komfort nélküli félkomfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben Ft/m 2 II. lakbérövezetben Ft/m 2 III-IV. lakbérövezetben Ft/m2 (2) Ha az önkormányzati lakást a bérlı a bérbeadó hozzájárulásával részben vagy egészben saját költségén alakította ki, a bérbeadó és a bérlı a (1) bekezdésben foglalt térítési díjtól megállapodással eltérhetnek. A megállapodásban foglalt térítési díj nem haladhatja meg (1) bekezdésben megállapított térítési díj kétszeresét és a bérlı által a lakás kialakítására fordított költséget. A megállapodást a Pénzügyi Bizottság véleménye alapján a Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá bruttó 10 millió forint értékhatárig. Bruttó 10 millió forint értékhatár felett a Közgyőlés dönt. (3) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének a 666/2007. (XII. 14.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott és azóta többször módosított Beszerzési Szabályzatának elıírásait kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke évben beszerzésenként meghaladja: árubeszerzés esetén a nettó ezer Ft-ot, szolgáltatás megrendelése esetén a nettó ezer Ft-ot építési beruházás esetén a nettó ezer Ft-ot kivéve az azonnali beavatkozást igénylı intervenciós alapból finanszírozott beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, mőködésképtelenség, illetve további károk keletkezésének elhárításáról van szó. (4) Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában önkormányzati követelésrıl való lemondásról, engedményezésrıl, a végrehajtási eljárásba való be vagy be nem kapcsolódásról, végrehajtás felfüggeszthetıségérıl, végrehajtás során részletfizetés engedélyezhetıségérıl esetenként bruttó 10 millió Ft összeghatárig (beleértve a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti, kisértékő követeléseket) a polgármester bruttó 10 millió Ft felett a Pénzügyi Bizottság dönt feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethetı mértékő egyéb elınnyel jár. (5) Önkormányzati követelésrıl való lemondásról szóló döntés lehet: a) a kérelmet elutasító, b) a kérelemnek részben helyt adó, c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyezı, d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyezı, e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötı f) a kérelemnek helyt adó. A c), d) pont szerinti részletfizetés idıtartama nem haladhatja meg az öt évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé.

5 5 Támogatások, pénzeszközátadás (1) Támogatás alapítványnak csak rendezvények, programok megvalósítására adható. 5. (2) Pénzeszközátadás Közgyőlési, bizottsági vagy polgármesteri döntés, illetve jogszabály alapján megállapodással, támogatási szerzıdéssel történhet, kivéve a legalább többségi tulajdonú társaságok részre nyújtott ütemterv szerinti rendszeres támogatásokat. (3) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére megállapított, a folyamatos mőködést szolgáló támogatás kiutalása a (4)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével ha a megállapodás, támogatási szerzıdés, Közgyőlési határozat vagy jogszabály másként nem rendelkezik az 500 eft vagy ezt meghaladó értékő támogatás esetén havi egyenlı részletekben a tárgyhó 10-ig, míg a 300 eft-ot meghaladó, de 500 eft-ot el nem érı mőködési célú támogatás negyedévente, a tárgynegyedév második hónapjának 10-éig történik. Indokolt esetben a eft-ig terjedı összegő támogatás egy összegben is kiutalható, melyrıl a támogató jogosult dönteni. A 300 eft-ot meg nem haladó támogatások egy összegben utalhatók. Ha ugyanazon szerv vagy személy részére az adott évben újabb támogatás kerül megállapításra, annak értékhatárát támogatásonként külön-külön kell elbírálni. (4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatás, valamint a nemzetiségi székház üzemeltetésére biztosított elıirányzat folyósítása két egyenlı részletben történik azzal, hogy az elsı részlet a költségvetés kihirdetését követı 15 napon belül, a második részlet július 15. napján válik esedékessé. (5) A pályázatok befogadása és a támogatások megállapítása során az összeférhetetlenség, illetve az érintettség vizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint el kell végezni. A közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény szerinti érintettség esetén a polgármester dönt. (6) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek folyamatos mőködéséhez szükséges támogatások ütemezésére az érintett gazdasági társaság ütemtervet készít. A havi lehívásra kerülı támogatási összeg nem haladhatja meg az éves elıirányzatának 1/12-ét. Ha egy adott hónapban az éves elıirányzat 1/12-nél kevesebb került lehívásra, úgy a maradék összeg bármikor lehívható, annak összege nem kerül beszámításra a tárgyhó 1/12 összegébe. (7) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek folyamatos mőködéséhez biztosított támogatások csak az önkormányzattal kötött szerzıdésben/ alapító okiratban/ társasági szerzıdésben meghatározott, kötelezıen ellátandó tevékenységükre fordítható. (8) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek által politikai jellegő tevékenységek, rendezvények, szervezetek nem támogathatók. (9) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat által nyújtott rendszeres támogatásáról a féléves, I-III. negyedéves és éves beszámolója, más gazdasági társaság és részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott

6 6 egyszeri támogatásról éves beszámolója során köteles tájékoztatást adni az ágazatilag illetékes szakiroda részére. A támogatás felhasználásáról külön szakmai és tételes pénzügyi beszámolót kell készíteni. (10) Az idıponthoz kötött rendezvények, felújítások, beruházások támogatása esetében a kiutalás ütemezésérıl megállapodásban vagy támogatási szerzıdésben kell rendelkezni, ahol a kiutalás ütemezésének a kiadások tényleges felmerülési idıpontjához kell igazodnia. (11) A teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetıinek külföldi kiküldetését (hely, idı, költség megjelöléssel) elızetesen a polgármester engedélyezi. Ha a gazdasági társaság vezetıje elızetes engedély nélkül vett részt külföldi kiküldetésben, akkor a kiküldetéssel kapcsolatban keletkezett valamennyi költséget köteles 8 napon belül egy összegben megtéríteni a gazdasági társaságnak. (12) A támogatás kiutalása elıtt a támogatott szerv, illetve személy részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházi szervezetek és intézményei kivételével köteles igazolni, hogy köztartozásait (NAV és helyi adó) maradéktalanul megfizette vagy köztartozásának átütemezésérıl szerzıdést kötött. A több részletben történı támogatás-folyósítás esetén a szükséges igazolásokat az elsı részlet kiutalása elıtt kell benyújtani, a további részletek az igazolások megújítása nélkül is kiutalhatóak, azonban a támogatást nyújtó a támogatás soron következı részletének kiutalását megelızıen új, aktuális igazolásokat is bekérhet. Végrehajtás vagy felszámolás alatt álló szerv nem kaphat támogatást. Támogatásra jogosult szerv a kiutalása elıtt köteles cégkivonattal vagy büntetıjogi felelısséggel járó nyilatkozatával igazolni, hogy nincs végrehajtási vagy felszámolási eljárás indítva vele szemben. (13) A (12) bekezdés szerinti igazolás helyett a támogatott szerv nyilatkozata is elfogadható, ha a támogatás éves összege az 500 eft-ot nem haladja meg. (14) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó bírósági bejegyzéssel vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani. (15) A támogatott a mővészeti alkotói és a mővészeti pályakezdıi támogatásban részesítettek, valamint a (9) bekezdésben foglaltak kivételével legkésıbb a tárgyévet követı év január 31-ig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról. A mővészeti alkotói és a mővészeti pályakezdıi támogatásban részesítettek a támogatott tevékenységrıl szakmai beszámolót nyújtanak be január 31-ig, amelyet az ágazatilag illetékes szakiroda köteles ellenırizni. Az ellenırzés eredményérıl az ágazatilag illetékes szakiroda szükség szerint tájékoztatja a támogatást megállapító szervet, vagy személyt. Az elszámolási határidıt indokolt esetben, írásbeli kérelemre a támogatást megállapító szerv vagy személy március 31-ig meghosszabbíthatja. (16) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidıre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követı 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható. Amennyiben a támogatott a megállapodásban megjelölt határidıre elszámol és a célra fel nem használt összeget visszafizeti, részére újabb támogatás állapítható meg.

7 7 (17) Iparosított technológiával készült lakóépületek felújításához kapcsolódó támogatási szerzıdések megkötése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Önkormányzat saját erejét (önkormányzati támogatást) e célra felvett hitelkeretbıl biztosítja. Az önkormányzati támogatás folyósítás teljesítésének határideje az e célra felvett önkormányzati hitel szerzıdésében szereplı rendelkezésre tartási határidıt megelızı 30. nap. Támogatásfolyósítás csak ezen idıpontig benyújtott társasházi igényekre vállalható a hitelkeretösszeg erejéig. (18) Az az önkormányzati támogatásban részesített jogi személy, amelynek az Önkormányzat felé lejárt tartozása van, köteles tőrni, hogy a lejárt tartozás mértékével megegyezı mértékő még ki nem utalt támogatási összeget visszatartsa az Önkormányzat egészen addig, amíg a lejárt tartozását ki nem egyenlíti. Ez esetben az Önkormányzat késedelme a megfizetésig nem áll be. (19) Az a támogatásban részesített szervezet, melyre az önkormányzat belsı ellenıreinek hatásköre kiterjed mőködési támogatásuk kifizetésének felfüggesztését vonja maga után, ha a belsı ellenırök munkáját akadályozzák, vagy lehetetlenné teszik. A felfüggesztés a belsı ellenır nyilatkozata szerinti akadályoztatás megszőnéséig fennáll. (20) Az a jogi személy, amelynek az önkormányzat felé bármely jogcímen bármekkora lejárt tartozása van, köteles valamennyi számlavezetı pénzintézetéhez az önkormányzat javára szóló felhatalmazó levelet adni annak érdekében, hogy az önkormányzat igényét azonnali beszedési megbízás alapján ki tudja elégíteni. (21) Az a támogatásban részesített jogi személy, amely bármely jogszabályi vagy önkormányzati tulajdonosi adatszolgáltatási kötelezettségének határidıben nem tesz eleget, vagy nem az elıírt formában tesz eleget, annak támogatása az adatszolgáltatásig felfüggesztésre kerül. (22) Azon kizárólagos önkormányzati tulajdonú jogi személyek esetében ahol kollektív szerzıdés alapján kerül a cafeteria mértéke meghatározásra, ott a évi cafeteria mértéke nem haladhatja meg a évi mértéket. (23) A (22) bekezdés kivételével, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévı jogi személyek esetében a évi bruttó cafeteria mértéke nem haladhatja meg a évi bruttó cafeteria mértéket. Azoknál a jogi személyeknél, ahol a évi bruttó cafeteria mértéke meghaladta a bruttó Ft/Fı/év mértéket, ott a évi cafeteriát ezen összegre kell csökkenteni kivéve azon munkavállalók esetében ahol a cafeteriát teljes egészében pályázati forrás keretében elszámolható költségként figyelembe tudják venni. Finanszírozási célú és egyéb pénzügyi mőveletekkel kapcsolatos hatáskörök 6. (1) Az átmenetileg szabad pénzeszközök számlavezetı banknál történı betétlekötését a polgármester engedélyezi.

8 8 (2) A Közgyőlés által meghatározott célra jóváhagyott kötvénykibocsátás egyéb feltételeiben való megállapodásra a Pénzügyi és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményezését követıen a polgármester jogosult. (3) A polgármester az önkormányzat likviditásának biztosítására e rendelet kihirdetésekor rendelkezésre álló rövidlejáratú hitelkeretek megújítására szerzıdést köthet az átmeneti likviditási problémák kezelésére. (4) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV törvény szerinti adósságot keletkeztetı ügyletek a Közgyőlés elızetes elhatározását követıen és a kormány elızetes engedélyével köthetıek. (5) A jóváhagyott és megkötött hitelszerzıdés-keretek és kötvénykeretek devizanemének megváltoztatásáról ideértve a tızsdén kívüli származékos, határidıs ügyleteket is a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében, a pénzintézet ajánlatának mérlegelésével a polgármester dönt. Mőködési kiadások Speciális keretek Keretek felhasználása, elszámolható kiadások 7/A. Választókörzeti keret (1) A választókörzeti keret körzetenkénti keretösszegét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg. (2) A választókörzeti keret felhasználásának részletes szabályaira a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá. (3) A keret felhasználásáról az illetékes képviselı(k) javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság dönt. (4) A választókörzeti keretek elızı évi támogatási maradványa a tárgyévet követı évben felhasználható. (5) A választókörzeti keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik. A választókörzeti keret bevételét növeli a magánerıs útépítés támogatására az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közmőfejlesztési számlájára befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a választókörzet megjelölésével átutal a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek. Az elıirányzatok céltámogatásnak minısülnek. (6) A választókörzeti keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgálja. A választókörzeti keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkákra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelı színvonalon szerepelnek.

9 9 (7) A választókörzeti keret terhére az adott területen mőködı közösségek, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében az eredeti elıirányzat legfeljebb 30%-ának megfelelı összeghatárig támogathatók. A keret terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható, közalapítványok és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények csak a Közgyőlés jóváhagyásával támogathatók. (8) A Választókerületi keretbıl megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományırzı, szabadidıs és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselı írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintı, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörő (meghívásos) rendezvénynek minısül. A lakosság széles körét érintı önkormányzati rendezvények költségeit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Választókerületi keret belsı átcsoportosítási kérelmével egyidejőleg, a Választókerületi keret terhére továbbszámlázza. (9) A választókörzeti keretek terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente a negyedévet követı hónap 20. napjáig a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási elıirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett elıirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel a keretek felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelıi tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat. (10) A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a választókörzeti keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerő felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé. 7/B. Településrészi önkormányzati keret (1) A Településrészi önkormányzati keret településrészenkénti keretösszegét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg. (2) A Településrészi önkormányzati keret felhasználásának részletes szabályaira a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá. (3) A keret felhasználásáról az illetékes településrészi önkormányzat javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság dönt. (4) A Településrészi önkormányzati keretek elızı évi támogatási maradványa a tárgyévet követı évben felhasználható.

10 10 (5) A Településrészi önkormányzati keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik. A Településrészi önkormányzati keret bevételét növeli a magánerıs útépítés támogatására az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közmőfejlesztési számlájára befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a településrész megjelölésével átutal a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nek. Az elıirányzatok céltámogatásának minısülnek. (6) A Településrészi önkormányzati keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgája. A Településrészi önkormányzati keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkánkra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelı színvonalon szerepelnek. (7) A Településrészi önkormányzati keret terhére az adott területen mőködı közösségek, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében az eredeti elıirányzat legfeljebb 30 %-ának megfelelı összeghatárig támogathatók. A keret terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható, közalapítványok és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények csak a közgyőlés jóváhagyásával támogathatók. (8) A Településrészi önkormányzati keretbıl megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományırzı, szabadidıs és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselı írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintı, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörő (meghívásos) rendezvénynek minısül. A lakosság széles körét érintı önkormányzati rendezvények költségeit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Településrészi önkormányzati keret belsı átcsoportosítási kérelmével egyidejőleg, a Településrészi önkormányzati keret terhére továbbszámlázza. (9) A Településrészi önkormányzati keretek terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente a negyedévet követı hónap 20. napjáig a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási elıirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett elıirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel a keretek felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelıi tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat. (10) A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a Településrészi önkormányzati keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerő felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé.

11 11 7/C. Egyéb önkormányzati keretek (1) A Fogyatékosügyi támogatási keret felhasználásról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (2) A Sport keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (3) A Polgárır szervezetek támogatási keretérıl a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság dönt. (4) Az Idısügyi támogatási keret felhasználásáról az Idısügyi Tanács javaslatára az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (5) Az Ifjúsági támogatási keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (6) A Kulturális támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (7) Az Idısügyi és városrészi közösségi programok támogatási keret felhasználásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (8) Az Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásáról az Idegenforgalmi Tanácsadó Testület javaslatának figyelembevételével a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (9) Az Egyházi célú támogatási keret felhasználásáról az Idegenforgalmi a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (10) A keretekbıl magánszemély nem támogatható. (11) A keretekhez érkezett támogatási kérelmeket a (10) bekezdés szerinti szabályzatokban meghatározottak szerint kell elıterjeszteni. A szabályzatoknak nem megfelelı kérelmeket a bizottság mint érdemi elbírálásra alkalmatlant elutasítja. (12) A keretek felhasználásáról a Bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. A Bizottságnak koncepcióban kell meghatározni a keretek elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat, és azt a támogatási mértéket, amelyen felül pályázati eljárás eredményeképpen történik a támogatás megállapítása. A Bizottság a keret terhére egyazon támogatási célhoz csak egy pályázó részére nyújthat támogatást. A szabályzatnak tartalmaznia kell a következıket: a) a támogatás csak kiegészítı támogatásként nyújtható, b) a támogatást kérınek nyilatkozni kell, hogy a megjelölt támogatási célhoz milyen összegő saját és egyéb forrással rendelkezik, c) ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhetı, d) egy pályázó a tárgyévben pályázat útján maximum 3 támogatási keretbıl kaphat támogatást,

12 12 e) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy - a tárgyévben melyik önkormányzati keretbıl milyen címen, milyen összegő támogatást igényelt (ide értve a folyamatban lévı támogatási igényt is), illetve kapott, - a tárgyévet megelızı évben milyen címen, milyen összegő támogatásokban részesült az önkormányzattól, mikor adta le felhasználásról szóló beszámolóját, f) a Bizottság a keret terhére nem nyújt támogatást olyan pályázónak, aki (amely) ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretbıl is igényel(t), illetve kapott támogatást, g) a pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, idıhöz kötött cél esetén az idıt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevık számát is. A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését (kiadás-bevételt, a fıbb támogatók és támogatónként a támogatásként nyújtott összegek feltüntetésével). (13) A keretekbıl önkormányzati intézmény, önkormányzati gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, Szeged Kistérség Többcélú Társulás és közalapítvány részére támogatási elıirányzat a Közgyőlés jóváhagyásával, a keret egyidejő csökkentése mellett állapítható meg. A keretek terhére vállalt egyéb kötelezettséget a költségvetési rendeleten nem kell átvezetni. A Közgazdasági Iroda a keretek felhasználásáról nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a pályázó nevén, tevékenységi körén, a bizottság által megítélt összegen, a kiutalt összeg idıpontján kívül a támogatási arányt is. (14) A keretek terhére tartós az adott költségvetési éven túli kötelezettség nem vállalható. (15) További támogatás nem nyújtható azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteknek, akik (amelyek) az önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb költségvetési elıirányzatokból támogatást kapnak kivéve, ha a további támogatás az együttmőködési megállapodás céljától eltérı tárgyú pályázatra vonatkozik. (16) A támogatások megállapításánál és folyósításánál e -ban megfogalmazottakon túl az 5. -ban foglalt elıírásokat is alkalmazni kell azzal, hogy a keretek éves elıirányzata negyedéves idıarányos részének feleljenek meg. Elıirányzatok tervezése és felhasználása 8. (1) Szerzıdéses kötelezettségvállalások esetén, a beruházási és felújítási célra adott elıleg kivételével kivételesen indokolt esetben a szerzıdésben szereplı ellenérték összegének legfeljebb 20%-a elılegként folyósítható. (2) A mővészeti ösztöndíjak, alkotói támogatások kiadási elıirányzatának felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (3) A városi rendezvények támogatásáról, valamint a városmarketing elıirányzat felhasználásáról a polgármester dönt. (4) Önkormányzati igazgatási elıirányzatból történı kifizetésekrıl a polgármester rendelkezik.

13 (5) A Játszótér felújítási és fejlesztési keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. 13 (6) Közterületek és intézmények nyilvános közösségi területeinek rekonstrukciója, fejlesztése, tervezése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (7) A Közlekedésbiztonsági keret elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (8) A Sport decentrumok fejlesztési keret elıirányzat felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (9) Az Új autóbusz és villamos megállók, illetve esıbeállók létesítése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (10) Az Út és járda rekonstrukciós keret céltámogatás Környezetgazdálkodási Nonprofit Kftnek elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (11) A Kiskerti útkeret elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (12) Az önkormányzati intézmények felújítása megnevezéső elıirányzat felhasználásról az Oktatási Bizottság dönt. (13) A Közterületi közl. és vízelvezetési problémák kezelése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (14) A csapadékvíz elvezetı létesítmények felújítása, létesítése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (15) A jelzálogtörlésre vonatkozó eljárási rendben a döntésre jogosult a polgármester. (16) Forrás rendelkezése állása esetén az intézményvezetık jutalmazásáról az illetékes szakbizottság javaslata alapján a polgármester dönt. (17) A Beruházások, pályázatok elıkészítése (Fe) elıirányzat felhasználásáról nettó eft értékhatárig a polgármester, nettó eft értékhatár felett a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. Felhalmozási kiadások Beruházás, felújítás 9. (1) A beruházás és felújítás megvalósítására elılegként amennyiben a Közgyőlés másként nem rendelkezik a saját forrás legfeljebb 25 %-ának megfelelı összeg folyósítható. Import beszerzések esetében a forint-fedezet teljes összege (beleértve a VÁM költséget és az ÁFA értékét is) megelılegezhetı.

14 14 Vállalkozási szerzıdés esetén pótmunka megrendelésére a szerzıdésnek megfelelıen a megrendelı képviselıje jogosult. (2) a.) Pályázaton való indulásról önerı biztosítása mellett minden esetben a Közgyőlés dönt. Amennyiben a pályázat benyújtásához önerı nem szükséges a polgármester dönt a pályázat benyújtásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja. b.) A pályázati céltartalék új fejlesztésekre c. elıirányzatból, elsısorban beruházási, felújítási pályázatok benyújtásáról, valamint más elıirányzatból biztosítandó pályázati önerı biztosításáról pályázatonként két Közgyőlési idıszak között: 5 millió Ft várható önerı értékhatárig a polgármester, 5 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerı értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság dönthet, azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja. c.) Nevesített keretbıl, illetve alapból biztosítandó pályázati önerı biztososításához, a pályázat benyújtásáról a keret felhasználására hatáskörrel rendelkezı döntéshozó dönt a két Közgyőlési ülés közötti idıszakban azzal, hogy a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja. (3) Azok a beruházási és felújítási munkák, amelyek megvalósításához a szükséges fedezetet az önkormányzat részben vagy egészben pályázati úton kívánja biztosítani, csak a pályázatok elbírálását követıen, az igényelt támogatások elnyerése esetén indíthatók. Kivételt képeznek a pályázat benyújtásához szükséges, tervezési és egyéb elıkészítési feladatok megvalósítására szolgáló fedezetek. (4) A tárgyévi kötelezettségvállalásoknál az Áht aiban foglaltak szerint kell eljárni. (5) Az önkormányzati gazdálkodás felújítási kiadások intervenciós kerete vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylı javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról az oktatási intézmények vonatkozásában az NGSZ, az egyéb intézmények vonatkozásában az intézményvezetı javaslatára, az illetékes szakiroda véleményének figyelembevételével, a katasztrófa helyzettel kapcsolatos munkák vonatkozásában a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt. III. Parkoló alap, Lakásalap, Vízügyi építési és Környezetvédelmi alap közös szabályai 10. (1) A Parkoló alap, a Lakásalap és a Környezetvédelmi alap átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzat finanszírozási gondjainak enyhítésére a polgármester maximum 3 hónapos idıtartamra, de legfeljebb december 31-ig, a folyószámla betétnek megfelelı kamatfizetési kötelezettségével engedélyezheti.

15 15 (2) Az alapokat terhelı munkák, illetve az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó feladatok, az elızı években képzıdött pénzmaradványok, valamint a tárgyévben befolyt bevételek erejéig finanszírozhatók. Lakásalap 11. (1) A bérlakás-értékesítés készpénzben megfizetett bevételét, a lakásalap pénzeszközeinek hasznosításából származó kamatokat, a lakásalapból finanszírozott beruházások, felújítások után a lakások bérleti jogának hasznosításából származó bevételeket, illetékeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos késedelmi kamatok, kötbérek, kártérítések összegét, és más jogszabályok szerint a lakásalapot megilletı egyéb bevételeket lakásalapba kell helyezni. Nem képezi a lakásalap forrását a nem lakáscélú helyiségek elidegenítésébıl származó bevétel. (2) A lakásalap képzésénél forráscsökkentı tételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni: a) bérlı-kiválasztási joggal terhelt bérlakások vételármegosztása miatti fizetési kötelezettséget, b) az épület elidegenítésére való elıkészítésével, c) a földrészlet megosztásával, d) a társasházzá való átalakítással, e) a forgalmi érték megállapításával, f) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülı költségeket. (3) Az (1) bekezdésben képzıdött bevétel felhasználható: a) önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba kerülı: - új lakás építésére (tervezés, kivitelezés), új vagy használt lakás megvásárlására, - lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerősítésére, a lakóépületben levı lakások elıbbiekkel összefüggı felújítására, korszerősítésére (beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is), b) városrehabilitációra, c) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektıl átvállalt önrészt is, e) kényszerbérlet felszámolására, f) a lakásalap felhasználásával kapcsolatos bankköltségekre, csekkfeldolgozási költségekre, a lakásalappal kapcsolatos hitelek törlesztésére, kamatára, g) egyéb feladatokra.

16 (1) A lakásalap felhasználásáról: a) lakóépület felújítása és tervezése, lakóövezetbe sorolt területek közmővesítése, építési telkek kialakítása esetében (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt, b) bérlakás felújítása, helyreállítása esetén (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt, c) bérlakás építése és tervezése esetén (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. d) a társasházban meglevı önkormányzati résztulajdont terhelı felújítási munka esetében a polgármester dönt, e) lakóház, bérlakás vásárlás esetén bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. f.) egyéb fel nem sorolt esetekben a felhasználásra az ágazati jogszabályok, illetve a Vagyonrendelet alapján kerül, kivéve az intervenciós keretet. g.) Az intervenciós keret vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylı javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a lakóépületek vonatkozásában az IKV Zrt. véleményének figyelembe vételével a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt. Vízügyi építési alap 13. (1) ÁFA visszatérülés esetében a vízügyi építési alapot terhelı Áfa a költségvetés terhére, a visszatérülés a költségvetés javára számolható el. (2) A Vízügyi építési alap terhére megrendelt munkák bizottság által elfogadott költségvetés szerinti ellenértékének 25%-a elılegként folyósítható.

17 17 (3) A Vízügyi építési alap beruházási hányadának felhasználásáról: bruttó eft értékhatárig a polgármester, bruttó eft felett bruttó 50 millió Ft értékhatárig a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt bruttó 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. IV. A nevelési-oktatási, szociális, kulturális és közmővelıdési ágazathoz tartozó költségvetési szervek gazdálkodása Elıirányzatok képzése, felhasználása; az elıirányzatokkal való gazdálkodás 14. (1) A költségvetési szerv a költségvetési tervezés során az Áht ban, valamint az Áhsz 40. (1) bekezdésében foglaltak és az irányítószerv tervezési irányelvei szerint köteles eljárni. (2) A költségvetési szerv az Ávr. 33. (1) bekezdésében foglaltak alapján az elemi költségvetését az önkormányzat Közgyőlése által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt keretszámok fıösszegeinek betartásával, a Nemzetgazdasági Miniszteri Rendelet Útmutató mellékletben foglaltak szerint köteles összeállítani, melyet a polgármester hagyja jóvá. (3) A költségvetési szerv számára jóváhagyott kiadási és bevételi kiemelt elıirányzatok fı összegei kötöttek. (4) A költségvetési szerv saját hatáskörében a Közgyőlés egyidejő tájékoztatása mellett - a B 816 Központi, irányító szervi támogatásból finanszírozott kiadási elıirányzatok kivételével - a kiadási és bevételi elıirányzatokat megemelheti az Ávr 42/A -ban foglaltak szerint. (5) A költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi elıirányzatok fıösszegének változatlansága mellett az elıirányzatokat a személyi juttatások kiemelt elıirányzat megemelése és a mőködési céltartalék elıirányzat csökkentése kivételével átcsoportosíthatja. Az elıirányzatátcsoportosítás irányítószervi támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következı években nem járhat. (6) Az irányítószervi hatáskörbe tartozó elıirányzat-módosítási kérelmekkel, illetve kezdeményezésekkel összefüggı számszaki és szöveges indoklások leadási határideje a költségvetés módosítását tárgyaló Közgyőlés idıpontjának függvényében a Közgazdasági Iroda külön értesítése alapján kerül meghatározásra. Az NGSZ-hez rendelt költségvetési szerv irányítószervi hatáskörő elıirányzat-módosítási igényét - annak véleményezésével az NGSZ kezdeményezi. (7) Évközi pótelıirányzat igénylése esetén a költségvetési szerv köteles a pénzügyi információs jelentés mellé a pótelıirányzat szükségességének részletes indoklását, valamint az elemi költségvetésnek megfelelı részletezettséggel alátámasztott megbontását elkészíteni. A költségvetési szervnek az évközi pótelıirányzat igényét a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

18 18 (8) Államháztartáson kívüli forrás költségvetési szerv részére történı átvételérıl a.) az intézményvezetı dönt amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban vagy szerzıdésben rögzítésre kerül és az nem igényel önkormányzati többlet támogatást amennyiben annak átvétele az intézmény számára nem indokol többlet önkormányzati támogatást. b.) amennyiben annak átvétele az intézmény számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent eft értékhatárig az intézményvezetı eft felett 50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. (9) Államháztartáson kívülre forrás intézmény által történı átadásáról kizárólag annak intézményi költségvetési forrásának rendelkezésre állása esetén 100 eft értékhatárig az intézményvezetı 100 eft felett 50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. 15. (1) A folyamatos mőködéshez szükséges beszerzések, közüzemi szolgáltatások kivételével a tárgyévi kiadási elıirányzata terhére a költségvetési szerv Ávr. 46. (1) bekezdésében foglaltak betartásával vállalhat kötelezettséget. (2) Az önkormányzat költségvetési szerveinél dolgozók külföldi kiküldetésével kapcsolatos költségek, beleértve a távolléti díjat is, az ellátási díjak kivételével az intézmény bevételei terhére fizethetık az illetékes szakbizottság véleményének figyelembevételével. Külföldi kiküldetési költségek kifizetése miatt a költségvetési szerv a fenntartó felé többlettámogatási igényt nem nyújthat be. (3) A költségvetési szervek kiadási elıirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére vonatkozó szerzıdéseknek tartalmazniuk kell a jogszabályi elıírásokkal összhangban a szakmai, mőszaki teljesítés minıségi és mennyiségi jellemzıinek meghatározását, határidejét és a fizetési kötelezettség teljesítési határidejét. A fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerzıdés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétıl számított legalább 15 nap, 1 millió Ft-összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. (4) A 300 eft-ot meghaladó számla készpénzben nem rendezhetı. Egy gazdasági esemény több részletben való számlázása esetén az 300 eft-os értékhatár a teljes összegre értendı. (5) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv a házipénztárában az 500 eft-ot, illetve a pénzkezelı helyén/helyein mindösszesen elhelyezett 500 eft-ot meghaladó pénzösszeget köteles bankszámlájára befizetni.

19 19 Személyi juttatási elıirányzat felhasználása 16. (1) A költségvetési szerv a Közgyőlési rendeletben meghatározott feladatokat a szakmai és nem szakmai bontás szerinti engedélyezett létszám alapján látja el. (2) A tartósan távollevık helyettesítésére pótelıirányzat nem igényelhetı. (3) A közalkalmazottak 2 %-os kereset-kiegészítése a teljesítménykövetelmény-rendszer alkalmazásának megfelelıen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kereset-kiegészítésére használható fel. (4) Garantált feletti illetmény a Kjt 66. (8) bekezdésében foglaltak betartásával adható. (5) A közalkalmazottnak az intézmény vezetıje a Kjt. 39. (3) bekezdésében szabályozott címet a költségvetési szerv engedélyezett létszámának 10 %- át meg nem haladó mértékéig adományozhat. (6) Személyi juttatási elıirányzat módosítása csak a munkaadókat terhelı adók elıirányzatának egyidejő és arányos módosítása mellett történhet, figyelemmel a 14. (4)-(5) bekezdésben foglaltakra. (7) Jutalmazásra kifizethetı együttes összeg nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások elıirányzatának legfeljebb 8 %-át. (8) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenységre külsı személlyel, szervezettel szerzıdést a következık szerint köthet: a) a szerzıdést írásban kell megkötni, b) a szerzıdéskötés feltétele, hogy - a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelı szakértelemmel rendelkezı személyt nem foglalkoztat, vagy - eseti, nem rendszeres jellegő feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelı képzettséggel rendelkezı személy átmenetileg nem áll rendelkezésre. c) a szerzıdésnek tartalmaznia kell különösen: - az ellátandó feladatot, - a díjazás mértékét, - részletes utalást arra, hogy a b) pontban írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn, - a szerzıdés idıtartamát, - a szervezettel kötendı szerzıdés esetén azt, hogy a szervezet részérıl személy szerint ki/k/ köteles/ek/ a feladat ellátására, továbbá - teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését. (9) Az intézményi költségvetés terhére a költségvetési szerv vezetıjével megbízási szerzıdést csak a munkakörébe nem tartozó feladatokra lehet kötni, amelynek teljesítése igényli a vezetı személyes közremőködését. A költségvetési szerv vezetıjével megbízási szerzıdést az intézmény az illetékes szakiroda javaslatára a polgármester jóváhagyásával köthet.

20 20 (10) Az önkormányzati intézmények bérfizetési napja a tárgyhót követı ötödike. A munkabérek kifizetése a foglalkoztatottak bankszámlájára való átutalással, bankszámla hiányában postai átutalással történik a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (MÁK) adatszolgáltatása alapján. Étkeztetés 17. (1) Az egy ellátottra jutó élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adó nélküli értéke a következı: Megnevezés Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Összesen Bölcsıde Bölcsıde diétás Óvoda Óvoda diétás Általános iskola Általános iskola diétás Középfokú iskola Középfokú iskola diétás Kollégium 168* ** 668 Kollégium diétás Klúg Péter Óvoda (diákotthonba elhelyezett és diétás is) Klúg Péter Általános Iskola (diákotthonba elhelyezett és diétás is) Klúg Péter Szakiskola és Kollégiumi diétás is * tízóraival együtt **uzsonnával együtt (2) Az NGSZ-hez tartozó költségvetési szervek által beszedett térítési díjak kezelésénél az NGSZ és a hozzárendelt intézményekre vonatkozó pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. 18. (1) A céltámogatásnak minısülı elıirányzatot a költségvetési szerv a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a megadottól eltérı célra nem használhatja fel. (2) Az NGSZ költségvetésében szereplı üzemeltetésre, karbantartásra, felújításra adott céltámogatások keretében megvalósított munkálatok végösszege, amennyiben a kedvezı többajánlatos beszerzési, vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megtakarítást eredményez, úgy a megtakarítás maradvány összege a közvetlen élet és balesetveszély, mőködésképtelenség és károk keletkezésének elhárítása céljára felhasználható.