JUHÁSZAT HOMORÓDALMÁSON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JUHÁSZAT HOMORÓDALMÁSON"

Átírás

1 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page 231 Tódor Enikõ JUHÁSZAT HOMORÓDALMÁSON A juhot valamikor ezer éve a muflonból házasíthatták Délnyugat-Ázsiában, ahol hét-nyolc ezer évvel ezelõtt már gyapjáért is tartották. Az ókori Róma állattenyésztõi finom gyapjas juhokat nemesítettek, és terjesztettek el az egész birodalom területén. A régészeti leletek tanúsága szerint a juhtartás a Kárpát-medencébe a Balkánon keresztül érkezett több hullámban az újabb és újabb keleti népcsoportokkal. A 16. század végére Erdélyben különleges jogállású juhtartó falvak jöttek létre. Ezeket nem terhelték a jobbágyok kötelezettségei, kedvezõbben adóztak és önállóan élhettek. Vlach juhászoknak nevezték õket és különbözõ népcsoportokhoz tartoztak, úgy, mint románok, ukránok, lengyelek, szlovákok, magyarok stb. Juhaik fajtája a 18. század közepéig racka és cigája volt. Ezek gyapja fõként durvább posztókészítésre volt alkalmas. 1 A transzhumáló, 2 vagy félnomád, penduláris 3 pásztorkodás volt rájuk jellemzõ. A gazdasági juhászat a textilipar fejlõdésével terjedt el a 18. századtól. Ebben az idõben nyugati pásztorok jelentek meg nálunk is finomabb, rövidebb szõrû juhokat 4 hozva magukkal, hatásukra a juhászok az ország nyugati részén céhekbe tömörültek. Õk hozták magukkal a juhászkampót, ami Erdélyben máig sem használatos. A 20. század elejére már tudományos alapon mûködött a textilipar érdekeinek alárendelt gazdasági juhászat. A fésûs gyapjú elõállítása a posztógyapjúétól alapvetõen különbözõ juhgazdálkodást igényelt. 1. kép. Juh fejés az esztenán (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) 1. A tanulmány a K (Erdély néprajzi képe a században. Alapkutatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységéhez) és a K (Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez) számú OTKA kutatások keretében zajlott. 2. Legelõváltó. 3. Ingázó. 4. Birka. 231

2 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Homoródalmás (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) A népi juhászattal foglalkozó szakirodalom meglehetõsen kiterjedt. BELLON Tibor, 5 BENCSIK János, 6 BÉRES András, 7 FAZEKAS Mihály, 8 GUNDA Béla, 9 GYÖRFFY István, 10 KOVÁCS Endre, 11 NAGY Veronika, 12 PALÁDI-KOVÁCS Attila, 13 RODICZKY Jenõ, 14 SZI- LÁGYI Miklós, 15 TÁLASI István, 16 TRIPOLSKY Géza 17 fõként az alföldi juhászatról írtak hosszabb-rövidebb tanulmányokat. Az erdélyi anyag szegényesebb. Erre nézve fõként TARISZNYÁS Márton, 18 SZENTIMREI Judit 19 és TÁRKÁNY-SZÛCS Ernõ 20 munkáira hagyatkozunk. Megállapítható, hogy a juhtartással kapcsolatos egyes elnevezések különbözhetnek ugyan, de fõbb vonalaiban nagyon hasonló módon folyt a juhászat a különbözõ vidékeken. Homoródalmás fekvése és környezeti feltételei ideálisak a juhászat számára. A falu a Székelyföldön, ezen belül a Kis-Homoród mentén, a Hargita lábánál fekszik, közel a Szászföld határához. Határa a környékbeli településekhez képest nagy, hektár területû, 22 km hoszszú és 5 8 km széles. Észak-keleten felnyúlik egészen Csíkszeredáig, a 115 hektár lakott területen kívül magában foglal 3976 ha erdõt, 3840 ha legelõt, 2385 hektár kaszálót és 909 hektár szántót. Az állatállomány számára a falutól távol esõ erdei kaszálókon nyári szállásokon, ahol pajtákat építettek, tehát az un. pajtás helyeken folyt a szénacsinálás (3. kép). A faluban tartott legelõre hajtott állatok a juh, tehén, kecske, ló, ökör, tinó, borjú és disznó volt. Minden családnak volt tehene. A családi szükségletet meghaladó tejmennyiséget a faluban mûködõ két tejfeldolgozással foglalkozó családnak adták el. A Gábor és a Barra családok vajat, sajtot és túrót készítettek a tejbõl. Legfontosabb termékük a sajt és a túró volt. Az almási túró keresett volt Székelyudvarhely, Csíkszereda, Brassó piacain. 5. BELLON Tibor BENCSIK János BÉRES András FAZEKAS Mihály GUNDA Béla GYÕRFFY István KOVÁCS Endre NAGY Veronika PALÁDI-KOVÁCS Attila RODICZKY Jenõ SZILÁGYI Miklós TÁLASI István TRIPOLSKY Géza TARISZNYÁS Márton KÓS Károly SZENTIMREI Judit NAGY Jenõ TÁRKÁNY-SZÛCS Ernõ

3 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Pajtás hely a Vargyas patak völgyében (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2004) 4. kép. Kocsányos tarló (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) Homoródalmáson a mai napig meghatározó az állattenyésztés. A valamikor hét faluból kialakult szeges szerkezetû településen sajátos falu-szerkezet figyelhetõ meg, az úgynevezett tanórok rendszer, ami ugyancsak az állattartás hagyományára utal. A faluban több tanórok található, ezek lakóépületekkel körbezárt területek, ahol az egyes porták végeiben lévõ bennvaló földterületek zárt mezõt alkotnak, míg a fõleg fából, illetve szász hatásra kõbõl épített házak szinte várfalként veszik körül az egész területet. Az archaikus földmûvelési mód maradványai lehetnek a falu határában még nemrégiben is látható, földbe vájt gabonatároló vermek éppúgy, mint az égetéses legelõtisztítás sajnos, máig fennmaradt szokása. A gyûjtött adatok alapján négy idõszakot különböztetünk meg az almási juhászat századi történetében ig az ugarolásos gazdálkodás volt jellemzõ, 1948-tól 1962-ig a hegyi legelõket használták, 1962-tõl 1990-ig a kollektív gazdálkodott, ma pedig megvásárolt és bérelt kaszálókon folyik a takarmány megtermelése. Juhászat 1948-ig A 20. század elején még a háromnyomásos gazdálkodás volt jellemzõ Homoródalmáson, és ez is maradt egészen 1948-ig. A terület harmadán kalászosokat, harmadán kapásokat termesztettek, harmadán pedig a juhok legeltek, ez volt a nyomás. A nyomásba kerültek a következõ évben a kalászosok, a kalászosok helyére a kapások, a kapások helye 5. kép. Esztena (B. TÓDOR Enikő felvétele, 2011) 233

4 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Juhok a kosárban (BERECZKI Ibolya felvétele, 2010) nyomás maradt. A legeltetés a legelõkön és a nyomáson történt. A falu határában voltak a szántók, a falutól távolabb fekvõ legelõkre két csapás vezet ki a faluból. A legelõknél távolabb voltak a kaszálók, majd az erdõk. A nyomáson21 legeltek tehát a juhok. A nyomást a földek gazdái a nyár folyamán megszántották, így a juhok a gyökereket is kirágták, a ganyé is jobban elvegyült a talajban. A kalászosok aratása után szabadul fel a tollóhatár (tarló), ahova ezután a tehéncsordát hajtották legelni. Ezzel egy idõben a juhok a nyomásról, ahol már elfogyott az élelem, a tehenek legelõjének egy részére mehettek. A nyomást felszántották, és búzával vetették be. A kapások betakarítása után a tehenek mentek a kocsányosba, (kapás tarlóra) és a juhok a kaszálókra. Az 1941-es népszámlálási adatok szerint 2672-en éltek Homoródalmáson. A faluban hatszáz aktív család élt, az állatállomány 4 5 ezer juh, kecske, 700 szarvasmarha és 600 ló volt. Mivel a faluban mindenkinek volt juha, a nagyobb juhos gazdák közül akik juhval ketten összeálltak, és a kisebb gazdák juhainak õrzését is vállalták, így alakultak ki a 200 juhból álló nyájak, vagy ahogy Almáson nevezik: seregek.22 Egy juh 60 liter tejet ad egy szezonban, és 5 liter tejbõl lesz egy kiló sajt. A nyájak tavasztól õszig az esztenán23 voltak. A pásztorok tavasszal az esztena24 felépítésével kezdik a munkálatokat. Az esztena a juhok és a pásztorok szálláshelye. Az esztenán általában két kisebb szétszedhetõ deszkaépület található, egy, ahol a sajtot tartják, a másik a füstös, ahol az ordát készítik, és maguknak fõznek 7. kép. Éjszakai hálóhely a kosár mellett (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011 ) Mellettük van a kosár, ahol az állatok éjszakáznak. Ez lészákkal25 kerített akkora terület, ahol az állatok éppen elférnek. A lésza26 4 m hosszú és 1,5 m széles téglalap alakú vékony deszkákból, vagy rudakból összeszegezett ke- 21. A közeli szántóföld egyharmadán. 22. Az Alföldön falkának nevezik. 23. Esztena: szláv eredetû szó, a juhok számára a legelõn szállásul szolgáló bekerített területet jelenti, tágabb értelemben hozzáértik közvetlen környezetét is a hordozható faépületekkel együtt, így magát a kerített részt kosárnak nevezik. ñòåíà=fal (orosz). 24. Bálványosváralján: isztina. 25. Léckerítéssel. 26. A Hortobágy környékén drankának nevezik. 234

5 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Fejõ lyuk a kosáron (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) 9. kép. Ordafõzõ üst (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) 10. kép. A kerenta használata az esztenán (BERECZKI Ibolya felvétele, 2010) 11. kép. Kutya a sereg mellett (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) rítéselem, amit hordozni lehet Körülötte két vagy három ládaszerû zárt fekvõhely van, ebben egy-egy ember alhat úgy, hogy ha éjjel a kutyák jeleznek, azonnal talpon lehet. A négyszögletû kosarat három oldalának áthelyezésével néhány naponta tovább viszik, hogy a földet a juhok megtrágyázzák. Ezt nevezik kosarazásnak.27 A juhokat hajnalban fejés után terelik legelni, délre visszahajtják õket fejni, a meddü28 juhokat külön kosárban tarják, és külön járnak velük. Esténként is fejnek és a hûvösön még fejés után is legeltetnek egyet. A fejés a fejõlyukaknál történik. A juhászok fejõszéken ülnek, a csapóajtót a térdükkel tartják csukva, míg az elõttük lévõ juhot fejik, azután eresztik a következõt, a hátsó lábánál fogva maguk elé húzzák fejni. A juhokat a monyotor hajtja a fejõlyukakra. A megfejt juhokat eleresztik, azok a kosár körül maradnak. A fejés módját részletesen ismerteti Faggyas István:29 Bal kézzel megfogják a tõgyet a tövénél, jobb kéz hüvelyk, mutató (esetleg középsõ) ujjával a csecsrészt húzogatják, amitõl megered a tej. Ezután két kézzel enyhén összenyomják a tõgyet, amivel kinyomják a tejet a két csecsrészen. Végül kicsavaró-fejõ mozdulatot végeznek. Az esztenán a tej feldolgozására használt edények a következõk voltak: fejõveder, putina, kerenta és az ordafõzõ üst. A fejõveder hasított fenyõfából készült, a putina 60 literes fedeles faedény, aminek az alja szélesebb és felfelé keskenyedik, ebben oltották meg a tejet. A megalvadt tejet kézzel összetörték, és a kezüket az öszszetört alvadékban nagyon óvatosan mozgatták úgy, hogy az alvadék a kezük melegétõl összeálljon egy tömbbé, majd ezt a nagy tömböt a sajtruha segítségével a kerentába emelték. A cövekelt asztalon lévõ kerenta szolgált tehát a sajt elkészítésére, ide vették ki a putinából az összetört és utána összegyûjtött alvadékot, és ebbõl készült a sajt. Az alvadék kiszedésére és formázására szolgáló sajtruha gyéren szõtt vászonból készült.30 A kerentában szétnyitották a sajtruhát, és alaposan átgyúrták az anyagot. Ezután a sajtruha segítségével for Az Alföldön drankázás, ott háromnaponként forgatták, esõs idõben naponta, hogy ki ne tapossák a juhok a füvet. BENCSIK János. Meddõ. FAGGYAS István Érdekes megjegyezni, hogy például Kunmadarason és a Hortobágy északi területén is kimerték az alvadékot a vászonra, nem a kezük melegével gyûjtötték egybe a sajtot. A túrót ott is az almásihoz hasonlóan csinálták. 235

6 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. A kész puliszka (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) mázták a sajtot, és úgy helyezték el, hogy tudjon belõle folyni a savó. A kerentából a savó a rézbõl készült kicinezett ordafõzõ üstbe folyt ki. A sajt az alvadék többszöri átgyúrásával készült, a fennmaradó zsendicébõl fõzik az ordát, amit az ordás zacskóba tesznek, azután már csak az állati élelemként használatos savó marad. A sajtruhából kivett sajtot szellõs helyen, polcokon szárították. Az érett, legalább egy hetes sajtból készülhetett a túró. A sajtot felszeletelték, hidegvízbe rakták, és állni hagyták egy éjszakát. Másnap kiszedték a vízbõl, és egy vászonzacskóba rakva jól kinyomtatták belõle a vizet. Ezután ledarálták húsdarálón és megsózták, majd jól öszszegyúrták. Szent János napig a sajt felét minden gazdának ki kellett vennie, hogy a juhásznak ne legyen a sajttal gondja, mert addig több a tej, mint azután A juhok mozgását kutyák szabályozzák, õk védik az esztenát vadállatoktól és idegenektõl egyaránt. Egy-egy esztenán kutya is lehet, jobbára korpán és savón élnek, de olykor egy-egy gyengébb állat levágásakor nekik is jut hús. A juhászok báránybõr subát viseltek, ami esõtõl, széltõl megvédte õket. Öltözetük gyapjúból volt, vastag condrát viseltek, ami posztóöltözet volt, kapcát és bocskort, amit maguk készítettek. Nyáron kis karimájú kalapot, télen kucsmát hordtak, ezt Almáson báránybõr sapkának neveztek. Élelmük fõként tej, sajt, túró, szalonna volt, amit puliszkával, vagy a faluból kapott kenyérrel fogyasztottak. A puliszkát minden nap egyszer vagy kétszer is fogyasztották tejjel, túróval, de a juhtokány mellé is gyakran volt köret. Az esztenán a bács 31 csinálta a sajtot, és õ is fõzött a juhászoknak. Egyszerû kiadós ételeket fõztek Reggelire puliszka, tejjel, túróval. A tarisznyába szalonnát, hagymát és kenyeret pakoltak, napközben ezt ették a juhsereg mellett. Este valamilyen fõtt ételt, amit vagy a bácsné vitt ki az esztenára, vagy a havasi legelõkön levõ esztenákon a bácsok maguk fõztek. Ezek az ételek leggyakrabban a fuszulyka leves, pityóka tokány, kukerca puliszkával, oltott juhtej puliszkával, salátaleves ordával, tokányleves juhhússal voltak. Reggel és este mindig puliszkát fõztek, ez a kenyér pótlására szolgált, de alkalomadtán, ha nem volt kenyér, a tarisznyába is hideg puliszkát tettek a túró mellé. A bács hetente legalább egyszer bevitte a sajtot a faluba, és onnan hozta az élelem utánpótlást: zöldséget, kenyeret, sót, fûszereket. A meddõ juhok legeltetéséért 4 5 liter gabona volt a bér. Régen a fejõ pakulár bére naponta napi egy kiló sajt ára volt, a monyotor bére egy kiló orda ára volt. 32 A nyomáshatárban esztena volt, db juhval. Mindegyik esztena azoknak a földjén volt, akiknek a juhait abban a seregben õrizték. A kosarakat kétnaponta forgatták, 33 így egy hét alatt körülbelül 40 ár földet ganyézott meg a nyáj. Az egyes gazdáknak 10 juh után járt egy hét ganyézás. A gazda, akinek a földjét azon a héten kosarazták, legalább egyszer fõtt ételt vitt az esztenára, és adott egy véka kukoricalisztet, egy kenyeret meg egy darab szalonnát a juhászoknak. Egy esztenán négy ember dolgozott: a bács, két pakulár 34 és egy monyotor. 35 A bács volt, aki a juhokat a gazdáktól elvállalta, a pakulárokat, és a monyotort felfogadta, a sajtot készítette, értékesítette. Ha két ember vállalta a bácsságot, akkor, mivel az év folyamán a tej mennyisége változik, a vállalkozók a hasznon úgy osztoztak, hogy egyik héten egyiküké, a másikon másiké volt a jövedelem. A pakulároknak naponta egy kiló sajt árát adták, a monyotornak egy kiló orda árát az ellátáson kívül. Az esztenák építésében és költöztetésében az érintett gazdák segítettek. Minden 10 juhra 4 méter lészát és két karót kellett adniuk. Õk voltak az úgynevezett cimborák. Maguk közül cimborabírót választottak, aki a báccsal tartotta a kapcsolatot. Almási családok nevei, akik közül régen a bácsok kikerültek: Rácz, Deák, Lurcza, Sándor, Juon, Soós, Mátyás, Tódor, Kádár, Kusztora, Szász stb. Minthogy kétezer embert az ezer hektáros szántóföld nem tartott el, többen vállaltak pásztorkodást a közeli Szászföldön is. A legeltetett juhok Szent György naptól Szent Mihály napig 14 kg sajtot adtak, amibõl 6 7 kg járt a gazdájuknak, a többi a bács bére volt. Szent János napkor a gazdák kimentek az esztenára, hogy meggyõzõdjenek a tejhozamról. Ha a juh egy fejéskor nem adott legalább 1 deci tejet, akkor a juhot félre rótták, ami azzal járt, hogy a gazda abban a szezonban csak fele annyi sajtot kapott rá. A megfelelõen tejelõ juhra úgy mondták: kiróttuk. Ez jelentette azt, hogy megfelelõen tejel. 36 A még meddõ juhokért a gazdájuknak gabonában kellett bért fizetniük a legeltetésért, az árviszonyoktól függõen például 4 5 liter törökbúzát egy szezonra. Az egyik adatközlõm szerint (T.M.) akkor régön mind szálas juhok voltak, inkább gyimösi fajták, a berkék csak 1940 után kerültek ide, a berke nem szereti a pajtát, õ azt szereti, 31. A juhászok vezetõje egy-egy esztenán, a tulajdonos, vagy annak megbízottja. 32. Doroszlón, ahol uradalmi juhászok voltak, ún. kommenciót kapott a bacsu, amit nem lehet összehasonlítani az almási juttatásokkal. 33. Változtatták a kosár helyét. 34. Pásztorok, akik a juhnyájjal járnak és fejnek. 35. Általában fiatal gyermek segítség, aki a juhokat a fejõlyukra hajtja, és segít az esztena körüli munkákban. 36. Érdekességként jegyzem meg, hogy Homoródalmáson a rovás fogalmán ezt értik, nem a rovásírást. 236

7 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Szénacsinálás a pajtás helyen (BARDÓCZ András felvétele, 2009) hogy örökké künn legyen. Osztán a legelõ mindegy volt nekik, eisze a berke még szívósabb állat így legöltetés szempontjából, a húsa tömörebb. A gyapja sem igen kevesebb, attól függ, hogy, hogy van kúrálva a juh az es attól függ. A juhokat nap után nyírták június elsõ két hetében, és az tartották hogy a gyapjú alól való sajt zsírosabb. Gyapjú haszna a meddü juhoknak is volt, a gyapjú értékes és kelendõ alapanyag volt. A juhokat a gazdák nyáron nyírták, vagy nyíratták, a gyapjúból a juhász nem részesült. Az õszi õrzésért juhonként egy-két liter kukoricát kaptak, vagy egy-két leit, a lábbeli szaggatásért, amit bocskorpénznek 37 nevezek. A juhászoknak abból is keletkezett némi jövedelme, hogy õsszel, a tollóhatáron is vállaltak kosarazást. 38 Tódor Albert adatközlõm, édesapám errõl így beszélt: Én odaadtam egy hatvékás, negyvenáras földet, hogy ganyézza meg a bács, mert már a gazdákét megganyézta. Megganyézta nekem harmadába, vagy felibe, ami azt jelentette, hogy a következõ évi terménynek a harmada, vagy a fele az övé volt. Ezzel pótolta a bács azt, hogy neki nem volt ideje a föld megmunkálásával foglalkozni, vagy nem is volt földbirtoka. A legeltetett állatok területigénye úgy alakult, hogy a szarvasmarháknak (amiket számos állatnak neveztek, mert az õ legelõigényüket számították az egységnek) egy hektár legelõ kellett, és tíz juhnak is ugyanannyi. 39 Akinek nem volt elegendõ közbirtokossági joga az állatai legeltetéséhez, annak nyári fûbért kellett fizetnie. Ezt a legelõk karbantartására használták fel. 40 Az állatok téli tartásához a szénát távoli kaszálókon csinálták. A kaszálók, a nyári szállásokkal 7 10 kilométerre, vagy annál is távolabb voltak a falutól, ahova a családok egy része a szénacsináláskor két-három hétre hátraköltözött. Ide a kecskéket is magukkal vitték, a tej miatt. Minden nagyon távoli helyet is megkaszáltak, olyanokat is, ahol a legeltetés nem volt lehetséges (bükkösök között, 2 3 hektáros mocsaras lápos területeket stb.) 1946-ban nagyon szûk termés volt a nagy szárazság miatt, Tódor Mihály adatközlõm így mesél. Akkor egész télön kijártunk mû es más es mert nem volt takarmány, vágtuk a gyertyánfát annak akkora rügye volt, hogy még a zabnál es nagyobb rügye volt oztán azt ették és volt eltéve õsszel cserefalapi abból egy kicsit. A cserefa olyan sokáig zõden maradt, hogy egész télen olyan zöld volt, hogy nagy kaszajokba raktuk s onnan hánytuk szerte széjjel a juhoknak s leették róla. Osztán rea vótak szorulva. Deák Györggyel voltunk az Isten nyugossza mert õk ott voltak örökét, nyárba es együtt vótunk. Mentünk Izsák mezeire Izsák mezeje úgy megvolt etetve, hogy olyan volt mint ez az asztal, a szõrfüvet úgy megették volt egész õszön, me január 1-én lett volt hó addig nem volt hó, örökké fekete volt a fõd. Nagy szerencse volt kimentünk Izsák mezeére és ide a katlanyokhoz felfelé, ott voltak a nagy lomos gyertyánfák, ott felmentünk végig s estefelé ott fenn békerültünk a karé alá és ott olyan fiatal cserefák voltak a lapi mind rajta volt úgy ették azt es, hogy mind a sarjút, rea vótak szorulva, mert nem kaptak epe epe úgy. 37. Az alföldi pásztorok annak idején ún. bocskortejet kaptak. 38. JANÓ Ákos Érdekes megjegyezni, hogy itt a kosarazás azt jelenti, hogy a kosarat, (a lészákkal kerített területet) a trágyázás érdekében más és más helyre állítják. Ettõl eltérõ jelentésû a kifejezés Janó Ákos szerint egyes magyar falvakban. Szankon és Móricgáton a kosarazás kifejezés azt jelentette, hogy mikor már nem lehetett kihajtani a birkákat legelni, kosárban hordták nekik a takarmányt. 39. Bálványosváralján 3 4 juhnak jutott egy hold. 40. Források, vályúk takarítása, bokorirtás, elerdõsödött legelõkrõl a fák kitermelése stb. 237

8 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Gyümölcsfákkal beültetett terület (B. TÓDOR Enikõ felvétele) A juhok számba adásakor a gazdák a juhaikat jellel látták el, ami a leggyakrabban különbözõ fül-jel volt (például jobb lyukas, elõl hátul vágott stb.), a füljelek használata a gazdacsaládoknál öröklõdött. 41 Juhászat a kollektív gazdálkodás idején Almáson a nyomáshatár 1948-ban megszûnt. Ez a változás lényegében csak a legeltetés helyszíneit érintette. Jelentõsebb változást hozott a kollektív megszervezése. Homoródalmáson 1962-ben alakult meg, és 1990-ig mûködött a kollektív. 42 Ez idõ alatt a faluhoz közeli területeket kivétel nélkül, és a távolabbiakból is sokat intenzív termelésbe vontak és szántóként hasznosítottak, gyümölcsfákkal ültették be Talajjavítással kaszálókat és legelõket is igyekeztek szántóvá alakítani. 43 A szántókon búzát, árpát, rozst, kukoricát, takarmány- és cukorrépát, krumplit, lent termesztettek. A földek nagy részét gépekkel és állati erõvel, kisebb hányadát kézzel mûvelték meg. Ezzel a legeltetési szokások is megváltoztak. A juhállomány jelentõsen csökkent. Ennek legfõbb oka az volt, hogy a kollektív megalakulásának hírére sokan megszabadultak az állataiktól, nehogy ingyen kelljen beadják a gazdaságba. A kollektív elõtti években 7000 juh volt Almáson, a kollektív megalakulása után 1975-re legfeljebb ötezerre tudták felszaporítani, amiben közrejátszott a közös tulajdon szemlélet is. A tehén, tinó, kecske és borjú csordák mellett a juhok legeltetésére is külön területeket használtak. A kollektív megalakulásakor 5 fejõs juh sereg (nyáj) volt ben, amikor adatközlõm került a juhgazdaság élére, akkor már 9 fejõsjuh sereg volt (kb. 300 juh egy seregben). Ezek mellett ott voltak a meddõ seregek is. Meddõ juh körülbelül fele annyi volt, mint fejõs. Ha például 200 fejõs volt, akkor 130 meddõ. A meddõ seregek még távolabbi legelõkön jártak. A juhászok a kollektív ideje alatt is azok az emberek voltak, akik az elõtt is foglalkoztak juhászattal. Az almásiak mellé hoztak románokat is, hiszen az almásiak nagy számban mentek ebben az idõben városra az iparba dolgozni. Tódor Mihály 88 éves adatközlõm szerint Hát innét Almásról vótak Mátyás Mihály, Soós Mihály, Pál Mihály és a családjaik, de osztán õk es ki kezdtek öregedni, de osztán román vót a legtöbb. Az vót a legnagyobb baj, hogy nem tudtam rományul, s õk nem tudtak magyarul, s aztán kézzel, s lábbal valahogy eligazodtunk. Sokáig vótak itt, olyan rományok es vótak, hogy 4 5 esztendeig vótak itt, s hozták magukkal a szógáikat es õk. És osztán baj vót met nekik vót örökké db juh és itt csak 10 db vót megengedve a juhászoknak a tartásra és osztán ezétt osztán még sokszor kellett hazudjak es a vezetõségnek. Az az egy szerencse, hogy olyan vót a vezetõség, hogy csak elé felé láttak, sem jobbra, sem balra nem láttak me ha tudtak volna nezni mindenfelé, akkor én örökké hazugságba maradtam vóna. Sokszor el kellett menni juhászé, kerestük a juhászt. Szerencsés vótam én ezökkel a Pál Mihályékkal mer olyan embörök vótak Isten nyugtassa a poraikban, hogy õk akár hány juh maradt, elvállalták. Olyan is vót, hogy négy fejõ serög vót a kezökön, s akkor vót két fia, akik olyanok vótak, hogy ha békerültek a faluba, akkor osztán két-három nap 41. Doroszlón festett, égetett (sütés) füljegyeket is használtak vagy disznódrót a fülekbe. 42. OLÁH Sándor. 43. Hasonló jelenségrõl panaszkodtak Doroszlón, ahol erdõn, árterületen is legeltettek, de egyre jobban eluralták azokat is a szántók. 238

9 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page kép. Fejés a kosárnál (BERECZKI Ibolya felvétele, 2010) múlva kerültek vissza. Hitvány öreg kénlódott ott egy, egy gyermökkel mivel. De úgy es valahogy megvót csak a vót a helyzet, hogy nem vót termelés. Aztán Ceausescu-nak az Isten áldja meg nem lehetött eleget termelni semmibõl se. A kollektív ideje alatt téli takarmánynak egy juhra 2 kg takarmányt 44 számoltak, kaptak abrakot, de csak 20 dekát egy juh naponta, ami nagyon kevés volt. A berbécsek 45 valamivel többet kaptak. 46 A brigádosnak nyáron is vezetnie kellett a fogyasztási naplót, és hónap végén leadni, ami sok idejét emésztette fel. A juhok ig a havasi legelõken voltak, ott épített a kollektív szajvánokat 47 és a teleltetésük is ott történt. A szénát, amit a Vargyas völgyében és a távoli helyeken csináltak, a szajvánok mellé szállították, és ott rakták nagy kaszajokba (kazal). Az volt a juhok téli takarmánya. Volt, amikor ez a takarmány mennyiség nem volt elég, akkor a szomszéd faluból vásároltak és szállították oda szekereken. Nyáron a legeltetés is ott történ a falutól távoli legelõkön. Itt esztenát építettek a juhászok, ami a szálláshelyük és a tejfeldolgozás helye is volt A legölõk fel vótak osztva például Vargyasódalában úgy es vót, hogy 4 serög vót s azoknak a meddüje. Merkemegett, a Felesbe, Hosszúmezõn (az egyik legtávolabbi legelõ, kaszáló) a meddü serögök, Hegyasalatt, Almásfejin. Még kellett nezni azt es, hogy a kút (forrás) ne legyen messze az esztenától, hogy legyen ivóvíz az embereknek és az állatoknak, a mosogatásra fõleg. (T. M.) A szajvánok elhelyezésérõl a következõképp emlékezik vissza Mihály bácsi: Hát osztán Kõalatt vót két szajván, Kõmezeibe es vót, Vargyasban vót az Aladáré félén három a Felszegién és a Bodorén es volt egy, akkor a Tikosién és Kajmácába három, sok volt, no. 12 db szajván volt akkoriban a határban, egy szajvánban juhot lehetet télen teleltetni. A juhászok bérezése a következõ volt. Egy részük mind leadta a sajtot és a munkabért pénzben kapták, meg. Ez az akkori minimál bér volt, 1400 lej. A többi juhászok hét kiló sajtot adtak le fejõsjuhonként a gazdaságnak, a többi sajtot õk értékesítették és az volt a jövedelmük. A gazdaságnak nem volt jövedelmezõ, ha pénzben fizette a bért, mert a bács nem gondoskodott a kellékekrõl, és a sajtot is a gazdaság kellett értékesítese. Ezzel több volt a kiadás, míg, ha a juhászok a sajt egy részét adták le, akkor maguk kellett gondoskodjanak oltóról, sajtruháról, ordás zacskóról, mindenrõl. Adatközlõm szerint ha a bács jövedelme a sajtból származott, akkor: Inkább jobban utánok jártak nyári idõszakban, a járás erõsen béfolyásolja a tejezést, hogy-hogy takarmányozzák, s hogy, hogy élelmezik nyárba õköt, ha altassák nappal a juhokot az árnyékba akkor tej kicsi van. (T. M.) Ahhoz, hogy a megfelelõ mennyiségû tej legyen, nagyon fontos volt, hogy hogyan legeltetnek, merre járnak a juhokkal. Ha a juhásznak nem fûzõdött érdeke a tejhozam növeléséhez, akkor nem úgy teljesítette a feladatát, ahogy az elvárható lett volna. A bárányszaporulatból és a gyapjúból a pásztorok nem részesültek. Az esztenák és a falu között a bácsok szekérrel közlekedtek. Hetente legalább egyszer mentek be a faluba. Bevitték a sajtot és élelmet hoztak maguknak az esztenára. 44. Széna. 45. Kosok. 46. Megjegyzem, hogy rendes körülmények között egy juhra legalább napi 3 kg takarmány kellene. 47. Hodály. 239

10 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page 240 A szajvánok környezete kaszáló volt, ott csak teleltek a juhok. Május elseje után mentek ki a kaszálókról a legelõkre, és õsszel sarjúcsinálás után szabadultak be a kaszálókra. Nyáron a juhok nem a szajvánokban éjszakáztak, hanem a legelõn épített esztenákban, akár csak a kollektív elõtti idõkben. A fejõedények régen fából készültek (még van, aki ma is azt használ) mert azt mondják, abban nem hûl olyan hamar ki a tej mint a mûanyag és a fém edényekben. A tisztítását súrlókefével és forró vízzel végezték, utána kiszárították. A tejfeldolgozás a kollektív alatt is úgy történt, mint a korábbi idõkben. A gyapjú mennyisége egy juhon általában lehetött két kiló, de vót olyan es amelyikrõl több lejött. Osztán még úgy es vót, hogy a gazdaságéról még nem jött le két kiló se, elhullatták, gyengébbek vótak. Úgy ahogy mondjuk a gondozástól függ minden: a tej, a bárány, a gyapjú. (T. M.) A havasi legelõkön tartott juhokat õsszel, ahogy egy-egy nagyobb tarló felszabadult, oda hajtották. A tarlót kosarazták, hogy ganyézzák a földeket. Juhászat ma 16. kép. Sajtot hordó juhász (B. TÓDOR Enikő felvétele, 2003) A jelenlegi legelõkön marha-, juh- és kecskelegeltetés folyik. A falu marha- és kecskeállománya naponta jár ki a 17. kép. Jól járnak a juhok (B. TÓDOR Enikõ felvétele, 2011) 240

11 14-todor_01-HAZEMBER 23.qxd :09 Page 241 legelõkre, a juhok tavasztól õszig az esztenákon vannak. Homoródalmáson ma a szántó területek mérete összesen 100 ha, a többi föld kaszáló, erdõ és legelõ. Az 1400 lakos összes állatállománya 2000 juh, kecske, 300 marha, 60 ló után a tulajdonosok visszakapták a földjeiket és kollektivizált állatállományt. A faluban ma három juhász él, a 2000-es állományból 1200 darab juh az õ tulajdonuk Esztenáik vagy az általuk megvásárolt kaszálókon, vagy a közbirtokosságtól bérelt legelõkön vannak. A földmûvelés és az állattartás között nincs szerves kapcsolat. A juhászok ma nem alkalmilag társult gazdák, hanem fõfoglalkozású vállalkozók. Kétezerig több alkalommal is román pásztorok vállaltak juhászatot, bérért és saját juhaiknak legelõért. Az elmúlt években a nyugati munkavállalás lehetõségének elterjedésével ez a gyakorlat megszûnt. A kisebb juhos gazdák juhait ma a falu három juhásza vállalja el, sõt a szomszédos falvak juhászaihoz is kerülnek állatok. A juhászok a szógákat (pakulár, monyotor) megállapodott bérért alkalmazzák tavasztól õszig. Egy fejõpakulár 1000 leit kap havonta, a meddü pakulár, aki nem fej, és a monyotor 800-at a teljes ellátáson kívül. Ezért éjjel-nappal szolgálatban vannak. A gazdákkal kialkudott juhbér egy juhra egész szezonra 6 kiló sajtot és 1 kiló ordát adnak a bácsok a gazdának. A gazda 20 lei bért fizet juhonként az õrizésért és addig õrzi õket, amíg a hó le nem esik. Az esztena költöztetésben ugyanúgy a gazdák segítenek, mint a kollektív elõtt. Kirovás nincs, a juhász egyoldalúan értesíti a gazdát, ha a juha elmeddül, vagy kevesebb tejet ad a kelleténél. Akinek több állata legel, mint amennyi legelõjoga van, a közbirtokosságnak fûbért fizet. A falutól távoli területeket nem kaszálják, mivel a kollektívbeli szántók nagyrészt kaszálóvá váltak. A sajtot, túrót közeli piacokon adják el (néhány tíz kilométeren belül) ami nem kel el, hûtõládákból értékesítik télen. A bárányokat az utóbbi években néhány felvásárló szállítja Olaszországba, Görögországba, Törökországba. A gyapjú szinte értékesíthetetlen, a báránybõrök is értéken alul cserélnek gazdát. Egy juhot 3 lejért nyírnak, de a felvásárló nem fizet annyit a gyapjúért További nehézséget jelent, hogy az EU hagyományos juhtartás esetén betarthatatlan követelményeket támaszt, mint például hideg-meleg vizes, kicsempézett szúnyoghálóval ellátott helyiség használatát a sajtkészítéshez, miközben az esztenát évente ötször, hatszor költöztetik. Sajátos probléma, hogy a gazdák az állatok után és a megmûvelt földek után is támogatást kapnak. Félõ, hogy a támogatási rendszer megszûnésével az állattartás is meg fog szûnni. 18. kép. A juhászok hálóhelye az esztenán (BERECZKI Ibolya felvétele, 2010) 241

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Egy naskalati juhesztena eszköztárának változásvizsgálata. 2013. május 23. Borospatak, Gyimesközéplok

Egy naskalati juhesztena eszköztárának változásvizsgálata. 2013. május 23. Borospatak, Gyimesközéplok Egy naskalati juhesztena eszköztárának változásvizsgálata 2013. május 23. Borospatak, Gyimesközéplok egy csíkmadarasi bács tulajdonában lévő juhesztena tárgypopulációját vizsgálom Csíkmadaras: székelyföldi

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona JEGYZŐKÖNYV Készült: Atkár község önkormányzata Képviselőtestületének 2007. szeptember 19-én 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Távolmaradását bejelentette:

Részletesebben

Az akkor rendhagyónak számító szakmai hétvégénket hagyományteremtő céllal 2011-ben újra megrendezzük!

Az akkor rendhagyónak számító szakmai hétvégénket hagyományteremtő céllal 2011-ben újra megrendezzük! Kedves Kuvaszos Barátunk! Két évvel ezelőtt, 2009 szeptemberében négy országból több mint 60 kuvaszos kerekedett fel és mutatta meg az országhatárokon átívelő összefogását és tettrekészségét a világnak

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik: A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek

Hogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek SZÓFOGADÓ füzetek A SZÓFOGADÓ füzetek olyan hétköznapi dolgokban szeretnének segíteni neked, amikről nem biztos, hogy tanulni fogsz az iskolában Ilyen témák például a fogmosás, a közlekedés, táplálkozás,

Részletesebben

Meg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra,

Meg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra, Csalóka Péter Vót egyszer egy dologkerülő ember, kiment az erdőbe, nekidőt egy fának, a fa görbe vót, oszt úgy tett, mintha támasztotta vóna, hogy le ne dőjjön. Arra megyen két katona lóháton, osztan odaköszönnek

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Földtulajdon

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Földtulajdon Földtulajdon Van-e az Ön, illetve családja tulajdonában termőföld, erdő, rét? 41.1% igen 58.9% igen 133. ábra. Van-e az Ön, illetve családja tulajdonában termőföld, erdő, rét? Szántó Miként jutott hozzá

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása

6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása 6. fejezet A javak elvonása. A csere, elosztás és fogyasztás szabályozása A szántóföldi termények és az állati termékek állami beavatkozással történõelvonása hatóságiáron korszakunkfalusitermelõineknem

Részletesebben

A felelős állattartás néhány szabálya

A felelős állattartás néhány szabálya Tanuló neve: Dátum: A felelős állattartás néhány szabálya 1. Táplálás Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mintha olyan ételt eszünk, amilyenre szükségünk van. Gondoljunk csak arra,

Részletesebben

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette Fridelné Boldizsár Anikó(név).....(aláírás) Cserépfalu,2015 szept...(település,dátum)

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG EGYSÉGES DOKUMENTUM. A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE ORAVSKÝ KORBÁČIK EK-sz.: SK-PGI-0005-0774-04.05.2009 OFJ ( X ) OEM ( )

EURÓPAI BIZOTTSÁG EGYSÉGES DOKUMENTUM. A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE ORAVSKÝ KORBÁČIK EK-sz.: SK-PGI-0005-0774-04.05.2009 OFJ ( X ) OEM ( ) 2010.7.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 188/15 EURÓPAI BIZOTTSÁG Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

Részes aratás az uradalomban

Részes aratás az uradalomban Részes aratás az uradalomban Az időjárás ez évben a megszokottnál két héttel előbbre tart, így lassan a vége felé közeledik az aratás. A két világháború közötti időszakban ilyentájt még jócskán benne voltak

Részletesebben

A juhágazat stratégiai kérdései

A juhágazat stratégiai kérdései A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota A juhszektor átmeneti periódusai 1990-2014 1. Periódus 1990-ig

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Bukovinában falu gazdáinak közös nyájával kezdett el dolgozni. Hány birkával?

Bukovinában falu gazdáinak közös nyájával kezdett el dolgozni. Hány birkával? György Márton juhász, Kalaznó. 2007. október 2008. február - György Márton vagyok, 1921-ben születtem, 7. hó 25. Bukovina, Istensegíts. Marci bácsi, Bukovinában is úgy hívták, hogy juhász? - Csobán. Az

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagybajom Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2015. április 27-én 17.30 órai kezdettel Nagybajom Város Önkormányzat Dísztermében (7561 Nagybajom, Fő u. 40.) megtartott

Részletesebben

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin TEREMTÉSEINK TISZTA ÍGÉRETE

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin TEREMTÉSEINK TISZTA ÍGÉRETE Szeretettel köszöntelek kedves Olvasó! 2015. XI / 31. szám November hónap - érzésem szerint - a letisztulást, az átláthatóságot, és az elcsendesedést hozza el számunkra, amire szükségünk is van, hiszen

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG. MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is

Részletesebben

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a Magyar nemzetismeret/haza a magasban c. könyvhöz Magyar nemzeti ünnepek I. Az ünnep http://www.nemzetismeret.hu/index.php?id=1.6 1.

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 )

AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 ) AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 ) TÓTH TIBOR XVIII XIX. század fordulójának háborús eseményeit és a napóleoni hadjárátok lezáródását követő mezőgazdasági

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Név: Szalkai Patrik György. Erasmus Élmény beszámoló

Név: Szalkai Patrik György. Erasmus Élmény beszámoló Név: Szalkai Patrik György Erasmus Élmény beszámoló Az Erasmus által a finnországi Kuopio városába utazhattam ki két hónapra (2015. április 13-tól június 14-ig), ahol egy hotel, nevezetesen a Best Western

Részletesebben

Korondi szólásmagyarázatok

Korondi szólásmagyarázatok István Lajos Korondi szólásmagyarázatok Több mint negyven esztend telt el azóta, hogy kezdtem jegyezgetni szül falumnak, Korondnak és részben környékének, a Sóvidéknek a néprajzára vonatkozó adatokat.

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség

Részletesebben

A család szerepei 11. ÉVFOLYAM. Felkészítés a felnőtt szerepekre. A modul szerzõje: Simon Gabriella SZKB_211_02

A család szerepei 11. ÉVFOLYAM. Felkészítés a felnőtt szerepekre. A modul szerzõje: Simon Gabriella SZKB_211_02 SZKB_211_02 Felkészítés a felnőtt szerepekre A család szerepei A modul szerzõje: Simon Gabriella SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 11. ÉVFOLYAM 20 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ SRATÉGIAI KUTATÁSI TERV I. A HÁTTÉR Egy ágazat, nevezetesen a juh-, és az ehhez kapcsolódó kecske,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v az Országos Kisebbségi Bizottság 2008. december 16-án, kedden, 11 órakor az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Budapest V. Szalay utca 10-14.) 610. számú tárgyalójában megtartott

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László

Részletesebben

AZ ALFÖLD GAZDÁLKODÁSA

AZ ALFÖLD GAZDÁLKODÁSA ACTA MUSEI DE JÁNOS ARANY NOMINATI X. AZ ARANY JÁNOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI AZ ALFÖLD GAZDÁLKODÁSA ÁLLATTENYÉSZTÉS TRADITIONAL RURAL ECONOMY IN THE GREAT HUNGÁRIÁN PLAIN ANIMÁL KEEPING SZERKESZTETTE REDITED

Részletesebben

EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG (2007/C 249/13) ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE SLOVENSKÁ PARENICA. EK-szám: SK/PGI/005/0485/19.07.

EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG (2007/C 249/13) ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE SLOVENSKÁ PARENICA. EK-szám: SK/PGI/005/0485/19.07. C 249/26 EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. december 08-án 14 00 órakor tartott ülésén, a hivatalban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. december 08-án 14 00 órakor tartott ülésén, a hivatalban J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. december 08-án 14 00 órakor tartott ülésén, a hivatalban Határozatok száma és tárgya: 132/2010. (XII. 8.) Közbeszerzési

Részletesebben

Kapócs Horváth Zsófia I. Erdőpedagógai szm.

Kapócs Horváth Zsófia I. Erdőpedagógai szm. Kapócs Horváth Zsófia I. Erdőpedagógai szm. Célok és s téma t kiválaszt lasztásasa Téma: Vidéki élet, családi gazdálkodás, hagyományőrzés Helyszín: Patca, Katica tanya (Somogy megye) Probléma: A vidékről

Részletesebben

BOROS KÖZMONDÁSOK. A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor értéke a kora.

BOROS KÖZMONDÁSOK. A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor értéke a kora. BOROS KÖZMONDÁSOK A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor értéke a kora. A bor kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság. A bor lator bajnok, legelőször is a lábáról

Részletesebben

Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (részletek)

Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (részletek) Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (részletek) 1. A fogoly dilemmája A társadalmi dilemmák (s a belőlük gyakran kifejlődő társadalmi csapdák) olyan helyzetekben alakulnak ki, amelyeket a játékelmélet a

Részletesebben

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült Zajk községben 2015. november 20-án 16.30 órakor tartott közmeghallgatásról.

J e g y z ő k ö n y v. Készült Zajk községben 2015. november 20-án 16.30 órakor tartott közmeghallgatásról. J e g y z ő k ö n y v Készült Zajk községben 2015. november 20-án 16.30 órakor tartott közmeghallgatásról. Az ülés helye: Művelődési Ház Zajk Jelen vannak: Grózner Tiborné polgármester, Kovács Tibor alpolgármester,

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Esettanulmányok és modellek 2

Esettanulmányok és modellek 2 Esettanulmányok és modellek Kereskedelem Mezőgazdaság Készítette: Dr. Ábrahám István Kereskedelem. Kocsis Péter: Opt. döntések lin.pr. (. oldal) nyomán: Kiskereskedelmi cég négyféle üdítőt rendel, melyek

Részletesebben

A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről. - Palov József -

A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről. - Palov József - BMMK 16 (1996) 437-447. A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről - Palov József - Szarvason és környékén az első régészeti kutatások 1870-től 1920-ig folytak Haan Lajos, Zsilinszky Mihály, Benka Pál, Krecsmarik

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

Ezt írták Anno.. B.Kiss János. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva!

Ezt írták Anno.. B.Kiss János. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva! Ezt írták Anno.. B.Kiss János Publio Kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Tartalom: Első rész Adófizetés a Hírös városban Anno 1860 Kis útmutató a 33 féle adóról Illetékek Fogyasztási adók Egyéb díjak Nem

Részletesebben

ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT. A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról.

ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT. A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról. ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról. 3 ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT Ő av apukám,

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

CSENGŐSZÓ. A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám

CSENGŐSZÓ. A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám CSENGŐSZÓ A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám Készítették: A Diák-újságíró szakkör tagjai: Juhász Valentina, Jónás Levente, Flórián Zsolt, Prohászka

Részletesebben

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

KUKORICÁS NAP SZENTLÁSZLÓN

KUKORICÁS NAP SZENTLÁSZLÓN A kukorica P KUKORICÁS NAP SZENTLÁSZLÓN Szentlászló község Baranya megye északnyugati részén, a Dél-Zselicben fekszik, a 67-es fõút mentén, Szigetvár és Kaposvár között. 2006 óta itt mûködik az ország

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

szöveges feladatok (2. osztály) 1. Marika vett 8 kacsát, 7 lovat, 9 tyúkot és 3 szamarat a vásárban. Hány állatott vett összesen?

szöveges feladatok (2. osztály) 1. Marika vett 8 kacsát, 7 lovat, 9 tyúkot és 3 szamarat a vásárban. Hány állatott vett összesen? 1. Marika vett 8 kacsát, 7 lovat, 9 tyúkot és 3 szamarat a vásárban. Hány állatott vett összesen? 2. Péter vett 3 dm gatyagumit, de nem volt elég, ezért vissza ment a boltba és vett még 21 cm-t. Hány cm-t

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

Erasmus + Készítette: Csurgai Vivien

Erasmus + Készítette: Csurgai Vivien Erasmus + 2015 Készítette: Csurgai Vivien 1.NAP Délelőtt megismerkedtünk a szállásunk közvetlen környékével. Ez olyan mintha egy farm lenne, ahol 4-5 családi ház, szántóföldek és néhol állatok vannak.

Részletesebben

Újratervezés. Bemutatkozás:

Újratervezés. Bemutatkozás: Újratervezés Bemutatkozás: Jász-Nagykun-Szolnok Megye települése Kengyel község. Szolnoktól 30 kmre található. Lakosainak száma 3700 fő, főleg idősek lakta település, sajnos a fiatalok máshol keresik a

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

Rövid történeti áttekintés 3. A telep helyzete ma 4 CSERTELEP JELLEMZŐI 4-7 HIPOTÉZIS 7-8 MÓDSZERTAN ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁS 8-9

Rövid történeti áttekintés 3. A telep helyzete ma 4 CSERTELEP JELLEMZŐI 4-7 HIPOTÉZIS 7-8 MÓDSZERTAN ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁS 8-9 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2-3 Rövid történeti áttekintés 3 A telep helyzete ma 4 CSERTELEP JELLEMZŐI 4-7 HIPOTÉZIS 7-8 MÓDSZERTAN ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁS 8-9 BÁNYÁSZIDENTITÁS, MUNKÁSIDENTITÁS 10-13 KÉRDŐÍVEK

Részletesebben

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung

Részletesebben

Szatírikus film készül Ceausescu életéről

Szatírikus film készül Ceausescu életéről Szatírikus film készül Ceausescu életéről Szatírikus film készül romániai magyar színészekkel Nicolae Ceausescu néhai(1) román diktátor és felesége, Elena Ceausescu életéről. A román magyar koprodukciót

Részletesebben