A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatására"

Átírás

1 Konferencia az Európai Szociális Alap (ESZA) típusú kísérleti projekt A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatására címû, HU számú Phare-program nyertes projektjeinek bemutatására Szolnok, Megyeháza június Készült az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

2

3 Konferencia A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatására

4 Fôvédnökök: Dr. Magyar Bálint miniszter (Oktatási Minisztérium) Burány Sándor miniszter (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium) Védnökök: Dr. Mang Béla helyettes államtitkár (Oktatási Minisztérium, a program szakmai felelôse) Csanádi Ágnes közigazgatási államtitkár (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium) Dr. Baráth Etele politikai államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) A konferencia szervezésében részt vettek: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság mint a program végrehajtó ügynöksége (Tel.: 1/ ) A GICO Branch magyarországi partnereiként: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Kft Budapest, Lejtô utca 17/A. (Tel.: 1/ ) Az elôadások leírásában megjelent vélemények a szerzôk álláspontját tükrözik. Az egyes projektek bemutatása a projektvezetôk által küldött projektleírás alapján készült. A kötetben található fotókat a szolnoki konferencián és kísérô rendezvényein Mészáros János készítette Kiadó: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelôs kiadó: dr. Tátrai Ferenc ügyvezetô igazgató A kéziratok gondozása, nyomdai elôkészítés: Well-PRess Kiadó Kft Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15., tel: 46/ Nyomás: Micropress Kft., Miskolc ISBN:

5 Konferencia az Európai Szociális Alap (ESZA) típusú kísérleti projekt A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatására címû, HU számú Phare-program nyertes projektjeinek bemutatására Szolnok, Megyeháza június Készült az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

6 A konferencia szakmai programja Június 19. (csütörtök) Megyeháza, Díszterem Dr. Veres Pál, az Oktatási Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese Elnöki köszöntô Forman Balázs egyetemi docens, Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem A regionális fejlôdés jellemzôi és peremfeltételei Magyarország számára az Európai Unióban Dr. Tátrai Ferenc, az ESZA Kht. ügyvezetô igazgatója Az ESZA Kht. szerepe az ESZA-típusú programok lebonyolításában Rózsa Judit, a Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság fôigazgatója A Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program bemutatása Hozzászólások, kérdések Elnöki zárszó Megyeháza és Technika Háza szekciótermek Szekcióülések a projektek bemutatására Június 20. (péntek) Megyeháza, Díszterem Bruhács Tamás, az Oktatási Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese Elnöki köszöntô Loboda Zoltán, az Oktatási Minisztérium osztályvezetôje Az élethosszig tartó tanulás az OM jövôbeli elképzelései tükrében Cserné dr. Adermann Gizella, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem A 4. számú alprojekt elsô monitoring-idôszakának tapasztalatai Molnár Lajos, az Oktatási Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese Az 1. és a 2. számú alprojekt elsô monitoring-idôszakának tapasztalatai Kiszter István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetôje A 3. számú alprojekt elsô monitoring-idôszakának tapasztalatai Elnöki zárszó Megyeháza és Technika Háza szekciótermek, Megyeháza, Díszterem Szekcióülések a projektek bemutatására A szekcióvezetôk beszámolója a szekcióülések tapasztalatairól Konferenciazárás

7 Tartalom Köszöntô Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Ajánlás Dr. Mang Béla helyettes államtitkár, a program szakmai felelôse A konferencián elhangzott elôadások Elnöki köszöntô 1. nap (Dr. Veres Pál) A regionális fejlôdés jellemzôi és peremfeltételei Magyarország számára az Európai Unióban (Forman Balázs) Az ESZA Kht. szerepe az ESZA-típusú programok lebonyolításában (Dr. Tátrai Ferenc) A Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program bemutatása (Rózsa Judit) Elnöki köszöntô 2. nap (Bruhács Tamás) Egész életen át tartó tanulás az Oktatási Minisztérium intézkedései tükrében (Loboda Zoltán) A 4. számú alprojekt elsô monitoring-idôszakának tapasztalatai (Cserné dr. Adermann Gizella) Az 1. és a 2. számú alprojekt elsô monitoring-idôszakának tapasztalatai (Molnár Lajos) A 3. számú alprojekt elsô monitoring-idôszakának tapasztalatai (Kiszter István) A szekcióülések összefoglalói A HU program keretében támogatott projektek 1. alprojekt: Az iskolai lemorzsolódás és sikertelenség csökkentése alprojekt: A tanulók középfokú iskolarendszerbe való sikeres bevonásának támogatása alprojekt: Pályaválasztás és pályaorientáció alprojekt: A felnôttoktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetôségeinek javítása...81 A kedvezményezettek mutatója A kedvezményezettek székhelye szerinti mutató

8

9 Köszöntô Miközben magától értetôdôen ünnepeljük azt, hogy beléptünk az EU-ba, továbbra is alapvetô kérdés maradt, hogy Magyarország milyen feltételekkel, milyen módon tud belépni a tudásalapú társadalomba, az információs társadalomba. Ehhez nagyszabású reformokra van szükség a közoktatás, a felsôoktatás, valamint a szakképzés rendszerében, és természetesen a kutatás-fejlesztés területén is. Ez a jelenleg is zajló, átfogó oktatási reform meg szeretné teremteni az élethossziglan tartó tanulás feltételeit. Központi gondolataként meg kívánja fogalmazni, hogy mit jelent a használható tudás fogalma, és megpróbálja elérni azt, hogy akik kikerülnek az iskolarendszerbôl, azok életük során bármikor képesek legyenek új ismereteket elsajátítani. A szakképzési törvény tavasszal elfogadott módosítása már ennek a folyamatnak része. A változásra azért volt szükség, mert a szakképzés a mai színvonalán nem tud megfelelni a modern munkaerôpiac kívánalmainak. Az igények kielégítéséhez a szakképzés tartalmának átdolgozására, átértékelésére van szükség: így ezen a területen is meg kell kezdeni a felkészítést az egész életen át tartó tanulásra, a készpénzre váltható, használható tudás megszerzésére. A gazdaság közeli szakképzés megteremtéséhez nélkülözhetetlen feladat, hogy az oktatás minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki a gazdasági élet szereplôivel, hiszen a vállalatoknak is ez az érdekük. Megkerülhetetlen szempont az is, hogy a hátrányos helyzetûek megkülönböztetett támogatásban részesüljenek. Európai színvonalú, rugalmas és differenciált szakképzéssel a frissen végzett szakemberek az eddigieknél sokkal kedvezôbb feltételekkel mérethetik meg magukat a munkaerôpiacon, találják meg helyüket a munka világában. Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter

10 Ajánlás A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása címû Phare-program szakmai tartalmát az Oktatási Minisztérium dolgozta ki, figyelembe véve az Európai Foglalkoztatási Irányelveket. A program a magyar oktatási rendszer különbözô szintjeire és területeire irányulva kíván hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerôforrás-fejlesztési irányelveinek megvalósításához. Az alprogramok az iskolai kudarcok csökkentéséhez és a munkaerô-piaci esélyeket növelô komplex, kompetenciaalapú képzések kidolgozásához nyújtanak segítséget. A két közoktatási alprogramban a nyertes pályázók az általános iskolai és középiskolai lemorzsolódás és sikertelenség csökkentésére pedagógiai fejlesztô; a hátrányos helyzetû, leszakadó társadalmi csoportokból kikerülô gyereket integráló programokat dolgoztak ki. Ehhez szükséges volt a feladatokhoz kapcsolódó, fôként módszertani segítséget nyújtó pedagógusképzési- és t-ovábbképzési kurzusok kifejlesztése is. A közoktatási szinten mûködô pályaválasztási és pályaorientációs rendszer feladata, hogy segítse a továbbtanulással összefüggô döntéseket, valamint információt szolgáltasson arról, hogy a választott képzés milyen jövôbeni munkaerô-piaci lehetôségeket biztosít. Az adott régió munkaerô-piaci információs rendszerének fejlesztését, valamint a pályaorientációs tevékenységek hatékonyabbá tételét szolgálja a harmadik alprogram keretében nyújtott támogatás. A negyedik alprogram az élethosszig tartó tanulás jegyében a felsôfokú intézményekben folyó felnôttképzés modernizálását tûzte ki célul. A kompetenciaalapú, a regionális gazdaság idôszerû igényeihez és hosszabb távú fejlesztéséhez igazodó, a munkaerôpiacon jól hasznosítható, rövid ciklusú, a Felnôttképzési törvény akkreditációs feltételeinek és minôségbiztosításának megfelelô képzések a magyar képzési palettán valós hiányt pótolnak. A három szakmaterület keretében elindított projektek összesen több mint 1,3 milliárd forint támogatásban részesültek. Az Oktatási Minisztériumot a program támogatásában a várható szakmai eredmények mellett még egy fontos szempont vezérelte: segítséget nyújtani az oktatási intézmények pályázati kultúrájának fejlesztéséhez. Ahogyan a program címében is jelzi, felkészülést jelent az Európai Unió pályázati rendszereiben ezen belül az Európai Szociális Alapban való részvételre, ezzel a pályázó intézmények számára egyedülálló tapasztalatszerzési lehetôséget jelent. E kiadvány lehetôséget nyújt a program keretében megvalósult szakmai konferencia eseményeibe való betekintésre, valamint a 72 projekt összefoglalójának tanulmányozására. Ajánlom mindenkinek, aki ötleteket kíván meríteni egy jövôbeni Európai Szociális Alap által finanszírozandó projekthez, aki érdeklôdést mutat a Phare-programok keretében megvalósuló fejlesztések iránt, és aki figyelemmel kívánja követni a mintegy 400 intézmény részvételét a program lebonyolításában. Dr. Mang Béla felsôoktatási helyettes államtitkár Oktatási Minisztérium

11 9 Dr. Veres Pál fôosztályvezetô-helyettes Oktatási Minisztérium, Felsôoktatási Fôosztály Tisztelt Konferencia! Engedjék meg, hogy átadjam dr. Magyar Bálint miniszter úr és dr. Mang Béla helyettes államtitkár úr üdvözletét és jókívánságait. A Phare-programot, a gazdaság és a felsôoktatás kapcsolatának erôsítését mindketten nagy jelentôségûnek tartják, sikert kívánnak a konferenciához és valamennyi nyertesnek a projektek megvalósításához. A továbbiakban néhány gondolattal szeretném bevezetni a plenáris elôadásokat, illetve kiemelek néhány szempontot, amelyek a szekciókban folyó viták során figyelembe vehetôk. A magyar köz-, szak- és felsôoktatási rendszer átfogó fejlesztése Mint Önök is tudják, az új kormány programjának megfelelôen a magyar oktatási rendszer valamennyi alrendszere változáson megy keresztül. E változások legfontosabb elemeit hosszabb távú stratégiák foglalják keretbe, és törvénymódosítások, illetve új törvények is rögzítik a megváltozott szabályokat. A fejlesztés módszere, illetve elvei közül ki szeretném emelni azt, hogy a köz-, szak- és felsôoktatás fejlesztése a korábbinál összehangoltabban történik. Az oktatási alrendszerek közötti korábbi falak lebontása megkezdôdött. Az egész életen át tartó tanulás filozófiája és szemlélete adja az oktatási rendszer fejlesztésének általános keretét és a korábbinál jóval erôsebb kényszert az oktatási alrendszerek közötti együttmûködésre. Anélkül, hogy részletekbe mennék a konferencia témájára is tekintettel néhány fontos stratégiai célt, szempontot szeretnék kiemelni. Az európai gazdasági és felsôoktatási térségben, a globális verseny körülményei között az oktatás az egyik leghatékonyabb eszköz az adott nemzet, illetve régió felemelkedéséhez. Az oktatás funkciói között különös jelentôségre tesz szert az egyén, a régió, a nemzet gazdasági versenyképességének biztosítása, az oktatás és a gazdaság közötti folyamatos párbeszéd, együttmûködés igényének, kultúrájának, gyakorlatának kialakítása. Az oktatás természetesen az új körülmények és igények közepette is több, mint képzett munkaerô biztosítása a gazdaság számára. Az oktatásnak az egyén és a nemzet értékrendjének, magatartásának, kultúrájának fejlesztésében, az egyén életének kiteljesítésében, harmóniájában is meghatározó szerepet kell betöltenie. Másképpen fogalmazva: a cél minél több sikeres és kiegyensúlyozott állampolgár, ezáltal sikeres és kiegyensúlyozott nemzet. A sikeres életút megalapozásában a közoktatásnak meghatározó szerepet kell betöltenie. A közoktatás fejlesztésének fô célja tehát a stabil személyiségi, értékrendbeli és általános kompetenciaalapok lerakása. Stabil kompetenciák a személyes élethez, a késôbbi szakképzéshez, felsôoktatáshoz. A felsôoktatás tömegessé válásával újra kell gondolni a felsôoktatás és a szakképzés kapcsolatát. Az elmúlt években némileg elhanyagolt hagyományos szakképzés és szakmák újra felfedezése indokolt. A gazdaság és az oktatás igényének megfelelôen értéket kell adni a szakmunkás életpályának, karriernek. Többek között ezt a célt is szolgálja a szakiskolai fejlesztési program. A felsôoktatásban már csak demográfiai okból is véget ért a tömegesedés idôszaka. A tömegképzésnek jó minôségû képzésnek kell lennie, de már nem (csak) elitképzésrôl van szó. Ha el akarjuk kerülni a diplomások tömeges csalódottságát, a felsôoktatás és a gazdaság közötti feszültség kiélezôdését, a finanszírozási problémák további feszülését, a felsôoktatás egész filozófiáját, cél- és eszközrendszerét, módszereit át kell gondolni. Ezt a célt szolgálja az az intenzív munka, amelynek célja a felsôoktatás stratégiájának megalkotása, majd erre alapozva új felsôoktatási törvény benyújtása az Országgyûlésnek. A stratégiai munkálatok szükségét a magyar helyzet alapozta meg, ugyanakkor a bolognai elvek révén szerencsésen találkozik általános európai felsôoktatási törekvésekkel. Módunk van arra, hogy európai mértékkel mérve, európai, sôt globális kihívások alapján alakítsuk át felsôoktatásunk rendszerét. Az oktatás valamennyi alrendszerének fejlesztését áthatja, át kell hatnia az egy életen át tartó tanulás igényének és szemléletmódjának. A felnôttképzési törvény ezt az igényt kifejezi, de a felnôttképzés természetesen fedi le az életen át tartó tanulás problematikáját. Ezért az oktatási alrendszerek és a minisztériumok közötti jó együttmûködés a jövô egyik nagy kihívása. Meg kell még említeni a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt elméleti, szemléleti és gyakorlati jelentôsége miatt. Nem csak arról van szó, hogy a gazdaság közvetlenül is segíti a szakmai, illetve gyakorlati

12 10 A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása képzést. A jó jogi szabályozás azt is célozza és segíti, hogy a finanszírozási alapra egy stabil, dinamikus és sokoldalú együttmûködés épüljön a gazdaság és az oktatás szereplôi között. Az oktatási kínálat szerkezetében, a felsôoktatás tömegessé válásával bekövetkezett helyzet leképezése, a felsôoktatás kedvezményezetté válása a szakképzési hozzájárulás tekintetében. Ôszintén reméljük, hogy a szakképzési hozzájárulás segít abban, hogy a felsôoktatás arcát jobban a gazdaság felé fordítsa. Az EU-projektek szerepe az oktatási rendszer átalakításában A magyar oktatáspolitika hagyományait tekintve erôsen szabályozás-orientáltnak nevezhetô. Ez azt is jelenti, hogy a változások projekt-szemléletû motiválása, támogatása, finanszírozása a szabályozással szemben alárendelt szerepet játszott. Az EU talán a szabályozási eszközrendszer hiányából következôen is elsôsorban projektek formájában fogalmazta, fogalmazza meg cél- illetve preferenciarendszerét. E projektek alkalmasnak bizonyultak jó célok kitûzésére, a legkiválóbb szakemberek feltárására, mozgósítására, motiválására, kiváló megoldások kidolgozására, terjesztésére, a forrásokkal való hatékony gazdálkodásra. EU-programok révén jelent meg a magyar oktatási rendszerben a távoktatás, az életen át tartó tanulás, a gazdaság és az oktatás kapcsolatának fontossága, rendszerszerû szemlélete, az e terültekre vonatkozó szabályozás, támogatás igénye. Mivel hosszan nem sorolható, elég talán a Phare-programokra (távoktatás, gazdaság és felsôoktatás kapcsolata, átmenet a munka világába), a Socrates, Grundtvig, Minferva stb. programokra utalni. Egy Phare-programnak köszönhetô, hogy Magyarországon létezik és fejlôdik egy új képzési forma az (akkreditált) felsôfokú szakképzés. A konferencia témája: a képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása ESZA-típusú kísérleti projekt Mindenekelôtt szeretnék gratulálni valamennyi nyertesnek. Tapasztalatom és meggyôzôdésem, hogy egy-egy EU-projektre pályázó team ma Magyarországon azt a felsôoktatási elitet reprezentálja, akik a napi munka nyûge mellett képesek az újra figyelni, lehetôségeket felismerni, partnereket keresni és azokkal együttmûködni. Szóval Önök azok, akik a felsôoktatást (európai) fejlôdési pályán tartják. Áttekintve a projekteket, örömmel állapítottam meg, hogy kiválóan egymásra találtak azok a partnerek (felsôés közoktatási intézmények, átképzô központok, önkormányzatok, kamarák, gazdálkodó szervezetek stb.), akik csak együttesen garantálhatják a sikeres oktatást abban az értelemben, ahogy arról korábban szóltam. A képzésbôl a munka világába történô átmenet komplex projekt, egységbe foglalja a gazdaság és felsôoktatás kapcsolatát az életen át tartó tanulással. Néhány általam különösen fontosnak tartott vonatkozást az alábbiakban foglalok össze. A tartalmi és intézményi fejlesztés egységes keretben, összehangoltan történik. Az esélyegyenlôség problematikája az egész életet végig kíséri, tehát az oktatás minden alrendszerében és fázisában fontos prioritás. A pályaorientáció is végigkíséri az egész életet, ezért minden oktatási intézménynek minden életkor vonatkozásában fontos feladata. A programok fejlesztésének kompetenciaalapon kell történnie. Választ kell tudni tehát adni arra, hogy a program eredményeképpen a megszerzett tudással mire lesz képes a diák, és ezt a kompetenciát mérnünk és bizonyítanunk is tudni kell. Az oktatási módszerek és a pedagógia felértékelôdik, igaz ez különösen a felsôoktatásra és felnôttképzésre. A projektek jól illenek abba a magyar stratégiai elképzelésbe, hogy az integrált és diverzifikált felsôoktatási intézmények egy-egy régió tudáscentrumaivá váljanak, és ebben a tekintetben integrálói legyenek a régió ebben érdekelt szervezeteinek. A kínálat-vezérelt oktatást kereslet-vezérelt oktatássá kell fejleszteni, ugyanakkor természetesen fel kell adni a munkakör-vezérelte oktatás illúzióját. A munkakörök sokféleségét és változékonyságát az oktatás nem tudja követni. Ezért is fontosak az általános(abb) kompetenciák, illetve a felnôttképzés során a (munkakörhöz) hiányzó egyes kompetenciák feltárása és biztosítása az oktatási intézmények közremûködésével. Nemcsak az oktatásból, de a családból a munka világába történô átmenet, illetve a család és munka világában párhuzamosan elért siker is fontos, megoldandó probléma, ezért ezzel is foglalkozni kell. Európai és globális dimenzióban a nyelv is fontos szempont. A konferencia témája szempontjából a szaknyelv jelentôségét kell hangsúlyozni és az átmenetet az általános nyelv világából a szaknyelv világába. Összefoglalva tehát azt mondhatnánk, hogy projektjeink célja: versenyképes tudást (kompetenciákat), versenyképes módszerrel, versenyképes áron és nyelven kell kínálnunk, valamennyi érdekelt partnerrel folyamatosan együttmûködve.

13 11 Forman Balázs egyetemi docens Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem A regionális fejlôdés jellemzôi és peremfeltételei Magyarország számára az Európai Unióban Az Európai Unió az egységes belsô piac létrehozásával sajátos, korábban nem tapasztalt helyzetet teremtett az európai kontinens nyugati felén. A nagyszámú közös politika, ideértve a gazdasági és monetáris uniót is, olyan mértékû belsô kohéziót jelent, hogy indokolttá vált az Európai Uniónak mint gazdasági térségnek az egységes régióként való vizsgálata is. Az egyes országok, de most már az Európai Unió is a modern korban olyan mértékû és léptékû gazdaság- és társadalompolitikát adózás, jóléti rendszerek, infrastruktúra-fejlesztés folytatnak és azok olyan mértékben befolyásolják a térbeli folyamatokat, hogy minden természeti tényezôtôl is függetlenül, indokolt az államokat különálló, szabályozási szempontból homogén régiókként kezelni. Az Európai Unió, mint komoly gazdasági kohézióval rendelkezô nagyrégió, földrajzi méretei miatt is másfajta megközelítését igényli a területi folyamatok elemzésének, mint ahogy az a tagállamok esetében indokolt. Ezen új megközelítésû elemzéseknek az összefoglalása a területi folyamatokat és perspektívákat európai dimenzióban tárgyaló Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP). Az ESDP célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható és kiegyensúlyozott területi fejlôdést eredményezô regionális politikához. A területi politika hármas célja: gazdasági és társadalmi kohézió; a természeti erôforrások és a kulturális örökség megôrzése; az európai térség kiegyensúlyozott versenyképessége. Az Európai Unió tagállamainak a területfejlesztésért felelôs miniszterei a közösségi területfejlesztési politikájával szemben hármas követelményt fogalmaztak meg: kiegyensúlyozott és sokközpontú városrendszer fejlesztése és új város vidék kapcsolatok kialakítása; biztosítani kell az infrastruktúrákhoz és az ismeretekhez való hozzáférés egyenlô esélyét; a fenntarható fejlôdés biztosítása és a természeti és a kulturális örökség megôrzése. Az Európai Unió területi fejlôdési folyamataiban új, nagy hatású erôkként jelentek meg az egységes belsô piacot szabályozó és irányító erôk, a gazdasági és monetáris unió, a tagállamok és a régiók közötti kereskedelmi kapcsolatok, és kölcsönös függôség növekedése valamint a régiók közötti verseny erôsödése. A jövôbeli fejlôdési trendeket három, különösen erôs tényezô fogja befolyásolni: a gazdasági integráció elôrehaladása és a tagállamok közötti együttmûködés erôsödése; a helyi és a regionális szereplôk növekvô fontossága a területi fejlôdési folyamatokban; az integráció keleti kibôvítése és a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatok. Az ESDP szerint a térbeli fejlôdési folyamatokat a Közösség ágazati politikái is erôsen fogják befolyásolni. A dilemma azonban nem csak ez. Az Európai Unió a tagállamai számára egy egészen új környezetet teremt, olyan környezetet, amelyben minden egyes tagállamnak újra kell definiálnia többek között a szuverenitás és a versenyképesség fogalmát. Nézzük elôször a szuverenitás kérdését! A szuverenitás a klasszikus értelemben többek között az abszolút monarchiák idejében, vagy az egyes diktatórikus rendszerek álmaiban magában foglalta az adott államterület feletti korlátlan rendelkezés lehetôségét. Ekkor a fôhatalmat gyakorlót senki nem korlátozta akaratának érvényesítésében. Ha a közgazdasági elméletekben keressük ennek a közgazdasági megfelelôjét, akkor a merkantilizmusról beszélhetünk. Amikor azonban kiderül, hogy a merkantilizmus elméleti alapján állva nem lehet minden ország érdekeit egyformán képviselni, akkor jelenik meg a klasszikus közgazdaságtan, a kereskedô nemzetek tudománya, ahol a pénzszerzés, a kereskedelem érdekében szükség van engedményekre, alkukra. Az abszolút, majd a komparatív elônyök elmélete szükségképpen kényszeríti ki a szuverenitás fogalmának újragondolását. Többek között azért, mert a vámok leépítése vagy csak csökkentése, ami a nemzetközi kereskedelem zavartalanságához szükséges, az az egyes országok számára önmagában a költségvetési bevételeik csökkenését jelenti. Természetesen ez akkor igaz, ha a forgalom nagysága változatlan és nem számolunk a növekedésének pozitív hatásaival. Hasonló folyamatnak vagyunk részesei akkor, amikor Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Magyarországnak az unió többi tagjához hasonlóan le kell mondania az önálló külkereskedelmi, környezetvédelmi, köz-

14 12 A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása lekedési és agrár politikájáról, a hazai piac védelmérôl. Ez a szuverenitás oldalán hozott áldozat. Mi a haszon? Közösségi támogatások, beleszólás a közösségi döntéshozatalba és jogalkotásba, valamint a többi tagállam piacára való belépés csökkenô tranzakciós költsége. Mi következik ebbôl? Teljes egészében újra kell gondolni a magyar gazdaságpolitikát! A magyar gazdaságpolitikának az ország és valamennyi régiójának harmonikus fejlôdését és gazdasági versenyképességét kell szolgálnia. De nem lesz önálló árfolyam- és költségvetési politika, elôbb vagy utóbb szembe kell nézni az adóharmonizációval stb A magyar gazdaságpolitika eddig két fô tényezôre alapozta az ország versenyképességét: az olcsó munkaerôre és a külföldi vállalkozások számára nyújtott szinte korlátlan adókedvezményekre. Ha az olcsó munkaerôre alapozunk, akkor az ellentmondásban van a felzárkózás és az életszínvonal emelésének programjával és igényével. Tehát mint eszköz hosszú távon alkalmazhatatlan. Ha az adókedvezményeket nézzük, azok az unióban állami támogatásnak minôsülnek, és vonatkoznak rájuk a közösség versenyszabályai, és korlátozás nélkül nem lesznek adhatóak. A közösség itt a játékelmélet szabályait igyekszik alkalmazni, hogy a tagállamok ne egymás kárára próbálják meg a tôkét vonzani. Ha ez a két lehetôség nincs és nem lesz, akkor tekintsük át, hogy milyen tényezôk befolyásolhatják az egyes országok versenyképességét: fejlett kommunikációs infrastruktúra közlekedési és távközlési hálózatok, e-társadalom, e-kormányzat stb képzett munkaerô a PISA 2000 felmérés eredménye óta ezzel kapcsolatban nem lehetnek illúzióink; tiszta környezet, lásd hazánk derogációit a szilárdhulladék-kezelés és a vízgazdálkodás területén; innováció orientált gazdaság és társadalom, ahol magas a K+F kiadások aránya stb stabil piaci környezet és jogszabályi háttér, ami viszont jórészt uniós tagságunk következménye és velejárója. Az új gazdaságpolitikának ezekre a területekre kell végsô soron koncentrálnia. Ezekhez a területekhez, ezek fejlesztéséhez lehet közösségi támogatásokat kapni a Strukturális Alapokból, az EU K+F és Környezetvédelmi akcióprogramjait finanszírozó alapokból. A kérdés nem utolsó sorban az, hogy mennyi támogatást lehet kapni ezekre a célokra és milyen feltételekkel. A tervezéskor az alábbi fontos peremfeltételekkel kell számolni: A közös agrárpolitika reformjának legújabb intézkedései luxemburgi nyilatkozat amelyek a támogatásokat egyre inkább elszakítják a termelés volumenétôl. Ennek többféle hatása lehet: mérséklôdik a közös költségvetésre nehezedô nyomás, és csökkenhet a túltermelés, különösen Északnyugat-Európában. Csökkenhet a közös agrárpolitika területileg differenciáló hatása. Javulhat a mezôgazdaság helyzete az újonnan taggá váló országokban. Az Európai Unió országainak tartós strukturális válsága megoldásra váró nyugdíjreformok, magas munkabérek, alacsony vagy éppen negatív növekedési ráta csökkenthetik, különösen Németország részérôl a közös költségvetés nettó finanszírozására való hajlandóságot. Németország az összes nettó befizetés 75-80%-át adja. Ez pedig csökkenti a támogatásra jogosult tagállamok nettó támogatásainak összegét. A támogatásra jogosult régiók számának emelkedésével nô az Unió döntési hatáskörébe tartozó dokumentumok száma, ami a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusban a döntések lelassulását, és/vagy a dokumentumok érdemi elbírálásának hiányát eredményezheti. Ez rákényszerítheti az Uniót arra, hogy a döntéshozatalt egyszerûsítse, és számos, jelenleg közösségi szintû, döntést nemzeti hatáskörbe delegáljon! Ennek azonban ára van! Az ár pedig nem más, mint a támogatások menedzselésében részt vevô hivatalok és intézmények még az eddiginél is szigorúbb akkreditációja, tevékenységük sokkal nagyobb hatékonysága és maximális átláthatósága. A Magyarország elôtt álló feladat tehát kettôs. Újra kell gondolni a hazánk versenyképességét befolyásoló tényezôket, és azokat kell fejleszteni, amelyeknek a legnagyobb a multiplikátor hatása, illetve maximálisan meg kell erôsíteni a közösségi támogatások fogadására szolgáló intézményrendszert. Ezeknek a lépéseknek a megtétele nélkül Magyarországnak nincs esélye arra, hogy valóban adekvát válaszokat adjon a 2006 utáni évek kihívásaira.

15 13 Dr. Tátrai Ferenc ügyvezetô igazgató ESZA Kht. Az ESZA Kht. szerepe az ESZA-típusú programok lebonyolításában Néhány szót szeretnék szólni az Európai Szociális Alap Kht.-ról, és általános szerepérôl a Phare-programok lebonyolításában. Sokan szenvedô alanyai ennek a szerepnek, sokan látják úgy, hogy ennek a programnak a hátramozdítója éppen az ESZA Kht., mert kénytelen a szabályosság fölött ôrködni. Fel lehet tenni a kérdést, hogy miért pont ESZA Kht., miért pont így hívnak bennünket, miért hoztak bennünket egyáltalán létre? Valamikor a 90-es évek második felében a Phare-programok még nem a Nemzeti Fejlesztési Terv akkor még Elôzetes Nemzeti Fejlesztési Terv alapján készültek, hanem különbözô minisztériumok saját igényeik szerint kezdeményezték ôket. Több minisztérium nagyon hasonló karakterû, lényegében szociális alap típusú programokat szervezett. A programoknak számos közös jellemzôje volt, de az ezekkel kapcsolatos tudás teljesen szétaprózódott volt több tárcánál. Ezért egyrészt felmerült az az igény, hogy a különbözô programokat irányító minisztériumi háttérintézményeket valamilyen módon egyesíteni kellene, másrészt felmerült egy igény arra vonatkozóan is, hogy a csatlakozás akkor már tervezett idôpontjára létre kellene hozni egy intézményrendszert, amely majd alkalmas lesz az Európai Szociális Alapból érkezô támogatások fogadására. Az Európai Szociális Alap a Strukturális Alapok egyik része, pénzügyi tekintetben a 2006-ig terjedô SA költségvetésnek mintegy 30%-a fölött diszponál. Ennek eszközei, úgynevezett kulcspolitikái, nagyrészt a humánerôforrás-fejlesztés területére esnek. Itt arról van szó, hogy egyrészt aktív munkaerô-piaci eszközöket kell alkalmazni a munkanélküliség megelôzésére és a munkanélküliek visszaintegrálására a munka világába, másrészt törekedni kell az egyenlô esélyek biztosítására, alapvetôen a képzés biztosításával, hiszen erre más eszköze a Szociális Alapoknak nem nagyon van. Törekedni kell a szakmai képzés, szakképzés és az élethosszig tartó tanulás összhangba hozására a társadalom igényeivel és most már az Unió igényeivel, és nagyon fontos a nôk munkaerô-piaci esélyeinek növelése speciális programokkal. Alapvetôen tehát, bibliai szóhasználattal élve a Szociális Alapok a ne halat adj, hanem halászni tanítsd meg elven alapulnak, tehát nem azon, hogy pénzt osztogatunk szociális célokra, hanem, hogy az embereknek lehetôvé tegyük, hogy pénzt tudjanak keresni, azaz aktív módon tudják a saját körülményeiket változtatni. Az effajta gondoskodás egyébként az Unióhoz való csatlakozással egyre fontosabbá fog válni mindenféle területen, s ennek eszköze alapvetôen a humánerôforrás-fejlesztés. Az ESZA Kht. küldetését az alapítók abban határozták meg, hogy a csatlakozásig ESZA-típusú Phareprogramokat kell végrehajtania, azok a végrehajtásában kell részt vennie. A programok alapvetôen a munkaerôpiaci integráció és foglalkoztatás területére, az oktatás-nevelés területére és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû lakosságcsoportok számára esélyegyenlôséget biztosító programok területére esnek. Az ESZA Kht. létrehozásnak hosszú távú célja, hogy egy olyan intézményi infrastruktúra jöjjön létre, ami majd a csatlakozás után képes az ESZA-típusú támogatások elnyerésével kapcsolatos szakértôi és koordinációs feladatok teljesítésére. Mindenképpen látható az a kormányzati szándék, ami megjelent egy kormányrendeletben is, hogy az ESZA-típusú programok intézményi szervezetének létrehozását az ESZA Kht. bázisán kell létrehozni. Remélem, hogy ez így is lesz. Jelenleg tehát az ESZA Kht. Phare-programokat hajt végre, részt vesz a programjavaslatok elôkészítésben, és most már teljes körû végrehajtó intézményként a humánerôforrás-fejlesztési programok pénzügyi és szakmai végrehajtásában. Mindezeken túl természetesen feladata a programok monitoringjának, kiértékelésének és ellenôrzésének megszervezése és végrehajtása. Ez persze három különbözô fogalom, tehát most nem arról van szó, hogy ugyanazt akartam háromféleképpen kifejezni. A monitoring csak nyomon követést jelent, a kiértékelés utólagos értékelést jelent a program társadalmi hatásairól, az ellenôrzés pedig a pénzügyi ellenôrzést és a programmal történô egyezés ellenôrzését jelenti. Jelenleg a kht. rendelkezik megfelelô számú, szaktudású és kompetenciájú munkatárssal. Biztosított anyagi és infrastrukturális háttere, köszönhetôen a két minisztérium felelôs hozzáállásának (Oktatási Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium), és ami legalább ennyire fontos, elkészültek azok az alapdokumentumai és eljárásrendjei, amelynek alapján az Unió is elfogadta teljes jogú végrehajtó ügynökségként, még a régi decentralizált végrehajtási rendszer keretei között. Jelenleg folyik az úgynevezett kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer szerinti akkreditációja, amely most egy újabb eljárási rend készítési kampányt jelent, és egy újabb EU-s akkreditációs folyamat lefolytatását. Ez utóbbi július 1-jén fog megkezdôdni az ESZA Kht. mellett még két végrehajtó intézménynél.

16 14 A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása Az ESZA Kht. jelenleg hat ESZA-típusú programot hajt végre. Ezek közül három az Oktatási Minisztérium, három a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakmai felügyelete mellett zajlik, nagyjából egyenlô anyagi súllyal. A kettô együtt 70 millió euro támogatás kezelését jelenti. Az ilyen típusú programok közös kezelésének indoka, hogy ezeknek a programoknak van egy nagyon jól látható közös struktúrája. Valamennyien ESZA-típusú, azaz humánerôforrás-típusú programnak számítanak. Egy-két kivétellel jellemzôen viszonylag kis grant, azaz támogatási szerzôdés típusú projektjeink vannak. Pályázóink általában konzorciumok. Ezek többnyire regionális programok, és állandó komponenseik akármelyiket is nézzük a felnôttoktatás, az élethosszig tartó tanulás, a távoktatás, a munkaerô-piaci igényekhez való alkalmazkodás elôsegítése, a szakképzés, a felsôoktatás fejlesztés vagy hátrányos helyzetû csoportok reintegrációja speciális képzési programokkal. A mostani konferencia is egy ilyen programról szól, amit nem kell Önöknek bemutatni, hiszen Önök ebben a programban részt vesznek. Fontos azonban tudni, hogy mint minden ilyen programnak, vannak szem elôtt tartandó, általános céljai és rövid távú céljai. Hosszú távú célja az, hogy a magyarországi régiók felkészüljenek az ESZA-típusú projektek megírására és pályázására, vagyis arra, hogy eredményesen tudjuk felhasználni a Strukturális Alapokból érkezô ESZA-típusú támogatásokat. Fontos célja, hogy hozzájáruljon az e program esetében még Elôzetes Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokhoz a három régióban. Célja egyben a szociális-gazdasági kohézió területén is megvalósítani bizonyos nemzeti oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai célokat, az esélyegyenlôséget, és a partnerséget is figyelembe véve. Rövid távú célja egybeesik az egyes alprogramok céljaival. Az elsô lényegében az iskolarendszerbe történô integrációt, az iskolarendszerben történô benntartást, tehát minél több tanuló számára annak a lehetôvé tételét tûzte ki célul, hogy dacára a körülményeiknek, amelyek lehetnek szociális indíttatásúak vagy más indíttatásúak is, mégis elvégezzék a középiskolát. A harmadik komponens a pályaválasztási, pályaorientációs rendszer kialakítását tûzte ki célul, s kedvezményezettje a három munkaügyi központ által létrehozott konzorcium. A negyedik alprogram kompetenciaalapú kurzusokat fejleszt a felnôttoktatás és élethosszig tartó tanulás lehetôségének javítására. A program teljes költségvetése 5,33 millió euró, s nagyjából a három régió közötti megoszlása egyenletesnek mondható. Kiegészítô komponense az a szakmai segítségnyújtás, amelynek keretében ezt a konferenciát is sikerült megszervezni. A komponensek közötti megoszlása tekintetében a 3-as és 4- es komponens nagyobb arányt képvisel, az elsô kettô valamivel kisebbet. Nagyon fontos ismerni azokat az Unió által, úgynevezett objektívan igazolható indikátorokat, amelyekkel majd az utólagos értékelés le fogja mérni a program eredményeit, vagy eredménytelenségét. A program tervezésekor azt tûztük ki célul, hogy régiónként legalább hat támogatott projekt legyen az elsô alprogramban, tehát hat pedagógiai programot tudjunk indítani, és hogy ez legalább szakember képzését tegye lehetôvé régiónként. A második alprogramban az volt a cél, hogy régiónként három támogatott projektben ez teljesült is régiónként szakember képzésére kerüljön sor. A harmadik alprogramban, a regionális tanácsadó bázis létrehozásában a cél az, hogy összességében legalább 900 tanár, vagy pályaorientációs szakember képzése történhessen meg. A negyedik alprogramban legalább 40 kompetenciaalapú kurzus indítása a cél, ami fô képzésével, kb hallgató részvételét jelentheti. Ha ezek a számok teljesülnek és a programokat sikeresen és határidôre végrehajtjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a Phare-program elérte célját. Ez nem jelenti azt, hogy amit csináltunk, az tökéletes, azt sem jelenti, hogy nagyon hatékony, annyit jelent csupán, hogy ezen az úton valamilyen kis lépést tettünk annak érdekében, hogy az információhalmazból, amit az oktatás hozzánk eljuttat, bizonyos kompetenciák hozzászervezésével tudás jön létre, és valamilyen módon elôsegítjük, hogy a tanultak a munkahelyen valamilyen módon kamatoztathatók legyenek. Összefoglalva, ez a program tipikusan az ESZA-típusú programok közé tartozik, humánerôforrás-fejlesztést célzó regionális program. A végrehajtó ügynökség az ESZA Kht., a szakmai felelôs az Oktatási Minisztérium. Mindegyik szerzôdés grant-típusú támogatási szerzôdés, annak minden elônyével és hátrányával. Alapvetôen még a régi úgynevezett PRAG (Gyakorlati útmutató a Phare Ispa és Sapard eljárásrendekhez) szerint kell végrehajtani, s minden egyes változtatást elôzetesen jóvá kell hagyatni az EU Delegációval. Ez hosszadalmas folyamat, de bizonyos biztonságot ad, hogy rossz döntéseket nem hozunk. A végrehajtás jelenlegi fázisát tekintve, a szerzôdések megkötése után már túl vagyunk az elsô monitoring-perióduson is. Végezetül szeretnék Önöknek kellemes és hasznos idôtöltést kívánni, remélve azt, hogy a konferenciáról rengeteg élménnyel és hasznosítható tapasztalattal térnek haza.

17 15 Rózsa Judit fôigazgató HEFOP Irányító Hatóság Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program A Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását a Strukturális Alapok forrásai a közötti idôszakban támogatják. Az NFT átfogó célja az EU-átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek eléréséhez a stratégia a gazdaság versenyképességének javítását, a humán erôforrások jobb kihasználását, a környezet állapotának javítását és a kiegyensúlyozott regionális fejlôdés elôsegítését tûzte ki célként. A stratégia megvalósítása operatív programokon keresztül történik, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazzák, és meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket (prioritásokat), valamint az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az NFT keretében Magyarország 5 operatív programot dolgozott ki. A Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) a magyar kormány és az Európai Unió által finanszírozott foglalkoztatáspolitikai és munkaerôpiaci program, egyike az NFT 5 operatív programjának. Az Európai Unió Strukturális Alapjai közül elsôsorban az Európai Szociális Alap (ESZA) járul hozzá a HEFOP finanszírozásához, de az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) is jelentôs támogatást nyújt a megvalósításához. A tervezett HEFOP 5 prioritásból és 15 intézkedésbôl áll. A prioritások fôbb fejlesztési irányok, amelyek illeszkednek az Európai Unió és Magyarország stratégiai dokumentumaihoz, a következô területekre terjednek ki: aktív munkaerôpiaci politikák támogatása; a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerôpiacra történô belépés segítésével; az oktatás és képzés fejlesztése az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként; az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztése; a humánerôforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. Az Operatív Program célkitûzései között kiemelkednek a következôk: pályakezdô fiatalok esélyeinek és lehetôségeinek javítása a munkavállalásra; a 45 éven felüliek munkában maradásának támogatása; a munkanélküliek eredményesebb támogatása az álláskeresésben; az elbocsátott dolgozók új munkalehetôséghez juttatása; vállalkozók támogatása az új EU-s lehetôségek kihasználásában; munkavállalók számára a versenyképes tudás megszerzésének biztosítása; kisgyermekes nôk ismételt munkába állásának támogatása; fogyatékkal élô emberek munkavállalása. A program teljes költségvetése között mintegy 182 milliárd forintot, azaz 667 millió eurót tesz ki (EU és nemzeti forrás együtt). Ebbôl jelenleg (a 2003 májusában az Európai Bizottsághoz benyújtott tervezet alapján) ESZA típusú intézkedések összesen 118 milliárd, ERFA típusú intézkedések 64 milliárd forintot tesznek ki. A magyar finanszírozás összege ebbôl az ESZA intézkedések esetében ~27%, ERFA intézkedések esetében ~32%. Tehát az EU a tervezett költségek több mint 2/3-át finanszírozza. A program lebonyolítása intézkedésenként különbözô lehet. Két alapvetô típusnak tekinthetô az ún. központi program, ahol a kijelölt végrehajtó szervezetnek, döntôen állami intézménynek nyújtott támogatás útján valósul meg az intézkedés. Nagyobb részében nyilvános pályázatok rendszerében történik az intézkedés. A program végrehajtásában a fô felelôsséget a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium keretein belül létrehozott HEFOP Irányító Hatóság viseli. Feladatainak ellátását négy közremûködô szervezet segíti: a Foglalkoztatási Hivatal, az ESZA Kht., az OM Alapkezelô Igazgatóság és az ESZCSM Strukturális Alapok Programiroda. Ezeknek a szervezeteknek 2003 folyamán meg kell felelniük egy szigorú átvilágítás követelményeinek. A végrehajtás átfogó koordinációs és döntéshozó testülete a HEFOP Monitoring Bizottság. A pénzügyi végrehajtás fontos szereplôi a Kifizetô Hatóság, amely az Európai Bizottságtól hívja le a Strukturális Alap támogatási összegeit, valamint a Magyar Államkincstár, amely a projektek pénzügyi lebonyolítását végzi majd. Az elsô pályázatok meghirdetése 2004 elsô negyedévében várható. Kulcsfontosságú feladat biztosítani, hogy megfelelô minôségû és mennyiségû, finanszírozható projekt álljon rendelkezésre. A Phare-program keretében mûködtetett Európa Projekt Elôkészítô Alap a megfelelô, a program céljaihoz illeszkedô projekt-ötletek kidolgozásában nyújt szakértôi segítséget.

18 16 Bruhács Tamás fôosztályvezetô-helyettes Oktatási Minisztérium, Felsôoktatási Fejlesztési és Értékelési Fôosztály Tisztelt Hallgatóság! Köszöntöm A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása tárgyú konferencia második napjának résztvevôit. Öröm és megtiszteltetés számomra a konferencián való részvétel. Egyrészrôl, mert a program különösen nagy jelentôséggel bír a munkaerônek a képzésbôl a munka világába történô átmenetének támogatásában, másrészrôl személyesen is részt vettem már hasonló célcsoportokat támogató Phare-programok koordinálásában és elôkészítésében, ilyen volt például a Roma-program és a XXI. századi általános iskola címû program), harmadrészt örülök a nagyszámú jelenlévônek, mindez aktív közremûködést, kapcsolatteremtési készséget, további igényt jelenthet. A Phare-konferenciák fô céljai általában: a projekt bemutatása, a végrehajtási folyamat jelenlegi állásának ismertetése, a kedvezményezettek bemutatása, a kedvezményezettek által megvalósított projektek ismertetése; kitekintés az európai uniós és a hazai oktatáspolitikára, a Phare-programokra, a Phare-programok megvalósítását is biztosító humánerôforrásra stb.; a felmerülô problémák ismertetése, megvitatása, megoldáskeresés (workshop-jelleg). Ez a konferencia azonban egyedülálló tekintettel arra, hogy a projektek 2002 szeptemberében elkezdôdtek, jelenleg a második monitoring-fázisban vannak, és lezárult az elsô jelentéstételi idôszak a jelenlévôk képet kaphatnak az elsô idôszak szakmai elôrehaladásáról, pénzügyi elszámolásáról, a monitoring-szaktanácsadásról, az intervenciós lépésekrôl, a felmerült problémákról, a következô monitoring-szakaszról, a felmérések módszertanáról. A második nap elsô elôadásában az élethosszig tartó tanulás oktatási minisztériumi koncepciójáról hallunk. Ezt követi három elôadás a négy alprogram monitoring-tapasztalatairól. A szünet után a konferencia elsô napján elkezdett projektbemutatók következnek. Az ebédszünet után a projektek megvalósítása során felmerült problémák megvitatására és a konferencia összegzésére, zárására kerül sor. További tartalmas és hasznos részvételt kívánok a résztvevôknek.

19 17 Loboda Zoltán osztályvezetô Oktatási Minisztérium, Eurydice Iroda, Nemzetközi Kapcsolatok Fôosztály Egész életen át tartó tanulás az Oktatási Minisztérium intézkedései tükrében Az egész életen át tartó tanulás paradigmája a 90-es években robbant be az oktatásügyi gondolkodásba, s vált a kormányzati politikákat jelentôsen befolyásoló tényezôvé. Az egész életen át tartó tanulás egyfelôl keretéül szolgál a jövôrôl folyó szakmai diszkusszióknak, másfelôl egyre több országban komoly hatást gyakorol a stratégiai fejlesztések irányaira. A 70-es években az egész életen át tartó tanulás fogalmát megelôzôen, a nemzetközi publikációkban és elemzésekben olyan új fogalmak kezdtek megjelenni, mint permanent education, recurrent education, continuing vocational education and training. Ezen új fogalmak születésében a 70-es évek gazdasági-társadalmi változásai, illetve azok következményeinek kezelésérôl és megelôzésérôl folytatott szakmai viták játszottak szerepet. A fogalmak térhódításához nagymértékben hozzájárult az a politikai igény, hogy hangsúlyosabban jelenjenek meg az egyén képességeinek fejlesztésével, és a gazdasági és munkaerô-piaci célokból kiindulva a foglalkoztatás és tanulás kapcsolatrendszerével összefüggô elemek. Azonban az egész életen át tartó tanulást megelôzô, fent említett fogalmak, fôként az iskolarendszeren kívüli és a kötelezô oktatási szakaszon túli oktatási és képzési szektor fejlesztésének igényét hordozták magukban. Ennek a szûkítô értelmû megközelítésnek a továbbélése a mai napig megtalálható, és okozza azt az ellentétet, amely az egész életen át tartó tanulás politikai retorikája és gyakorlata között húzódik. Andy Green ír oktatási szakértô szerint, míg a nemzetközi szakmapolitikai retorikában nagyon hasonló emblematikus üzenetek találhatók, addig a gyakorlatban, a ténylegesen alkalmazott fejlesztési stratégiák fényében nagyon különbözô felfogások és intézkedések sora figyelhetô meg. Sok országban az egész életen át tartó tanulás fogalmát az egész életen át tartó képzéssel, továbbképzéssel, felnôttoktatással hozzák kapcsolatba, s ebbôl következôen a készségfejlesztés keretében is általában csak a szakmai készségek fejlesztésére koncentrálnak. Ezzel a nálunk is megtalálható korlátozott megközelítéssel ellentétben az egész életen át tartó tanulás fogalma egy olyan keret- és feltételrendszer kiépítését kívánja meg, amelyben a tanulás az egyén egész életciklusán végigvonuló folyamat, történjék akár formális, informális vagy nem-formális keretek között. A feltételrendszert meghatározó koncepcionális keretek abból a szükségbôl fakadnak, hogy az oktatásnak és képzésnek az egyéni és közösségi kulturális, gazdasági és társadalmi jólétet kell szolgálnia, javítva az élet minôségét. Az egész életen át tartó tanulás célja az egyén képességeinek fejlesztése, és foglalkoztatási esélyeinek növelése az emberi erôforrások leghatékonyabb felhasználása révén. Az egész életen át tartó tanulásnak hozzá kell járulnia az esélyegyenlôség megteremtéséhez, a társadalmi kirekesztés megszüntetéséhez és a demokratikus társadalomban való aktív és felelôs részvétel ösztönzéséhez. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztését támogató intézkedések nem teljesen újkeletûek, és számos korábban bevezetett oktatási intézkedés céljai összhangban vannak vele. Az egész életen át tartó tanulás feltétel- és keretrendszerének kiépítése szoros együttmûködést kíván meg az oktatás szereplôi és más területek: a szociális, munkaügyi és költségvetési politika partnerei között, mivel az egész életen át tartó tanulás sok szempontból kívül esik az oktatás hatáskörén, és számos olyan részterülete van, amelyek nem tartoznak az oktatási tárca felügyelete alá. Ez részben azt is jelenti, hogy a döntéshozásban különösképpen fontossá válik a különbözô politikaterületekkel történô együttmûködés és egymásrautaltság, másrészt annak megakadályozása, hogy az egész életen át tartó tanulás keretei között csak szûk értelemben vett ágazati érdekek és célok artikulálódjanak. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése nagymértékben függ annak megalapozásától, amely a kötelezô oktatás feladata. Az alapozás során nagyobb súlyt kell adni a nem kognitív készségeknek és a szociális alkalmazkodóképességnek, motivációnak, a késôbbi életkorokban folytatandó tanuláshoz nélkülözhetetlen alapkészségeknek, az iskola és család együttmûködésének. A közoktatás-fejlesztés prioritása az iskola elôtti nevelés és az oktatás kezdô szakaszának megerôsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése, a tanuló központú és fejlesztésre orientált pedagógiai gyakorlat kialakulásának támogatása, a pedagógusképzés megújítása. A fejlesztô tevékenységekkel párhuzamosan a tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata és módosítása is szükséges. Az oktatás tartalmának szabályozása a közoktatás teljes vertikumában egységes folyamatként történik. Az Oktatási Minisztérium ösztönözni kívánja a pályaorientációs és a pályaválasztási módszerek fejlesztésére irányuló akkreditált pedagógus-, tanártovábbképzô programok alapítását a hatékony és innovatív tanácsadói és pályakorrekciós tevékenység érdekében. Nehezen szabadul az iskola a hagyományos tanulási kultúra eszköztárától, képzési módszereitôl. A munka világára történô iskolai felkészítés azonban szük-

20 18 A képzésbôl a munka világába történô átmenet támogatása ségessé teszi, hogy pályaorientációs és életpálya-építô programok, modulok az iskolai oktatás integráns részévé váljanak. Ennek fontos elôfeltétele a pályaorientációt és pályaválasztást segítô módszertani programcsomagok fejlesztése az általános és középiskolai képzés, illetve a felsôoktatás számára. A pedagógus-továbbképzés skáláját szélesíteni szükséges fôként a munkaerô-piaci kihívásokra adandó gyors válaszok, illetve a hátrányos helyzetûekkel való foglalkozás speciális képességeinek elsajátítása irányában. Kiemelten kell kezelni azokat a pedagógus-továbbképzési programokat, amelyek a hátrányos helyzetûekkel való foglalkozásra készítik fel a tanárokat. A szakképzés gazdaság igényeihez igazítását szolgálja többek között a szakképzés tartalmi korszerûsítése, központi programok és modul tananyagok kidolgozása; a szakmastruktúra moduláris rendszerû átalakítása, valamint az integrált térségi képzô központok fejlesztése. Az Oktatási Minisztérium szakiskolai fejlesztési programjával javítani szándékozik a szakiskolai tanuláshoz való hozzáférést, lehetôvé kívánja tenni, hogy a szakiskolákban a diákok új, korszerû ismereteket sajátítsanak el, és a szakiskolai képzés ne az életben való boldogulás zsákutcája legyen. A felsôoktatás fejlesztése szempontjából alapvetô jelentôségû a bolognai folyamat. A többciklusú képzés bevezetésével a jelenlegi átlagnál rövidebb bachelor képzés egyik fô célja például az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. Át kell gondolni a felsôoktatási intézmények ponteciális lehetôségét és jövôbeli szerepét a felnôttképzés stratégiája szempontjából. A felsôoktatási intézmények regionális tudáscentrumokká fejlesztésének az egész életen át tartó tanulás stratégiájának fontos elemévé kell válnia. Támogatni szükséges a felsôoktatási intézmények és más felnôttképzést folytató intézmények együttmûködéseit és hálózatba szervezését, amely nem valósítható meg az oktatási rendszer egységes szemléletû rendszerfejlesztése nélkül. A felnôttképzés és a hozzá kapcsolódó távoktatás módszertani fejlesztése, technikai és tananyag hátterének megteremtése jelentôs és folyamatos beruházást igényel. A technológiailag minden eddiginél gyorsabban változó gazdasági környezetben az információs és kommunikációs technológiák széleskörû elterjesztése szükséges az oktatás minden szintjén és formájában. Ebben a folyamatban különleges figyelmet kell kapniuk a kistelepüléseknek és a ritkán lakott térségeknek. Elkerülhetetlen az oktatásinformatika tartalmi fejlesztése és a pedagógusok informatikai ismereteinek növelése. A közoktatás, a felsôoktatás és a szakképzési rendszerek minôsége javítható az átfogó és egységes mérési és értékelési rendszerek bevezetése révén. Információs és kommunikációs technológiák bevezetése és alkalmazása alkalmazási körének kiszélesítése a szakképzés valamennyi szakaszában segít megteremteni a lehetôséget a hatékony oktatási módszerek és tanulás irányítási rendszerek bevezetéséhez.

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Civil Érték Egyesülettel együttműködési megállapodás

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet

6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet 6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint az ISPA/Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA

A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA MEGHÍVÓ EREDMÉNYES NEVELÉS A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA A konferencia időpontja: 2015.

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről Közhasznúsági jelentés a Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft 2011. évi működéséről 1. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. bemutatása I. A Társaság azonosító adatai Bejegyzés dátuma:

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között. 2014.december 13.

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között. 2014.december 13. Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között 2014.december 13. 7 korábbi uniós program MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK Növekvő szükséglet a magasan képzett munkaerőt igénylő munkalehetőségek

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A köznevelés-fejlesztés fő irányai

A köznevelés-fejlesztés fő irányai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A köznevelés-fejlesztés fő irányai Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. Hatékonyság,

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 Általános információ A világ gyorsan változik körülöttünk új kihívások: növekvő szükséglet a magasan képzett munkaerőt igénylő munkalehetőségek

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben