NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 127/2011. (VI. 30.) számú. határozata

Átírás

1 NYíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 127/2011. (V. 30.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város évi Esélyegyenlóségi Programjának elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város évi Esélyegyenlőségi Programjának meghatározásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és a határozat mellékletét képező Esélyegyenlöségi Programot és az ntézkedési tervet elfogadja. A határozatot kapják: 1.1 A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetöi

2 2 1. számú melléklet a 127/2011.(V.30.) számú határozathoz: ",. ",. NYREGYHAZA ",. MEGYElJOGU ",. VAROS Esélyegyenlőségi program,. 11l1li

3 3 Tartalomjegyzék. Vezetői Összefoglaló Jogszabályi háttér A program tartalma A program kiemeit hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportjai A program időbeli hatálya Az Esélyegyenlőségi program és egyéb programok összhangja Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésének jogszabályi háttere Helyzetelemzés Demográfiai adatok Munkaerő-piaci jellemzők nfrastruktúra Szegregátumok Huszár lakótelep Keleti lakótelep Ókistelekiszőlő Közszolgáltatások Szociális ellátó rendszer Egészségügyi intézményrendszer Közoktatás V. Esélyegyenlőségi program célcsoport jainak bemutatása, intézkedési terv V.1 Nők esélyegyenlősége V.2. Nők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések V.3. Romák esélyegyenlősége V.4. A roma lakosság esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések V.5. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége V.6. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések V.7. Hajléktalan személyek esélyegyenlősége V.8. A hajléktalan személyek esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések V.9. Tanyai településeken élők esélyegyenlősége V.10. A tanyai településrészeken élők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések V.11. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége V. Általános célkitűzések az esélyegyenlőség érvényesülésének megvalósulása érdekében Nyíregyházán V. Összegzés V. A program végrehajtása után várt eredmények... 28

4 4. Vezetői összefoglaló 1.1. Jogszabályi háttér A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen t azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség - tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére és 70/A. - ára -, megalkotta a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban Ebktv.). Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoport jaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessé k meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogyahelyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosult jait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartaimát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételévelléphessenek fel a jogsértésekkel szemben. Az Ebktv január 1-től hatályba lépő módosítása (63/A. (1) bekezdés) értelmében a helyi önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak kötelező öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot készíteni. Az esélyegyenlőségi program feltétele annak, hogya helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás december 31. után megjelenő bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az 54/2006. (. 29.) számú határozatával fogadta el Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

5 5 Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (V. 16.) Kormány rendelet 11. (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A fenti hivatkozott jogszabály meghatározza a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárását, valamint az elkészítés szempontjait. A rendelet 5. -ában foglaltak alapján a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének elősegítésére az esélyegyenlőségért felelős miniszter módszertani segédletet adott ki. A segédlet szempontjai alapján új Esélyegyenlőségi Programot készítettünk. Az esélyegyenlőségi program elkészítésében esélyegyenlőségi szakértő működőtt közre. A szakértő az esélyegyenlőségi program szakmai tartalmával kapcsolatban szakvéleményt készít A program tartalma A módszertani segédlet alapján a program két részből tevődik össze: helyzetelemzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, ezek alapján milyen problémák jelentkeznek, intézkedési terv, melynek célja olyan beavatkozások készítése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújta nak. Az Esélyegyenlőségi Program kiemeit figyelmet fordít: az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza önkorrnányzatunk felad ate látásához kapcsolódóan a különböző területek esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltétel rendszer áttekintését. A módszertani útmutató szempontjait alkalmaztuk, amely kijelöli a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, de lehetőséget biztosít arra is, hogya helyi sajátosságokra reagálva - az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve bővíthessük. E kör

6 6 meghatározásakor figyelembe vettük, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város egyik legfőbb törekvése a városlakók szociális biztonságának megteremtése A program kiemeit hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportjai A programnak a város területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia. Az Ebktv. 8. alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül többek között az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbség hez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, életkora, vagyoni helyzete stb. miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A város demográfiai, társadalmi és gazdasági mutatóit elemezve hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportnak tekinthetők a nők a romák a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek a tartós munkanélküliséggel érintett, elszegényedő családok és az azokban élő gyermekek az idősek a tanyai településeken élők a hajléktalanok A program időbeli hatálya A jogszabályi előírások alapján az Esélyegyenlőségi Program őtévi időtartamra vonatkozik, július 01-től június 30-ig. A programban meghatározott célkitűzések, feladato k idősarányos teljesítését illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges változását kétévente át kell tekinteni, és a programot felül kell vizsgálni Az Esélyegyenlőségi program és egyéb programok összhangja Az Esélyegyenlőségi Program készítése során a korábban készült stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat tekintettük át, és gondoskodtunk a programok közötti ősszhang megteremtéséről. Tekintettel arra, hogya koncepciók, beszámolók jelentős mértékben tartalmazzák a jelenlegi programban tárgyalt célcsoportok bemutatását, helyzetük elemzését előfordul átfedés más programokban megjelenített adatokkal, elemzésekkel. 1. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és ntézkedési Terv Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója ( ) 3. ntegrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Terv dősügyi koncepció és felülvizsgálata Fogyatékosügyi program 2005.

7 7 6. Gyermekvédelmi beszámoló NYTŰT szolgáltatástervezési koncepció Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésének jogszabályi háttere évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXXV. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi LXXX. törvény a közoktatásról évi XXX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXV. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról /2004. (X. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól /2010. (V. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről /2010. (V. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól 11. Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában.. Helyzetelemzés Nyíregyháza Magyarország északkeleti részén elterülő, a legkeletibb fekvésű megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, közel 120 ezer fős település. A megyeszékhely a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik, és amegye gazdaságának központja. Közigazgatási területe 275 km 2, lakónépessége január 1-jén fő. A település szerkezetét tekintve egyik oldalon láthatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok; másik oldalon a kertvárosi és csatolt telepi.hésrészek, amelyek a várost környező zöldövezetben találhatók. Nyíregyháza sajátos települési formája a város területéhez tartozó 58 bokortanya, amely a lakosság 10 %-át tömörítik Demográfiai adatok A népesség összetételében lezajló demográfiai változások a megyei és a városi statisztikai adatokat elemzve szembetűnők. Az idős korosztály népességarány növekedése a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot.

8 8 1. számú ábra: Az. idős korosztály (60+) arányának alakulása 1980 és 2010 között 25 ; 20 19,47 1ts,4f Megye(%). Város(%) il 5 o Forrás: KSH adatok A statisztikai adatok alapján január 1-jén a népesség 19,47 %-a időskorú (60 év feletti). A nemek közötti arányszámokat vizsgálva megállapítható, hogya nők aránya az életkor előrehaladásával nő. Míg a O-29 éves korosztályt vizsgálva a nőiférfi arányszám 50,3 % (férfi) - 49,7 % (nő), addig éves korosztályban ez 47,6 % - 52,4 %. A 60 éven felüliek esetében az arányegyértelműen a nők többségét reprezentálja, 38,8 % a férfiak és 61,2 % a nők aránya. A város egyes körzeteiben az idősek aránya eltérő. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy melyek azok a területek, ahol a támogató rendszereknek koncentrálniuk kell a szolgáltatásokat. 2. számú ábra: Az. idősek aránya a város egyes körzeteiben Hímes 1 Józsaváros ( Belváros Oros Borbánya [J Huszártelep o Forrás: Háztartáspanel kutatás 2010.

9 Munkaerő-piaci jellemzők A munkanélküliségre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogya gazdasági változások a város lakóit is jelentősen sújtják. A munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a relatív mutató januárban 9,37 %, amely az előző év ugyanazon időszakához viszonyítottan 0,89 százalékponttal magasabb. A nyári időszakban kedvezőbb a mutató alakulása, vélhetően a szezonális munkáknak köszönhetően (2010. június 7,59 %). A bérpótló juttatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők folyamatosan növekszik. száma 3. számú ábra: A rendelkezésre állási támogatásban 2 és rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Nyíregyházán Rendelkezésre állási támogatásban. i részesülők száma(fő) i.. Rendszeres szociá lis segélyben részesülők : száma(fő) nfrastruktúra Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal A statisztikai adatok szerint Nyíregyházán lakás található (2009.január), amiből közel panelépítésű. A lakásállomány 99 %-a közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba lakás van bekötve (81.76 %-os lefedettség). A lakások átlagos alapterülete 92 m 2 ; a száz lakásra jutó lakosok száma 234, ami a megye városainak tekintetében a legalacsonyabb érték. A városban 1939 db önkormányzati bérlakás található. A nyilvántartott álláskeresók a munkavállalású korú népesség százalékában január l-tól bérpótló juttatás

10 10 4. számú ábra: A bérlakások területi elhelyezkedése Belső lakóterület, Nagykörút által határolt terület db 465 Érkerti lakótelep 177 Örökösföldi lakótelep 300 i Jósaváros, Stadion környéke 542 Huszár lakótelep Keleti lakótelep Egyéb: Sóstó-Sóstóhegy, Malomkert, Butyka, Oros, Bokortanyák, Borbánya, Kistelekiszőlő Forrás: Nyírvv J A lakótelepi lakások építése 1960-tól 1990-ig tartott, a Huszár lakótelepi lakások 1954-ben kerültek kialakításra, a szórvány lakások évesek, a Pacsirta u szám alatti lakások évben, a Lobogó u szám alatti bérlakások 2002 ben, a Viola u. 2. szám alatt 20Q4-ben, a Tompa M. u. 16. szám alatti lakások 2006 ban kerültek átadásra. 5. számú ábra: Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán a szobák száma alapján szobák száma db i! 1 szobás 967 i 1,5 szobás 219 i 2,5 szobás 108 i 3 szobás 51 i i,,.. 13 szobatol tobb 28 Forrás: NYRW Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft A bérlakások nagy része közepes állagú. A két szegregátumban (Keleti lakótelep és a Huszártelep), valamint a külterületi szórvány lakások felújításra, komfortosításra szorulnak. 6. számú ábra: Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán komfortfokozat szerint Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán komfortfokozat szerint! db Összkomfortos 1275 i

11 11 Komfortos 293 i Félkomfortos 168 Komfort nélküli 203! Összesen: 1939 Forrás: NvlRW Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft A város területén önkormányzati és állami fenntartású közutak is vannak, melyeknek együttes hossza 440 km, amiből 337 km szilárd burkolatú, azaz 76.6 %-uk rendelkezik szilárd burkolattal. Egy legális szemétlerakó került kialakításra a város területén (Oroson), az illegális szemétlerakókra vonatkozóan csak becsült adatokkal rendelkezünk: az Emisszió Egyesület felmérése alapján 160 és 180 között van a számuk. A tömegközlekedés a Szabolcs Volán Zrt. által biztosított, mely szervezet 28 helyi és 6 külterületi járatot üzemeltet. Ezen kívül külön szerződés alapján is biztosít járatokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata évben szerződést kötött a Szabolcs Volán Zrt.-vel rugalmas tömegközlekedés szolgáltatás biztosítására. Ezen szolgáltatás keretében az arra jogosultak munkanapokon 8 és 16 óra között vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatásra az a személy jogosult, aki: - fogyatékossági támogatásban, - magasabb összegű családi pótlékban, - vakok személyi járadékában, - saját jogú nyugellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy - várandós anya terhessége megállapításától a szülés várható időpontjától számított 1 évig vagy a gyermek egy éves koráig Szegregátumok Az ntegrált Városfejlesztési Stratégia (2008) szerint Nyíregyháza területén két, 100 feletti lakosságszámmal rendelkező, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, valamint egy olyan - nem egybefüggő - terület, amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált (Huszár lakótelep és Keleti lakótelep) és szegregálódó (Ókistelekiszőlő) területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. A problémák hátterében több tényező áll, egyik az alacsony iskolai végzettség és az underclass szubkultúra által meghatározott munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A jövedelemhiány több problémát is okozhat (depresszió, önpusztító magatartásformák, agresszió,

12 12 bűnözés}, közülük talán legkomolyabb a gyerekszegénység és ezáltal a szegénység újratermelődése Huszár lakótelep A lakótelep a belvárostól nem messze, vasúttal, ipari épületegyüttesekkel, mezőgazdasági területekkel elzárva 2,2 km 2 -en terül el. A telepen 302 lakás található, amelyek alapterülete 36 és 42 négyzetméter, ezek a lakások 1945 előtt épültek. A lakóházak zömmel korábbi katonai istállókból átalakított földszintes sorházak, ahol egy lakás rendszerint egy szobából áll. Emellett néhány emeletes épület is megtalálható nagyobb lakásokkal. Jellemzően önkormányzati bérlakásokként, szükséglakásokként funkcionálnak. A telep infrastrukturális fejlettsége jónak mondható: kiépített vezetékes ívó víz, gáz, villany és csatornahálózat van, ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem hozzáférhetőek egyes szolgáltatások. A lakásokban helyiségenként egyedileg fűtik a szobákat A telep kb. 70%-a rendelkezik szilárd útburkolattal. A telepen közel 2000 lakos él. Az itt élők demográfiai jellemzői lényegesen eltérnek a város átlagától: a városrész korstruktúrája rendkívül fiatalos a gyermekkorúak magas, az időskorúak alacsony aránya miatt Említést érdemel, hogy nemcsak az idős - 65 éves és idősebb korúak -, hanem már a évesek népességen belüli aránya is jóval alatta marad az átlagosnak, az alacsonyabb átlagéletkor következtében. 7. számú ábra: Nyíregyháza lakosságának kormegoszlása 19% 15% i 1 o - 14, Forrás: KSH számú ábra: A Huszár lakótelepen élők kormegoszlása 10% 5% 48%! 0-14, i,_ ! [J 40-60, 061

13 13 (Forrás: Nylregyháza PM.Hivatal- Népességnyilvántart6 csoport) A munkaképes korú népességet az alacsony foglalkoztatási arány (29%), illetve a magas munkanélküliség jellemzi. Aktív korúak 57% gazdaságilag inaktív (rokkantnyugdíjas, gyermekgondozási támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, valamint egyéb eltartott). A telepen élők megélhetési stratégiájára jellemző, hogya segélyek, támogatások mellett általánosan jelen van az alkalmi munka, illetve a fekete gazdaságban történő foglalkoztatás. Az élethelyzetükhöz igazodó sajátos kultúrájukból, alacsony iskolai végzettségükből, beszűkült kapcsolati rendszerükből adódóan foglalkoztatásuk általában problémás. A telep mindennapi életének része a különböző súlyú bűncselekmények elkövetése. Bár ebben az esetben statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a családgondozói munka során gyakran találkoznak a kamatos pénz, a prostitúció, a kisebb-nagyobb betörések, lopások, csempészések, testi sértések problémájával Keleti lakótelep A Keleti lakótelep néven ismert szegregátum az Orosi út jobb oldalán található. A korábban a település peremén elhelyezkedő utcáin változó mértékben -1-3 km-reltovábbnőtt a város, ami miatt vállalkozásokkal, gazdasági funkciójú telephelyekkel, lakóparkokkal körülvett "zárványtelep" alakult ki, amely néhány utcára koncentrálódik. Ezek a Tüzér, Gerliczky, Károlyi, Csáki, Tarcsay utcák, amelyek közül csak a Tüzér utca szilárd burkolatú. A telep 133 önkormányzati tulajdom:i, komfort nélküli lakást foglal magában, amelyeket téglából és panelből épített egyszintes, döntően 4 lakrészes házakban alakították ki. A telepen a közműszolgáltatások közül a vezetékes ivóvíz és elektromos áram elérhető, azonban a lakások jelentős hányada nem, vagy nem hivatalosan használja ezeket a szolgáltatásokat. Az önkormányzat a Keleti lakótelep szegregátum hosszú távú, fokozatos felszámolását és az ott élők integrált lakókörnyezetbe helyezését tűzte ki célul. Az egyszintes épületekben található komfort nélküli lakások jelentik a városban a legrosszabb lakókörnyezetet, az épületek gazdaságosan nem újíthatók fel. A telep felszámolása csak egy gondosan előkészített és fokozatosan megvalósuló folyamat során történhet. A telepről integrált környezetbe történő elköltözést kell segíteni, gondosan ügyelve arra, hogy az elköltözés semmiképpen se az egyik szegregátumból egy másik szegregátumba irányuljon ben a lakótelepről összesen 4 család költözött el, s kapott a város más területén összkomfortos lakást.

14 Ókistelekiszőlő A Kistelekiszőlő városrészben sem a 2007-ben elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, sem a évi népszámlálásának adatai alapján nem azonosítható szegregált terület. A jellemzően kertvárosi jellegű, családi házas beépítésű, "alvó" funkciójú városrészben sok újépítésű ház található, a roma származásúak aránya nem kiugróan magas a lakosság körében. A népszámlálási adatok és a szociális szolgáltatók, családsegítők információi alapján azonban Ókistelekiszőlő területén található néhány utca (Kisdiófa, Százados, Folyóka, Szeder, Korong és Palánta utcák), amelyek városperemhez közelebbi részein néhány, elsősorban roma lakosság által lakott, magántulajdonú, "szocpolos" ház található. Azonban nem alakult ki egybefüggő, telepszerű környezet, jelenleg utcánként néhány leromlott állapotú ház található, amelyet hátrányos helyzetű családok laknak. Az VS-ben foglaltak szerint fennáll a veszélye a környezet leromlásának, amelynek felgyorsulása a környező ingatlanok értékvesztése mellett népességcserélődési folyamatot indíthat el. A negatív folyamatoknak tudatos szociális munkával és közösségfejlesztéssel elejét lehet venni, ezért Ókistelekiszőlő esetében közösségfejlesztési programot célszerű indítani és működtetni.. Közszolgáltatások Szociális ellátórendszer A települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXX. törvény (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. A feladatok ellátásához szükséges szakmai (személyi, tárgyi) minimumfeltételeket végrehajtási rendeletek tartalmazzák. A szabályozási környezet és a helyi szociálpolitikai irányelvek szerint az alábbi szolgáltatási struktúra alakult ki figyelembe véve az ágazati jogszabályok előírásait Nyíregyháza városban. Az alapszolgáltatások biztosításában jelentős szerepet vállal a Szociális Gondozási Központ, amely étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását biztosítja. A szociális szolgáltatások rendszerén túl az igények alapján otthonápolási szolgálatot, otthoni hospice ellátást (mindkettó OEP finanszírozott) és gyógyászati segéd eszközkölcsönzőt működtet. Az idősek bentlakásos elhelyezését az önkormányzat a Sóstói Szivárvány dősek Otthona és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei gazgatóság szervezeti keretében működő Családias Elhelyezést Nyújtó dősek Otthonában biztosítja, összesen 325 férőhelyen. Mindkét integrált intézmény az idősek bentlakásos

15 15 elhelyezésén túl egyéb szolgáltatásokat is biztosít. A Sóstói Szivárvány dősek Otthona nappali elhelyezést biztosít idősek és demens betegek részére, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek részére bentlakásos elhelyezést nyújt. Ezenkívül a hospice ellátást elsőként szervezte meg az intézményben. Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei gazgatóság az idősotlhoni ellátáson túl az egészségügyi alapellátás szervezéséért és az önkormányzati fenntartású bölcsődék működtetéséért felelős. A Mentálhigiénés Központ a mentális betegségekkel élők, családjaik szociális, életviteli, lelki, egészségi, illetve (re)habilitációs, (re)integrációs társadalmi beilleszkedési nehézségei kezelését, sikeres megküzdésének támogatását, elősegítését biztosítja. Az intézmény közösségi alapellátást biztosít, amelynek során a pszichiátriai betegeket a családi környezetükben való minél sikeresebb életvitelükben segítik a gyógykezelési ismeretek közvetítésével, folyamatkövetéssel, valamint a természetes életközösség konfliktusaival való küzdési képességeknek a javításával. A fogyatékkal élő személyek részére támogató szolgáltatást, nappali ellátást és lakóotlhoni ellátást biztosít, és szociális foglalkoztatást végez. A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el 3 központ munkája révén. A Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot működtet. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában ellátási szerződés alapján több nem állami és egyházi fenntartó vesz részt. 9.számú ábra: Ellátási szerződés keretében nyújtott szolgáltatások Ellátási szerződés alapján személyes Feladat megnevezése gondoskodást nyújtó intézmények Magyarországi Evangélikus Egyház - Családok Átmeneti Otthona (36 Oltalom Szeretetszolgálat férőhely) - Hajléktalanok Otthona (50 férőhely) - Nappali ellátás szenvedélybetegek részére (30 férőhely) - Nappali melegedő (100 férőhely) - f':jépkonyha (100 férőhely) - Elieli menedékhely (100 férőhely) - Hajléktalanok Átmeneti Szállása (18 férőhely) Human - Net Szabolcs - Szatmár - Bereg i - falugondnoki és tanyagondnoki Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési szolgáltatás Alapítvány - adósság kezelési szolgáltatás - családseg!tés Szocio East Egyesület Szociális SZOlgáltatói - családsegítés és Módszertani Központ - adósság kezelési szolgáltatás Nyíregyháza Kertvárosi Agostai Hitvallású - l:iázi Segítségnyújtó Szolgálat. Evangélikus Egyház - Etkeztetés Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs - dősek Klubja Szeretetintézmény - Tanyagondnoki Szolgálat - Családsegítő Szolgálat! Szent Kamill E etet az Etetnek Közhasznú - nappali ellátás fogyatékos személyek. Alapítvány részére - fogyatékos személyek rehabilitációs

16 16 Kék Nefelejcs Alapítvány Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona Periféria Egyesület i Talentum Európai Fejlődésért Közhasznú Alapítvány Kiemelkedően Hétszínvirág' 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. Magyar Vöröskereszt Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Szervezete EFOESZ Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Egyesülete Nefelejcs Fogyatékos Személyek Nappali Ellátást Nyújtó ntézménye Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Önkormányzat!! célú lakóotthona - támogató szolgáltatás - szociális foglalkoztatás - szenvedélybetegek átmeneti otthona - utcai szociális munka - gyermekek napközbeni ellátása - - szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás - szenvedélybetegek közösségi ellátása - bölcsődei ellátás (50 férőhely) - Családi napközi (7 féröhely) - kiléptető ház - támogató szolgáltatás - fogyatékos személyek nappali ellátása - gyermekek átmeneti gondozása 0-6 éves korig - gyermekvédelmi szakellátás feladatai i Egészségügyi intézményrendszer A lakosság egészségi állapotának jellemzői Önkormányzatunk az egészségügyi törvény előírásainak megfelelve teljesíti ellátási kötelezettségét és biztosítja a város területén élők számára az egészségmegőrzés, a nő- és családvédelem, valamint az egészségügyi alapellátás és szakellátás intézményrendszerének tárgyi és személyi feltételeit. Az egészségügyi ellátásban 44 felnőtt háziorvos, és 27 házi gyermekorvos, 31 fogorvosi praxis biztosítja az alapellátást. Feladataik ellátását a háziorvosi körzetekben 51, a gyermekorvosi körzetekben pedig 27 körzeti ápolónő segíti. Az iskolaorvosi praxisok száma 30, melyek közül 26 iskolai körzetet gyermek háziorvosok látnak el. Nyíregyházán 38 fő területen dolgozó és 25 fő iskolai védőnő dolgozik. A területi ellátást végző védőnők körzetbeosztás szerint foglalkoznak a nővédelemmel, a várandós anyák gondozásával, a gyermekágyas időszakban a tanácsadással. Feladatuk még a O-6 éves korú gyermekek gondozása, az óvodások ellátása, oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, valamint családgondozás. Az ellátandó körzetek szociális összetétele között jelentős különbségek mutatkoznak. Területi védőn ők a házi gyermekorvossal együttműködve védőnői tanácsadóban dolgoznak év 2005 év 2010 év Területi védönöi

17 17 körzetek száma. Ujonnan, nyilvántartásba vett várandós anyák száma Ujszolöttek száma Gondozáson megjelentek száma Otthoni száma látogatások A táblázatból kitűnik, hogy az újszülöttek száma 2005-höz viszonyítva kevesebb, ami a védőnők számának csökkentését tenné szükségszerűvé, de emelkedik a hátrányos helyzetű gyermekek, illetve családok száma, ezért továbbra is szükséges a meglévő védőnői hálózat fenntartása. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat fenntartásában működik a Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., amely a nyíregyházi székhely mellett 8 telephelyet és 10 fióktelephelyet működtet. A Kórház 29 osztá lya és 258 járó-beteg szakellátást és gondozást végző szervezeti egységgel rendelkezik. Az osztályok 1949 ágyszámmal működnek. A kórház 2471 főt foglalkoztat, akik közül 343 fő orvos, 1070 fő pedig egészségügyi szakdolgozó. A város 50 km -es vonzáskörzetében található 4 kórház közül 3 sürgősségi ellátást (Nyíregyháza, Debrecen, Nagykálló) is biztosít. Ezek egyike Nyíregyházán működik, mely a vonzáskörzetbe tartozó 9 társult településen is biztosítja a központi orvosi ügyelet szolgáltatásait. 100 km -es körzeten belül 2 emlőszűrő állomás, 30 km -es körzeten belül pedig 7 méhnyak-szűrő szakrendelő található. Emlőszűrésen 4792 fő, méhnyak-szűrésen 393 fő vett részt ben.

18 18 Biztosított-e a településen a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós C!7r.nTl:l,TnC! Biztosított-e a településen az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? vonatkozó

19 19 A Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Adat típusa félév Osztályok száma 29 osztályon belül 53 önálló 28 osztályon belül 51 önálló szervezeti szervezeti egység kóddal egység kóddal rendelkező részleg rendelkező részleg műkődik. működik. i Szakrendelések 258 járóbetegellátást és 249 járóbetegellátást és gondozást száma gondozást végző szervezeti végző szervezeti egység egység Vonzáskörzet Szakmánként változó, bővebb vonzáskörzet teljes Sz-Sz-B megye: 569 E fő Ellátott fekvőbetegek száma i Ellátott eset, ebből eset, ebből fekvőbetegeknek járóbetegek fekvőbetegeknek adott konzilium v. diagnosztika száma i adott konzílium v. diagnosztika. Dolgozói létszám i összesen i Orvos létszám Egészségügyi 2149! 2218 szakdolgozói létszám Háttérszolgálati létszám Agyszám újszülött újszülött Közoktatás Nyíregyházán a közoktatási intézményrendszer átalakítása folyamatban van, annak érdekében, hogy hatékony és költségtakarékos rendszer alakuljon ki. Az elmúlt évtizedben folyamatosan változó közoktatási törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a kapcsolódó rendeletek következtében szükségessé vált a jelenlegi intézményhálózat működésére egységes elveket megállapítani, valamint a szükséges intézkedéseket megtenni. Az óvodai intézményhálózatot tekintve eddig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvoda látta el a feladatot. Az átalakítást követően a továbbiakban 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel fog működni az óvodai ellátás. Az óvodákat az általános iskolai körzetcsoportokhoz hasonlóan 4 szervezeti egységbe integrálták. Az általános iskolai körzetcsoportokat alapul véve, intézményi összevonások révén, a korábbinál nagyobb intézmények kerültek kialakításra. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból kerülnek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban nem csak a nyíregyházi diákok, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat.

20 20 V. Esélyegyenlőségi program célcsoportja.inak bemutatása, intézkedési terv Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. V.1 Nők esélyegyenlősége A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők - különösen, ha vezető pozíciót töltenek be - tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek egyenlőségének elemzését, vizsgálatát az is nehezíti, hogya nagy adatgyűjtő szervek - munkaügyi központok, KSH, stb. - sem kérik kellő részletességgel ezen adatokat. Azonban a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának a megoldása lehet, ha érzékenyen kezeljük ezt a fontos kérdést. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elő, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. Magyarország a nők foglalkoztatottságában rendkívül rosszul áll, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya hazánkban a legkisebb. Sokszor esély sincs arra, hogy a munkahelyre visszatérhessenek a nők/anyák, hiszen annyi idő alatt, amíg az édesanya otthon van gyermekével - ha még testvér is születik, csak nő ez az idő -, sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul. Előfordul, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vesznek részt annak reményében, hogya gyermekgondozási segély ("Gyes") lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra. Természetesen mindehhez szükséges, hogy gyermekeik számára biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája. Nyíregyházán a közszférában - közoktatás és felsőoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás - és a kereskedelemben lényeges magasabb a nők aránya - mintegy % -, mint a férfiaké. További adatgyűjtést, vizsgálatot és elemzést igényel, hogyaközszférában érvényesül-e a nemek közötti esélyegyenlőség. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozó 3583 fő munkavállaló közül 2716 fő a nők száma, ami az összlétszám 75,8%-át teszi ki. főállású

21 21 Közülük 1817-en (66,9%) felsőfokú, 592-en (21,8%) középfokú és 297-en (11,3%) alapfokú képzettséggel rendelkezik. Ugyanezen intézményekben részfoglalkoztatásban dolgozó 97 munkavállaló közül 70 fő a nők száma. Végzettségüket tekintve 25 fő felsőfokú, 23 fő középfokú és 21 fő alapfokú (illetve egy félállású felsőfokú, és egy félállású középfokú) képzettséggel rendelkezik. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzat, mint munkáltató biztosítja a nők esélyegyenlőségét a munkavállalás terén, a női alkalmazottak nem jelennek meg hátrányos helyzetű társadalmi csoportként. A bűncselekmény áldozataivá váló nők túlnyomó többsége a év közötti korosztályból kerül ki. Az ellenük elkövetett bűncselekmények közül a vagyon elleniés az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények a legkiemelkedőbbek. A vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopással kapcsolatos sértetté válás az egyik legmagasabb mutatóval rendelkező, a 2009-es adatok szerint 304 eset, amit a betöréses lopás követ (161 esetben). Az élet ellenes bűncselekményeken belül súlyos testi sértés 36, könnyű testi sértés 30, zaklatás 36 esetben fordult elő, személy elleni erőszakkal elkövetett zaklatás 16 esetben fordult elő. A közbizalom elleni bűncselekményeken belül a visszaélés okirattal a leggyakrabban elkövetett bűncselekmény (99 eset), ami szoros összefüggést mutat a sérelmükre elkövetett lopások számával. Gazdasági bűncselekmények sértett jeként is magas számban kerülnek ki ebből a korcsoportból a nők. Legjellemzőbb a bankkártyával való visszaélés (30 esetben), ami ismét szoros kapcsolatot mutat az ellenük elkövetett lopások számával. (Gyakran előfordul, hogya sértett a bankkártyája mellet tárolja annak kódját.) A nemi erkölcs ellen elleni bűncselekmények viszonylag kevés számban kerülnek rendőrségi eljárás szakaszába. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az ilyen jellegű bűnelkövetéseknek magas a látenciája. A fenyegetettség, a szégyen érzete gátolhatja a sértetteket a feljelentés megtételében, A 60 éven felüli nők körében szignifikánsan magas a sérelmükre elkövetett lopás (101 eset), illetve a visszaélés okirattal (12 eset). A gyermek és fiatal korú nők esetében a sérelmükre elkövetett az élet, a testi épség és az egészség elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények a legjellemzőbbek. Viszonylag alacsony számú rendőrségi eljárás alá vont ügynek egyrészt a látencia, másrészt az észlelő- és jelzőrendszer működtetése lehet a magyarázata. A gyermekjóléti ellátórendszer keretében müködő családok átmeneti otthona többek között segíti a szociálisan hátrányos helyzetű várandós anyákat, a bántalmazott, családon belüli erőszak miatt menekült anyákat és gyermekeiket. A város területén az önkormányzati fenntartású családok átmeneti otthona (Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében) mellett egyházi fenntartású (Oltalom Szeretetszolgálat - 36 férőhely) és nem állami fenntartású (Magyar Vöröskereszt Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Szervezete) intézmények működnek, A családon belüli erőszak áldozataivá vált nők és gyermekeik biztonságos elhelyezését szolgálja a Magyar Vöröskereszt Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Szervezete által fenntartott "Félutas" Kiléptető Ház, mely titkosított címmel

22 22 rendelkezik, annak érdekében, hogya bántalmazott nők és gyermekeik biztonságos körülmények között készüljenek fel az önálló életvitel re. V.2. Nők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések Célkitűzés Adatgyűjtések, elemzések, értékelések készítése Javasolt beavatkozás Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése nemekre, a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A nők munkaerőpiacon való A bölcsődei férőhelyek biztosítása, esélyegyenlőségének elősegítése annak érdekében, hogya kisgyermekes nők nagyobb eséllyel tudjanak munkát vállalni, illetve a munkájukhoz visszatérni. Alternatív megoldások erősítése (pl. családi napközi) Az egészségügyi szűréseken a résztvevők számának emelése A szűréseken (méhnyak rák, emlő - szűrés) történő részvétel népszerűsítése, szóró anyagok Bántalmazott anyák, nők elhelyezése Családok átmeneti otthona működtetése, krízis központok, félutas-házak A nők ellen elkövetett bűncselekmények számának csökkentése működtetése, kialakítása Közbiztonság növelése, szociális, egészségügyi, védőnői ellátórendszer erre irányuló prevenciós tevékenysége. V.3. Romák esélyegyenlősége A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie. hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. Az országban mintegy 800 ezres - egymilliós roma népesség él, a Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének és a Cigány Szakértői Kerekasztal becslése szerint a megyében a roma népesség aránya 12-13%, a városunkban kb.: 5-6 %. A roma népesség négyötöd e él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregáit, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeík évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni - az őket körűlölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül- pontosan mégsem

23 23 lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója a kilátástalan élethelyzet. A munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak. A roma lakosság 50 %-a munkanélküli, állandó állása csak 6%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 13 %-a GYES-en lévő. A városban élő roma lakosság nagy többsége a Huszár és a Keleti lakótelepen él. A telepek rövid bemutatása a pontban található. A Huszár -telepen élők életminőségének és életkörülményeinek fejlesztése pályázati úton történik a tervek szerint. Benyújtásra került az ÉAOP B pályázat, amelynek fő célkitűzése a lakáskörülmények, közösségi terek felújítása, a lakó közösség részére közösségfejlesztö programok szervezése, biztosítása. V.4. A roma lakosság esélyegyenlőségének intézkedések biztosításához kapcsolódó :1 Célkitűzés Javasolt beavatkozás ; Elemzések, értékelések készítése Elemzések, értékelések készítése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. Roma lakosság lakáskörülményeinek A H uszár telepen és a Keleti lakótelepen javítása. élő roma lakosság nagy része önkormányzati bérlakásban lakik. Az VS-ben meghatározott módon a lakáskörülmények javítása. Közép- felsőfokú oktatásban való Az oktatásban részt vevő szakemberek, részvételük elősegítése. pedagógusok motivációs eszközeinek fejlesztése. Aktív korú roma lakosság munkaerő- Munkahelyek, munkalehetőségek piaci esélyeinek növelése. teremtése a közfoglalkoztatásban és a piaci szektorban. V.5. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége A társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet ránézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. {Az Országgyűlés 10/2006. (. 16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról) Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer före tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül

24 24 alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80-85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: - a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% - a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. - hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. - az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A fogyatékos emberek és családjaik (szűkebben és tágabban értelmezve is) az egyik legsérülékenyebb csoport társadalmunkban. Számukra, velük együtt közösen kell megteremteni a lehetőséget arra, hogya társadalom aktív tagjaivá váljanak. Célunk elérésének egyik akadálya lehet a társadalom által tanúsított intolerancia, negatív diszkrimináció, ezért fontos feladat a szemlélet formálása, az elfogadás erősítése. További kiemeit prioritásként fogalmazhat j uk meg azon szolgáltatások, intézményrendszerek fejlesztését, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik az érintettek életrninőségének javítását, példaként említve: oktatás, szociális szolgáltatások, egészségügy. A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosság u k mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Nyíregyházán a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban a év közötti korcsoportban 415 fő, az 55 év felettiek között 950 fő részesül (összesen: fő). A 18 éven alattiakról nem áll rendelkezésünkre adat, tekintettel arra, hogy ők nem jogosultak fogyatékossági támogatásra. E korcsoport a magasabb összegű családi pótlék igénybevételére jogosult. Magasabb összegű családi pótlékban, saját jogon 333 fő részesül, akik közül 154 fő nő, és 179 fő férfi. Azonban a nyilvántartások nem tartalmazzák differenciáltan az igénybevétel eseteit. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladásával, betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az országos adatok mutatják, hogya 75 év feletti lakosság döntő hányada valamilyen értelemben fizikailag korlátozott képességű (csökkent látású, nagyothall, mozgásszervi panaszai vannak) és legalább 1/3 -uk fogyatékosnak tekinthető. Körükben legalább 5 %-ra becsülhető az értelmi fogyatékosság, elsősorban a demencia, az időskori szellemi leépülés következményeképpen. A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel élt közös háztartásban, 23 %-uk lakott másodmagával (nem fogyatékos személlyel); 49 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 12 %-uk intézetben kapott elhelyezést. Nyíregyháza városa viszonylag jól kiépült intézményrendszer keretében támogatja a fogyatékkal élőket. Ezek egyrészt alapszolgáltatások, másrészt szakosított ellátások.

25 25 A szolgáltatás megnevezése Fenntartó A szolgáltató/intézmény megnevezése Támogató szolgáltatás Nyíregyh~za Megyei Jogú Város Önkormányzata Mentálhigiénés Központ ("Esély''Támogató Szolgálat) FO SZ Szabo/cs-Szatmár FO SZ Szabo/cs-$zatmár Bereg Megyeí Egyesülete Bereg Megyei Egyesülete. Támogató Szolgálat Mozgáskorlátozottak Szabolcs Szatmár-Bereg Megye; Egyesülete Keleti Szivárvány Alapítvány Fehér Bot Alapítvány Filadelfia Evangélikus Egyházközség Nyíregyháza-Református Egyházközség Szent Kamill fetet az letnek Közhasznú Alapítvány Fogyatékosok Fóruma "Együtt az Uton" Közhasznú Egyesület Támogató Kéz Kiemelten Közhasznú Alapítvány Keleti Szivárvány Alapítvány Támogató Szolgálata Szabolcsi Támogató Szolgálat i Filadelfia Támogató Szolgálat Jókai Támogató Szolgálat Szent Kamíll Támogató Szolgálat Fogyatékosok Fóruma Támogató Szolgálat Támogató Szolgálat Nyírségi Támogató Szolgálat Nappali ellátás Nyíregyháza Megyei Jogú Mentálhigiénés Központ (ENO Város Önkormányzata 35 férőhely) Rókahegyi Agapé Alapítvány Szent Rita Pszicpiátriai Betegek és Fogyatékkal Elők Nappali. ntézménye (35 férőhely fogyatékosok számára) Együtt Veled Alapitvány Szent József Védőotthon (20 férőhely) Nyíregyháza - Kertvárosi rgalmas Samaritánus ENO (20 Református Egyházközség! férőhely) i i i i Lakóotthon Magyar Sclerosis Multiplex Nyíregyházi SM Centrum (27! Betegekért Alapítvány férőhely) Omnis Alapitvány Szent stván Ertelmi Fogyatékosok Nappali ntézménye (25 férőhely) Mozgáskorlátozottak Szabolcs Nefelejcs Fogyatékos Szatmár-Bereg Megyei Személyek Nappali Egyesülete ntézménye(40 férőhely) Szent Kamíll E/etet az Eletnek Közhasznú Alapítvány Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Patrónus Egyesület Magyarországi Református i Szent Kamill Rehabilitációs Központ Értelmileg Akadályozottak Nappali Otthona (25 féföhely) Mentálhigiénés Központ (Kék Szirom Lakóotthon 10 férőhely) Patrónus Egyesület Lakóotthona (8 férőhely) Magdaléneum Fogyatékos Személyek ápoló-gondozó célú