Klaszterfejlesztési stratégia

Átírás

1 Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter Jelentés tervezet Xellum Kft. Ez a dokumentum 74 oldalt tartalmaz április 28. i

2 Tartalom 1. A MUNKA HÁTTERE A MUNKA CÉLJA ÉS TARTALMA ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A PROJEKT EREDMÉNYEI A KLASZTER ÁLTALÁNOS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Klaszterek fogalma és felépítése Klaszterek siker-, és kudarctényezői Klaszterek a turizmusban NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Elsődleges versenytársak Másodlagos versenytársak HAZAI VERSENYHELYZET Pannon Termálklaszter Dél-Alföldi Termálklaszter Észak-Alföldi Termálklaszter Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter Észak-Magyarországi Egészségturisztikai Klaszter Hazai és nemzetközi versenyhelyzet összefoglalása A BMEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI TERMÉKEINEK ÉRTÉKELÉSE Békés megye általános imázsa Békés megye kínálata az egyes egészségturisztikai szegmensek körében STRATÉGIAI CÉLOK BMEK pozícionálása Stratégiai célok A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEI Rövid-távú fejlesztési cél elérése (1 év) Szervezeti forma Szervezet és tagok jogai és kötelezettségei Klaszterhez való tartozás előnyei Kommunikáció Közép-távú fejlesztési cél elérése (2-3 év) Hosszú-távú fejlesztési cél elérése BMEK GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGA IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK A kínálati kérdőívvel megkeresett szolgáltatók, intézmények A különböző szegmensekre számára specifikált kérdőívek ii

3 1. A munka háttere A Xellum Kft szeptember 16-a óta szakmai tanácsadója a Thermál Consulting Kft.- nek mint a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter menedzsment szervezetének, illetve a klaszter folyamatosan bővülő tagságának. 1.1 A munka célja és tartalma Ez a szakmai kapcsolat több elemből áll, amelyek egyikének részleges teljesítése a jelen munka is, amely az Egészségturisztikai klaszter létrehozása Békés megyében elnevezésű pályázati projekt Klaszter stratégiai tervének elkészítése alapján készült. A megbízás az alábbi elvárásokat fogalmazta meg: Ide tartozik az egész klaszter jövőképének kialakítása. Az egyes egészségturisztikában érdekelt szervezetek érdekein felül egy egységes képet kell kialakítani a jelen együttműködésről. Az egészségturisztikai klaszter stratégiai tervében be kell mutatni a klaszter jövőbeli szervezeti felépítését, a tagok szerepét, kötelességét és jogait. A szakmai működésének egy vázlatát kell felvázolni, illetve a fenntarthatóságra vonatkozó pontos képet kell kialakítani. A lényeg az, hogy az együttműködésnek egy komplex megjelenést és szervezeti és működési leírást kell biztosítani a stratégia terv segítségével. A klaszter stratégia Békés megyére egészére vonatkozik, meghatározva a klaszter pozícióját és ennek eléréséhez szükséges stratégiai és operatív szintű fejlesztési szükségleteket. Kiindulási pontunk tehát a teljes megye és nemcsak a klasztert tagjainak egészségturisztikai kínálata. Ugyanakkor a klaszter határai jelen pillanatban és a klaszterek jellemzőinél fogva alapvetően képlékenyek. Előfordulhat ugyanis, hogy a bemutatott és vágyott pozíció eléréséhez szükséges, megyében megtalálható kulcsszereplők nem mutatnak majd hajlandóságot a csatlakozásra, viszont hiánypótló szereplők jelentkeznek a megyén vagy éppen az ország határon túlról. Jelen fázisban termékszinten tudunk konkrét ajánlásokat megfogalmazni arra vonatkozólag, hogy milyen szolgáltatói kínálati mixre van szükség, és hogy milyen konkrét szereplők bevonása szükséges. Ugyanakkor a bevonandó szereplőkön múlik az, hogy csatlakoznak-e, és a klaszter jelenlegi tagságának és menedzsmentjének stratégiai döntése az, hogy megyén vagy az ország határon kívüli szereplőket befogadja-e. A Xellum felhívja a figyelmet arra, hogy a stratégia a klaszterre vonatkozik annak meghatározásával, hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat és milyen tagsági háló és viszony alapján lenne szükséges ahhoz kialakítani, hogy a hosszú távú fenntarthatóság biztosítható legyen. 1.2 Alkalmazott módszertan A klaszter stratégiájának meghatározásához elsődleges és másodlagos információkat egyaránt gyűjtöttünk annak érdekében, hogy felmérjük a megye adottságait, versenyhelyzetét, a jelenlegi klasztertagok és a bővítés tekintetében fontos szereplők 3

4 stratégiai szemléletmódját. Mindezért a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra: 1) Szekunder kutatás és tartalomelemzés: Az egészségturizmus és kapcsolódó (komplementer) területeinek legújabb trendjei alapján áttekintettük a megye desztinációinak kínálatát, mind termék, mind pedig szolgáltatói dimenzióban. Az áttekintéshez elemeztük a desztinációk és a szolgáltatók weboldalait és promóciós anyagait. Fontos kiemelnünk, hogy nem csupán a BMEK jelen klasztertagjaira terjedt ki elemzésünk, hanem a megyét egységében kezeltük, a termék szintű összhang, és a jövőbeli fejlesztési lehetőségek végett (illetve azért, mert a kínálati/piaci elemzés munka meghatározásában az egész megye szerepelt). A hazai és a nemzetközi versenytársak azonosításra kerültek, bemutatva a legjellemzőbb kínálati szegmenseiket. A tartalomelemzésből és értékelésből származó eredményeket összefoglaltuk, és kikristályosítottuk a megye legfontosabb egészségturisztikai termékvonalait, csomópontjait, és komplementer jellegű erőforrásait. 2) Kérdőíves kutatás: Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk Békés megye turizmusának szereplőiről, és a támogató szervezetekről, kérdőíves kutatást végeztünk. A kérdőív a szereplők pontos kínálatát, célcsoportját, jövőre vonatkozó marketing és fejlesztési terveit hivatott azonosítani, a versenyhelyzetre és az abban előnyt jelentő egyediségre vonatkozó kérdésekkel. Hangsúlyt helyeztünk továbbá arra, hogy megtudjuk az egyes érintettek klaszterhez való csatlakozásának motivációit és a klaszterben való szerepvállalás lehetséges irányait. A kérdőívek -ben kerültek kiküldésre (03.10-én), amelyet emlékeztető levél követett (03.18-án), illetve telefonon személyesen is ráerősítettünk a kérésre a következő szereplők megkeresésével: a. Hotelek (16) b. Fürdők (6) c. Utazási irodák (8) d. Klinikai szolgáltatók (10) e. Vonzerők (természeti vonzerők, aktív turisztikai szolgáltatók 35) f. Támogató szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek 12) 4

5 2. A projekt eredményei 2.1. A klaszter általános fogalma és jellemzői Napjaink világgazdasági térképét sajátos központok, klaszterek uralják, amelyekre az a jellemző, hogy kiemelkedő sikereket érnek el egy adott gazdasági területen (Porter, M.E. (1998, 1999)). A gazdasági csomópontokat specializáció jellemzi: adott iparágban működő, nemzetközi kereskedelemben is sikeres vállalkozásoknak adnak otthont. A klaszterek napjaink egyik legversenyképesebb szervezeti formációi, amelyek a helyi erőforrások hatékony kihasználása miatt képesek egyedülálló teljesítményre Klaszterek fogalma és felépítése A fentiekben bevezetett térbeli, gazdasági csomópontokat nevezzük klaszternek, melyek alatt olyan egymással kapcsolatban álló, bizonyos működési területen elhelyezkedő vállalatok és intézmények földrajzi tömörülését értjük, amelyekben jelen van a verseny szempontjából fontos iparágak széles skálája (Porter, M. (1999)). Maga a koncepció olyan vállalatok és iparágak közötti kapcsolódásokon alapszik, melyek során a tagok versenyző vagy kiegészítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, és megosztják egymással a termelékenység szempontjából fontos technológiát, képességeket, információkat, marketing-feladatokat és vevői igényekről szóló tapasztalatokat, továbbá a helyi közintézményekkel való kapcsolattartás során kihasználják és fejlesztik a közösen használt helyi infrastruktúrát és erőforrásokat. Fontos kiemelnünk, hogy a klaszterek egyik lényegi eleme az, hogy a klaszter egyes tagjai bár versenyeznek egymással, ugyanakkor fejlett üzleti kultúrával rendelkezvén, a versenytársak képesek differenciálni a szolgáltatásaikat, folyamatosan megújulnak, és közben közösen fejlesztik az alapvetően szükséges erőforrásokat. A klaszter fontos jellemzője az, hogy helyi szinten rendelkezésre állnak azok a beszállítók/szolgáltatók (turizmus esetében pl. élelmiszeripari, mezőgazdasági, bútoripari vállalkozások), amelyektől való beszerzés a minimális szállítási költségek miatt alacsony és egyben a helyi termékek által egyediség is építhető (különösen igaz ez a turizmusban). Továbbá megtalálhatóak azok a kiegészítő termékek és szolgáltatások, amelyek által széleskörű, színes kínálat jöhet létre, amit pedig kiemelten fontos tényező ez a turizmusban. Mindemellett a klaszter magját adó legfontosabb iparág szereplői versenyző együttműködést folytatnak és bevonják, mozgósítják azokat a támogató intézményeket, amelyek a közös erőforrások (pl. turizmusban vonzerő-, úthálózat-) fejlesztésben vállalhatnak szerepet, vagy éppen közösen indított alapkutatásokat, munkaerő-képzést végzik. 1 Jelen alfejezet forrása: Sziva Ivett: Turisztikai desztinációk versenyképességének értelmezése és elemzése, Tézistervezet, BCE,

6 A klaszter szereplői függetlenségüket megőrző szervezetek, melyek között megkülönböztethetőek magszereplők, kapcsolódó iparágak, támogató (nem üzleti) intézmények, melyeket részletesen az 1. ábra mutat be. 1. ábra: A klaszter szereplőinek általános modellje A klaszterek abban a tekintetben különböznek más együttműködési formációktól (pl. hálózat, stratégiai szövetség), hogy a közelség miatt kialakuló, vagy hagyományosan társadalmi alapokon nyugvó informális kapcsolatokra visszavezethetően szorosabb a kapcsolattartás a szereplők között, és ezért rugalmasabban és összehangoltan képesek reagálni a változásokra. Alapvető fontosságú tehát az ún. társadalmi ragasztóanyag, az informális kapcsolati hálók megléte, mivel a klaszterek kompetitív előnyeinek legtöbbje az információ-áramlásból származik, ezáltal fedezhetők fel az extra értéket teremtő cserék és tranzakciók, ezáltal alakul ki a szervezetek közötti együttműködési hajlandóság, és a fejlesztésre való törekvés erős motivációja (Porter (1998) 225.o.). A hangsúly tehát a klasztertagok közötti informális hálózaton van, amely a következő területeken hordoz előnyöket: 6 Vállalati és intézményi határok áteresztő-képességének növelése és a szoros együttműködések kialakulása; Bizalom és az egymástól való függőség érzésének kialakulása, mely rugalmassá, olajozottá teszi az interakciókat és ösztönzi az innovációt Mindezt azon megállapítás foglalja össze, miszerint a klaszter a helyi társadalomba beágyazva működik, és tartós gazdasági erőt képvisel. A klaszterek iparági és területi behatárolásuk szempontjából változatos képet mutatnak: a kiterjedt kapcsolatrendszerük miatt többnyire nem beszélhetünk egyetlen iparágról, ahogyan politikai vagy földrajzi határok által megjelölt területről sem. A klaszter határait a verseny szempontjából legfontosabb iparágak és intézmények közötti kapcsolatok

7 határozzák meg. Habár a klaszterek gyakran politikai határok által meghatározott területeken helyezkednek el, de kiterjedésük átívelhet régiós, vagy állami határokon is. (Porter (1998) 79.o.) Fontos kiemelnünk, hogy a kiinduló Porteri elmélet szerint a klaszterek alulról jövő kezdeményezések révén, a klaszter-tagok kezdeményezésére létrejött formációk. Számos nemzetközi és hazai irányításpolitikai kezdeményezés (azaz felülről jövő) hatására létrejött klaszterrel találkozhatunk. Ezen kezdeményezések sikere attól függ, hogy a külső hatás nyomására elinduló együttműködés szereplői valóban fejlett (vagy fejleszthető) üzleti kultúrával rendelkeznek, és képesek a közös vízió megalkotására és a megvalósításhoz szükséges bizalom és szoros kapcsolat kiépítésére. A BMEK ebből a szempontból a felülről érkező impulzus eredményeként megalakuló klaszterek közé tartozik, azaz rá is érvényes az ilyen típusú szervezősek hosszú távú működtethetőségének és fenntarthatóságának fentebb említett a kockázata Klaszterek siker-, és kudarctényezői A klaszterek sikertényezői, a klaszter-formáció által nyújtott versenyelőnyök elsődleges forrása az, hogy a szereplők az együttműködés, és a szoros (formális és informális) kapcsolattartás miatt költségeiket csökkenthetik, amíg a közös fejlesztések, a versenyhelyzet szolgáltatás differenciálásra késztető hatása és a megjelenő kiegészítő szolgáltatások miatt növelhetik bevételeiket. Összességében tehát a klaszterhez tartozó szereplők termelékenysége nő. A klaszter által (elvileg) nyújtott versenyelőnyök a következők: 7 Speciális erőforrások elérése: A klaszterek közös tudás-, munkaerő- és beszállítói, tehát helyben elérhető bázisra épülnek, a távolabbról történő beszerzéshez képest alacsonyabb költséggel. Mindez vonatkozik a szolgáltatás-, és a termelés helyi szinten történő kiszervezésére is. A beszerzés tranzakciós költségeire hatást gyakorol a fentiekben kifejtett informális hálózati rendszer, amely által a kapcsolatok rugalmasabbak lesznek. A klaszter előnyt tartogat abban az esetben is, ha távoli beszállítóktól történik a beszerzés, hiszen a tagok közös fellépése által jelentős kedvezmények érhetők el. A helyi közintézményekkel való szoros együttműködés miatt a klaszter közös igényének megfelelő fejlesztések pedig (munkaerő-képzés, K+F) méretgazdaságosa(bba)n valósíthatók meg. Információk és tudás elérhetősége: A tudás, a legjobb gyakorlatok megismerése és megosztása az egyik legfontosabb előnye a klaszteresedésnek. Az információcsere során az azonos területen, azonos erőforrásokkal gazdálkodó vállalkozások teljesítménye könnyen összehasonlíthatóvá válik. Mindez egyrészt az egymástól való tanulást segíti elő, másrészt a közösségben egyfajta nyomás alakulhat ki a tagok között a fejlesztések folyamatos felülmúlására. Az informális hálózatok megléte és a bizalom kialakulása meglehetősen nagy szerepet játszik az információ-, és tudásmegosztásban. Kiegészítő hatás: A kapcsolódó iparágak - komplementer termelők és szolgáltatók -, megléte erősíti a klaszter valamennyi tagjának sikerét. Az ún. kiegészítő hatásra

8 8 hozható fel példaként a turizmus, érvelve azzal, hogy az egymás szolgáltatásait kiegészítő vállalkozások kölcsönösen függenek egymástól, és az egyik szolgáltató sikere jelentős hatást gyakorol a másikéra. Az imázsalkotás terén is érvényesül ugyanezen hatás az ún. árnyékhatás -, ugyanis bizonyos klasztertagok jó híre erősíti a klaszter-helyszín imázsát és ez által kedvező hatást gyakorol a többi helyi szereplőre is. A kiegészítő hatás gyakran kollektív koordináción keresztül valósul meg, például közös marketing-, és értékesítési csatornákon keresztül való megjelenés. Innováció: A klasztert jellemzői jelentős ösztönző hatást gyakorolnak az innovációra: egyrészt a verseny megléte a vállalkozásokat folyamatos fejlesztésre ösztönzi, másrészt a klaszterben elérhető speciális erőforrások (kollektív tudás-, és információbázis, egyetemi kutatóközpontok) megteremtik az innovációt motiváló környezetet, és együttműködés során fejlesztések költség-, és kockázatmegosztását, továbbá gyorsaságát is. Az innováció egyrészt a jövőbeli termelékenység javulásához járulhat hozzá, másrészt a vállalkozások differenciálási stratégiáját, a vevői igényeknek megfelelő egyedi termékek kifejlesztését támogatja. A klaszterek és új vállalkozások: A klaszterek bővülése gyakorlatilag egy pozitív visszacsatolási folyamat, mely azt jelzi, hogy a regionális hálózat sikeresen működik, vonzó az új befektetők számára. Az érkező vállalkozások erősíthetik a már jelenlévők közös erőforrásbázisát, fokozva a versenyt, ezáltal az innovációt és a termékdifferenciálást. A sikertényezők mellett fontos kiemelnünk a kudarctényezőket, amelyek a klaszter kialakulását akadályozhatják, vagy a létrejött klaszter bukásához vezethetnek. Fontos ebben a tekintetben a klaszter lényegi elemét hangsúlyoznunk, amely a szoros kapcsolatokon alapuló, közös vízióra építő folyamatos interakciókban látható. Mindennek tükrében a klaszter kudarc tényezői a következőképpen azonosíthatóak: Stratégiai szemlélet és professzionalizmus hiánya: a szereplők nem ismerik fel a közös fejlesztésekben rejlő lehetőségeket, az együttműködés hordozta előnyöket; nem látják át versenyhelyzetüket és a differenciálás- és az innováció-alapú versenyzés fontosságát. Fejletlen üzleti kultúra: alapvető bizalmatlanság és együttműködési hajlandóság hiánya, üzleti normák és azokat megszegőket büntető üzleti retorziók hiánya. Rugalmatlanság és a fejlődési képesség hiánya: a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás hiánya és a folyamatos továbbképzés iránt mutatott érdektelenség, amely egyrészt visszavezethető a stratégiai szemlélet hiányára, másrészt a szereplők rugalmatlanságára. Tőkehiány: a fejlesztésekhez szükséges üzleti-, vagy banki tőke hiánya. Érdekérvényesítő képesség hiánya: a klaszter nem képes érvényesíteni érdekeit az irányításpolitika szintjén, így kormányzati/regionális fejlesztésekből, támogatásokból maradhat ki.

9 A politikai szereplők bevonásának anomáliái: a helyi politikai erők túlzott befolyása a vízió-alkotásban és a döntéshozatalban a piaci érdekek mellőzését okozhatja valamint egyes szereplők nézőpontjainak érdekeltség miatti túlzott támogatását, továbbá rövidtávú, politikai ciklusokhoz alkalmazkodó gondolkodást. Feloldhatatlan érdek-konfliktusok: a klaszter működése során kialakulhatnak olyan konfliktusok az egyes, meghatározó szereplők között, amelyekről alkotott vélemények nagyon megoszlanak és a klaszter egységének visszaállítására tett kísérletek sikertelenek. (pl. környezeti fenntarthatóságot veszélyeztető, de kecsegtető beruházások, új pozíció új arculat meghatározása) Klaszterek a turizmusban A klaszteresedés jelensége nem újszerű a turizmusban, mivel abban egy-egy piaci termék sikerre viteléhez számos, heterogén szereplő szoros együttműködése szükséges. A klaszteresedés különösen nagy jelentőséget kap a desztináció menedzsment területén, hiszen a desztinációk olyan konglomerátumnak tekinthetők, melynek együttműködő és versenyző szereplői általában együtt dolgoznak egyesületi keretek között, vagy marketing-együttműködések keretében annak érdekében, hogy a desztinációt feltegyék a térképre (Jackson-Murphy (2006) 1022.o.). Mindezért a találkozhatunk ha nem is nevén nevezve turisztikai klaszterekkel Dél-Portugália, Észak-Olaszország egyes desztinációiban, ahol kimutathatóan létezik a szoros kapcsolat a desztinációk szereplői között és ugyanezen szoros együttműködés mutatható ki a turizmus beszállítóival, elsődlegesen a mezőgazdasági termelőkkel, borászatokkal. Mindemellett találkozhatunk termék-szinten kialakított klaszterekkel, amelyek közül kiemelhetőek az esetünkben releváns szereppel bíró egészségturisztikai klaszterek. Formális szervezeti keretek között működő egészségturisztikai együttműködések (pl. klaszterek is) találhatók Ausztriában, amelyek legfontosabb célja az Alpesi Wellness fejlesztésének regionális szintű támogatása. Az osztrák regionális klaszterek közül kiemelhetőek az alábbiak: 1. Kärnten Werbung Marketing & Innovationsmanagement GmbH Wasser reich: A karintiai turisztikai desztináció szervezete által irányított együttműködés nincs klaszternek nevesítve, de a közös termékfejlesztés és marketing a desztinációkban spontán kialakuló klaszteresedésre utal. A tó-wellness koncepció Karintia kristály-tiszta tavaira, ásványvízére, termálvízére épül. A Wasser reich gazdag víz elnevezés, a holisztikus wellness szemléletéből kiindulva épít ezen erőforrásokra. A termékfejlesztésben részt vesznek a szállodák, a fürdők, a nemzeti park, a tavi strandok, és a hajó-, és csónak programokat szervezők és a horgászati egyesületek, kajak-kenu egyesületek Cluster Wellness Tirol: A klaszter európai uniós támogatásból jött létre, annak érdekében, hogy a tiroli wellness turisztikai szereplők fejlesztéseit kutatásokkal, 2 9

10 képzésekkel, tanácsadással, hálózatépítéssel támogassa. A klaszter tagsága meglehetősen széles körű: abban fürdők, hotelek mellett, tanácsadó cégeket, építészirodákat, életmód-, és család terapeutákat, kozmetikum-gyártókat, kutatóközpontokat, egyetemeket találunk. A klaszter menedzsment feladatai közé tartozik az információ-csere és a hálózatosodás biztosítása, az együttműködés támogatása (közös projektek, fejlesztések kezdeményezése), kommunikáció és PR (a klaszter külföldi ismertségének növelése), minőségbiztosítási rendszer kidolgozása. Idén és a tavalyi évben olyan kiemelten fontos témákra helyeztek hangsúlyt mint például az online marketing legújabb trendjei (közösségi oldalak lehetőségei), öko-építkezések és annak lehetőségei a fürdőkben, a legújabb wellness és outdoor (szabadban végezhető) aktivitások 3. Az együttműködéseknek kiemelten nagy szerepe van az egészségügyi vagy klinikai turizmus területén, ahol a szereplők valós és felelősségteljes, napi szintű kapcsolata elengedhetetlen. Nem véletlen, hogy a klaszteresedés megjelent a távol-keleti országokban, amelyek a klinikai turizmus legfeltörekvőbb szereplőinek nevezhetők. A Thaiföldi Medical Cluster (klinikai turisztikai klaszter) magában foglalja mindazon szereplőket, amelyek részvétele elengedhetetlenül szükséges a varratmentes szolgáltatások kivitelezéséhez. 2. ábra: Klinikai turisztikai klaszter szereplői Thailföldön (Harryono, M. et al. (2006) 21.o.) Összefoglalóan elmondható, hogy a turizmusban a klaszterek széleskörű tagsággal kell, hogy rendelkezzenek a piaci siker érdekében. A klaszter magját a turisztikai szektor

11 szereplői kell, hogy alkossák: szállás- és vendéglátóhelyek, közlekedési szolgáltatók és attrakciók üzemeltetői. A beszállítók és az üzleti partnerek mellett kiemelt szerep jut a támogató szervezeteknek, a turizmus kormányzati és helyi közintézményeinek, az iparági egyesületeknek és a kutatói-, oktatói intézményeknek. A turisztikai klaszterek legfontosabb célja többnyire a kiegészítő hatás kiaknázása, a közös termékfejlesztés, imázs kialakítása, és a kommunikáció, amelyben az innováció, a legjobb példák terjesztése és a minőségbiztosítás kiemelkedő szerephez jut, de a közös beszerzésekre is láthatunk példát Nemzetközi kitekintés A BMEK stratégiájának megfogalmazása szempontjából is fontos a nemzetközi versenyhelyzet áttekintése: Az elsődleges versenytársak körébe soroltuk a környező országokat, amelyet az indokol, hogy erősödő pozíciójuk miatt nemzetközi (saját rezidenseiket és a környező országok turistáit), valamint magyar utazókat vonhatnak el a megyétől. A másodlagos versenytársak körébe azokat a nyugati országokat (Németország, Ausztria) jelöltük meg, amelyek szintén megjelennek Békés megye küldő /fogadó desztinációinak körében, ugyanakkor fejlett egészségturisztikai kínálatuknál fogva teljesen eltérő szegmensben versenyeznek, és inkább adaptálható példáként szolgáltatnak tanulságot. Az elsődleges és másodlagos versenytársakat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Elsődleges versenytársak Románia Szerbia Horvátország Szlovákia Lengyelország Másodlagos versenytársak Ausztria Németország 3. ábra: Békés megye elsődleges és másodlagos versenytársai Elsődleges versenytársak Románia elsősorban természetes gyógytényezőivel (pl. klíma), érintetlen természeti értékeivel, autentikus kulturális értékeivel és kedvező(bb) árszintjével jelent(het) vonzó célpontot az egészségturisztikai utazók számára. Tény, hogy a megközelíthetőség (fő-, és mellékutak állapota), a nagyobb városok utcaképeinek problémái, valamint a turisztikai infrastruktúra hiányosságai miatt az ország egyelőre nem nevezhető egyértelműen fejlett egészségturisztikai desztinációnak. Ugyanakkor az intakt természetben feltöltődni és gyógyulni-, elvonulni vágyók körében egyre népszerűbb. Romániát kiemelkedő turisztikai potenciállal jellemezte a WTTC 2007-ben, kiemelve a legjelentősebb infrastrukturális 11

12 hiányosságok megoldási szükségességét, amíg Szeben-hegyalját például a világ legromantikusabb ökoturisztikai helyszínéül választott a Forbes magazin 2009-ben (Erdély.ma (2009)). Romániában számos fejlesztés kezdődött az elmúlt években, amelynek eredményeként a Romániai Spa Szövetség napjainkban 37 jelentősebb fürdőhelyet tart számon. A legtöbb fürdő ugyan csak helyi jelentőségű, vannak azonban olyanok, amelyek nemzetközi szinten is ismert, és magas színvonalú, különleges szolgáltatást nyújtanak. Elsődlegesen Szováta kínálata emelendő ki, amelynek fejlődése a magyar Danubius csoportnak köszönhető. Szováta vonzerejére azért hívjuk fel a figyelmet, mert a természeti értékeket és kiemelkedő adottságokat (sósvizű tavak, klíma és érintetlen környezet) a holisztikus wellness és gyógyászat keretein belül értékesítik, és a 4*-os szolgáltatás csomagárai gyakran alacsonyabbak, mint a békés megyei wellness hotelek szolgáltatásai. A wellness jegyében olyan preventív, feltöltődést szolgáló csomagokat találunk, amelyek életmódtanácsadást, természeti aktivitást és egészséges menüket foglalnak magukban. A gyógyászat terén szintén komplex csomagok vannak, amelyek a hagyományos mozgásszervi rehabilitáción túl, bőrgyógyászati-, nőgyógyászati, és allergiakezeléseket tartalmaz, amelyek hetes, és kéthetes tartózkodás keretében, a természeti gyógytényezőkön alapuló kezeléseket, tanácsadást és energia-feltöltődést kínálják. Szováta megközelíthetősége nyilvánvalóan vet fel problémákat, ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a hosszabb tartózkodást lehetővé tévő csomagok által mindezen hátrány akár a tartózkodási idő tudatos megnövelésére váltható át. Parajd szintén speciális gyógytényezőjével, sóbarlangjával hívta fel magára a figyelmet, amely az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően multifunkcionális élményközponttá nőtte ki magát. A sóbarlang animációt, sportolási lehetőségeket, kulturális programokat, tanfolyamokat, és baba- és gyermekbarát, szórakoztató programokat kínál. Mindemellett az ökomenikus templomban a spirituális vonal is megjelenik. Parajd tipikusan falusi turisztikai desztináció, szálláshelyeinek többsége magánszálláshely, ugyanakkor pontosan ebben a tekintetben válhat Békés megye egyik versenytársává. Románia fürdőhelyei között csak csekély számban találunk termál-, gyógyvizű fürdőket, amelyeket a helyi klímára, sósvizekre, barlangokra épülő inhalációs és allergia-kezelések váltanak ki. A specializáció nyilvánvalóan a helyi adottságok függvénye, ugyanakkor fontos kiemelnünk, hogy az anti-stress kezelések (életmód-tanácsadáson alapuló komplex programok) láthatóan egyre népszerűbbek az országban, és a fürdőhelyek 20%- a esetében már megtalálható. Meg kell említeni a versenyhelyzet várható élesedését kiváltó két tényezőt is: Egyrészt a román turisztikai irányításpolitika közel 6 millió euró összegű, uniós forrásokkal támogatott fejlesztési programot indított, Másrészt 2009-ben Romániában is bevezetésre került az üdülési csekk, amely egyelőre 100 ezer munkavállalót érint, ugyanakkor a hazainál magasabb, 850 euró a fejenként maximum adható összeg egy évben. Egyelőre nem állnak rendelkezésre információk a rendszer sikerességéről, ugyanakkor annak jövőbeli nyomon követése mindenképpen ajánlott. 12

13 Szerbia kiváló adottságokkal rendelkezik a termálturizmus területén, közel 350 termálvízforrásával, 25 minősített gyógyvíz-forrásával, 53 fürdőjével. A termálturisztikai desztinációkban még a nemzetközi kommunikációban kiemelteket esetében is középkategóriájú szállodák és az apartmanházak jelennek meg többségben, tehát elsődlegesen az alacsony, közepes fizetőképességű kereslet elérése a cél. A fürdők esetében a hagyományos gyógyturisztikai vonal jelenik meg elsődlegesen, de a fiziko-, balneoterápia mellett jellemzőek a légzésterápiák, az asztma kezelése is. Mindezt egészítik ki az átlagosnak tekinthető wellness szolgáltatások (szépségkezelések, kényeztetés, sport és fitnesz). Fontos kiemelnünk, hogy az átlagosnak tekinthető, fürdők által nyújtott gyógy és wellness kínálat mellett a szanatóriumok és a klinikák kiemelkedő terápiás gyógy-, és klinikai turisztikai kínálattal rendelkeznek. A hagyományos mozgásszervi rehabilitáción túl detox programok (dohányzás, elhízás) és a gyomorpanaszok valamint a diabétesz kezelése a legjellemzőbb, amelyet életmódterápiák, terápiás rekreáció egészít ki. Kiemelendő továbbá, hogy a gyermekek megcélzása számos intézményben dominánsan jelenik meg allergia, diabétesz, asztma és életmód-terápiák terén egyaránt. Horvátország egyik alapvető versenyelőnye abban rejlik, hogy nemzetközileg főként hosszú tengerpartja okán ismert és kedvelt üdülési desztináció. Mindemellett, az elmúlt évek fejlesztései nyomán az ország az egészségturisztikai kínálatával is a térképre került, néhány kiemelkedő desztinációval (mint például Bizovacke Toplice, Daruvarske toplice, Istarske toplice, Losinj). Az egészségturisztikai kínálatot olyan komplexumok jellemzik, amelyek fürdő-, klinikai és luxus szállodai szolgáltatást foglalnak magukban. A hagyományos terápiás gyógyturizmuson túl (balneo-, fiziko terápiák) olyan innovatív és átfogó terápiák jelennek meg mint a kineziológia, vagy az életvezetési tanácsadás. A gyógyturizmust tehát komplex szemléletű kínálat jellemzi, amely hosszabb időtartamú tartózkodásra ösztönöz, és hangsúlyt helyez a vendég távozása utáni jól-lét biztosítására is. A medical wellness preventív csomagjai valamennyi intézményben megjelennek, ahogyan a szépségápolás és a kényeztetés innovatív eljárásai (mint pl. anti-ageing, thalassotherápia) is. Egyes komplexumok a gyerekek gyógyítását szolgálják, asztma- és allergiakezelésekre fókuszálva. A lokalitás nyomokban, elsődlegesen a tengerparti, vagy ahhoz közeli központokban fedezhető fel, a tengeri alga és iszap kezelések keretében. A klinikai turizmus területén a fogászat és a plasztikai sebészet jelenik meg a központokban, wellness és terápiás szolgáltatásokkal kiegészítve. Szlovákia történelmi hagyományai és adottságai miatt elsődlegesen gyógyturisztikai desztinációnak tekinthető, amely termékvonalban a termálvíz és a klímaterápia kap elsődleges hangsúlyt. Az országban jelenleg 20 fürdőt regisztrálnak, amelyek között elsődlegesen az Észak-Nyugat Szlovákiában lévők között találunk nemzetköz jelentőségű fürdőket, amíg a Magyarországgal határos területeken regionális vonzáskörzetű intézmények működnek. Szlovákia vizsgálata azért is fontos, mert egészségturizmusában a (a gyógy és wellness szállodákban található spa részlegek helyett) a tradicionális fürdők játszanak domináns szerepet. Fontos ezért kiemelni, hogy a fürdők jelentős részénél még a regionális 13

14 intézmények esetében is olyan komplex csomagok találhatók meg ajánlatként, amelyek szállodai elhelyezéssel együtt jelenítik meg a többnapos utazások csomagjait. Tehát a szálláshelyek és a fürdők között szoros együttműködés látható, munkamegosztással. Ennek többek között az is oka, hogy a tradicionális szlovák termálvizes fürdők csak szállásszolgáltatást is igénybevevők számára érhetők el (pl. Pöstyén), azaz szabd látogatású fürdők csak ritkán találhatóak. A prémium kategóriában szereplő nemzetközi fürdőhelyek esetében (pl. Pöstyén, Bártafürdő/Bardejovské Kúpele) mind a wellness, mind a gyógyszolgáltatás terén a hagyományos (balneo-, fiziko) terápiákon túl újszerű kezeléseket (kineziológia, jóga-és fotóterápia) találunk, és életmód-tanácsadáson alapuló aktív programokkal. Az innovatív kezelések ugyanakkor a regionális fürdőkben is megjelennek (Csízi Fürdő, Stószfürdő, Lipótszentmiklós régiójának fürdői), amelyek árai (teljes wellness csomag, fürdőhasználattal, és félpanziós ellátással kb. 50 euró/nap) a közepes fizetőképességű szegmens által is elérhetők. A medical wellness orvosi szolgáltatásokon alapuló terápiáit, élményszerű fényterápiákat, különleges masszázsokat, esetenként baba-barát szolgáltatásokat is kínáló élményelemek ezen intézményekben is megtalálhatóak. Fontos azonban rámutatnunk, hogy a hegyvidéki környezet kiváló adottságai ellenére a természeti aktivitásokra épülő, és életmód-tanácsadáson alapuló wellness programok nagyon ritkák a regionális fürdők esetében. A klinikai turizmus terén a fogászati magánszolgáltatók aktivitása látható, továbbá a hegyvidéki szanatóriumok emelendőek ki a légúti kezelések és rehabilitáció területén. Lengyelország kedvező egészségturisztikai pozíciója történelmi hagyományaira és a német küldőpiaccal fenntartott kapcsolataira vezethető vissza. Gyógyvízzel rendelkező fürdői mellett a sóbányák, valamint a tengeri sós levegőn alapuló klíma és asztma terápiák, és a szanatóriumi szolgáltatás adja kínálatának domináns részét. Lengyelország elsődleges versenytársnak tekinthető a gyógyturisztikai szolgáltatások terén. Ugyanakkor wellness turizmusában innovatív trendek érvényesülnek (és terjednek a gyógyturizmus területén is), amelyeknek köszönhetően a lengyel szolgáltatók mind a kínálat mind az ár tekintetében a prémium kategória irányába fejlődnek, és ebben a tekintetben másodlagos versenytársaknak tekinthetők. A lengyel fürdőhelyek hagyományos (balneo-, fiziko-) terápiáit az újonnan létesült, vagy felújított wellness szállodák szolgáltatásai teszik különlegessé. Ezen wellness hotelek a hazaiakhoz hasonlóan wellness és/vagy gyógyturisztikai részleggel rendelkeznek, ugyanakkor meglehetősen különleges csomagokkal várják vendégeiket, akik között a külföldiek (elsődlegesen németek) jelentős számban szerepelnek. Láthatóan nagy hangsúlyt helyeznek a férfi szegmensre (5-10 napos fitnesz és esztétikai csomagok keretében), a nők regenerációjára (legújabb szépészeti eljárásokkal), detox programok, és a holisztikus szemlélet megjelenítésére. Utóbbi különös szerepet kap a hegyvidéki desztinációkban, ahol 5-10 napos jóga és bioenergetikai feltöltődést szolgáló csomagokkal találkozhatunk. Szintén a hegyvidéken találhatunk példát a természetből való energiafeltöltés középpontba állításával ún. Vitális falu keretében, amely érintetlen természeti környezetben elhelyezett kis spa-központ, faházakban található masszázs-, fürdő-, szauna-, és meditációs szobákkal. A lokáció egyediséget tükröző elemei fellelhetők az 14

15 egyedi kozmetikai termékek esetében, mint pl. borostyános masszázsolaj, helyi tőzegből készült iszappakolások, vagy a tengeri-, hegyi só használata. Fontos kiemelnünk, hogy mind a wellness-, mind a gyógyturisztikai csomagok meglehetősen magas árfekvésben érhetőek el (napi eurós áron). Lengyelország hazánkhoz hasonló pozícióban jelenik meg a klinikai turizmus piacán, amely különösen fejlett a fogászat és plasztikai sebészet terén Másodlagos versenytársak Németország egészségturisztikai kínálata kiemelten fejlettnek nevezhető sőt egyes vélemények szerint a túlkínálat állapotában van ugyanakkor a szolgáltatók folyamatos fejlesztései révén a vendégek a legfrissebb újdonságokat próbálhatják ki. Az országban több mint 500 wellness szálloda működik, és különösen a tengerparti-, valamint a déli és nyugati régiók (pl. Baden-Württemberg) kínálata tekinthető kiemelkedőnek. A belföldi wellness turizmus mindig is fejlett volt a német egészségpénztár támogatása miatt is ugyanakkor a külföldiek mostanában kezdik el felfedezni az országot. Mindez magyarázható egyrészt a kínálat újdonságaival Németországból indult ki a hazánkban is megjelenő selfness (tudatos test-, és személyiségformálás programja), másrészt az ország természeti és aktív turisztikai lehetőségeivel, amelyek az egészségturizmussal összekapcsoltan komplex vakációra adnak lehetőséget. Új vonzó trendként jelenik meg Németországban például a Peeling and Putting vagyis a wellness és a golf kombinációja, amely sokak számára a természetben való elmélyülés, elvonulás lehetőségét is hordozza (Puczkó-Smith, 2008). A német egészségturisztikai desztinációk közül kiemelendő Baden-Württemberg, elsődlegesen a természeti erőforrásokon alapuló kínálata miatt. A desztináció szolgáltatói tudatosan építenek a Fekete-erdő szépségére, ismertségére, kincseire (pl. gyógynövények, bio-növények és élelmiszerek). A területen 18 termálfürdő működik, amelyek többségében kiemelkedő (4-5*-os) minőségű szolgáltatást nyújtanak. A nagyobb fürdők elsődlegesen wellness-szolgáltatást nyújtanak, medencéikben található termálvíz alapvetően az ellazulást szolgálja. Kiemelendő, hogy valamennyi fürdő rendelkezik aktívparkkal, amelyben találhatunk Nordic walking-ot, úszást, futást, szabadtéri Kneipp-kúrát és ún. mezítlábas ösvényt (kő és homok ösvények, amelyeken mezítlábbal sétálhatunk). Szintén elterjedtnek mondhatóak a privat spa-k, egyedül vagy párban igénybe vehető, sajátos (török-, japán-, indiai) fürdő-atmoszférával rendelkező részlegek. Fontos kiemelnünk, hogy valamennyi fürdő nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a wellness bistro (büfék, éttermek) csak egészséges ételeket, salátákat, szendvicseket, gyümölcsöt, turmixot kínáljon. Hazai értelemben vett gyógyfürdői szolgáltatást csak a kisebb fürdők nyújtanak, amelyek nagyon specializáltan egy-egy kezelésre fókuszálva működnek (mint. pl. radioaktív vízzel történő mozgásszervi kezelések). A desztinációban 53 wellness hotel működik, amelyek java része 4-5*-os. A wellness hotelekben egyre inkább látható a spirituális vonal megjelenése, a jóga-, ayurveda, reiki csomagok elterjedtnek mondhatóak, továbbá a Fekete-erdő gyógyfüveire és bio-termékeire épülő terápiák (fürdők, masszázsok) és kozmetikumok. A keleti kultúrák gyógyító irányzatai nyomon követhetőek a medical wellness szállodákban is, ahol a csomagok java részét a kínai orvoslásra, ayuryedára épülő kezelések teszik ki, ugyanakkor találkozhatunk jóga-, és chi- 15

16 kung csomagokkal és alvásterápiával is. A folyamatos, magas színvonal megtartása érdekében Baden-Württemberg Turisztikai Szervezete (Tourismus-Marketing GmbH Baden-Württemberg) saját wellness védjegy-rendszert hozott létre, a Wellness Stars -t, amely meglehetősen szigorú feltételekhez köti a minősítést. Néhány példa a legalapvetőbb, 3*-os minőséghez szükséges elvárások közül: a wellness részleg vezetőjének specifikált képzettséggel kell rendelkezni, és évente szükséges legalább egy alkalommal továbbképzésen részt venni; minimum 2 féle szauna, meghatározott méretekkel és pihenőkkel, a wellness részlegen az ivóvíz és a gyümölcs ingyen áll a vendégek rendelkezésére, a masszázs-szobákban természetes megvilágítás és zuhanyzó részleg szükséges. Ausztria Európa egyik legnépszerűbb wellness desztinációjaként tartható számon, amelynek nyilvánvaló előnye származik abból, hogy ismert sport-turisztikai desztináció (síelés), másrészt pedig legfontosabb küldőpiacainak közelsége (Németország, Svájc) folyamatos vendégáramlást biztosít. Fontos azonban kiemelnünk, hogy az osztrák wellness turizmus sikerét egyrészt az Alpok érintetlen természeti értékei, másrészt az ezt kihasználni képes, lokalitást és holisztikusságot képviselő termékfejlesztés biztosítja. Ausztriában több, mint 900 kisebb-nagyobb wellness szálloda működik, amelyek között közel 300 nevezhető a legmagasabb szintű szolgáltatási minőséget nyújtónak. A wellness és gyógyszállodák jelentik tehát az osztrák wellness-piac alapját, ugyanakkor kiemelkedő termál-, és élményfürdőket is találunk az országban, amelyek mind design-juk, mind szolgáltatásaik szempontjából meghatározónak tekinthetünk. A fürdők alapvető jellemzői a következők: Hatalmas alapterület, amely a kényelmes és biztonságos fürdőzés alapja, A különleges élményelemek felnőttek és gyermekek számára, Wellness és gyakran gyógyszolgáltatások, amelyek legújabb trendeknek is megfelelnek (pl. a magyar vendégek között is népszerű pl. a Therme Loipersdorf vagy a Sonnentherme). Az osztrák wellness turizmus megkülönböztetésként használt termékvonala az Alpin Wellness, a természeti értékekre (hegyekre, tavakra, friss levegőre) és a helyi gyógytényezőkre (gyógynövényekre, bio-élelmiszerekre) épülő sajátos osztrák wellnessélmény. Az Alpin Wellness nem csupán adhoc összeállított komplex csomagokat jelent, hanem olyan személyre szabható aktív és spirituális elemeket, wellness kezeléseket tartalmazó programot, amelyet tudományos kutatások előztek meg, és amelyet életmódtanácsadók/orvosok határoznak meg a vendég állapotának függvényében. Követendő példaként hozható fel az, ahogyan a különleges osztrák élményt országos szinten kommunikálják, és a különböző osztrák régiók és szolgáltatóik azt napi szinten alkalmazzák, fejlesztik. Az Alpine wellness négy alapvető pillérre épül, amelyek a következők: I. Alpesi kényeztetés: Alpesi vízre és hőkezelésekre épülő élmény, amely összetett, minden érzékre ható kezeléseket foglal magában (aroma, hang, szín, panoráma, masszázs, helyi alapanyagok és kozmetikumok). 16

17 II. III. IV. Alpesi Fitness: Az alpesi környezetben végzett mozgás hatásairól tudományos kutatás készült, amelyre speciális, személyre szabható programcsomagok alakíthatók ki orvos vagy terapeuta által végzett vizsgálatok és felügyelet során. Alpesi egészség: Holisztikus szemléletben készült preventív és gyógyító programcsomagok, amelyek központi eleme az állapotfelmérés, az orvosi vagy terápiás felügyelet, és az ajánlás arra vonatkozólag, hogy a vendég hazautazva, hogyan folytassa a preventív vagy gyógyító eljárásokat. Alpesi karakter: Az alpesi környezet nemcsak a természeti adottságokat, hanem a kulturális hagyományokat is kínál, és azt a szoros kapcsolatot az Alpine Wellness (szállás) szolgáltatói fel is használják, amikor az épületek kialakítását/stílusát, valamint a felhasznált alapanyagok körét meghatározzák. A gyógyturizmus egyre meghatározóbb elemmé válik az osztrák egészségturisztikai kínálaton belül, amelyet a magas színvonalú infrastruktúra mellett az Alpin Wellness holisztikus szemlélete és a keleti gyógyítás egyre népszerűbb elemei (ayurvéda, hagyományos kínai orvoslás) jellemeznek. Ausztriával kapcsolatban érdemes még utalni a Best Health Austria és a Schlank und Schön, alapvetőn szálláshelyek kommunikációs és márkaépítő együttműködéseire is. A nemzetközi versenytársak termékszintű értékelésének összefoglalása a 4. sz. ábrán látható táblázatban kerül ismertetésre. 17

18 Gyógyturizmus Wellness BMEK 4. ábra: Nemzetközi versenytársak termék-szintű értékelése (sikeres termék sötét, átlagosan sikeres halvány, nem meghatározóak fehér színűek) Termékek, jellemzők / Egészségturisztikai Klaszterek Holisztikus Spirituális Jóga Románia (Szováta, Parajd) Összekapcsoltan + zarándok utak Szerbia (Bukovicka Banja, Vrnjacka Banja, Banja Koviljača) Horvátország (komplexumok, pl. Bizovacke Toplice-ben, Daruvarske toplice-ben) Lengyelország (Konstancin, Krynica, Busko Zdroj) Szállodákban Szlovákia (Pöstyén, Bártafürdő, Csízi Fürdő) Szépség kezelések Innovatív kezelések Szabadidő és rekreáció Lokalitás Kényeztetés Tengerparton, vagy tengerpart közeli központokban Természetjárás / természetvédelem Természeti aktivitás orvosi ajánlással Sport és fitness Medical wellness Terápiás rekreáció Foglalkoztatási wellness Életmód-terápiák (életmód vezetési tanácsok) Orvosi vizsgálaton alapuló preventív csomagok Szanatóriumokban, klinikákon Terápiás gyógyturizmus Rehabilitáció (betegség) Gyógyító terápiák Plasztikai sebészet Klinikai gyógyturizmus Fogászat Egyéb műtéti beavatkozások 18

19 xxx 2.3. Hazai versenyhelyzet A versenytársak keretében elsődleges hangsúlyt helyezünk az egészségturisztikai klaszterek felmérésére, a termékvonalak azonosítására annak érdekében, hogy Békés megyét, mint a klaszter-kezdeményező desztinációt értékelni tudjuk. Az összehasonlítás alapját termék szinten az egészségturizmus definiálásánál bemutatott kínálati szegmensek képezik: 19 Wellness: holisztikus, szabadidő és rekreáció, medical wellness; Gyógyturizmus: terápiás, és klinikai gyógyturizmus). Mindemellett hangsúlyt helyeztünk további tényezőkre is, mint például: Az innováció (alternatív kezelése, pl. fény-, különleges hőterápiák, keleti és meditatív terápiák) és A lokáció (helyi alapanyagokon, és hagyományokon alapuló terápiák és termékek megjelenése). Hazánkban, napjainkban öt egészségturisztikai klaszter működik. Fontos kiemelnünk, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter szakértői vélemények alapján kevéssé aktív, amíg az Észak-Magyarországi Egészségturisztikai Klaszter még el sem igazán indult, hiszen a létrehozásához szükséges támogatási forrásokról a közelmúltban döntöttek Pannon Termálklaszter A Pannon Termálklaszter 2001-ben alakult, Kelet-Közép-Európa első egészségturisztikai klasztereként. A klaszter 3 országból (Ausztria, Szlovénia, Magyarország) jelenleg közel 30 tagot számlál, amelyek között találunk fürdőket, elemző és tanácsadó cégeket, turisztikai hivatalokat, kormányzati és fejlesztési intézményeket, szállodákat, kutató központot, és (elsődlegesen rehabilitációs) kórházakat, szanatóriumokat. A Pannon Termálklaszter kínálati portfóliója tehát magában foglalja az egészségturisztikai szolgáltatások széles körét. Fürdői között országos és nemzetközi jelentőségűeket (pl. Hévíz, Sárvár, Bük, Szentgotthárd) is találunk. Az országos jelentőségű fürdők elsődlegesen a gyógyászat terén mutatnak kiemelkedő szolgáltatást, de a kényeztető és szépítő wellness szolgáltatások is megjelennek, ahogyan a day-spa terméktípus is kezd elterjedté válni. A klaszter fürdőiben az élményelemekre, bababarát-szolgáltatásokra is kezdenek egyre nagyobb hangsúlyt fektetni. Helyi alapanyagok fontos szerepet játszanak Hévíz és Sárvár esetében (iszap, kristály), és az azokra épülő kozmetikai termékek is megjelentek (pl. fürdősó, iszappakolás). Az innovatív kezelések (pl. érzékszervekre ható komplex programok, fény-, hang-, illatterápiák, keleti masszázsok) néhány fürdőben már elérhető szolgáltatás, de általánosnak még nem nevezhetőek. Néhány szállodában a medical wellness termékvonal kiemelt jelentőséget kap. A gyógyászati kezelések közül, a szokásos balneo-, fizikoterápia mellett a légzőszervi betegségek kezelése említhető meg. A klinikai turizmus területén a fogászat és plasztikai sebészet jelentős termékvonalat képvisel, ugyanakkor a klaszter kiemelten erősnek mondható a kardiológiai műtétek és kezelések (Balatonfüredi Szívkórház) és a rehabilitáció területén (3 rehabilitációs

20 kórház/szanatórium tagja a klaszternek). Fontos kiemelni, hogy a holisztikus szemlélet spirituális vonala kevéssé kap hangsúlyt. A természeti aktivitások láthatóak a szállodák kiegészítő programelemei között, ugyanakkor a természeti programok kevéssé jelennek meg a holisztikus wellness vonalaként (ahogyan pl. az Alpine wellness vagy a Tó-wellness esetében volt látható) Dél-Alföldi Termálklaszter A Dél-Alföldi Termálklaszter a legnagyobb tagsággal rendelkező egészségturisztikai klaszter hazánkban több, mint száz tagot számlálva, nemzetközi kapcsolatokat építve. A klaszter tagjai között nemzetközi és országos jelentőségű fürdőket is találunk (pl. Gyulai Várfürdő, Gyógy- és Termálfürdő, illetve Napfényfürdő Szeged), ugyanakkor a fürdők többségét regionális és helyi jelentőségű intézmények adják. Az országos és regionális jelentőségű fürdőkben az élményelemek fontos szerepet kapnak, ugyanakkor a bababarát szolgáltatásokra és az animációra kevés példa látható. A jelentős fürdők esetében orvosi vizsgálaton alapuló (azt térítésesen igénybe vehető) gyógyászati szolgáltatások magas színvonalon állnak rendelkezésre, elsődlegesen balneo-, és fizikoterápia területén, mozgásszervi-, nőgyógyászati-, bőrgyógyászati betegségek kezelésére. A területi jelentőségű fürdőknél szakorvosi beutalókkal vehetőek mindezen szolgáltatások igénybe. Szinte valamennyi fürdő nyújt valamilyen wellness-szolgáltatást, a legalapvetőbb masszázsokra, szépészeti kezelésekre gondolva, ugyanakkor az innovatív kezelések csak a nagyobb fürdők kínálati palettáján találhatók meg. A klaszter szálláshelyeinek többségét közepes kategóriájú szállás-szolgáltatások (panziók, 2-3*-os szállodák) adják. A klaszter kiterjedtségéhez mérten ritkának nevezhető a magasabb minőségi szolgáltatásra pozícionált négy-csillagos, illetve wellness hotel kínálat, amelyek többségében ugyanakkor kiemelkedő gyógyászati-, és wellness szolgáltatások található. A medical wellness szolgáltatásokra meglehetősen kevés példa látható, ugyanakkor a közeljövőben komoly fejlesztések várhatóak a területen. Egyelőre gyengeségnek nevezhető a helyi alapanyagokon alapuló kozmetikumok hiánya, ahogyan az is, hogy a helyi alapanyagokra, egészséges ételekre épülő reformkonyha kevéssé kerül a központba (különösen a nagy ismertségnek örvendő gyulai-, csabai-, szegedi termékek fényében ). A természeti aktivitás jelentősége látható a desztinációs és szállodai programajánlókban, ugyanakkor annak holisztikus jól-léttel való összekapcsolása már kevéssé jelentős. A klinikai turizmusban való részvételről kevés információ áll rendelkezésre, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy a magánszolgáltatók egyre aktívabbak a fogászat terén, amíg a szakértői megkérdezések eredménye értelmében a szegedi klinikák egyre jelentősebb szerepet játszanak a külföldi betegek ellátásában, elsődlegesen a szemészet és a nőgyógyászat terén Észak-Alföldi Termálklaszter A klaszter 2005-ben alakult és a legutóbbi bővítések eredményeként napjainkban 33 tagot számlál. A klaszter centrumának a nemzetközi szinten ismert hajdúszoboszlói és debreceni fürdők mondhatóak, amelyek sikere egyrészt a történelmi hagyományaikra és a folyamatos, keresleti trendeknek megfelelő fejlesztésekre vezethető vissza. A népszerű 20

21 fürdők mellett, kisebb területi, regionális jelentőségű intézmények, önkormányzatok és szálláshelyek alkotják a klasztert. A klaszter országos és regionális jelentőségű fürdőiben gazdag élményelemekkel és bababarátszolgáltatásokkal találkozunk. Átlagos wellness-szolgáltatást valamennyi fürdő nyújt, ugyanakkor innovatív szolgáltatások csak a nagyobb fürdőket jellemzik. Az újszerűség kapcsán kiemelendő az újonnan megnyílt hajdúszoboszlói Aqua-Palace, amely 8 tematikus fürdőjével várja vendégeit, valamint a szintén tematizált debreceni fürdő. A spiritualitás kevéssé jelenik meg a wellness komplex elemeként, ahogyan a természeti aktivitás, és a helyi alapanyagok sem kapnak megkülönböztetett szerepet. A hagyományos fiziko-, és balneoterépia mellett (habár nem mindig nevén nevezve) erőteljes a medical wellness vonal a nagy fürdőkben: orvosi felügyelettel kiegészített preventív csomagokkal, életmód tanácsadással és pszichológiai terápiákkal is találkozhatunk. A klinikai gyógyturizmusban elsődlegesen a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma látszik kiemelkedőnek, de a szakértői vélemények szerint, a magánszféra szereplői is egyre aktívabbak a fogászati és plasztikai sebészet terén is Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter A klaszter 2002-ben 25 taggal alapították, amelyek között döntően önkormányzatok és önkormányzati tulajdonban lévő fürdők találhatók. A klaszter céljai között a turizmusfejlesztésen túl szociális, gyermekjóléti feladatok ellátása is szerepel. A klaszter fürdői között kevés országos jelentőségű intézményt találunk, a legtöbb fürdő regionális és helyi vonzáskörzetet szolgál ki. Az általános szépészeti és rekreációs kezelések mindenhol megtalálhatóak, ugyanakkor az innovatív módszerek csak nyomokban lelhetőek fel, elsődlegesen a wellness szállodák esetében. A klasztert a magas minőségi szolgáltatást nyújtó wellness hotelek csekély száma jellemzi. A természetjárás és a természetvédelem a Tisza-tó mentén kapcsolódik némileg össze a holisztikus wellness fogalmával, amik elsődlegesen a szállodai programcsomagok terén kapcsolódnak be a kínálatba, de sem a klaszter, sem a Tisza-tavi desztináció nem emeli ki ezen elem jelentőségét az egészségturisztikai kommunikációjában. A sportturizmus ugyanakkor kiemelendő, amely elsődlegesen a Tiszához és a vizes sportokhoz kapcsolódik, és megkülönböztető elemként tartható számon. A gyógyító terápiák minden fürdőben megjelennek, ugyanakkor az orvosi felügyelet és a térítéssel igénybe vehető orvosi vizsgálat meglehetősen ritka. A klinikai turizmuson belül elsődlegesen a fogászat jelenik meg, néhány magánszereplő egyedi kezdeményezése nyomán Észak-Magyarországi Egészségturisztikai Klaszter A klaszter az Észak-Magyarországi Egészségturisztikai Egyesület kezdeményezése, amely a legutóbbi információk szerint, a közelmúltban nyert pályázati forrást megalakulásához, ugyanakkor mindezt hivatalos kommunikáció egyelőre nem jeleníti meg. A kezdeményező egyesület 20 tagot számlál, amelyek között több nemzetközi és országos jelentőségű fürdőt, illetve létesítményt is találunk (mint pl. Eger, Egerszalók, Miskolctapolca fürdője, vagy a mofetta Mátraderecskén). A klasztertagok között magas színvonalú szolgáltatást nyújtó wellness szállókat találunk, és alapvetően a leendő 21