A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2012. Tárgy: a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatásának, az alkotmányos rend megsértésének, továbbá a gyűlöletkeltésre és kirekesztésre alkalmas tartalom közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezések vizsgálata Ügyintéző: személyes adat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1959/2012. (XI.7.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az Személyes adat ; a továbbiakban: Kérelmező) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. (1016 Budapest, Naphegy tér 8.; a továbbiakban: Médiatartalom-szolgáltató) hírportálján augusztus 16-án megjelent, Halálán van a tömeges esküvőiről hírhedt dél-koreai szekta feje című cikkel kapcsolatban szeptember 6-án érkezett kérelme alapján szeptember 7-én indult hatósági eljárásban megállapította, hogy a Médiatartalom-szolgáltató nem sértette meg a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatásának, az alkotmányos rend megsértésének, továbbá a gyűlöletkeltésre és kirekesztésre alkalmas tartalom közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezéseket. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Kérelmező a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz szeptember 6-án érkezett beadványában a hírportálon augusztus 16-án megjelent, az Egyesítő Egyházat ért negatív diszkriminációt tartalmazó, Halálán van a tömeges esküvőiről hírhedt dél-koreai szekta feje című cikkel kapcsolatban tett kifogást. A Kérelmező szerint az Egyesítő Egyház Alapítójáról - aki ezen időszak alatt kiszolgáltatott helyzetben, a halálos ágyán volt - megalázó módon írtak. A Kérelmező szerint a Médiatartalom-szolgáltató több ponton is megsértette az alkotmányos jogokat, ezért helyreigazító közlemény közlését kérte. A Kérelmező szerint a cikk címe, az önjelölt Messiás kifejezés, és az az állítás, hogy multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet, továbbá a cikk gunyoros hangvétele

2 sérti a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 14. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, mivel Személyes adat tiszteletes a cikk megjelenésének időpontjában egy koreai kórházban magatehetetlenül, kiszolgáltatott állapotban az intenzív osztályon feküdt. A Kérelmező szerint a felsorolt kifejezések nem csak az Egyesítő Egyház Alapítójának méltóságát sértették, hanem alkalmasak voltak arra is, hogy az egyházat rossz színben tüntessék fel a társadalom előtt, és egyben megalázóak voltak. Sértették továbbá az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt, szabad vallásgyakorláshoz, továbbá az emberi méltósághoz való jogot, valamint a VI. cikk (1) bekezdésében rögzített jó hírnévhez való jogot is. A Kérelmező hivatkozott továbbá az Smtv ában foglalt rendelkezésre, mely az alkotmányos rend kötelező érvényű betartását írja elő, mely véleménye szerint az emberi jogokat is magában foglalja. A Kérelmező szerint a cikk helyenként nem tényszerű, a közölt vádak tényekkel nincsenek alátámasztva, álláspontja szerint a Médiatartalom-szolgáltató ezért megsértette az Smtv ában foglalt rendelkezést. A Kérelmező véleménye szerint mivel egyházuk családtagjai a társadalom szerves részeiként élnek, a cikk által gerjesztett hangulat vallási alapú, negatív diszkriminációnak teszi ki az Egyesítő Egyház felnőtt, és fiatalkorú tagjait egyaránt, ezáltal megsértette az Smtv. 17. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. A kifejtettek alapján a Kérelmező - a beadványban részletezettek szerint - az Smtv a szerinti sajtó-helyreigazítást kért a cikk és a video anyag kapcsán is. Végezetül rögzítette, hogy amennyiben a Médiatartalom-szolgáltató nem tesz eleget a kérésének szeptember 15-ig, jogi képviselőjük peres eljárást indít. A internetes oldal a közösségi médiaszolgáltatók az Mttv (4) bekezdése szerinti egységes hírportálja, melyet a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. működtet, az tehát a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) pontjában meghatározott sajtóterméknek minősül, emellett az Mttv pontja szerinti lekérhető médiaszolgáltatást is nyújt. Az Mttv. és az Smtv. hatálya az Mttv. 1. (1) bekezdése és az Smtv. 2. (1) és (2) bekezdése alapján tehát kiterjed a internetes sajtótermékben szereplő tartalom vizsgálatára. A Médiatanács a beadvány tartalma alapján megállapította, hogy az az ügyféli minőség meghatározását tartalmazó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. (1) bekezdése alapján kérelemnek minősül, tekintettel arra, hogy az abban vázolt jogsérelem a Kérelmező jogát, jogos érdekét érinti. Mivel a Kérelmező nem csatolta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 5/2011. (X. 6.) számú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szerint a Médiatanács hatósági eljárásáért fizetendő 3000,- Ft összegű díj befizetéséről szóló igazolást, a Médiatanács 1681/2012. (IX.19.) számú, MN/ /2012. ügyiratszámú végzésében felhívta a Kérelmezőt a Médiatanács hatósági eljárásáért fizetendő díj megfizetésére, továbbá a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre kötelezte arra vonatkozóan, hogy a internetes oldalon - a Halálán van a tömeges esküvőiről hírhedt dél-koreai szekta feje című, augusztus 16-án megjelent cikken túl - pontosan mely médiatartalmat ( video-anyagot ) kifogásolta. A Médiatanács a fentiekkel egyidejűleg 1682/2012. (IX.19.) számú, MN/ /2012. ügyiratszámú végzésében értesítette a Médiatartalom-szolgáltatót az eljárás megindulásáról, továbbá az Mttv (3) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre kötelezte arra vonatkozóan, hogy a internetes oldalán tett-e közzé video-felvételt a Halálán 2

3 van a tömeges esküvőiről hírhedt dél-koreai szekta feje című augusztus 16-i cikkel kapcsolatban, és amennyiben igen, úgy közölje annak elérési útját. Továbbá felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. (1) bekezdése értelmében nyilatkozattételi és a Ket. 68. (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiatartalom-szolgáltató október 11-én érkezett beadványában azt nyilatkozta, hogy a Halálán van a tömeges esküvőiről hírhedt dél-koreai szekta feje című, augusztus 16-i cikkel kapcsolatban a internetes oldalon videofelvétel nem került közzétételre. A Kérelmező október 16-án érkezett levelében előadta, hogy a hatósági eljárásért fizetendő díjat átutalta a végzésben megadott számlaszámra, melynek igazolására a október 11-én kelt átutalási megbízás másolatát csatolta. Rögzítette továbbá, hogy a videoanyag -ra vonatkozó kifogása tévedésből maradt a kérelem szövegében, az írott anyaggal szemben korábban megfogalmazott sérelmeket azonban fenntartotta, helyreigazítást és annak megjelenését kérte. A Kérelmező nem igazolta hitelt érdemlően az eljárási díj megfizetését, a Médiatanács ugyanakkor megállapította, hogy a 3000,-Ft összegű díj október 12-én megérkezett a Hatóság számlájára, azaz a Kérelmező azt határidőn belül befizette. A kérelemmel érintett, augusztus 16-án a internetes oldalon megjelent, Halálán van a tömeges esküvőiről hírhedt dél-koreai szekta feje című cikk az alábbiakat tartalmazta: A szekta arra kérte a követőit, hogy imádkozzanak az alapítóért, aki eszméletlenül fekszik a kórházban. Túlélési esélyeit az elkövetkező napokra százalékra tették az orvosok. Életveszélyes állapotban, tüdőgyulladás szövődményeivel egy dél-koreai kórház intenzív osztályán kezelik Személyes adat t, az ázsiai országban létrehozott, és elsősorban a tömeges esküvőiről ismert Egyesítő Egyház 92 éves alapítóját. A világszerte is hívekre talált egyház már alapítása, azaz 1954 óta az érdeklődés homlokterében áll, elsősorban az általa kitalált tömeges esküvők miatt. Személyes adat t azonban sokan önjelölt messiásnak tartják, aki azt állítja magáról, hogy 15 éves korában Jézus Krisztus szólt hozzá, hogy fejezze be az ő munkáját. A szekta azonban a világi dolgokban sem járatlan: dollárban mérve multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet, a konglomerátum része többek közt a The Washington Times című lap és a manhattani New York Hotel is. Az egyház szerint tagsága világszerte több millióra tehető, kritikusabb hangok szerint ez valójában nem több százezernél. A szekta csütörtökön negyvennapos imádságra és háromnapos böjtre szólította fel a híveket, hogy segítsék Személyes adat felépülését. Az egyházalapító legutóbb júliusban szerepelt a nyilvánosság előtt. A Médiatanács a kérelemben foglaltak alapján - a kifogásolt cikk vizsgálatát követően - az alábbiakat állapította meg: I. Az Smtv ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége A Smtv. és az Mttv. hatálya a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre terjed ki. Az Smtv. (1. 8. pont) és az Mttv. ( pont) egyidejűleg rögzíti a médiatartalomszolgáltató fogalmát, amely a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. 3

4 Az Smtv pontja, valamint az Mttv pontja értelmében a médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztői felelőséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Az Smtv pontja és az Mttv pontja pedig a sajtótermék fogalmát rögzíti: Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a média tartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás. Az Smtv a értelmében a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Az Smtv ában foglalt rendelkezésből következően a kiegyensúlyozottság követelménye kizárólag a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatókra vonatkozik. A lineáris médiaszolgáltatás fogalmát az Smtv. 1. -ának 5. pontja és az Mttv pontja határozza meg, amelyek értelmében: Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás. Mivel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége kizárólag a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatókat terheli az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaik vonatkozásában, a sajtótermékkel szemben az Smtv ának, azaz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatt eljárás nem folytatható le. A Hatóságnak jelen ügy kapcsán tehát nincs hatásköre az Mttv a szerinti eljárás lefolytatására, hiszen a kérelem az Smtv pontjában foglalt sajtótermékben megjelent cikkre irányult. II. Az Smtv. 14. (1) bekezdése Az Smtv. 14. (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Az Alkotmánybíróság 165/2011. (XII.20.) számú határozatában megállapította, hogy az Smtv. 2. (1) bekezdésének és kiadott sajtótermékre fordulata - a 14. (1) bekezdésére, a 15. -ára, a 16. második fordulatára, valamint a 18. -ára tekintettel - az Alkotmány 61. (2) bekezdése alapján alkotmányellenes, ezért azt május 31. napjával megsemmisítette. 4

5 Az Alkotmánybíróság az Smtv. 14. (1) bekezdése [és a június 19. előtt hatályos 16. második fordulata (mely szerint a médiatartalom-szolgáltató tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat)] vonatkozásában rögzítette, hogy az emberi gondolkodásra, a társadalmi folyamatokra különleges hatással bíró audiovizuális média esetében szükséges és arányos korlátozás az effajta sajátos hatósági fellépés biztosítása. Az audiovizuális média ugyanis - hatásánál fogva akár egy műsorszámával is - lényegesen nagyobb rombolást tud végezni az emberi jogok, különösen az emberi méltóság tiszteletének kultúrájában. Erre tekintettel indokolt, hogy a hatóság - e jogok intézményes tartalmát érintő körben - a már meglévő személyiségi jogvédelem mellett a közösség érdekében felléphessen a jogsértővel szemben, akár egyetlen műsor vagy műsorrész alapján. Ez a nézők, hallgatók érdekében biztosított hatósági eljárás a közönségre gyakorolt különösen erős befolyásra tekintettel minősül szükséges és arányos beavatkozásnak. A hatásában ettől eltérő nyomtatott és internetes sajtó esetében azonban ez a fellépési lehetőség - ebben, az emberi jogokra generálisan kiterjedő formában - már aránytalan korlátozásnak minősül. Az emberi méltóság érdekében történő korlátozás szükségessége ezeknél a sajtótermékeknél is fennáll, ám esetükben az emberi méltóságot megfelelően védik a személyes jogérvényesítést biztosító jogszabályok, valamint az a lehetőség, hogy az Smtv. 16. első fordulata alapján a hatóság felléphet az emberi jogokat rendszeresen sértő, ezzel az alkotmányos rendet tiszteletben nem tartó médiummal szemben. Az emberi jogok és az emberi méltóság intézményes tartalmát sértő egyedi esetekben a Hatóság számára általánosan adott jogkör - a joggyakorlatot is figyelembe véve - széles körű fellépési lehetőség. A nyomtatott és az internetes sajtó esetében ez a sajtószabadság aránytalan korlátozásának minősül, azaz alkotmányellenes. A fentiek nyomán az Smtv június 19. napjától hatályos 2. (1) és (1a) bekezdése a következőképp rendelkezik: 2. (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra. (1a) E törvény hatálya a 13., a 14. (1) bekezdése, a 19. (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 20. (8) bekezdésének második mondata és (9) bekezdése kivételével kiterjed a Magyarország területén letelepedett médiatartalom-szolgáltató által kiadott sajtótermékre is. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a Hatóság a mint internetes sajtótermék esetében a 14. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését hatáskör hiányában nem vizsgálhatja. III. Az Smtv. 14. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés Az Smtv. 14. (2) bekezdése a következőket rögzíti: Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása. A fenti rendelkezés a kiszolgáltatott, megalázó helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatásának tilalmát rögzíti. Az ilyen személyek (például balesetek, bűncselekmények áldozatainak) médiatartalomban történt explicit, felismerhető ábrázolása valósít meg törvénysértést. A cikk arról tájékoztatott, hogy Személyes adat t, az Egyesítő Egyház alapítóját tüdőgyulladással kezelték egy dél-koreai kórház intenzív osztályán, túlélési esélyeit 50-50%- ra becsülték. A tudósítás röviden írt az Egyesítő Egyházról, és végül megemlítette, hogy a szekta csütörtökön negyvennapos imádságra és háromnapos böjtre szólította fel a híveket, hogy segítsék Személyes adat felépülését, továbbá rögzítésre került az is, hogy az egyházalapító legutóbb júliusban szerepelt a nyilvánosság előtt. 5

6 A kifogásolt cikkben Személyes adat tiszteletesnek kifejezett, explicit bemutatása (képi ábrázolása) nem történt meg, ezért az Smtv. 14. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése jelen esetben fel sem merült. Önmagában az, hogy a cikkben a kórházban fekvő tiszteletesről, mint ismert személyiségről adtak hírt, még nem eredményezte az előbbi rendelkezés megsértését, a médiatartalomban megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatása nem valósult meg. A fentiek alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiatartalom-szolgáltató nem sértette meg az Smtv. 14. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. IV. Az Smtv ában foglalt rendelkezés Az Smtv a a következőket rögzíti: A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet. Az alkotmányos rend megsértésének tilalmát alkotmányossági szempontból elsőként az 46/2007. (VI. 27.) AB határozat vizsgálta, amely szerint az alkotmányos rend tiszteletben tartásának kötelezettsége a médiaszabályozásban előírható. Az alkotmányos rend a médiaszabályozásban külön nem definiált, a jogrendszerben azonban egyértelműen azonosítható tartalommal bíró jogi kategória: Az alkotmányos intézmények feladata az Alkotmányban kialakított rend, vagyis az alkotmányos jogok tiszteletén alapuló parlamentáris demokrácia megőrzése és biztosítása. (...) A műsorszolgáltatónak, mint minden jogalanynak tiszteletben kell tartania az alkotmányos rendet, ezt a kötelezettségét nevesíti a Médiatörvény alapelvi rendelkezése. Erre az alapelvi rendelkezésre alapozva a Médiahatóság [ORTT] a Médiatörvény [Rttv.] 112. (...) alapján, törvénysértés esetén szankciót állapíthat meg, amennyiben azt rendkívüli körülmények indokolják. Ilyen volna például, ha a műsorszolgáltató folyamatosan az alkotmányos rend alapját alkotó egyenlő emberi méltóságot semmibe vevő ideológiát hirdetve tevékenykedne. A Médiatörvény emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó szabályára tekintettel a Médiatörvény vonatkozó bekezdése alapján alkalmazott joghátrányoknak ilyen különleges esetben fontos szerepe lehet az alkotmányos alapstruktúrát tiszteletben nem tartó műsorszolgáltatók elleni fellépés során. Azaz az alkotmányos rend megsértése súlyos, a rend alapjait vagy egészét kétségbe vonó, sértő magatartás lehet, az Alaptörvényben szereplő egyedi rendelkezés megsértése nem elegendő a jogsértés megállapításához. Az alkotmányos rend védelmére (megsértésének tilalmára) vonatkozó kötelezettség a 165/2011. (XII. 20.) AB határozat értelmében szintén alkotmányos szabály: Fogalmilag kizárt a demokratikus közvélemény kiépítésének, fenntartásának eszközeként az olyan médiatartalom, amely tagadja a demokrácia intézményes, alapvető jogokhoz kapcsolódó alapértékeit. Nem szolgálja a demokratikus véleményképzést és döntéshozatalt az olyan médiatartalom, amely a demokrácia értékeivel ellentétes nézeteket hirdet (indokolás, IV pont). A 2011-es határozatban a demokratikus alapértékek tagadása, a 46/2007. (VI. 27.) AB határozatban pedig az alkotmányos alapstruktúra tiszteletben nem tartása esetén tekinti elképzelhetőnek a testület a médiahatósági fellépést. Ez szükségszerűen súlyos antidemokratikus magatartást feltételezne a Médiatartalom-szolgáltató részéről, az emberi jogok, a demokratikus társadalmi rend tagadását. 6

7 A 165/2011. (XII.20.) számú AB határozat azt is rögzíti, hogy a Smtv. 16. első fordulata az emberi jogokat rendszeresen sértő, ezzel az alkotmányos rendet tiszteletben nem tartó médiumokkal szembeni hatósági fellépést biztosítja. A vizsgált cikkel kapcsolatban az alkotmányos rend alapjait kétségbe vonó, antidemokratikus magatartás tanúsítása fel sem merült, a Médiatanács ezért megállapította, hogy a Médiatartalom-szolgáltató nem sértette meg az Smtv ában foglalt, az alkotmányos rend megsértésének tilalmára vonatkozó rendelkezést. A Médiatanács a fentieken túl megjegyzi, hogy tekintettel arra, hogy az Smtv a június 19-től kizárólag az alkotmányos rend védelme érdekében fogalmaz meg a médiatartalmakkal szemben követelményt, az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget már nem tartalmazza, ezen időponttól a Médiatanács hatásköre nem terjed ki az egyes emberi jogok esetleges megsértésének vizsgálatára. V. Az Smtv. 17. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések A Kérelmező álláspontja szerint a Médiatartalom-szolgáltató a cikkel megsértette a vallási csoportok elleni gyűlöletkeltésre, az egyház vagy vallási csoportok kirekesztésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket is. A Médiatanács a kifogásolt tartalmat megvizsgálta, és megállapította, hogy a kérelemben jelzett magatartás kapcsán nem merült fel az Smtv ának megsértése. Az Smtv. 17. (1) és (2) bekezdése szerint a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére, továbbá a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére. A gyűlöletkeltés tartalmának meghatározásakor a büntetőjogi kontextusban született 30/1992. (V. 26.) AB határozatban megfogalmazottak közül az alábbiak irányadóak: Az Alkotmány 2. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A demokrácia rendkívül összetett fogalom. A vizsgált kérdés szempontjából azonban lényeges, hogy tartalmilag jelenti a különbözőséghez való jogot, a kisebbségek védelmét, az erőszakról és az erőszakkal fenyegetésről, mint a konfliktusmegoldás eszközeiről való lemondást. A gyűlöletkeltés a fenti tartalmi jegyek tagadása, az erőszak érzelmi előkészítése. Visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával, az emberek meghatározott csoportjának, egy kollektivitásnak olyan intoleráns minősítése, amely nem a demokrácia, hanem a diktatúra jellemzője. Az előbbieket az 1006/B/2001. AB határozat is megerősítette. A gyűlöletkeltés alatt nem valamely kedvezőtlen és sértő vélemény kinyilvánítása, hanem olyan megnyilatkozások, lázongó kifakadások értendők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet. [30/1992. (V.26.)] Kirekesztő tartalmat pedig az az üzenet hordoz, amely egy adott közösség elszigeteltségét, a társadalom egyéb rétegeitől való idegenségét, különállóságát igyekszik elérni. Mindez megvalósulhat annak eredményeképpen, hogy a célzott réteggel kapcsolatosan esetlegesen meglévő sztereotip gondolatok, vélemények felerősítésére válik alkalmassá, avagy erre irányul. Akkor minősülhet továbbá egy tartalom kirekesztőnek, amennyiben annak kinyilvánítója arra törekszik, hogy az adott közösség tagjait valamilyen formában megakadályozza abban, hogy alkotmányos jogait érvényesíthesse, illetőleg ezt megnehezítse. Az ilyen szándék végső 7

8 soron az adott közösség tagjainak a mindenki mással egyenlő mértékben megillető méltósághoz való jog érvényesülését, érvényesíthetőségét ássa alá. Az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. számú határozatában kifejtette azt, miszerint az Alkotmánybíróság az alapvető jogok korlátozásának vizsgálatánál - figyelemmel az Alkotmány 7. (1) bekezdésére - meghatározó jelentőségűnek tekinti azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt [23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 93.]. A rasszizmust, a gyűlöletkeltést (gyűlöletbeszédet), a kirekesztést és a személyekkel, valamint az egyes társadalmi csoportokkal szembeni diszkriminációt - és az arra való felhívást - számos nemzetközi dokumentum ítéli el. Nemzetközi dokumentumok azt is rögzítik, hogy az államoknak hatékony intézkedéseket kell tenniük a jogsértések megakadályozására, illetve kifejezetten kimondják azt is, hogy a személyek jogai - így adott esetben a véleménynyilvánítási szabadság is - mások jogainak, szabadságainak, becsületének a védelmében bizonyos korlátozásoknak vethetők alá. A határozat rögzítette továbbá: A gyűlöletkeltés legszélsőségesebb, már ténylegesen bekövetkezett kártékony hatását bizonyító történelmi és jelenkori tapasztalatok mellett figyelembe kell venni azokat a mindennapi veszélyeket is, amelyek a gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek, eszmék korlátok nélküli kinyilvánításával járnak. E megnyilvánulások akadályozzák, hogy az emberek bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal. Ez, növelve egy adott, kisebb vagy nagyobb közösségen belüli érzelmi, szociális feszültségeket, szétszakítja a társadalmat, erősíti a szélsőségeket, az előítéletességet és az intoleranciát. Mindez csökkenti a plurális értékrendet, a különbözőséghez való jogot elismerő, toleráns, multikulturális, az emberek egyenlő méltóságának elismerésén alapuló, a diszkriminációt értékként el nem ismerő társadalom kialakulásának esélyét. A véleménynyilvánítás és sajtószabadság körében az emberek meghatározott csoportjai elleni gyűlöletkeltés alkotmányos védelemben részesítése feloldhatatlan ellentmondásban lenne az Alkotmányban kifejezésre jutó politikai berendezkedéssel és értékrenddel, a demokratikus jogállamiságra, az emberek egyenlőségére, egyenlő méltóságára, valamint a diszkrimináció tilalmára, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a nemzeti, etnikai kisebbségek védelmére, elismerésére vonatkozó alkotmányos tételekkel. A 165/2011. (XII. 16.) AB határozat az Alkotmánybíróság idézett döntésében e tekintetben foglaltakat megerősítette. Az Alkotmánybíróság fenti határozatában rámutatott arra, hogy a gyűlöletkeltésnek vagyis a gyűlöletre uszításnak még a büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása sem minősül a véleménynyilvánítás szabadsága szükségtelen és aránytalan korlátozásának. ( ) A büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben a végső eszköz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamely, társadalmilag káros magatartás jelen esetben a gyűlöletre uszítás, gyűlöletkeltés vonatkozásában a büntetőjogi felelősség sem eltúlzott, nem alkotmányellenes, úgy az adott magatartásra vonatkozó, esetlegesen más jogágakban megfogalmazott enyhébb tilalmak sem lehetnek azok. Az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. számú AB határozatában amelyet e tekintetben a 165/2011. (XII. 20.) AB határozat is megerősített a médiaszabályozásbeli gyűlöletkeltés tényállását a büntetőjogi gyűlöletre uszítással azonosította, ez a mérce pedig szűkre szabja az Mttv.-t alkalmazó hatóság döntési mozgásterét. Az 1006/B/2001. számú AB határozat arra is rámutatott, hogy a Médiatv. támadott bekezdése nem azt jelenti, hogy a rádió- és a televízió- műsorokban ne lenne helye vitának, kritikának, ne jelenhetne meg a társadalmat jellemző véleménypluralizmus. A rendelkezés célja annak a megakadályozása, hogy a rádió és a televízió a sértő, faji alapon elítélő, kirekesztésre, diszkriminációra felhívó gyűlölködők»hangerősítője«" legyen. 8

9 A 165/2011. (XII.20.) AB határozat szerint fogalmilag kizárt a demokratikus közvélemény kiépítésének, fenntartásának eszközeként az olyan médiatartalom, amely tagadja a demokrácia intézményes, alapvető jogokhoz kapcsolódó alapértékeit. Nem szolgálja a demokratikus véleményképzést és döntéshozatalt az olyan médiatartalom, amely a demokrácia értékeivel ellentétes nézeteket hirdet (ABK ) A demokratikus nyilvánosság által megkövetelt vélemény- és sajtószabadság azonban kiterjed a sértő, akár szélsőséges álláspontok közzétételének lehetőségére is. A szélsőséges vagy sértő véleményekkel szembeni tolerancia pedig a demokratikus vita hatékonyabbá tételét segíti elő. A Kérelmező beadványában a cikk címét ( Halálán van a tömeges esküvőiről hírhedt délkoreai szekta feje ), a Személyes adat tiszteletesre vonatkozó, önjelölt Messiás kifejezést, továbbá a multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet kifejezést sérelmezte. Az előbbi két kifejezés a tiszteletesre, az utóbbi pedig az Egyesítő Egyházra vonatkozott. Egyéb tartalmat a Kérelmező beadványában nem emelt ki. A Médiatanács a cikk vizsgálatát követően megállapította, hogy abban nem szerepeltek olyan megállapítások, melyek az Egyesítő Egyház, mint vallási csoport elleni gyűlölet keltésére alkalmasak lettek volna, továbbá az sem mondható el, hogy a kifogásolt médiatartalom e közösség kirekesztésére irányult. A gyűlöletkeltés az Alkotmánybíróság szerint az erőszak érzelmi előkészítése, rendkívül súlyos magatartás, ilyen hatást a médiatartalom az olvasóból nem válthatott ki. A Kérelmező által kiemelt, az Egyesítő Egyházra vonatkozó, multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet szövegrész a korábban kifejtettek alapján gyűlöletkeltő, illetve kirekesztő tartalommal nem bírt. A Médiatanács megjegyzi továbbá, hogy a sajtószabadság védi a szélsőséges, felháborító, sértő, bántó médiatartalmakat is, tehát önmagában egy adott médiatartalom efféle jellege még nem alapozza meg a jogsértés megállapítását. A kifejtettek alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiatartalom-szolgáltató nem sértette meg az Smtv ában foglalt rendelkezéseket. VI. Sajtó-helyreigazítás A Kérelmező beadványában az Smtv a alapján helyreigazító közlemény közzétételét is kérte. Az Smtv a szerint ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni. A sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) ai szabályozzák. 9

10 A Pp (1) bekezdése szerint helyreigazításának a Ptk., valamint az Smtv. szerinti közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől. Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél - a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt - ellene keresetet indíthat. A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a sajtótermék szerkesztősége, a hírügynökség vagy a médiaszolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság a perben soron kívül jár el. A Hatóság az Mttv. feladat- és hatásköreit meghatározó ai alapján nem rendelkezik hatáskörrel a sajtó-helyreigazítási eljárás vonatkozásában, annak lefolytatására a Pp. alapján a bíróság jogosult. VII. Személyhez fűződő jogok (jó hírnév) megsértése A Kérelmező szerint a cikkben szereplő kifejezések a jó hírnévhez való jogot is sértették. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 75. (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 75. (2) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg. A Ptk. nem nevesíti az összes személyhez fűződő jogot. A Ptk a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk. 78. (1) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A 78. (2) bekezdése szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 85. (1) és (2) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - csak személyesen lehet érvényesíteni. A Ptk. 84. (1) bekezdése értelmében akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. (2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. (3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt. 10

11 Az Mttv. feladat- és hatásköreit meghatározó ai alapján a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a személyhez fűződő jogok megsértése (jó hírnév megsértése) miatti igény vonatkozásában, azok érvényesítése bírósági úton lehetséges. A fent előadottak alapján a Médiatanács a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, azaz megállapította, hogy a Médiaszolgáltató nem sértette meg az Smtv. 14. (2) bekezdésben, a 16. -ában és a 17. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az előbbieken túl megállapította azt is, hogy nem rendelkezik hatáskörrel az Smtv ában és 14. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések vizsgálatára, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése miatt igény elbírálására és a sajtó-helyreigazítási eljárás lefolytatására. A hatósági eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv (1) és (3) bekezdésén, valamint a on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, november 7. a Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök Dr. Koltay András hitelesítő tag Kapják: 1. Személyes adat 11