A szlovák magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Edvard Beneš tevékenységére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szlovák magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Edvard Beneš tevékenységére"

Átírás

1 GULYÁS LÁSZLÓ A szlovák magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Edvard Beneš tevékenységére Bevezetés A második emigrációjából Prágába győztesen visszatérő Beneš május 9-én kijelentette: a németek és a magyarok túlnyomó részének el kell tőlünk mennie. Ez végérvényes elhatározásunk Népünk nem élhet a németekkel és a magyarokkal közös hazában. 1 Ezzel a kijelentéssel kezdetét vette a németek és magyarok eltávolítása az újjászülető csehszlovák államból. Ezen folyamat egyik fontos eleme volt a magyar szlovák lakosságcsere kikényszerítése. Véleményünk szerint Beneš Münchenből 2 azt a tanulságot vonta le, hogy tiszta csehszlovák nemzetállamot kell teremteni. Abból a tényből, hogy Hitler a szudétanémeteket ötödik hadoszlopként tudta felhasználni Csehszlovákia ellen, 3 arra a további következtetésre jutott, hogy a két világháború között folytatott asszimilációs politika eredménytelen volt, ezért radikálisabb eszközhöz kell nyúlni. Ez a radikális eszköz a nemzeti kisebbségek kitelepítése lett. Beneš megpróbálta a németek kitelepítésének kérdését következetesen összekapcsolni a magyar kisebbség kitelepítésével is. Arra törekedett, hogy a német és a magyar kisebbség azonos megítélés alá essék, és ennek következtében mindkét kisebbséggel szemben ugyanolyan intézkedéseket értsd kitelepítés lehessen meghozni. A fentiekből logikusan következik, hogy a csehszlovák magyar lakosságcsere előzményeit Beneš második világháború alatti tevékenységében kell keresnünk. Jelen tanulmányban megpróbáljuk feltárni ezen előzményeket, azaz bemutatjuk, hogy a kisebbségek kitelepítése érdekében Beneš milyen tevékenységet folytatott második emigrációja alatt. 1 Beneš ezen kijelentését idézi JANICS Kálmán: A hontalanság évei. 1989, 147. p. 2 A müncheni döntésről és Csehszlovákia széteséséről lásd GULYÁS László: Beneš külpolitikájának csődje ( ). Limes, 2001/3. szám, p. 3 Erről lásd GULYÁS László: A szudétanémetkérdés és Lord Runciman prágai missziója. Kutatási Füzetek 12. Ünnepi szám Ormos Mária 75. születésnapjára. Pécs, 2005, p.

2 Békejobb vagy bosszú? Az emigráns Beneš rendszeresen használta a Csehszlovákia újjászületése szófordulatot, de az alatt mindig a München előtti Csehszlovákiát értette. Csakhogy az eredeti határok helyreállítása értelemszerűen Csehszlovákia összes etnikai konfliktusát újratermelte volna. Így Beneš előtt az a probléma állt, hogy hogyan lehet elkerülni a nemzetiségi viszályok újratermelődését az újjászülető köztársaságban. Logikai szempontból ezt a problémát alapvetően két módon lehet megoldani. Az egyik lehetséges megoldás: a nemzeti kisebbségek számára széles körű nemzetiségi jogok garantálásával biztosítani ezek állam iránti lojalitását. A másik lehetséges megoldás: az államot valamilyen módon (erőszakos asszimiláció és/vagy kitelepítés) homogénebbé tenni. Nem tudjuk pontosan rekonstruálni, hogy Beneš hogyan viszonyult a fenti két megoldáshoz. Emigrációja alatt elhangzott beszédeiben elsősorban rádióbeszédeiben és leveleiben a legkeményebb fenyegetéseket váltogatta a demokratikus ígéretekkel. 4 Az első konkrét fenyegetést az 1938 novemberében Rašínnak írt levelében találhatjuk: Természetesen senkinek se bocsátjuk meg az árulását, a tőlünk elvett jogokat és területeket sohasem adjuk fel. 5 Ígéreteire pedig jó példa július 24-ei rádióbeszéde, amelyben így fogalmazott: Ünnepélyesen kihirdetem ezeket a politikai és jogi alapelveinket, és hangsúlyozom, hogy számunkra itt mindegyik érvényes államunk és nemzetünk minden állampolgárára, csehekre, szlovákokra, németekre és kárpátukránokra, és többiekre nálunk otthon. 6 Benešnek a békejobb és a bosszú gondolata közötti ingadozását a katonai-politikai konstelláció változásaival magyarázhatjuk. Annak illusztrálására, hogy a csehszlovák emigráció napi politikai gyakorlatában hogyan is nézett ki ez az ingadozás, tekintsük át Beneš szudétanémet emigrációval szemben folytatott politikáját! és 1945 között Londonban létezett egy szudétanémet emigráció. 8 Ez Csehszlovákia márciusi megszűnése után jött létre, főképpen a műkö- 4 Benešnek a második emigráció alatt különböző helyeken főképpen a rádióban elhangzott nyilatkozatait és leveleit lásd Edvard BENEŠ: Sest let exilu a druhá svetová válka. Ráci, projevy a dokumenty zr Praha, BENEŠ i. m., 31. p. 6 Idézi JANICS i. m., 85. p. 7 Beneš álláspontjainak változását a szudétanémet kérdésben Detlef Brandes dolgozta fel habilitációs dolgozatában. Detlef BRANDES: Grossbritannien und seine osteuropäischen Allierten. Die polnische, tschechoslowakische und jugoslawische Exilregierung im Londoner Exil München, KASZA Péter (szerk.): A szudétanémet kérdés a második világháborúban. Edvard Beneš és Wenzel Jaksch levelezése Documenta Historica XLV., Szeged, A londoni szudétanémet emigráció történetről uő uo.: Az emigráció küzdelmei (bevezető tanulmány).

3 dését felfüggesztő Szudétanémet Szociáldemokrata Párt azon tagjaiból, akik Lengyelországon át Nyugatra (Svédországba, Norvégiába és Angliába) emigráltak tavaszán Svédországban működött legfontosabb központjuk Ernst Paul irányításával, de az emigráció vezetése fokozatosan a Wenzel Jaksch 9 a Szudétanémet Szociáldemokrata Párt (DSAP) korábbi vezetője irányítása alatt álló londoni csoport kezébe ment át. Mivel Beneš 1939 júliusa után, amikor visszatért az USA-ból, Londonból irányította a csehszlovák emigrációt, az első kapcsolatfelvételre már augusztus 3-án sor kerülhetett. 10 Beneš és Jaksch közel négy órán keresztül tanácskoztak. Beneš kifejtette partnerének, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, a jogi kontinuitás alapján egy emigráns csehszlovák kormányt kíván felállítani. Jaksch jelezte Benešnek, hogy amennyiben létrejön egy csehszlovák emigráns kormány, úgy abban igényt tartanak a szudétanémet emigráció képviseletére, továbbá hogy a München előtti úgynevezett Negyedik Terv alapján 11 képzelik el a szudétanémetek és a csehszlovákok együttélését az újjászülető Csehszlovákiában. Befejezésképpen megállapodtak abban, hogy a kölcsönös lojalitás alapján folytatják az eszmecserét és 1942 között Beneš legfőbb célja a müncheni szerződés érvénytelenítése, a kontinuitás elvének elfogadtatása és Csehszlovákia eredeti határainak helyreállítása volt. Ezen céljai eléréséhez nem nélkülözhette a szudétanémetek támogatását, azaz a két emigráció ekkor még kölcsönösen egymásra volt utalva. Benešnek akkori legfontosabb szövetségese, Anglia előtt demonstrálnia kellett, hogy az újjászülető Csehszlovákiában nem lesznek etnikai problémák, mert a csehszlovák politikusok már most megegyeznek a korábban legtöbb problémát okozó szudétanémet kisebbség demokratikus erőivel. Jaksch hajlandó volt támogatni a München revíziójára irányuló beneši politikát, de támogatása fejében a német kisebbség háború utáni helyzetének javítására vonatkozó garanciákat akart elérni. 12 A szudétanémet emigráció az úgynevezett holmhursti deklarációban március 11. konkrétan is megfogalmazta ezzel kapcsolatos álláspontját. Ezek szerint: hajlandóak a cseh néppel közösen létrehozni egy államalakulatot, azaz támogatják München revízióját, cserébe széles körű autonómiát kérnek egy föderatív alapon átszervezett Csehszlovákián belül Wenzel Jaksch emigráció alatt keletkezett levelezését kiadták: Friedrich von PRINZ (szerk.): Wenzel Jaksch Edvard Beneš briefe und Dokumente aus dem Londoner Exil Köln, Az első Beneš Jaksch találkozóról Jaksch levélben számolt be elvtársainak. A levelet közli PRINZ i. m., 1. dokumentum, p. 11 A Negyedik Tervről lásd GULYÁS 2005 i. m. 12 KASZA i. m., p. 13 Az úgynevezett holmhursti deklaráció teljes szövegét közli PRINZ i. m., 3. dokumentum, p.

4 1940. október 12-én angol nyomásra Beneš javaslattal fordult a szudétanémet emigráció vezetőihez, s felajánlott nekik hat képviselői, illetve egy alelnöki helyet a júliusban felállított Államtanácsban. Emellett a nemzetiségi kérdés megoldására a német és a csehszlovák településterületek Csehszlovákián belüli elválasztását javasolta. 14 Az események tehát abba az irányba mutattak, hogy a szudétanémet emigráció legszebb álmai valóra válnak, és Beneš a holmhursti deklaráció alapján hajlandó velük megegyezni. A németek már ki is jelölték azokat a politikusaikat, akik betöltik az Államtanácsban felkínált pozíciókat. A kérdéskör kutatója, Kasza Péter szerint valójában Beneš számára nem a konszenzus megteremtése, hanem csak a konszenzusra való törekvés bizonyítása volt a fontos. 15 Jól mutatja ezt, hogy amint megtehette az 1941-es év folyamán Beneš a Szovjetunió és az USA hadba lépésével két komoly támogatót szerzett a kontinuitás-elv számára, zsákutcába vitte a tárgyalásokat szeptember 22-én személyesen találkozott Jakschsal és egy táviratot mutatott neki, amelyet Csehországból kapott. 16 A távirat szövege szerint a honi ellenállást mélységesen demoralizálná, ha német nemzetiségű tagokat vennének fel az Államtanácsba. Beneš ezért arra kérte Jakschot, hogy napolják el a belépés időpontját, amíg az otthoni pszichológiai helyzet kedvezőbbé nem válik. 17 A szudétanémetek szeptember 28-ai konferenciája elfogadta Beneš kérését nem tehetett mást, hozzájárult az Államtanácsba való belépés elnapolásához. 18 Beneš ezzel taktikai győzelmet aratott, hiszen ettől kezdve a cseh közvéleményre hivatkozva késleltethette a szudétanémetekkel való megegyezést folyamán több személyes találkozásra, illetve levélváltásra került sor Beneš és a szudétanémet emigráció vezetői között, de egyre inkább a nézetkülönbségekre helyeződött a hangsúly. 19 A lidicei mészárlás után (1942 májusa) az angol kormány feltétel nélkül hozzájárult a müncheni szerződés revíziójához, így Benešnek már nem kellett bizonygatnia megegyezési hajlandóságát július 11-én Smutny feljegyezte Beneš távirati stílusban tett észrevételeit a szudétanémet kérdésről: Az angolok és a szudétanémetek. Ez csak presztízskérdés, többet erről beszélni nem fogok, megmondom nekik [mármint az angoloknak G. L.], hogy Jaksch és az egész társasága engem már nem érdekel, mulassanak velük ők A javaslatot ismerteti KASZA i. m., 16. p. 15 Uo. 18. p. 16 Erről a találkozóról Jaksch számol be emlékirataiban. Wenzel JAKSCH: Europas Weg nach Potsdam. Stuttgart, 1958, p. 17 Jaksch emlékirataiban kétségbe vonta a távirat hitelességét. Lásd uo. 18 A konferencia határozatait lásd PRINZ i. m., 13. dokumentum, p. 19 A nézetkülönbségekről lásd uo. az alábbi dokumentumokat: 10. dokumentum, p.; 14. dokumentum, p; 19. dokumentum, p.; továbbá KASZA i. m., 3 6. dokumentum, p. 20 Idézi JANICS i. m., 73. p.

5 Röviddel a fenti cinikus megjegyzés után a szudétanémetekkel való látszólagos kooperációt is beszüntette. Utolsó személyes találkozására Jakschsal december 1-jén került sor, 21 majd december 10-én Beneš levelet intézett Jakschhoz (ezt nevezzük decemberi memorandumnak), melynek záró részében így foglalta össze a szudétanémet vezetőkkel folytatott tárgyalásainak tapasztalatait: 9. Megállapítom, hogy az Önök pártjának valamennyi határozata, így az októberi határozatok is, egészében egyetlen politikai irányvonalat mutatnak, amely a fentebb említett idézetekkel egybeesik. Ennek tartalma és szellemisége lényegében a következő: Nem fogadjuk el, és nem védelmezzük a Köztársaság jogi kontinuitását. A csehszlovák állammal kapcsolatos valamennyi nyilatkozatuk feltételes jellegű, úgyhogy szabad marad az út egy más típusú szabályozás számára is. Soha nem volt világos, hogy az Önök csehszlovák állampolgársága alapvető vagy pusztán időleges tény, mivel Önöknek formálisan csehszlovák útlevelük van, és a brit, valamint az egyéb hatóságok is csehszlovákoknak tekintik Önöket. Az Ön emberei nem érezték és ma sem érzik magukat arra kötelezve, hogy a Csehszlovák Köztársasággal szembeni állampolgári kötelességeiket teljesítsék. És nem csak akkor, amikor nemzetközileg elismerték teljes jogi integritásunkat, hanem még ma is erre az álláspontra helyezkednek, amikor már egy újabb elismerésre került sor. (Lásd az Önök határozatait a katonai szolgálatot illetően.) De hogy Önök csehszlovákok-e vagy sem, hogy vannak-e még kételyeik az állami hovatartozásukat illetően, és hogy vajon teljes mértékben és feltétel nélkül az ország mellett állnak vagy sem mindezeket még most sem jelentették ki egyértelműen és világosan. Ez taktika? Vagy bizonytalanság? Vagy inkább határozottság, hogy más megoldások felé nyitva tartsák a kaput? 10. Nem hiszem, hogy ez a helyzet még sokáig fenntartható. 22 Gyakorlatilag Beneš arra hivatkozva, hogy a szudétanémetek nem fogadják el az Első Köztársaság jogi kontinuitását, illetve nem lojálisak a csehszlovák államhoz, nyíltan szakított a szudétanémet emigrációval. A szudétanémet csehszlovák tárgyalások megszakítása után Beneš koncepciójában egyre erőteljesebben jelent meg a kisebbségek kitelepítésének forgatókönyve. A kitelepítési gondolat születésének pontos dátumát nem ismerjük, de a jelek arra mutatnak, hogy már igen korán keletkeztek ilyen tervek decemberében Franciaországban három német emigráns Walter Kolarz, Johann Wolfang Brügel és Leopold Goldschimdt készített egy vitairatot Le problem du transfert de population. Trois million Sudetes doi- 21 Memoirs of dr. Eduard Beneš. From Munich to New War and New Victory. Boston, 1954, 221. p. 22 Az úgynevezett decemberi memorandumot közli KASZA i. m., 8. dokumentum, p.

6 vent-ils emigrer címmel, melyben a szerzők a franciaországi csehszlovák emigráns csoportok között terjedő kitelepítési tervek ellen foglaltak állást. 23 A hivatalos szintre emelés 1941 májusa folyamán történt meg, amikor Hubert Ripka az Ideiglenes Csehszlovák Kormány külügyi államtitkára egy kitelepítést szorgalmazó írást tett közé a Czechoslovak című emigráns lapban. 24 Ezzel összecseng Janics Kálmán véleménye, mely szerint 1941 tavaszán a londoni csehszlovák emigráns kormány tagjai már egymás között nyíltan beszéltek, illetve vitatkoztak a németek kitelepítéséről. 25 Természetesen Beneš lépéseket tett abba az irányba, hogy a Hitler-ellenes koalíció nagyhatalmainak beleegyezését elnyerje a kitelepítésekhez. Elsőként az angol partnereikkel tudatták ilyen irányú terveiket a München annullálásáról szóló tárgyalások közben (1942. június július) szeptember 21-én Peter Nichols 1941-től a londoni emigráns kormány mellé kirendelt brit nagykövet közölte Benešsel, hogy Nagy-Britannia kormánya jóváhagyta a németek kitelepítését Csehszlovákiából. 26 Anglia hozzájárulásának megszerzése után Beneš a Szovjetunió igenjéért kezdett el dolgozni tavaszán Bogomolov londoni nagykövettel többször tárgyalt erről a kérdésről. 27 A szovjet diplomata június 5-én közölte Hubert Ripka külügyi államtitkárral, hogy a Szovjetunió egyetért a németek kitelepítésével. Ripka ezt másnap táviratban tudatta az éppen Washingtonban tárgyaló Benešsel, aki a távirat tartalmát rögtön Roosevelttel is ismertette. 28 A magyar kisebbség kitelepítésének kérdése és a nagyhatalmak Beneš megpróbálta a németek kitelepítésének kérdését következetesen összekapcsolni a magyar kisebbség kitelepítésével. Az 1943-as év második felében Beneš elkezdte hangsúlyozni, hogy mindkét kisebbség kollektívan bűnös a müncheni egyezményben, illetve az Első Köztársaság szétverésében novemberében Hubert Ripka Oxfordban tartott egy előadást, melyben így érvelt: Németország és Magyarország a nemzeti kisebbségeket ötödik hadoszlopként használta fel, hogy szétzúzza azt az államot, amelyben ezek a kisebbségek éltek ezért igazán jogos az a kívánság, amely Németországot és Magyarországot arra akarja kényszeríteni, hogy fogadják be nemzettársaikat 23 A kézirat egyetlen fennmaradt példányát a stuttgarti Seliger-Archívban őrzik, itt találta meg Kasza Péter. 24 KASZA i. m., 44. p. 25 JANICS i. m., 65. p. 26 Uo. 73. p. 27 Memoirs i. m., 222. p. 28 Uo. 29 JANICS i. m., 75. p.

7 és törődjenek azokkal, akiket támadó és hadi célokra használtak fel. 30 A fenti érvek segítségével Beneš megpróbálta rávenni a Szövetségeseket, hogy járuljanak hozzá a magyar kisebbség kitelepítéséhez. Roosevelttel folytatott tárgyalásain 1943 júniusában ebben a kérdésben azonban nem járt sikerrel. Az USA elnöke egyetértett azzal, hogy a háború után a csehszlovákiai németek számát a minimálisra kell leszorítani, de a magyarok kitelepítését elutasította. Romsics Ignác kutatásaiból tudjuk, hogy a Roosevelt által életre hívott úgynevezett Advisory Committee mely gyakorlatilag az USA béke-előkészítő bizottsága volt Területi Albizottsága az 1930-as csehszlovákiai népszámlálás adatai alapján tíz határ menti (ezen belül hat csallóközi, három közép-szlovákiai és egy kelet-szlovákiai) körzetben mutatott ki abszolút magyar többséget, s az etnikai korrektség és méltányosság jegyében javasolta, hogy ezek a területek tartozzanak Magyarországhoz. 31 Az amerikai szakértők által kidolgozott minimális javaslat értelmében Magyarországhoz 7 ezer km 2 -nyi terület került volna 484 ezer lakossal (ebből 64%-nyi magyar), a maximális javaslat értelmében pedig 11 ezer km 2 -nyi terület 854 ezer lakossal (ebből 59%-nyi magyar). 32 Tehát amikor sor került Roosevelt és Beneš találkozójára, az USA elnöke még kisebb szlovák magyar határmódosításokban gondolkodott, és ez húzódott meg a Beneš-féle, magyarokra vonatkozó kitelepítési javaslat elutasítása mögött. Az ősz folyamán Beneš megpróbálta elérni az angolok hozzájárulását a magyarok kitelepítéséhez októberében jelezte Nicholsnak, hogy a kétmillió német mellett ezek kitelepítéséhez az angol kormány már korábban elvi hozzájárulását adta négyszázezer magyart is ki kíván telepíteni Csehszlovákiából. De az angolok hasonlóan az amerikai állásponthoz nem támogatták a magyarok kitelepítését. 33 A német és a magyar kisebbség Csehszlovákiából történő kitelepítésének követelésével Beneš 1943 decemberében, moszkvai tárgyalásai során is előállt. 34 A német kisebbségek kitelepítéséről és az ezzel kapcsolatos angol álláspontról az alábbiak szerint tájékoztatta szovjet tárgyalópartnereit: 35 Az 30 Ripka előadását idézi JANICS i. m., 78. p. 31 Az USA külügyminisztériumának 1942 és 1944 között kidolgozott terveit és javaslatait publikálta ROMSICS Ignác: Amerikai béketervek a háború utáni Magyarországról. Gödöllő, ROMSICS i. m., , p, továbbá 2. térkép. 33 JANICS i. m., 77. p. 34 A Beneš moszkvai tárgyalásairól szóló feldolgozások közül lásd még ANDRÁS Károly: Beneš Moszkvában. I. rész: Új Látóhatár, június, p.; II. rész: Új Látóhatár, december, p.; GULYÁS László: A csehszlovák magyar lakosságcsere moszkvai előjátéka. Kapu, 1993/8 9. szám. 35 Benešnek a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásain mindvégig jelen volt kancelláriájának főnöke, Smutny, aki az elhangzottakról feljegyzéseket készített. Smutny

8 angolok már megértették, hogy nem lehet visszatérni az 1938-as helyzethez Maga Churchill mondta: Támogatni fogjuk a kitelepítést. Eden is kategorikusan kijelentette előttem. A brit nagykövet átadott nekem egy személyes jegyzéket, amelyben kijelenti, hogy támogatják a lehető legnagyobb számú német kitelepítését Csehszlovákiából. Így indokolta a kitelepítés szükségességét: Mivel a csehszlovákiai németek kezdték a háborút, nekik kell a legnagyobb felelősséget és büntetést viselniük. Majd konkrét számmal is előállt: Körülbelül német van az országunkban. Ha mindannyiukat sikerül kitelepíteni, akkor jó, ha nem, akkor legalább kétmilliót. 36 Beneš azt is közölte szovjet tárgyalópartnereivel, hogy a magyarokat szintúgy ki akarja telepíteni, vagy kicserélni a magyarországi szlovákokra. Molotov elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a nyugati szövetségesek milyen álláspontot képviselnek a kitelepítések kérdésében. Erre Beneš azt válaszolta, hogy az angolok és az amerikaiak a tervezet alapkérdéseit ismerik, és elvileg nem mondtak ellent. Meg kell jegyeznünk, hogy Beneš állítása csak részben fedi a valóságot, mivel a nyugatiak elvileg valóban hozzájárultak a németek kitelepítéséhez, viszont a magyarok kitelepítését elutasították. Beneš Sztálin és Molotov mellett tárgyalásokat folytatott a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció vezetőivel is, melyek során Gottwald, Kopecky, Slánsky és Sverma volt a tárgyalópartnere. 37 Beneš hat hosszú beszélgetést folytatott a csehszlovák kommunista vezetőkkel, 38 ahol felmerült a magyar és a német kisebbség kitelepítésének kérdése is. A Gottwald vezette kommunisták a magyar kisebbség kitelepítésének kérdésében árnyaltabb álláspontot képviseltek, mint Beneš. A londoni emigráció feje minden kisebbségit meg akart büntetni, míg a moszkvai csehszlovák kommunista a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után emigrációba kényszerült. Emigrációs évei alatt kimentett iratait rendezgette, de 1964-ben bekövetkezett haláláig nem fejezte be a munkát. Hátrahagyott iratai a New-York-i Columbia Egyetem Orosz és Kelet-Európai Történelmi és Kulturális Levéltárába kerültek. Egy cseh származású amerikai történész, Vojtech Mastnŷ, a zömmel cseh nyelvű jegyzőkönyveket angolra fordította, és 1972-ben The Beneš Stalin Molotov conversation in December 1943 címmel a Jahrbücher für Geschichte Osteuropas című nyugatnémet lapban, illetve a The American Historical Review-ban publikálta. Ezen jegyzőkönyvek magyar nyelvű fordítását lásd GULYÁS László: Az decemberi Beneš Sztálin Molotov megbeszélések dokumentumai. Documenta Historica XI., Szeged, Uo p. 37 A CSKP második világháború alatti történetével kimerítően foglalkozik Paul E. ZINNER: Communist Strategy and Tactics in Czechoslovakia, New York London, 1963, p. 38 A Beneš Gottwald tárgyalásokról szóló feldolgozások közül lásd ANDRÁS Károly i. m., II. rész, p.; Zbyenĕk ZEMAN Antonín KLIMA: The life of Edvard Beneš. Oxford, 1997, p.; Karel KAPLAN: Csehszlovákia igazi arca Pozsony, p.; Edward TÁBORSKY: President Edvard Beneš between East and West p.

9 emigráció a kisebbségi lakosság tömeges kitelepítésének differenciáltabb végrehajtását szorgalmazta, annak demokratikus erőit értsd a kommunista németeket és magyarokat nem kívánta kitelepíteni. 39 A csehszlovák kommunisták álláspontjában majd csak a következő év során következik be változás, 1944 májusától ugyanis sokkal radikálisabb hangot ütnek meg a magyarkérdésben május 11-én Gottwald a moszkvai rádióban elhangzott beszédében már így nyilatkozott: nincs messze az a pillanat, amikor megkezdődik hazánk megtisztítása a német és magyar áruló szeméttől. 40 Gottwaldék álláspontjának megváltozása mögött valószínűleg az húzódik meg, hogy a szovjet kormány 1944 áprilisában elfogadta a magyar kisebbség kitelepítésének tervét. 41 Újabb fordulatok, Mint láthattuk, 1943 végére a nagyhatalmak Anglia, az USA és a Szovjetunió hozzájárultak a csehszlovákiai németek kitelepítéséhez, míg a magyarok kitelepítésének gondolatát csak a Szovjetunió támogatta. A kitelepítés lebonyolításáról, a kitelepítendő lakosság számáról még nem voltak konkrét elképzeléseik, Beneš e kérdésben azonban váratlan segítséget kapott a lengyel ügyből kifolyólag magától Churchilltől. A teheráni konferencián (1943. november 28. december 1.) a Szövetségesek megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió nyugati határa az úgynevezett Curzon-vonal, míg Lengyelország új nyugati határa az Odera Neisse vonal lesz. Azaz Lengyelországot nyugatra tolták, a keleten elvesztett területekért nyugaton adtak kárpótlást. 42 Lengyelország 1937-es határai között is jelentős német kisebbség élt, de a Teheránban felmerült Odera Neisse vonal még tovább növelte volna ezek számát. 43 Ezért Churchill február 20- án kelt, Sztálinhoz intézett üzenetében egyértelműen azt szorgalmazta, hogy egész Lengyelországból telepítsék ki a németeket. 44 Hasonlóképpen foglalt állást Roosevelt elnök a Mikolajczykhoz írt november 17-ei levelében, amelyben támogatta a németek Lengyelországból való kitelepítését Gottwaldék mérsékeltebb álláspontjáról lásd KAPLAN i. m., 19. p.; JANICS i. m., p. 40 Gottwald szavait idézi JANICS i. m., 85. p. 41 Uo. 42 A teheráni konferencia lengyel vonatkozásairól lásd Andrzej PACZKOWSKI: Fél évszázad Lengyelország történetéből Budapest, p. 43 A két világháború közötti Lengyelország etnikai adatairól lásd Joseph ROTHSCHILD: Lengyelország története a két világháború között. Studium Füzetek 1., Szeged, A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányfőinek üzenetváltása Budapest Uzsgorod, 1981, 233. p. 45 R. SÜLE Andrea: A közép- és kelet-európai német kisebbség kitelepítése a második világháború után. Medvetánc, 1988/ /1. szám, 108. p.

10 Ezen felbátorodva az 1944-es év folyamán a londoni lengyel emigráns kormány, majd szeptember 27-én a lublini Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság ez a Szovjetunió által létrehozott lengyel ellenkormány neve jegyzékben fordult a Szövetségesekhez, hozzájárulásukat kérve a németek kitelepítéséhez. 46 A lengyel törekvések oldalvizén haladva a londoni csehszlovák emigráns kormány november 23-án jegyzéket juttatott el az úgynevezett Európai Tanácsadó Testületnek, melyben összefoglalta a Németországgal szembeni követeléseit. A memorandum azzal számolt, hogy a háború végén 2,5 millió német lakos marad Csehszlovákiában, és ebből mintegy 1,5 milliót kell kitelepíteni. 47 A jegyzékben ismét megkísérelték összekapcsolni a német és a magyar kisebbség ügyét, így érvelve: A magyar kisebbség jelenléte a Csehszlovák Köztársaságban nem kevésbé veszedelmes probléma, mint a német kisebbség kérdése. A csehszlovák kormány fenntartja magának a jogot, hogy olyan módon járjon el [mint ebben a memorandumban kifejtette G. L.] a magyar kisebbség mindazon tagja ellen, akik ellenségesen viselkedtek köztársaságunkkal szemben január 31-én a memorandumra adott válaszában az Amerikai Egyesült Államok a kitelepítést a győztes nagyhatalmak döntésétől tette függővé. 49 Hasonló értelemben válaszolt a memorandumra március 8- án a brit kormány is. 50 Beneš már 1945 januárjában közölte Nicholsszal, hogy törvényrendeletben akarja megfosztani a csehszlovákiai németeket állampolgárságuktól, s a kitelepítés lebonyolítására hivatalt kíván felállítani. A brit külügyminisztérium arra szólította fel Benešt, hogy tartózkodjon ilyen törvényrendelet kiadásától, s várja meg a nagyhatalmak döntését ebben az ügyben. 53 Míg Anglia és az USA következetesen elutasította a csehszlovákiai magyar kisebbség kitelepítésének gondolatát, addig a Szovjetunió Beneš decemberi moszkvai tárgyalásai óta következetesen támogatta azt. A diplomáciai megoldás mellett azaz a magyar kisebbség kitelepítése a Szövetségesek jóváhagyásával az 1944-es év folyamán felmerült a fait accompli teremtésének lehetősége is augusztus 29-én a szlovákiai ellenállás központi szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács 52 kirobbantotta az úgy- 46 R. SÜLE i. m., 109. p. 47 A jegyzéket ismerteti KAPLAN i. m., 185. p.; illetve JANICS i. m., 89. p. 48 JANICS Kálmán: A kassai kormányprogram és a magyarság kollektív bűnössége. Pozsony, é. n., 8. p. 49 KAPLAN i. m., 185. p. 50 Uo. 51 Uo p. 52 JANICS 1989 i. m., 88. p.

11 nevezett szlovák nemzeti felkelést. 53 A Ján Golian vezette Katonai Központ az előkészületek során a Vörös Hadsereg terveihez igazította a felkelés terveit. Az elgondolás az volt, hogy amikor a Vörös Hadsereg a Kárpátok hegygerinceinek közelébe ér, a két kelet-szlovákiai hadosztály szabaddá teszi a Szlovákiába vezető utat, és megnyitja azt a szovjeteknek. A terv nem sikerült, a harcok elsősorban Közép-Szlovákia területére koncentrálódtak, ahol a felkelők összefüggő területeket birtokoltak. Végül október 27-én a német csapatok elfoglalták a felkelés központját, Besztercebányát. A felkelés katonai vezetőit Rudolf Viest tábornokot és Ján Goliant kivégezték, a katonák egy része hadifogságba került, míg másik részük a hegyekbe vonulva partizánharcba kezdett október 6-án, tehát amikor a felkelők Közép-Szlovákiában még összefüggő területeket birtokoltak, a Vörös Hadsereg katonái a Szovjetunióban megszerveződött csehszlovák hadsereggel együtt a Duklai-hágó térségében szlovák területre léptek. 54 A duklai hadműveletek sikere azt jelenthette volna, hogy a Vörös Hadsereg mozgása Szlovákiában északról dél felé halad, és a frontzónában menekülésre lehet kényszeríteni a magyar nemzetiségű lakosságot. A Moszkvában kiadott Szabad Csehszlovákiáért című újság október 6-ai száma felhívással fordult a Dukla térségében harcoló katonákhoz, mely szerint: Most kezdődik a harc, a Csehszlovák Köztársaság nagyarányú megtisztítása a németektől, magyaroktól és árulóktól. 55 Itt jegyezzük meg, hogy Sztálin parancsára Lengyelországban hasonló forgatókönyvet valósított meg a Vörös Hadsereg, amikor a nyugatról keletre mozgó front segítségével a német kisebbség nagy részét egyes források szerint nyolcmillió főt kisöpörték az országból. Azonban a Duklai-hágó térségében a német hadsereg tökéletesen kihasználta a hegyvidéki terep nyújtotta lehetőségeket, így megakasztotta a szovjet előrenyomulást. Ez az esemény, továbbá a szlovák nemzeti felkelés leverése megmentette a csehszlovákiai magyar kisebbséget attól, hogy a front kisöpörje ben a Vörös Hadsereg délről, azaz Magyarország felől hatolt be Szlovákiába, így az ottani magyaroknak nem volt hova futni. Beneš a katonai terv mellett diplomáciai eszközökkel is próbálkozott. Egyrészt november 23-án memorandumot nyújtott be a Szövetségeseknek (ennek fogadtatását láttuk az előző oldalakon). Másrészt, amikor 1944 októberében Moszkvában elkezdődtek a magyar szovjet fegyverszüneti tárgyalások 53 Erről lásd részletesen Dusan KOVAČ Szlovákia története című könyvének A szlovák nemzeti felkelés című fejezetét p. 54 A kelet-közép-európai hadműveletekről lásd RÁNKI György: A második világháború története. Budapest, 1973, p.; GOSZTONYI Péter: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, 1992, p. 55 Idézi JANICS é. n., i. m., 8. p.

12 a Faraghó-féle küldöttséggel, Beneš azzal a kéréssel fordult a szovjet félhez, hogy a fegyverszünet feltételei közé iktassák be a magyar lakosság Csehszlovákiából történő kitelepítését, valamint a lakosságcserét is. 56 A szovjet fél kitért a kérés elől, azt válaszolta, hogy ilyen jellegű kérdésekről a békeszerződésnek, és nem a fegyverszüneti egyezménynek kell rendelkeznie. 57 A londoni emigráns kormányt azonban nem lehetett ilyen könnyen leszerelni. Hubert Ripka külügyi államtitkár január 9-ei táviratában arra utasította Fierlingert, a moszkvai csehszlovák követet, ismét szorgalmazza Moszkvában, hogy a kitelepítés kérdését vegyék be a fegyverszüneti egyezménybe. 58 A szovjet diplomácia ezúttal megértőbb volt a csehszlovák kéréssel kapcsolatban, s Molotov meghívta Fierlingert arra a megbeszélésre, ahol a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti egyezmény feltételeit tisztázták a szövetségesek. Az január 15-ei megbeszélésen ahol Angliát Balfour nagykövet, míg az USA-t Harriman nagykövet képviselte a csehszlovák kérést tréfálkozva, az alábbi módon vezette elő Molotov: Mi legyen tehát azokkal a magyar polgárokkal, akiket a csehszlovákok nem szeretnek? Én amellett vagyok, fogadjuk el a javaslatot. 59 Ám Harriman határozottan ellenezte a felvetést, Balfour pedig nem volt hajlandó az ügyről tárgyalni, mondván, az ilyen típusú problémák a békeszerződés hatáskörébe tartoznak. A két nyugati nagyhatalom álláspontja a későbbiek során sem változott meg, így Molotov támogatása ellenére a Magyarországgal január 20- án aláírt fegyverszüneti egyezményben nem történt említés a csehszlovák fél ilyen irányú követeléséről. 60 A kassai kormányprogram Az 1945-ös év elején Fierlinger aki ekkor már sokkal inkább a csehszlovák kommunisták embere volt, mint a londoni kormányé tolmácsolta Benešnek Moszkva azon kérését, hogy az elnök és kormánya a Szovjetunión keresztül térjen vissza Csehszlovákiába. Beneš az ötlettől egyáltalán nem volt elragadtatva, mert már mutatkoztak azok a jelek, amelyek a Szovjetunió és a csehszlovák kommunista emigráció igazi arcát körvonalazták. 61 Egyrészt a Moszkvából visszaérkező londoni kormányküldöttség vezetője, František Nemec arról számolt be Benešnek, hogy a szovjet politikai rendőrség, illetve a csehszlovák kommunista emigráció tagjai részéről ellenséges lépéseket ta- 56 A Faraghó-féle küldöttség tárgyalásairól lásd GOSZTONYI i. m., p. 57 KAPLAN i. m., 98. p. 58 Uo p. 59 Uo. 99. p. 60 A fegyverszüneti egyezményről lásd GOSZTONYI i. m., 243. p. 61 Josef HANZAL: Edvard Beneš. Arcképek kettős tükörben. Dunaszerdahely, 1997, 60. p. Lásd még ugyanebben a kötetben ÁDÁM Magda: Edvard Beneš című tanulmányát.

13 pasztalt. 62 Másrészt Szlovákia esetleges szovjet tagköztársasági státusának felmerülése, illetve a Kárpátalja kérdésében tanúsított szovjet magatartás is Beneš pesszimizmusát erősítette. Benešsel foglalkozó művében Táborsky, Ladislav Feierabend (a londoni emigráns kormány pénzügyminisztere) visszaemlékezése alapján azt írja 1945 márciusáról, hogy Beneš ekkor már tisztába került a dolgok valódi állásával, nagyon szkeptikus volt a nemzetközi helyzet alakulását illetően optimizmus nélkül tekintett háború utáni hazájára és húsz éven belül új világháború kitörésével számolt. 63 Feierabend március 9-én azt javasolta Benešnek: Elnök úr, nem menjen Moszkvába! azaz egészségügyi problémáira hivatkozva (Beneš ekkor tényleg egészségügyi problémákkal küszködött) ne fogadja el a moszkvai invitálást. 64 Beneš azonban nem fogadta meg a tanácsot, március 17-én a londoni emigráns kormány tagjaival együtt újra Moszkvába érkezett. A londoni polgári és a moszkvai kommunista emigráció tagjai, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége március 22-től március 29-ig egyeztették nézeteiket. 65 A megbeszélések során kidolgozták, pontosabban jóváhagyták a kormányprogramot. Valójában a kommunisták Gottwald vezetésével még a tárgyalások megindulása előtt elkészítettek egy kormányprogram-tervezetet, és a többi párt képviselői saját kidolgozott program hiányában ezt tekintették tárgyalási alapnak, ezt próbálták meg a tárgyalások során csiszolgatni. Így gyakorlatilag a Csehszlovák Kommunista Párt programjának némi átalakításával született meg a kormányprogram, melyet kihirdetési helyéről kassai kormányprogramnak nevezünk. 66 A program tizenhat fejezetből épült fel, közülük most csak azokkal a részekkel foglalkozunk, amelyek a kisebbségek megbüntetésével kapcsolatosak. A tárgyaló felek a német és magyar kisebbség kérdésében nagyon hamar megegyeztek. 67 A kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó VIII. fejezetében azonban Beneš kívánsága ellenére nem jelentették be a kisebbségek kitelepítését, ehelyett így intézkedtek: Azok a szörnyű tapasztalatok, amelyeket a csehek és szlovákok a német és magyar kisebbséggel kapcsolatban szereztek amely kisebbségek túlnyomó részben a köztársaság ellen irá- 62 A csehszlovák kommunisták taktikájára lásd ZINNER i. m., p. 63 TÁBORSKY i. m., 195. p. 64 ZEMAN KLIMA i. m., 228. p. 65 A moszkvai egyeztetésekről lásd KAPLAN i. m., 103. p.; JANICS 1989 i. m., 95. p.; ZINNER i. m., p.; ZEMAN KLIMA i. m., p. 66 A kormányprogram teljes szövegét közli BORSINÉ TOLDY Mária SZOKOLAY Katalin (szerk.): Harc a hatalomért Az európai népi demokratikus forradalmak válogatott dokumentumai. I. kötet, Bulgária és Csehszlovákia. Budapest, 1979, p. 67 Lásd bővebben GULYÁS László: A csehszlovák-magyar lakosságcsere rövid története. Kapu, 1993/ szám, p.

14 nyuló külső hódítás eszközei lettek, az új Csehszlovákiát mély és tartós beavatkozásra kényszerítik A Csehszlovák Köztársaság német és magyar nemzetiségű polgárai közül, akiknek az évi müncheni határozat előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, akik antifasiszták, a csehszlovák állampolgárságuk meg lesz erősítve és a hazába való visszatérés lehetővé lesz téve; hasonlóképpen azok esetében, akik már München előtt aktív harcot folytattak Heinlein és a magyar irredenta pártok ellen Csehszlovákia megvédéséért, akik München és március 15-e után a német és magyar államhatalom részéről ellenzéki magatartásuk és a Csehszlovák Köztársasághoz való hűségük miatt üldözést szenvedtek, akiket bebörtönöztek és táborokba küldtek, vagy akik a német és magyar terror elől kénytelenek voltak külföldre menekülni, és ott részt vettek a Csehszlovákiáért vívott antifasiszta harcban. A többi [mármint akik nem voltak antifasiszták G. L.] német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik. Ezek a polgárok újra kérhetik a csehszlovák állampolgárságot, ugyanakkor a köztársaság hatóságai fenntartják azt a jogot, hogy minden kérelmet egyéni elbírálásban részesítsenek. Azok a németek és magyarok, akiket bíróság elé állítanak és elítélnek a köztársaság és a cseh és szlovák nemzet ellen elkövetett bűnökért, megfosztatnak csehszlovák állampolgárságuktól, és örök időkre kiutasíttatnak a köztársaságból, ha nem sújtja őket halálos ítélet. 68 Láthatjuk tehát, hogy Beneš radikális tervével szemben, mely a német és a magyar kisebbség kitelepítését tűzte ki célul, a kormányprogram enyhébben fogalmazott. Igaz ugyan, hogy valamennyi német és magyar lakost kivéve az antifasisztákat, akiknek arányát Janics Kálmán a legjobb esetben is mindössze 1%-ra becsülte meg akarták fosztani az állampolgárságától, de lehetővé tették számukra az optálást (azaz az állampolgárság visszaszerzését). A program nem szólt nyíltan a kisebbségek kitelepítéséről, azaz Beneš radikális álláspontjánál jóval enyhébben de még így is nagyon keményen fogalmazott. Janics Kálmán a kassai kormányprogramról írt munkájában úgy értékelte a fentebb említett nyolcadik fejezetet, hogy kellő taktikázó ravaszsággal szerkesztették meg. Szinte mindenütt burkoltan nyilatkozik a magyar vonatkozású kérdésekben, nyitva hagyva az eldurvulás további lehetőségeit, akár erőszakos, akár diplomáciai úton. Ilyen diplomáciai út lesz majd a lakosságcsere kikényszerítése. 69 Konklúziók Második emigrációjának első éveiben Beneš nem foglalt egyértelmű álláspontot a kisebbségekkel szemben folytatandó politikát illetően. A szudéta- 68 A kormányprogram VIII. fejezetét lásd BORSINÉ SZOKOLAY i. m., p. 69 JANICS [é. n.] i. m., 15. p.

15 német emigrációval történő tárgyalások ezt a véleményünket támasztják alá. Az események után ötven évvel nehéz egyértelműen eldönteni, hogy Beneš valójában ingadozott-e a két megoldás szélesebb körű demokrácia a kisebbségeknek versus kemény homogenizálás között, vagy csupán taktikázott. Beneš politikai pályájának, 70 gondolkodásmódjának, taktikai trükkjeinek és az eseményeknek az ismeretében úgy véljük, hogy csak kényszerből, taktikai okokból folytatott a szudétanémet emigrációval tárgyalásokat, s amint a kényszer megszűnt, ejtette ezt a vonalat. Beneš Münchenből azt a tanulságot vonta le, hogy tiszta csehszlovák nemzetállamot kell teremteni, ennek pedig egyetlen lehetséges eszköze a nemzeti kisebbségek németek és magyarok kitelepítése. Az is világosan látszik, hogy Beneš megpróbálta a németek kitelepítésének kérdését következetesen összekapcsolni a magyarok kitelepítésével, s arra törekedett, hogy a német és magyar kisebbség azonos megítélés alá essék, ennek következtében mindkettővel szemben ugyanolyan intézkedéseket értsd kitelepítés lehessen meghozni. Természetesen ezen radikális eszköz használatához szüksége volt a nagyhatalmak támogatására. Ennek érdekében komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett, melyek azonban felemás eredményt hoztak. Washington és London támogatta a németek elűzését, ezzel szemben nem járult hozzá a magyar kisebbség kitelepítéséhez. Washington és London 1945-re visszatáncolt korábbi álláspontjától, igyekezett a konkrét döntések meghozatalát a békekonferencia kezdetéig kitolni. Ezzel szemben a Szovjetunió támogatta Beneš kitelepítési terveit, nemcsak a németekre, de a magyarokra vonatkozóan is. Úgy véljük, Beneš 1943-as moszkvai útja, illetve az annak eredményeképpen megkötött csehszlovák szovjet barátsági és együttműködési szerződés kulcsfontosságú esemény volt. Rövid távú következménye az lett, hogy Beneš emigráns kormánya egyre inkább a szovjetek vonzáskörébe került, míg hosszú távon azt jelentette, hogy Csehszlovákia önként a Szovjetunióhoz kötötte sorsát. Időben egy kissé előreugorva azt is le kell szögeznünk, hogy Beneš szovjet orientációjú politikája egy darabig jól működött. A németek és magyarok kitelepítésében, illetve a München előtti határok helyreállításában leszámítva Kárpátalját a szovjet külpolitika jelentős segítséget nyújtott Benešnek a különböző nemzetközi fórumokon. Ennek magyarázata, hogy 1947 közepéig Moszkva differenciált politikát folytatott a közép- és délkelet-európai államokkal szemben, megkülönböztette egymástól a győztes és legyőzött államokat, a szövetséges és nem szövetséges országokat, a szláv és nem szláv államokat. Így például a magyar csehszlovák relációban a szovjetek szemében Csehszlovákia győztes, szö- 70 Beneš politikai pályájáról lásd GULYÁS László: Edvard Beneš. Közép-Európa koncepciók és a valóság. Máriabesnyő Gödöllő, 2008.

16 vetséges és szláv állam volt, míg Magyarország legyőzött, nem szövetséges és nem szláv állam. Ez a szovjet szemlélet és annak gyakorlati hatásai jól nyomon követhetők Molotov Csehszlovákiával és Magyarországgal kapcsolatos, a párizsi békekonferencián végzett tevékenységében is. Beneš szovjet orientációjú politikája akkor bukott meg, amikor 1947 közepétől Moszkva egy jól szervezett hatalmi tömbbé kezdte átalakítani közép- és délkelet-európai érdekszféráját, amelyben már nem differenciált az országok között. E váltás jegyében a szatellit országok közt meglévő vitákat, problémákat befagyasztotta, mindenfajta határ- és kisebbségi kérdést hoszszú időre a szőnyeg alá söpörve.

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám 1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

MEGHÍVÓ. A SZAB Tudósklub Egyesület. tisztelettel meghívja Önt május 11. napján (szerdán) 18:00 órakor. tartandó előadására.

MEGHÍVÓ. A SZAB Tudósklub Egyesület. tisztelettel meghívja Önt május 11. napján (szerdán) 18:00 órakor. tartandó előadására. MEGHÍVÓ A SZAB Tudósklub Egyesület tisztelettel meghívja Önt 2016. május 11. napján (szerdán) 18:00 órakor tartandó előadására Vendég: PROF. DR. JESZENSZKY GÉZA egyetemi tanár, nagykövet, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Az 1945. június 29-ei szovjet csehszlovák szerzôdés Kárpátaljáról

Az 1945. június 29-ei szovjet csehszlovák szerzôdés Kárpátaljáról Az 1945. június 29-ei szovjet csehszlovák szerzôdés Kárpátaljáról Ismeretes, hogy Kárpátalja (orosz szóhasználat szerint 1942-tõl Kárpát-Ukrajna, 1944- tõl Kárpátontúli Ukrajna) volt a második világháború

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ A lakosságcsere története és emlékezete 1945. április 5-én, a második világháború után újjászületõ Csehszlovák Köztársaság alkotmányértékû kassai kormányprogramja az állam területén

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK DECEMBER FEBRUÁR

MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK DECEMBER FEBRUÁR MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956. DECEMBER - 1959. FEBRUÁR A magyar-jugoszláv kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató Bizottság 1995 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 Szerkesztői

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

POPÉLY ÁRPÁD. A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája

POPÉLY ÁRPÁD. A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája POPÉLY ÁRPÁD A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája 1943. december A korábban csupán a németek háború utáni kitelepítését szorgalmazó Edvard Beneš Moszkvában, a szovjet vezetõkkel folytatott

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Krajské kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 8. ročník, školský rok 2015/16 Testové úlohy pre kategóriu C (9. ročník ZŠ a 4. ročník OG) -----------------

Részletesebben

JOGFOSZTÓ JOGSZABÁLYOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1944 1949

JOGFOSZTÓ JOGSZABÁLYOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1944 1949 JOGFOSZTÓ JOGSZABÁLYOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1944 1949 1 FORRÁSOK A KELET-KÖZÉPEURÓPAI KISEBBSÉGEK 20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ 2. MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET ARCHÍVUMA ÉS ADATTÁRA Sorozatszerkesztõ:

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

A KOLLEKTÍV BÛNÖSSÉG ELVE A SZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉGET SÚJTÓ JOGSZABÁLYOKBAN 1944 ÉS 1949 KÖZÖTT

A KOLLEKTÍV BÛNÖSSÉG ELVE A SZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉGET SÚJTÓ JOGSZABÁLYOKBAN 1944 ÉS 1949 KÖZÖTT Szarka László A KOLLEKTÍV BÛNÖSSÉG ELVE A SZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉGET SÚJTÓ JOGSZABÁLYOKBAN 1944 ÉS 1949 KÖZÖTT A csehszlovákiai, szlovákiai magyar kisebbség 1944 1949 közötti történetében meghatározó

Részletesebben

19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY

19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY 19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY Prága 1946. március 28. A Csehszlovák Köztársaság Ideiglenes Nemzetgyûlése a következõ alkotmánytörvényt hozta:

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Dr. Navracsics Tibor miniszter JELENTÉS a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében 2012. március 31.

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes Koller József ezredes SZÁLLÍTÓ ÉS HARCI HELIKOPTER ERŐK MISSZIÓS FELAJÁNLÁSAINAK JELENLEGI HELYZETE, A LÉGI KIKÉPZÉS- TÁMOGATÓ CSOPORT (AIR MENTOR TEAM) VÉGREHAJTOTT MISSZIÓINAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben