Megalapozó tanulmány kezdő vállalkozások közös inkubációjához a Bács Kiskun Megyei-, Csongrád Megye -, Középső-Bánát térségekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megalapozó tanulmány kezdő vállalkozások közös inkubációjához a Bács Kiskun Megyei-, Csongrád Megye -, Középső-Bánát térségekben"

Átírás

1 Megalapozó tanulmány kezdő vállalkozások közös inkubációjához a Bács Kiskun Megyei-, Csongrád Megye -, Középső-Bánát térségekben Készítette: Hozam Kft

2 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETFELTÁRÁS... 4 a. Csongrád Megye vonatkozó adatainak elemzése... 4 b. Bács-Kiskun Megye vonatkozó adatainak elemzése... 9 c. Középső Bánát vonatkozó adatainak elemzése d. Közös SWOT elemzés elkészítése TÁMOGATÁSOK, TAPASZTALATOK, LEHETŐSÉGEK a. Magyországi támogatási lehetőségek b. Szerbiai támogatási lehetőségek c. Interregionális együttműködési lehetőségek KITÖRÉSI PONTOK BEMUTATÁSA INKUBÁTOR HÁZAK LÉTREHOZÁSA, ÜZLETI TERV TANÁCSADÁSI PROGRAM MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS MELLÉKLETEK a. A kérdőíves vizsgálat során használt kérdőív b. A tanulmány készítése során felhasznált dokumentumok

3 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány a Majsa Alapítvány (HU), Tiszasziget Önkormányzata (HU) és Nagybecskerek Város (SRB) által megvalósítás alatt álló Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program második felvhísában nyertes Professional support of innovative starting small - and medium sized firms projekt megalapozó tanulmánya. A tanulmány célja a futó projekthez kapcsolódó kiegészítő információk nyújtása, illetőleg a projekt partnerek jövőbeni további gazdaságfejlesztési projektjeinek megalapozása. A tanulmány szorosan kapcsolódik a projekt külső aktoraihoz és résztvevőihez is, így az alkotási folyamat többszöri visszacsatoláson megy keresztül. (Lásd 1. ábra!). A tanulmány tematikája már a pályázat benyújtásakor elkészült, ezért a projekt megvalósításakor, mint a feladat ellátására szerződött nyertes ajánlattevőnek ezt figyelembe véve kellett elkészítnenünk. 1. ábra A tanulmány készítésének folyamata 2

4 A tanulmány a projekthez illeszkedően a kezdő kis- és középvállalkozói térségi szereplők későbbi üzletviteli támogatásának lehetőségeit hivatott felmérni, egyrészt dokumentációs háttérelemzés, másrészt kérdőíves kvalitatív kutatás eredményeképpen. Az áttekintett fejlesztési dokumentumok és már az együttműködési program keretében létrejött korábbi tanulmányok felhasználása és nem az adott munka újra elvégzése, újragondolása jelenti a tanulmány hozzáadott értékét elsősorban, mivel jelenleg is számtalan 2012-es dokumentum jutott hasonló következtetésekre a témával kapcsolatosan. A tanulmány újszerűsége a célcsoport igényfelmérésében és személyre szabott szolgáltatási-, üzleti- és műszaki tervében mutatkozik meg. 3

5 2. HELYZETFELTÁRÁS a. Csongrád Megye vonatkozó adatainak elemzése Csongrád megye az Alföld legkisebb területű megyéje, földrajzilag a Bánság és a Bácska, közigazgatásilag a magyarromán és a magyar szerb határ találkozásánál. A Kárpát medence déli részén elhelyezkedő, felszíni és felszín alatti vizekben gazdag napfényes síkvidéki táj hazai és európai viszonylatban is egyedülálló ma már nagyrészt oltalom alá helyezett természeti értékeket őrzött meg a keleti kontinentális és a mediterrán szubmediterrán élőhelyek határán. A Duna Tisza köze homokvidékén a homoki erdők, gyepek, szikesek és buckaközi lápok között az egykori pusztákból tanyás falvak és kisvárosok fejlődtek, a Tiszántúlon a szikes és löszgyepek, tavak és mocsarak között a középkortól nagyhatárú települések alakultak ki. A legkorábbi időktől benépesült, gazdag élővilágú folyó menti ligeterdős területeken kiépült települések átkelőhelyek pedig városiasodtak. Csongrád a legnépesebb magyar megyék közé tartozik, népsűrűsége jelentősen meghaladja a főváros nélkül számított vidéki átlagot, de unión belül a vidékies térségek adatával mutat hasonlóságot. Sajnos a közép kelet európai országokban tapasztalható népességfogyás Csongrád megyének is jellemzője. A népességcsökkenés üteme nagyobb az országos átlagnál, de a megye relatív pozíciója még így is kedvezőnek tekinthető a Dél alföldi régióval és Kelet Magyarországgal történő összehasonlításban, köszönhetően a szegedi nagyváros térség növekvő népességszámának. Csongrád megyében 2010 ben az ezer lakásra jutó új építésű lakások száma a vidéki átlagot meghaladta, csak a főváros és három megye előzte meg. Jelentős, az országos és a vidéki átlagot is meghaladó a mezőgazdaság aránya a GDP ből, az iparé és építőiparé átlagos, míg a szolgáltatások részesedése az országos és a vidéki átlag között volt 2010 ben Csongrád megyében. A kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, és elindult a korszerű klaszterképződés (biotechnológia, mezőgazdaság, élelmiszeripar). A tudásintenzív iparágak és szolgáltatások által foglalkoztatottak száma alapján azonban a Dél alföldi régió egésze az Európai Uniónak az alacsony technológiájú perifériális térségei közé tartozik. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált a megyében, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A megye többi részét igen gyenge gazdasági teljesítmény, jelentéktelen turisztikai ipar jellemzi. Az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma a 2010 es adatok alapján az országos átlag felét sem éri el. A kulturális sokszínűséget erősíti a jelentős szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte, 4

6 az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark folyamatos fejlesztése, a Szegedi Szabadtéri Játékok helyszíneinek kiterjesztése és a városok megújult megújuló történelmi központjai, bővülő kulturális kínálatai. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján a megye 2010 ben az országos átlaghoz közelített, a főváros nélküli vidéki átlagot meghaladta, csak dunántúli megyék, illetve Budapest és Pest megye mutatói voltak magasabbak. Az összes regisztrált társas vállalkozás számát tekintve Csongrád ugyanakkor mindössze Békés, Szabolcs Szatmár Bereg és Somogy megyét előzte meg. A 2010 es statisztikai adatok alapján Csongrád megyében, elsősorban a Szegedi Tudományegyetemnek köszönhetően országos viszonylatban kimagasló az egy lakosra jutó K+F ráfordítás aránya, ugyanakkor az unióban ez az intenzitás a kisebb gazdasági teljesítményt nyújtó, főként keleti és déli (spanyol, portugál és görög) régiókéhoz közelít. A megye Budapestet leszámítva első volt az egy foglalkoztatottra jutó szabadalmak tekintetében is, ami a vidéki átlag több mint háromszorosa, a főváros teljesítményének pedig több mint 60 százaléka. Csongrád megyében a gazdaságilag aktív népesség aránya Kelet és Észak Magyarország, valamint a Dél Dunántúl megyéihez hasonló, Európában pedig a legalacsonyabbak közé tartozik. Csongrádban a magas inaktivitás oka elsősorban az öregkorúak magasabb arányára vezethető vissza (szemben például Borsod Abaúj Zemplén megyével). A éves korosztály foglalkoztatottsági aránya még eléri az 50 százalékot, ezzel Csongrád a megyék rangsorában a középmezőnyben szerepel, viszont a foglalkoztatottak számának csökkenése között meghaladta mind az országos, mind a vidéki átlagot. A munkanélküliségi rátán a megye tíz év alatt sokat rontott, a évi második legjobbnak számító 4% ról 2010 re, néhány helyet visszacsúszva, 8,9% ra emelkedett a munkanélküliek aránya. Ezzel a középlengyelországi és közép svédországi munkanélküliségi rátákhoz közelít. Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanebben az évben némileg meghaladta a vidéki megyék és a régió átlagát, de jóval elmaradt a fővárosi bérektől. A társadalmi helyzet és az intézményi ellátottság megyei mutatói alapján Csongrád megye helyzete nem tűnik roszszabbnak a magyar átlagnál. Az egy lakosra, illetve egy foglalkoztatottra jutó segélyezettek száma megközelítőleg fele volt 2010 ben a vidéki átlagnak, így Csongrád a megyék rangsorában az ötödik helyen állt. Jó helyezést ért el a háziorvosok lakosságarányos számában is, negyedik a megyék sorában. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak tekintetében az országos átlag fölött teljesít ben a felsőfokú képzésben végzettek számát tekintve Csongrád megye első volt a megyék között. Az adatok mögé tekintve azonban meg kell állapítani, hogy a megye társadalmi szempontból is kettészakadt. 5

7 Miközben a városok, és elsősorban Szeged, illetve agglomerációja elitközpontokká válnak, a megye többi részét drámai mértékű népességcsökkenés, alacsony képzettségi, foglalkoztatási és jövedelemszint jellemzi, a perifériákon lévő tanyák és falvak elnéptelenednek, általános a reményvesztettség. Nem új keletű jelenség, ezért figyelmet kell rá fordítani, hogy ebben a térségben az országos átlaghoz képest kiugróan magas az öngyilkosság aránya. A 2010 es adatok szerint szintén kimagasló volt a megyében a százezer főre jutó ismertté vált bűncselekmények száma, mindössze a főváros és két megye (Hajdú Bihar, Somogy) adatai aggasztóbbak. A közüzemi infrastrukturális ellátottságot tekintve Csongrád megye az országos átlagnál némileg rosszabb mutatókkal rendelkezik. Leggyengébb láncszem a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségi szintje és a lakossági rákötések növekvő, de még mindig alacsony aránya. A megyében végzett fejlesztések eredményeképpen az előző években a közműolló 55,5 százalékról 26,6 százalékra csökkent, de még így is nagyobb az országos átlagnál. A közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a megye mindössze a 16. az országos rangsorban, a szomszédos Bács Kiskun megyét viszont megelőzi. A Duna Tisza közi Homokhátság tanyavilágában az ivóvízellátás és szennyvízkezelés nehezen megoldható feladatot jelent a településeknek. A vezetékes földgáz fogyasztás Csongrád megyében között csökkenő tendenciát mutatott, és az országos átlagtól távolodott. Az egy háztartásra jutó villamosenergia fogyasztás mind az országos átlagtól, mind a szomszédos megyék adataitól elmarad, és azokhoz hasonlóan a 2008 as válságos évtől csökkenő. Az energia felhasználás tekintetében Csongrád megye helyzete leginkább a magas fűtési és hűtési energiaigénnyel rendelkező, kevésbé iparosodott, gazdasági társadalmi problémákkal küzdő kelet európai régiókéhoz hasonló, azzal, hogy számos lehetőség áll előtte a megújuló energiaforrások szélesebb körű bevonására, amennyiben sikerül forrást előteremteni a beruházásokra. Az Európa 2020 Stratégiának a megújuló energiahasznosítás részarányának növelésére vonatkozó célkitűzése kapcsán is ki kell emelni a megye kedvező adottságait. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, és a világszinten kimagasló magyarországi geotermikus potenciál a megye területén nagymértékben koncentrálódik. A hévíz és a földhő energia felhasználás részarányának növelésében történt némi előrelépés, elsősorban mezőgazdasági és turisztikai hasznosítás formájában, azonban még jelentős fejlődési tartalékok vannak. Hasonlóan, országos szinten is jók a napenergia és a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei, de alacsony részarányú ezek igénybevétele. A megye térszerkezetét egymástól távol fekvő települések, a tanyás térségek jelentős aránya és magas szintű városodottság jellemzi. A folyók (Tisza, Maros, Hármas Körös) a megye 6

8 átjárhatóságát és szomszédos térségekkel való kapcsolatát erőteljesen akadályozzák, egykori gazdasági jelentőségüket viszont teljesen elvesztették. A művelési ágak megoszlása jól tükrözi a térségi terület felhasználást. Hasonlóan más síkvidéki európai térségekhez, igen magas a szántóterületek aránya, ezzel Csongrád a megyék sorában országosan a harmadik helyen áll, mindössze Békés és Tolna előzi meg. Ezzel összefüggésben az erdőterületek aránya rendkívül alacsony, messze az országos átlag fele alatt marad, és így Csongrád megye az ország harmadik legkevésbé erdősült megyéje Békés és Jász Nagykun Szolnok mögött. Alacsony a gyümölcsös, a szőlő és a gyepterületek aránya, a halastavaké viszont az országos átlag több mint duplája. A művelés alól kivett területek nagysága az országos átlagot jelentősen meghaladja, mindössze négy megye és a főváros előzi meg. Javuló közúti elérhetőségével Csongrád megye is közelít a közepes elérhetőségi mutatókkal jellemezhető európai térségekhez, ám perifériális helyzete még egyértelmű az európai összehasonlításban. A vasúthálózat sűrűsége hazai és európai szinten megfelelő, azonban a villamosítás és egyéb minőségi paraméterek tekintetében már jelentős az elmaradás. A megye egyszerre kitett árvíznek, belvíznek, aszálynak és a talajvízszint süllyedés következményeinek. Európának és ezen belül a Kárpát medencének is a klímaváltozás következményei által közepesen erősen veszélyeztetett térségei közé tartozik több tényező miatt is mint az alapvetően meleg száraz éghajlat, a mezőgazdasági termelés jellege és a gyengébb gazdasági potenciál, hasonlóan a dél európai régiókhoz. Kapcsolódási pontok Szerbiával Csongrád megye az Alföld déli megyéje, két országhatárral kapu a Balkán félsziget és ezen keresztül a közel keleti térség felé. Kiemelkedő súllyal bír Szeged, ahol a szerb és a román határ forgalma találkozik. A megyeszékhely népesség mozgalom, gazdasági aktivitás, képzettség, K+F, közlekedési kapcsolatok tekintetében a megye legjobb helyzetben lévő települése. Csongrád megye határmenti települései szoros egymásrautaltságban működnek a határ szerbiai és romániai oldalán kialakult tér és településszerkezeti csomósodási pontokkal, területekkel, olyannyira, hogy egyes hálózati kapcsolatok is azonos forgatókönyv szerint épülnek ki. Mindhárom országot érinti, hogy egyes kiemelt helyzetű települések helyett településcsoportok, ikervárosok határozzák meg a térszerkezetet és (nemritkán hátrányosan) az aktuális fejlesztések irányát is (Arad Temesvár, Szeged Szabadka, Szeged Hódmezővásárhely, Csongrád Szentes). A terület magyarországi oldalának térszerkezetét dominánsan meghatározó fő kapcsolati folyosók Szeged központtal alakultak ki és ma is utalnak a dualizmus korának a jelenleginél kiegyensúlyozottabb térszerkezetére. 7

9 Csongrád megye az Alsó Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATI VIZIG) illetékességi területéhez tartozik. A megye 2210km2 nyi területét fenyegeti árvíz. Ennek jelentős része a 298 km hosszan kiépített elsőrendű árvízvédelmi fővonal által mentesített ártér, ahol 31 település található, köztük a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely. Az árvizekelleni védekezést különösen megnehezítheti, hogy a szegedi Tisza szelvényen keresztül másfél Magyarországnyivízgyűjtő vize folyik le. Mivel számos település mentesített mélyártérben fekszik, ezért az elsőrendű árvízvédelmifővonalak sérülése esetén komoly szerepe van az ATI VIZIG mellett az önkormányzati és egyéb vagyonkezelésben lévő225 km nyi hosszúságú másodrendű (lokalizációs) töltéseknek, melyeket a körtöltéseken túl utak és vasutak töltéseialkotnak. Több elsőrendű árvízvédelmi fővonal a román és szerb partnerrel közös érdekű, ezért fenntartásuk, karbantartásuk,fejlesztésük is közös érdek. Az első és másodrendű árvízvédelmi vonalakat, az árvízvédelmi öblözeteket, illetve azok jellemzőit a CsMTrT vonatkozó munkarészei már részletesen bemutatták. A külpiaci aktivitások esetén a várakozások maradéktalanul teljesülnek, azaz a külföldi aktivitást egyrészt a hagyományos német osztrák érdekeltség, másrészt pedig a megye területi elhelyezkedése determinálja. Ennek megfelelően a Csongrád megyei gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak országok szerinti megoszlását Románia és Németország párosa vezeti. Őket jelentős távolságra egy ötösfogat követi (sorrendben: Szerbia, Olaszország, Ausztria, Szlovákia és Csehország). Összességében tehát két alapvető megállapítást tehetünk a hagyományos üzleti kapcsolatok relációjában. Egyrészt a megyei vállalkozások egy jelentős hányada nem mutat megyén kívüli aktivitást. Másrészt a megyén kívül is aktív(ilyen vetületben traded jellegűnek tekinthető) cégek esetében egy komoly veszély jelentkezik: az exportőrök jelentős hányada importőr is. A beszerzések és értékesítések közötti összefüggéseket áttekintve az értékesítés legfőbb helye nagy valószínűséggel egyben a beszerzés legfőbb helye is. A vállalkozások traded jellege mellé egy erőteljes térségi importfüggőség társul, azaz gyanítható, hogy nem teljesül az a gazdaságfejlesztési elvárás, hogy ezek a cégek a helyi beszállítók anyagaiból/félkész termékeiből/termékeiből állítanak elő exportképes késztermékeket, amely problémát a közvetett beszállítás jelensége még tovább mélyíti. A határon árnyúló kooperációk közül Szerbia vonatkozásában kiemelhető a teljesen világosan lehatárolható élelmiszeripari, illetve kevésbé markáns gépipari kapcsolódás. Ezzel szemben Románia esetében a felmérések a biotechnológia, az egészségturizmus, az élelmiszeripar, az építőipar, az ICT, a gépipar, illetve a megújuló energia ipar ágazatokban is kimutatnak megfelelő koncentrációt, illetve már meglévő elégséges kapcsolatrendszert. Vélelmezhetően a klaszteralapú, valóban traded jellegű, határokon átnyúló kooperációkat 8

10 elősegítő gazdaságfejlesztési beavatkozásoknak ezen ágazatok üzleti környezete lehet a célterülete. Az innovatív kapcsolatok esetén értelemszerűen a szélesebb kapcsolatok bírnak nagyobb jelentőséggel. b. Bács-Kiskun Megye vonatkozó adatainak elemzése Bács-Kiskun megye a Kárpát-medence középső részén helyezkedik el, geográfiai pozíciója tehát lényegében centrálisnak tekinthető. Magyarországon belül, a megye az Alföld nagytáján, a Duna-Tisza közi síkvidéken található, kiterjedését tekintve az ország legnagyobb megyéje (8445,15 km²). Közigazgatási területét nyugatról Baranya, Tolna és Fejér megye (hosszabb szakaszon maga a Duna folyó) északról Pest, keletről Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye, délről a Horvátországgal és Szerbiával közös országhatár szegélyezi. A megye egész területe síkság, a felszín azonban valamivel változatosabb, mint az Alföld más vidékein. Ez a heterogenitás, valamint a kisléptékű mozaikosság a megyében szinte valamennyi tényező mind a természeti, mind a társadalmi településkörnyezeti rendszeralkotó elemek esetében fellelhető. A megye adottságait alapvetően meghatározzák a természeti jellemzők. Az éghajlat kontinentális, az érintett Duna-Tisza közi táj egyike az ország napfényben leggazdagabb területeinek, az évi napsütéses órák száma, a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát. A magas napfénytartam, a 10-10,5 C-os évi középhőmérséklettel európai mértékkel szemlélve is ideálisan jó feltételeket teremt több mezőgazdasági ágazat számára, valamint a napenergia kiaknázására (a megyében mért szoláris potenciál eléri az kwh/m2/év értéket). Ezzel ellentétben a csapadékviszonyok nem túl kedvezőek, a megye legnagyobb részén évente mindössze mm csapadék hull, ráadásul a csapadék időbeli és területi eloszlása meglehetősen egyenetlen. A legkevesebb esőt, sokéves átlagban, az alacsony fekvésű Tiszavölgy menti keleti részek kapják, ahol a csapadék értéke nem éri el az 500 mm-t. Részben ennek következtében a Kárpát-medencéhez, illetve Európa más NUTS 3 régióihoz mérten is jól érzékelhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva a déli határtérségekben, több mint 100 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a megyére jellemző az országos átlagnál is súlyosabb vízhiányt még tovább fokozza. Míg az ESPON 2011-es májusi jelentése szerint a klímaváltozás várható negatív hatása a térségben kevésbé lesz magas, a legtöbb tudományos kutatás és jelentés (pl. FAO; IPTS) szerint a Kárpát-medence ezen régióiban az elmúlt években egyre fokozódó víztelenedési folyamatok figyelhetők meg, az európai vegetációs térképek szerint pedig a térség a sztyeppesedés egyértelmű jeleit mutatja. A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási 9

11 jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. Mind a lakosságnak, mind a vállalkozási szférának, a gazdasági szereplőknek fel kell tehát készülniük, hogy a jövőben fokozottabban kell alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez és az ezzel együtt járó folyamatokhoz. A térség környezeti értékeinek sorában meg kell említeni a geológiai szerkezet és a kőzettani sajátosságok révén kialakult országos viszonylatban is említésre méltó szénhidrogénvagyont (a megye középső és dél-keleti részén (Szank-Zsana-Kiskunhalas térségében), a feltárt termálvizeket, valamint a geotermikus adottságokat. A földhő-energia szempontjából a középső és a keleti tájegységek adottságai a legkedvezőbbek, míg a porózus medencebeli termálvíztestek Bács-Kiskun nagy részét érintik. Egyes települések környékén a termálkutak vízhőmérséklete 75 C feletti (Tiszakécske), míg a megye más térségében C hőmérsékletűek. A megye nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi vonzereje részben az említett termálvagyonnak, másrészt a természeti-táji értékeknek és a településkörnyezeti adottságoknak köszönhető. A megye jelenlegi településkörnyezeti jellemzőinek kialakulását, társadalmi-gazdasági helyzetét az elmúlt évtizedek nagyban befolyásolták. Maga a megye Kecskemét központtal Pest-Pilis-Solt-Kiskun, valamint Bács-Bodrog vármegye egyes részeiből jött létre az es megyerendezés során. Jelenleg 8444 km2-es kiterjedésével az ország legnagyobb területű megyéje, melynek lakónépessége 2010-ben fő volt. Ez a lakosságszám európai viszonylatban tekintve a NUTS 3-as területi egységeket átlagosnak mondható. A megye területére jutó népességarányból következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (62 fő/km2), mely azt eredményezi, hogy az Európai Unió által is alkalmazott OECD besorolás alapján vidéki térségnek minősül. A népesség a megye 119 településén él, melyből 22-nek van városi jogállása, így a jelenlegi közép-európai urbanizációs trendekhez hasonlóan a lakosság több mint kétharmada városlakó. A megye jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípusa a tanya, mely az országon belül e térségben a legelterjedtebb, hazánk 280 tanyás településéből 62 Bács-Kiskun megyében található, mely adat a térség vidéki jellegét tovább erősíti. A gazdasági helyzet nemzetközi beazonosítására vonatkozóan az európai statisztikák adhatnak mértékadó támpontokat. Az Európai Unió as kohéziós pénzügyi támogatások alapján kialakított besorolása szerint a megye térségében - a Dél Alföldi konvergencia régió részeként - a GDP/fő alapján mért fejlettség nem éri el az EU átlag 10

12 GDPjének a 75%-át. Ez a térség-kategória a as EU-s besorolásban a "kevésbé fejlett régiók" szintjének felel meg. Az Eurostat 2012 márciusában közzé tett 2009-es adatokra épülő regionális fejlettségi különbségeket feltáró jelentésében a Dél Alföldet a 20 legfejletlenebb NUTS 2 térség közé sorolta. Európai összevetésben BácsKiskun megye teljes területe alapvetően vidéki (rurális) karakterisztikájú. (lásd 2. melléklet). Az egy főre jutó GDP alapján Bács-Kiskun megye helyzete országos viszonylatban is viszonylag kedvezőtlen, ebből a szempontból csak az öt legfejletlenebb megyét előzi meg (lásd 3. melléklet). A megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók a megyén belüli helyzettől függően is meglehetősen eltérőek. Komplex mutatók alapján a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint 5 középső kistérsége került a hátrányos helyzetű kistérségek kategóriájába, míg 2 kistérsége a leghátrányosabb helyzetűek közé (lásd. 4. melléklet). A Szerbiával határos déli sáv minden tekintetben (gazdasági, infrastrukturális, társadalmi mutatók) elmaradottabb, míg az északra eső városi körzetek főként a kecskeméti agglomeráció kedvezőbb helyzetben vannak. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált. Ugyanakkor a megye legtöbb kistérsége komplex mutatóik alapján a felzárkózó és stagnáló fejlettségű, hatékony és széleskörű vidékfejlesztésre szoruló térkategóriába sorolható, a Jánoshalmai és Bácsalmási kistérség pedig napjainkban is az ország legelmaradottabb részei közé tartozik. A területi kiegyenlítődést szolgáló gazdaság- és társadalomfejlesztési célok tehát a megyén belül elsődlegesek lesznek a következő tervezési ciklusban. A megye hosszú távú sikerességét elsősorban a térségben található középvárosok innovációs és integrációs képessége, a vidéki területhasznosítás optimalizálása, valamint a területi partnerség, a társadalmi együttműködési készség fogja meghatározni. Centrális geográfiai pozíciójából fakadóan a megye jelenlegi térsége évszázadok óta tranzit szereppel bír. A területen áthaladó főbb közlekedési útvonalak (közúti, vasúti, vízi) régóta fontos térkapcsolatokat alakítanak a Dunántúl és a Tiszántúl között, a főváros és a fejlettebb nyugati régiók irányába, valamint a déli határon túli, balkáni városközpontok felé. A megyén több európai jelentőségű észak-déli irányú tengely (Helsinki folyosó, Transzeurópai Közlekedési Hálózat TEN-T) illetve kelet-nyugat irányú hálózati elem halad át. A megye legfőbb nemzetközi térkapcsolati tengelye az V. számú közlekedési-folyosó és a Duna, mint vízi-folyosó. A megyében valamennyi közlekedési ágazat növekvő szereppel rendelkezik: - a közúti kapcsolatok mellett jelentős funkciója van a Bécs Budapest Belgrád vasútvonalnak, a dunai folyami hajózásnak, de ezek mellett a ferihegyi és szegedi repülőtereknek is. 11

13 A külső, nemzetközi kapcsolatok tekintetében, Bács-Kiskun megye érintett a RePUS (Regionális Többközpontú Városhálózati Rendszer) alkotta nagytérségi rendszerben. A RePUS dél- és kelet-magyarországi tengelye a Pécs Szeged Debrecen vonalon húzódik, ilyen értelemben a megye délebbre fekvő városai ennek a regionális térszerveződésnek az elemei. Nemzetközi viszonylatban is igen fontos a Duna Régió, mint európai makrorégió, valamint ehhez kapcsolódóan az Alsó-Duna-völgyi térség, amely a hármas határkapcsolatok miatt igen fontos a jövőben. E területi szerveződéseknek megyei térkapcsolatokra ható szerepe, lévén a megyehatárhoz szorosan közel több jelentős közlekedésfejlesztési és logisztikai elképzelés megvalósulása is várható (dunai vízi infrastruktúrára vonatkozó projektek, kikötők, multimodális logisztikai központok, folyami információs rendszer). A Bács-Kiskun megyei határszakasz napjainkban az EU külső határaként funkcionál, hiszen Horvátország és Szerbia jelenleg még a csatlakozási tárgyalásokat folytatja, de a határon átnyúló regionális kapcsolatokban számos lehetőség rejlik. A két szomszéd ország közül Szerbiával mára már egyre szorosabbak a partnerségi kapcsolatok, a területi együttműködéseket több nemzetközi projekt támogatta (pl. INTERREG IIIA, Határ menti Együttműködési Program, CADSES), és jelenleg is nagymértékben támogatja (IPA-CBC, SEE). (Horvátországgal nagyon rövid a közös határszakasz, még átkelőhely sincs rajta.) A megye kapcsolatépítését és fejlődését a Duna Régió és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió mellett hosszabb távon a szerb-magyar önkormányzati, kamarai és egyetemek közötti kapcsolatok is szolgálják, amelyek sikerét ma már több megvalósult és kibontakozó nemzetközi projekt is jelzi. A határrégió fejlesztésének szakértői a fennálló adottságokra alapozva támogatnák jól szervezett integratív struktúrák, funkcionális régiók létrehozását. Ennek formája a Magyarországon bejegyzett több EGTC-hez (European Grouping of Territorial Cooperation) hasonló szervezet lehetne, melyek közül a Banat-Triplex Confinium - a magyar-román-szerb hármashatár térségére létrehozott - EGTC-ben már ma is tag a megye 8határmenti települési önkormányzata és melynek munkájában megfigyelő tagként 8 vajdasági község önkormányzata is részt vesz. Ezen elgondolás érvényesítése érdekében Bács-Kiskun megye önkormányzatának és Vajdaság Autonóm Tartománynak olyan kétoldalú együttműködést szükséges elindítani, ami a jogi követelmények teljesítésével a szerbiai települések EGTC-be történő csatlakozását fogják biztosítani, a teljes értékű határon átnyúló kapcsolatok elmélyítésének érdekében, hiszen az érintett határ menti térségben a haladás egyik legfontosabb alapfeltétele a jól működő intézményrendszerek kialakítása és ereje. Bács-Kiskun megye regionális kapcsolatai Pest megye - Budapest és Csongrád megye -Szeged felé a legerősebbek, míg a Dunántúl irányában a Dunaújváros, Szekszárd és Mohács Pécs, 12

14 északi és észak-keleti irányban a Nagykőrös Cegléd valamint Tiszakécske Szolnok irányú területi vonzások, kelet felé pedig a békéscsabai korridor a meghatározók. Kapcsolódási pontok Szerbiával A helyi székhellyel rendelkező építőipari cégek éves árbevétele 2006-ig folyamatosan nőtt, majd átmeneti visszaesést (2007: -22,5%) követően 2008-ban még vissza tudott kapaszkodni a 2006-os szintre. Ettől kezdve azonban az ágazat teljesítménye stagnál. A termelés éves volumene az utóbbi 3 évben milliárd Ft között mozgott, nagyjából arányos megoszlásban a három fő alágazat (épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés) között. Utóbbi két alágazat súlya látványosan nőtt az elmúlt években, de ehhez a lakásépítések mélyrepülése is kellett. Az ágazati létszám között 3500 körül ingadozott, az utolsó két évben azonban ismét 4300 fölé emelkedett. Elsősorban a Mercedes beruházáshoz köthető élénkülés egyik évről a másikra 20% feletti növekedést eredményezett, de kérdés, hogy az építési fázisok lezárulásával is foglalkoztatható marad-e a magasabb létszám az ágazatban. A megye építőipari szereplői saját megyéjükben az éves árbevétel 44,4%-át realizálták. A legjelentősebb külső piacaik a főváros, Pest, Csongrád, Baranya területén, valamint az országhatáron kívül (Szerbia, Románia) találhatók. A hazai alvállalkozói rendszer számos sebből vérzik (körbetartozás, késedelmes fizetés, eltűnő szereplők és tulajdonosok), ezért az építőiparban elsődleges fontosságú az egymást ismerő, bizalmi viszonyon alapuló partnerségi hálózatok tartós fennmaradása és az ezeket életben tartó beruházások folyamatossága. Ahogy a magyar-román határtérség esetében már voltak rá sikeres példák, a hazai piacok szűkülésére válasz lehet a tevékenységek egy részének átmozgatása Horvátországba és Szerbiába, elsősorban a térben közeli Vajdaságra (pl. infrastruktúra építések). A külföldi vendégek 87%-a érkezik az EU27 országaiból, ezen kívül 500 főnél nagyobb vendégszámot csak Svájc és a déli szomszéd Szerbia küldött. Az Unión belül a legjelentősebb küldő országok: Németország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Olaszország (vadászat), és Hollandia. A német vendégkör nagyságrendje az összes külföldi vendégszám 37,4%-a és a vendégéjszakák 47,5%-a már mutatja a Mercedes hatást, azaz a beruházáshoz kapcsolódó hivatásforgalmat elsősorban Kecskemét kereskedelmi szálláshelyein. A megyében az első ipari parkok 1998 (Kalocsa, Kecskemét I. ütem, Kecskemét KÉSZ) és 1999 folyamán (Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kecskemét-Heliport, Kunszentmiklós) jöttek létre. Ezekhez 2002-ben csatlakozott a bajai, majd 2006-ban a kiskunfélegyházi, 2008-ban a Kecskemét-Mercedes Benz, végül 2011-ben Szabadszálláson az M8 Ipari Park. Az ipari parkok betelepülése messze nem egységes. Sikeresnek tekinthetők a megyeszékhelyen működő ipari parkok és ipartelepek (Keleti, Nyugati, Déli), ahol összesen 13

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. könnyített elbírálású pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.3.6.B-12/1

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS A TERVEZÉS KÖRÜLMÉNYEI 2012 nyarán-őszén a megyék megkezdték a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben