Megalapozó tanulmány kezdő vállalkozások közös inkubációjához a Bács Kiskun Megyei-, Csongrád Megye -, Középső-Bánát térségekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megalapozó tanulmány kezdő vállalkozások közös inkubációjához a Bács Kiskun Megyei-, Csongrád Megye -, Középső-Bánát térségekben"

Átírás

1 Megalapozó tanulmány kezdő vállalkozások közös inkubációjához a Bács Kiskun Megyei-, Csongrád Megye -, Középső-Bánát térségekben Készítette: Hozam Kft

2 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETFELTÁRÁS... 4 a. Csongrád Megye vonatkozó adatainak elemzése... 4 b. Bács-Kiskun Megye vonatkozó adatainak elemzése... 9 c. Középső Bánát vonatkozó adatainak elemzése d. Közös SWOT elemzés elkészítése TÁMOGATÁSOK, TAPASZTALATOK, LEHETŐSÉGEK a. Magyországi támogatási lehetőségek b. Szerbiai támogatási lehetőségek c. Interregionális együttműködési lehetőségek KITÖRÉSI PONTOK BEMUTATÁSA INKUBÁTOR HÁZAK LÉTREHOZÁSA, ÜZLETI TERV TANÁCSADÁSI PROGRAM MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS MELLÉKLETEK a. A kérdőíves vizsgálat során használt kérdőív b. A tanulmány készítése során felhasznált dokumentumok

3 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány a Majsa Alapítvány (HU), Tiszasziget Önkormányzata (HU) és Nagybecskerek Város (SRB) által megvalósítás alatt álló Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program második felvhísában nyertes Professional support of innovative starting small - and medium sized firms projekt megalapozó tanulmánya. A tanulmány célja a futó projekthez kapcsolódó kiegészítő információk nyújtása, illetőleg a projekt partnerek jövőbeni további gazdaságfejlesztési projektjeinek megalapozása. A tanulmány szorosan kapcsolódik a projekt külső aktoraihoz és résztvevőihez is, így az alkotási folyamat többszöri visszacsatoláson megy keresztül. (Lásd 1. ábra!). A tanulmány tematikája már a pályázat benyújtásakor elkészült, ezért a projekt megvalósításakor, mint a feladat ellátására szerződött nyertes ajánlattevőnek ezt figyelembe véve kellett elkészítnenünk. 1. ábra A tanulmány készítésének folyamata 2

4 A tanulmány a projekthez illeszkedően a kezdő kis- és középvállalkozói térségi szereplők későbbi üzletviteli támogatásának lehetőségeit hivatott felmérni, egyrészt dokumentációs háttérelemzés, másrészt kérdőíves kvalitatív kutatás eredményeképpen. Az áttekintett fejlesztési dokumentumok és már az együttműködési program keretében létrejött korábbi tanulmányok felhasználása és nem az adott munka újra elvégzése, újragondolása jelenti a tanulmány hozzáadott értékét elsősorban, mivel jelenleg is számtalan 2012-es dokumentum jutott hasonló következtetésekre a témával kapcsolatosan. A tanulmány újszerűsége a célcsoport igényfelmérésében és személyre szabott szolgáltatási-, üzleti- és műszaki tervében mutatkozik meg. 3

5 2. HELYZETFELTÁRÁS a. Csongrád Megye vonatkozó adatainak elemzése Csongrád megye az Alföld legkisebb területű megyéje, földrajzilag a Bánság és a Bácska, közigazgatásilag a magyarromán és a magyar szerb határ találkozásánál. A Kárpát medence déli részén elhelyezkedő, felszíni és felszín alatti vizekben gazdag napfényes síkvidéki táj hazai és európai viszonylatban is egyedülálló ma már nagyrészt oltalom alá helyezett természeti értékeket őrzött meg a keleti kontinentális és a mediterrán szubmediterrán élőhelyek határán. A Duna Tisza köze homokvidékén a homoki erdők, gyepek, szikesek és buckaközi lápok között az egykori pusztákból tanyás falvak és kisvárosok fejlődtek, a Tiszántúlon a szikes és löszgyepek, tavak és mocsarak között a középkortól nagyhatárú települések alakultak ki. A legkorábbi időktől benépesült, gazdag élővilágú folyó menti ligeterdős területeken kiépült települések átkelőhelyek pedig városiasodtak. Csongrád a legnépesebb magyar megyék közé tartozik, népsűrűsége jelentősen meghaladja a főváros nélkül számított vidéki átlagot, de unión belül a vidékies térségek adatával mutat hasonlóságot. Sajnos a közép kelet európai országokban tapasztalható népességfogyás Csongrád megyének is jellemzője. A népességcsökkenés üteme nagyobb az országos átlagnál, de a megye relatív pozíciója még így is kedvezőnek tekinthető a Dél alföldi régióval és Kelet Magyarországgal történő összehasonlításban, köszönhetően a szegedi nagyváros térség növekvő népességszámának. Csongrád megyében 2010 ben az ezer lakásra jutó új építésű lakások száma a vidéki átlagot meghaladta, csak a főváros és három megye előzte meg. Jelentős, az országos és a vidéki átlagot is meghaladó a mezőgazdaság aránya a GDP ből, az iparé és építőiparé átlagos, míg a szolgáltatások részesedése az országos és a vidéki átlag között volt 2010 ben Csongrád megyében. A kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, és elindult a korszerű klaszterképződés (biotechnológia, mezőgazdaság, élelmiszeripar). A tudásintenzív iparágak és szolgáltatások által foglalkoztatottak száma alapján azonban a Dél alföldi régió egésze az Európai Uniónak az alacsony technológiájú perifériális térségei közé tartozik. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált a megyében, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A megye többi részét igen gyenge gazdasági teljesítmény, jelentéktelen turisztikai ipar jellemzi. Az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma a 2010 es adatok alapján az országos átlag felét sem éri el. A kulturális sokszínűséget erősíti a jelentős szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte, 4

6 az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark folyamatos fejlesztése, a Szegedi Szabadtéri Játékok helyszíneinek kiterjesztése és a városok megújult megújuló történelmi központjai, bővülő kulturális kínálatai. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján a megye 2010 ben az országos átlaghoz közelített, a főváros nélküli vidéki átlagot meghaladta, csak dunántúli megyék, illetve Budapest és Pest megye mutatói voltak magasabbak. Az összes regisztrált társas vállalkozás számát tekintve Csongrád ugyanakkor mindössze Békés, Szabolcs Szatmár Bereg és Somogy megyét előzte meg. A 2010 es statisztikai adatok alapján Csongrád megyében, elsősorban a Szegedi Tudományegyetemnek köszönhetően országos viszonylatban kimagasló az egy lakosra jutó K+F ráfordítás aránya, ugyanakkor az unióban ez az intenzitás a kisebb gazdasági teljesítményt nyújtó, főként keleti és déli (spanyol, portugál és görög) régiókéhoz közelít. A megye Budapestet leszámítva első volt az egy foglalkoztatottra jutó szabadalmak tekintetében is, ami a vidéki átlag több mint háromszorosa, a főváros teljesítményének pedig több mint 60 százaléka. Csongrád megyében a gazdaságilag aktív népesség aránya Kelet és Észak Magyarország, valamint a Dél Dunántúl megyéihez hasonló, Európában pedig a legalacsonyabbak közé tartozik. Csongrádban a magas inaktivitás oka elsősorban az öregkorúak magasabb arányára vezethető vissza (szemben például Borsod Abaúj Zemplén megyével). A éves korosztály foglalkoztatottsági aránya még eléri az 50 százalékot, ezzel Csongrád a megyék rangsorában a középmezőnyben szerepel, viszont a foglalkoztatottak számának csökkenése között meghaladta mind az országos, mind a vidéki átlagot. A munkanélküliségi rátán a megye tíz év alatt sokat rontott, a évi második legjobbnak számító 4% ról 2010 re, néhány helyet visszacsúszva, 8,9% ra emelkedett a munkanélküliek aránya. Ezzel a középlengyelországi és közép svédországi munkanélküliségi rátákhoz közelít. Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanebben az évben némileg meghaladta a vidéki megyék és a régió átlagát, de jóval elmaradt a fővárosi bérektől. A társadalmi helyzet és az intézményi ellátottság megyei mutatói alapján Csongrád megye helyzete nem tűnik roszszabbnak a magyar átlagnál. Az egy lakosra, illetve egy foglalkoztatottra jutó segélyezettek száma megközelítőleg fele volt 2010 ben a vidéki átlagnak, így Csongrád a megyék rangsorában az ötödik helyen állt. Jó helyezést ért el a háziorvosok lakosságarányos számában is, negyedik a megyék sorában. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak tekintetében az országos átlag fölött teljesít ben a felsőfokú képzésben végzettek számát tekintve Csongrád megye első volt a megyék között. Az adatok mögé tekintve azonban meg kell állapítani, hogy a megye társadalmi szempontból is kettészakadt. 5

7 Miközben a városok, és elsősorban Szeged, illetve agglomerációja elitközpontokká válnak, a megye többi részét drámai mértékű népességcsökkenés, alacsony képzettségi, foglalkoztatási és jövedelemszint jellemzi, a perifériákon lévő tanyák és falvak elnéptelenednek, általános a reményvesztettség. Nem új keletű jelenség, ezért figyelmet kell rá fordítani, hogy ebben a térségben az országos átlaghoz képest kiugróan magas az öngyilkosság aránya. A 2010 es adatok szerint szintén kimagasló volt a megyében a százezer főre jutó ismertté vált bűncselekmények száma, mindössze a főváros és két megye (Hajdú Bihar, Somogy) adatai aggasztóbbak. A közüzemi infrastrukturális ellátottságot tekintve Csongrád megye az országos átlagnál némileg rosszabb mutatókkal rendelkezik. Leggyengébb láncszem a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségi szintje és a lakossági rákötések növekvő, de még mindig alacsony aránya. A megyében végzett fejlesztések eredményeképpen az előző években a közműolló 55,5 százalékról 26,6 százalékra csökkent, de még így is nagyobb az országos átlagnál. A közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a megye mindössze a 16. az országos rangsorban, a szomszédos Bács Kiskun megyét viszont megelőzi. A Duna Tisza közi Homokhátság tanyavilágában az ivóvízellátás és szennyvízkezelés nehezen megoldható feladatot jelent a településeknek. A vezetékes földgáz fogyasztás Csongrád megyében között csökkenő tendenciát mutatott, és az országos átlagtól távolodott. Az egy háztartásra jutó villamosenergia fogyasztás mind az országos átlagtól, mind a szomszédos megyék adataitól elmarad, és azokhoz hasonlóan a 2008 as válságos évtől csökkenő. Az energia felhasználás tekintetében Csongrád megye helyzete leginkább a magas fűtési és hűtési energiaigénnyel rendelkező, kevésbé iparosodott, gazdasági társadalmi problémákkal küzdő kelet európai régiókéhoz hasonló, azzal, hogy számos lehetőség áll előtte a megújuló energiaforrások szélesebb körű bevonására, amennyiben sikerül forrást előteremteni a beruházásokra. Az Európa 2020 Stratégiának a megújuló energiahasznosítás részarányának növelésére vonatkozó célkitűzése kapcsán is ki kell emelni a megye kedvező adottságait. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, és a világszinten kimagasló magyarországi geotermikus potenciál a megye területén nagymértékben koncentrálódik. A hévíz és a földhő energia felhasználás részarányának növelésében történt némi előrelépés, elsősorban mezőgazdasági és turisztikai hasznosítás formájában, azonban még jelentős fejlődési tartalékok vannak. Hasonlóan, országos szinten is jók a napenergia és a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei, de alacsony részarányú ezek igénybevétele. A megye térszerkezetét egymástól távol fekvő települések, a tanyás térségek jelentős aránya és magas szintű városodottság jellemzi. A folyók (Tisza, Maros, Hármas Körös) a megye 6

8 átjárhatóságát és szomszédos térségekkel való kapcsolatát erőteljesen akadályozzák, egykori gazdasági jelentőségüket viszont teljesen elvesztették. A művelési ágak megoszlása jól tükrözi a térségi terület felhasználást. Hasonlóan más síkvidéki európai térségekhez, igen magas a szántóterületek aránya, ezzel Csongrád a megyék sorában országosan a harmadik helyen áll, mindössze Békés és Tolna előzi meg. Ezzel összefüggésben az erdőterületek aránya rendkívül alacsony, messze az országos átlag fele alatt marad, és így Csongrád megye az ország harmadik legkevésbé erdősült megyéje Békés és Jász Nagykun Szolnok mögött. Alacsony a gyümölcsös, a szőlő és a gyepterületek aránya, a halastavaké viszont az országos átlag több mint duplája. A művelés alól kivett területek nagysága az országos átlagot jelentősen meghaladja, mindössze négy megye és a főváros előzi meg. Javuló közúti elérhetőségével Csongrád megye is közelít a közepes elérhetőségi mutatókkal jellemezhető európai térségekhez, ám perifériális helyzete még egyértelmű az európai összehasonlításban. A vasúthálózat sűrűsége hazai és európai szinten megfelelő, azonban a villamosítás és egyéb minőségi paraméterek tekintetében már jelentős az elmaradás. A megye egyszerre kitett árvíznek, belvíznek, aszálynak és a talajvízszint süllyedés következményeinek. Európának és ezen belül a Kárpát medencének is a klímaváltozás következményei által közepesen erősen veszélyeztetett térségei közé tartozik több tényező miatt is mint az alapvetően meleg száraz éghajlat, a mezőgazdasági termelés jellege és a gyengébb gazdasági potenciál, hasonlóan a dél európai régiókhoz. Kapcsolódási pontok Szerbiával Csongrád megye az Alföld déli megyéje, két országhatárral kapu a Balkán félsziget és ezen keresztül a közel keleti térség felé. Kiemelkedő súllyal bír Szeged, ahol a szerb és a román határ forgalma találkozik. A megyeszékhely népesség mozgalom, gazdasági aktivitás, képzettség, K+F, közlekedési kapcsolatok tekintetében a megye legjobb helyzetben lévő települése. Csongrád megye határmenti települései szoros egymásrautaltságban működnek a határ szerbiai és romániai oldalán kialakult tér és településszerkezeti csomósodási pontokkal, területekkel, olyannyira, hogy egyes hálózati kapcsolatok is azonos forgatókönyv szerint épülnek ki. Mindhárom országot érinti, hogy egyes kiemelt helyzetű települések helyett településcsoportok, ikervárosok határozzák meg a térszerkezetet és (nemritkán hátrányosan) az aktuális fejlesztések irányát is (Arad Temesvár, Szeged Szabadka, Szeged Hódmezővásárhely, Csongrád Szentes). A terület magyarországi oldalának térszerkezetét dominánsan meghatározó fő kapcsolati folyosók Szeged központtal alakultak ki és ma is utalnak a dualizmus korának a jelenleginél kiegyensúlyozottabb térszerkezetére. 7

9 Csongrád megye az Alsó Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATI VIZIG) illetékességi területéhez tartozik. A megye 2210km2 nyi területét fenyegeti árvíz. Ennek jelentős része a 298 km hosszan kiépített elsőrendű árvízvédelmi fővonal által mentesített ártér, ahol 31 település található, köztük a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely. Az árvizekelleni védekezést különösen megnehezítheti, hogy a szegedi Tisza szelvényen keresztül másfél Magyarországnyivízgyűjtő vize folyik le. Mivel számos település mentesített mélyártérben fekszik, ezért az elsőrendű árvízvédelmifővonalak sérülése esetén komoly szerepe van az ATI VIZIG mellett az önkormányzati és egyéb vagyonkezelésben lévő225 km nyi hosszúságú másodrendű (lokalizációs) töltéseknek, melyeket a körtöltéseken túl utak és vasutak töltéseialkotnak. Több elsőrendű árvízvédelmi fővonal a román és szerb partnerrel közös érdekű, ezért fenntartásuk, karbantartásuk,fejlesztésük is közös érdek. Az első és másodrendű árvízvédelmi vonalakat, az árvízvédelmi öblözeteket, illetve azok jellemzőit a CsMTrT vonatkozó munkarészei már részletesen bemutatták. A külpiaci aktivitások esetén a várakozások maradéktalanul teljesülnek, azaz a külföldi aktivitást egyrészt a hagyományos német osztrák érdekeltség, másrészt pedig a megye területi elhelyezkedése determinálja. Ennek megfelelően a Csongrád megyei gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak országok szerinti megoszlását Románia és Németország párosa vezeti. Őket jelentős távolságra egy ötösfogat követi (sorrendben: Szerbia, Olaszország, Ausztria, Szlovákia és Csehország). Összességében tehát két alapvető megállapítást tehetünk a hagyományos üzleti kapcsolatok relációjában. Egyrészt a megyei vállalkozások egy jelentős hányada nem mutat megyén kívüli aktivitást. Másrészt a megyén kívül is aktív(ilyen vetületben traded jellegűnek tekinthető) cégek esetében egy komoly veszély jelentkezik: az exportőrök jelentős hányada importőr is. A beszerzések és értékesítések közötti összefüggéseket áttekintve az értékesítés legfőbb helye nagy valószínűséggel egyben a beszerzés legfőbb helye is. A vállalkozások traded jellege mellé egy erőteljes térségi importfüggőség társul, azaz gyanítható, hogy nem teljesül az a gazdaságfejlesztési elvárás, hogy ezek a cégek a helyi beszállítók anyagaiból/félkész termékeiből/termékeiből állítanak elő exportképes késztermékeket, amely problémát a közvetett beszállítás jelensége még tovább mélyíti. A határon árnyúló kooperációk közül Szerbia vonatkozásában kiemelhető a teljesen világosan lehatárolható élelmiszeripari, illetve kevésbé markáns gépipari kapcsolódás. Ezzel szemben Románia esetében a felmérések a biotechnológia, az egészségturizmus, az élelmiszeripar, az építőipar, az ICT, a gépipar, illetve a megújuló energia ipar ágazatokban is kimutatnak megfelelő koncentrációt, illetve már meglévő elégséges kapcsolatrendszert. Vélelmezhetően a klaszteralapú, valóban traded jellegű, határokon átnyúló kooperációkat 8

10 elősegítő gazdaságfejlesztési beavatkozásoknak ezen ágazatok üzleti környezete lehet a célterülete. Az innovatív kapcsolatok esetén értelemszerűen a szélesebb kapcsolatok bírnak nagyobb jelentőséggel. b. Bács-Kiskun Megye vonatkozó adatainak elemzése Bács-Kiskun megye a Kárpát-medence középső részén helyezkedik el, geográfiai pozíciója tehát lényegében centrálisnak tekinthető. Magyarországon belül, a megye az Alföld nagytáján, a Duna-Tisza közi síkvidéken található, kiterjedését tekintve az ország legnagyobb megyéje (8445,15 km²). Közigazgatási területét nyugatról Baranya, Tolna és Fejér megye (hosszabb szakaszon maga a Duna folyó) északról Pest, keletről Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye, délről a Horvátországgal és Szerbiával közös országhatár szegélyezi. A megye egész területe síkság, a felszín azonban valamivel változatosabb, mint az Alföld más vidékein. Ez a heterogenitás, valamint a kisléptékű mozaikosság a megyében szinte valamennyi tényező mind a természeti, mind a társadalmi településkörnyezeti rendszeralkotó elemek esetében fellelhető. A megye adottságait alapvetően meghatározzák a természeti jellemzők. Az éghajlat kontinentális, az érintett Duna-Tisza közi táj egyike az ország napfényben leggazdagabb területeinek, az évi napsütéses órák száma, a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát. A magas napfénytartam, a 10-10,5 C-os évi középhőmérséklettel európai mértékkel szemlélve is ideálisan jó feltételeket teremt több mezőgazdasági ágazat számára, valamint a napenergia kiaknázására (a megyében mért szoláris potenciál eléri az kwh/m2/év értéket). Ezzel ellentétben a csapadékviszonyok nem túl kedvezőek, a megye legnagyobb részén évente mindössze mm csapadék hull, ráadásul a csapadék időbeli és területi eloszlása meglehetősen egyenetlen. A legkevesebb esőt, sokéves átlagban, az alacsony fekvésű Tiszavölgy menti keleti részek kapják, ahol a csapadék értéke nem éri el az 500 mm-t. Részben ennek következtében a Kárpát-medencéhez, illetve Európa más NUTS 3 régióihoz mérten is jól érzékelhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva a déli határtérségekben, több mint 100 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a megyére jellemző az országos átlagnál is súlyosabb vízhiányt még tovább fokozza. Míg az ESPON 2011-es májusi jelentése szerint a klímaváltozás várható negatív hatása a térségben kevésbé lesz magas, a legtöbb tudományos kutatás és jelentés (pl. FAO; IPTS) szerint a Kárpát-medence ezen régióiban az elmúlt években egyre fokozódó víztelenedési folyamatok figyelhetők meg, az európai vegetációs térképek szerint pedig a térség a sztyeppesedés egyértelmű jeleit mutatja. A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási 9

11 jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. Mind a lakosságnak, mind a vállalkozási szférának, a gazdasági szereplőknek fel kell tehát készülniük, hogy a jövőben fokozottabban kell alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez és az ezzel együtt járó folyamatokhoz. A térség környezeti értékeinek sorában meg kell említeni a geológiai szerkezet és a kőzettani sajátosságok révén kialakult országos viszonylatban is említésre méltó szénhidrogénvagyont (a megye középső és dél-keleti részén (Szank-Zsana-Kiskunhalas térségében), a feltárt termálvizeket, valamint a geotermikus adottságokat. A földhő-energia szempontjából a középső és a keleti tájegységek adottságai a legkedvezőbbek, míg a porózus medencebeli termálvíztestek Bács-Kiskun nagy részét érintik. Egyes települések környékén a termálkutak vízhőmérséklete 75 C feletti (Tiszakécske), míg a megye más térségében C hőmérsékletűek. A megye nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi vonzereje részben az említett termálvagyonnak, másrészt a természeti-táji értékeknek és a településkörnyezeti adottságoknak köszönhető. A megye jelenlegi településkörnyezeti jellemzőinek kialakulását, társadalmi-gazdasági helyzetét az elmúlt évtizedek nagyban befolyásolták. Maga a megye Kecskemét központtal Pest-Pilis-Solt-Kiskun, valamint Bács-Bodrog vármegye egyes részeiből jött létre az es megyerendezés során. Jelenleg 8444 km2-es kiterjedésével az ország legnagyobb területű megyéje, melynek lakónépessége 2010-ben fő volt. Ez a lakosságszám európai viszonylatban tekintve a NUTS 3-as területi egységeket átlagosnak mondható. A megye területére jutó népességarányból következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (62 fő/km2), mely azt eredményezi, hogy az Európai Unió által is alkalmazott OECD besorolás alapján vidéki térségnek minősül. A népesség a megye 119 településén él, melyből 22-nek van városi jogállása, így a jelenlegi közép-európai urbanizációs trendekhez hasonlóan a lakosság több mint kétharmada városlakó. A megye jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípusa a tanya, mely az országon belül e térségben a legelterjedtebb, hazánk 280 tanyás településéből 62 Bács-Kiskun megyében található, mely adat a térség vidéki jellegét tovább erősíti. A gazdasági helyzet nemzetközi beazonosítására vonatkozóan az európai statisztikák adhatnak mértékadó támpontokat. Az Európai Unió as kohéziós pénzügyi támogatások alapján kialakított besorolása szerint a megye térségében - a Dél Alföldi konvergencia régió részeként - a GDP/fő alapján mért fejlettség nem éri el az EU átlag 10

12 GDPjének a 75%-át. Ez a térség-kategória a as EU-s besorolásban a "kevésbé fejlett régiók" szintjének felel meg. Az Eurostat 2012 márciusában közzé tett 2009-es adatokra épülő regionális fejlettségi különbségeket feltáró jelentésében a Dél Alföldet a 20 legfejletlenebb NUTS 2 térség közé sorolta. Európai összevetésben BácsKiskun megye teljes területe alapvetően vidéki (rurális) karakterisztikájú. (lásd 2. melléklet). Az egy főre jutó GDP alapján Bács-Kiskun megye helyzete országos viszonylatban is viszonylag kedvezőtlen, ebből a szempontból csak az öt legfejletlenebb megyét előzi meg (lásd 3. melléklet). A megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók a megyén belüli helyzettől függően is meglehetősen eltérőek. Komplex mutatók alapján a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint 5 középső kistérsége került a hátrányos helyzetű kistérségek kategóriájába, míg 2 kistérsége a leghátrányosabb helyzetűek közé (lásd. 4. melléklet). A Szerbiával határos déli sáv minden tekintetben (gazdasági, infrastrukturális, társadalmi mutatók) elmaradottabb, míg az északra eső városi körzetek főként a kecskeméti agglomeráció kedvezőbb helyzetben vannak. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált. Ugyanakkor a megye legtöbb kistérsége komplex mutatóik alapján a felzárkózó és stagnáló fejlettségű, hatékony és széleskörű vidékfejlesztésre szoruló térkategóriába sorolható, a Jánoshalmai és Bácsalmási kistérség pedig napjainkban is az ország legelmaradottabb részei közé tartozik. A területi kiegyenlítődést szolgáló gazdaság- és társadalomfejlesztési célok tehát a megyén belül elsődlegesek lesznek a következő tervezési ciklusban. A megye hosszú távú sikerességét elsősorban a térségben található középvárosok innovációs és integrációs képessége, a vidéki területhasznosítás optimalizálása, valamint a területi partnerség, a társadalmi együttműködési készség fogja meghatározni. Centrális geográfiai pozíciójából fakadóan a megye jelenlegi térsége évszázadok óta tranzit szereppel bír. A területen áthaladó főbb közlekedési útvonalak (közúti, vasúti, vízi) régóta fontos térkapcsolatokat alakítanak a Dunántúl és a Tiszántúl között, a főváros és a fejlettebb nyugati régiók irányába, valamint a déli határon túli, balkáni városközpontok felé. A megyén több európai jelentőségű észak-déli irányú tengely (Helsinki folyosó, Transzeurópai Közlekedési Hálózat TEN-T) illetve kelet-nyugat irányú hálózati elem halad át. A megye legfőbb nemzetközi térkapcsolati tengelye az V. számú közlekedési-folyosó és a Duna, mint vízi-folyosó. A megyében valamennyi közlekedési ágazat növekvő szereppel rendelkezik: - a közúti kapcsolatok mellett jelentős funkciója van a Bécs Budapest Belgrád vasútvonalnak, a dunai folyami hajózásnak, de ezek mellett a ferihegyi és szegedi repülőtereknek is. 11

13 A külső, nemzetközi kapcsolatok tekintetében, Bács-Kiskun megye érintett a RePUS (Regionális Többközpontú Városhálózati Rendszer) alkotta nagytérségi rendszerben. A RePUS dél- és kelet-magyarországi tengelye a Pécs Szeged Debrecen vonalon húzódik, ilyen értelemben a megye délebbre fekvő városai ennek a regionális térszerveződésnek az elemei. Nemzetközi viszonylatban is igen fontos a Duna Régió, mint európai makrorégió, valamint ehhez kapcsolódóan az Alsó-Duna-völgyi térség, amely a hármas határkapcsolatok miatt igen fontos a jövőben. E területi szerveződéseknek megyei térkapcsolatokra ható szerepe, lévén a megyehatárhoz szorosan közel több jelentős közlekedésfejlesztési és logisztikai elképzelés megvalósulása is várható (dunai vízi infrastruktúrára vonatkozó projektek, kikötők, multimodális logisztikai központok, folyami információs rendszer). A Bács-Kiskun megyei határszakasz napjainkban az EU külső határaként funkcionál, hiszen Horvátország és Szerbia jelenleg még a csatlakozási tárgyalásokat folytatja, de a határon átnyúló regionális kapcsolatokban számos lehetőség rejlik. A két szomszéd ország közül Szerbiával mára már egyre szorosabbak a partnerségi kapcsolatok, a területi együttműködéseket több nemzetközi projekt támogatta (pl. INTERREG IIIA, Határ menti Együttműködési Program, CADSES), és jelenleg is nagymértékben támogatja (IPA-CBC, SEE). (Horvátországgal nagyon rövid a közös határszakasz, még átkelőhely sincs rajta.) A megye kapcsolatépítését és fejlődését a Duna Régió és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió mellett hosszabb távon a szerb-magyar önkormányzati, kamarai és egyetemek közötti kapcsolatok is szolgálják, amelyek sikerét ma már több megvalósult és kibontakozó nemzetközi projekt is jelzi. A határrégió fejlesztésének szakértői a fennálló adottságokra alapozva támogatnák jól szervezett integratív struktúrák, funkcionális régiók létrehozását. Ennek formája a Magyarországon bejegyzett több EGTC-hez (European Grouping of Territorial Cooperation) hasonló szervezet lehetne, melyek közül a Banat-Triplex Confinium - a magyar-román-szerb hármashatár térségére létrehozott - EGTC-ben már ma is tag a megye 8határmenti települési önkormányzata és melynek munkájában megfigyelő tagként 8 vajdasági község önkormányzata is részt vesz. Ezen elgondolás érvényesítése érdekében Bács-Kiskun megye önkormányzatának és Vajdaság Autonóm Tartománynak olyan kétoldalú együttműködést szükséges elindítani, ami a jogi követelmények teljesítésével a szerbiai települések EGTC-be történő csatlakozását fogják biztosítani, a teljes értékű határon átnyúló kapcsolatok elmélyítésének érdekében, hiszen az érintett határ menti térségben a haladás egyik legfontosabb alapfeltétele a jól működő intézményrendszerek kialakítása és ereje. Bács-Kiskun megye regionális kapcsolatai Pest megye - Budapest és Csongrád megye -Szeged felé a legerősebbek, míg a Dunántúl irányában a Dunaújváros, Szekszárd és Mohács Pécs, 12

14 északi és észak-keleti irányban a Nagykőrös Cegléd valamint Tiszakécske Szolnok irányú területi vonzások, kelet felé pedig a békéscsabai korridor a meghatározók. Kapcsolódási pontok Szerbiával A helyi székhellyel rendelkező építőipari cégek éves árbevétele 2006-ig folyamatosan nőtt, majd átmeneti visszaesést (2007: -22,5%) követően 2008-ban még vissza tudott kapaszkodni a 2006-os szintre. Ettől kezdve azonban az ágazat teljesítménye stagnál. A termelés éves volumene az utóbbi 3 évben milliárd Ft között mozgott, nagyjából arányos megoszlásban a három fő alágazat (épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés) között. Utóbbi két alágazat súlya látványosan nőtt az elmúlt években, de ehhez a lakásépítések mélyrepülése is kellett. Az ágazati létszám között 3500 körül ingadozott, az utolsó két évben azonban ismét 4300 fölé emelkedett. Elsősorban a Mercedes beruházáshoz köthető élénkülés egyik évről a másikra 20% feletti növekedést eredményezett, de kérdés, hogy az építési fázisok lezárulásával is foglalkoztatható marad-e a magasabb létszám az ágazatban. A megye építőipari szereplői saját megyéjükben az éves árbevétel 44,4%-át realizálták. A legjelentősebb külső piacaik a főváros, Pest, Csongrád, Baranya területén, valamint az országhatáron kívül (Szerbia, Románia) találhatók. A hazai alvállalkozói rendszer számos sebből vérzik (körbetartozás, késedelmes fizetés, eltűnő szereplők és tulajdonosok), ezért az építőiparban elsődleges fontosságú az egymást ismerő, bizalmi viszonyon alapuló partnerségi hálózatok tartós fennmaradása és az ezeket életben tartó beruházások folyamatossága. Ahogy a magyar-román határtérség esetében már voltak rá sikeres példák, a hazai piacok szűkülésére válasz lehet a tevékenységek egy részének átmozgatása Horvátországba és Szerbiába, elsősorban a térben közeli Vajdaságra (pl. infrastruktúra építések). A külföldi vendégek 87%-a érkezik az EU27 országaiból, ezen kívül 500 főnél nagyobb vendégszámot csak Svájc és a déli szomszéd Szerbia küldött. Az Unión belül a legjelentősebb küldő országok: Németország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Olaszország (vadászat), és Hollandia. A német vendégkör nagyságrendje az összes külföldi vendégszám 37,4%-a és a vendégéjszakák 47,5%-a már mutatja a Mercedes hatást, azaz a beruházáshoz kapcsolódó hivatásforgalmat elsősorban Kecskemét kereskedelmi szálláshelyein. A megyében az első ipari parkok 1998 (Kalocsa, Kecskemét I. ütem, Kecskemét KÉSZ) és 1999 folyamán (Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kecskemét-Heliport, Kunszentmiklós) jöttek létre. Ezekhez 2002-ben csatlakozott a bajai, majd 2006-ban a kiskunfélegyházi, 2008-ban a Kecskemét-Mercedes Benz, végül 2011-ben Szabadszálláson az M8 Ipari Park. Az ipari parkok betelepülése messze nem egységes. Sikeresnek tekinthetők a megyeszékhelyen működő ipari parkok és ipartelepek (Keleti, Nyugati, Déli), ahol összesen 13

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. könnyített elbírálású pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.3.6.B-12/1

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

ELI Science Park 2014-2020

ELI Science Park 2014-2020 ELI Science Park 2014-2020 Inkubátor Ház fejlesztés Együttműködés Befektetés Szeged, 2014. október 29. ELI Science Park Inkubátorház fejlesztési koncepciója Vízió: az SZTE és gazdasági szereplők együttműködésére

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ Amiről szó lesz Fiatalok foglalkoztatási válsága Hazai körkép TÁMOP 2.3.6 pályázat Tartalma Folyamata Tapasztalatok

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz való alkalmazás,

Részletesebben

A regionális élettér és kapcsolatok

A regionális élettér és kapcsolatok A regionális élettér és kapcsolatok 1 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21.

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. 2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Környezet és

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2011

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2011 ÚJ SZÉCHENYI TERV 2011 USZT pályázati kírások 2011 I. félévében Vállalakozásfejlesztés Témakör Ki pályázhat? Támogatás összege Logisztikai- és raktárfejlesztés Budapesten) Kis- és középvállalkozás Nagyvállalat

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek

PÁLYÁZAT. Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Elnéptelenedő települések romló társadalmi-gazdasági folyamatainak

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben