INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Átírás

1 Babeş Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Kommunikáció és közkapcsolatok szak I. év, 1. félév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ I. A tantárgy leírása Az interkulturális kommunikáció előadás- és szeminárium-sorozat egyszerre nyújt bevezetés az interkulturális komunikáció tanulmányozásába, és fejleszti a hallgatók interkulturális kompetenciáit. Az interkulturális kommunikáció jelenségét több szinten, nyelvi, társadalmi, politikai és szervezeti problémaként is tárgyalja. Ugyanakkor elsősorban a személyközi interkulturális kommunikációra összpontosít, a csoportok, vállalatok kultúrájáról és kommunikációs szokásairól megjelenített információk is az egyéni kompetenciák fejlesztéséhez kívánnak hozzájárulni. Célja, hogy a hallgató önállóan tudja felmérni, elemezni és értékelni az interkulturális kommunikációs helyzeteket, és saját, illetve partnerei viselkedését azokban. Másként fogalmazva, az aktív kultúraközi tanulást és megértést szolgálja. II. Az előadások terve: 1. Bevezetés 2. A kultúra fogalmai és az interkulturális kommunikáció kultúraközi kommunikáció; kommunikációs kultúra; interkulturális kompetencia Vincze Hanna Orsolya: Interkulturális kommunikáció. Segédanyag az interkulturális kommunikáció tanulmányozásához. (elektronikus jegyzet, kézirat.) Kolozsvár, fejezet. Terry Eagleton: A kultúra két fogalma (esztétikai és antropológiai), Lettre 43. szám, Tél, 1

2 Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Püski, Budapest, 2001., ( A kultúra természete és sajátosságai c. fejezet) Niedermüller Péter: A kultúraközi kommunikációról, in Béres István Horányi Özséb, szerk., Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 1999., io/niedermuller_peter_a_kulturakozi_kommunikaciorol.doc 3. Kultúra és konfliktus: a kulturális sokk és a személyközi kulturális konfliktusok Konfliktus; kulturális sokk; kommunikációs kompetenciák; pragmatikai kompetencia; interkulturális adaptáció; arcmunka; kulturalizmus Vincze: Interkulturális kommunikáció, 2. fejezet. Alfred Schütz: Az idegen. In Hernádi Miklós, szerk., Fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, Budapest, 1984., Stella Ting Toomey: Communicating Across Cultures. New York London, The Guilford Press, Sztereotípiák, előítéletek, ellenségképek. Csoportközi kulturális konfliktusok Kategorizáció; in-group, out-group; sztereotípiák, autosztereotípiák, heterosztereotípiák; előítélet; gyűlöletbeszéd; diszkrimináció; szegregáció; xenofóbia; rasszizmus; bűnbakképzés Vincze: Interkulturális kommunikáció, 3. fejezet. Ernest Gellner: A nacionalizmus kialakulása: A nemzet és az osztály mítoszai. Ford. Sisák Gábor. In Kántor Zoltán, szerk., Nacionalizmuselméletek. Rejtjel, Budapest, 2004., Reinhart Koselleck: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politika szemantikája. Ford. Szabó Márton. Jószöveg, Budapest, Szabó Márton: A láthatatlan ellenség. In uő: A diszkurzív politikatudomány alapjai. L Harmattan, Budapest, 2003., Gordon W. Allport: Az előítélet. Fordította Csepeli György. Osiris, Budapest, Csepeli György: Intergroup Relations [elektronikus tananyag] 5. Az idegen a román kultúrában sztereotípiák; bűnbakképzés; pozitív diszkrimináció; társadalmi integráció; Vincze: Interkulturális kommunikáció, 4. fejezet. Lucian Boia: Românii şi ceilalţi. In uő: Istorie şi mit în conştiinţa naţională românească. Humanitas, Bucureşti, 1997., Sorin Mitu: Az erdélyi románok sztereotípiái a magyarokról a 19. század első felében. In Bakó Boglárka, Papp Richárd, Szarka László (szerk.): Mindennapi 2

3 előítéletek. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák. Tér és terep 5. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Évkönyve. Budapest, Balassi Kiadó, 2007, Ioana Paul, Mirela Tudoran, Luiza Chilariu: Românii şi maghiarii. Reprezentări ingroup, out-group în cazul grupurilor etnice din România. In, Gabriel Bădescu, Mircea Kivu, Monica Robotin, ed., Barometrul relaţiilor etnice O perspectivă asupra climatului interetnic din România, Cluj, Edit. CRDE, 2005, Az idegen a magyar kultúrában nemzetkarakterológiák; sztereotípiák, előítéletek, ellenségképek; idegenek; európaiság Vincze: Interkulturális kommunikáció, 5. fejezet. Tóth Pál Péter Turai Tünde: A magyar lakosság külföldiekhez való viszonyáról szóló szakirodalom összefoglalása. Szociológiai Szemle 2003/4., Sorin Mitu: Românii văzuţi de maghiari: geneza unei imagini etnice. In idem, Transilvania mea, Raluca Soreanu: Autodefinire şi heterodefinire a românilor şi maghiarilor din România. O analiză empirică a stereotipurilor etnice şi a fundamentelor diferite de definire a identităţii etnice. In Gabriel Bădescu, Mircea Kivu, Monica Robotin, ed., Barometrul relaţiilor etnice O perspectivă asupra climatului interetnic din România, Cluj, Edit. CRDE, 2005, Ligeti György: Kisebbségek és bevándorlók a médiában. Médiakutató 2007 ősz, media/01.html 7. A multikulturalizmustól az interkulturális párbeszédig integráció, asszimiláció, marginalizáció, szeparáció; normatív és deskriptív multikulturalizmus; multikulturális politikák; interkulturális párbeszéd. Vincze: Interkulturális kommunikáció, 6. fejezet. Feischmidt Margit: Multikulturalizmus: Kultúra, identitás és politika új diskurzusa. In uő, szerk.: Multikulturalizmus. Osiris, Budapest, Összehasonlító modellek: Hofstede és Hall Kulturális változók; hatalmi távolság; individualizmus és kollektivizmus; maszkulinitás és femininitás; bizonytalanságkerülés; alacsony kontextusú (kontextusszegény) kultúra és kommunikáció; magas kontextusú (kontextus-gazdag) kultúra és kommunikáció; 3

4 Vincze: Interkulturális kommunikáció, 7. fejezet. Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Püski, Budapest, 2001., Szervezeti kommunikáció és interkulturális kommunikáció, vállalati kommunikációs kultúrák szervezeti kultúra, egyenlőség, hierarchia, elemzés, integráció Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció, Csáth Magdolna: Interkulturális menedzsment. Vezetés eltérő kultúrákban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Udvariassági rendszerek pragmatikai kompetencia; pragmatikai hiba; arcmunka; tiszteletteljes udvariasság; szolidáris udvariasság; hierarchikus udvariasság; fatikus kommunikáció Vincze: Interkulturális kommunikáció, 8. fejezet. Em Griffin: Az arculatmentés elmélete. Stella Ting-Toomey. Bevezetés a kommunikációelméletbe, Ron Scollon Suzanne Wong Scollon: Interpersonal politeness and power. In Intercultural Communication. A Discourse Approach. Blackwell, 2001., Nyelvi viselkedésformák: megszólítások Köszönési formák; személyes névmás; udvariassági névmás; névszói megszólítás; affektív megszólítás. Vincze: Interkulturális kommunikáció, 9. fejezet. Marica Pietreanu: Salutul în limba română. Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, Domonkosi Ágnes: Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 79. szám. Debrecen, Személyközi kommunikáció és interkulturális kommunikáció: Férfi-női kommunikáció Társadalmi nem, nemek nyelvhasználata, szexizmus Em Griffin: A nemek nyelvi dialektusai. Deborah Tannen. In Bevezetés a kommunikációelméletbe. Ford. Szigeti L. László. Harmat, Budapest, 2001., Ron Scollon Suzanne Wong Scollon: Intergender discourse. In Intercultural Communication. A Discourse Approach. Blackwell, 2001.,

5 13. Fordítás és fordíthatóság fogalom, kontextus, nézőpont Ulf Hannerz: Gondolatok a globális világról. Ford. Niedermüller Péter. In Thomka Beáta, szerk., A fordítás mint kulturális praxis, Jelenkor, Pécs, 2004., Paul Ricoeur, On Translation, trans. Eileen Brennan, Thinking in action. London; New York: Routledge, Összefoglalás, kitekintés III. Szemináriumi tevékenység Időpont: 12:00 14:00, SZERDA (A csoport páratlan hét, B csoport páros hét) Helyszín: 301-es terem, Citrom Jelenlét: 75 % kötelező (a hét alkalomból egy igazolatlan hiányzás megengedett) A szemináriumok során szimulációs gyakorlatok, filmek, különböző kommunikációs helyzetek (munkahelyi interakciók, mesék, anekdoták) elemzése segítségével reflektálunk a társas interakciókban jelentkező kulturális különbségekre, azok hatásaira, kezelési lehetőségeire. Ezekhez az előadásokon szerzett ismeretek és a szemináriumok gyakorlati jellegű tapasztalatai jelentenek majd fogódzót. Feladat: két-háromfős csoportokban válasszatok egy országot vagy nagyobb régiót, és mutassátok be annak kultúráját / kultúráit az alábbi szempontok alapján: - nyelv - mindennapi viselkedési, udvariassági normák - üzleti kommunikációs stílus - értékrend - egy jellemző kulturális megnyilvánulás bemutatása (pl. a szabadidő eltöltésének sajátos módjai, jellegzetes ünnepi szokások, ajándékozás, tárgyi kultúra elemei pl. építészet, viselet, étel-különlegességek stb., kiemelkedő művészeti teljesítmények irodalomban, filmben stb.) Témaválasztás határideje: a 3. szeminárium A bemutatók hossza legfeljebb tíz perc, ütemezésükről szemináriumon egyeztetünk. A dolgozat leadásának határideje a január 16-i szeminárium. Értékelés: a szemináriumi tevékenység: 3 pont A szemináriumi tevékenység rendszeres részvételt, a tevékenységekhez való aktív hozzájárulást és egy szemináriumi dolgozatot, illetve annak bemutatását jelenti (szóbeli bemutatás és prezentáció: 1.5 pont, írott dolgozat: 1.5 pont). Elégtelen jelenlét esetén a szemináriumi jegy érvénytelen. 5

6 IV. Szakirodalom Az előadásokon tárgyalt témák szakirodalmát lásd az előadások tervénél. V. Felmérés-értékelés módja Írásbeli vizsga az előadások és a kötelező könyvészet anyagából: 6 pont Szemináriumi tevékenység: 3 pont (szóbeli bemutatás: 1.5 pont, írott dolgozat: 1.5 pont) A szemináriumi tevékenység rendszeres részvételt (a hét alkalomból egy igazolatlan hiányzás megengedett), a szemináriumi beszélgetésekhez való aktív hozzájárulást és egy szemináriumi referátumot jelent. A referátumot a félév végéig, írott dolgozat formájában is be kell nyújtani. A kivételes esetekről (részképzésen való részvétel, egyéb tanulmányi kötelezettségek) előzetesen, azaz a félév elején egyeztethetünk. 6