Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

Átírás

1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az aprvóvadgazdálkodás jogi környezete Vadászható fajok Vadászidények Vadászati eszközök és módok Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés Erdőtörvény Természetvédelmi törvény Fegyvertörvény Állatvédelmi törvény Kamarai törvény Egyesülési törvény Lábfogó csapdák tilalma (rendelet) Madárvédelmi Irányelv; Élőhelyvédelmi Irányelv; Irányelv az állati eredetű minták és a patogének beviteléről; Irányelv a lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról Irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásáról Vízkeret Irányelv Ramsari Egyezmény Washingtoni Egyezmény Bonni Egyezmény Berni Egyezmény Riói Egyezmény AEWA Vadászati idények Vadászati idények b) Apróvadfajok Mezei nyúl Üregi nyúl Fácánkakas - fácántyúk Fogoly Vetési lúd, Nagylilik Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa Kerceréce Erdei szalonka Balkáni gerle Örvös galamb szeptember 1.-január 31. október 1.-február utolsó napja vadászati idény nélkül október 1.-december 31. szeptember 1.-január 31. vadászati idény nélkül augusztus 15.-február utolsó napja augusztus 15.-október 31. c) Egyéb apróvadfajok Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve Házi görény, Nyest Borz, Aranysakál Dolmányos varjú, Szarka Szajkó egész évben szeptember 1.-február utolsó napja június 1.-február utolsó napja július 1.-február utolsó napja augusztus 1.-február utolsó napja a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; a számszeríj; az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver; a hurok, horog, madárl rlép, verem; a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló. az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver; a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver; a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz; a vad megtéveszt vesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és s megcsonkított élő csali állat; az áramütést előidéző elektromos eszközök; 1

2 Az ólomsörét használatáról az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek; tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés; elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök; mérgezett vagy altató csalétkek; vadászhat szható emlősfajok esetében a működése m vagy felhasználása sa körülmk lményei folytán n nem szelektív v csapdázási si módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer. Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata augusztus 15. napjától vadászat során tilos. vizes területnek tekintendő A mellékletben felsorolt területek az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál. A vadászati hatóság a meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg. A vadászati hatóság a vizes terület védősávjaként legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki. Vadászati tilalmak A vadászat formája lehet: egyéni vadászat; három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat). A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat: légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből, a vízivad vadászat telével a lesgödörb rből, a vízivad vadászat telével a vízi v jármj rműről, mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával, a falkavadászat, a vaddisznó és a róka vadászat telével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat) tiltott vadászati eszközzel; tiltott vadászati módon; vadászati tilalmi időben; vadászati kíméleti területen; vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén Vadgazdálkodási tervezés Vadgazdálkodási tervezés A tervszerűség alapja a háromszintű tervezési rendszer és az adatnyilvántartás: körzeti vadgazdálkodási terv; hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv; éves vadgazdálkodási terv Országos Vadgazdálkodási Adattár (3) Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá. Az éves tervtől kérelem alapján 10%-t meghaladó eltérést engedhet a vadászati hatóság Nem engedélyezett 10%-t meghaladó eltérés a vadgazdálkodási szabályok megsértése Mezei nyúl és s fácán f n esetében ig minden évben felülvizsg lvizsgálat lat és s az adott évnek megfelelő módosítás 2

3 Vadgazdálkodási tervezés A vadászati irányítás rendszere Országos Vadgazdálkodási Adattár Az Adattár tartalmazza: a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait; a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat; a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét); a vadgazdálkodási üzemtervek adatait; az éves vadgazdálkodási tervek adatait; vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat; a trófeabírálat adatait. Alapja a Vadászati törvény A vadász vagy a vadászatra jogosult különböző kérdésekkel a vadászati hatóságokhoz fordulhat a hatóságok az őket érintőkérdésekben megkereshetik a jogosultat A hatósági tevékenységet a évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól határozza meg. Alapelve: a közhatalom szolgáltató funkciója csökkenti az ügyfelekre háruló eljárási terheket E-közigazgatás - gyors és egyszerű ügyintézés lehetővé teszi a a külföldi hatóságokkal való közvetlen együttműködést érvényre juttatja az ügyfelek jogait az általános szabályok elsődlegességének érvényesítése garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat. hatósági eljárás indulhat az ügyfél kérelmére Bejelentésére Nyilatkozatára más hatóság kezdeményezésére külön jogszabályban meghatározott panaszra hivatalból indul A hatósági eljárás előtt vizsgálják Hatáskört illetékességet 3

4 A vadászati felügyelet szintjei és feladatai A vadászati hatóság akkor intézkedhet ha az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezik A kérelem az eljáró szerv részére jogszabályban meghatározott feladatot tartalmaz (pl. a vadászati hatóságnak nincs hatásköre erdészeti kérdésekben). ha területi illetékessége van Zala megyei kérelmező nem fordulhat Nógrád megyei hatósághoz I. fok: megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály II. fok: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály Négy kérdésben csak az MgSZH központ az illetékes: Különleges rendeltetés Trófea nemzeti értékké nyílvánítása Vadaspark engedélyezése Vadaskert engedélyezése szakmai felügyeletet gyakorolnak, eljárnak a vadászterületek kijelölésével és a határok módosításával kapcsolatos kérdésekben, engedélyezik az idényen kívüli vadászatokat, engedélyezik a nem védett, vagy nem honos vadfajok vadászatát, kiadják vagy visszavonják a vadászati hatósági engedélyeket, trófeabírálatot végeznek, vadgazdálkodási bírságot róhatnak ki, jóváhagyják az éves terveket és a 10 éves üzemterveket. A vadgazdálkodás ellenőrzése keretében feladatuk: a vadászatra jogosultak nyilvántartásba vétele, a hivatásos vadászok nyilvántartásba vétele és működésük ellenőrzése, nagyvad-azonosító jelek kiadása és használatának ellenőrzése. A vadgazdálkodás jogi keretei a vadászatra jogosultak kötelezettségeinek teljesítésének ellenőrzése vadállomány-becslési jelentés készítése éves vadgazdálkodási terv készítése vadgazdálkodási jelentés készítése évi XXXVII. törvényaz erdőről és az erdő védelméről évi LIII. Törvény a természet védelméről; évi XXIV. Törvény a lőfegyverekről és lőszerekről; 253/2004. (VIII. 31.) Kormány rendelet a fegyverekről és lőszerekről; 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről 4

5 Az EU jogrendjének alapjai Rendelet - Regulation A közösséget létrehozó jogi egyezmény 1957 Római szerződés hat állam Ennek módosításai és kiegészítései Az íratlan közösségi jog Nemzetközi egyezmények A közösség által létrehozott szabályok Rendelet - regulation Irányelvek directive Döntések - decision Ajánlások és vélemények recommendation, - opinion 3254/91 Tanácsi Rendelet a lábfogl bfogó csapdák Közösségben való használat latának betiltására; 1973/92 Tanácsi Rendelet a környezet érdekében folyó programok pénzügyi támogatásának rendszerére. 338/97 Tanácsi Rendelet a vadon élő veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelméről (CITES) Irányelv - Directive Jelentősebb államközi egyezmények 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak konzervácójáról Madárvédelmi Irányelv; 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról Élőhelyvédelmi Irányelv; 92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről; 91/477/EEC Tanácsi Irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról; 92/45/EEC Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről. 2000/60/EEC Vízkeret Irányelv Ramsari Egyezmény (1971) Egyezmény a vizes élőhelyek megőrzéséről Washingtoni Egyezmény (1973) Egyezmény a vadon élő veszélyeztetett állatok és növények nemzetközi kereskedelméről Bonni Egyezmény (1979) Egyezmény a vándorló fajokról Jelentősebb államközi egyezmények Berni Egyezmény (1979) Egyezmény az európai vad élővilág és élőhelyei védelméről Riói Egyezmény (1992) Biológiai Sokféleség Egyezmény (((Kiotói Egyezmény (1999)))) AEWA (1999) Afrika-Eurázsaia Vízimadár Megállapodás 5