A bányászat és a geotermia jogi szabályozásának változásai, tények és tendenciák

Átírás

1 A bányászat és a geotermia jogi szabályozásának változásai, tények és tendenciák S Z A B A D O S G Á B O R M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L 2009.november

2 A bányatörvényben bekövetkezett változások a Bányászat és Geotermia 2008 konferencia óta Mottó: Ne koccintsunk Szilveszterkor úgy, hogy A bányászatról szóló évi XLVIII. törvénybe illesztett új-, valamint módosult rendelkezésekről a teljesség igénye nélkül: Az EU közösségi jogának hazai jogrendbe illesztésével egészült ki a bányafelügyelet hatósági engedélyezési hatásköre [Bt. 5. (1) bekezdés, A bányafelügyelet engedélyezi:] i) a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását, j) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását.

3 A gázellátásról szóló évi XL. törvényhez (Get.) illeszkedő módosult rendelkezés: 5. (2) A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó - a Magyar Energia Hivatal előzetes hozzájárulásával földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének birtokában - a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.

4 Egy, azok közül, amit a bányavállalkozók követeltek bele a törvénybe: 5. (5) Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztő határidőbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett időtartamba nem számít bele az a kieső időtartam, amely - a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve - a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. A kiesés okát a bányavállalkozónak kell igazolnia.

5 A Bt ában technikainak tűnő, de mégis érdemi változások érvényesültek bányavállalkozói kezdeményezésre: (3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek: a) a termelési műszaki üzemi terv alapján január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel - 30%-12%-a; b) az január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében ba) J%-a, ahol k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként az ipari - élelmiszeripar nélküli - belföldi értékesítés árindexével 0,24-gyel növekszik, bb) 30%-12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 30%-12%-ot nem éri el; c) a kutatás, illetve próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a d) és e) pontban foglalt kivétellel És amit a zord költségvetés-politika diktált: (4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó részét az Energiaár-kompenzációs befizetés elkülönített számlájára kell átutalni.

6 Egy szabályozási hiányosság pótlása 22. (10) Ha a kutatási jogadomány olyan részben vagy egészben fedő vagy magába foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, akkor a kutatási jogadomány jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják. (11) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttműködésre kötelezett felek költségviselését, b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést. (12) A kutatási jogadományt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

7 Egy fontos változás a biztosítékadásban 22/A. (8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére.

8 és az előző folyománya (9) Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható bankgarancia fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezet-megóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása - a költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően - a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet határozatban a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november

9 A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény és ami belőle következett: Bt. 44. (2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. (4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységek folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.

10 A földtani szakértőről és a hites bányamérőről is törvényi szintű szabályozás lépett be: 44/A. (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a bányafelügyelet engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A bányafelügyelet a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. 44/B. (1) Hites bányamérői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. (2) A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (3) A bányafelügyelet a hites bányamérői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november

11 Egy nem nevesített rendelkezés és ami abból származhat Föld alatti tároló térségek hatósági felügyelete 46. (2) A föld alatti tároló térségekről az illetékes önkormányzat jegyzője a Kormány által rendeletben kijelölt szerv nyilvántartást vezet. Bányászat és Geotermia 2009 Velence

12 Törvényjavaslatok az országgyűlés előtt T/9952. számú a Bt. módosításáról Kevés számú rendelkezés kivételével a Bt-nek a geotermikus energia (Ge)kutatására, kitermelésére (kinyerésére) és hasznosítására vonatkozó szabályrendszerének felülvizsgálatot követő javított, pontosított szabályozása. Alapvetése, hogy a szabályrendszer o o o egyértelmű és általános, teljes, és a nemzeti vagyontömeg részét képező Ge vagyonelem védelmét és a vele való gazdálkodást szolgálja.

13 A törvényjavaslathoz beérkezett egyéni képviselői módosító javaslatok Az eredeti törvényjavaslattal szemben, melynek szakmai törzsét az MBFH kezdeményezte alapvetően a szakmai érdekekkel történő előzetes egyeztetés hiánya, és a javaslat szabályaival a kialakult engedélyezési-, működési- és finanszírozási gyakorlatot alapjaiban érintő, így a kapcsolódó érdekeket (vélten) sértő volta miatt, a szakmai szervezetek, hangsúlyosan az érdekelt kis- és középvállalkozások, valamint a vízügyi, környezetvédelmi igazgatás éles bírálatot fogalmazott meg, érvényesítése ellen tiltakozást jelentett be. A törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát vizsgáló KvB egyetértésben a törvényjavaslatot előterjesztő GIB-al, a folyamatba illesztetten, szakmai egyeztetés lefolytatását kezdeményezte. A GIB egyidejűleg a tárgyban Cselekvési Program Munkacsoportot hozott létre. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november

14 A törvényjavaslathoz beérkezett egyéni képviselői módosító javaslatok A KHEM az MBFH útján egyeztetést folytatott le a meghatározó szakmai szervezetekkel. Az egyeztetés eredményeként a szakmai szervezetek segítségével egy a jelen gyakorlatát és folyamatait életszerűbben figyelembe vevő, alapvetésében nem, de szabályozási technikájában lényegesen módosult konszenzusos javaslat alakult ki, melyet - aggályait továbbra is fenntartva a KvVM továbbra sem fogadott el. Az STB egyhangúlag, a KvB egyharmaddal fogadta el a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát. Az általános vita során, annak lezárását megelőzően a javaslathoz 18 egyéni képviselői módosító javaslat érkezett. Herbály Imre (MSzP) képviselő úr 17 javaslatot nyújtott be (T/9952/2-18.), ezek a KvVM véleményéhez igen közel állóan összességükben, gyakorlatilag, a geotermikus energiával összefüggő valamennyi rendelkezést kiemelnék a törvénytervezetből.

15 A törvényjavaslathoz beérkezett egyéni képviselői módosító javaslatok A törvényjavaslathoz 1, összeszerkesztett, több elemből álló módosító javaslatot (T/9952/20.) nyújtottak be közös javaslatként Dr. Józsa István (MSzP) és Bencsik János (FIDESz) képviselő urak, mely módosító javaslat (sor) összességében megegyező a szakmai szervezetek és a Cselekvési Terv Munkacsoport javaslatával kialakított konszenzussal. Első helyen kijelölt bizottságként a GIB jelen pillanatokban tart ülést a módosító javaslatok elfogadásáról, avagy elvetéséről. Természetesen a bizottság a kérdésben Kormány-álláspontot is kérdez, avagy annak hiányában tárcavéleményt a KHEM-ét a KvVM-ét. A bizottsági vitákat követően a törvényjavaslat részletes vitája következik.

16 További határozati-, illetve törvényjavaslatok a bányászatot érintő rendelkezésre, illetve a Bt. módosítására A dubicsányi barnaszénbánya és a Komjáti mellett található lignitmező megnyitásával kapcsolatos kormányzati teendőkről szóló határozati javaslat (H/ szám) [Herényi Károly (független)képviselő] A nyolcvanas években mindenhol visszafejl ődött a szénbányászat, a Borsodi szénmedencében még igen nagy mennyiség ű szén - több mint 1 milliárd tonna - maradt a föld alatt. Ma, amikor a szinte egész régiók maradnak munka nélkül, és amikor az energiakészletek kiemel t stratégiai jelentőséggel bírnak, nem hagyhatjuk parlagon ásványkincseinket. Ma már rendelkezésünkre állnak azok a hatástanulmányok, melyek megmutatják, hol lehet gazdaságosan, munkahelyeket teremtve és a környezetet csak minimális mértékben terhelve kitermelni Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag barnakőszén és lignitmezőit november

17 A két bánya főnek biztosítana új munkahelyet, és ez a szám a közvetett hatásokat is figyelembe véve elérheti akár a főt is. A több ezer új munkahely megteremtésének lehetősége különösképpen fontos számunkra, mivel a régió Magyarország egyik legnagyobb munkanélküliségi rátájával küszköd ő területének számít. 1. A fentiek alapján az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy : a. teremtse meg a szükséges jogszabályi hátteret a bányák megnyitásával kapcsolatban; b. készítse el a költségvetési háttérszámításokat, és teremtse elő és biztosítsa az ehhez szükséges költségvetési forrásokat.

18 Szigorú szabály a cián és a cianid-vegyületek ellen A bányászatról szóló évi LXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/ szám) [Dr. Ángyán József (FIDESz),Katona Kálmán (Független), Dr. Nagy Andor (KDNP), Dr. Orosz Sándor (MSzP) és Velkey Gábor (SzDSz)képviselők önálló indítványa] 1. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 2. -a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre módosul : (2) A bányászati tevékenység során olyan technológiát alkalmazni, amely cián vagy cianid vegyület felhasználásával jár együtt, tilos. 2. E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november

19 Képviselői önálló módosító javaslatok (a geotermián túl) a Bt. módosítását célzó törvényjavaslathoz T/9952/18. szám és T/9952/19. szám [Dr. Józsa István (MSzP) és Bencsik János (FIDESz) képviselő urak] módosító javaslatai a Bt-ben megtalálható, szövegalaki hibákból eredő belső koherencia zavarait küszöböli ki, úgymint a szénhidrogén ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás szabályaiban fellelhető alkalmazást akadályozó rendelkezés módosításával, valamint a földalatti tárolótérségek hatósági felügyeletével összefüggő szabály szövegének kijavításával.

20 És az előrevetíthető tendenciákról még egy aktualitás A Bt., évi megalkotásakor, minden tekintetben korszerű, a követelményeknek széleskörűen megfelelni tudó törvény volt, s alapvetéseiben, rendszerében ma is az. Ugyanakkor a szekér is halad, s a Bt-ben korábban vitamentesen alkalmazható egyes jogintézmények és fogalmak az idő előrehaladtával, a körülmények bonyolódásával átgondolásra, változtatásra szorulnak. A nemzetközi gazdasági (társasági) jogi környezet egyre színesebbé tette a hazai azonos tárgyú jogi szabályozást, s e gazdasági/gazdálkodási társasági jogi strukturálódásnak a Bt. bányavállalkozó fogalma és a benne megtestesülő jogintézmény nem mindenben tud esetenként megfelelni. Az MBFH neves társasági jogi szakértő bevonásával jelenleg vizsgálja a jelenlegi probléma-együttest és a lehetséges megoldásokat, azok hatásait. Az erre vonatkozó szakmai javaslatot, mint vitaanyagot, az MBFH a szakmai szervezetek részére eljuttatja, illetve honlapján - véleményezésre és javaslattételre is közzéteszi.

21 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! JÓ SZERENCSÉT!