KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 II. fejezet KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Hatvani Volán Zrt évi gazdálkodásáról Hatvan, május 17.

2 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A. A VÁLLALKOZÁS ÉS A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA I.A.1. A VÁLLALKOZÁS ISMERTETÉSE A Hatvani Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, (2005. december 14-ig, mint Hatvani Volán Közlekedési Részvénytársaság) (továbbiakban: a Társaság) január 1-jén a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter alapította a Hatvani Volán Vállalat általános jogutódjaként eft jegyzett tőke és eft-os tőketartalék értékkel. Az alapítás óta az alábbi mozgások történtek a Társaság alaptőkéjében: Közgyűlési határozat száma JEGYZETT TŐKE változása értéke eft A változás oka 47/1998. (IV.29) Dolgozói részvénykibocsátás 9/2000. (XII.15.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása 17/2001. (V.8.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása 28/2002. (IV.24.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása 6/2003. (IV.9.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása 7/2003. (XI.26.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása 5/2003. (XII.18.) ÁPV Rt. zártkörű alaptőke-emelése 6/2004. (XII.21) Jogosulatlanul birtokban tarott dolgozói részvények bevonása 8/2004. (XII.21) ÁPV Rt. zártkörű alaptőke-emelése 8/2005. (X.28.) ÁPV Rt. zártkörű alaptőke-emelése 6/2006. (VII.24.) ÁPV Zrt. zártkörű alaptőke-emelése 9/2008. (V.30.) MNV Zrt. zártkörű alaptőke-emelése 16/2009. (V.21.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása 19/2011. (V.30.) Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása Jogosulatlanul birtokban tartott dolgozói részvények bevonása A Társaság tulajdonosi szerkezetét az alábbi táblázat tartalmazza. TULAJDONOSOK NÉVÉRTÉK TULAJDONOSI RÉSZARÁNY MNV Zrt ,2% 98,7% 98,7% 98,7% 98,7% 98,8% Munkavállalók ,8% 1,3% 1,3% 1,3% 1,3% 1,2% ÖSSZESEN ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Jelenleg a Zrt. alaptőkéje az alábbi részvényekben realizálódik: X Ft névértékű, dematerializált törzsrészvény; 747 db névre szóló, Ft névértékű dolgozói részvény.

3 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet A Társaság január 1-jén kezdte meg működését, jelenleg az alábbi tevékenységeket folytatja: Máshova nem sorolt egyéb szárazföldi személyszállítás Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás Gépjárműjavítás, - karbantartás Utazásszervezés, -közvetítés Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás A Társaság bejegyzett székhelye Hatvan, Bercsényi út 82. alatt található telephelyei az alábbiak: Forgalmi telep: Hatvan, Bercsényi út 82. Új Autóbuszállomás: Hatvan, Boldogi út. Volán Utazási Iroda: Hatvan, Horváth Mihály út 15. Ecsédi garázs: Ecséd, Szabadság út I.A.2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA I.A.2.1. Éves beszámoló készítési kötelezettség A társaság a számviteli törvény 9 (1) bekezdése alapján működéséről, vagyoni és pénzügyi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, az üzleti év utolsó napjával, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett. Éves beszámolót az üzleti évről kell készíteni. A társaság üzleti évének időtartama megegyezik a naptári évvel, január 1-jétől december 31-ig tart. A Számviteli Törvény 1-3. sz. mellékletében választási lehetőséget ad a mérleg és eredménykimutatás választására. Társaságunk a mérleg sémájára a SZT. 1. sz. melléklet A változatát, az eredménykimutatás sémájára pedig a SZT 3. számú melléklet (lépcsőzetes forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás) A változatát választotta. de mellette elkészíti a lépcsőzetes összköltség eljárással (SZT. 2.sz.melléklet A változat) készülő, eredménykimutatást is. A mérleg- és eredménykimutatás tételek továbbtagolásának vagy összevonásának lehetőségét a társaság nem alkalmazza. A mérlegkészítés időpontja a mérleg fordulónapját követő azon időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, ill. el kell végezni. A társaság éves beszámolójának készítéséhez az alábbi, főbb határidőket rögzíti, melyek betartása szükséges ahhoz, hogy a vezérigazgató által előterjesztett éves beszámolót és az eredményfelosztásra vonatkozó javaslatot a közgyűlés a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül elfogadhassa. február 15. Leltár értékelések befejezése, analitikus nyilvántartások főkönyvi egyeztetése, rendezése, aktív és passzív időbeli elhatárolások tételeinek meghatározása, mérlegkészítés időpontja, a fordulónap és a mérlegkészítési időpont közötti tételek számbavétele, könyvviteli zárlat, adóalap és adófizetési kötelezettség meghatározása a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül: az éves beszámoló közzététele, Céginformációs Szolgálatnak megküldése

4 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Az éves beszámoló aláírására Úti Csaba vezérigazgató (lakik: Hatvan, Peresi út 16.) jogosult. A könyvviteli szolgáltatási körbe tartozó feladatokért felelős személy: Berta István gazdasági igazgató (lakik: 3232 Mátrafüred, Hegyalja út 77., nyilvtart. szám: ) A Társaság könyvvizsgálója Reál Plussz Könyvszakértő és Vállalkozási Kft. (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bercsényi út 3. MKVK , természetes személy könyvvizsgáló Illés János, MKVK ), éves díjazása Ft + ÁFA /év. I.A.2.2. A számviteli elszámolás szempontjából minősítést igénylő esetek Nem jelentős összegű hiba: Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 %-át, illetve, ha a mérleg főösszeg 2 %-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió Ft. Az előző évekre vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok (számviteli törvény 19. (3)). A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentős összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó, megbízható és valós képet a saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább (előjelhelyesen) 20% -kal változik (nő vagy csökken). Fajlagosan kisértékű készletek: Fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyeknek a könyv szerinti értéke a kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 %-t. Vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke: Kis összegű követelésnek tekintjük azokat a követeléseket, amelyek esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés összege. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel.

5 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség: Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. Behajthatatlan a követelés, ha: amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek (maximum a követelés háromszorosa) nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" (cégbírósági igazolása az ismeretlen cégről) nem járt eredménnyel, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. Alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása: A társaság alapítás-átszervezés aktivált értékeként számolja el a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatosan felmerült külső vállalkozók által számlázott, és a saját tevékenység során felmerült közvetlen költségeket, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A társaság döntése értelmében aktiválásra kerül az ISO minősítő rendszer bevezetése is. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a későbbiekben felmerülő költségek azokra az évekre számolandók el időarányosan, amelyekre a minősítés vonatkozik. Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása: A társaság a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült - az 51. szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják kísérleti fejlesztés aktivált értékeként számolja el. Valós értéken történő értékelés: A Társaság a számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él. I.A.2.3. Az eszközök értékelési elveinek ismertetése A mérlegben eszközként kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a társaság működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a társasághoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.

6 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Ingatlanok adásvételénél a tulajdonjog átengedését a telekkönyvbe történő bejegyzéshez kötik. A vevő az ingatlant azonban a telekkönyvi bejegyzés előtt birtokba veszi, tehát azt az eszközök között is állományba kell vennie. A bérbevett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értéke hosszú távon térül meg a bevételekben, ezért azt állományba kell venni, azok az eszközök viszont, amelyeken ezeket elvégezték, nem kerülnek a bérbevevő tulajdonába. (A bérbevett eszközök - természetesen - nem szerepeltethetők értékkel a könyvekben és így a mérlegben sem, azokról a kiegészítő mellékletben indokolt számot adni.) A koncessziós szerződés alapján megvalósított, beszerzett eszközök általában állami vagy önkormányzati tulajdonba tartoznak, a bekerülési érték megtérülése, költségkénti elszámolása érdekében azonban ezen eszközöket is állományba kell venni. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Természetesen, ez a besorolás csak addig érvényes, amíg az eszközök eredeti besorolásuknak megfelelően szolgálják a társaság tevékenységét. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése tartósan megváltozik, a besorolást is meg kell változtatni. Ha a befektetett eszközök közé besorolt eszköz a működést, a tevékenységet tartósan már nem szolgálja, mert feleslegessé vált, akkor azt vagy közvetlenül értékesíteni kell, vagy a forgóeszközök közé kell - piaci értékének megfelelő értéken - átvezetni (átminősíteni). Ha a forgóeszközök közé besorolt értékpapír, részesedés, egyéb eszköz tartósan szolgálja a Társaság működését, tevékenységét, azt a befektetett eszközök közé kell átsorolni. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A "tartósan" minősítő ismérvet jelent, és minden esetben - nemcsak a befektetett eszközöknél - legalább egy évet meghaladó időtartamot jelöl. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Ha az eszközök nem tartósan, tehát egy évet nem meghaladóan szolgálják a társaság tevékenységét, akkor azok forgóeszköznek minősülnek. Ilyenek a készletek, a követelések, az értékpapírok, a részesedések, a pénzeszközök. Itt kell kimutatni: - azokat az anyagi eszközöket is használatba vételükig, amelyek a társaság tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, - azokat az eszközöket, amelyeket a használat, a rendeltetés tartós megváltozása miatt, mert - mint tárgyi eszköz - feleslegessé váltak, a tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé átsoroltak (átminősítettek). Az értékpapírokat azok beszerzésének céljától függően kell állományba venni a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között.

7 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket, részesedés, értékpapír, adott kölcsön mutatja ki a társaság, amelyeket azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatja ki a társaság. A hosszú lejáratú kölcsönök állományából a következő évben esedékes törlesztő részletek összegét a követelések közé át kell vezetni. I.A.2.4. Források besorolása, átsorolása A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. Saját tőke: a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Kötelezettség: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a társaság által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú, illetve rövid lejáratúak. Az egy üzleti évet meghaladó lejáratú kötelezettség tekintendő hosszú lejáratú kötelezettségnek. Az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratú kötelezettség rövid lejáratú kötelezettségnek minősül. A kötelezettségek besorolása a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek közé az egyes kötelezettségek szerződésben rögzített lejáratának figyelembevételével történik. A hosszú lejáratú kötelezettségek állományából a következő évben esedékes törlesztő részletek összegét át kell vezetni a rövid lejáratú kötelezettségek közé. Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a társaság rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a társaság adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a társaság felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározhatatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött I.A.2.5. A hasznos élettartam, a maradványérték és az amortizáció elszámolásának módszere Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

8 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan az eredmény terhére elszámolja. Az amortizálható eszköz hasznos élettartama alatt általában azt az időszakot kell érteni, amely ideig az amortizálható eszköz a vállalkozó tevékenységét szolgálja. A tárgyi eszközök (kivéve a tenyészállatok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) hasznos élettartama alatt a várható fizikai elhasználódás (kopás), technikai avulás stb. figyelembevételével meghatározott olyan élettartamot kell érteni, amely ideig az eszközt a gazdálkodó várhatóan használni fogja. Maradványérték: A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (számviteli törvény 3. (4) bekezdés 6. pont) A hasznos élettartam és a maradványérték szorosan összefüggő kategóriák. A maradványérték a hasznos élettartam nagyságától függően más és más lehet. Általában nem jelentős, tehát nulla, ha a hasznos élettartam azonos a műszaki-gazdasági élettartammal. A társaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: Épületek esetén a bekerülési érték 5 %-a. Építmények esetén a bekerülési érték 5 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, Autóbuszok kivételével valamennyi jármű esetén a bekerülési érték 10 %-a. Újonnan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 5 %-a, használtan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 10 %. Műszaki és egyéb gépek, berendezések (a járművek kivételével) esetén a bekerülési érték 10 %, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja. A 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközöknél a maradványérték nem értelmezhető. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Tárgyi eszközök felújítása esetén a felújítás értékét a könyv szerinti bruttó értékre kell ráaktiválni, és az így módosított érték alapján kell az értékcsökkenési leírást meghatározni. Az értékcsökkenést, az értékcsökkenési leírás elszámolását attól az időponttól kell megkezdeni, amikor a tárgyi eszköz üzembe helyezése, használatba vétele megtörtént. A társaság amortizációt a napi állomány után számol el.

9 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet I.A.2.6. Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és értékcsökkenési leírás szabályainak ismertetése Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését a használati időn belül lineárisan határozza meg. Az értékcsökkenést a használatba vételtől, a birtokba lépéstől kezdődően havonta napokra - számolja el a társaság. Az immateriális javak hasznos élettartamát a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Hasznos élettartam Leírási kulcs Üzleti, vagy cégérték 5 év 20 % Kísérleti fejlesztés aktivált 5 év 20 % értéke Alapítás átszervezés aktivált értéke 5 év 20 % Ebből ISO minősítő rendszer bevezetése minősített időszak Szellemi termékek 3 év 33% Vagyoni értékű jogok 5 év 20 % Az ISO minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a rendszer bevezetésének költségei aktiválásra kerülnek, melyek esetén a hasznos időtartam megegyezik a minősített időszakkal. Az ismétlődő auditokkal kapcsolatos kiadások a folyóköltségek között számolandók el, időarányosan, azon időszak alatt, amire az audit vonatkozik. Immateriális javak esetén a társaság maradványértéket nem állapít meg. Tárgyi eszközök hasznos élettartama és értékcsökkenése elszámolásának rendje A társaságnál az elhasználódási időtartamok (várható használati idők), és ehhez kapcsolódóan a leírási kulcsok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: A társaság az egyenletesen elhasználódó eszközök esetén lineáris leírást alkalmaz. Megnevezés Hasznos élettartam Leírási kulcs Ingatlanok Épületek Hosszú élettartamú szerkezetből 50 év 2 % Közepes élettartamú szerkezetből 33,3 év 3 % Rövid élettartamú szerkezetből 16,7 év 6 % Környezetvédelmi célú épületek 25 év 4 % Bérbeadott épületek 20 év 5 % Építmények Ipari építmény 50 év 2 % Üzemanyag tartály 20 év 5 % Elektromos vezeték (távközlési hálózat 12,5 év 8 % vezetékei is) Kőolaj-, földgáz és gázvezeték 16,7 év 6 % Gőzvezetékek 25 év 4 % Egyéb más vezetékek 33,3 év 3 %

10 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Műszaki és egyéb gépek, berendezések, felszerelések Járművek, kivéve az autóbuszokat 5 év 20 % Ügyviteltechnikai eszközök 3 év 33 % programvezérlésű szerszámgépek, számvezérlésű gépek, berendezések 3 év 33 % általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 év 33 % Jegykiadó gépek (számítógép alapú jegykiadó gépek) 3 év 33 % Környezetvédelmet szolgáló berendezése 3 év 33 % Bérbeadott gépek, berendezések 3 év 33 % Hulladéktároló 5 év 20 % Egyéb gépek, berendezések 6,9 év 14,5 % Ft alatti immateriális javak és tárgyi eszközök Azonnali leírás Ft közötti tárgyi eszköz 2 év 50 % A Számviteli Politikában meghatározott hasznos élettartamokat és maradványértékeket csak a SZP életbelépése után, újonnan beszerzendő tárgyi eszközökre (kivétel autóbuszok) kell alkalmazni (visszamenőlegesen nem kell módosítani). Autóbuszok esetén, a társaság lineáris leírási módszert alkalmaz. Újonnan beszerzett autóbuszok esetében a hasznos élettartam 10 év, maradványérték 5 %. Használtan beszerzett autóbuszok esetében a várható élettartam egyedileg kerül meghatározásra a konkrét műszaki állapot, kilométer telítettség, a gyártási év, és a használtsági fok alapján. Ezen autóbuszoknál is a bekerülési érték 10 %-ában állapítjuk meg a maradványértékét, de jelentősnek csak akkor minősítjük, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja. A társaság tulajdonában levő autóbuszon amennyiben felújítás történik (ráaktiválás), a felújítást követő hasznos élettartamot maximum 5 évben jelöljük meg, ez esetben a maradványértéket nem állapítunk meg. Az ezen SZP hatályba lépése előtt beszerzett autóbuszokra vonatkozó átállási szabályok: A már teljes mértékben leírt autóbuszok leírási szabályai nem kerülnek megváltoztatásra. A részben leírt autóbuszok esetében az 5% maradványértékkel csökkentett jelenlegi nettó értéket, 10 év hasznos élettartamból, az üzembe helyezéstől eddig eltelt évek levonásával képzett évekre egyenlő részletekben történik a leírás. A 10 év hasznos élettartamot meghaladó, de még teljes mértékben le nem írt autóbusz leírása egy összegben történik. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, műemléki védettségű épületnél, üzleti vagy cégértéknél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának tilalma vonatkozik a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek), az erdő bekerülési értékére, illetve az üzembe nem helyezett beruházásokra.

11 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Ezekre az eszközökre tervszerinti értékcsökkenés nem, viszont terven felüli értékcsökkenés elszámolható. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %-át meghaladó mértékű. Az értékcsökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni Ft alatti eszközök elszámolási módjának megválasztása: A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzési, előállítási értékét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A társaság él ezzel a lehetőséggel, és alkalmazza az elszámolásnak ezt a módját a tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, valamint a szellemi termékek minden típusára és csoportjára, mely az előbbi feltételeknek megfelel. I.A.2.7. Értékvesztések és visszaírásuk elszámolása A számviteli törvény kötelezően előírja az értékvesztés elszámolását egyes eszközfajtáknál abban az esetben, ha azok piaci értéke (megítélése) alacsonyabb a mérlegkészítéskor, mint a nyilvántartás szerinti értéke.

12 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Értékvesztést kell elszámolni: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, a külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél, vásárolt és saját termelésű készleteknél. Befektetések és értékpapírok esetében értékvesztést kell elszámolni a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, ha legalább 1 éven keresztül a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke aránya 10 %-kal kisebb, mint a befektetés könyv szerinti értéke/befektetés névértékének aránya. Az értékvesztést a piaci érték szintjéig kell elszámolni. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 20 %-át, tartósnak, ha 1 éven túl fennáll. Követelések értékvesztése Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg nem rendezett követelések esetében a vevő, az adós minősítése alapján (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak tekinthető a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, ha a követelés kiegyenlítésére a fizetési határidőt követő 60 napon belül nem került sor. Jelentősnek akkor tekinthető a veszteségjellegű különbözet, ha meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékének a 20%-át, vagy az 50 ezer Ft-ot. A határidőn túli követelésekre, a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni.

13 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Amennyiben más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor az alábbi értékvesztéseket kell elszámolni. Időintervallum Értékvesztés %-a nap 25 % nap 50 % nap 80 % 361 nap felett 100 % Amennyiben egy vevőnél több különböző lejáratú követelés is van, akkor az értékvesztés elszámolásakor a Társaság, az adott vevőhöz tartozó a legmagasabb %-kal számolja el az értékvesztést. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen (legalább 20%-kal) meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Vásárolt és saját termelésű készletek Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke akkor tekinthető jelentősen magasabbnak, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke (illetve várható eladási ára), ha azt legalább 20%-kal meghaladja. Tartós az előzőekben megfogalmazott eltérésről akkor beszélhetünk, ha a készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke legalább 1 éven keresztül meghaladja a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéket (várható eladási árat). Az értékvesztés elszámolása a fajlagosan kis értékű készleteknél a könyv szerinti érték arányában történik. Ezen készleteknél a könyv szerinti érték 30%-át kell értékvesztésként elszámolni az értékvesztés elszámolásához szükséges feltételek fennállása esetén. I.A.2.8. Árfolyam-különbözetek elszámolása Az eszközök, illetve források között megjelenő következő tételek értékelését jelenti: a valutapénztárban lévő valutakészlet, a deviza számlán lévő devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok értéke,

14 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet a külföldi pénzértékre szóló követelések értéke, a külföldi szállítónak devizában adott előleg értéke, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értéke (ideértve különösen a devizaalapú pénzügyi lízingkötelezettséget is), a külföldi vevőtől devizában kapott előlegek értéke A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket a bekerülés (illetve a szerződés szerinti teljesítés) napjára vonatkozó a számviteli törvényben rögzített árfolyamokból választott devizaárfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Társaságunk a valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó előző pontok szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni (eladási árfolyam), és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló év végén minősített minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó a követeléseknél leírt devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámoljuk a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.

15 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet I.A.2.9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék A Társaság a számviteli törvény 57. -a által szabályozott módon a befektetett eszközök - vagyoni értékű jogok, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés - meghatározott körére alkalmazható értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségét megteremti. Azonban a Társaság a piaci értéken történő értékelés lehetőségével nem él. I.A Valós értéken történő értékelés A Társaság a számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él.

16 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet II. SPECIFIKUS RÉSZ II. B. SZÖVEGES ÉS SZÁMSZAKI ÉRTÉKELÉS A VÁLLALKOZÁS VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉRŐL, A LIKVIDITÁSRÓL, A FIZETŐ- KÉPESSÉGÉRŐL II.B.1. ÉRTÉKELÉS A Társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, likviditásáról, fizetőképességéről az alábbi mutatószámok alapján történik az értékelés, figyelembe véve a nettó termelési érték levezetését is. Vagyoni helyzet Ssz. Megnevezés Vagyoni helyzet 1. Befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök / Összes eszköz 73,1% 65,9% 2. Forgóeszközök aránya = Forgóeszközök / Összes eszköz 13,2% 21,6% 3. Saját tőke aránya = Saját tőke / Összes forrás 29,8% 30,4% 4. Saját tőke növekedési mutatója = Saját tőke / Jegyzett tőke 111,8% 114,0% 5. Tőke forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele / Saját tőke 2,4 2,5 6. Adósságállomány részaránya = Hosszú lej. köt. / (Hosszú lej. köt. + Saját tőke) 57,5% 55,7% 6.1. Korrigált adósságállomány részaránya = 17,3% 12,0% A Társaság mérlegfőösszege közel bázisszinten mozgott, attól 423 eft-tal maradt el. A befektetett eszközök részaránya, a forgóeszközök nagymértékű, 63,6%-os növekedése okán csökkent. Növekedett a követelések (31,8%), mind a pénzeszközök állománya az előző évhez képest. Az Zrt. tőkeszerkezetét vizsgálva látható, hogy a saját tőke részaránya 29,8%-ról 30,4%-ra növekedett, egyrészt a pozitív eredménynek, a csökkenő kötelezettség-állománynak, illetve a növekvő passzív időbeli elhatárolásnak (ÉMOP támogatás előlegének elszámolása) köszönhetően. A évben a lejáró lízingszerződéseknek, illetve lízingtörlesztéseknek köszönhetően, kis mértékben javult a Társaság hosszúlejáratú adósságállománya is (55,7%). Ugyanezen mutató, ha az elszámolt eft-os vagyonkezelési jog értékét nem vesszük figyelembe, 2012-ben 12%.

17 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet Pénzügyi helyzet Ssz. Megnevezés Pénzügyi helyzet Likviditási mutató = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Hitelfedezeti mutató = Követelések / Rövid lejáratú kötelezettségek Vevő-szállítóállomány összemérése = Vevőállomány / Szállítóállomány 47,5% 83,1% 41,5% 61,5% 50,8% 64,9% A Társaság 2012-ben, a nehézségek ellenére folyamatosan biztosította pénzügyi stabilitását, igaz folyamatos külső forrás igénybevételével. A pénzügyi helyzetet bemutató mutatók kismértékben javultak az előző évhez képest. A veszteségtérítés pénzügyi rendezésének időbeli elhúzódása 2013-ra (IV. negyedévi előleg illetve a évi elszámolás), a finanszírozáshoz szükséges eszközök kereskedelmi (szállító) illetve rövid lejáratú banki hitelek igénybevételével történő biztosítása, nem csak rontja a mutatók későbbi alakulását, hanem drágítja a Társaság működését is (hitelkamat, késedelmi pótlék). Jövedelmezőségi helyzet Ssz. Megnevezés Jövedelmezőségi helyzet Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény = Adózás előtti eredménye / Összes bevétel Tőkearányos jövedelmezőség = Mérleg szerinti eredmény / Saját tőke Eszközarányos jövedelmezőség = Adózás előtti er. / (Bef. eszk. + Készletek) Élőmunkaarányos jövedelmezőség = Adózás előtti er. / Létszám -1,8% 0,8% -5,7% 2,5% -2,3% 1,1% -218,5% 94,4% 2011-hez képest javultak (pozitív adózás előtti eredmény mellett) a Társaság jövedelmezőségi mutatói, amely az ágazatra jellemző alacsony jövedelmezőségi szintet jellemzi.

18 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet II.C. II.C.1. A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK IMMATERIÁLIS JAVAK 2012.XII eft 2011.XII eft Az immateriális javak értéke az év közben az alábbiak szerint alakult: IMMATERIÁLIS JAVAK NYITÓ NÖVEKEDÉS Beruházás miatt BRUTTÓ ÉRTÉK Egyéb Selejtezés miatt CSÖKKENÉS Átminősítés miatt ZÁRÓ Alap.-átsz. akt. értéke Kisérleti fejlesztés akt. ért. Vagyoni értkű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Imm. javakra adott előleg Imm. javak értékhelyesbítése Immateriális javak összesen IMMATERIÁLIS JAVAK NYITÓ TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS Beruházás miatt Egyéb Selejtezés miatt CSÖKKENÉS Átminősítés miatt ZÁRÓ Alap.-átsz. akt. értéke Kisérleti fejlesztés akt. ért. Vagyoni értkű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Imm. javakra adott előleg Imm. javak értékhelyesbítése Immateriális javak összesen IMMATERIÁLIS JAVAK TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKK. NETTÓ ÉRTÉK NYITÓ NÖV. CSÖKK. ZÁRÓ NYITÓ ZÁRÓ Alap.-átsz. akt. értéke Kisérleti fejlesztés akt. ért. Vagyoni értkű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Imm. javakra adott előleg Imm. javak értékhelyesbítése Immateriális javak összesen Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolási módja nem változott az előző évhez képest.

19 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet ben az alábbi értékben kerültek beszerzésre immateriális javak: Szla.sz. Megnevezés BESZERZÉS Érték eft 111 Vagyoni értékű jogok 894 IMMATERIÁLIS JAVAK ÖSSZESEN 894 A Társaság 2012-ben beszerzett szoftverek használati jogával rendelkezik, így a vagyoni értékű jogok között kerültek elszámolásra. II.C.2. TÁRGYI ESZKÖZÖK 2012.XII eft 2011.XII eft A tárgyi eszközök értéke az év közben az alábbiak szerint alakult: TÁRGYI ESZKÖZÖK NYITÓ NÖVEKEDÉS Beruházá s miatt BRUTTÓ ÉRTÉK Egyéb CSÖKKENÉS Selejtezés, értékesítés Egyéb miatt ZÁRÓ Ingatlanok Műszaki berendezések és gépek Egyéb berendezések és felsz Tenyészállatok 0 0 Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek 0 0 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 Tárgyi eszközök összesen TÁRGYI ESZKÖZÖK NYITÓ TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS Normál Egyéb Selejtezés, értékesítés miatt CSÖKKENÉS Egyéb ZÁRÓ Ingatlanok Műszaki berendezések és gépek Egyéb berendezések és felsz Tenyészállatok 0 0 Beruházások, felújítások 0 0 Beruházásra adott előlegek 0 0 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 Tárgyi eszközök összesen

20 Hatvani Volán Zrt. Kiegészítő melléklet TÁRGYI ESZKÖZÖK TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKK. NETTÓ ÉRTÉK NYITÓ NÖV. CSÖKK. ZÁRÓ NYITÓ ZÁRÓ Ingatlanok Műszaki berendezések és gépek Egyéb berendezések és felsz Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tárgyi eszközök összesen A Társaság, a Hatvan Város Önkormányzatával 2010.augusztus 25-én kötött vagyonkezelői szerződés alapján, december 20-án 20 évre vagyonkezelésbe vette az Új Autóbuszállomás épületét és egyéb ingatlanjait eft, illetve egyéb berendezések és felszerelések eft, összesen eft értékében. A Társaság 2012-ben nem selejtezett tárgyi eszközöket. A tárgyi eszközök értékesítésének részletezése: Bruttó Szla. sz. Megnevezés érték Elsz. ÉCS Nettó érték Eladási ár eft ÉRTÉKESÍTÉS 1315 Számítástechnikai berendezések TÁRGYI ESZKÖZ ÖSSZESEN A Társaság 2012-ben tárgyi eszközök és immateriális javak eft értékű beruházásait (894 eft eft) az alábbi forrásokból hajtotta végre: Egyéb saját forrás: eft Összes forrás: eft évi tárgyi eszközök beruházások: Szla. sz. Megnevezés BERUHÁZÁS Érték eft 121 Földterület Saját épületek Ingatlanok összesen Szerszámok Ft-alatti berend,szerszámok Autóbuszok Műszaki ber., gépek, járművek összesen