Néhány szempont a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy tanulmányozásához A mozgókép megszületésének társadalmi, gazdasági, technikai előzményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Néhány szempont a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy tanulmányozásához A mozgókép megszületésének társadalmi, gazdasági, technikai előzményei"

Átírás

1 Néhány szempont a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy tanulmányozásához A mozgókép megszületésének társadalmi, gazdasági, technikai előzményei A mozgókép egy viszonylag új jelenség az emberi kultúrában. A maihoz hasonló formában alig több mint egy évszázada létezik. A mozgókép valójában nem más, mint állóképek sorozata, a sorozat elemei, az egyes képek oly gyorsan követik egymást, hogy szemünk képtelen elkülöníteni őket egymástól, így a fázisokból egy folytonosan mozgó, változó kép jön létre (még akkor is így van ez, ha a kép fixen ugyanazt a tárgyat mutatja, ugyanolyan fényviszonyok mellett, ebben az esetben ugyanis időbeli változás történik). A mozgókép tehát nem a vetítőben, videószalagon, DVD korongon stb, hanem az emberi agyban születik. A mozgókép tehát egyszerre rendkívül dinamikus és egyszerre rendkívül statikus. Hogy lehetséges ez? Miközben a vásznon, képernyőn, monitoron stb. rendkívül rövid idő alatt sok és sokféle képet láthatunk, akár távoli kontinenseket is bejárhatunk, végeredményben egy merev, szabályszerű téglalapot bámulunk. Azt láthatjuk, amit megmutatnak nekünk. nem változhat a téglalap mérete sem. Tehát a képkivágat statikus, a televízió képernyője fizikai határt képez, de a látvány ezen a kötöttségen belül meglehetősen sokféle lehet. A merev keretet feledteti velünk a mozgóképi eszközök (plánok, montázs, kameramozgások) kínálta lehetőségek végtelen tárháza. Ha már a kép megmozdul, érdemes tisztázni, hogy mi is az a kép. Ezen egyértelmű fogalmunk civilizációnk egyik legősibb vágyát takarja. Leképezni a világot, a látvány egy szeletét megragadni és magunkkal vinni ez a vágy egyidős az emberiséggel. A kép tehát a valóság leképeződése. Lehet realizmusra törekvő, és absztrakt is. Előbbire számtalan példát 1

2 felsorolhatunk. Elég csak a portréfestészetre, a fotóra vagy éppen a filmek 99.9 %-ára gondolni. Az absztrakt képek általában a világ valamely bonyolult jelenségét kísérlik meg valamilyen módon egyszerűsíteni. Ebben az esetben a kép megfelelője, az ábrázolt dolog, nem egyértelmű képmás, hanem voltaképpen utalás. Egy olyan kép, amelyről valami eszünkbe jut. Az ilyen absztrakt képeket nevezzük jeleknek. Például az írásjelek, közlekedési táblák stb. A WC felirat és a mellette lévő férfialak sziluettje elég ahhoz, hogy szükség esetén tudjuk hova kell menni, nem kell ehhez realista freskót festeni a falra. Mindez persze feltételezi azt, hogy az egyes jelekből az adott jelet használó populáció minden tagja ugyanazt a jelentést olvassa ki. Erről később részletesen lesz még szó. A kép tehát helyettesít. Az írás helyettesíti a beszédet, a bölény rajza pedig helyettesíti a bölényt, amely sosem élt barlangban. De szeretteink képe a tárcákban, a falakon, az éjjeliszekrényen ugyanezt a birtoklási vágyat tükrözi. Miért készítünk nyaralásainkon fényképeket, ha nem azért, hogy hazalopjunk valamit a nyárból és a tengerpart látványából? Nem véletlen, hogy sok kultúrában a képmás tabu, hiszen úgy értelmezik, hogy az elkészült kép ellop valamit az illető lelkéből. Az iszlám például tiltja Mohamed ábrázolását (az emberábrázolások korlátozása végül a csodálatos iszlám díszítőművészetet eredményezte). Látható tehát, hogy mozgókép létezésének alapkritériuma, a kép birtoklása és a képkészítés ősi, alapvető emberi cselekvés. Majdhogynem ugyanilyen fontos emberi vágy, hogy történeteket meséljünk el egymásnak. Ezt megtehetjük szavakkal és betűk lejegyzésével valamint képek egymás mellé helyezésével. A kimondott vagy a leírt szavakat, mondatokat, csak az adott nyelvet beszélők értik meg. Nincs más hátra, mint nyelveket tanulni. Csak hát van egy univerzálisabb történetmesélési módszer is. Ez pedig képek segítségével történik. Ezt jóval többen megérthetik, feltéve, ha elég egyértelmű képeket használunk és viszonylag könnyen felismerhető a képek közötti összefüggés-rendszer. A képi-mesélés esetében is könnyen előfordulhat, meg nem értés vagy félreértés. Egy olyan idegen számára, aki nem ismeri egyáltalán a karácsony szokását a családi fotók segítségével nehéz elmesélni a szokás lényegét. Neki értelmezhetetlen, hogy miért kell egy szerencsétlen fát becipelni egy szoba közepére és miért kell csúnyán feldíszíteni majd csaknem felgyújtani. Csak a képek itt semmit sem érnek. Tehát valami másra lenne szükség. Például egy olyan filmre, amely már szándékosan olyan képi összefüggéseket tartalmaz, amelyek megmagyarázzák a szokás lényegét. Röviden: ez már alkotói folyamat. El kell dönteni, hogy mit veszünk fel és mit nem, hogy melyik kép mellé mi kerül pontosan. Ez lesz a montázs alapja. 2

3 Ezen a ponton értünk el a mozgókép kettős természetéhez. Egyszerre beszélünk reprodukcióról és ábrázolásról. A mozgókép tehát reprodukció, azaz az adott technológia korlátai között reprodukálja a valóságot. E reprodukció egyben transzformáció, átalakítás is. A háromdimenziós, sokszínű, szagos látványból létrejön a film, mely hasonlít a valóságra, mégsem az, hiszen megszületését befolyásolta a kamera objektíve, a hordozó felbontása és sok egyéb technikai paraméter. Befolyásolta továbbá az alkotó is, aki a kép elkészítésével akarva-akaratlanul üzenetet hozott létre. Alkotott valamit, mely alkalmas közlésre, üzenetek továbbítására. A mozgókép előzményének tekinthető tehát minden olyan eljárás, alkotói módszer, amely képek segítségével kíván történeteket, helyzeteket, eseményeket elmesélni. Az, hogy a képek térben vagy időben helyezkednek el egymás után, már leginkább technikai kérdés. A mai értelemben vett mozgókép, a film megszületésének alapja, hogy a képek pillanatról pillanatra követik egymást, de térben mindig ugyanazon a helyen. Az egyiptomi sírok, templomok képszalagjai, a görög templomok frízei, a római Traianus-oszlop spirálisan körbefutó dombormű-sora, a középkori templomok Biblia Pauperum képei vagy szárnyas oltárai, a modern képregények ezzel szemben mind-mind térben egymás után sorakozó képecskék. A film megszületésének előzménye a valóság pillanatról pillanatra történő megörökítése. Ehhez a XIX. század elején Daugerre, Niépce és Talbot által kidolgozott fotográfia vezetett el. A fotó alapkészüléke egy középkor óta ismert eszköz, a camera obscura. Ez egy doboz, amelyre egy apró lyukat fúrnak és az ezen keresztül behatoló fény a lyukkal szemközti oldalra rajzolja a dobozzal szemközti látványt. A problémát egyrészt az jelentette, hogy ki kellett dolgozni egy olyan anyagot, mely fény hatására rögzíti a látványt. A XIX. században ezüst alapú vegyületet, ezüst-bromidod vagy ezüst-jodidot alkalmaztak erre a célra. Kezdetben az üveglemezre felvett emulzió csak kis mértékben volt fényérzékeny, tehát a megvilágítási időnek igen hosszúnak kellett lenni. A kellően éles képhez ráadásul egészen kicsi lyukat kellett készíteni az kamerára. A technológia fejlődésével az apró nyílást lencsékből álló objektívre cserélték és az emulzió is sok változáson ment keresztül. Ennek köszönhetően az expozíciós, azaz a megvilágítási idő a másodperc töredékére csökkent. Az üveglemezt celluloid-szalag váltotta fel, amely hamarosan perforációt is kapott (Eastman Kodak). A XX. század elejére kialakult a mai filmhez nagyon hasonló nyersanyag. 3

4 A mozgókép rögzítést megelőzte a fázisfényképezés kifejlesztése. Leginkább tudományos célból alkotta meg Marey és Muybridge azokat az eszközöket, melyek egy másodpercen belül több képet is tudtak rögzíteni. Ezzel az eljárással az ember számára addig soha nem látott dolgokat figyelhettek meg: állatok, emberek mozgásának különböző fázisait. A gyorsan egymás után lejátszott képek pedig visszaadták a mozdulatsort. A mozi előzménye volt a laterna magica-nak nevezett eszköz is. Ez a vetítő őse. Üveglapokra festett képeket tudott vetíteni a lámpásnak és a objektívnek köszönhetően. A varázslámpás is több évszázada ismert volt. Léteztek olyan filmecskék is, amelyeknél az egyik üveglapra egy tájkép volt festve, míg egy másikra például egy vonat. Ha az egyik előtt eltolták a másikat, a falra vetített képen úgy tűnt, mintha a vonat elrobogna a dombok közt. Az első fáziskép vetítésére alkalmas készülékeket zoetrópnak illetve praxinoszkópnak nevezték, de ezek mellett több más találmány is létezett. Az áttörést Edison kinetoskópja (cinetoscope) jelentette. Ez rövid filmecskék lejátszására volt alkalmas, de csak egy ember számára. A közkeletű néven Nickelodeonnak nevezett készülékbe egy pénzérmét kellett bedobni (innen az elnevezése), majd a nézőkén keresztül láthatóvá vált a filmecske. A mai mozi megszületése egy francia testvérpár, a Lumière testvérek cinematograph nevű találmányához köthető. Ez a készülék egyszerre volt alkalmas képrögzítésre és vetítésre. A találmány kezdetben vásári látványosság volt, de a XX. század elejére új művészeti ággá nőtte ki magát. A technikai képrögzítésről. Minden fényképfelvétel egyszeri és megismételhetetlen. Ahogy Jean-Luc Godard, a francia rendező fogalmaz, minden fotográfia a valóság egy pillanatát rögzíti, a fotó igaz és valós, a film pedig másodpercenként huszonnégyszeres igazság. Ma már a computer animáció korában ez nem teljesen igaz, de lényegileg nem változott a helyzet. Miközben a valóság egy szegmense leképeződik alkotó folyamat is zajlik. Még az is alkot, aki ebbe nem is gondol bele. A családi videófelvételnél is kiválasztja az operatőr, hogy mit vesz fel, milyen szögből és milyen távolságból. Eldönti a felvétel hosszát és ritmusát. Attól, hogy ez nem művészi színvonalú munka, még egy alkotó folyamat részeként jön létre. Éppen ezért mondhatjuk, hogy a mozgókép egyszerre a valóság technikai reprodukciója és ábrázolás. Ez a mozgókép kettős természete, miként korábban már utaltunk rá. 4

5 Hogy jön létre a mozgókép? A technikai képrögzítés minden formája transzformáció. A látvány három dimenzióját egy két dimenziós közegre alakítja a felvevőgép. Nem csak a térérzet szűnik meg, hanem például a színes látványból fekete-fehér kép lesz. A kamera legfontosabb részei közül az első az objektív, mely összegyűjti a fényt és továbbítja a sötétkamrába. Beszélhetünk normál, nagylátószögű, tele és zoom objektívekről. A normál objektívek nagyjából ugyanazt a látványt képezik le, melyet az emberi szem lát. A nagylátószögűek, nevükből következően nagyobb látószöget fognak be, akár 180 fokot is (halszem objektív). A teleobjektívek nagyjából úgy működnek, mind a távcsövek, közel hozzák a látványt. A zoom objektívek e három típus tulajdonságaival mind bírnak, sőt a nagylátószögtől a teléig egy mozdulattal dinamikusan el lehet jutni. Az objektív fókusztávolsága jelzi, hogy milyen típussal van dolgunk. Minél kisebb ez a szám (milliméterben), annál nagyobb látószöget képez le az optika (19-35 mm-től a normálig), ha a szám 70 mm felett van, akkor teleobjektívről beszélünk (80, 100, 200, 300, 800 mm). A zoom objektívek jelölése pl.: 35-80, , Ezek a jelölések a digitális technika előretörésével némiképp módosultak, de az elv változatlan. Fontos még, az objektívek fényereje. Ha nagy fényerejű eszköz, akkor rossz fényviszonyok között is gond nélkül lehet használni. Ha kicsi a fényerő, akkor plusz világítást kell alkalmazni. A nagy fényerejű optikák igen drágák. Az objektívek része a blende is. Ezzel szabályozható az átengedett fény mennyisége, ezáltal a mélységélesség is, mely a kép térbeliségének fontos jellemzője. A Lumier féle készülékben a képeket egymás után rögzítették egy celluloid alapanyagú szalagra. Ez a filmszalag. Később a celluloid helyett éghetetlen műanyagot kezdtek alkalmazni. A filmen láthatóak a képkockák. A videó berendezés esetében egy jelátalakító elektromágneses jellé alakítja a fényérzékeny elemre (CCD) érkező képet. A berendezés egy képkockát nagyjából 600 sorra oszt fel és ezeket a sorokat kezdi leolvasni és elektomos jellé alakítani. A videó szalagon tehát csak töltéssel rendelkező vagy nem rendelkező részecskék vannak. A videó lejátszó ezeket olvassa le és alakítja videó jellé, majd a televízió képpé. A videó másodpercenként 25 képkockát rögzít. Az analóg jelátalakításhoz képest a digitális technológia attól tér el, hogy ebben az esetben a CCD által érzékelt kép digitális jellé (0-ák és 1-sek meghatározott sorozata) alakul. Az analóg technológia esetében nagy a minőségromlás, a digitális esetében csekély. 5

6 A hordozóanyagot tekintve beszélhetünk filmszalagról, mágnesszalagról (video, VHS, S- VHS, BETA, 8, Hi-8, DV, Mini-DV), CD, DVD korongról, merevlemezről. Ezek között minőségi, kapacitásbeli és árbeli különbségek vannak. Persze ma már senki sem használ analóg technikát. A teljes digitalizáció egyik eredménye a képek minőségének drasztikus javulása. Fontos továbbá, hogy a normál felbontást szinte teljesen kiszorította, vagy épp a közeljövőben szorítja ki a nagy felbontású képek áradata (HD). A montázs és a valóság A mozgóképek rendszerezésének egyik alapvető módja, hogy megvizsgáljuk, az adott film valósághoz való viszonyát. Ebből a szempontból léteznek fikciós és dokumentum alkotások illetve néhány ezek határmezsgyéjén létező típus. Ez az alapvető csoportosítás szinte egyidős a filmmel, elegendő a Lumiére fivérek korai filmjeire vagy Méliés alkotásai gondolnunk. A fikciós filmek esetében is fontos, hogy milyen mértékben kapcsolódnak a valósághoz. A filmtörténetben voltak alkotók és időszakok, amikor a valószerűség dominált, és voltak, amikor a montázs feltétlen tisztelete. A montázs egy sajátos, csak a filmen létező tér-idő rendszert hoz létre a mozivásznon. Két snitt nem feltétlenül készült egymás után. Orson Welles Othello című filmje esetében például van olyan párbeszéd, amelyben a különböző szereplőket mutató plánokat egy év eltéréssel vették fel (a film három évig készült). Szintén Welles Machbet című filmjében is hasonlóan jártak el, sőt amikor egy szereplőt hátulról mutatnak egy snittben az általában csak egy dublőr. Az már csak hab a tortán, hogy jó pár szereplőnek ugyanaz adja hangját, a Per című film esetében 11 szereplőnek kölcsönzi a hangját Welles. A montázs mindenhatóságát hirdették a szovjet avantgarde művészei is. Nevükhöz fűződik a montázsok elméleti kidolgozása. Kulesov híres kísérletében Mozzsukin arcának közelijére különböző dolgok képét vágták. Ezek a képek a néző agyában módosították az arc üzenetét. Ugyanazon arcot nézve különböző arcot láttak. A szovjetek jöttek rá arra is, hogy a filmtér és filmidő nem azonos a valósággal. A montázsfejlődés szempontjából fontos David Wark Griffith amerikai rendező munkássága is. Ő volt az, aki a párhuzamos szerkezetű montázst létrehozta, azaz kitalálta az egy időben játszódó történések bemutatásának izgalmas és hatékony módját. 6

7 Vannak műfajok, amelyek esetében a montázs alkalmazása megkerülhetetlen. Ilyen a thriller vagy a krimi is. Hitchcock például a montázs egyik zseniális alkalmazója volt. Unalomig ismert példa, hogy a Psycho híres fürdőszobai jelenete több tucat beállítást tartalmaz. Néhány másodperc, melyben a kés nem ér a főhőshöz, mégis úgy tűnik. A jelenet a montázs által lesz brutális. Szintén a rendezőhöz köthető példa a 39 lépcsőfok című film híres képsora: amikor a halott nőt felfedező a bejárónő sikít. A tátott száj mellett valójában már a következő képsor hangjait halljuk, nevezetesen vonatfüttyöt. A nő sikítása tehát egy vonat gőzsípjának a hangja. A vonat pedig egyértelműen a menekülő gyilkosra enged asszociálni. A francia avantgarde művészei is a montázsra esküdtek. Az Andalúziai kutya nyitó képsorában a megvezetett néző azt hiszi, hogy egy nő szemét metszi el a borotva, holott ez nem így van. A képek szabad asszociációjára épít Léger Gépi balett című filmje, amelyben a valós tárgyak kerülnek valószerűtlen képi kapcsolatba. Vannak olyan alkotók, akik az ábrázolásnak más útját választották. Jellemző eset például az olasz neorealizmus. A valós helyszín, valós történet, valós szereplők alkotta hármas egység nem engedhette a montázs általi csalást. Kitűnő példája ennek De Sica Biciklitolvajok vagy Visconti Vihar előtt című filmje. Itt a jelenetek a lehető legkevesebb beállításra vannak széttördelve. Az objektív valóságábrázolásra törekvő hosszan kitartott snitteket láthatunk. Ez lenne az Orson Welles által is használt belső montázs. Welles Aranypolgár illetve Ambersonok tündöklése című filmjeiben vannak olyan beállítások, amelyek 5-8 percig tartanak. Az ilyen hosszú beállítás esetében a dinamikát a szereplők és a kamera mozgása viszi a jelentbe. A belső montázs illetve a hosszú beállítás nem feltétlenül csak egy plánból áll. A szereplők és a kamera mozgásával dinamikus plánváltásra is van lehetőség anélkül, hogy a jelenet folyamatos idejét széttörnénk. A belső montázs esetében a filmidő és a valós idő megegyezik, nincs kihagyás, nincs ugrás. Extrém példája ennek Michelangelo Antonioni és Jancsó Miklós munkássága. Előbbi filmjeiben rendkívül sok ilyen megoldást látunk. Például a Nagyításban azt a részt, amikor a főhős felfedezi a képen a gyilkosságot illetve a holttestet. Aprólékosan valószerű képet kapunk a nagyítás-nyomozás folyamatáról. Jancsó a szegénylegények vagy a Fényes szelek esetében tökélyre fejlesztette a technikát. A kamera előtti látvány tulajdonképp koreográfia, gyakorlatilag balett. Az ábrázolás rendkívül valószerű ugyanakkor példázatértékű is. A Sirokkó című film esetében egy vágás nélküli beállítás gyakran 20 perc hosszúságú. 7

8 Néhány szó a montázsok fajtáiról A montázs nem egyidős a filmmel. A film őskorában még egy jelenet döntően egy beállításból állt. A beállítás színpadszerű volt. A montázs feltalálása a brigthon-i iskolához (Anglia) köthető. Az 1903-ban készült Egy kínai misszióstelep megtámadása című filmben alkalmaztak az alkotók először tudatosan montázst. A jelenetet több beállításra bontották. Változott a nézőpont és a szereplőkhöz való távolság is. Hasonlóan jártak el a Nagymama okuláréja című film esetében is. A montázs lényege: a montázs egy olyan sajátos filmi eszköz, amellyel a film saját tér-idő szerkezete jön létre. A montázs sűrít, tömörít, elbeszélhetővé teszi a cselekményt. A valóságot elemeire bontjuk, majd összeszerkesztjük. A montázs nem csak az emberi gondolkodásra, hanem az álmokra is hasonlít. A filmtörténet során a montázsnak több típusa alakult ki. Párhuzamos montázs A párhuzamos montázs tökélyre fejlesztője David Wark Griffith amerikai rendező volt az 1910-es években. A módszer lényege, hogy egymással időben párhuzamos, de térben nem azonos történéseket mutat felváltva. A két vagy több szál valamiképp kapcsolódik egymáshoz, így a váltott elbeszéléssel rendkívüli feszültség teremthető. Az sem feltétlen fontos, hogy a szálak valamikor találkozzanak. Erre példa Griffith 1916-ban készült remekműve a Türelmetlenség, amelyben a cselekmény négy szálon fut, ezek sem térben, sem időben nem egyeznek meg, sőt igen távol állnak egymástól, csupán tematikájuk az, amely összeköti őket. Fritz Lang M Egy város keresi a gyilkost című filmjében a pedofil gyerekgyilkost egyszerre akarja elfogni a rendőrség és a rendőrség által zaklatott alvilág. Feszültséget teremt, hogy nem tudjuk ki fogja elfogni a gyilkost a párhuzamos nyomozás végén. Chaplin a Diktátor című filmjében párhuzamosan mutatja az egymáshoz megszólalásig hasonló zsidó borbély életét és a zsidókat üldöző gonosz diktátort. A film tetőpontján aztán egy furcsa véletlen miatt a szerepek felcserélődnek. A párhuzamos montázzsal itt a feszültségteremtés mellett az egymásra ható, de egymásról sokat nem tudó életpályákat érzékelteti az alkotó. A módszer segítségével a két főhős személyiségét párhuzamosan ismerhetjük meg, az párhuzamosan épül előttünk. Filmtörténeti érdekesség, hogy a rendező és a diktátor ugyanabban az évben született, karrierjük hasonlóan ívelt 8

9 felfelé, bár merőben más területen. Mindenesetre Chaplinnek előbb volt meg a jellegzetes bajusza, mint Hitlernek. A párhuzamos montázs főként a krimi, a thriller, a kémfilm és az akciófilm kedvelt feszültségteremtő eszköze, de előszeretettel használják a televíziós szappanoreákban. Asszociációs montázs Ezen montázstípus kifejlesztése a szovjet-orosz avantgarde művészeihez, Eizensteinhez, Kulesovhoz, Pudovkinhoz, Dovzsenkohoz és Vertovhoz köthető. Ők ismerték fel először, hogy két egymás mellé (időben egymás után) kerülő kép jelentése nem pusztán a két kép saját jelentéstartalma, hanem létrejön egy együttes jelentés. A két képről asszociálunk egy harmadikra. Egy+egy két az legalább három. Eizenstein szerint, ha a plánok a film szavai, akkor a montázs a mondat. A montázzsal születik meg a film szövege. Kitűnő példája a Patyomkin páncélos című film híres lépcsős jelenete, ahol a rendezetlen sorokban hömpölygő ünneplő tömeg képeire a rendezett sorokban ellenállhatatlanul masírozó gárdisták képét vágta rá Eizenstein. Itt a két kép jelentése túlmutat önnön jelentésén és a forradalmi Oroszországra utal. Híres példa a filmben erre a montázstípusra a három eltérő plánban gyors egymásutánban bemutatott kőoroszlán, amely így olyan érzetet kelt, mintha felugrana. Chaplin Modern idők című alkotása is asszociációs montázzsal indul. Az akol ajtaján beözönlő birkák képére a gyárba reggel munkába érkezők képét vágta. A két képnek az olyan, mint asszociációs érzetén kívül semmiféle logikai kapcsolata nincs egymással. Flash-back A flash-back az a módszer, amellyel a filmképen jelen nem lévő múlt idő hozható létre. A filmkészítő különböző jelzéseket, montázs-szerkezeteket alkalmaz annak érzékeltetésére, hogy idősíkot váltunk. Például Sternberg Kék angyal című filmjében az idősík váltást a pergő naptárlapok jelzik. De jól ismert módszer a kép életlenedése, fekete-fehérre, rózsaszínre váltása is. Welles 1941-ben készül klasszikusában, az Aranypolgárban a film idősíkja szinte jelenetről jelenetre változik. Itt sok esetben a szereplői kommentár, vagy egy lényegtelen díszletelemen előtt való elsvenkelés jelzi a váltást. Lelousch Egy férfi és egy nő című alkotásában a jelen fekete-fehér, a múlt megidézése pedig színes. A francia új-hullámos rendező ezzel a gesztussal kifordítja a hagyományos filmnyelvi megoldást. 9

10 Belső montázs A belső montázs egy vágás nélküli montázsfajta. A kamera folyamatos mozgásban van, a szereplőkkel együtt mozog, és a háttér változik, vagy a fordítva. A kamera hol közel hozza a szereplőkel, hogy kibővíti a képet. A kamera és a szereplők dinamikus mozgása úgy eredményez plán váltást, ezáltal kiemelést, hogy nincs vágás. Jancsó Miklós filmjeiben nem ritkák a tíz percnél is hosszabb beállítások. Filmjeit gyakran balettnek nevezték a zseniálisan megkomponált mozgások miatt. A Fényes szelek című film elején a szereplők ki-be gyalogolnak a képkivágatba, új szereplők érkeznek, akikre a kamera ráközelít, majd elsvenkel róluk más szereplőkre. A belső montázs használhatja a mélységben komponálás eszközét is. Itt az első képsíkon játszódó események és a mélységben történők között dinamikus kapcsolat lehet, mint például az Aranypolgár azon jelenetében, amikor a fiatal Kane-t gyakorlatilag eladják a szülei a bankvezérnek. Az előtérben játszódó alku tétje a háttérben játszó gyermek. A jelenet végén a két sík a kameramozgás miatt egyesül. Cselekmény, elbeszélés, történet narratíva a mozgóképen A fabula és a szüzsé viszonya a filmben Arisztotelész meghatározása szerint a történet egy olyan kerek egész, amelynek van kezdete, közepe és vége, közben pedig az események ok/okozati rendben vannak elrendezve. Tömören összefoglalva egy állítássorozat, amelynek jól meghatározható belső szerkezete van: 1. egyensúlyi helyzet a történet kezdetén; 2. az egyensúly felbomlása; 3. az egyensúly felbomlásának felismerése; 4. kísérlet az egyensúly helyreállítására; 5. az egyensúly helyreállítása ez nem azonos az eredeti állapottal: új egyensúly. Az orosz formalisták a XX. század elején különválasztották egy elbeszélő mű fabuláját és szüzséjét. Előbbi nagyjából a történet fogalmával azonos az események kronologikus rendje. A fabula nem anyagszerű, nincs jelen a vásznon, tulajdonképp a néző fejében születik meg. A szüzsé illetve a stílus az, ami alapján a befogadó megalkotja a fabulát. A szüzsé rendezi el az alkotóelemeket, ez az amit elbeszélésnek vagy cselekménynek nevezhetünk. A szüzsé független a médiumtól. A stílus az, amely szüzsét valamely médiumra 10

11 alkalmazza. Itt tehát nem alkotói stílusról, hanem a filmkészítés vagy regényírás eszközrendszeréről van szó. Végeredményben a fabula a szüzsé és a stílus kölcsönhatásából, a néző fejében rekonstruálódik. David Bordwell amerikai filmteoretikus továbblép a formalisták elméletén, és azt állítja, hogy a szüzsé alapján nem a történet rekonstrukciója zajlik, hanem minden néző a saját észlelése alapján állítja össze a saját történetét. A filmek egy jelentős részében a fabula és a szüzsé párhuzamosan halad a kezdettől a befejezés felé. Ebben az esetben az először látottból oksági alapon következik a következő jelenet. Ez a rend koncentrálja a figyelmet (Mi történik ezután?). Vannak azonban olyan film, melyek esetében a fabula elemei a szüzsében szétszórtan helyezkednek el. Szó sincs az egymást követő látványelemek kauzalitásáról (ok-okozati kapcsolatáról). A fabula csak a teljes mű ismeretében jöhet létre, az viszont korántsem biztos, hogy a szüzsé a fabula minden elemét tartalmazza. A filmben az események ugyan sorrendben követik egymást, de ez nem azt jelenti, hogy a fabula (azaz a kronológia) szerinti sorrendet látjuk. A narráció az esetek többségében rendelkezik olyan információval, amely alapján a néző eldöntheti az egymás után látottak valós sorrendjét. Használhat a film erre nondiegetikus jeleket is (pl.: felirat, külső narrátor hang Truffaut: Jules és Jim), de a legáltalánosabb megoldás az összetartozó részeken belüli ismétlődés. A redundáns (ismétlődő) elemek hozzák létre a kohéziót (például a szereplők mozgása köti össze a jeleneteket). A klasszikus hollywoodi elbeszélésmód David Bordwell Az elbeszélés a játékfilmben című könyvében plasztikus mutatja be, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezik a kanonizált filmes elbeszélésmód. Szerinte ez a narratíva típus hősközpontú. A hős a film legkidolgozottabb szereplője, lényegében minden körülötte és általa történik. Személye, cselekedetei és motivációi hozzák létre a konfliktust és görgetik előre a történetet. A hős mindig értékorientált, határozott világképpel rendelkezik. Célja a felborult egyensúly helyreállítása. Egyedül ő képes arra, hogy felismerje az egyensúly felborulását. A többi szereplő kidolgozása hozzá képest elnagyolt. Bordwell megállapítását kiegészíthetjük azzal, hogy a hős egyszemélyi centrális helyzete akkor is megvan, ha a főszereplők párt alkotnak például a bűnügyi filmek esetében. A pár egyik tagja mindig kidolgozottabb és dominánsabb, mint a másik. Ő az, aki a társadalom fő értékrendjéhez képest periférikus helyet foglal el. E kitaszítottság vagy másság lesz az, ami 11

12 konfliktusokat gerjeszt. Párja leginkább az egyensúlyi szerepet tölt be, segít a hős karakterét ütköztetni a normákkal. A képviselt értékek szintjén túl, a két szereplő külső jegyeiben is különbözik: fiatal öreg, férfi nő, sovány kövér, magas alacsony, fehér fekete stb. Ezekből a párokból sokféle kombináció létrehozható, de a legtipikusabb, hogy a főhős fehér, magas, sovány [kidolgozott felsőtestű] férfi. Előforduló a hagyomány felrúgása is, de a paródia kivételével csak egy pontos sérülhet a kánon. Például a Man in Black esetében a kidolgozott főhős fiatal, sovány, magas, fekete férfi. További sajátosság, hogy a klasszikus hollywoodi séma dupla oksági szerkezettel rendelkezik: van egy heteroszexuális szál és van egy másik, mely a műfajtól függően változhat (bűnügyi, háborús, katasztrófa stb.). A példákat hetekig sorolhatnánk, elég csak a James Bond történetekre gondolni. Ami mindkét kauzális szálban közös, hogy van bennük cél, akadály és tetőpont. A harmadik fontos szabály, hogy a klasszikus narratíva jelenetekből áll. Ezek egy része előre viszi a cselekményt, más részük leíró, hangulati jellegű (montázsszekvenciák: gyakorító szintagma illetve leíró szintagma). A klasszikus jelenet az idő, a tér és a cselekmény egysége. Ezzel szemben a szekvencia határait valamilyen szabványosított filmes jel, valamilyen központozás jelöli ki (pl.: elsötétítés). A jeleneteket illetve a szekvenciákat oksági viszony köti egymáshoz. Mikroszinten igaz ez a plánokra is, azaz minden egyes beállítás az előzőből következik (nem úgy mint például Godarnál). A klasszikus narratíva fő egységesítő elve az ok/okozatiság. A fabula elmesélése szempontjából a jelenet kitüntetett helyet foglal el, hiszen folytatja, vagy lezárja az előzőben függőben maradt ok/okozati elemeket, egyben új kauzális szálakat indít el. A jelenetben benne van mindig egy új motiváló elem, ilyen például a dialóguskapocs. A kanonizált elbeszélésmódhoz hozzá tartozik a happy end is. Ez vagy boldog befejezést jelent ténylegesen, vagy csak a kizökkent világ áll helyre (Michel Bay: Armageddon a hős meghal, a világ megmenekül). A klasszikus befejezés lényege, hogy a dupla oksági szál lezárul, a fő szálakat a cselekmény elvarrja. Ugyanakkor az elbeszéléskor a mellékszereplők bemutatásával mellékszálak sora indulhat el, de ezek befejezetlenek. A mellékszereplők sorsa tisztázatlan. Bordwell árnyalja azt a közkeletű képet, mely szerint a klasszikus elbeszélés mindent tudó, láthatatlan és illesztés mentes. A hollywoodi narratíva mindenesetre többet tud az összes hősnél. A befogadói oldalról is igaz ez, hiszen csak kevés dolog marad rejtve (a befejezéskor voltaképp semmi). Műfajoktól és az elbeszélés aktuális állapotától is függ, hogy a befogadó 12

13 mennyire tájékozott. A klasszikus suspense esetéten a néző több tudás birtokosa, mint a hős, de egy krimi (pl. Columbo) elbeszélésekor gyakran előfordul, hogy a nyomozó olyan ismeretekkel rendelkezik, melyek a néző számára a cselekményből nem következnek. A mindentudás tehát nem homogén, a szüzsén belül állandó mozgásban van hol többet árul el, hol kevesebbet. Ezzel összefüggésben az elbeszélés során keletkező hézagok előbb vagy utóbb, de eltűnnek, betömődnek. Ettől a fabula illesztés mentes lesz, nem lesznek benne ugrások. A teljes kauzális rendszer tökéletesen zárt. Ez az elbeszélői módszer a láthatatlan megfigyelő gondolatait tükrözi (objektív) és ehhez egységes formanyelvet használ. Ilyen a dialógusok esetében a mező ellenmező beállítás, amely zömmel statikus képekből áll. A plánok is meghatározott rend szerint váltakoznak, fokozatosan a távolitól a premierig, vagy fordítva. Nem lehet például nagytotálra premier plánt vágni, a jelenet rendszerint kistotállal vagy totállal indul. Összefoglalva: minden egyes film ismerős sémákat, paneleket használ, de eltérő kombinációban. A néző számára kiszámítható és könnyen befogadható. A művészfilmes elbeszélés technika A művészfilmes elbeszélésmód a klasszikussal szembeállítva érhető meg csak igazán. Míg az előző egységes és kidolgozott, addig ez sokféle lehet, hiszen itt a szerzők sokfélesége meghatározó. Mire a művészfilmes elbeszélés-technikák megjelentek, a klasszikus kánon már adott volt. Ennek elsődleges oka, hogy az 1910-es évekre kialakult a filmeket ipari méretekben elállító stúdiórendszer. A céhes termelés esetében a mű egyedi, a mester keze nyomát viseli. Mihelyt a termelés volumene növekszik, szükségessé válik a gyártás racionalizálása és szabványosítása. Ez végső soron a filmműfajok kialakulásának az egyik oka. Ha a stúdióban felépült egy drága díszlet, akkor egyértelmű volt, hogy több filmben gazdaságosabb használni. A műfaj azonban nem állandó és változatlan. A műfaj újabb és újabb elemei gazdagítják, átalakítják a műfajtestet, ezáltal a szabályrendszer állandóan változik. A klasszikus elbeszélői technika a tömegkultúra jellemző nyelve. A tömegfilm esetében a szabványosítás nem csak a műfajiságban és a formanyelvben jelenik meg. A hasonló filmek tömegében szükség volt (van) egy orientációs pontra. A tömegcikkek esetében ez a brand, a tömegfilmben pedig a sztár. Ezen a ponton már vissza is értünk a klasszikus elbeszélői hagyomány hősközpontú világához. A klasszikus narratívával szemben a művészi elbeszélésmód szerző központú. A formanyelvet a stílus határozza meg, nem 13

14 annyira a konvenciók. Az alkotó egyéni stílusa segít megkülönböztetni a művet. Welles, Godard vagy Fellini esetében a stílus egyszerre nyilvánul meg az ábrázolás módjában és az ábrázolt témában. Ez így van még Buñuel esetében is, pedig nála a kamera úgy tűnik, hogy semmi különöset sem tesz. Esetében ez a letisztultság, miként Jean Douchet megállapította, objektívvá teszi a fantasztikumot, kívülre vetíti a bensőt. A művészi elbeszélésben a valóság sokarcú, bonyolult képződmény. A hős, miközben a kizökkent világ megjavításának nagy ívű tervébe kezd, az élet értelmének kérdéseivel kell, hogy szembenézzen. Gyakran kerül határhelyzetekbe. A művészi elbeszélésmód cselekményét nem feltétlenül az ok/okozati kapcsolatok viszik előbbre. Nagy szerepet kap a véletlen, amely nem csak cselekményszálakat indít el, hanem segít a szüzsé lezárásában is. Esetenként egész filmek épülnek a véletlenre. Buñuel A Szabadság fantomja című filmje esetében, az epizódfüzért nem közös mesélő vagy emlékező tartja össze, hanem az egyes epizódok hősei (ugyanazon plánban, beállításban) átadják szerepüket a következő epizód protagonistájának. Staféta, ahol az előző főszereplő»felvezetővé«, összekötővé válva búcsúzik. A szereplők találkozása véletlenszerű. Ezzel szemben egy hollywoodi katasztrófafilmben a toronyban fellobbanó tűz, vagy a szunnyadó vulkán kitörése mélyen kódolt. A műfaji film az efféle véletlent nem is engedheti meg magának, hiszen a néző a műfaj szabályaival pontosan tisztában van. Azért ül le megnézni a Dante poklát, mert tudja, hogy a vulkán ki fog törni. Ha pedig két ember egy hatalmas üvegtáblát cipel az utcán, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az egymást üldöző hősök találkozni fognak velük. A klasszikus kánon az időt folytonosnak és hiátusok nélkülinek ábrázolja. A nagy időbeli ugrások nem maradnak indok nélkül. A kauzális hézagok az elbeszélés végére eltűnnek. A művészi elbeszélés technika esetében az idő torzul. Előfordulhatnak nagyobb ugrások és az sem meglepő, ha az idő visszafelé folyik (felborított időrend). A szubjektív idő mellett a környezet is a szereplő lelki világának kivetülése. Esetleg látszólag teljesen értelmetlen odavissza ugrások vannak az időben (Godard: Bolond Pierrot). Végezetül a narratíva csak korlátozott ismereteket nyújt. A szerző az, aki megszabja a befogadó számára hozzáférhető információmennyiséget. Az önkényesen késleltetett történet-mesélés célja az információk visszatartása, vagy a releváns információk későbbi túlzsúfolt alkalmazása. Művészi elbeszélés befogadásakor a néző kénytelen feladni kényelmi állapotát és a Mi történik?, Miért történik? kérdések helyett a Miért így mondják el a történetet? kérdést kénytelen feltenni. 14

15 Összességében tehát a történet maga a fabula. Ez a mese, az elmesélhető történet, amely a néző fejében születik meg. A fabula nem tetten érhető a filmben. Nincs is kézzelfoghatóan jelen. A történet cselekményváz, minden egyes nézőnek más és más. A látott elbeszélésből más és más momentumot tartunk érdekesnek, van ami elkerüli az egyik néző figyelmét, míg a másiknak kulcsfontosságú. Így az azonos elbeszélésből különböző történetek konstruálódnak, függetlenül attól a kérdéstől, hogy mi volt az alkotó szándéka. Ha megkérdezik, hogy miről szólt a tegnap esti film, akkor voltaképpen a fabulát kezdjük mesélni. Olyan sorrendben soroljuk az eseményeket, ahogy mi fontosnak találjuk, gyakran a látott elbeszélés sorrendiségétől teljesen eltérően. A cselekmény az eseményeken túl a szereplőkről bővebb leírást tartalmaz. Megismerhető belőle a szereplők jelleme, motivációja, a környezetrajz és a szerzői kommentár. Az elbeszélés a cselekmény és a történet sajátos együttese, a szüzsé. A narráció, az elbeszélés nem azonos fogalom a narrátorral, aki a filmben feltűnő, de filmen kívüli mesélőt jelenti. A történetbeszélés hagyománya több évezredes. Nyilvánvaló, hogy már jóval az írásbeliség előtt kialakult. Tudjuk, hogy a Homérosz nevéhez kapcsolt eposzok korábban a szóbeli hagyomány részei voltak, olyannyira, hogy a macedón hegyekben még a XIX. században is voltak olyan analfabéta pásztorok, akik az Odüsszeia egyik szóbeli változatát mesélték ünnepi alkalmakkor. Minden történet nagyon sokféleképpen elbeszélhető. A történet elemei és sorrendisége felcserélhető. Godard megfogalmazása szerint, minden filmnek van eleje közepe és vége, de nem feltétlenül ebben a sorrendben. A következőkben példákkal kívánom igazolni, hogy az elbeszélés és a történet nem azonos. Truffaut Négyszáz csapás című filmje akkor kezdődik, amikor a főhős, Antoine Doinel lebukik az irodalomórán egy erotikus naptár nézegetése közben. Ettől a ponttól kezdve a hős újabb és újabb bonyodalmakba keveredik, míg végül egy javító intézetbe kerül, ahonnan a film végén megszökik. A szökéssel egy új történet kezdődik, de ez már egy másik film elbeszélése kell, hogy legyen. A Négyszáz csapás esetében az elbeszélés és a történet párhuzamosságot mutat. Amit látunk az pontosan ok-okozati összefüggésben, időben egymás után követi egymást. Orson Welles Aranypolgár című filmjének elbeszélése a főhős halálával, a Charles Foster Kane történetének végével kezdődik. Ugyanakkor a film nem csak az ő életéről szól, hanem arról a 15

16 nyomozásról, amelyet egy újságíró folytat annak kiderítésére, hogy ki is volt Kane. Az elbeszélés tehát egy nyomozás története, amely egy ember történetét kívánja felfedni. Ez így önmagában sem egyszerű, de az alkotó Kane történetét nem a születéstől a haláláig okokozati, időrendi sorrendben meséli el, hanem a megszólaló ismerősök megjelenési sorrendjében. Vannak események, melyeket az egyes visszaemlékezők eltérően mesélnek el. A film elbeszélése mozaikszerű. Olyan, mint a filmben feltűnő kirakós játék. Végezetül három jellemző példa az ezredforduló rendkívül kifinomult elbeszélésmódjára: Tarantino Ponyvaregény címmű filmje tömegfilmes klisékből építkezik, de elbeszélésmódja nagy hatással volt a filmes szakmára. Nem egymás utániságukban beszéli el az eseményeket, hanem a történetet feldarabolja, a darabokból epizódok jönnek létre. Az, hogy az egymástól sokáig függetlennek tűnő epizódok egy történet részei, csak a film, az elbeszélés végén válik világossá. Park Oldboy című filmjében a történetet kiváltó okok, amelyek Oh-Dae Su bezárásához vezettek, csak a film utolsó előtti jelenetében, a tetőponton lesznek teljesek. Itt tehát egy késleltetett és hosszan elhúzódó expozícióval van dolgunk. Ráadásul csak itt, a film végén ismerhetjük meg a történet tulajdonképpeni kezdetét. Egészen eddig különböző feltételezéseink voltak arról, hogy mi miért történ és hol indult a történet, ezek a hipotézisek azonban folyamatosan módosulnak, annak függvényében, hogy mikor kapunk újabb és újabb információmorzsákat. A film feszültségéhez hozzájárul, hogy a bizonytalanságunk és információhiányunk a főhőssel azonos. Sem ő, sem mi nem tudjuk, hogy mi fog történni a következő pillanatban, sőt azt sem, hogy eddig mi miért történt. A kép csak a végén lesz teljes. A harmadik példa Inarritu 21 gramm című filmje. Itt három ember történetét ismerhetjük meg, amely történetek egyenként is érdekesek, de egy ponton, egy baleset miatt kapcsolódnak egymáshoz. A történet a két kislány és a családapa halálos balesete előtt kezdődik, a családapa szívének egy másik szereplőbe való beültetésével folytatódik, majd a feleség és a friss szíves (akibe beültették) bosszújával zárul. De ugyanilyen fontos szál a gázoló múltja és párhuzamos története, a feleség tragédiája és a szívelégtelenségben szenvedő majd új életet kezdő hős sorsa is. A három, majd két, végül egy szálon futó történet elbeszélése roppant izgalmas. Gyakorlatilag jelenetenként váltakozik az idősík és a bemutatott történet-szál is. Hol a baleset előtt látjuk a feleséget, hol a szívátültetés után a Sean Pennt, a következő pillanatban a három szereplőt egy autóban. Látszólag zavaros és 16

17 összefüggéstelen az elbeszélés, de a szép lassan adagolt információk kiegészítik egymást és a film végére összeáll a történet. A film és az idő Valamennyi művészeti ág közül talán a film áll a legközelebb a valósághoz. Ez még akkor is így van, ha a valóság kétdimenziós mozgóképpé transzformálva jelenhet csak meg a néző előtt. Nagy különbség a valóság és a film között, hogy a valósággal szemben a film tagolatlan. A montázs révén a film olyan természetűvé vált, mint az emberi érzékelés. A film ideje nem folytonos, de az ugrások és kihagyások nem feltétlenül zavaróak. A befogadó azzal az előfeltevéssel ül le filmet nézni, hogy amit látni fog, az lényeges, amit az elbeszélés elhagy az lényegtelen. Úgy működik tehát, mint az emlékezet vagy az álmok. Az álomhoz hasonlóan a film is a valóság elemeiből építkező képződmény, a tér és az idő sajátos konstrukciója. Ez a megállapítás az elbeszélő filmekre hatványozottan igaz, hiszen a fabula nem más, mint az események kronologikus rendje. Ez a rend csak a film diegetikus vagy nondiegetikus jelzésrendszere alapján rekonstruálható, hiszen a film mindig jelen idejű. Meg lehet rajzolni a képen a jövőt, de nem lehet megrajzolni a képet jövő időben. [ ] A látással érzékelhető cselekmény csak egy reális modusban lehetséges. A film időbeli viszonyai csak következtetés útján állapíthatók meg. A filmi jelölőnek nincsenek olyan formai jegyei, amelyek az időbeliséget jellemezhetnék, s nincsenek a filmben megfelelői az autonóm mónémáknak, a nyelv különleges lexikai egységeinek (tegnap, ma, holna, stb.) sem. idézi Bordwell Jean-Paul Simont. A néző a filmben meglévő jelzéseket alkalmazza azokra a sémákra, amelyeket már jól ismer. Az alkalmazás folyamata az idő három aspektusára terjed ki: az események sorrendjének, időtartamának és az ismétlődéseknek megállapítására. A nonlineáris illetve a váltott idősíkú elbeszélés gyökerei a filmtörténet hőskoráig nyúlnak. A módszer alapjának a párhuzamos montázs tekinthető. Ennek a filmes eszköznek a feltalálása a film formanyelvi fejlődésének egyik mérföldköve. A párhuzamos montázs esetében két vagy több cselekményszál fut paralel, amelyek egymást váltogatva jelennek meg a filmvásznon. A szálak hol találkoznak, hol elkerülik egymást, de a cselekmény egy pontján rendszerint a tetőponton egybefonódnak. A módszer a XX. század elején a brightoni iskola alkotói műhelyében született, majd a feltörekvő amerikai filmrendezők (Porter és Griffith) munkássága alatt bontakozott ki. 17

18 Párhuzamos montázsra épülő elbeszélésmód Nem sokkal feltalálása után, az 1910-es évek közepére, a párhuzamos montázs a feszültségkeltés egyik fontos eszköze lett. Hamarosan a filmes dramaturgia nélkülözhetetlen kellékévé vált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párhuzamos montázs önmagában váltott idősíkú elbeszélést hoz létre, hiszen az elsődleges célja miként neve is mutatja az időben párhuzamosan, te térben különböző helyen játszódó események bemutatása. * David Wark Griffith a Türelmetlenség (Intolerance, 1916) esetében azonban az eredeti funkciótól eltérően alkalmazza a módszert. A monumentális, színpadias és giccsbe hajló film négy történetet dolgoz fel. Ezek időben és térben is távol állnak egymástól. A fő szál egy jelenkori, amerikai esemény, amelyet három hasonló konnotációjú, de a denotáció szintjén élesen eltérő történet követ. Monumentális díszletek között láthatjuk viszont Babilon pusztulását (Mezopotámia, Kr. e. 539), Jézus bevonulását Jeruzsálembe, és a Szent Bertalan éji mészárlást (Párizs, 1572). A négy különálló történet objektív okokból nem találkozhat, pusztán a belőlük levonható konzekvencia miatt kerülhettek egymás mellé. Csak egy eszme tartja egyben a filmet. A négy történet önálló filmekként is érdekes lehetett volna, de csak így egymást erősíve mutat túl a történelmi eposz sablonján. Griffith megoldása viszont ennél sokkal jelentősebb, hiszen nem négy egymást követő epizódban meséli el a történeteket, hanem a párhuzamosan. A paralel elbeszélés metrikus montázzsal párosul. Az egyes történetekből az elbeszélés a film elején hosszabb, a végén egyre rövidebb részeket mutat meg. A gyorsuló ritmust fokozza, hogy az első egy órában még jelzi a cselekményszálak közti váltást, a végén * Rögtön hozzá is tehetjük, hogy a mozgókép esetében igen szegényes eszköztár áll az alkotók rendelkezésére, amikor párhuzamosan zajló eseményeket akarnak bemutatni. Az osztott képmező alkalmas lehet erre, de a befogadónak nagy nehézséget okoz, hogy egyszerre két (vagy több) fontos eseménysorra is fókuszálni kell. Ebből az okból kifolyólag túlságosan hosszú sem lehet az osztás, hiszen ez a nézőt szelektálásra kényszeríti, amely szükségszerűn egy-egy fontos momentum figyelmen kívül hagyásához vezet. A későbbiekben ez a hiány az oksági viszonyok rekonstruálásában okozhat nehézséget. Éppen ezért osztott képmező jobbára, mint egzotikus filmnyelvi eszköz tűnik fel a moziban. Az elmúlt évek televíziós gyakorlatában viszont egyre népszerűbb, főként a szappanoperák esetében. Ez a televíziós műfaj kellően redundáns ahhoz, hogy a néző ne maradjon le semmiről. A kisebb felület esetében a figyelem megosztása sem annyira nehéz, mint nagyvásznon. Korlátai miatt a módszer inkább hangulati, mint dramaturgiai funkciót lát el. 18

19 egyre kevésbé (vagy egyáltalán nem). A száguldó vonatkerék közelijét minden magyarázat vagy átkötés nélkül a perzsa harcikocsi kerekének közelije követi. A film utolsó traktusa egy hatalmas, már-már kaotikus rohanás lesz. A Griffith által alkalmazott elbeszélői módszer váltogatja az idősíkokat, de a szüzsé és a fabula nem válik el egymástól. A megoldás a néző nagyfokú koncentrációját igényli, hisz négy eltérő történetet kell összeraknia, a történet elemeit lassan és váltakozva kapja. Nem véletlen, hogy a mű a maga korában hatalmas bukás volt. A nézők egyáltalán nem voltak felkészülve hasonló bonyolultságú mozgóképekre. Keretes elbeszélés A Türelmetlenség megoldásánál jóval bonyolultabb formát választott Orson Welles az Aranypolgárban (Citizen Kane, 1941). Az elbeszélés látszólag ott kezdődik, ahol a történetnek hagyományos értelemben véget kellene érni: a harmadik perc végén (ebből kettő csak a hely meghatározását szolgáló leírás) a főhős meghal. Kane története, azonban kerettörténetbe van ágyazva azaz ez egy keretes elbeszélés. Kane utolsó mondata nyomozásra ösztönzi a főszerkesztőt és megbízza egyik újságíróját, Thomsont, hogy derítse ki: mit jelent az, hogy rózsabimbó? A nyomozás során Kane életének öt meghatározó szereplőjét keresi fel az újságíró. Az öt történet Kane életének különböző fázisait mutatja be. Az itt-ott meglévő átfedések alig segítenek befoltozni az elbeszélés szövetének hiányait. Ily módon nem egy koherens élettörténetet látunk, csak érdekes és talán lényeges storykat. Ezek az epizódok nem is annyira Kane életében voltak fontosak, hanem a visszaemlékezőknek. Ha tehát egy szereplő meséli el a fabula valamely részét, akkor az szükségképpen szubjektív interpretáció. Élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a korábbi események nem teljes verziója (lásd Kurosawa: A vihar kapujában) Welles a visszaemlékezésekhez a flashback eszközét használta. Ahogy Bazin is rámutatott, ebben addig ő volt messze a legkövetkezetesebb. A visszautalást továbbfejlesztve még egy ponton felborította a kanonizált narratívát. Ahhoz sem ragaszkodott, hogy az öt különböző történet kronologikus sorrendben jelenjen meg. A teljesen felborított időrend és a szubjektív visszaemlékezések eltérő konklúziója végképp bizonytalan helyzetet hozz létre. Nem derül ki sem az, hogy milyen ember volt Kane, sem az, hogy miért mondta:»rózsabimbó«. A néző talán közelebb jut az igazsághoz, mint Thomson (hiszen mi látjuk a lángoló szánkót, ő pedig nem), de még így sem lehet biztos abban, hogy van egy objektív elmesélhető igazság. 19

20 Epizodikus szerkesztés A nemlineális időrendű elbeszélés klasszikus példája Federico Fellini Édes élet című alkotása (La Dolce vita, 1960). A filmnek nincs egy elmesélhető fabulája, sokkal inkább fabulái vannak. Hőse Marcello a kibontakozó bulvárújságírás egyik központi alakja. Miközben felkapaszkodott művészekkel és bukott arisztokratákkal dorbézol, különböző helyzetekbe csöppen. Történetének nincs célja, hagyományos kezdete sincs. A film valahol elkezdődik, és egy ponton abbamarad. Nincs sem jellemfejlődés, sem új egyensúlyi helyzet. Az epizodikus szerkesztésnek köszönhetően az egyes részek között alig-alig van nyoma kauzalitásnak. Ebből kifolyólag az egyes kalandok felcserélhetőek. Csupán a Steinernél játszódó két rész (a vacsora és az öngyilkosság), valamint a tengerparti vendéglő pincérlányát mutató két epizód hozható oksági összefüggésbe. Az első esetben nyilvánvaló, hogy a Steiner által rendezett vacsora megelőzi öngyilkosságát és gyermekek kivégzését. A másik esetben a film végén integető lány minden bizonnyal felismeri Marcellot, tehát már találkoztak korábban és ezt láttuk is. Az összes többi epizód esetében nagyon kevés és bizonytalan információ áll rendelkezésünkre a pontos időrend felállítására. Rekonstruálhatatlan, hogy mennyi idő alatt történnek meg az események Marcelloval és az is, hogy milyen sorrendben. Nincsenek diegetikus jelek és textualitás sincs. Él azonban az a hagyomány, hogy ami később látható, az később is történik. Az Édes életben ez azonban nagyon kevéssé alátámasztott. Intertextusra épített elbeszélőmód Sajátságos példája a váltott idősíkú elbeszélésnek François Truffaut Menekülő Szerelem című alkotása (L'Amour en fuite, 1979). Truffaut a Négyszáz csapás után még négy filmet forgatott Antoine Doinel életéről (Antoine és Colette, Lopott csókok, Családi fészek, Menekülő szerelem). A Menekülő szerelem a sorozat záró darabja. A Doinel sorozat a filmtörténetben páratlan széria. Az első film 1959-ben, az utolsó ben készült. A főszereplő minden esetben Jean-Pierre Léaud. A Négyszáz csapás idején még kiskamasz, a sorozat végén érett férfi. Rajta kívül van még egy-két szereplő, * aki több részben is szerepel, de ez egyes filmek önmagukban is értelmes (értelmezhető) történetet mesélnek el. Az öt film Antoine Doinel életébe enged betekintést, nagyjából 4-5 évenként. A folytatások úgy vannak megszerkesztve, hogy az előző rész óta eltelt időről nem kapunk * Például: René, a barát; Colette az ifjúkori szerelem és Christine, a feleség. 20

Film és idő. (és tér)

Film és idő. (és tér) Film és idő (és tér) A film szobrászkodás az idővel A. Tarkovszkij Minden elbeszélő film tér és időbeli nyelv is egyben. A tér és idő jelölése során a film alkotója a fiktív teret és időt kódokkal ábrázolja,

Részletesebben

SZKA208_54. A szabadság farkaskölykei

SZKA208_54. A szabadság farkaskölykei SZKA208_54 A szabadság farkaskölykei tanulói A SZABADSÁG FARKASKÖLYKEI 8. évfolyam 513 54/1 A FILM TARTALMÁNAK FELDOLGOZÁSA Szétvágható csoportos feladatlap 1. Milyennek mutatja be a film a galerit? Hogyan

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás

Részletesebben

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.

Részletesebben

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A képen kívüli tér is szerepet játszik a rendezésben és

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák Rózsahegyi Regő: Tarr Béla: Werckmeister harmóniák A Werckmeister harmóniák Tarr Béla 2000-ben bemutatott filmje. A Werckmeister harmóniák is magán hordozza a Tarr filmekre oly jellemző sajátos és individuális

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 20. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

abgang abszurd abszurd dráma adaptáció burleszk

abgang abszurd abszurd dráma adaptáció burleszk FOGALOMTÁR abgang (német) Elmenetel, kimenetel. Így nevezik a színész vagy énekes hatásos távozását a színpadról. Abgangmondat: hatásos, csattanós, tapsot provokáló mondat, mielőtt a színész távozna a

Részletesebben

Médiaismeret a film formanyelve

Médiaismeret a film formanyelve Médiaismeret a film formanyelve A montázs 1+1=3 (Eizenstein) Elbeszélés és filmidő Egy átlagos játékfilm játékideje másfél-két óra. De a filmek általában nem másfél-két óra történetét mesélik el. A történet

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ GYAKORLATI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok I. RÉSZ: a filmnyelv 1. Bevezetés 1.1. A mozgókép jelentései és élményei A mozgókép mindent a maga konkrétságában tud csak bemutatni. Temérdek olyan elemet, motívumot rögzít, amelynek a közlendő szempontjából

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 23. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Mozgókép és médiaismeret

Mozgókép és médiaismeret 9, 11, 12. évfolyam Mozgókép és médiaismeret Tantárgyi ok és feladatok A tantárgy a mozgóképi szövegértés kialakítását, annak fejlesztését a technikai képi világba való bevezetéssel alapozza meg. Ezzel

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy?

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? 2007. február 5. Alapfogalmak objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? A látószög arányosan változik a gyújtótávolsággal. ZOOM objektív: fókusztávolsága adott objektíven keresztül fokozatmentesen

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 24. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 21. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Képfeldolgozás Szegmentálás Osztályozás Képfelismerés Térbeli rekonstrukció

Képfeldolgozás Szegmentálás Osztályozás Képfelismerés Térbeli rekonstrukció Mesterséges látás Miről lesz szó? objektumok Bevezetés objektumok A mesterséges látás jelenlegi, technikai eszközökön alapuló világunkban gyakorlatilag azonos a számítógépes képfeldolgozással. Számítógépes

Részletesebben

Gépi tanulás a gyakorlatban. Bevezetés

Gépi tanulás a gyakorlatban. Bevezetés Gépi tanulás a gyakorlatban Bevezetés Motiváció Nagyon gyakran találkozunk gépi tanuló alkalmazásokkal Spam detekció Karakter felismerés Fotó címkézés Szociális háló elemzés Piaci szegmentáció analízis

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Nekünk még volt szabadnapunk

Nekünk még volt szabadnapunk Nekünk még volt szabadnapunk 2013. 09. 11. Szerző: Kalmár András Molnár Piroskával egy nagy irodaház felső szintjén találkoztam, vöröses-lilás paróka volt a fején, zebramintás blúz és műszálas sál egészítették

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai TÉMÁK A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga Középszint

Rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga Középszint Rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga Középszint 1. ÍRÁSBELI VIZSGA: Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 23. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Bártfai Míra (1989) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének magyar és kommunikáció

Bártfai Míra (1989) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének magyar és kommunikáció Nagyvizit 53 Bártfai Míra (1989) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének magyar és kommunikáció szakos hallgatója. Bártfai Míra A Fel! című animációs film mint a 3D újrafelfedezése A háromdimenziós

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

kompakt fényképezőgép

kompakt fényképezőgép kompakt fényképezőgép A digitális fényképezőgépek legszélesebb kategóriája, minden olyan, viszonylag kis méretű gép ide sorolható, amely egymagában sokféle fotós feladatra alkalmas. Előnyük a relatíve

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Médiaismeret a film formanyelve. Plánok, kameramozgások

Médiaismeret a film formanyelve. Plánok, kameramozgások Médiaismeret a film formanyelve Plánok, kameramozgások A filmkép A képkivágás a kamera, a művész valósághoz közeledésének első állomása: meghatározza a kép tartalmát, hogy mi kerüljön a látómezőbe, s egyben

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1724/2012. (IX.26.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1724/2012. (IX.26.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/24427-5/2012. Tárgy: műsorszám előzetes korhatárkategóriába sorolása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1724/2012.

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

11 12. évfolyam. Célok és feladatok

11 12. évfolyam. Célok és feladatok MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 1 11 12. évfolyam Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsõsorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés

Részletesebben

Néhány számítógépes trükk elméleti háttere

Néhány számítógépes trükk elméleti háttere Utómunka gyakorlatok (Készítette: dr. Szilágyiné Gálos Ildikó) A filmforgatás befejeztével az utómunkálatok fázisa következik. Ide tartozik a szerkesztés, vágás, a mozgókép különböző típusú hordozói közötti

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok :

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok : Vizuális nevelés Célok : 3. évfolyam - A tanulók hozzásegítse a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. - A gondolkodás

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Fliegauf Benedek Tejút 2011. május 25.- július 1.

Fliegauf Benedek Tejút 2011. május 25.- július 1. Cinema Pur 1_2011_a Paksi Képtár pdf kiadványa Fliegauf Benedek Tejút 2011. május 25.- július 1. Moziteremből a kiállítótérbe. Avagy a Tejút mint mozifilm és filminstalláció Tóth Andrea Éva A mozgóképek

Részletesebben

Filmes műfajok Minek a műfaj? Miért szeretünk mindent valamilyen rendszerbe elhelyezni? (Pl. Linne) Minek a csomagolás (műfaj)? Besorolható-e minden? Csak egyféleképpen sorolható be minden? Tartozhat-e

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor Emelt szintű feladatsor 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. a.) Csoportosítsa a képeket korstílusuk szerint, a betűjelek segítségével az alábbi táblázatban!

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Színes videókaputelefon, 3,5, kagyló nélküli, süllyesztett kivitel. Telepítési kézikönyv

Színes videókaputelefon, 3,5, kagyló nélküli, süllyesztett kivitel. Telepítési kézikönyv Színes videókaputelefon, 3,5, kagyló nélküli, süllyesztett kivitel Telepítési kézikönyv Üzembe helyezés A 2GO rendszer általános üzembe helyezési szabályai, valamint a beltéri készülékek telepítése megtalálható

Részletesebben

Jegyzetelési segédlet 7.

Jegyzetelési segédlet 7. Jegyzetelési segédlet 7. Informatikai rendszerelemek tárgyhoz 2009 Szerkesztett változat Géczy László Projektor az igazi multimédiás (periféria) eszköz Projektor és kapcsolatai Monitor Számítógép HIFI

Részletesebben

Folyamatos aukció kereskedési modell

Folyamatos aukció kereskedési modell A BÉT-en a Xetra kereskedési rendszer indulásával megváltozott a certifikátok kereskedési modellje. Bár a kereskedés ebben a modellben is aránylag folyamatos módon zajlik, az egyes aukciók folyamatosan,

Részletesebben

HELYI TANTERV Mozgóképkultúra és médiaismeret

HELYI TANTERV Mozgóképkultúra és médiaismeret L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV Mozgóképkultúra és médiaismeret 2007 Készítette: D R. V ONDERVISZTNÉ K APOR Á GNES Készült az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott kerettanterv alapján.

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés Keskeny Nyomda Effektlakk forma készítés Tisztelt Partnerünk! A Keskeny Nyomda új Hibrid effekt UV lakkozási technológiáinak alkalmazásával, olyan egyedi és elegáns megjelenésű nyomdatermékeket hozhatunk

Részletesebben

EGYLAKÁSOS VIDEO KAPUTELEFON SZETT

EGYLAKÁSOS VIDEO KAPUTELEFON SZETT EGYLAKÁSOS VIDEO KAPUTELEFON SZETT CP-VK40S-VP KÜLTÉRI EGYSÉG CP-VK40S-VP Ajtózár Beltéri monitor 1: piros 2: kék 3: sárga 4: fehér 5: fekete Méretek: 58 x 135 x 39 mm SZÁM FUNKCIÓ Esővédő keret LED segédfény

Részletesebben

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata Hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Így nemcsak a képző- és iparművészet

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.

Részletesebben

72-74. Képernyő. monitor

72-74. Képernyő. monitor 72-74 Képernyő monitor Monitorok. A monitorok szöveg és grafika megjelenítésére alkalmas kimeneti (output) eszközök. A képet képpontok (pixel) alkotják. Általános jellemzők (LCD) Képátló Képarány Felbontás

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola

Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatika Tanszék Egy szabadon választott digitalizálási technika bemutatása A dia digitalizálás Készítette: Budai Petra (TA4N82) Digitális archívum fejlesztő hallgató

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység ódszertan Óratípus Eszközök Tantárgy: ozgókép- és médiaismeret Tartalom 8. évfolyam... A változat... A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése...

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG:

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG: MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A mikroprocesszor a videókártyán (videó adapteren) keresztül küldi a jeleket a monitor felé. A videókártya a monitor kábelen keresztül csatlakozik a monitorhoz. Régebben

Részletesebben

BARTLET communication

BARTLET communication BARTLET communication REKLÁM ÉS PR FILMEK 2 Sosem lesz igazi autószerelő abból, aki nem szerelmes a masinákba! Kepes András TÖRTÉNET Mi szerelmesek vagyunk. Nem is kicsit. Első emlékeinknek is meghatározó

Részletesebben

Miért nem tartja be Dörner az ígéretét?

Miért nem tartja be Dörner az ígéretét? Miért nem tartja be Dörner az ígéretét? 2012. október 18., csütörtök, 19:22 Utolsó frissítés: 2012. október 18., csütörtök, 21:01 Szerző: Rác András Szenvedéstörténet az Újszínházban. Szó szerint. Nyírő

Részletesebben

Vetítéstechnika vetítővászonra

Vetítéstechnika vetítővászonra Vetítéstechnika Vetítéstechnika vetítővászonra Manapság ezt a technológiát nemcsak prezentációk és élőképek vetítésére használják, hanem színpadi dekorációs háttérként, animációkat, filmeket futtatnak

Részletesebben

A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat.

A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat. Jegyzeteim 1. lap Fotó Elmélet 2015. november 30. 17:00 Zárszerkezetek. A zárszerkezetekkel a megvilágítás hosszát idejét szabályozzuk, két típust különböztetünk meg: a központi zárat a redőny zárat. A

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ 2010 TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL A jelen dolgozat célja bemutatni

Részletesebben

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás Dr. Berke József e-mail: balinttamas85@gmail.com, berke@gdf.hu Gábor Dénes Főiskola Hogyan működik a 3D? Az emberi látás

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 21. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben