TÁJÉKOZTATÓ. Aktuális környezeti információk a nyilvánosság számára Szálka község területén

Átírás

1 Tisztelt Lakosság, Kedves Szálkaiak! Az Európai Unióban melynek hazánk is tagja - kiemelten kezelik azt a törekvést, hogy környezeti ügyekben a nyilvánosság az információhoz megfelelő módon hozzáférjen. Ennek a törekvésnek felel meg Szálka Község Önkormányzata jelen tájékoztatóval. A tájékoztatás elsősorban a környezet közvetlen állapotát kívánja bemutatni 2009-évre vonatkozóan. Szálka Község Önkormányzatának több rendelet alkotásával igyekszik szabályozni a település környezeti állapotát. Ilyen például: - 2/2003. (II. 1.) Képviselő-testületi rendelet a köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról - 6/2004.(VI.30.) rendelete a talajterhelési díjról - 5/2004.(VI.30.) rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól - 7/2004.(VI.30.) rendelete Szálka Község Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapjáról - 18/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról Közvetetten az alábbi rendeletek is hozzájárulnak településünk környezeti gondjainak megoldásához: - 4/2006. (III. 28.) rendelete az állatok tartásáról - 7/2006. (III. 28.) rendelet a helyi építési szabályzatról A fenti rendeletek letölthetők az önkormányzat honlapjáról: Településünkön 2009-évben nem indult eljárás a szennyezők ellen önkormányzati szinten, bíráság kiszabására nem került sor. Szálka község területen az illetékes környezetvédelmi hatóság a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.). A Felügyelőség tájékoztatása szerint Szálka területén jelentős környezethasználó kapcsán a felügyelőség részéről eljárás nem indult, döntés nem született és bírságot nem szabott ki 2009-ben. 1

2 Kistérségünkben az alábbi bírságok kiszabására került sor 2009-ben: Település Ügyfél neve Bírság típusa Összeg/Határozat kelte Alsónyék Agora Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Báta Báta Báta Bát-Tojás Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. "f.a." Bát-Tojás Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. "f.a." Bát-Tojás Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Vízgazdálkodási bírság Ft / Vízgazdálkodási bírság Ft / Báta Kollmár és Társa Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Bátaszék Alisca Bau Vagyonkezelő Kft Ft / Bátaszék Mattenheim Auto Kft Ft / Bátaszék Colas Hungaria Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Bátaszék Decs Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. Vízgazdálkodási bírság Ft / Vízgazdálkodási bírság Ft / Decs Takler Hotel Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Fadd Bényi Sándorné Vízgazdálkodási bírság Ft / Fadd Kéty Fadd Nagyközség Önkormányzata BZSB Halgazdálkodási és Építőipari Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Vízgazdálkodási bírság Ft / Kölesd Kölesd-Kistormás Vízmű Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft /

3 Sárpilis Szedres Branau 2002 Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. "f.a." MÁV Ingatlankezelő Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / Ft / Szedres Tolna Víz- és Csatornamű Kft. Vízgazdálkodási bírság Ft / "Aranyfürt" Mezőgazdasági Szövetkezet Aranyfürt Mezőgazdasági Szövetkezet Totál Metál Plus Kft. DIOL 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Nyitrai-Autóház Kft. Nagy János Vízgazdálkodási bírság Ft / Ft / Ft / Ft / Ft / Ft / Tengelic Farkas Dénesné Vízgazdálkodási bírság Ft / Tengelic Tolna Tolna Zomba Tolna Megyei Önkormányzat Csilla von B. Otthona Kriszt Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tolnai Kommunális és Építőipari kft. Zombai Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet Vízgazdálkodási bírság Ft / Ft / Ft / Vízgazdálkodási bírság Ft / Szálka természeti környezete: Az árvíz- ill. a belvízvédelmi öblözetekhez viszonyított elhelyezkedése Szálka az országos vízügyi nyilvántartás szerint árvíz- ill. belvízvédelmi öblözethez nem kapcsolódik. Ebből fakadóan a településen helyi vízkár-elhárítási feladatok végzése szükséges. 3

4 Domborzat: Szálka a i-dombvidék déli részén fekszik. A területet több észak-déli irányú völgy tagolja, ezek közül többen kisebb patakok folynak. Függőleges és vízszintes tagozottsága jelentős. Belső területének legnagyobb része ÉNy-DK irányban elrendeződött, egymás mellett sorakozó, lapos tetejű hegyhátakból áll. A m vastagságú lösztakaróval fedett hegyhátak K-Ny, ill. ÉNy-DK irányban lejtenek, és közöttük nagy mélységű eróziós völgyek húzódnak. Szálka két völgyben helyezkedi el: az egyik völgy észak-dél irányú, a másik délnyugat-északkelet irányú. A közigazgatási terület dombvidéki jellegű, tengerszint feletti magassága mbf. Éghajlati viszonyok: Magyarország éghajlati körzetei közül Szálka a III. Dunántúli-dombság körzetébe (enyhébb, bő csapadék) tartozik, amelyet mérsékelten nedves, enyhe tél, és szélsőséges, száraz nyár, sok napfény jellemzi. A tenyészidőszak hazánkban itt a leghosszabb, a régióban tavaszodik ki a legkorábban, a fagymentes napok száma ezen a területen a legnagyobb. közepes hőingadozás: 21,0-22,0 o C abszolút hőingás: o C évi középhőmérséklet: 10,0-10,4 o C fagyos napidőszak: nap évi csapadékmennyiség: mm évi napsütés: óra uralkodó szélirány : ÉNy Szálka község vízrajza: A község felszíni vizei a Duna jobb parti vízrendszeréhez tartoznak. Szálka szempontjából a legjelentősebb vízfolyás a Lajvér-patak. A község területének jelentős része a Lajvér-patak vízgyűjtőjének része, a rendszert tekintve pedig a -Bátai főcsatorna a fő befogadó. A település az északkelet-délnyugati folyásirányú patak két oldalán terül el. A jelentős vízhozamú patak Szálka belterületétől északkeletre, három forrásból ered. A községtől délnyugatra három víztározót duzzasztottak fel rajta. A területet több, észak-déli irányú völgy tagolja, ezek közül többen (Isten-völgyében és a Petőfi utca mellett) kisebb patakok folynak. A patakra települt tórendszer a szomszédos Mőcsény közigazgatási területére is áthúzódik. A Tolnai-Hegyháton a talajvíz a fővölgyekben 2-4 m, máshol 4-6 m között helyezkedik el. A legközelebbi talajvízszint-észlelő kutak on vannak. Szükség esetén az adatok a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság i Szakaszmérnökségénél és a székesfehérvári központtól szerezhetők be. 4

5 Földtani felépítés, talaj: Szálka a Balaton és a Dráva között elterülő löszös területen fekszik. A felszínen az összetört, billent és gyűrt pannon képződményeket eléggé összefüggően, egyenletes vastagságban diluviális lösz borította be. Ebbe a lösztakaróba vágódtak be a völgyek átlagosan 30-40, de néhol 50 m-nél is mélyebben. Jelenleg a lösz nagyon változatos vastagságú, a dombtetőktől számítva 10-15, néhol m vastag s a völgyfenék felé haladva épp a völgy bevágódása miatt elvékonyodik. A terület talaja a fizikai talajféleséget tekintve középkötött vályog, löszös üledék, melyen csernozjom barna erdőtalaj, valamint mészlepedékes csernozjom a kialakult talajtípus. Szálka talajtakaróját legnagyobb részben barna erdőtalaj alkotja, mely elvileg nagy beszivárgást tesz lehetővé, a domborzati viszonyok, nagy terepesések miatt azonban jelentős része lefolyik. Különösen veszélyes lehet ez a tavaszi-nyári nagycsapadékok idején: a csapadék mennyiségének növekedésével nő a lefolyó víz mennyisége is. A belterületi csapadékvizek fő lefolyási iránya a Petőfi Sándor, a Táncsics Mihály, a Kossuth Lajos utca és a 227. hrsz-ú aszfalt út. Levegőszennyezés: A légkörbe jutó szennyező anyagok tekintélyes része természetes eredetű, de az ipari fejlődés óta a mesterséges eredetű levegőszennyeződés is számottevő, egyes vegyi anyagok szempontjából pedig alapvető tényező. A különböző termelési - elsősorban ipari - tevékenységek következtében számos vegyi anyag kerül a levegőbe, kibocsátási határérték csak töredékükre vonatkozik. Tolna megyében az összes emisszió sok kis kibocsátásból tevődik össze. A legnagyobb mértékű a bejelentett kibocsátás Bonyhádon és on, Tolna megyében jelentős ipari légszennyezés nincs, a termelési tevékenységekből adódó kibocsátások tekintetében a tiszta megyék közé tartozik. Szálkán nincs jelentős levegőszennyezés. A lakossági kibocsátások - a hagyományos fűtéstől eltekintve - az ipari és közlekedési emissziókhoz viszonyítva nem számottevőek, de fűtési időszakban nem elhanyagolhatóak. A lakossági kén-dioxid kibocsátás az 1980-as évek közepére jelentősen csökkent a nagy kéntartalmú szén és olaj forgalomból való kivonásával. A légszennyezettség folyamatos vizsgálata, a levegőminőség állapotának megalapozott értékelése érdekében alapvetően fontos volt az ország teljes területét lefedő egységes mérőhálózat kialakítása ben a korábban megkezdett beruházások lezárásával több településen automata monitorállomás üzembe helyezésével befejeződött az Országos Levegőgszeny-nyezettségi Mérőhálózat (OLM) kiépítése. Az OLM a közel 60 automata mérőállomásból és a több mint 130 településen üzemelő, kb. 300 mintavételi pontból álló Regionális Immisszió-vizsgáló Állomások (RIV) hálózatból áll. A közelben található RIV mérőállomás: és Bonyhád. 5

6 Zaj, rezgés: A Tolna megye zaj és rezgés terheltségéről a hatóságok korlátozott számú mérései alapján alkothatunk képet. A kisszámú mérési adat túlnyomó része a lokális jellegű ipari zajforrásokkal, valamint a lakossági panaszokkal, közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos, és kevésbé a viszonylag nagyobb létszámot érintő, jelentősebb forgalmat lebonyolító közúti, vagy esetenként a vasúti közlekedéssel. A jelentősebb ipari zajforrások ott okoznak zajvédelmi problémát, ahol a tervszerűtlen településfejlesztés miatt a lakóterületek az ipari telephelyek közelébe kerültek, illetve a régi telephelyek a lakott területek közelében létesültek. Egyre több esetben jelentkező probléma a lakott területeken megszaporodott (tevékenységében bővült) ipari telephelyek zajhatása. Szálkán jelentősebb zajszennyező nincs. Az elkészült autópálya (M6) jelentős közúti forgalmat vesz le a településről, ami elsősorban a zajterhelési értékek kismértékű csökkenésében mutatkozik meg. Bár településünkön mezőőri szolgálat nem működik, de itt hívnám fel a kis és zártkert tulajdonosokat a parlagfű irtási kötelezettségre is. A sok csapadék a parlagfű virágzását várhatóan késlelteti ugyan, azonban a kikelt egyedszám jelentős lehet, az olyan területeken is, ahol ez a növény eddig nem okozott problémát. Jelent tájékoztató célja nem csak az informálás, hanem az információgyűjtés is, ezért kérem a Tisztelt Lakosságot, amennyiben környezetszennyezésről, illegális hulladék elhelyezésről (szennyvíz, szilárd hulladék) tudomásuk van, azt haladéktalanul jelentség az önkormányzaton, hogy a megfelelő lépéseket a környezetszennyezőkkel szemben meg tudjuk tenni. A környezet védelemmel nem csak magunk, hanem a gyermekeink, unokáink számára is megőrizhetünk valamit a jelenleg még meglévő értékekből. Védjük együtt a környezetünket! Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan! Szálka, március 31. Pálfi János polgármester 6