Megvalósíthatósági tanulmány TARTALOMJEGYZÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megvalósíthatósági tanulmány TARTALOMJEGYZÉK"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEGZÉS MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI VILÁGTURISZTIKAI TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JELLEMZŐI, LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS EREDMÉNYEI EGÉSZSÉGTURIZMUS Az egészségturizmus általános ismertetése Az egészségturizmus fogalmak, célcsoportok, szolgáltatások Trendváltás A PROJEKT KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Aba helye a Régióban Történet Közép-Dunántúl a Modernizáció Motorja Területi jellemzők Humán erőforrás, munkaerőpiac Idegenforgalom Mezőgazdaság Kultúra Sport Infrastruktúra, egészségügy A Sárvíz Kistérség rövid bemutatása ABA BEMUTATÁSA A nagyközség általános bemutatása A település története Közlekedési és általános infrastruktúra Szálláshelyek, vendéglátás Szabadidő, kulturális élet Fejlesztési elképzelések A PROJEKT KÖZVETLEN HELYSZÍNÉNEK BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2 Infrastruktúra A beruházás legfontosabb jellemzőinek ismertetése A fejlesztés eredményeként létrejövő kapacitások ismertetése MARKETINGTERV A KERESLET MEGALAPOZOTTSÁGA A CÉLPIAC ÉS A TERVEZETT LÁTOGATÓSZÁM BEMUTATÁSA VERSENYTÁRS-ANALÍZIS ÉRTÉKESÍTÉSI TERV A turisztikai termék (Product) Az árak (Price) A kommunikációs stratégia (Promotion) Az értékesítési politika (Place) Az emberek (People) A tárgyi feltételek (Physical evidence) A folyamat (Process) HATÉKONYSÁG MÉRÉSE, VISSZACSATOLÁS GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK KIINDULÓ FELTEVÉSEK BERUHÁZÁSI FORRÁSIGÉNY MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK Belépőjegyekből származó bevételek Kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétel Fitness szolgáltatásokból származó bevétel Bérbeadásból származó bevétel Összegezve MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK Eredményszámítások Cash-flow, hozzáadott érték és megtérülési idő Az eredményesség egyéb mutatószámai

3 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Beépítési helyszínrajz 2. számú melléklet: Bevételek alakulása I. 3. számú melléklet: Bevételek alakulása II. 4. számú melléklet: Bevételek összesítése 5. számú melléklet: Költségek alakulása 6. számú melléklet: Cash-flow arányos megtérülés 7. számú melléklet: Hozzáadott érték arányos megtérülés 3

4 1. VEZETŐI ÖSSZEGZÉS Magyarország termálvíz készlete hatalmas, különösen sok helyen találtak termálvizet különféle (pl. olajipari) fúrások során, ezek egy részét fürdésre és gyógyításra használják, sok helyen azonban még kiaknázatlan e kincs, ezen települések egyike Aba is. A község jelenlegi helyzetének bemutatásával és a jövőkép felvázolásával feltérképezhetővé válnak a meglévő adottságok és a jövőbeni lehetőségek. Megfelelő képet szeretnénk nyújtani Abáról és a térségről egyaránt úgy, hogy közben megismerhető legyen a projekt, valamint annak hatásai. Fontos, hogy az Abai Termálfürdő hosszú távon jól elkülöníthető kínálattal forduljon az egészségturizmus piacának szereplői felé, megkülönböztethető szolgáltatásokkal ide csábítva az érdeklődőket. A tervezett beruházásból származó előnyök nem vitathatóak, hiszen: a térségben és a régióban is növeli az egészségturisztikai termékek sokszínűségét és a turisztikai termékek komplexitását, a szezont hosszabbíthatja, a szezonális ingadozásból fakadó problémákat csökkentheti, növelheti a tartózkodási időt, a visszatérések gyakoriságát és a fajlagos költést, az új, kellemes programot kínáló szolgáltatások kialakítása a község számára is új közvetlen- és a multiplikátor hatásokon keresztül megvalósuló közvetett bevételi forrást, valamint munkaerő-piaci lehetőségeket jelent, ezért javuló gazdasági és foglalkoztatási mutatókat eredményez. A tanulmány célja, hogy bemutassa a tervezett forma- és élményvilágát tekintve egyedi beruházás községre, régióra, sőt az ország gazdaságára gyakorolt hatásait, valamint a fürdő életképességét a fejlesztés megvalósítása után. Főbb részeit tartalmi szempontból az alábbiak képezik: A projektkörnyezet bemutatása, egészség- és hazai turizmus tendenciáinak vizsgálata. Aba és térségének, valamint a komplexum közvetlen helyszínének bemutatása. A tervezett beruházási projekt leírása, ismertetve a főbb elérni kívánt funkciókat. Piacelemzés, célpiaci szegmentáció, a beruházás révén létrehozott komplexumra alkalmazandó marketing-mix ismertetése, hiszen nem csak beindítani, de nyereségesen üzemeltetni is kell egy vállalkozást. A fejlesztés gazdasági és megtérülési számításainak bemutatása a prognosztizált bevételek és kiadások tükrében, számításokkal alátámasztva. 4

5 2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI 2.1. Világturisztikai trendek és kilátások A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) adatai szerint 2002-ben a világ turizmusa ismét növekedést mutatott, a nemzetközi érkezések az előzetes adatok szerint megközelítik a 715 milliót, amely az előző évhez képest 3,1 %-os növekedést mutat, meghaladva a gyakran példaként felhozott 2000., milleniumi évet is, amikor a nemzetközi érkezések száma 696 millió főt tett ki. Ezzel a turizmus fejlődése visszatért a Turisztikai Világszervezet által, 2020-ig előrejelzett növekedési pályájára. A Turisztikai Világszervezet ugyanakkor kiemeli, hogy ezen adatok a belföldi turizmust nem tartalmazzák, amely jelentős részét képezi az utazásoknak kiemelt szerepet játszva az elmúlt évet jellemző krízis során. A Turizmus Világszervezete (WTO) a már említett A turizmus víziója 2020-ban című tanulmányában bemutat egy nem meglepő, de mégis megnyugtató irányvonalat: az emberek továbbra is utazni fognak. A vendégérkezések száma 2020-ig világszerte évente valamivel több, mint négy százalékkal emelkedik, s ennek következtében a nemzetközi utazások száma húsz év múlva eléri az évi 1,56 milliárdot. A nemzetközi turisztikai bevételek 2010-ben meghaladhatják a 620 milliárd dollárt, 2020-ban pedig az milliárd dollárt is. A hosszú távú előrejelzések minden bizonytalansága ellenére biztosnak tűnik, hogy a turizmus fejlődési irányvonala továbbra is felszálló ágban marad. A mennyiségi növekedési lehetőségek strukturális változásai: új célcsoport-súlypontok alakulnak ki (a seniorok válnak a fejlődés motorjává), a rövid utazások száma dinamikusan emelkedik, az árérzékeny turisták egyre növekvő, és nagyon specifikus kívánságai és elvárásai az üdüléssel, illetve a turisztikai szolgáltatókkal szemben, a döntési és foglalási szokások, módszerek átalakulása. A WTO tanulmányában a mennyiségi előrejelzések mellett számos trend-előrejelzés is található az európai utazási piac minőségi fejlődésére vonatkozóan. A legfontosabb felismerések a következők: Az úticél-verseny tovább éleződik világszerte, Európa-szerte és regionálisan. Nő a timeshare-piac jelentősége. 5

6 Az utazási termékek mellett más áruk és szolgáltatások is erőteljesebben versenyeznek a vevők korlátozott idő- és pénzügyi költségvetéséért. Az Internet mint értékesítési és bemutató eszköz már semmiféleképpen nem hagyható el. Divatba jönnek a témaparkok, mivel ezek koncentrált élményeket képesek nyújtani a fogyasztóknak. A légitársaságok versenyében további nyomás várható. Csak az olcsó szállítók, és a nagy szövetségek élik túl a versenyt. Folytatódik a koncentráció folyamat a turizmus területén. A turizmus kínálata igazodik a társadalomban végbemenő változásokhoz (mint pl. az egyedül élők és a gyermeküket egyedül nevelő háztartás számának növekedéséhez). Az érintetlen környezet növekvő mértékben értékesítési érvvé válik. Az európai emberek növekvő utazási tapasztalataik nyomán egyre eldugottabb, ismeretlenebb helyekre vágynak majd. Egyre nagyobb szerepet játszanak a szórakozást, az akciókat, és a garantált szép időt nyújtó nyaralási ajánlatok, csakúgy, mint az all inclusive ajánlatok. Ezzel egyidejűleg növekszik az egyéni nyaralások és az egyedi termékek iránti kereslet. Az élményorientáltság nemcsak a szórakozással hozható közös nevezőre, hanem élménnyé tehetőek pl. a stressztől való távollét, vagy olyan rendkívüli szolgáltatás illetve ellátás, amely kiemeli és megkülönbözteti a szolgáltatást az átlagtól. Az európai turizmusra vonatkozó mérsékelt növekedési prognózis tehát a minőséget előnyben részesíti a mennyiséggel szemben. A tökéletes ajánlat követelménye kerül előtérbe annak érdekében, hogy az igényes, multiopcionális vendég érdeklődése fenntartható legyen. Ennek előfeltétele az egyes célállomások és szolgáltatások védjegyeinek és márkáinak kialakítása. A közepes árszegmensbe tartozó termékek és szolgáltatások lemaradnak. Ez a trend az Internethasználók növekedésével tovább erősödik, hiszen ezen a médián keresztül az árak összehasonlítása is könnyebb. A turisztikai ajánlatok polarizációja irányába mutató trend: Egyfelől növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik a komfortot nem nélkülözve nyaralásukat teljesen egyénileg kívánják alakítani, másfelől nő azon 6

7 célcsoportok aránya, akik az utazásszervező minőségi védjegyével garantált all inclusive -termékeket részesítik előnyben. Az európai kontinensen versenyelőnyt jelentenek a hosszú hétvégés és intenzív kikapcsolódást nyújtó ajánlatok. A főnyaralás ideje csökken, ezzel szemben a második és harmadik utazások száma folyamatosan nő. Egy olyan korszakban, ahol a stressz és az anonimitás határozza meg döntően a legtöbb ember hétköznapjait, az emberi szükségletekre kell irányítani a figyelmet. Az Internet egyre erőteljesebben önállósítja magát globális eszközként a vendégért folyó versenyben, technikai lehetőségei még messze nem merültek ki. Az Internet kiegészítő marketingeszköz a turisztikai szakemberek számára, a hagyományos értékesítési csatornákat azonban nem helyettesítheti és válthatja ki teljességgel. Egy régió, egy térség, egy város turisztikai kínálata a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha jó mixet tud kínálni. A régi és az új, a nemzetköziség és a helyi atmoszféra, az akció és a nyugalom, stb. keveréke képezi a modern, sikeres turisztikai koncepciók célját. A évi előzetes adatok továbbra is Európa első helyét mutatják a turista érkezések vonatkozásában, a második helyet azonban Ázsia vette át Amerikától az elmúlt évben, a világ átlagánál nagyobb mértékben emelkedik továbbá az Afrikába és a Közel-Keletre érkezők száma. Európán belül minden régió pozitív eredményekkel zárta a évet. A legkedveltebb desztinációk Spanyolország, Olaszország és Görögország voltak. Németország turizmusa a évhez hasonlóan alakult, kismértékű növekedés jellemezte a Benelux államokat és Ausztriát, Nagy-Britannia 3 %-ot meghaladó emelkedést vár 2002-re. Nyugat- Európa ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb mértékben (1,8 %) fejlődött, a nemzetközi érkezések száma Közép- és Kelet-Európában átlagosan 3,9 %-kal emelkedett. Ez alól kivételt képez Lengyelország és Csehország, amelyek 5 %-nál nagyobb visszaesést könyveltek el A magyarországi turizmus jellemzői, lehetőségei Magyarország nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének legfontosabb okai: az infrastrukturális háttér hiányossága, a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma, a magas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége, 7

8 az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtsága, az erős belföldi turizmus hiánya. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország részben a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás sajátos csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan idegenforgalmi gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. Turizmusunk jelenleg legerősebb részterületei: a kulturális turizmus és a városlátogatások, termál- és gyógyturizmus, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, azonban adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok népszerűsítésére is (lovasturizmus, városlátogatások, folklór programok, várak, kastélyok, történelmi vidékek, stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Államigazgatási szinten turizmuspolitikánk kiemelt feladata az ehhez történő gyors alkalmazkodás, illetve a feltételrendszer megteremtése, a hazai kínálat orientálása, tudatos fejlesztésének elősegítése. A magyar turizmus fejlődését hosszabb távon meghatározó tényezők: A turizmus fejlődésének kedvez Magyarország ezen belül Budapest és vonzáskörzetének centrális földrajzi elhelyezkedése Európában. Magyarországon 8

9 keresztül vezetnek a legfontosabb nyugat-kelet és észak-dél irányú közúti és vasúti főútvonalak. Magyarország továbbra is híd, összekötő kapocs Európa nyugati és keleti fele között, a szerep jellegének folyamatos módosulása mellett. Az Európai Unió fokozatosan terjeszkedik keleti irányba, amely egy bizonyos hídfő szerep kialakulását teszi lehetővé a jövőben. Az elkövetkező évtizedben várhatóan nőni fog a nemzetközi és belföldi kereslet Magyarország természeti szépségei, építészeti, kulturális, egészségturisztikai (fitness) értékei, a látvány és hobbi paradicsomok iránt. A magyar ember vendégszeretete bővíti a turisztikai vonzerők számát. Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül. Elsősorban a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. Élénkül a kereslet az ország kedvező adottságain alapuló, egyedi turisztikai vonzerők iránt (kultúra, természeti értékek). A nemzetközi piac hazánk turisztikai vonzerőinek jelentős részét felértékeli (pl.: gyógytermál adottságok). A fejlesztések, rekonstrukciók eredményeként nő a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szálláshelyek súlya. Teret nyer a turisztikai termékfejlesztés, egyre több a nemzetközi vonzerővel rendelkező, komplex kínálati csomag. Javul az infrastruktúra. Növekszik a vállalkozók érdeklődése a turizmus iránt. Az önkormányzatok aktívabban közreműködnek és támogatják a turizmus fejlődését, erősödik a helyi és regionális összefogás. A politikai és gazdasági környezet szerepe A turizmus és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordítható források bővülése. A magyar lakosság növekvő arányban választja szabadidejének eltöltésére az ország turisztikai szolgáltatásait, ami a hazai társadalom ilyen irányú értékrendjének számunkra kedvező változását jelzi. 9

10 Az életszínvonal emelkedése jelentős keresletnövekedést jelenthet és fokozhatja a belföldi turizmus arányát; a rendszeres üdülés ismét széles tömegeknek válik elérhetővé. A turisztikai szakma nemzetgazdasági szerepének elismertsége növekedett. Jelentős kapacitásfejlesztés és a minőségi szolgáltatások kínálatának bővülése. A társadalmi környezet szerepe A társadalomban az elmúlt időszakban tudatosult a turizmus jelentősége. Ebben szerepet játszik a lakosság növekvő turisztikai aktivitása, valamint a szakma politikai elismertsége is. Ez a folyamat megsokszorozza a turizmus hírértékét a médiában, és tovább javítja a turizmus támogatását szorgalmazó összefogásokat, a lakosság érdeklődését és aktív részvételét. A természeti környezet szerepe Növekvő tendenciát mutat a viszonylag ép természeti környezet és természeti attrakciók iránti kereslet bővülése, hiszen a lakó- és munkahelyi környezetünk egyre szennyezettebb, ezért a nyaralás és pihenés idejére környezetváltozást igényelnek a turisták, jobb minőséget keresve, mint amit mindennapjaikban átélnek. Ennek egyenes következménye a természeti értékek felértékelődése és ezek fokozott védelme A magyarországi turizmus eredményei A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint január-november között 1 az idegenforgalomból származó devizabevétel millió euró volt (22,8 %-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig millió eurót tettek ki (+3,7 %). Az idegenforgalmi egyenleg millió euró a január-december közötti időszakra vetítve, ami az előző év azonos időszakához képest 36 %-os visszaesést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az elmúlt évben 31,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, ami az előző évhez képest 3,5 %-os növekedést jelent. A külföldi látogatók száma január, február, április és június hónapokban csökkent, majd augusztustól egyre jelentősebb növekvő tendenciát mutatott a 2001-es adatokhoz képest. 1 A Magyar Nemzeti Bank által publikált legfrissebb adatok január-november időszakra vonatkoznak. 10

11 Éves szinten jelentősen, 10 %-ot meghaladó mértékben emelkedett a Belgiumból (+10,9 %), Bulgáriából (+44,4 %), Csehországból (+14,8 %), Franciaországból (+25,1 %), Jugoszláviából (+12,2 %), Lengyelországból (+18,1 %) és Romániából (+16,4 %) érkező látogatók száma ben Horvátország (-18 %), Törökország (-16,5 %), Finnország (-8,6 %), Luxemburg (-6,3 %), Oroszország (-5,7 %) és Szlovénia (-3,2 %) esetében esett vissza a Magyarországra érkezők száma. Az USA-ból 5,5 %-kal, Japánból 10,6 %-kal, Izraelből 24,3 %-kal érkezett kevesebb látogató Magyarországra. A külföldre utazó magyarok határátlépéseinek száma az előző évben mintegy 13 millió volt. A Határőrség az elmúlt év folyamán 16,1 %-kal több magyar határátlépést regisztrált, mint 2001-ben. A külföldre látogató magyarok száma 11,9 %-kal bővült az osztrák határszakaszon, az ukrán és a szlovák határszakaszon 2001-hez viszonyítva pedig még jelentősebb mértékben nőtt a magyar határátlépések száma (+40,4 % és +50,2 %). A határforgalom közel egyötödét (19,6 %) lebonyolító szlovén, horvát, jugoszláv és román határszakaszokon visszaesett a forgalom, Románia esetében pedig stagnált ben kereskedelmi szálláshely működött hazánkban, szobával, illetve férőhellyel. A férőhelyek mintegy harmada, férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül is kiemelkedik a három- ( férőhely), a kettő- ( férőhely) és a négycsillagos ( férőhely) házak szerepe. A kapacitás további jelentős részét, 31,9 %-át adták a kempingek az elmúlt évben. A kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben több mint 6,0 millió vendég 17,8 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégforgalom összességében visszaesést mutatott az elmúlt év során, a vendégek száma fél százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 3,5 %-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, ezen belül a külföldi vendégforgalom visszaesett (a vendégek száma 3,4 %-kal, a vendégéjszakák száma 6,7 %-kal), míg a belföldi vendégek száma 2,3 %- kal, a vendégéjszakák száma 1,1 %-kal emelkedett. A vendégek száma a június-szeptember hónapokban regisztrált csökkenést követően az év végéig folyamatos emelkedést mutatott, a vendégéjszakák száma ettől jóval kisebb mértékben (októberben 0,2 %-kal, novemberben 0,8 %-kal) nőtt, illetve december hónapban 0,1 %-kal maradt el a év decemberi adatától. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmuk 49,9 %-át május és augusztus között bonyolították le, ugyanebben az időszakban regisztrálták a vendégéjszakák 55,1 %-át. A vendégek számát tekintve augusztusban (14,3 %), míg a vendégéjszakák számát vizsgálva júliusban (17,4 %) volt a legnagyobb a forgalom. 11

12 A külföldi vendégforgalom 2,9 millió külföldi vendégérkezést (összes vendég 48,3 %-a) és 10,1 millió vendégéjszakát (összes vendégéjszaka 56,7 %-a) tett ki. A külföldi vendégéjszakák 70,7 %-a (7,2 millió éjszaka) az Európai Unióból érkező vendégektől származott, ez 7,5 %-os csökkenést jelent 2001-hez képest. Legjelentősebb küldőpiacaink közül a német állampolgárok 3,9 millió (-11,1 %), az osztrákok 719 ezer (+0,9 %), az olaszok 447 ezer (-9,4 %), a hollandok 433 ezer (-17,5 %), a britek 389 ezer (+12,1 %), a lengyelek 357 ezer (-13,5 %) vendégéjszakát töltöttek el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. A legnagyobb tengerentúli piacok esetében a vendégéjszakák számának visszaesése figyelhető meg: az izraeliek 26,5 %-kal, a japánok 10,4 %-kal, az amerikaiak 6,4 %-kal, a kanadaiak 7,9 %-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek hazánkban, az ausztrál vendégéjszakák száma ezzel szemben 8 %-kal emelkedett 2002-ben. Az ázsiai országok esetében 5,9 %-os növekedést, míg Afrikánál 24,9 %-os vendégforgalom csökkenést regisztráltak. Németország kiutazó turizmusát 2002-ben több negatív tényező befolyásolta, amelyek közül kiemelkedik a világgazdasági recesszió, a tőzsdei forgalom visszaesése, a terrorcselekmények (Djerba), valamint a Németországot és Csehországot sújtó árvíz a nyári hónapokban. Mindezen hatások eredményeként a német kiutazások száma az elmúlt év első nyolc hónapjában 4 %-kal csökkent, ezen belül a rövid utazások száma 13 %-kal maradt el az előző évitől. Főbb küldőpiacaink közül Németországban, Ausztriában és Olaszországban a Magyar Turizmus Rt. a Magyarországra látogatók és az általuk kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának visszaesését a 2002 őszén folytatott reklámkampányok segítségével enyhítette, amelynek eredményeként a hazánkba érkezők száma, illetve az általuk kereskedelmi szálláshelyeinken eltöltött vendégéjszakák száma a vártnál kisebb mértékben csökkent. Franciaország esetében a évi Magyar Kultúra Évének, illetve az ezt követő kampányoknak köszönhetően jelentős vendégforgalom növekedés következett be, a kereskedelmi szálláshelyeken a franciák 9,6 %-kal több vendégéjszakát töltöttek el 2002-ben, mint 2001-ben. A Lengyelországból hazánkba látogatók száma jelentős növekedést (18,1 %) mutatott az elmúlt évben, a kereskedelmi szálláshelyek lengyel vendégforgalma azonban csökkent, aminek hátterében az átutazó forgalom jelentőségének növekedése, illetve az áll, hogy a 12

13 lengyel vendégek gyakran nem kereskedelmi szálláshelyeket vesznek igénybe (magánszállásadás, barátok, rokonok). A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3,0 millió volt (+2,3 %), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 7,7 millió (+1,1 %). Éves szinten a szállodák regisztrálták a belföldi vendégéjszakák több mint felét (53 %), az ötcsillagos házakban stagnált, a négy- és háromcsillagos szállodákban 14,2, illetve 4,5 %-kal növekedett a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, a kétcsillagos szállodákban 6 %-os, az egycsillagos szállodákban 5,5 %-os visszaesést regisztráltak 2002-ben. A gyógyszállókban eltöltött belföldi vendégéjszakák száma 47,4 %-kal emelkedett az elmúlt évben. Az ifjúsági szállókban 8,5 %-kal, az üdülőházakban 7,8 %-kal, a panziókban 2 %-kal nőtt, ezzel szemben a kempingekben 9,5 %-kal, a turistaszállásokon 8,6 %-kal esett vissza a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. A belföldi vendégforgalom növekedését a Magyar Turizmus Rt évi őszi belföldi kampányával ösztönözte. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő az elmúlt év folyamán 3,0 éjszaka volt, ami 2,9 %-os visszaesés 2001-hez képest. A külföldiek átlagosan 3,4, a belföldi vendégek 2,6 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A kempingekben regisztrálták a legmagasabb átlagos tartózkodási időt (5,1 éjszaka), az üdülőházakban 3,5, a gyógyszállókban 4,2, az ifjúsági szállókban 3,2, a turistaszállókban 2,7, a szállodákban 2,9, a panziókban pedig 2,4 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek 2002-ben. A szállodák szobafoglaltsága az év végéig átlagosan 45,4 % volt, ami 2,6 %-os visszaesést jelent 2001-hez képest. A szobakapacitás kihasználtsága a legnagyobb értéket augusztusban (58,1 %) érte el. Az év egészében a legmagasabb kihasználtságot az öt- és négycsillagos házaknál mérték, annak ellenére, hogy az előző évhez képest kihasználtságuk 1,6, illetve 2,2 %-kal csökkent. A gyógyszállók 61,9 %-os átlagos szobakihasználtsággal (2001-hez képest 2,4 %-os csökkenés) működtek 2002-ben. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 67,1 %-a szállodát vett igénybe ben. A szállodai vendégek 75 %-a választotta a három- és négycsillagos egységeket. Az ifjúsági szállókat igénybe vevők száma 5,1 %-kal csökkent, a kempingeket használók száma 7,2 %- kal esett vissza, míg a panziókban megszállók száma 0,2%-kal nőtt. Az üdülőházak 2,2 %-kal több vendéget fogadtak. 13

14 A szállodákban 0,5 %-kal nőtt a vendégek, 1%-kal pedig visszaesett a vendégéjszakák száma. A négy- és ötcsillagos házakban regisztrált vendég (+8,6 %, illetve +3,9 %) és vendégéjszaka (+5,8 %, illetve +6,7 %) növekedéssel ellentétben az egy-, két- és háromcsillagos szállodák vendégszámában (-15,5 %, -9,3 %, illetve -0,3 %) és vendégéjszakák számában (-10,4 %, -12,2 %, illetve -1,5 %) visszaesés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év folyamán 85,7 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, amely folyó áron 0,4 %-kal kevesebb, mint 2001-ben. A szállásdíjbevételek mintegy háromnegyede (74,4 %) a külföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken realizált 85,7 milliárd forintos szállásdíjbevétel mellett a vendéglátás további 41 milliárd forint, míg az egyéb bevételek 31,6 milliárd forint bevételt jelentettek. Az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel átlagosan 3,9 millió forint volt, ami közel 1,6 %-kal marad el a 2001-es értéktől Egészségturizmus Az egészségturizmus általános ismertetése Az egészségturizmus szerepe a jelenlegi felértékelődés után a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a fokozódó civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt a megelőzés kerül a gondolkodás középpontjába. A kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztályok, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek mint rekreációs centrumoknak, valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni. 14

15 Az egészségturizmus Magyarország számára is nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát hazánknak az egészségturizmus fejlesztéséhez meglehetősen jók a lehetőségei. E téren Magyarországot csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen. A hévízkutak gyógyászati hasznosítása azonban még mindig szerény, hiszen az országban 40 gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 35 létesítménynek van. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket. Az egészségturizmus a közvetlen hozamain túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából is fontos, hiszen egy testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen: Az egészségturizmusban résztvevő vendégek általában a magasabb jövedelmű személyek közül kerülnek ki, és ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek is. (3/4 részük évente keresi fel Magyarországot, és közel 50 %-uk egy évben többször is ellátogat hazánkba.) Az egy főre jutó költés az idegenforgalmi átlagnál magasabb, ami abból következik, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyet igénybevevő vendég a szálláson kívül a teljes panziót, a gyógyászati kezelések költségeit, és a hosszabb tartózkodási időből eredően egyéb kiegészítő programok költségeit is kifizeti. Az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, magasabb mint a turizmus hagyományos ágainál tapasztaltak. Nem jellemzi a szezonalitás és módot ad a turizmus térbeli széthúzására is. A turizmus hozamain túl az egészségturizmus a nemzetgazdasági hozam szempontjából sem elhanyagolható, hiszen az egészségturizmusban való részvétellel csökken a 15

16 gyógyszerfogyasztás, a táppénzes napok száma és a betegellátás költsége. A testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Az egészségturizmus fejlődését jól példázza a gyógyszállodák vendégforgalmi adatainak előző években regisztrált növekedése is, melyet az alábbi táblázat szemléltet: Gyógyszállók száma Szoba Vendégszám Vendégéjszakák száma Férőhely külföldi belföldi összes külföldi belföldi összes Szállodai bevételek (eft) Szoba kihasználtság (%) ,7 Index 169,2 180,2 182,1 149,6 232,4 175,1 129,5 273,6 159,7 138,4 94, ,4 Index 104,5 92,7 100,4 100,2 92,7 97,1 100,5 90,6 96,9 95,7 102, ,9 Index 191,3 147,1 146,3 118,9 145,9 129,4 145,8 147,7 146,3 131,1 97,6 A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket, ami a termál- és gyógyfürdők piacán megvalósuló fejlesztések által elérhető előnyöket biztosítja Az egészségturizmus fogalmak, célcsoportok, szolgáltatások A hazai turizmusfejlesztés általános célkitűzései: Nemzetközi turizmus hatékonyságának növelése Belföldi turizmus élénkítése Szolgáltatási színvonal és környezet javítása Helyi adottságokhoz igazodó, valamint a természeti értékekre épülő szolgáltatási kínálat versenyképes fejlesztése A turizmus feladata, hogy természeti adottságainkat olyan turisztikai infrastuktúrával és szolgáltatásokkal egészítse ki, amelyek mind a belföldi, mind a nemzetközi piac elvárásainak megfelelnek. 16

17 Az egészségturizmus területei: fitness-, wellness-, gyógyturizmus Az egészségturizmus Magyarországon az utóbbi évben elterjedt fogalom, amely alatt a turizmusnak azt a területét értjük, ahol az ember egészséges vagy beteg utazásának egyik vagy fő célja egészségének megóvása vagy visszaszerzése. Az egészségturizmus fogalom nemcsak a magyar nyelvben eddig használt gyógyturizmust, hanem más célcsoportok körében is egyre nagyobb keresletet mutató wellness és fitness szolgáltatásokat is magában foglalja. Az utóbbi két szolgáltatás-csoport vendégköre nem gyógyulási céllal, hanem egészsége megőrzése, kondíciója megtartása/karbantartása miatt utazik. Sokkal pozitívabb és élményhez kapcsolódó az egészség szó, mint a betegséget feltételező gyógy kifejezés. Az egészségturizmus definíció a következő három terméket foglalja magában 2 : A termálvízre épülő szabadidő fürdésre, rekreációs és élményprogramokat (fitness-központ, sport-versenysport, animáció, aquapark), gasztronómiát és szórakozási lehetőségeket nyújtó létesítménykörnyezetre épül. Wellness, ami a tökéletes közérzet megteremtését szolgáltatja, a kikapcsolódás és regeneráció sokszínű passzív és aktív programkínálataival. A gyógyturizmus csendes, szakképzett orvosi szolgáltatás-csomagra, minősített gyógyvízre, gyógyiszapra épülő fürdőkultúrás gyógyításra vagy a klimatikus adottságokat kihasználó szanatórium jellegű ellátásra épít. Az egészségturizmusban az utazások és szabadidő eltöltésének fő motivációja az egészségi állapot fenntartása, illetve javítása és megőrzése, az ép környezetre és a szolgáltatások harmóniájára épülő komplex kínálatok. Az egészségturizmust a nyújtott szolgáltatások alapján a következőképen csoportosítjuk: Gyógyturizmus: Gyógyvízre, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre épített, kifejezetten gyógyítási, orvosi szolgáltatások együttese, amelynek célja a fájdalom enyhítése, megszüntetése. Wellness: Termálvízre épülő, holoisztikus szemléletű, az emberi test és lélek együttesére, mind az öt érzékszervre ható szolgáltatások, melynek fő jellemzője, hogy 2 Magyar Turizmus Rt marketingterve 17

18 az igénybe vevőre kizárólag kellemesen, jólesően hatnak; azaz mentesek a vendég bármilyen fokú testi megpróbáltatásaitól. Fitness: Termálvízre épülő szolgáltatás, amennyiben a komplex szolgáltatásban kínált egyéb (konditerem, csoportos edzés, stb.) rendszeresen fizikai terhelés után a vendég megérdemelt enyhülésként, regenerálódásként használja. Más megközelítésben normál vízre épülő, azaz hideg vizes medencét kifejezetten a rendszeres sportolási, fizikai terhelést jelentő úszásra használja a vendég. Élményfürdőzés: Gyógyvízre épülve a huzamosabb gyógykúrát igénybe vevő vendég számára felüdülést jelent a gyógyvizes medencébe beépített élményfürdő-elemek. Termálvízre épülve a wellness és fitness célcsoportok tartózkodási idejének meghosszabbítását szolgálja. Termál és normál vízre épülve alapmotivációt jelent a legszélesebb vendégkörnek, kiemelendő itt a kisgyermekes családok csoportja. Az egészségturizmus, illetve a fürdőkultúra látványos példa a (turisztikai) termék életciklusainak bemutatására. Amint azt a nemzetközi piaci felmérések is igazolják, ez a terület ismét kiemelt szerepet kapott egy megújult formában a turizmus piacán. A mai piackutatási eredmények keresleti igényeit elemezve megállapítható, hogy a természeti gyógyhatásokra és a komplementer medicinára épülő szolgáltatások és termékek iránti kereslet a nemzetközi turizmusban az átlagos mérték többszörösével megemelkedett. Ezt a tényt igazoló forrásokat a későbbiekben részletezzük. Az élesedő versenyben az új szolgáltatók, egészségközpontok a tradicionális vendégkör igényeit és elvárásait is megváltoztatták, ami még a bevált vagy sikeres fürdőhelyek kínálatának és környezetének modernizálását is szükségessé tette. A fürdő- és kúra helyszínek hagyományosan a gyógyvizek, a tiszta levegő és a kellemes környezet nyújtotta lehetőségek felhasználásával, az orvosi kezelésekre, a beteg vendégek gyógyítására koncentráltak. Ez a kínálat az egészségügyi problémával küszködő, elsősorban idős közönséget célozta meg. A turisztikai termékskála általános bővülése, a kínálat sokoldalúsága részben a fürdőké, illetve gyógyüdülőhelyeké, a fogyasztók igényeinek változásai, valamint az érdemi állami támogatások együttesen egy pozitív folyamatot indítottak el a magyarországi fürdőfejlesztések területén is. 18

19 A keresleti oldalt alátámasztja, hogy az egészségturizmus a jövőben nagyon fontos szerepet tölthet be a társadalomban, mivel a fokozott civilizációs ártalmak és kísérő betegségeik elterjedése miatt folyamatosan nő az emberek fogékonysága a természetes gyógymódok, terápiák iránt. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egészségnek, a jó közérzetnek, egészségük megőrzésének valamint a betegségek megelőzésének. Az utóbbi évek eredményei igazolják az egészségturizmus potenciális lehetőségeit. A tradicionális egészségközpontokat egyre gyakrabban helyettesítik a rekreációs centrumok, amelyek a vendégkör kényeztetésére, teljeskörű kiszolgálására specializálódtak. Ezzel az új megközelítéssel illetve bánásmóddal az új létesítmények a potenciális vendégköre is gyors növekedést mutat, valamint az igénybe vehető aktív programok és a speciális kínálat is bővül: A természetgyógyászat mind a prevenció, mind a rehabilitáció területén ezer éves tapasztalataira alapozva különleges terápiákat fejlesztett ki. A kúrák mellett a wellness mozgalom mint teljes életstílus terápia mind a kínálat, mind a kereslet oldaláról nagy érdeklődést keltett. A vendégek elsajátíthatják, hogyan tudnak aktívan az egészségükről gondoskodni. Tapasztalhatják, hogy az egészséges életmód nem jelent korlátokat. A természetközeli életmód divatja az orvoslásra is hatással van. Sok, régen elfelejtett természetgyógyászati módszert ismét alkalmaznak napjainkban. A médiák is fokozott érdeklődést mutatnak a téma iránt. Ez is bizonyítja, hogy a társadalomnak igénye van az egészséges életmód és természeti adottságok gyógyító hatását ismertető hírekre, információkra. A wellness szóhoz kötött szolgáltatások és termékek Wellness-oázis, wellness központ, wellness-hotel, wellness-konyha, wellness-quickies angolul day spa, magas áron eladható emocionális töltetű szolgáltatások. Wellness-tea, wellness-kenyér, wellness-harisnya attraktív termékek a forgalmazóknak is, hiszen ezzel a mottóval: Megveszel, és jól érzed magad!, könnyű a termékek eladhatósága. A wellness szolgáltatások és termékek iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években és trenddé vált. Először a fitness iparág, majd az egészségturizmus és legújabban a konzumipar sajátította ki magának a wellness szót. Ezzel párhuzamosan egy nehezen behatárolható fogalommá is vált, hiszen mindenki a promóciónak megfelelően értelmezi. 19

20 Röviden a következőképpen határozhatjuk meg: az ember egészére értendő jó közérzet, amely egy egészséges életvitellel párosul. Egy olyan életstílus, amely az Egy egészséges testben, egészséges lélek él alapelv megvalósítására törekszik. A legnagyobb célcsoportot a év közötti hölgyek jelentik akik kb. kétharmadát teszik ki a célcsoportnak, de a férfiak részéről is folyamatosan nő az érdeklődés. Hasonló tendencia tapasztalható, mint a szépségiparban. A férfiak köréből leginkább a stresszes menedzser réteg figyel fel a wellness ajánlatokra. A piackutatók két egyértelmű ismertetőt emelnek ki a wellness célcsoportnál: jól keresők és átlag feletti képzettségűek. Konkrét felmérések Magyarországon az egészségturizmus témakörben még nem folytak, ezért a legnagyobb nemzetközi küldőpiacunk, Németország felmérési erdeményeit közöljük tájékoztatásként. A németek 2000-ben kb. 75 milliárd DM-et költöttek wellness termékekre és szolgáltatásokra 3. Ez az összeg előrejelzések szerint 2003-ra elérheti a 74 milliárd EUR-t (145 milliárd DM), átlagosan 4,4-4,9 % növekedéssel számolva. A wellness szolgáltatásokon belül a következők várhatóan az átlagosnál nagyobb mértékben fognak nőni, mint pl. bioételek (+8 %), natur-kozmetika (+8 %), üdülés (+6 %), masszázs és fizioterápia (+7 %) Trendváltás Az 1990-es évtized nagy trendváltása, hogy a hagyományos, gyógyászati kezelésre épülő gyógy- és termálturizmus mellett, vele versenyre kelve, egyre inkább az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus került előtérbe. Az egészségturizmusnak ez a gyorsan fejlődő területe ma már a legtöbb országban több látogatót vonz, mint a hagyományos gyógyturizmus. Hiányosságaink: A hazai gyógy- és termálvizekre épülő egészségturizmus szűk keresztmetszetei. A hazai egészségturizmus, annak mindenekelőtt gyógy- és termálturisztikai ága ugyanis a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala és a kínálati paletta szűkössége miatt egy nemzetközileg javarészt meghaladott, kifutó modellre alapozódik. Európa-szerte a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az előtérbe. 3 Frankfurti Prognosen Institut Primark 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. november Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-269-5 Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Tartalom Bevezető... 2 Szálláshely-kapacitás... 2 Foglalkoztatottság...

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

Közép-Dunántúl. Marketingterv.

Közép-Dunántúl. Marketingterv. Közép-Dunántúl Marketingterv 2009 Közép-Dunántúl Marketingterv 2009 A régióban Dunaújváros, Székesfehérvár, Gárdony, Tata, Várgesztes, Komárom és Veszprém a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi

Részletesebben