Megvalósíthatósági tanulmány TARTALOMJEGYZÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megvalósíthatósági tanulmány TARTALOMJEGYZÉK"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEGZÉS MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI VILÁGTURISZTIKAI TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JELLEMZŐI, LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS EREDMÉNYEI EGÉSZSÉGTURIZMUS Az egészségturizmus általános ismertetése Az egészségturizmus fogalmak, célcsoportok, szolgáltatások Trendváltás A PROJEKT KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Aba helye a Régióban Történet Közép-Dunántúl a Modernizáció Motorja Területi jellemzők Humán erőforrás, munkaerőpiac Idegenforgalom Mezőgazdaság Kultúra Sport Infrastruktúra, egészségügy A Sárvíz Kistérség rövid bemutatása ABA BEMUTATÁSA A nagyközség általános bemutatása A település története Közlekedési és általános infrastruktúra Szálláshelyek, vendéglátás Szabadidő, kulturális élet Fejlesztési elképzelések A PROJEKT KÖZVETLEN HELYSZÍNÉNEK BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2 Infrastruktúra A beruházás legfontosabb jellemzőinek ismertetése A fejlesztés eredményeként létrejövő kapacitások ismertetése MARKETINGTERV A KERESLET MEGALAPOZOTTSÁGA A CÉLPIAC ÉS A TERVEZETT LÁTOGATÓSZÁM BEMUTATÁSA VERSENYTÁRS-ANALÍZIS ÉRTÉKESÍTÉSI TERV A turisztikai termék (Product) Az árak (Price) A kommunikációs stratégia (Promotion) Az értékesítési politika (Place) Az emberek (People) A tárgyi feltételek (Physical evidence) A folyamat (Process) HATÉKONYSÁG MÉRÉSE, VISSZACSATOLÁS GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK KIINDULÓ FELTEVÉSEK BERUHÁZÁSI FORRÁSIGÉNY MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK Belépőjegyekből származó bevételek Kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétel Fitness szolgáltatásokból származó bevétel Bérbeadásból származó bevétel Összegezve MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK PÉNZÜGYI ELEMZÉSEK Eredményszámítások Cash-flow, hozzáadott érték és megtérülési idő Az eredményesség egyéb mutatószámai

3 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Beépítési helyszínrajz 2. számú melléklet: Bevételek alakulása I. 3. számú melléklet: Bevételek alakulása II. 4. számú melléklet: Bevételek összesítése 5. számú melléklet: Költségek alakulása 6. számú melléklet: Cash-flow arányos megtérülés 7. számú melléklet: Hozzáadott érték arányos megtérülés 3

4 1. VEZETŐI ÖSSZEGZÉS Magyarország termálvíz készlete hatalmas, különösen sok helyen találtak termálvizet különféle (pl. olajipari) fúrások során, ezek egy részét fürdésre és gyógyításra használják, sok helyen azonban még kiaknázatlan e kincs, ezen települések egyike Aba is. A község jelenlegi helyzetének bemutatásával és a jövőkép felvázolásával feltérképezhetővé válnak a meglévő adottságok és a jövőbeni lehetőségek. Megfelelő képet szeretnénk nyújtani Abáról és a térségről egyaránt úgy, hogy közben megismerhető legyen a projekt, valamint annak hatásai. Fontos, hogy az Abai Termálfürdő hosszú távon jól elkülöníthető kínálattal forduljon az egészségturizmus piacának szereplői felé, megkülönböztethető szolgáltatásokkal ide csábítva az érdeklődőket. A tervezett beruházásból származó előnyök nem vitathatóak, hiszen: a térségben és a régióban is növeli az egészségturisztikai termékek sokszínűségét és a turisztikai termékek komplexitását, a szezont hosszabbíthatja, a szezonális ingadozásból fakadó problémákat csökkentheti, növelheti a tartózkodási időt, a visszatérések gyakoriságát és a fajlagos költést, az új, kellemes programot kínáló szolgáltatások kialakítása a község számára is új közvetlen- és a multiplikátor hatásokon keresztül megvalósuló közvetett bevételi forrást, valamint munkaerő-piaci lehetőségeket jelent, ezért javuló gazdasági és foglalkoztatási mutatókat eredményez. A tanulmány célja, hogy bemutassa a tervezett forma- és élményvilágát tekintve egyedi beruházás községre, régióra, sőt az ország gazdaságára gyakorolt hatásait, valamint a fürdő életképességét a fejlesztés megvalósítása után. Főbb részeit tartalmi szempontból az alábbiak képezik: A projektkörnyezet bemutatása, egészség- és hazai turizmus tendenciáinak vizsgálata. Aba és térségének, valamint a komplexum közvetlen helyszínének bemutatása. A tervezett beruházási projekt leírása, ismertetve a főbb elérni kívánt funkciókat. Piacelemzés, célpiaci szegmentáció, a beruházás révén létrehozott komplexumra alkalmazandó marketing-mix ismertetése, hiszen nem csak beindítani, de nyereségesen üzemeltetni is kell egy vállalkozást. A fejlesztés gazdasági és megtérülési számításainak bemutatása a prognosztizált bevételek és kiadások tükrében, számításokkal alátámasztva. 4

5 2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI 2.1. Világturisztikai trendek és kilátások A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) adatai szerint 2002-ben a világ turizmusa ismét növekedést mutatott, a nemzetközi érkezések az előzetes adatok szerint megközelítik a 715 milliót, amely az előző évhez képest 3,1 %-os növekedést mutat, meghaladva a gyakran példaként felhozott 2000., milleniumi évet is, amikor a nemzetközi érkezések száma 696 millió főt tett ki. Ezzel a turizmus fejlődése visszatért a Turisztikai Világszervezet által, 2020-ig előrejelzett növekedési pályájára. A Turisztikai Világszervezet ugyanakkor kiemeli, hogy ezen adatok a belföldi turizmust nem tartalmazzák, amely jelentős részét képezi az utazásoknak kiemelt szerepet játszva az elmúlt évet jellemző krízis során. A Turizmus Világszervezete (WTO) a már említett A turizmus víziója 2020-ban című tanulmányában bemutat egy nem meglepő, de mégis megnyugtató irányvonalat: az emberek továbbra is utazni fognak. A vendégérkezések száma 2020-ig világszerte évente valamivel több, mint négy százalékkal emelkedik, s ennek következtében a nemzetközi utazások száma húsz év múlva eléri az évi 1,56 milliárdot. A nemzetközi turisztikai bevételek 2010-ben meghaladhatják a 620 milliárd dollárt, 2020-ban pedig az milliárd dollárt is. A hosszú távú előrejelzések minden bizonytalansága ellenére biztosnak tűnik, hogy a turizmus fejlődési irányvonala továbbra is felszálló ágban marad. A mennyiségi növekedési lehetőségek strukturális változásai: új célcsoport-súlypontok alakulnak ki (a seniorok válnak a fejlődés motorjává), a rövid utazások száma dinamikusan emelkedik, az árérzékeny turisták egyre növekvő, és nagyon specifikus kívánságai és elvárásai az üdüléssel, illetve a turisztikai szolgáltatókkal szemben, a döntési és foglalási szokások, módszerek átalakulása. A WTO tanulmányában a mennyiségi előrejelzések mellett számos trend-előrejelzés is található az európai utazási piac minőségi fejlődésére vonatkozóan. A legfontosabb felismerések a következők: Az úticél-verseny tovább éleződik világszerte, Európa-szerte és regionálisan. Nő a timeshare-piac jelentősége. 5

6 Az utazási termékek mellett más áruk és szolgáltatások is erőteljesebben versenyeznek a vevők korlátozott idő- és pénzügyi költségvetéséért. Az Internet mint értékesítési és bemutató eszköz már semmiféleképpen nem hagyható el. Divatba jönnek a témaparkok, mivel ezek koncentrált élményeket képesek nyújtani a fogyasztóknak. A légitársaságok versenyében további nyomás várható. Csak az olcsó szállítók, és a nagy szövetségek élik túl a versenyt. Folytatódik a koncentráció folyamat a turizmus területén. A turizmus kínálata igazodik a társadalomban végbemenő változásokhoz (mint pl. az egyedül élők és a gyermeküket egyedül nevelő háztartás számának növekedéséhez). Az érintetlen környezet növekvő mértékben értékesítési érvvé válik. Az európai emberek növekvő utazási tapasztalataik nyomán egyre eldugottabb, ismeretlenebb helyekre vágynak majd. Egyre nagyobb szerepet játszanak a szórakozást, az akciókat, és a garantált szép időt nyújtó nyaralási ajánlatok, csakúgy, mint az all inclusive ajánlatok. Ezzel egyidejűleg növekszik az egyéni nyaralások és az egyedi termékek iránti kereslet. Az élményorientáltság nemcsak a szórakozással hozható közös nevezőre, hanem élménnyé tehetőek pl. a stressztől való távollét, vagy olyan rendkívüli szolgáltatás illetve ellátás, amely kiemeli és megkülönbözteti a szolgáltatást az átlagtól. Az európai turizmusra vonatkozó mérsékelt növekedési prognózis tehát a minőséget előnyben részesíti a mennyiséggel szemben. A tökéletes ajánlat követelménye kerül előtérbe annak érdekében, hogy az igényes, multiopcionális vendég érdeklődése fenntartható legyen. Ennek előfeltétele az egyes célállomások és szolgáltatások védjegyeinek és márkáinak kialakítása. A közepes árszegmensbe tartozó termékek és szolgáltatások lemaradnak. Ez a trend az Internethasználók növekedésével tovább erősödik, hiszen ezen a médián keresztül az árak összehasonlítása is könnyebb. A turisztikai ajánlatok polarizációja irányába mutató trend: Egyfelől növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik a komfortot nem nélkülözve nyaralásukat teljesen egyénileg kívánják alakítani, másfelől nő azon 6

7 célcsoportok aránya, akik az utazásszervező minőségi védjegyével garantált all inclusive -termékeket részesítik előnyben. Az európai kontinensen versenyelőnyt jelentenek a hosszú hétvégés és intenzív kikapcsolódást nyújtó ajánlatok. A főnyaralás ideje csökken, ezzel szemben a második és harmadik utazások száma folyamatosan nő. Egy olyan korszakban, ahol a stressz és az anonimitás határozza meg döntően a legtöbb ember hétköznapjait, az emberi szükségletekre kell irányítani a figyelmet. Az Internet egyre erőteljesebben önállósítja magát globális eszközként a vendégért folyó versenyben, technikai lehetőségei még messze nem merültek ki. Az Internet kiegészítő marketingeszköz a turisztikai szakemberek számára, a hagyományos értékesítési csatornákat azonban nem helyettesítheti és válthatja ki teljességgel. Egy régió, egy térség, egy város turisztikai kínálata a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha jó mixet tud kínálni. A régi és az új, a nemzetköziség és a helyi atmoszféra, az akció és a nyugalom, stb. keveréke képezi a modern, sikeres turisztikai koncepciók célját. A évi előzetes adatok továbbra is Európa első helyét mutatják a turista érkezések vonatkozásában, a második helyet azonban Ázsia vette át Amerikától az elmúlt évben, a világ átlagánál nagyobb mértékben emelkedik továbbá az Afrikába és a Közel-Keletre érkezők száma. Európán belül minden régió pozitív eredményekkel zárta a évet. A legkedveltebb desztinációk Spanyolország, Olaszország és Görögország voltak. Németország turizmusa a évhez hasonlóan alakult, kismértékű növekedés jellemezte a Benelux államokat és Ausztriát, Nagy-Britannia 3 %-ot meghaladó emelkedést vár 2002-re. Nyugat- Európa ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb mértékben (1,8 %) fejlődött, a nemzetközi érkezések száma Közép- és Kelet-Európában átlagosan 3,9 %-kal emelkedett. Ez alól kivételt képez Lengyelország és Csehország, amelyek 5 %-nál nagyobb visszaesést könyveltek el A magyarországi turizmus jellemzői, lehetőségei Magyarország nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének legfontosabb okai: az infrastrukturális háttér hiányossága, a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma, a magas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége, 7

8 az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtsága, az erős belföldi turizmus hiánya. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország részben a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás sajátos csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan idegenforgalmi gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. Turizmusunk jelenleg legerősebb részterületei: a kulturális turizmus és a városlátogatások, termál- és gyógyturizmus, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, azonban adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok népszerűsítésére is (lovasturizmus, városlátogatások, folklór programok, várak, kastélyok, történelmi vidékek, stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Államigazgatási szinten turizmuspolitikánk kiemelt feladata az ehhez történő gyors alkalmazkodás, illetve a feltételrendszer megteremtése, a hazai kínálat orientálása, tudatos fejlesztésének elősegítése. A magyar turizmus fejlődését hosszabb távon meghatározó tényezők: A turizmus fejlődésének kedvez Magyarország ezen belül Budapest és vonzáskörzetének centrális földrajzi elhelyezkedése Európában. Magyarországon 8

9 keresztül vezetnek a legfontosabb nyugat-kelet és észak-dél irányú közúti és vasúti főútvonalak. Magyarország továbbra is híd, összekötő kapocs Európa nyugati és keleti fele között, a szerep jellegének folyamatos módosulása mellett. Az Európai Unió fokozatosan terjeszkedik keleti irányba, amely egy bizonyos hídfő szerep kialakulását teszi lehetővé a jövőben. Az elkövetkező évtizedben várhatóan nőni fog a nemzetközi és belföldi kereslet Magyarország természeti szépségei, építészeti, kulturális, egészségturisztikai (fitness) értékei, a látvány és hobbi paradicsomok iránt. A magyar ember vendégszeretete bővíti a turisztikai vonzerők számát. Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül. Elsősorban a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. Élénkül a kereslet az ország kedvező adottságain alapuló, egyedi turisztikai vonzerők iránt (kultúra, természeti értékek). A nemzetközi piac hazánk turisztikai vonzerőinek jelentős részét felértékeli (pl.: gyógytermál adottságok). A fejlesztések, rekonstrukciók eredményeként nő a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szálláshelyek súlya. Teret nyer a turisztikai termékfejlesztés, egyre több a nemzetközi vonzerővel rendelkező, komplex kínálati csomag. Javul az infrastruktúra. Növekszik a vállalkozók érdeklődése a turizmus iránt. Az önkormányzatok aktívabban közreműködnek és támogatják a turizmus fejlődését, erősödik a helyi és regionális összefogás. A politikai és gazdasági környezet szerepe A turizmus és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordítható források bővülése. A magyar lakosság növekvő arányban választja szabadidejének eltöltésére az ország turisztikai szolgáltatásait, ami a hazai társadalom ilyen irányú értékrendjének számunkra kedvező változását jelzi. 9

10 Az életszínvonal emelkedése jelentős keresletnövekedést jelenthet és fokozhatja a belföldi turizmus arányát; a rendszeres üdülés ismét széles tömegeknek válik elérhetővé. A turisztikai szakma nemzetgazdasági szerepének elismertsége növekedett. Jelentős kapacitásfejlesztés és a minőségi szolgáltatások kínálatának bővülése. A társadalmi környezet szerepe A társadalomban az elmúlt időszakban tudatosult a turizmus jelentősége. Ebben szerepet játszik a lakosság növekvő turisztikai aktivitása, valamint a szakma politikai elismertsége is. Ez a folyamat megsokszorozza a turizmus hírértékét a médiában, és tovább javítja a turizmus támogatását szorgalmazó összefogásokat, a lakosság érdeklődését és aktív részvételét. A természeti környezet szerepe Növekvő tendenciát mutat a viszonylag ép természeti környezet és természeti attrakciók iránti kereslet bővülése, hiszen a lakó- és munkahelyi környezetünk egyre szennyezettebb, ezért a nyaralás és pihenés idejére környezetváltozást igényelnek a turisták, jobb minőséget keresve, mint amit mindennapjaikban átélnek. Ennek egyenes következménye a természeti értékek felértékelődése és ezek fokozott védelme A magyarországi turizmus eredményei A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint január-november között 1 az idegenforgalomból származó devizabevétel millió euró volt (22,8 %-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig millió eurót tettek ki (+3,7 %). Az idegenforgalmi egyenleg millió euró a január-december közötti időszakra vetítve, ami az előző év azonos időszakához képest 36 %-os visszaesést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az elmúlt évben 31,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, ami az előző évhez képest 3,5 %-os növekedést jelent. A külföldi látogatók száma január, február, április és június hónapokban csökkent, majd augusztustól egyre jelentősebb növekvő tendenciát mutatott a 2001-es adatokhoz képest. 1 A Magyar Nemzeti Bank által publikált legfrissebb adatok január-november időszakra vonatkoznak. 10

11 Éves szinten jelentősen, 10 %-ot meghaladó mértékben emelkedett a Belgiumból (+10,9 %), Bulgáriából (+44,4 %), Csehországból (+14,8 %), Franciaországból (+25,1 %), Jugoszláviából (+12,2 %), Lengyelországból (+18,1 %) és Romániából (+16,4 %) érkező látogatók száma ben Horvátország (-18 %), Törökország (-16,5 %), Finnország (-8,6 %), Luxemburg (-6,3 %), Oroszország (-5,7 %) és Szlovénia (-3,2 %) esetében esett vissza a Magyarországra érkezők száma. Az USA-ból 5,5 %-kal, Japánból 10,6 %-kal, Izraelből 24,3 %-kal érkezett kevesebb látogató Magyarországra. A külföldre utazó magyarok határátlépéseinek száma az előző évben mintegy 13 millió volt. A Határőrség az elmúlt év folyamán 16,1 %-kal több magyar határátlépést regisztrált, mint 2001-ben. A külföldre látogató magyarok száma 11,9 %-kal bővült az osztrák határszakaszon, az ukrán és a szlovák határszakaszon 2001-hez viszonyítva pedig még jelentősebb mértékben nőtt a magyar határátlépések száma (+40,4 % és +50,2 %). A határforgalom közel egyötödét (19,6 %) lebonyolító szlovén, horvát, jugoszláv és román határszakaszokon visszaesett a forgalom, Románia esetében pedig stagnált ben kereskedelmi szálláshely működött hazánkban, szobával, illetve férőhellyel. A férőhelyek mintegy harmada, férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül is kiemelkedik a három- ( férőhely), a kettő- ( férőhely) és a négycsillagos ( férőhely) házak szerepe. A kapacitás további jelentős részét, 31,9 %-át adták a kempingek az elmúlt évben. A kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben több mint 6,0 millió vendég 17,8 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégforgalom összességében visszaesést mutatott az elmúlt év során, a vendégek száma fél százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 3,5 %-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, ezen belül a külföldi vendégforgalom visszaesett (a vendégek száma 3,4 %-kal, a vendégéjszakák száma 6,7 %-kal), míg a belföldi vendégek száma 2,3 %- kal, a vendégéjszakák száma 1,1 %-kal emelkedett. A vendégek száma a június-szeptember hónapokban regisztrált csökkenést követően az év végéig folyamatos emelkedést mutatott, a vendégéjszakák száma ettől jóval kisebb mértékben (októberben 0,2 %-kal, novemberben 0,8 %-kal) nőtt, illetve december hónapban 0,1 %-kal maradt el a év decemberi adatától. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmuk 49,9 %-át május és augusztus között bonyolították le, ugyanebben az időszakban regisztrálták a vendégéjszakák 55,1 %-át. A vendégek számát tekintve augusztusban (14,3 %), míg a vendégéjszakák számát vizsgálva júliusban (17,4 %) volt a legnagyobb a forgalom. 11

12 A külföldi vendégforgalom 2,9 millió külföldi vendégérkezést (összes vendég 48,3 %-a) és 10,1 millió vendégéjszakát (összes vendégéjszaka 56,7 %-a) tett ki. A külföldi vendégéjszakák 70,7 %-a (7,2 millió éjszaka) az Európai Unióból érkező vendégektől származott, ez 7,5 %-os csökkenést jelent 2001-hez képest. Legjelentősebb küldőpiacaink közül a német állampolgárok 3,9 millió (-11,1 %), az osztrákok 719 ezer (+0,9 %), az olaszok 447 ezer (-9,4 %), a hollandok 433 ezer (-17,5 %), a britek 389 ezer (+12,1 %), a lengyelek 357 ezer (-13,5 %) vendégéjszakát töltöttek el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. A legnagyobb tengerentúli piacok esetében a vendégéjszakák számának visszaesése figyelhető meg: az izraeliek 26,5 %-kal, a japánok 10,4 %-kal, az amerikaiak 6,4 %-kal, a kanadaiak 7,9 %-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek hazánkban, az ausztrál vendégéjszakák száma ezzel szemben 8 %-kal emelkedett 2002-ben. Az ázsiai országok esetében 5,9 %-os növekedést, míg Afrikánál 24,9 %-os vendégforgalom csökkenést regisztráltak. Németország kiutazó turizmusát 2002-ben több negatív tényező befolyásolta, amelyek közül kiemelkedik a világgazdasági recesszió, a tőzsdei forgalom visszaesése, a terrorcselekmények (Djerba), valamint a Németországot és Csehországot sújtó árvíz a nyári hónapokban. Mindezen hatások eredményeként a német kiutazások száma az elmúlt év első nyolc hónapjában 4 %-kal csökkent, ezen belül a rövid utazások száma 13 %-kal maradt el az előző évitől. Főbb küldőpiacaink közül Németországban, Ausztriában és Olaszországban a Magyar Turizmus Rt. a Magyarországra látogatók és az általuk kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának visszaesését a 2002 őszén folytatott reklámkampányok segítségével enyhítette, amelynek eredményeként a hazánkba érkezők száma, illetve az általuk kereskedelmi szálláshelyeinken eltöltött vendégéjszakák száma a vártnál kisebb mértékben csökkent. Franciaország esetében a évi Magyar Kultúra Évének, illetve az ezt követő kampányoknak köszönhetően jelentős vendégforgalom növekedés következett be, a kereskedelmi szálláshelyeken a franciák 9,6 %-kal több vendégéjszakát töltöttek el 2002-ben, mint 2001-ben. A Lengyelországból hazánkba látogatók száma jelentős növekedést (18,1 %) mutatott az elmúlt évben, a kereskedelmi szálláshelyek lengyel vendégforgalma azonban csökkent, aminek hátterében az átutazó forgalom jelentőségének növekedése, illetve az áll, hogy a 12

13 lengyel vendégek gyakran nem kereskedelmi szálláshelyeket vesznek igénybe (magánszállásadás, barátok, rokonok). A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3,0 millió volt (+2,3 %), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 7,7 millió (+1,1 %). Éves szinten a szállodák regisztrálták a belföldi vendégéjszakák több mint felét (53 %), az ötcsillagos házakban stagnált, a négy- és háromcsillagos szállodákban 14,2, illetve 4,5 %-kal növekedett a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, a kétcsillagos szállodákban 6 %-os, az egycsillagos szállodákban 5,5 %-os visszaesést regisztráltak 2002-ben. A gyógyszállókban eltöltött belföldi vendégéjszakák száma 47,4 %-kal emelkedett az elmúlt évben. Az ifjúsági szállókban 8,5 %-kal, az üdülőházakban 7,8 %-kal, a panziókban 2 %-kal nőtt, ezzel szemben a kempingekben 9,5 %-kal, a turistaszállásokon 8,6 %-kal esett vissza a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. A belföldi vendégforgalom növekedését a Magyar Turizmus Rt évi őszi belföldi kampányával ösztönözte. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő az elmúlt év folyamán 3,0 éjszaka volt, ami 2,9 %-os visszaesés 2001-hez képest. A külföldiek átlagosan 3,4, a belföldi vendégek 2,6 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A kempingekben regisztrálták a legmagasabb átlagos tartózkodási időt (5,1 éjszaka), az üdülőházakban 3,5, a gyógyszállókban 4,2, az ifjúsági szállókban 3,2, a turistaszállókban 2,7, a szállodákban 2,9, a panziókban pedig 2,4 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek 2002-ben. A szállodák szobafoglaltsága az év végéig átlagosan 45,4 % volt, ami 2,6 %-os visszaesést jelent 2001-hez képest. A szobakapacitás kihasználtsága a legnagyobb értéket augusztusban (58,1 %) érte el. Az év egészében a legmagasabb kihasználtságot az öt- és négycsillagos házaknál mérték, annak ellenére, hogy az előző évhez képest kihasználtságuk 1,6, illetve 2,2 %-kal csökkent. A gyógyszállók 61,9 %-os átlagos szobakihasználtsággal (2001-hez képest 2,4 %-os csökkenés) működtek 2002-ben. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 67,1 %-a szállodát vett igénybe ben. A szállodai vendégek 75 %-a választotta a három- és négycsillagos egységeket. Az ifjúsági szállókat igénybe vevők száma 5,1 %-kal csökkent, a kempingeket használók száma 7,2 %- kal esett vissza, míg a panziókban megszállók száma 0,2%-kal nőtt. Az üdülőházak 2,2 %-kal több vendéget fogadtak. 13

14 A szállodákban 0,5 %-kal nőtt a vendégek, 1%-kal pedig visszaesett a vendégéjszakák száma. A négy- és ötcsillagos házakban regisztrált vendég (+8,6 %, illetve +3,9 %) és vendégéjszaka (+5,8 %, illetve +6,7 %) növekedéssel ellentétben az egy-, két- és háromcsillagos szállodák vendégszámában (-15,5 %, -9,3 %, illetve -0,3 %) és vendégéjszakák számában (-10,4 %, -12,2 %, illetve -1,5 %) visszaesés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év folyamán 85,7 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, amely folyó áron 0,4 %-kal kevesebb, mint 2001-ben. A szállásdíjbevételek mintegy háromnegyede (74,4 %) a külföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken realizált 85,7 milliárd forintos szállásdíjbevétel mellett a vendéglátás további 41 milliárd forint, míg az egyéb bevételek 31,6 milliárd forint bevételt jelentettek. Az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel átlagosan 3,9 millió forint volt, ami közel 1,6 %-kal marad el a 2001-es értéktől Egészségturizmus Az egészségturizmus általános ismertetése Az egészségturizmus szerepe a jelenlegi felértékelődés után a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a fokozódó civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt a megelőzés kerül a gondolkodás középpontjába. A kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte. Ennek megvalósításában a legkézenfekvőbb és legjobb partner a turizmus. Az új értékrend éllovasai a fiatal középosztályok, akik elsősorban a fitness- és wellness turizmus vendégkörét alkotják. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal, kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják, akik egyrészt a rekreációt, megelőzést, másfelől a rehabilitációt, a gyógyulást részesítik előnyben. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termék iránti igény. A fürdőknek mint rekreációs centrumoknak, valamint a körülöttük lévő természeti és épített környezetnek tehát együttesen kell e kihívásnak megfelelni. 14

15 Az egészségturizmus Magyarország számára is nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát hazánknak az egészségturizmus fejlesztéséhez meglehetősen jók a lehetőségei. E téren Magyarországot csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen. A hévízkutak gyógyászati hasznosítása azonban még mindig szerény, hiszen az országban 40 gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 35 létesítménynek van. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket. Az egészségturizmus a közvetlen hozamain túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából is fontos, hiszen egy testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen: Az egészségturizmusban résztvevő vendégek általában a magasabb jövedelmű személyek közül kerülnek ki, és ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek is. (3/4 részük évente keresi fel Magyarországot, és közel 50 %-uk egy évben többször is ellátogat hazánkba.) Az egy főre jutó költés az idegenforgalmi átlagnál magasabb, ami abból következik, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyet igénybevevő vendég a szálláson kívül a teljes panziót, a gyógyászati kezelések költségeit, és a hosszabb tartózkodási időből eredően egyéb kiegészítő programok költségeit is kifizeti. Az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, magasabb mint a turizmus hagyományos ágainál tapasztaltak. Nem jellemzi a szezonalitás és módot ad a turizmus térbeli széthúzására is. A turizmus hozamain túl az egészségturizmus a nemzetgazdasági hozam szempontjából sem elhanyagolható, hiszen az egészségturizmusban való részvétellel csökken a 15

16 gyógyszerfogyasztás, a táppénzes napok száma és a betegellátás költsége. A testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Az egészségturizmus fejlődését jól példázza a gyógyszállodák vendégforgalmi adatainak előző években regisztrált növekedése is, melyet az alábbi táblázat szemléltet: Gyógyszállók száma Szoba Vendégszám Vendégéjszakák száma Férőhely külföldi belföldi összes külföldi belföldi összes Szállodai bevételek (eft) Szoba kihasználtság (%) ,7 Index 169,2 180,2 182,1 149,6 232,4 175,1 129,5 273,6 159,7 138,4 94, ,4 Index 104,5 92,7 100,4 100,2 92,7 97,1 100,5 90,6 96,9 95,7 102, ,9 Index 191,3 147,1 146,3 118,9 145,9 129,4 145,8 147,7 146,3 131,1 97,6 A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket, ami a termál- és gyógyfürdők piacán megvalósuló fejlesztések által elérhető előnyöket biztosítja Az egészségturizmus fogalmak, célcsoportok, szolgáltatások A hazai turizmusfejlesztés általános célkitűzései: Nemzetközi turizmus hatékonyságának növelése Belföldi turizmus élénkítése Szolgáltatási színvonal és környezet javítása Helyi adottságokhoz igazodó, valamint a természeti értékekre épülő szolgáltatási kínálat versenyképes fejlesztése A turizmus feladata, hogy természeti adottságainkat olyan turisztikai infrastuktúrával és szolgáltatásokkal egészítse ki, amelyek mind a belföldi, mind a nemzetközi piac elvárásainak megfelelnek. 16

17 Az egészségturizmus területei: fitness-, wellness-, gyógyturizmus Az egészségturizmus Magyarországon az utóbbi évben elterjedt fogalom, amely alatt a turizmusnak azt a területét értjük, ahol az ember egészséges vagy beteg utazásának egyik vagy fő célja egészségének megóvása vagy visszaszerzése. Az egészségturizmus fogalom nemcsak a magyar nyelvben eddig használt gyógyturizmust, hanem más célcsoportok körében is egyre nagyobb keresletet mutató wellness és fitness szolgáltatásokat is magában foglalja. Az utóbbi két szolgáltatás-csoport vendégköre nem gyógyulási céllal, hanem egészsége megőrzése, kondíciója megtartása/karbantartása miatt utazik. Sokkal pozitívabb és élményhez kapcsolódó az egészség szó, mint a betegséget feltételező gyógy kifejezés. Az egészségturizmus definíció a következő három terméket foglalja magában 2 : A termálvízre épülő szabadidő fürdésre, rekreációs és élményprogramokat (fitness-központ, sport-versenysport, animáció, aquapark), gasztronómiát és szórakozási lehetőségeket nyújtó létesítménykörnyezetre épül. Wellness, ami a tökéletes közérzet megteremtését szolgáltatja, a kikapcsolódás és regeneráció sokszínű passzív és aktív programkínálataival. A gyógyturizmus csendes, szakképzett orvosi szolgáltatás-csomagra, minősített gyógyvízre, gyógyiszapra épülő fürdőkultúrás gyógyításra vagy a klimatikus adottságokat kihasználó szanatórium jellegű ellátásra épít. Az egészségturizmusban az utazások és szabadidő eltöltésének fő motivációja az egészségi állapot fenntartása, illetve javítása és megőrzése, az ép környezetre és a szolgáltatások harmóniájára épülő komplex kínálatok. Az egészségturizmust a nyújtott szolgáltatások alapján a következőképen csoportosítjuk: Gyógyturizmus: Gyógyvízre, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre épített, kifejezetten gyógyítási, orvosi szolgáltatások együttese, amelynek célja a fájdalom enyhítése, megszüntetése. Wellness: Termálvízre épülő, holoisztikus szemléletű, az emberi test és lélek együttesére, mind az öt érzékszervre ható szolgáltatások, melynek fő jellemzője, hogy 2 Magyar Turizmus Rt marketingterve 17

18 az igénybe vevőre kizárólag kellemesen, jólesően hatnak; azaz mentesek a vendég bármilyen fokú testi megpróbáltatásaitól. Fitness: Termálvízre épülő szolgáltatás, amennyiben a komplex szolgáltatásban kínált egyéb (konditerem, csoportos edzés, stb.) rendszeresen fizikai terhelés után a vendég megérdemelt enyhülésként, regenerálódásként használja. Más megközelítésben normál vízre épülő, azaz hideg vizes medencét kifejezetten a rendszeres sportolási, fizikai terhelést jelentő úszásra használja a vendég. Élményfürdőzés: Gyógyvízre épülve a huzamosabb gyógykúrát igénybe vevő vendég számára felüdülést jelent a gyógyvizes medencébe beépített élményfürdő-elemek. Termálvízre épülve a wellness és fitness célcsoportok tartózkodási idejének meghosszabbítását szolgálja. Termál és normál vízre épülve alapmotivációt jelent a legszélesebb vendégkörnek, kiemelendő itt a kisgyermekes családok csoportja. Az egészségturizmus, illetve a fürdőkultúra látványos példa a (turisztikai) termék életciklusainak bemutatására. Amint azt a nemzetközi piaci felmérések is igazolják, ez a terület ismét kiemelt szerepet kapott egy megújult formában a turizmus piacán. A mai piackutatási eredmények keresleti igényeit elemezve megállapítható, hogy a természeti gyógyhatásokra és a komplementer medicinára épülő szolgáltatások és termékek iránti kereslet a nemzetközi turizmusban az átlagos mérték többszörösével megemelkedett. Ezt a tényt igazoló forrásokat a későbbiekben részletezzük. Az élesedő versenyben az új szolgáltatók, egészségközpontok a tradicionális vendégkör igényeit és elvárásait is megváltoztatták, ami még a bevált vagy sikeres fürdőhelyek kínálatának és környezetének modernizálását is szükségessé tette. A fürdő- és kúra helyszínek hagyományosan a gyógyvizek, a tiszta levegő és a kellemes környezet nyújtotta lehetőségek felhasználásával, az orvosi kezelésekre, a beteg vendégek gyógyítására koncentráltak. Ez a kínálat az egészségügyi problémával küszködő, elsősorban idős közönséget célozta meg. A turisztikai termékskála általános bővülése, a kínálat sokoldalúsága részben a fürdőké, illetve gyógyüdülőhelyeké, a fogyasztók igényeinek változásai, valamint az érdemi állami támogatások együttesen egy pozitív folyamatot indítottak el a magyarországi fürdőfejlesztések területén is. 18

19 A keresleti oldalt alátámasztja, hogy az egészségturizmus a jövőben nagyon fontos szerepet tölthet be a társadalomban, mivel a fokozott civilizációs ártalmak és kísérő betegségeik elterjedése miatt folyamatosan nő az emberek fogékonysága a természetes gyógymódok, terápiák iránt. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egészségnek, a jó közérzetnek, egészségük megőrzésének valamint a betegségek megelőzésének. Az utóbbi évek eredményei igazolják az egészségturizmus potenciális lehetőségeit. A tradicionális egészségközpontokat egyre gyakrabban helyettesítik a rekreációs centrumok, amelyek a vendégkör kényeztetésére, teljeskörű kiszolgálására specializálódtak. Ezzel az új megközelítéssel illetve bánásmóddal az új létesítmények a potenciális vendégköre is gyors növekedést mutat, valamint az igénybe vehető aktív programok és a speciális kínálat is bővül: A természetgyógyászat mind a prevenció, mind a rehabilitáció területén ezer éves tapasztalataira alapozva különleges terápiákat fejlesztett ki. A kúrák mellett a wellness mozgalom mint teljes életstílus terápia mind a kínálat, mind a kereslet oldaláról nagy érdeklődést keltett. A vendégek elsajátíthatják, hogyan tudnak aktívan az egészségükről gondoskodni. Tapasztalhatják, hogy az egészséges életmód nem jelent korlátokat. A természetközeli életmód divatja az orvoslásra is hatással van. Sok, régen elfelejtett természetgyógyászati módszert ismét alkalmaznak napjainkban. A médiák is fokozott érdeklődést mutatnak a téma iránt. Ez is bizonyítja, hogy a társadalomnak igénye van az egészséges életmód és természeti adottságok gyógyító hatását ismertető hírekre, információkra. A wellness szóhoz kötött szolgáltatások és termékek Wellness-oázis, wellness központ, wellness-hotel, wellness-konyha, wellness-quickies angolul day spa, magas áron eladható emocionális töltetű szolgáltatások. Wellness-tea, wellness-kenyér, wellness-harisnya attraktív termékek a forgalmazóknak is, hiszen ezzel a mottóval: Megveszel, és jól érzed magad!, könnyű a termékek eladhatósága. A wellness szolgáltatások és termékek iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években és trenddé vált. Először a fitness iparág, majd az egészségturizmus és legújabban a konzumipar sajátította ki magának a wellness szót. Ezzel párhuzamosan egy nehezen behatárolható fogalommá is vált, hiszen mindenki a promóciónak megfelelően értelmezi. 19

20 Röviden a következőképpen határozhatjuk meg: az ember egészére értendő jó közérzet, amely egy egészséges életvitellel párosul. Egy olyan életstílus, amely az Egy egészséges testben, egészséges lélek él alapelv megvalósítására törekszik. A legnagyobb célcsoportot a év közötti hölgyek jelentik akik kb. kétharmadát teszik ki a célcsoportnak, de a férfiak részéről is folyamatosan nő az érdeklődés. Hasonló tendencia tapasztalható, mint a szépségiparban. A férfiak köréből leginkább a stresszes menedzser réteg figyel fel a wellness ajánlatokra. A piackutatók két egyértelmű ismertetőt emelnek ki a wellness célcsoportnál: jól keresők és átlag feletti képzettségűek. Konkrét felmérések Magyarországon az egészségturizmus témakörben még nem folytak, ezért a legnagyobb nemzetközi küldőpiacunk, Németország felmérési erdeményeit közöljük tájékoztatásként. A németek 2000-ben kb. 75 milliárd DM-et költöttek wellness termékekre és szolgáltatásokra 3. Ez az összeg előrejelzések szerint 2003-ra elérheti a 74 milliárd EUR-t (145 milliárd DM), átlagosan 4,4-4,9 % növekedéssel számolva. A wellness szolgáltatásokon belül a következők várhatóan az átlagosnál nagyobb mértékben fognak nőni, mint pl. bioételek (+8 %), natur-kozmetika (+8 %), üdülés (+6 %), masszázs és fizioterápia (+7 %) Trendváltás Az 1990-es évtized nagy trendváltása, hogy a hagyományos, gyógyászati kezelésre épülő gyógy- és termálturizmus mellett, vele versenyre kelve, egyre inkább az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus került előtérbe. Az egészségturizmusnak ez a gyorsan fejlődő területe ma már a legtöbb országban több látogatót vonz, mint a hagyományos gyógyturizmus. Hiányosságaink: A hazai gyógy- és termálvizekre épülő egészségturizmus szűk keresztmetszetei. A hazai egészségturizmus, annak mindenekelőtt gyógy- és termálturisztikai ága ugyanis a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala és a kínálati paletta szűkössége miatt egy nemzetközileg javarészt meghaladott, kifutó modellre alapozódik. Európa-szerte a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az előtérbe. 3 Frankfurti Prognosen Institut Primark 20

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató: Szemes

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA Veszprém, 2007. július Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése. Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁJUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- ÁPRILIS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz hasonlóan

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI IDEGENFORGALOM 2007. SZEPTEMBER VÉGÉN Veszprém, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-147-6

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST ÁPRILIS 23.

TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST ÁPRILIS 23. TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2017. ÉS 2018. ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST 2019. ÁPRILIS 23. Tartalom Összefoglaló... 2 A turizmus, a fürdő- és gyógyszolgáltatás főbb

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről OKTÓBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke

Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében Budapest, 2014. március 20-21. Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Felső-Tiszavidéken Máramarosi medencében Az ukrán-román határ mentén

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- NOVEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1.

Részletesebben