BEVEZETÉS A HTML NYELV HASZNÁLATÁBA
|
|
- Katalin Szőkené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BEVEZETÉS A HTML NYELV HASZNÁLATÁBA TARTALOM Bevezetı... 1 A HTML dokumentumok szerkezete... 1 Kezdjük a címmel... 1 Címsorok és bekezdések használata... 2 Színek és háttér... 2 Szövegrészek formázása... 3 Vízszintes tagolóvonal beillesztése... 3 Hogyan illesszünk be sortöréseket... 3 Elıformázott szöveg... 3 Képek beillesztése... 4 Hiperhivatkozások használata... 5 Horgonyok használata... 5 A listák három fajtája... 6 Táblázatok használata... 6 Bevezetı Ez a jegyzet egy rövid bevezetést kíván adni a webszerkesztés alapját jelentı HTML nyelvbe. (A HTML a Hypertext Markup Language rövidítése.) Sok webszerkesztı még ma is olyan egyszerő eszközökkel készíti weblapját, mint például a Windows jegyzettömbje. Mások különféle látványalapú szerkesztıprogramokat használnak (Pl. Mozilla, NVU, Front Page, Page Mill). Arra azonban az utóbbi tábornak is nagy szüksége van, hogy a szerkesztıprogram kulisszái mögött történı dolgokat megértse és szükség esetén korrigálhassa. A legalapvetıbb igényeken túllépve mindenképpen szükségünk lesz a HTML nyelv alapos ismeretére, fıként a dinamikus webprogramozás izgalmas területén. Ez a bevezetı a HTML nyelv legalapvetıbb elemeivel ismerteti meg az olvasót. További ismeretek találhatók a Ferences Gimnázium honlapján. A weblapok haladó formázásának színes kelléktára a CSS stílusleíró nyelv, errıl is található egy alapszintő bevezetı a honlapon. Kiváló módszer arra, hogy különféle weblapszerkesztési trükköket ellessünk, ha belenézünk mások által szerkesztett oldalak forráskódjába. A legtöbb böngészıprogram erre lehetıséget is ad. (Többnyire a nézet menüben találjuk az "oldal forrása", vagy "forrás" parancsot.) A HTML dokumentumok szerkezete A weboldalak valójában egyszerő szöveges fájlok, amelyekben tárolódik az oldalon található szöveg, a weboldalak közötti hivatkozások és az egész weboldal szerkezete. A dokumentum szerkezetére vonatkozó információ a HTML nyelv szabályai szerint, ún. elemek (TAG-ek) formájában van kódolva. A HTML elemek két szembe fordított relációs jel között szerepelnek. A legtöbb elemnek van egy párja: a lezáró elem. A kezdı és lezáró elem között szerepel az a szövegblokk, amelyre az elem vonatkozik. Maga az egész dokumentum is két TAG között helyezkedik el: <html> és </html>. A HTML elemekhez ún. attribútumok is kapcsolódhatnak, amelyekkel az adott elem bizonyos jellemzıit állíthatjuk be. A HTML oldal alapvetıen két részbıl áll: a fejlécbıl (head) és az oldal "testébıl" (body). A fejlécet a <head> elem vezeti be, és a </head> elem zárja le. A fejlécben az oldal egészére vonatkozó információ van kódolva. (Pl. cím, karakterkészlet, a szerzı neve, stb.) A <body> részben található a weboldal szövege, táblázatai és egyéb objektumai, valamint az oldalon szereplı képekre mutató hivatkozások. A lehetı legegyszerőbb weboldal a következıképp néz ki: <html> <head> <title>ez az én elsı weboldalam címe</title> </head> <body> Helló Világ!!! </body> </html> Ha a fenti szöveget begépeljük egy tetszıleges szövegszerkesztıbe és elmentjük formázatlan szövegfájl formátumban.html vagy.htm kiterjesztéssel, akkor ezzel el is készítettük elsı weblapunkat. Kezdjük a címmel Minden HTML dokumentumnak kell legyen egy címe (title). A címet a dokumentum fejlécébe kell írnunk (tehát a <head> és a </head> elemek közé), a következı formában: <title>ez itt a dokumentum címe</title> A cím tartalmazhat ékezetes karaktereket is, és általában a böngészıprogramok a weboldal ablakának címsorában jelenítik meg. 1
2 Címsorok és bekezdések használata Szöveges dokumentumainkat általában címsorokkal (heading) szoktuk tagolni. (Fıcím, alcím, stb.) Aki foglalkozott már szövegszerkesztéssel, annak ismerısek lehetnek a különféle szintő címsorok. A HTML nyelv 6 címsorszintet különböztet meg. A H1 címsorstílus a legfelsıbb szintet jelenti, a H6 pedig a legalsót. A weblapot megjelenítı böngészıprogram a különféle címsorstílusokhoz különféle megjelenést rendel. (Betőtípus, méret, szín, igazítás, stb.) <h1>ez itt egy fıcím</h1> <h2>ez itt egy alcím</h2> A címek igazítását szabályozhatjuk az ALIGN attribútummal, melynek lehetséges értékei: left, center, right. (balra, középre, jobbra.) <H1 ALIGN="left">Legfelsı szintő címsor balra igazítva</h1> Habár a dokumentum szövegét írhatjuk "ömlesztve" is, mégis célszerő azt bekezdésekre (paragraph) tagolni. A böngészıprogramok a bekezdések elıtt és után némi térközt szoktak hagyni. A bekezdéseket nyitó és záró elempár a <p> és a </p>. <p>ez az elsı bekezdés.</p> <p>ez a következı bekezdés.</p> A bekezdések igazítását is szabályozhatjuk az ALIGN attribútummal. Az igazítás lehetséges módjai: left, center, right, justify. (balra, középre, jobbra, sorkizárt.) <P ALIGN="right">Ez egy jobbra igazított bekezdés.</p> Színek és háttér A weblap egészére vonatkozó színbeállításokat a body elem különféle attribútumaival végezhetjük: <BODY BACKGROUND="fájlnév.kit" BGCOLOR="színkód" TEXT="színkód" LINK="színkód" VLINK="színkód"> A BACKGROUND attribútummal a dokumentum hátteréül szolgáló képfájlt jelölhetjük ki. (Mintás háttér esetén.) Háttérszínt a BGCOLOR attribútummal definiálhatjuk. (Amennyiben háttérmintául szolgáló fájlt is megadunk, akkor a háttérszín csak nagyon ritkán fog elıtőnni a dokumentumban, pl. a keretek szegélyében.) A dokumentumban a szöveg színét a TEXT attribútummal jelölhetjük ki. A LINK attribútum a hiperhivatkozások megjelenési színét határozza meg. A VLINK pedig, a már bejárt hivatkozásokat jelölı színt határozza meg. Ezeket a színeket azonban nem célszerő átállítani, mert az emberek hozzá vannak szokva a hivatkozások színeihez és a megszokottól eltérı színek sokakat megzavarhatnak! A HTML nyelvben minden színt három színkomponenssel kell megadni (piros, zöld, kék; RGB) éspedig hexadecimális formában. (16-os számrendszerben.) A tiszta piros szín kódja #FF0000, a zöldé #00FF00, a kéké #0000FF, a fehéré #FFFFFF és a feketéé # Bizonyos színeket az angol nevükkel is megadhatunk. Ezeket a színeket az alábbi táblázat tartalmazza: Black = "#000000" (fekete) Silver = "#C0C0C0" (ezüst) Gray = "#808080" (szürke) White = "#FFFFFF" (fehér) Maroon = "#800000" (gesztenyebarna) Red = "#FF0000" (piros) Purple = "#800080" (sötétlila) Fuchsia = "#FF00FF" (világoslila) Green = "#008000" (sötétzöld) Lime = "#00FF00" (világoszöld) Olive = "#808000" (olajzöld) Yellow = "#FFFF00" (sárga) Navy = "#000080" (sötétkék) Blue = "#0000FF" (középkék) Teal = "#008080" ( Windows kék) Aqua = "#00FFFF" (zöldeskék) 2
3 Szövegrészek formázása Papíralapú dokumentumainkban általában félkövér, vagy dılt betőkkel, aláhúzással, színezéssel, vagy méretezéssel szoktunk hangsúlyossá tenni egy-egy szövegrészt. A weblapszerkesztésben inkább használjuk az <em> elemet, és bízzuk a böngészıprogramra, hogy milyen eszközt használ a hangsúlyozásra! (A hangsúly angolul emphasis.) Ez itt kérem egy <em>valóban fontos</em> dolog! A <strong> elem erısebb hangsúlyt ad a szövegrésznek: Ez itt egy <strong>rendkívül fontos</strong> dolog! Mindazonáltal használhatjuk a szövegszerkesztıkben megszokott karakterformázási lehetıségeket is: <b>ez a szövegrész félkövér betőkbıl áll</b> <i>ez a szövegrész dılt betőkbıl áll</i> <u>ez a szövegrész aláhúzott betőkbıl áll</u> <s>ez a szövegrész áthúzott betőkbıl áll</s> <big>ezzel a TAG-gel növelhetjük a betőméretet</big> <small>ezzel a TAG-gel csökkenthetjük a betőméretet</small> Ezekkel a TAG-ekkel írhatunk <sub> alsó </sub> és <sup> felsı </sup> indexeket A <font> elemmel direkt módon elıírhatjuk a megjelenı szöveg betőméretét (size) és színét (color). A méret egy egész szám lehet 1 és 7 között. A színt a HTML nyelvben szokásos módon (hexadecimális RGB kóddal) lehet megadni. <FONT COLOR="#FF0000" SIZE="1">Kicsi piros szöveg</font> A méret megadásánál elıjeles szám is szerepelhet, ami az alap betőmérethez viszonyított méretet jelöl. <FONT SIZE="+1">Az alapméretnél egyel nagyobb betőméret</font> <FONT SIZE="-2">Az alapméretnél kettıvel kisebb betőméret</font> Vízszintes tagolóvonal beillesztése A weblap egyes részeit tagolás vagy esztétikai ok miatt vízszintes vonallal is el lehet választani egymástól. Legegyszerőbb esetben a <hr> elem egy vízszintes elválasztó vonalat helyez el az adott ponton, a rendelkezésre álló szélességben. A vízszintes vonal megjelenését az align, width és size attribútumokkal módosíthatjuk. Az align az igazítás helyét adja meg (left, right, middle). A width a vonalhosszt definiálja, a size pedig a vonal vastagságát. Mindkettıt meg lehet adni képpontban, ill. a hosszt az ablak-szélesség százalékában. <hr align="middle" size="3" width="80%"> Hogyan illesszünk be sortöréseket Némely esetben a szöveg bizonyos pontján mindenképpen sort szeretnénk törni (break). Erre szolgál a <br> elem, amelynek használatát az alábbi postacímmel mutatjuk be: <p>the Willows<br> 21 Runnymede Avenue<br> Morton-in-the-marsh<br> Oxfordshire OX27 3BQ</p> A <br> elemnek soha nincs lezáró párja! (Az ilyen elemeket üres elemnek nevezzük.) Elıformázott szöveg A Web egyik nagy elınye, hogy a böngészıprogram a megjelenítendı szöveget automatikusan sorokra tördeli, a böngészıablak méreteihez igazodva. Néha azonban ez egy nemkívánatos folyamat. A <pre> elem használatával megakadályozhatjuk a sortöréseket, mint például az alábbi programkód esetében: <pre> void Node::Remove() { if (prev) prev->next = next; else if (parent) parent->setcontent(null); if (next) next->prev = prev; 3
4 } </pre> parent = null; Amely a következıképp jelenik meg: void Node::Remove() { if (prev) prev->next = next; else if (parent) parent->setcontent(null); } if (next) next->prev = prev; parent = null; Vegyük észre, hogy minden sortörés és szóköz ugyanúgy jelenik meg, mint ahogyan azt a szerzı begépelte! Így lehetıség nyílik a behúzások szóközökkel való megvalósítására, de ezt csak ilyen, speciális esetekben alkalmazzuk! Az elıformázott (preformatted) szöveget általában fix szélességő karakterkészlettel jelenítik meg a böngészık (olyan karakterkészlettel, amelyben minden karakter ugyanolyan széles). Képek beillesztése Képek nélkül a weblapok igencsak unalmasak lennének. Azon túl, hogy vonzóbbá teszik weboldalainkat, a képek sokat segítenek az információ közlésében. Képeket az <img> elemmel illeszthetünk be a dokumentumba. (A kép angolul image.) Valójában a kép nem kerül bele a weblapot leíró HTML fájlba, csak egy hivatkozás a képre vonatkozólag. Maga a kép egy külön fájlban tárolódik, amely lehet a weblapot tartalmazó mappában, egy másik mappában, vagy akár a Föld másik oldalán egy idegen webszerveren. Ha például egy "peter.jpg" nevő képfájlt szeretnénk beilleszteni a dokumentumba, amely a weblapot tartalmazó mappában van tárolva, akkor ezt a következıképp tehetjük: <img src="peter.jpg"> Elıfordulhat, hogy a képet nem az eredeti méretében szeretnénk megjeleníteni a weblapon, hanem kicsinyítve (vagy nagyítva). Ilyenkor a kép megjelenítési méretét is megadhatjuk: <img src="peter.jpg" width="200" height="150"> Amint az a fenti példából is látható, az <img> elemnek nincs lezáró párja. Az SRC attribútum adja meg a képfájl nevét (és elérési útját, ha kell), a másik két attribútum pedig a kép szélességét és magasságát. A méretadatokkal kapcsolatban fontos megjegyeznünk a következıt: Lehetıség van rá, hogy egy weblapon egy 500x500 pixeles képet 100x100 -as méretben jelenítsünk meg, de ezt nagyon nem érdemes így csinálni! Felesleges ugyanis 25 -ször annyi adat átvitelével terhelni a hálózatot (és ezáltal lassítani weblapunk letöltését), mint amennyi adatra valójában szükség van! Ha az említett képet 100x100 -as méretben kívánjuk felhasználni, akkor csökkentsük le a méretét 100x100 pixelre (egy alkalmas grafikai programmal). Nem minden képformátum alkalmas a weblapokba való beillesztésre. A legtöbb böngészıprogram képes a JPG (JPEG) és GIF formátumú képek megjelenítésére, az újabb böngészık pedig a PNG formátumot is ismerik. Mindhárom tömörített képformátum, így megfelelı képminıség mellett kis fájlméretet eredményeznek. Általában a JPG formátum alkalmasabb a fényképek és egyéb bonyolultan színezett képek tárolására, a GIF pedig a kevesebb, nagyobb mérető színfoltot tartalmazó, vonalas és vektorgrafikákhoz. A GIF formátum alkalmas még az átlátszóságra (átlátszó háttér), valamint animált képek tárolására. A dokumentumba helyezett képek alapesetben a szöveg részeként viselkednek, azaz a kép mellett csak egysornyi szöveg szerepelhet. Azt, hogy ez az egy szövegsor a kép alsó széléhez, felsı széléhez, vagy éppen a közepéhez igazodjon, az <img> elem ALIGN attribútumával állíthatjuk be. (top=tetején, middle=közepén, ha nem adjuk meg, akkor az alján) Lehetıség van azonban arra is, hogy a képet a margóhoz igazítsuk, és a szöveget többsorosan körbefuttassuk a kép körül. Például az alábbi beállítás: <p><img src="nap.jpg" align="left"> Hát ez kérem egy nagyon-nagyon hosszú-hosszú többsoros szöveg, amelyet a bal oldalon látható piciny napfelkeltét ábrázoló kép körül akarunk futtatni.</p> a következı eredményt adja: Hát ez kérem egy nagyon-nagyon hosszúhosszú többsoros szöveg, amelyet a bal oldalon látható piciny napfelkeltét ábrázoló kép körül akarunk futtatni. Az alábbi pedig align="right" <p><img src="nap.jpg" align="right"> Hát ez kérem egy nagyon-nagyon hosszú-hosszú többsoros szöveg, amelyet a jobb oldalon látható piciny napfelkeltét ábrázoló kép körül akarunk futtatni.</p> 4
5 és ezért a jobb margóhoz igazodik: Hát ez kérem egy nagyon-nagyon hosszúhosszú többsoros szöveg, amelyet a jobb oldalon látható piciny napfelkeltét ábrázoló kép körül akarunk futtatni. A hspace attribútummal a kép melletti vízszintes térközt, a vspace attribútummal pedig a függıleges térközt határozhatjuk meg. A border attribútummal akár szegélyt is rajzolhatunk a kép köré: <p><img src="nap.jpg" align="left" hspace="10" vspace="10" border="2">hát ez kérem egy nagyon-nagyon hosszú-hosszú többsoros szöveg, amelyet a bal oldalon látható piciny napfelkeltét ábrázoló kép körül akarunk futtatni.</p> Hát ez kérem egy nagyon-nagyon hosszú-hosszú többsoros szöveg, amelyet a bal oldalon látható piciny napfelkeltét ábrázoló kép körül akarunk futtatni. Hiperhivatkozások használata A Web lényegét az egyes weblapokat összekötı hivatkozások jelentik. A hivatkozásra kattintva, egy másik weblap jelenik meg a böngészıprogram ablakában (vagy akár egy új ablakban). Egyetlen kattintással a Föld másik oldalára kerülhetünk! Hiperhivatkozásokat (linkeket) az <a> elemmel hozhatunk létre: Ez itt egy hivatkozás <a href="peter.html">péter weblapjára.</a>. Az a szöveg, amely az <a> és a </a> között szerepel, hivatkozássá válik. Formátuma megváltozik (a böngészıprogram beállításainak megfelelıen), az egérmutató megváltozik, ha fölé visszük, és ha rákattintunk, akkor a böngészıprogram ablakába az a dokumentum töltıdik, amely a HREF attribútumban van megadva. (Jelen esetben az aktuális weblappal azonos mappában lévı peter.html fájl.) Ha egy másik webszerveren lévı dokumentumra akarunk hivatkozni, akkor a dokumentum teljes URL -jét meg kell adnunk. Például, ha a W3C honlapjára akarunk hivatkozni, akkor az így néz ki: Ez itt egy hivatkozás a <a href=" honlapjára.</a>. Egy képet is hivatkozássá alakíthatunk a következıképp: <a href="peter.html"><img src="peter.jpg"></a> Ha a hivatkozás célpontja ugyanazon a szerveren, de nem ugyanabban a mappában van, mint az aktuális weblap, akkor a fájlnéven kívül meg kell adnunk a hozzá vezetı relatív elérési utat is. Például az aktuális könyvtárban lévı emberek könyvtárban található peter.html fájlnál a következıt írjuk: Ez itt egy hivatkozás <a href="emberek/peter.html">péter weblapjára.</a>. Ha pedig az aktuális könyvtár felett lévı könyvtár egy fájljára akarunk hivatkozni, akkor: Ez itt egy hivatkozás <a href="../peter.html">péter weblapjára.</a>. Hivatkozásaink célpontjai nem csak weboldalak (HTML fájlok) lehetnek, hanem gyakorlatilag bármilyen típusú fájl. (PDF, JPG, DOC, ZIP, EXE, stb.) Az, hogy a böngészıprogram mit csinál ezzel a fájllal, a böngészıre telepített bıvítményektıl függ. Lehet, hogy meg tudja jeleníteni, de lehet, hogy csak a mentésére képes. Mindenesetre így letölthetıvé tehetünk bármilyen típusú fájlt. (Nagyobb fájlokat, vagy egész könyvtárakat célszerő egy tömörített fájlba tenni.) Horgonyok használata Képzeljük el, hogy írunk egy hosszú-hosszú dokumentumot, amelynek elején tartalomjegyzék található. A hagyományos könyvek tartalomjegyzékének használata az oldalak számozásán alapul, de egy weblapnak nincsenek oldalai! Ilyenkor a megoldás: készítsünk hiperhivatkozásokat, amelyek az egyes fejezetek elejére mutatnak. Korábban már megtanultuk, hogy hogyan hivatkozhatunk más weboldalakra. Az ott bemutatott módszert alkalmazva a hivatkozásokra kattintva az új weboldal eleje jelenik meg a böngészıablakban. Lehetıség van azonban arra is, hogy egy weboldal tetszıleges pontjára irányítsuk a hivatkozást. Ehhez a célpontra egy horgonyt (anchor) kell elhelyeznünk. Ha például egy H2 stílusú szöveget akarunk "célba venni", <h2>ez itt egy fejezetcím</h2> akkor erre a címsorra egy horgonyt kell helyeznünk. A horgonyokat ugyanazzal az <a> elemmel hozhatjuk létre, mint a hiperhivatkozásokat, de ez esetben nem a hivatkozás célpontját adjuk meg, hanem a horgony azonosítóját (name): <h2><a name="fejezet3">ez itt a harmadik fejezet címe</a></h2> A name attribútumban megadott azonosítót használjuk fel a hivatkozás létrehozásakor. Tehát a tartalomjegyzék így néz ki:... <a href="#fejezet3">harmadik fejezet</a>... 5
6 A # karakter jelzi, hogy itt horgony azonosító következik. Lehetıség van arra is, hogy egy másik weblapon elhelyezett horgonyra hivatkozzunk. Ilyenkor a href -ben a másik fájl nevét (elérési útját, URL -jét) követıen kell megadni a horgony azonosítóját: <a href=" fejezet</a> Egy újabb lehetıség a horgonyok elhelyezésére az id attribútum használata: <h2 id="fejezet3">ez itt a harmadik fejezet címe</h2> Ez a módszer azonban csak az 5. generációs, vagy újabb böngészıprogramok esetében mőködik. A listák három fajtája A HTML nyelv háromféle listát támogat: a pontozott, számozott és definíciós listát. A pontozott listát, amelyet rendezetlen listának (unordered list) is szokás nevezni, az <ul> és <li> elemekkel lehet létrehozni: <ul> <li>ez az elsı listaelem</li> <li>ez a második listaelem</li> <li>ez pedig a harmadik</li> </ul> A listaelemeket záró </li> elem használata nem kötelezı (lustábbak el is hagyhatják). A második listatípus a számozott lista, amelyet rendezett listának (ordered list) is szoktak nevezni. Létrehozása az <ol> és <li> elemekkel történik: <ol> <li>ez az egyes számú listaelem</li> <li>ez a kettes számú listaelem</li> <li>ez pedig a hármas</li> </ol> Akárcsak a pontozott listák esetében, a </li> záró elem itt is elhagyható. A harmadik listatípus az ún. definíciós lista (definition list) A definíciós lista olyan esetekben használatos, amikor különféle fogalmakat és azok meghatározását (definícióját) akarjuk listaszerően megjeleníteni. (Pl. könyvek végén a kislexikon.) A definíciós lista egy <dl> elemmel kezdıdik. Minden listaelem egy fogalom - definíció párból áll, amelyeket a <dt> és <dd> elemek vezetnek be: <dl> <dt>ez az elsı fogalom</dt> <dd>ez az elsı fogalom meghatározása</dd> <dt>ez a második fogalom </dt> <dd>ez a második fogalom definíciója</dd> <dt>ez a harmadik fogalom</dt> <dd>ez pedig annak definíciója</dd> </dl> A </dt> és </dd> záró elemek itt is elhagyhatók. A különféle típusú listák egymásba is ágyazhatók: <ol> <li>ez az elsı számozott listaelem</li> <li> Ez a második számozott listaelem <ul> <li>ez az elsı beágyazott listaelem</li> <li>ez a második beágyazott listaelem</li> </ul> </li> <li>ez a harmadik számozott listaelem</li> </ol> Hosszabb listaelemek esetén még bekezdéseket és címsorokat is használhatunk a listán belül. Táblázatok használata A táblázatokat (table) különféle adatok rendezett megjelenítésén túl a weboldalon szereplı szöveg és képek elrendezésére is használjuk a HTML nyelvben (például szövegek többhasábos elrendezésére). Íme egy egyszerő táblázat: Amelyet az alábbi HTML kód definiál: 6
7 <table border="1"> <tr><th></th><th></th></tr> <tr><td>2000</td><td>$18m</td></tr> <tr><td>2001</td><td>$25m</td></tr> <tr><td>2002</td><td>$36m</td></tr> A table elem jelzi, hogy táblázat következik. Ennek border attribútuma adja meg, hogy hány pixel széles legyen a táblázat szegélye. A tr elem jelzi a táblázat sorait. A th és td elemek jelzik a fejléc- és adatcellákat. A table elem cellpadding attribútumával beállítható, hogy mennyi "margót" hagyjon a böngészıprogram a szegély, és a cellában lévı adat között. Például, ha 10 pixelnyi cellpadding értéket állítunk be, akkor a következı hatást érjük el: <table border="1" cellpadding="10"> Ezzel szemben a cellspacing attribútummal a cellák közötti térközt állíthatjuk be. Ha a cellspacing -et is 10 pixelesre állítjuk, akkor a táblázat a következıképp jelenik meg: <table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10"> A táblázat szélességét a width attribútummal állíthatjuk be. A szélességet megadhatjuk pixelben, vagy a bal és jobb margó között rendelkezésre álló hely százalékában. (Ha nem adjuk meg a táblázat méretét, akkor a böngészıprogram automatikusan méretezi a cellák tartalmának megfelelıen.) Például, ha 80% -os méretet állítunk be, akkor: <table border="1" cellpadding="10" width="80%"> Alapértelmezésben a böngészıprogramok középre igazítják a fejléc-cellák (th) tartalmát, és balra az adatcellákét (td). Az igazítást az align attribútummal változtathatjuk meg, amelyet egyenként megadhatunk minden cellához, vagy egy egész sorhoz. Az align attribútum értéke "left", "center" vagy "right" lehet. (Bal, közép, jobb.) <table border="1" cellpadding="10" width="80%"> <tr align="center"><th></th><th></th></tr> <tr align="center"><td>2000</td><td>$18m</td></tr> <tr align="center"><td>2001</td><td>$25m</td></tr> 7
8 <tr align="center"><td>2002</td><td>$36m</td></tr> A valign attribútummal hasonlóképpen állíthatjuk be cellák és sorok függıleges igazítását. Ez az attribútum a "top", "middle" vagy "bottom" értékeket kaphatja. (Fent, középen, lent.) Alapértelmezés szerint a fejléc-cellákat (th) középre, az adatcellákat pedig felülre igazítja a böngészıprogram. Cellák egyesítésére is lehetıség van a táblázatokban: North South Total 2000 $10M $8M $18M 2001 $14M $11M $25M A "" cella most két sornyi területet foglal el, míg a "" cella három oszlopnyit. A fenti hatás a rowspan és colspan attribútumok használatával érhetı el: <table border="1" cellpadding="10" width="80%"> <tr align="center"><th rowspan="2"></th><th colspan="3"></th></tr> <tr align="center"><th>north</th><th>south</th><th>total</th></tr> <tr align="center"><td>2000</td><td>$10m</td><td>$8m</td><td>$18m</td></tr> <tr align="center"><td>2001</td><td>$14m</td><td>$11m</td><td>$25m</td></tr> A HTML kód áttekinthetıbbé tehetı annak felhasználásával, hogy a böngészıprogramok nem feltétlenül igénylik a </th>, </td> és </tr> lezáró elemeket: <table border="1" cellpadding="10" width="80%"> <tr align="center"><th rowspan="2"><th colspan="3"> <tr align="center"><th>north<th>south<th>total <tr align="center"><td>2000<td>$10m<td>$8m<td>$18m <tr align="center"><td>2001<td>$14m<td>$11m<td>$25m Amikor a táblázatokat nem adatok rendezett megjelenítésére, hanem a weboldal szövegének és képeinek elrendezésére használjuk, többnyire nincs szükségünk a cellákat elválasztó szegély megjelenítésére. Ilyenkor mindössze a border="0" és esetleg a cellspacing="0" beállításra van szükségünk. (Amennyiben a cellspacing attribútumot nem állítjuk nullára, elıfordulhat, hogy egy kis rés marad az egyes cellák között.) <table border="0" cellspacing="0" cellpadding="10"> <tr><th></th><th></th></tr> <tr><td>2000</td><td>$18m</td></tr> <tr><td>2001</td><td>$25m</td></tr> 8
9 <tr><td>2002</td><td>$36m</td></tr> A táblázatcellák színezését a bgcolor attribútum használatával állíthatjuk be. A színek RGB komponenseit hexadecimális (16-os számrendszerben) formában kell megadnunk: <table border="0" cellspacing="0" cellpadding="10"> <tr> <th bgcolor="#cccc99"></th> <th bgcolor="#cccc99"></th> </tr> <tr> <td bgcolor="#ffff66">2000</td> <td bgcolor="#ffff66">$18m</td> </tr> <tr> <td bgcolor="#ffff66">2001</td> <td bgcolor="#ffff66">$25m</td> </tr> <tr> <td bgcolor="#ffff66">2002</td> <td bgcolor="#ffff66">$36m</td> </tr> 9
HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól
HTML kódolás Web-lap felépítése web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól fejléc kezdő utasítás: a böngészőnek és a kereső robotoknak szóló elemek Fejléc elemek,
RészletesebbenHTML kódok. A www jelentése World Wide Web.
HTML kódok A www jelentése World Wide Web. A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki. A honlap felépítése (csak
RészletesebbenHTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.
A HTML az Internetes oldalak nyelve. HTML alapok Karakteres szövegszerkesztővel (pl. Jegyzettömb) szerkeszthető. FONTOS, hogy az elkészült oldal kiterjesztése ne txt, hanem html legyen! Felépítése: Két
RészletesebbenKépek a HTML oldalon
Képek a HTML oldalon Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:07:28 Háttérkép Ahhoz, hogy az adott oldal háttérképpel rendelkezzen, a részben el kell helyeznünk a background="kep" paramétert, ahol a kép
RészletesebbenÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK
ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK HTML dokumentum = weblap = weboldal = webpage Egy HTML dokumentum kiterjesztései: HTM vagy HTML STÍLUSLAP = Egy vagy több HTML utasítás, értékekkel ellátott paramétereinek
RészletesebbenKövér betűk (bold) 1-es fejléc
A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a utasítással kezdődik és a záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek
RészletesebbenMultimédia 2017/2018 II.
Multimédia 2017/2018 II. 1. gyakorlat HTML5, CSS3 alapok Alapvető HTML5 elemek Egyszerű HTML dokumentum Oldal cime
RészletesebbenInternet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők
Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)
RészletesebbenWebprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás
Webprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás Hivatkozások - linkek Link: más webes tartalomra történő irányítás Hivatkozások - linkek abszolút hivatkozás fizika kar weboldala
RészletesebbenWeblap készítése. Fapados módszer
Weblap készítése Fapados módszer A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt kell tennünk: A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt
RészletesebbenHTML. Dr. Nyéki Lajos 2016
HTML Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML és SGML HTML (Hypertext Markup Language) SGML (Standard Generalized Markup Language) ISO 8879:1986 A HTML nyelven készült dokumentumok kiterjesztése - az Internet szerveren:.html;
RészletesebbenA HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>
1. oldal, összesen: 8 oldal főoldal weboldalkészítés kereső optimalizálás HTML kód meta elemek képek beillesztése frame táblázatok XHTML XML CSS szabvány JavaScript vista tudás vista telepítése ingyen
RészletesebbenTáblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23
Táblázatok Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:07:23 A táblázat megadása a tag használatával lehetséges. A és tageken belül, a elemekkel adhatjuk meg a táblázat sorait. A elemek a sorokon
RészletesebbenHTML alapok. HTML = HyperText Markup Language
HTML = HyperText Markup Language HTML alapok A HTML jelölő nyelv, ami azt jelenti, hogy jelölőelemek (tag-ek) segítségével lehet a tartalom megformázására, elrendezésére vonatkozó utasításokat a böngésző
Részletesebben4. rész. HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk a háttérszínét.
HTML HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA, KÉPEK A WEBLAPON HIPERLINKEK, HIVATKOZÁSOK DOKUMENTUM ADOTT PONTJÁRA VALÓ UGRÁS 4. rész HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk
Részletesebben3. modul - Szövegszerkesztés
3. modul - Szövegszerkesztés - 1-3. modul - Szövegszerkesztés Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ezen a vizsgán
RészletesebbenHTML é s wéblapféjlészté s
HTML é s wéblapféjlészté s 1. Melyik országból ered a hipertext-es felület kialakítása? USA Japán Svájc 2. Webfejlesztéskor ha a site-on belül hivatkozunk egy file-ra, akkor az elérési útnak... relatívnak
RészletesebbenWebkezdő. A modul célja
Webkezdő A modul célja Az ECDL Webkezdő modulvizsga követelménye (Syllabus 1.5), hogy a jelölt tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt létrehozni. A jelöltnek értenie
Részletesebbenw w w. h a n s a g i i s k. h u
Weblapkészítés weblap: hypertext kódolású dokumentumok, melyek szöveget képet linkeket, könyvjelzőket/horgonyokat táblázatokat / szövegdobozokat és más objektumokat tartalmaznak. Kódolásuk HTML (Hypertext
RészletesebbenHTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:
HTML alapok 1 Minimális HTML file: cím ... Formátum parancsok: dőlt szöveg félkövér aláhúzott új sor vízszintes vonal
RészletesebbenHTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV
1 HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV 2012-10-10 CSS kezdőlépések 2 A CSS és a HTML viszonya 2012-10-10 Hol található CSS kód? 3 Közvetlenül a tag-ek style paraméterében: bekezdés Ekkor a
RészletesebbenInformációs technológiák 1. Gy: HTML alapok
Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok 1/53 B ITv: MAN 2017.09.28 Hogyan kezdjünk hozzá? Készítsünk egy mappát, legyen a neve mondjuk: Web Ez lesz a munkakönyvtárunk, ide kerül majd minden létrehozott
RészletesebbenHonlapszerkesztés egyszerően
Honlapszerkesztés egyszerően Cikkünkben a Microsoft Frontpage 2002 és 2003 honlapszerkesztı program legfontosabb funkcióinak leírását közöljük. A Microsoft Frontpage program egy WYSIWYG (What You See Is
RészletesebbenEgyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat.
A feladat megoldásához a Sharepoint Designer 2007 programot használjuk, mely ingyenesen letölthető a Microsoft weboldaláról. Az érettségi aktuális szoftverlistája alapján az Expression Web 2, az Expression
RészletesebbenOktatási segédanyag. Weboldalszerkesztési gyakorlatok
Oktatási segédanyag Weboldalszerkesztési gyakorlatok Bevezetés A korábbi oktatási segédanyagokban megismertük a weboldalszerkesztés gyakorlatát. Ennek a segédanyagnak a célja, hogy gyakorlati példákon
RészletesebbenStíluslapok használata (CSS)
2. Laboratóriumi gyakorlat Stíluslapok használata (CSS) A gyakorlat célja: Bevezetés a CSS stíluslapok használatába. Felkészüléshez szükséges anyagok: 1. A 3-as segédlet (CSS) 2. A bibliográfia HTML illetve
RészletesebbenWEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK
ECDL Webszerkesztés, syllabus 2.0 WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK 1. Mi az FTP? a) Az FTP a multimédiás dokumentumok leíró nyelve. b) Az FTP a weboldalon lévő kattintható elem, amellyel egy másik
RészletesebbenCSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa
CSS3 alapismeretek Bevezetés a CSS-be Mi is az a CSS? A CSS az angol Cascading Style Sheets kifejezés rövidítése, ami magyarul talán egymásba ágyazott stíluslapoknak lehetne fordítani. Hasonlóan a HTML-hez,
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 3. (2013.03.19) Bevezető HTML felelevenítés HTML elemei Tag-ek, például: , , , Tulajdonságok, például: size, bgcolor Értékek, például: 4, black, #FFFFF
RészletesebbenI/1. Pályázati adatlap
I/1. Pályázati adatlap Készítsd el a mintán látható A4-es méretű adatlapot! A következő feladatok ehhez nyújtanak útmutatást. Az adatlap teljes szövegét tartalmazó forrásfájl és a felhasznált kép a mellékelt
RészletesebbenGazdasági informatika
Gazdasági informatika Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet Soós Sándor 2007. november 22-23. Internet - HTML Gazdasági informatika I. Soós Sándor 1 Napjaink
Részletesebben3. modul - Szövegszerkesztés
3. modul - Szövegszerkesztés Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a gyakorlati vizsga alapját képezi. A modul célja Ezen a vizsgán
RészletesebbenLássuk, mik azok a szempontok, amelyeket be kell tartanunk egy HTML kód írásánál:
HTML 5 alapismeretek Bevezetés a HTML 5-be Mi is az a HTML? A HTML (HyperText Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, amelyet direkt a weblapok létrehozására fejlesztettek ki, valamint
RészletesebbenTáblázatkezelés 2. - Adatbevitel, szerkesztés, formázás ADATBEVITEL. a., Begépelés
Táblázatkezelés 2. - Adatbevitel, szerkesztés, formázás ADATBEVITEL a., Begépelés Az adatok bevitelének legegyszerűbb módja, ha a táblázat kijelölt cellájába beírjuk őket. - számok (numerikus adatok) -
RészletesebbenWAP. A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa.
WAP A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa. A WAP lehetővé tette, hogy a mobiltelefon tulajdonosok
Részletesebben6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p
6. Alkalom Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél K é p Képet már létezı képállományból vagy a Word beépített CLIPART képtárgyőjteményébıl illeszthetünk be. Képállományból kép beillesztése A szövegkurzort
Részletesebben2. ALKALOM. Bekezdés Elválasztás Tabulátor Vezérlıkarakterek Beállítás Oldalbeállítás BEKEZDÉS
2. ALKALOM Bekezdés Elválasztás Tabulátor Vezérlıkarakterek Beállítás Oldalbeállítás BEKEZDÉS Két ENTER közé esı szövegrészt kezel egy bekezdésként a szövegszerkesztı program. Bekezdés (alinea) tulajdonságok:
RészletesebbenÖsszetett feladatok. Föld és a Hold
1. feladat Összetett feladatok Föld és a Hold Készíts weblapot, ahol a Földet és a Holdat mutatod be! A weblaphoz tartozó nyers szöveg a fold.txt és a hold.txt tartalmazza. A forrásban megtalálod a fold.jpg
RészletesebbenInformatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.
Informatika 1 9. el adás Kovács Kristóf, Pálovics Róbert Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 13. CSS HTML formázasára, elhelyezésére szolgál Cél az újrafelhasználhatóság és könny módosítás CSS kód
RészletesebbenHonlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik
Honlapkészítés 1. Előadás Bevezető, HTML Paksy Patrik Miből áll össze egy honlap? Oldal szerkezete Grafika Tartalom Tervezzünk 800*600-as / 1024*768-as képfelbontásra! Ezek a ma használt legkisebb méretek!
RészletesebbenA HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI. 50 feladat. a Debreceni Egyetem Informatikai Karának. Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára
A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI 50 feladat a Debreceni Egyetem Informatikai Karának Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára Készítette: Jávorszky Ferenc Debrecen 2010. 1 1. Készítsen honlapot, amelynek
RészletesebbenSZABÁLYZATOK FORMÁTUMLEÍRÁSA
TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZATOK FORMÁTUMLEÍRÁSA Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2007. január 3. Határozat száma: 2007/1/6. Hatályos: 2007. január 3. Felelıs személy: Tóth Péter, fıtitkár oldalszám:
RészletesebbenA webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter
1 A webprogramozás alapjai Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter IV. előadás Nyelv típusok HTML nyelv fontosabb elemei I. Mappaszerkezet és file struktúra Szerkesztők bemutatása,
RészletesebbenTamás Ferenc: CSS táblázatok 2.
Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2. Ez az írás azoknak készült, akik már értik a HTML és a CSS nyelveket, csak használat közben kellene egy adott tulajdonság vagy érték. Kérem, hogy senki se ezzel kezdje a
RészletesebbenInformatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem
Informatika 1 CSS Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc Budapesti M szaki Egyetem 2014. november 4. CSS CSS: Cascading Style Sheets CSS CSS: Cascading Style Sheets Cél: a tartalom és a megjelenítés
RészletesebbenHTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár
Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. május 6. Vázlat 1 2 A világháló Története statikus és dinamikus oldal URL DNS-feloldás IP-cím ügyfél (kliens, böngész ) és szerver (kiszolgáló)
RészletesebbenA Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok
1. feladat A Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok A weblapok híres magyar tudósok fényképeit és rövid életrajzukat kell, hogy tartalmazzák. A tudosok könyvtárban találod a meg a képeket
RészletesebbenTáblázatok. Táblázatok beszúrása. Cellák kijelölése
Táblázatok Táblázatok beszúrása A táblázatok sorokba és oszlopokba rendezett téglalap alakú cellákból épülnek fel. A cellák tartalmazhatnak képet vagy szöveget. A táblázatok használhatók adatok megjelenítésére,
Részletesebben18. Szövegszerkesztők
18. Szövegszerkesztők A szövegszerkesztés olyan számítógépes művelet, amelynek során később nyomtatásban megjelenő szövegegységeket, dokumentumokat hozunk létre, majd azokat papírra kinyomtatjuk. A különböző
RészletesebbenHTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól
HTML Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól HTML A www jelentése World Wide Web. A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek
RészletesebbenHTML szerkesztés. HTML bevezetés
HTML szerkesztés HTML bevezetés Az internet fogalma: egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok összekapcsolódásából áll össze, a hálózatok hálózata, mely adatok továbbítását teszi lehetővé
RészletesebbenWCSS (Wap CSS), Wireless CSS
WCSS (Wap CSS), Wireless CSS A WCSS (WAP Cascading Style Sheet vagy WAP CSS) mobil változata a CSS-nek. WAP speciális kiterjesztéseket tartalmaz. Azok a CSS2 jellemzők és tulajdonságok, amelyek nem hasznosak
RészletesebbenSzámológép. Bármilyen számítógépen működik, amin található böngésző és Java alkalmazás. Indító képernyő
Felhasználói dokumentáció Számológép Feladat: JavaScript és CSS segítségével számológép készítése. Futtatási környezet: A http://10.0.0.101/~szabby/szgep.html linkre kattintva megjelenik az oldal. Az oldal
Részletesebbenqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
q HTML szerkesztés gyakorlat jegyzet 2010. április 4. Sallai András 2010 Készült az Oktatásért Közalapítvány támogatásával. Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Tartalom 1. Alap címkék...
RészletesebbenAz Kompozer, illetve az NVU honlapszerkesztő program
Az Kompozer, illetve az NVU honlapszerkesztő program A programról A program felülete A program indítása után a következő felület jelenik meg: A fenti képen bemutatott eszköztárakat a Nézet / Megjelenítés/Elrejtés
RészletesebbenTABULÁTOROK TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE. A táblázatok készítésének lehetőségei:
TABULÁTOROK A tabulátorokat a szavak soron belüli pontos pozicionálására használjuk. A tabulátorokat valamilyen pozícióhoz kötjük. A pozíciók beállíthatók vonalzón vagy a Formátum menü Tabulátorok menüpontjának
RészletesebbenMegoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>
Búbos banka 20 pont A következő feladatban egy weboldalt kell készítenie a búbos banka rövid bemutatására a feladatleírás és a minta szerint. A feladat megoldása során a következő állományokat kell felhasználnia:
RészletesebbenAz MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája
Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája A szövegszerkesztés alapjai Karakter- és bekezdésformázás Az oldalbeállítás és a nyomtatás Tabulátorok és hasábok A felsorolás és a sorszámozás
RészletesebbenDokumentáció. IT Worx. Web eszközök Hír box. 1. Első lépések
Dokumentáció IT Worx Web eszközök Hír box 1. Első lépések A szöveg melletti háromszögre kattintva rendezhetjük a hír boxokat abc szerinti növekvő vagy csökkenő sorrendbe: Ha rákattintunk az egyik hír box
RészletesebbenAz eszközpaletta. Felsı sor balról jobbra. Második sor balról jobbra 1/7
Az eszközpaletta Látható, hogy a Delphi 7.0 ablakai a Windows operációsrendszernél megszokott jellemzıkkel bírnak: címsor, ablakkezelı gombok, vezérlımenü stb. A Delphi címsora a Delphi 7 - Project1 feliratot
RészletesebbenAz image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése
Az image objektum Multimédiás alkalmazások készítése JavaScript segítségével webprogramozó a document leszármazottja az images tömbön keresztül érhet el complete : teljesen letölt dött-e? height, width
Részletesebben4. modul HTML ÉS TARTALOMFELTÖLTÉS 2009.
I N F O R M A T I K A ALAP 4. modul HTML ÉS TARTALOMFELTÖLTÉS 2009. Copyright MaggaM Kft. 2009 Minden jog fenntartva Tartalomjegyzék: HTML alapok... 4 A HTML nyelv története... 5 A HTML nyelv szerkezete...
RészletesebbenWeblapok az érettségin. 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont
Weblapszerkesztés Weblapok az érettségin 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont Weblapszerkesztők MS Front Page MS Share Point Designer Macromedia Dreamwaver Mozilla Composer / NVU / Kompozer
RészletesebbenInformációs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok 1/69 B ITv: MAN 2017.10.01 Ismétlés Van egy Web nevű mappánk, ebben vannak az eddig elkészített weboldalak (htm, html) képek (jpg, png). Logikai felépítés
RészletesebbenHTML sablon tervezése
3. Laboratóriumi gyakorlat HTML sablon tervezése A gyakorlat célja: Egy összefüggő HTML illetve CSS nyelvet használó oldal tervezése, amely később sablonként is használható. Felkészüléshez szükséges anyagok:
RészletesebbenA CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata:
A CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata: CMS tartalom szerkesztő használata A CMS szerkesztő felületet alapvetően két nézetben tudjuk használni. Az alapbeállítás a vizuális
RészletesebbenKészítette: Gál Tamás. A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés
HLTML 5 alapok gyorstalpaló Készítette: Gál Tamás A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés (http://webfejlesztes.gtportal.eu/) Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább!
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák. 3. Gyakorlat (shell és HTML alapok)
Számítógép Architektúrák 3. Gyakorlat (shell és HTML alapok) Gyakorlati feladatok 1 3. gyakorlat feladatai: 1. és 2. bekezdés Eredeti: Google: Linux:Könyvtár és fájlkezelés http://wiki.koczka.hu/index.php/linux:k%c3%
RészletesebbenWebszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján
Webszerkesztés stílusosan Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján Tartalom HTML és CSS HTML vs. XHTML, CSS mi micsoda? XHTML nyelvtan: címkék, egyéb követelmények CSS nyelvtan:
RészletesebbenSharePoint Designer 2007
SharePoint Designer 2007 Az elsı lépés, Programok/Microsoft Office/SharePoint Designer 2007 Az üres lapot rögtön el kell menteni, értelemszerően a feladat által megadott néven és helyre. A kiterjesztése
RészletesebbenSZE INFORMATIKAI KÉZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉZÉS 1 A feladat megoldása során a Word 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: A papírméret és a margók beállítása. Stílusok létrehozása, módosítása
RészletesebbenVillamosmérnöki szak Alkalmazott informatika mellék szakirány Laboratórium II. (VIAU5102) World Wide Web lapok készítése (Silabusz)
Villamosmérnöki szak Alkalmazott informatika mellék szakirány Laboratórium II. (VIAU5102) World Wide Web lapok készítése (Silabusz) HTML (Hyper Text Markup Language)...2 A HTML dokumentumokról...2 Néhány
RészletesebbenInformatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.
8. el adás Kovács Kristóf, Pálovics Róbert Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 5. Amit megtanulunk HTML alapok CSS alapok Amit megtanulunk HTML alapok CSS alapok A tanítottak alapján a saját honlapotokat
RészletesebbenÉRETTSÉGI MÁSODIK GYAKORLAT ELINDULÁS A PAPÍRMÉRET ÉS A MARGÓK BEÁLLÍTÁSA. ÜZLETI INFORMATIKAI ESZKÖZÖK Kiadványszerkesztés
1 MÁSODIK GYAKORLAT ÉRETTSÉGI A feladat megoldása során a Word 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: A papírméret és a margók beállítása. Stílusok létrehozása,
RészletesebbenMunka a fájlokkal. Az általánosan használt fájltípusok. Programfájlok. Adatfájlok
Az általánosan használt fájltípusok A háttértárakon tárolt adathalmazokat fájloknak (állományoknak) nevezzük. A fájlokat két csoportba soroljuk. Az indítható, futtatható programokat tartalmazó fájlokat
RészletesebbenSzövegszerkesztés. Microsoft Office Word 2010
Szövegszerkesztés Microsoft Office Word 2010 Szövegformázás A dokumentumszöveg formátumát meghatározó felépítés formázott - szöveg, - táblázat, - kép + stílusok + eszköztár beállítások Karakterek Bekezdések...
RészletesebbenHTML parancsok (html tanfolyam témakörei)
HTML parancsok (html tanfolyam témakörei) 1. Bevezető HTML, HEAD, TITLE parancs 2. Karakter formázás: félkövér, dölt, aláhúzott, fejléc: H1, H2, h6 csökkenő betűméret új bekezdés, új
RészletesebbenAz Educatio weboldalain elhelyezhető hirdetések technikai paraméterei
Az Educatio weboldalain elhelyezhető hirdetések technikai paraméterei Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a következő feltételek szerint készült bannerek elhelyezését vállalja weboldalain:
RészletesebbenTartalomjegyzék BEVEZETÉS... IX WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1. II. Háttér beállítása I. Elsõ weblapunk III. Karakterformázás...
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS.............. IX Kedves Olvasó.................... ix Kedves érettségizõ!................. x A mintafeladatok használata......... x WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1 I. Elsõ
RészletesebbenTáblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből
Táblázat beszúrása, létrehozása A táblázatok készítésének igénye már a korai szövegszerkesztőkben felmerült, de ezekben nem sok lehetőség állt rendelkezésre. A mai szövegszerkesztőket már kiegészítették
RészletesebbenEndrıdi Tamás: Internet alapú alkalmazásfejlesztés c.
Részletek Endrıdi Tamás: Internet alapú alkalmazásfejlesztés c. jegyzetébıl A jegyzet 1. fejezete a HTML nyelvet mutatja be az alap HTML tagoktól kezdve az összetettebb táblák és keretek megvalósításáig.
RészletesebbenACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS A kézirat elkészítésére vonatkozó elıírások
ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS A kézirat elkészítésére vonatkozó elıírások ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS Manuscript Editing Instructions (short version, see also the examples given in the full Hungarian version)
RészletesebbenA Microsoft OFFICE. EXCEL táblázatkezelő. program alapjai. 2013-as verzió használatával
A Microsoft OFFICE EXCEL táblázatkezelő program alapjai 2013-as verzió használatával A Microsoft Office programcsomag táblázatkezelő alkalmazása az EXCEL! Aktív táblázatok készítésére használjuk! Képletekkel,
RészletesebbenAbsztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára
Absztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára 1. regisztráció A rendszer használatához elıször is regisztrációra van szükség. Ezt a felhasználó a kezdıképernyı jobb felsı sarkában lévı Bejelentkezés
RészletesebbenSzövegszerkesztés alapok WORD Formázások
Szövegszerkesztés alapok WORD Formázások A formázás sorrendje 1. Begépelem a szöveget folyamatosan 2. Helyesírást ellenőrzök 3. Entert (bekezdés) vagy Shift + Entert ütök 4. Formázok KIJELÖLÖM A FORMÁZANDÓ
RészletesebbenWord IV. Élőfej és élőláb
Word IV. Élőfej és élőláb A menüpont a Nézet legördülő menü Élőfej és élőláb parancsával érhető el. Ezután a megjelenő szaggatott részbe írhatjuk be a kíván szöveget. OLDALSZÁMFORMÁZÁS DÁTUMBESZÚRÁS VÁLTÁS
RészletesebbenEgyszerő vízszintes navigáció készítése CSS segítségével. Ebben a cikkben egy egyszerő módszert fogunk bemutatni, vízszintes menü készítésére.
Egyszerő vízszintes navigáció készítése CSS segítségével Ebben a cikkben egy egyszerő módszert fogunk bemutatni, vízszintes menü készítésére. A menüt lista elembıl fogjuk elkészíteni. Fogadja szeretettel
RészletesebbenAz intézeti kérdıív kezelı rendszer dokumentációja
DE Pszichológiai Intézet Az intézeti kérdıív kezelı rendszer dokumentációja v1.0.2 Készítette: Szász Béla Sándor 2009. január Tartalom MI AZ XML? 2 XML SZINTAXIS SZABÁLYAI 3 A KÉRDİÍVET LEÍRÓ XML ÁLLOMÁNY
RészletesebbenÚtmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez
Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez A MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetı adatbázisa a következı címrıl érhetı el: http://www.matarka.hu/ A publikációs lista kinyerése
RészletesebbenSzövegszerkesztés alapok
Szövegszerkesztés alapok Libre Office Writer http://szabadut.fsf.hu/ Szöveg szerkesztő programok Editorok Szövegszerkesztők (Word processor) Kiadványszerkesztők (DTP) Fájlformátumok TXT fájlok editorok
RészletesebbenFeladatok megoldásai
1. Az oszlopszélességet az oszlopszegélyre való dupla kattintással állítsuk be! Mit tapasztalunk? Az oszlopszegélyre való dupla kattintáskor az Excel az oszlopban található leghosszabb bejegyzés hosszúsága
RészletesebbenINFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS
INFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc 2016-10-04 Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl FerencINFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS 2016-10-04 1 /
RészletesebbenA SZAKDOLGOZAT / DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI
A SZAKDOLGOZAT / DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI A formai és tartalmi követelmények nagyrészt megegyeznek a szakdolgozat és a diplomamunka esetén. Az eltéréseket piros szöveggel jelezzük. A beadandó
Részletesebben(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok
(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok
RészletesebbenWeblapszerkesztési alapok
Weblapszerkesztési alapok Az internet fogalma INTER NET: International Network = Nemzetközi számítógépes hálózat. A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába
RészletesebbenA 2018/2019 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória
Oktatási Hivatal A 2018/2019 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória Nem minden részfeladatot írunk le a feladatszövegben, többet
RészletesebbenNeoCMS tartalommenedzselő szoftver leírása
NeoCMS tartalommenedzselő szoftver leírása A NeoSoft Informatika NeoCMS márkanévvel ellátott rendszere könnyen, gyorsan testre szabható tartalommenedzselő rendszer, mely egyedileg átalakítható, és így
RészletesebbenKészítsünk weblapot könnyedén! A Google Sites használata. Weboldal készítés Google Sites szolgáltatás segítségével, web-fejlesztési ismeretek nélkül!
Készítsünk weblapot könnyedén! A Google Sites használata Weboldal készítés Google Sites szolgáltatás segítségével, web-fejlesztési ismeretek nélkül! Készítette: Tratnyek Csilla 2010.03.01. Készítsünk weblapot
RészletesebbenEgzinet Partner Portál
Egzinet Partner Portál Adminisztrációs felület Oktatási segédanyag 1 Készítsd el saját weboldalad! I. Bejelentkezés Minden Egzinet Partner Portál a http://admin.egzinet.hu adminisztrációs felületen keresztül
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) 2016 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Nézetek kezelése Sok esetben
Részletesebben