Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján"

Átírás

1 Webszerkesztés stílusosan Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

2 Tartalom HTML és CSS HTML vs. XHTML, CSS mi micsoda? XHTML nyelvtan: címkék, egyéb követelmények CSS nyelvtan: kijelölők, idézőjelek Hol a helye? Rangsor Öröklés, Alapok DOCTYPE: a kiindulás CSS: stíluslap, háttér, színek, kapcsolódás

3 HTML és CSS HTML vs. XHTML Melyik micsoda, mi a különbség? Mi a CSS? XHTML nyelvtan Kezdő- és zárócímkék Üres elemek Különleges követelmények CSS nyelvtan Kijelölők és meghatározások Pontos kijelölők Idézőjelek

4 Mi az a HTML? HTML: HyperText Markup Language szabványos módszer szöveges információk tárolására és megjelenítésére olyan jel- és kódkészlet, melyet minden böngészőnek értelmeznie kell (kéne) meghatározza egyrészt a szerkezeti felépítést, másrészt a megjelenítési módot szerkezeti felépítés: címsorok, hivatkozások, listák, bekezdések, stb. megjelenítési mód: betűtípus, szín, animáció eredetileg csak szöveg, később kiegészítették képi és egyéb információ átvitelével is

5 Mi az az XHTML? XHTML: extensible HTML néhány év után az egyéni elemek kódolására a HTML kezdett túlméretezetté válni tanulás, felhasználás kézi eszközök (mobiltelefonok, PDA-k, stb.) pusztán a leírókódot használni a megjelenítés szabályozására nem elég hatékony a megoldás egyrészről az XHTML, másrészről a CSS

6 HTML és XHTML mi a különbség? XHTML == újabb generációs HTML szabvány gyakorlatilag a HTML újraírása XML alapokon bővíthető HTML: matematikai számítások elvégzése képek megjelenítése akár saját objektumtípusok kezelése bővebben nemsokára, a nyelvtanát tárgyaló részben

7 Mi a CSS? Cascading Style Sheets: rangsorolt stíluslapok az egyes stílusok határozzák meg a megjelenítést (nem csak vizuálisan, hanem akár auditíven is) lehet csatolni, beágyazni a(z X)HTML dokumentumba minden böngészőben van alapértelmezett stíluslap, valamint lehet felhasználói stíluslap ezek mind együtt határozzák meg a megjelenítést

8 XHTML nyelvtan: kezdő és zárócímkék alapelemei a címkék (tags) minden címkét kötelezően le kell zárni (ellentétben a HTML-lel) legtöbbször van egy címkének kezdő- és záró változata (pl. <p>bekezdésszöveg</p>) lásd később: üres címkék bizonyos címkékhez jellemző (attribute) rendelhető (pl. <td align= center >középre igazított cella</td>)

9 XHTML nyelvtan: üres elemek üres elem: ami nem tartalmaz szöveget (vagy más elemet) ezek általában nem igényelnek zárócímkét példa: sortörés HTML: <p>első sor<br>második sor XHTML: <p>első sor<br />második sor</p> példa: kép beszúrás HTML: <img src= foo.jpg > XHTML: <img src= foo.jpg alt= bar />

10 XHTML nyelvtan: különleges követelmények az elemek nem fűzhetőek egymásba: helyes: <p><i>dőlt</i> szöveg</p> hibás: <b><p>vastag</b> szöveg</p> az elemeket kötelező lezárni kötelező megadni a dokumentumtípust (DOCTYPE sor) minden elemet, jellemzőt és értéket kisbetűvel kell írni minden értéket idézőjelben kell megadni minden jellemzőnek egyértelműen meg kell adni az értékét

11 CSS nyelvtan: bevezetés megjelenítési tulajdonságokkal látja el a leírókódon belüli elemeket szín betűtípus háttér szegély, margó elemek helye lehet beágyazva az XHTML dokumentumban mégis gyakoribb, hogy csatolják hozzá elkülönül a tartalom a megjelenítéstől gyorsul a fejlesztés gyorsul a letöltés

12 CSS nyelvtan: kijelölők és meghatározások kijelölő (selector) mondja meg, hogy a stílus az XHTML lap mely elemeire vonatkozik minden kijelölőhöz tartozik meghatározás (declaration), ami a megjelenítés módját mondja meg példa: p { font-family: Arial, sans-serif; font-size: small; color: blue; } tulajdonság (property): érték (value)

13 CSS nyelvtan: pontos kijelölők néha szükség van kevésbé általános, azaz pontos (specific) kijelölésre azonosítókijelölők (id selectors) egy azonosítót egy XHTML lapon belül csak egyszer lehet használni, tehát a létező legpontosabb módszer #lablec p { font-size: x-small; } osztálykijelölők (class selectors) érdemes a funkció, nem pedig a hatás alapján elnevezni az osztályokat.kiemeles { background-color: silver; } összetett kijelölők #lablec p.kifejezes { background-color: gray; }

14 CSS nyelvtan: kijelölők csoportosítása néha szükség lehet ugyanazon formázás többféle elemre való alkalmazására a vessző állítja be a stílust a lista minden elemére p, li, blockquote { font-size: medium; } vessző nélkül is használható p blockquote { font-size: medium; } csak a bekezdésben szereplő idézetekre hat

15 CSS nyelvtan: idézőjelek XHTML-ben a címkék összes jellemzőjének értékét idézőjelbe kell tenni <option selected= selected >első, kijelölt lehetőség</option> CSS-ben csak akkor szabad idézőjeleket használni, ha a betűtípus neve több szóból áll és szóközt is tartalmaz: p { font-family: Times New Roman, Times, serif; } a konkrét családnevek nagybetűsek, az általánosak kisbetűsek

16 Hol a helye? Rangsor Böngésző Felhasználói stílusok Külső stílusok Beágyazott stílusok Szövegközi stílusok Öröklés Szűkítés használata

17 Rangsor böngésző minden böngészőnek megvan a maga alapértelmezett megjelenítési módja ezek a legtöbbször megegyeznek: fehér háttér, kék, aláhúzott linkek, stb. felhasználói stílusok a böngésző alapbeállításainak megváltoztatásával jönnek létre néhány alap dolgot (pl. betűtípus, színek) a böngészőben is át lehet állítani másokat csak kézi szerkesztéssel

18 Rangsor: külső stílusok ideális, ha ugyanazon stíluslapot egyszerre sok XHTML oldalon szeretnénk alkalmazni egy fájl szerkesztésével az egész honlap kinézetét megváltoztathatjuk az XHTML fejlécbe kell elhelyezni a stíluslapra mutató hivatkozást: <link rel= stylesheet type= text/css href= /> célszerű css kiterjesztést adni neki

19 Rangsor: beágyazott stílusok az XHTML dokumentum fejlécében találhatók <style type="text/css"> <![CDATA[ hr {color: blue } p { margin-left: 20px } body { background-image: url("background.jpg") } ]]> </style> érdemes a tartalmat megjegyzésbe tenni, hogy a style elemet értelmezni képtelen böngészők se jelenítsék meg

20 Rangsor: szövegközi stílusok néhány XHTML címkének lehet style jellemzője, amiben csak rá vonatkozó stílust adhatunk meg <p style="color: blue; margin-left: 20px"> Ez egy bekezdés </p>

21 Öröklés a beágyazott elemek öröklik a szülő tulajdonságait: <h1>a címsor <em>igen</em> fontos!</h1> h1 { text-color: blue } em { text-style: italic } a százalékban megadott értékek a korábbi beállításon alapulnak p { font-size: 10pt } p { line-height: 120% } /* relatív a 'font-size' tulajdonsághoz, tehát 12pt */

22 használata lehetőség van más CSS stíluslapok importálására, például egyszerűsítés vagy éppen gyorsabb letöltés miatt célszerű a stíluslap elején url(http://www.style.org/marine); h1 { color: red } /* az importált h1 felülírása */ a CSS1 a saját deklarációk parancsokat figyelmen kívül hagyni rendeli

23 Alapok Az XHTML lap DOCTYPE meghatározás XML meghatározás Fejléc Törzs A CSS stíluslap Háttér Színek Margók Hozzákapcsolás az XHTML laphoz

24 Egy minimális XHTML lap <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" "http://www.w3.org/tr/xhtml1/dtd/xhtml1-strict.dtd"> <html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"> <head> <title>cím</title> </head> <body> Tartalom </body> </html>

25 DOCTYPE meghatározás nem az XHTML dokumentum része, tehát nem kell lezárni sem STRICT <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" "http://www.w3.org/tr/xhtml1/dtd/xhtml1-strict.dtd"> TRANSITIONAL <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/tr/xhtml1/dtd/xhtml1-transitional.dtd"> FRAMESET <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Frameset//EN" "http://www.w3.org/tr/xhtml1/dtd/xhtml1-frameset.dtd">

26 XML meghatározás a html címke xmlns jellemzőjével adhatjuk meg a használni kívánt XML névteret <html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"> ha kimarad, az ellenőrzők nem fognak panaszkodni, lévén ez egy fix érték, ami akkor is alkalmazandó, ha nem adjuk meg

27 XHTML fejléc kötelező része az XHTML dokumentumnak kötelező eleme a title címke, mely az oldal címét adja meg (a böngészőablak címsorában jelenik meg) opcionális eleme pl. a meta címke, mellyel pl. karakterkészletet adhatunk meg: <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso " />

28 XHTML törzs kötelező része az XHTML dokumentumnak szigorú fastruktúrában kell megadni az elemeket nem lehet egymásba fűzni őket pontosan kell formázni (erről szól az egész előadás) minden címke kisbetűs minden címkét le kell zárni még az üres címkéket is

29 CSS stíluslap: háttér az XHTML dokumentum hátterét a body címke stílusaként állíthatjuk be body { background-color: yellow } body { background-image: url('bgimg.jpg') } body { background-image: url('bgimg.jpg'); background-repeat: repeat-y; } body { background-image: url('bgimg.jpg'); background-repeat: no-repeat; background-position: center; } body { background-image: url('bgimg.jpg'); background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed; }

30 CSS stíluslap: színek a színeket megadhatjuk (angol) nevükkel h1 {color: red } hexadecimális hexletekkel (vörös, zöld, kék komponens) h2 {color: #00ff00 } decimális alakban h4 {color: rgb(0,0,255)} háttérszínt a background-color tulajdonsággal állíthatunk

31 CSS stíluslap: margók megkülönböztetünk kereteket (border), margókat (margin) és kitöltést (padding) mindegyiknek állítható a vastagsága a keretnek a színe és stílusa is példák: h1 { border: medium double rgb(250,0,255) } p { margin: 2cm 4cm 3cm 4cm /* felső, jobb, alsó, bal */ } td { padding: 0.5cm 2.5cm /* alsó-felső, jobb-bal */ }

32 XHTML és CSS linkek

Web programozás. 3. előadás

Web programozás. 3. előadás Web programozás 3. előadás Űrlapok form label for input type select, option value szöveges mező: text textarea jelszó: password rádiógomb: radio jelölőnégyzet: checkbox küldés gomb: submit Web programozás

Részletesebben

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok (statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok

Részletesebben

XHTML és CSS Holló Csaba 11. A HTML dokumentum

XHTML és CSS Holló Csaba 11. A HTML dokumentum XHTML és CSS Holló Csaba 2 A. Alapfogalmak B. Szövegek C. Hivatkozások D. Képek és multimédia E. Listák és számlálók XHTML és CSS Holló Csaba 3 1. Mi a HTML, XHTML és CSS? 2. Objektumok definíciója 3.

Részletesebben

2008/09 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML - CSS 8. HTML - CSS 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás Alapfogalmak

Részletesebben

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS WCSS (Wap CSS), Wireless CSS A WCSS (WAP Cascading Style Sheet vagy WAP CSS) mobil változata a CSS-nek. WAP speciális kiterjesztéseket tartalmaz. Azok a CSS2 jellemzők és tulajdonságok, amelyek nem hasznosak

Részletesebben

XHTML és CSS. XHTML és CSS Webszerkesztés stílusosan. A munkamegosztás a weblapon. Érvek 2. (Egy HTML-kód sok CSS-lap) 2006.11.04.

XHTML és CSS. XHTML és CSS Webszerkesztés stílusosan. A munkamegosztás a weblapon. Érvek 2. (Egy HTML-kód sok CSS-lap) 2006.11.04. 2 A munkamegosztás a weblapon XHTML és CSS Webszerkesztés stílusosan Tartalom XHTML (Extentible Hypertext Markup Language) a keresők is ezt olvassák! Megjelenés stíluslapok CSS (Cascading Style Sheets)

Részletesebben

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok (statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok

Részletesebben

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. május 6. Vázlat 1 2 A világháló Története statikus és dinamikus oldal URL DNS-feloldás IP-cím ügyfél (kliens, böngész ) és szerver (kiszolgáló)

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 3. (2013.03.19) Bevezető HTML felelevenítés HTML elemei Tag-ek, például: , , , Tulajdonságok, például: size, bgcolor Értékek, például: 4, black, #FFFFF

Részletesebben

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20.

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. XML Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML DOKUMENTUMFORMÁTUMOK

Részletesebben

Stíluslapok használata (CSS)

Stíluslapok használata (CSS) 2. Laboratóriumi gyakorlat Stíluslapok használata (CSS) A gyakorlat célja: Bevezetés a CSS stíluslapok használatába. Felkészüléshez szükséges anyagok: 1. A 3-as segédlet (CSS) 2. A bibliográfia HTML illetve

Részletesebben

HTML parancsok (html tanfolyam témakörei)

HTML parancsok (html tanfolyam témakörei) HTML parancsok (html tanfolyam témakörei) 1. Bevezető HTML, HEAD, TITLE parancs 2. Karakter formázás: félkövér, dölt, aláhúzott, fejléc: H1, H2, h6 csökkenő betűméret új bekezdés, új

Részletesebben

Weblap készítése. Fapados módszer

Weblap készítése. Fapados módszer Weblap készítése Fapados módszer A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt kell tennünk: A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt

Részletesebben

Webprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás

Webprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás Webprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás Hivatkozások - linkek Link: más webes tartalomra történő irányítás Hivatkozások - linkek abszolút hivatkozás fizika kar weboldala

Részletesebben

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL 1 HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL Bevezetés a HTML és a CSS világába Before we start 2 A kurzus blogja: http://bcecid.net/tag/php-kurzus-2011-12-tavasz A példaprogramok innen lesznek letölthetők Könyvek HTML

Részletesebben

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK HTML ALAPOK Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK Fontos szabványok HTTP protokoll Protokoll = szabályrendszer HTTP HyperText Transfer Protocol (Hiperszöveg Átviteli Protokoll) a webböngésző (kliens) adatokat kérhet

Részletesebben

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> 1. oldal, összesen: 8 oldal főoldal weboldalkészítés kereső optimalizálás HTML kód meta elemek képek beillesztése frame táblázatok XHTML XML CSS szabvány JavaScript vista tudás vista telepítése ingyen

Részletesebben

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a utasítással kezdődik és a záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek

Részletesebben

Memória játék. Felhasználói dokumentáció

Memória játék. Felhasználói dokumentáció Memória játék Felhasználói dokumentáció Feladat: JavaScript segítségével, olyan programot írni, mely összekeveri a lapokat, majd a felhasználónak kell párosítani. HTML oldalba ágyazva és CSS-el formázva.

Részletesebben

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML és SGML HTML (Hypertext Markup Language) SGML (Standard Generalized Markup Language) ISO 8879:1986 A HTML nyelven készült dokumentumok kiterjesztése - az Internet szerveren:.html;

Részletesebben

w w w. h a n s a g i i s k. h u

w w w. h a n s a g i i s k. h u Weblapkészítés weblap: hypertext kódolású dokumentumok, melyek szöveget képet linkeket, könyvjelzőket/horgonyokat táblázatokat / szövegdobozokat és más objektumokat tartalmaznak. Kódolásuk HTML (Hypertext

Részletesebben

HTML, XML szerkesztés

HTML, XML szerkesztés HTML, XML szerkesztés Vezető: Majzik Zsuzsa Előadó: Rigó Ernő http://gdf.tricon.hu/html Előzmények 1960-as évek: GML IBM SGML Standard Generalized Markup Language 1986-os

Részletesebben

5-ös lottó játék. Felhasználói dokumentáció

5-ös lottó játék. Felhasználói dokumentáció 5-ös lottó játék Felhasználói dokumentáció Feladat: JavaScript és CSS segítségével 5-ös lottó játék készítése. Futtatási környezet: A http://10.0.0.101/~szabby/ linkre kattintva megjelenik az oldal. Az

Részletesebben

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2005. október 24.

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2005. október 24. Weblapszerkesztés Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2005. október 24. A Hypertext (html) Koncepciója már 1945-ben megjelent (Vannevar Bush újságcikke egy képzeletbeli számítógépről, amely nem csak

Részletesebben

3. modul - Szövegszerkesztés

3. modul - Szövegszerkesztés 3. modul - Szövegszerkesztés Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a gyakorlati vizsga alapját képezi. A modul célja Ezen a vizsgán

Részletesebben

HTML sablon tervezése

HTML sablon tervezése 3. Laboratóriumi gyakorlat HTML sablon tervezése A gyakorlat célja: Egy összefüggő HTML illetve CSS nyelvet használó oldal tervezése, amely később sablonként is használható. Felkészüléshez szükséges anyagok:

Részletesebben

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól HTML kódolás Web-lap felépítése web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól fejléc kezdő utasítás: a böngészőnek és a kereső robotoknak szóló elemek Fejléc elemek,

Részletesebben

WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS

WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz A HTML nyelv alapjai Mi a HTML? A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) Leíró nyelv,

Részletesebben

Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2.

Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2. Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2. Ez az írás azoknak készült, akik már értik a HTML és a CSS nyelveket, csak használat közben kellene egy adott tulajdonság vagy érték. Kérem, hogy senki se ezzel kezdje a

Részletesebben

Stíluslapok használata

Stíluslapok használata Stíluslapok használata Bevezetés 1. A HTML és a stíluslap feladata a) HTML: a weblap tartalmát és szerkezetét írja le b) Stíluslap: a weblap megjelenését szabályozza elrendezési tulajdonságok: a weblap

Részletesebben

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language HTML = HyperText Markup Language HTML alapok A HTML jelölő nyelv, ami azt jelenti, hogy jelölőelemek (tag-ek) segítségével lehet a tartalom megformázására, elrendezésére vonatkozó utasításokat a böngésző

Részletesebben

Üzleti webtechnológiák

Üzleti webtechnológiák Üzleti webtechnológiák Egyetemi jegyzet Holló Csaba Szegedi Tudományegyetem 2011 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Előszó... 4 1. Bevezetés... 5 2. XHTML és CSS... 5 2.1. Alapfogalmak... 5 2.1.1. Mi

Részletesebben

ÜZLETI WEBTECHNOLÓGIÁK

ÜZLETI WEBTECHNOLÓGIÁK Írta: HOLLÓ CSABA ÜZLETI WEBTECHNOLÓGIÁK Egyetemi tananyag 2011 COPYRIGHT: 2011 2016, Dr. Holló Csaba, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztés Tanszék LEKTORÁLTA:

Részletesebben

Weblapok az érettségin. 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont

Weblapok az érettségin. 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont Weblapszerkesztés Weblapok az érettségin 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont Weblapszerkesztők MS Front Page MS Share Point Designer Macromedia Dreamwaver Mozilla Composer / NVU / Kompozer

Részletesebben

Webkezdő. A modul célja

Webkezdő. A modul célja Webkezdő A modul célja Az ECDL Webkezdő modulvizsga követelménye (Syllabus 1.5), hogy a jelölt tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt létrehozni. A jelöltnek értenie

Részletesebben

CSS-segédlet. 1. CSS és HTML. 1.1. Külső stíluslap HTML-hez csatolása

CSS-segédlet. 1. CSS és HTML. 1.1. Külső stíluslap HTML-hez csatolása CSS-segédlet 1. CSS és HTML 1.1. Külső stíluslap HTML-hez csatolása A hivatkozást a HTML-dokumentum szakaszában kell elhelyezni. Ha a HTML- és a CSS-fájl nem ugyanazon könyvtárban van, akkor a HTML-ben

Részletesebben

Statikus és dinamikus weblapok

Statikus és dinamikus weblapok A statikus weblapok Statikus és dinamikus weblapok A honlapok lehetnek statikusak és dinamikusak. A statikus weblapok tartalma és forrás kódja állandó. A statikus weblapok létrehozására alkalmas a HTML

Részletesebben

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik Honlapkészítés 1. Előadás Bevezető, HTML Paksy Patrik Miből áll össze egy honlap? Oldal szerkezete Grafika Tartalom Tervezzünk 800*600-as / 1024*768-as képfelbontásra! Ezek a ma használt legkisebb méretek!

Részletesebben

1. Az XML és XHTML nyelvek. Az XML leíró nyelv Szabályok XHTML írásra. Tartalom. 1.1. Az XML leíró nyelv

1. Az XML és XHTML nyelvek. Az XML leíró nyelv Szabályok XHTML írásra. Tartalom. 1.1. Az XML leíró nyelv Az XML leíró nyelv Szabályok XHTML írásra Tartalom 1. Az XML és XHTML nyelvek...1 1.1. Az XML leíró nyelv...1 1.1.1. Néhány alapvető nyelvi elem...2 1.1.1.1. Az XML deklaráció...2 1.1.1.2. Elemek és az

Részletesebben

Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I.

Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I. Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I. - Portál kialakíása - Mesteroldal létrehozása - Témák létrehozása Site létrehozása 1. File / New Web site 2. A Template k közül válasszuk az ASP.NEt et, nyelvnek (Language)

Részletesebben

3. modul - Szövegszerkesztés

3. modul - Szövegszerkesztés 3. modul - Szövegszerkesztés - 1-3. modul - Szövegszerkesztés Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ezen a vizsgán

Részletesebben

Internet TV Broadcaster kézikönyv

Internet TV Broadcaster kézikönyv Internet TV Broadcaster kézikönyv Rövid ismertetető: Az Internet TV broadcaster segítségével flv vagy mp4 videó fájlokat műsorlistába rendezve sugározhatunk Internetes TV adásokat. Annyi a dolgunk, hogy

Részletesebben

Web programozás jegyzet 0.1 verzió. Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda

Web programozás jegyzet 0.1 verzió. Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda Web programozás jegyzet 0.1 verzió Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda 1 HTML alapok 1. A HTML nyelvtana A HTML jelölőnyelvben a megjelenítendő tartalomba címkéket (angolul tag=címke) helyezünk el,

Részletesebben

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2004. október 25.

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2004. október 25. Weblapszerkesztés Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2004. október 25. Dokumentumok közzététele I. Adobe Acrobat (pdf): e-papír Formázott dokumentumok, kérdőívek létrehozása. Interneten való közzétételhez,

Részletesebben

WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUS 2. GYAKORLAT

WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUS 2. GYAKORLAT WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUS 2. GYAKORLAT Fontos szabványok 1 HTTP protokoll Protokoll = szabályrendszer HTTP HyperText Transfer Protocol (Hiperszöveg Átviteli Protokoll) a webböngésző (kliens) adatokat kérhet

Részletesebben

Lenyíló menük készítése. Összetett programok készítése

Lenyíló menük készítése. Összetett programok készítése Lenyíló menük készítése Összetett programok készítése webprogramozó Akkor érdemes használni, ha a webhelyünk túl sok lehet séget tartalmaz ahhoz, hogy azok kényelmesen elférjenek egy oldalon. Pár oldal

Részletesebben

XML / CSV specifikáció

XML / CSV specifikáció Ajánlatok átadása az rendszerébe Termékeinek az Olcsóbbat.hu rendszerében történő megjelenítéséhez termékadatbázisát az ebben a dokumentumban megfogalmazott szabályoknak megfelelően kell formáznia, legyen

Részletesebben

Weblapszerkesztés. Építész-informatika 1. 1. előadás, 2008. szeptember 8.

Weblapszerkesztés. Építész-informatika 1. 1. előadás, 2008. szeptember 8. Weblapszerkesztés Építész-informatika 1. 1. előadás, 2008. szeptember 8. Az Internet szerkezete Piros Ázsia és Csendes Óceán Zöld Európa/Közel-kelet/Közép- Ázsia/Afrika Kék Észak-Amerika Sárga Latin Amerika

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML

Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Villamosmérnöki szak HTML HTML segédlet számítógép hálózatok tárgy gyakorlatához A jegyzet teljes

Részletesebben

Készítette: Gál Tamás. A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés

Készítette: Gál Tamás. A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés HLTML 5 alapok gyorstalpaló Készítette: Gál Tamás A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés (http://webfejlesztes.gtportal.eu/) Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább!

Részletesebben

ECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése

ECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1 Az alkalmazás 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1.1.1 A táblázatkezelő alkalmazás megnyitása és bezárása. 4.1.1.2 Egy és több munkafüzet (dokumentum) megnyitása. 4.1.1.3

Részletesebben

HTML szerkesztés. HTML bevezetés

HTML szerkesztés. HTML bevezetés HTML szerkesztés HTML bevezetés Az internet fogalma: egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok összekapcsolódásából áll össze, a hálózatok hálózata, mely adatok továbbítását teszi lehetővé

Részletesebben

6.1.1.2 Új prezentáció létrehozása az alapértelmezés szerinti sablon alapján.

6.1.1.2 Új prezentáció létrehozása az alapértelmezés szerinti sablon alapján. 6. modul Prezentáció A modul a prezentációkészítéshez szükséges ismereteket kéri számon. A sikeres vizsga követelményei: Tudni kell prezentációkat létrehozni és elmenteni különböző fájl formátumokban A

Részletesebben

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK ECDL Webszerkesztés, syllabus 2.0 WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK 1. Mi az FTP? a) Az FTP a multimédiás dokumentumok leíró nyelve. b) Az FTP a weboldalon lévő kattintható elem, amellyel egy másik

Részletesebben

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)

Részletesebben

A HTML ÉS A CSS ALAPJAI

A HTML ÉS A CSS ALAPJAI Dr. Öveges Ferenc A HTML ÉS A CSS ALAPJAI Segédlet a Lovassy László Gimnázium informatika tagozata számára Veszprém 2011. Tartalomjegyzék Bevezetés 6 1. Előzetes tudnivalók 6 1.1 A HTML és XHTML szabvány

Részletesebben

Összetett feladatok. Föld és a Hold

Összetett feladatok. Föld és a Hold 1. feladat Összetett feladatok Föld és a Hold Készíts weblapot, ahol a Földet és a Holdat mutatod be! A weblaphoz tartozó nyers szöveg a fold.txt és a hold.txt tartalmazza. A forrásban megtalálod a fold.jpg

Részletesebben

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Novák György és Pári Csaba Témavezető: Bátfai Norbert Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet Kitűzött cél A PC-s világban megszokotthoz

Részletesebben

A HTML nyelv alapjai

A HTML nyelv alapjai A HTML nyelv alapjai Legalább mit kell ismernie egy webprogamozónak? Weblap tartalmának, szerkezetének kialakítása: HTML (HyperText Markup Language) Weblap formázása: CSS (Cascading Style Sheets) Kliensoldali

Részletesebben

mikroformátumok avagy a kisbetűs szemantikus web SZÁNTAI KÁROLY Magyarországi Web Konferencia 2008

mikroformátumok avagy a kisbetűs szemantikus web SZÁNTAI KÁROLY Magyarországi Web Konferencia 2008 mikroformátumok avagy a kisbetűs szemantikus web SZÁNTAI KÁROLY Magyarországi Web Konferencia 2008

Részletesebben

A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI. 50 feladat. a Debreceni Egyetem Informatikai Karának. Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára

A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI. 50 feladat. a Debreceni Egyetem Informatikai Karának. Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI 50 feladat a Debreceni Egyetem Informatikai Karának Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára Készítette: Jávorszky Ferenc Debrecen 2010. 1 1. Készítsen honlapot, amelynek

Részletesebben

Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban

Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban Készítette: Mezei Ádám Info-kommunikációs Akadálymentességi Műhelykonferencia 2008. november 20 Mi az oka, hogy NEM akadálymentes honlapokat készítünk? 1) Nem gondolunk

Részletesebben

Sakk játék. Feladat: JavaScript segítségével olyan programot kell írni, ami egy sakktáblát szimulál. Kiválasztásra változtatják a helyüket.

Sakk játék. Feladat: JavaScript segítségével olyan programot kell írni, ami egy sakktáblát szimulál. Kiválasztásra változtatják a helyüket. Sakk játék Felhasználói dokumentáció Feladat: JavaScript segítségével olyan programot kell írni, ami egy sakktáblát szimulál. Kiválasztásra változtatják a helyüket. Futtatási környezet: A http://10.0.0.101/~hgy/sakk/

Részletesebben

A HTML nyelv alapjai

A HTML nyelv alapjai A HTML dokumentum felépítése A HTML nyelv alapjai Minden HTML dokumentum ún. tagokból épül fel. Ezek formája . A legtöbb tagnak létezik kezdő és záró párja is. Zárótag alakja: < tag>. A kettőt együtt

Részletesebben

HTML alapok 1. Minimális HTML file: cím ... Formátum parancsok:

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok: HTML alapok 1 Minimális HTML file: cím ... Formátum parancsok: dőlt szöveg félkövér aláhúzott új sor vízszintes vonal

Részletesebben

Dokumentáció. IT Worx. Web eszközök Hír box. 1. Első lépések

Dokumentáció. IT Worx. Web eszközök Hír box. 1. Első lépések Dokumentáció IT Worx Web eszközök Hír box 1. Első lépések A szöveg melletti háromszögre kattintva rendezhetjük a hír boxokat abc szerinti növekvő vagy csökkenő sorrendbe: Ha rákattintunk az egyik hír box

Részletesebben

4. modul - Táblázatkezelés

4. modul - Táblázatkezelés 4. modul - Táblázatkezelés Az alábbiakban ismertetjük a 4. modul (Táblázatkezelés) syllabusát, amely a gyakorlati modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ez a modul a táblázatkezeléssel kapcsolatos

Részletesebben

Képnézeget. Gépigény: Bármilyen számítógépen m ködik, amin található böngész és Internet elérés.

Képnézeget. Gépigény: Bármilyen számítógépen m ködik, amin található böngész és Internet elérés. Képnézeget Felhasználói dokumentáció Feladat: Java Script segítségével, olyan programot írni, mely képnézeget ként szolgál. Legalább 10 képet kell elhelyezni benne. Gombok választásával kell a design-ok

Részletesebben

Az image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése

Az image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése Az image objektum Multimédiás alkalmazások készítése JavaScript segítségével webprogramozó a document leszármazottja az images tömbön keresztül érhet el complete : teljesen letölt dött-e? height, width

Részletesebben

1. A WEBBÖNGÉSZŐ. Rendeltetése, funkciói. Alkalmas

1. A WEBBÖNGÉSZŐ. Rendeltetése, funkciói. Alkalmas 1. A WEBBÖNGÉSZŐ Rendeltetése, funkciói Alkalmas dokumentumok megtekintésére: (X)HTML, XML, CSS, JS, TXT, RTF, PDF amit nem képes megjeleníteni, azt a Letöltés mappába másolja értemezésére: (X)HTML, CSS

Részletesebben

DOBOZOK. A doboz négy részből áll: 1. Margó (margin) 2. Szegély (border) 3. Kitöltés (padding) 4. Tartalom (content)

DOBOZOK. A doboz négy részből áll: 1. Margó (margin) 2. Szegély (border) 3. Kitöltés (padding) 4. Tartalom (content) CSS DOBOZOK DOBOZOK A doboz négy részből áll: 1. Margó (margin) 2. Szegély (border) 3. Kitöltés (padding) 4. Tartalom (content) TARTALOM Ez maga az elem, amelyik a dobozt létrehozza. KITÖLTÉS A tartalom

Részletesebben

Az SVG egy olyan XML alkalmazás, amit vektoros grafikai tartalmak létrehozására fejlesztettek ki.

Az SVG egy olyan XML alkalmazás, amit vektoros grafikai tartalmak létrehozására fejlesztettek ki. SVG SVG Az SVG egy olyan XML alkalmazás, amit vektoros grafikai tartalmak létrehozására fejlesztettek ki. SVG = Scalable Vector Graphics A W3C fejlesztette ki, olyan neves cégekkel, mint pl. az Adobe Teljes

Részletesebben

Weboldal grafika készítés elméleti síkon Grafikából szabáványos CSS és XHTML sablon

Weboldal grafika készítés elméleti síkon Grafikából szabáványos CSS és XHTML sablon Az elméleti rész után jöhet a gyakorlati megvalósítás. A grafika nem lesz túl bonyolult, hogy egyszerűen reprodukálható legyen bárki számára. A megvalósítási szakasz inkább csak érzékeltetés, hogy mire

Részletesebben

KML Keyhole Markup Language

KML Keyhole Markup Language KML Bevezetés KML Keyhole Markup Language Földrajzi jellemzők (pontok, vonalak, képek, sokszögek és megjelenítési modellek) tárolására és modellezésére szolgáló XML fájlformátum a Google Föld, a Google

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

HVK Adminisztrátori használati útmutató

HVK Adminisztrátori használati útmutató HVK Adminisztrátori használati útmutató Tartalom felöltés, Hírek karbantartása A www.mvfportal.hu oldalon a bejelentkezést követően a rendszer a felhasználó jogosultsági besorolásának megfelelő nyitó oldalra

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

1, Megnézzük a grafikát és megtervezzük az összerakáshoz szükséges blokkokat. Megkeressük, mi a fix elem és mi fog ismétlődni.

1, Megnézzük a grafikát és megtervezzük az összerakáshoz szükséges blokkokat. Megkeressük, mi a fix elem és mi fog ismétlődni. A kész Gimppel rajzolt grafikát összerakjuk CSS és XHTML sablonként. Az előzményekből egy állományra lesz szükség a veglegesweblap-sablon.xcf állományra. A fájlt kapjon egy m_ (m_vegleges-weblap-sablon.xcf)

Részletesebben

Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja

Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja Az alábbiakban ismertetjük a Táblázatkezelés modul követelményeit, amely a modulvizsga alapját is képezi. 2014 ECDL Alapítvány A syllabus az ECDL Alapítvány

Részletesebben

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája A táblázatkezelés alapjai A táblázat szerkesztése A táblázat formázása A táblázat formázása Számítások a táblázatban Oldalbeállítás és nyomtatás

Részletesebben

Microsoft Word előadás. Bevezetés az informatikába I.

Microsoft Word előadás. Bevezetés az informatikába I. Microsoft Word előadás Bevezetés az informatikába I. A Word felépítése Menüsor Eszköztár Vonalzók Kurzor Dokumentum Állapotsor Betűk betűtípus fogalma betűméret félkövér, dőlt, aláhúzott proporcionális

Részletesebben

WEB TECHNOLÓGIÁK 3.ELŐADÁS

WEB TECHNOLÓGIÁK 3.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB TECHNOLÓGIÁK 3.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Stíluslapok (CSS) használata Mi a CSS? 2 A CSS jelentése Cascading Style Sheets, azaz egymásba ágyazott stíluslapok

Részletesebben

4. Javítás és jegyzetek

4. Javítás és jegyzetek és jegyzetek Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges! 1 Automatikus javítás

Részletesebben

HTML 5 - Start. Turóczy Attila Livesoft Kft

HTML 5 - Start. Turóczy Attila Livesoft Kft HTML 5 - Start Turóczy Attila Kft. 2010.11.01. HTML története A HTML az angol HyperText Markup Language szavak rövidítése. Alapvetően egy leírónyelv, ami weboldalak készítéséhez használunk. A HTML szöveges

Részletesebben

Minta a Szigetvár feladathoz

Minta a Szigetvár feladathoz Minta a Szigetvár feladathoz A forrást (sziget.txt) megnyitjuk a Jegyzettömb segítségével és a szöveget a Vágólap segítségével átmásoljuk az alapértelmezetten megnyíló üres dokumentumba, majd elmentjük

Részletesebben

Az XML kidolgozásakor a fejlesztés szempontjait tíz pontban foglalták össze:

Az XML kidolgozásakor a fejlesztés szempontjait tíz pontban foglalták össze: 1 XML XML... 1 FELÉPÍTÉS... 2 KARAKTEREK, ELNEVEZÉSEK... 3 NÉVTEREK (NAMESPACES)... 4 Név konfliktus.... 4 Megoldás név előtéttel... 4 Megoldás névtér használatával.... 5 TULAJDONSÁGOK... 5 DTD (DOCUMENT

Részletesebben

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK HTML dokumentum = weblap = weboldal = webpage Egy HTML dokumentum kiterjesztései: HTM vagy HTML STÍLUSLAP = Egy vagy több HTML utasítás, értékekkel ellátott paramétereinek

Részletesebben

Tanúsítvány igénylése sportegyesületek számára

Tanúsítvány igénylése sportegyesületek számára Microsec Számítástechnikai Fejlesztő zrt. Tanúsítvány igénylése sportegyesületek számára Felhasználói útmutató ver. 1.0 Budapest, 2017. január 04. 1 A Microsigner telepítő letöltése A telepítés megkezdéséhez

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q HTML szerkesztés gyakorlat jegyzet 2010. április 4. Sallai András 2010 Készült az Oktatásért Közalapítvány támogatásával. Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Tartalom 1. Alap címkék...

Részletesebben

WAP. A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa.

WAP. A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa. WAP A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa. A WAP lehetővé tette, hogy a mobiltelefon tulajdonosok

Részletesebben

A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok Bevezetés. kövér betűk (bold) Dőlt betűk (italic) dőlt betűk (italic)

A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Bevezetés. <b>kövér betűk (bold) </b> Dőlt betűk (italic) <i>dőlt betűk (italic)</i> Bevezetés Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:0 A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a utasítással kezdődik és a utasítással végződik. A dokumentumot

Részletesebben

Oktatási segédanyag. Weboldalszerkesztési gyakorlatok

Oktatási segédanyag. Weboldalszerkesztési gyakorlatok Oktatási segédanyag Weboldalszerkesztési gyakorlatok Bevezetés A korábbi oktatási segédanyagokban megismertük a weboldalszerkesztés gyakorlatát. Ennek a segédanyagnak a célja, hogy gyakorlati példákon

Részletesebben

vi CSS zsebkönyv Alapvetõ képi elrendezés Tömbszerû elrendezés Szövegközi elrendezés

vi CSS zsebkönyv Alapvetõ képi elrendezés Tömbszerû elrendezés Szövegközi elrendezés Tartalomjegyzék CSS zsebkönyv................... 1 A könyvben használt jelölések.................... 1 Dõlt betû........................... 1 Írógépbetû.......................... 2 Stílusok felvétele a

Részletesebben

Az annotáció elvei. Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet {oravecz}@nytud.hu. MANYE vitaülés 2006. február 20.

Az annotáció elvei. Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet {oravecz}@nytud.hu. MANYE vitaülés 2006. február 20. Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet {oravecz}@nytud.hu MANYE vitaülés 2006. február 20. Bevezetés Nyelvi erőforrások, szöveges adatbázisok növekvő jelentősége. Bevezetés Nyelvi erőforrások, szöveges

Részletesebben

Webszerkesztés. Elvek és gyakorlat. - Alapozás -

Webszerkesztés. Elvek és gyakorlat. - Alapozás - Webszerkesztés Elvek és gyakorlat - Alapozás - Témáink 1. CMS 2. HTML 3. CSS 4. Képfeldolgozás 5. Webalkalmazás rétegek 6. Szerver oldal 7. Kliens oldal 8. Egyéb tudnivalók CMS Content Management System

Részletesebben

XML-HMTL Beadandó Dolgozat. Avagy, mit sikerült validálnunk fél év alatt

XML-HMTL Beadandó Dolgozat. Avagy, mit sikerült validálnunk fél év alatt i XML-HMTL Beadandó Dolgozat Avagy, mit sikerült validálnunk fél év alatt Ed. Féléves XML-HTML munka 1.0.0 ii Copyright 2009 Varga Krisztina, Varga Máté Nevezd meg!-ne add el!-ne változtasd! 3.0 Unported

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q HTML szerkesztés elmélet jegyzet 2010. április 4. Sallai András 2010 Készült az Oktatásért Közalapítvány támogatásával. Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Tartalom 1. Az SGML nyelv...

Részletesebben

Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája

Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája A szövegszerkesztés alapjai Karakter- és bekezdésformázás Az oldalbeállítás és a nyomtatás Tabulátorok és hasábok A felsorolás és a sorszámozás

Részletesebben

Képek a HTML oldalon

Képek a HTML oldalon Képek a HTML oldalon Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:07:28 Háttérkép Ahhoz, hogy az adott oldal háttérképpel rendelkezzen, a részben el kell helyeznünk a background="kep" paramétert, ahol a kép

Részletesebben

I/1. Pályázati adatlap

I/1. Pályázati adatlap I/1. Pályázati adatlap Készítsd el a mintán látható A4-es méretű adatlapot! A következő feladatok ehhez nyújtanak útmutatást. Az adatlap teljes szövegét tartalmazó forrásfájl és a felhasznált kép a mellékelt

Részletesebben