Zaj és rezgésvédelem Mérés

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Mérés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi szakértő Copyright 2012 Márkus Miklós Minden jog fenntartva.

2 Zajszintmérő műszer u f 1 f 2 u eff/eq lg db Elektroakusztikai átalakítás (kondenzátor mikrofon) 2. Előerősítés és erősítés 3. Frekvencia felbontás (analóg, vagy digitális sávszűrők, FFT) 4. Effektív érték képzés, integrálás, egyenérték képzés 5. Szint képzés 6. Hangnyomásszint kijelzés (decibelben) 2

3 Zajszintmérő műszer Kondenzátor mikrofon felépítése (sematikus ábra) 3

4 Zajszintmérő műszer Kondenzátor mikrofon felépítése (robbantott ábra) 4

5 Zajszintmérő műszer Színkép előállítása Fourier-transzformációval 5

6 Zajszintmérő műszer Jelformák és színképek 6

7 Zajszintmérő műszer Oktáv és tercsáv spektrum felbontás 7

8 Zajszintmérő műszer V A-súlyozó szűrő B-súlyozó szűrő C-súlyozó szűrő D-súlyozó szűrő 8 Hz

9 Zajszintmérő műszer L (db) L (db) Állandó zaj idő (s) Ingadozó zaj idő (s) L (db) L (db) Intermittáló zaj idő (s) Impulzusos zaj idő (s) Kváziimpulzusos zaj A zaj időfüggvény szerinti osztályozása 9

10 Zajszintmérő műszer Szabványos mérési időállandók: S F I (slow) lassan változó hangnyomásszintek mérésére t = 1000 ms = 1 s (fast) gyorsan változó hangnyomásszintek mérésére t = 125 ms = 0,125 s (impulse) impulzusos zajok mérésére t = 35 ms = 0,035 s Peak (csúcs) legnagyobb pillanatnyi hangnyomásszint mérésére t = nincs értelmezve (a legnagyobb hangnyomás/amplitúdó szintértéke) 10

11 Zajszintmérő műszer B&K Components Kft. PRODATA Kft. Józsa és Társai 2000 Kft. EnviroPlus Kft Dr. Szuhay Péter Korompayné Katalin Józsa Gusztáv Pantó Katalin 11

12 Rezgésmérő műszer u f 1 f 2 u eff/eq lg m/s 2 db Elektromechanikai átalakítás (piezoel. gyorsulásérzékelő) 2. Erősítés és integrátor 3. Frekvencia felbontás (analóg, vagy digitális sávszűrők, FFT) 4. Effektív érték képzés, integrálás, egyenérték képzés 5. Szint képzés 6. Rezgésgyorsulás (m/s 2 ) vagy szint kijelzés (db) 12

13 Rezgésmérő műszer Gyorsulásérzékelő fejek 13

14 Rezgéshatások Zaj és rezgésvédelem 14

15 Munkahelyi zaj mérése A munkavállalókat érő zajexpozíció (L EX,8h ) és egyenértékű A- hangnyomásszint (L AM ) vizsgálata és értékelése: 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. MSZ :1984 szabvány (Imissziós zajjellemzők vizsgálata. Munkahelyen fellépő megítélési és legnagyobb A-hangnyomásszintek meghatározása) MSZ ISO 1999:1995 szabvány (Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése) MSZ E 184:2004 szabvány (Zajkibocsátás és zajterhelés vizsgálata. Fogalommeghatározások) MSZ EN :2003 szabvány (Elektroakusztika. Hangszintmérők. 1. rész: Előírások) 15

16 Munkahelyi zaj mérése ALAPFOGALMAK MSZ E 184:2004 szabvány alapján Alapzaj: olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési idő alatt nem a zajforrás okoz, és zavaró hatása méréstechnikailag nem küszöbölhető ki. ( háttérterhelés) Alapzajszint: a vizsgált zajforrás működése nélkül mért hangnyomásszint. Alapállapot: a (munka)környezet eredeti (bármilyen változtatás előtti) zajállapota. Megítélési szint: meghatározott időtartamra (megítélési időre) vonatkoztatott egyenértékű A-hangnyomásszint (környezeti zaj esetén a tiszta hangú jelleg és az impulzus-tartalom szerinti korrekcióval együtt). 16

17 Munkahelyi zaj mérése ALAPFOGALMAK MSZ E 184:2004 szabvány alapján Kezelő: az a személy, akinek a munkahelye a gép környezetében van, és aki a géppel kapcsolatos munkát végzi. Munkahely: a kezelő helye; a gép közelében lévő hely, ahol a gépkezelő tartózkodik, vagy ahol valamilyen feladatot hajt végre; vagyis az a helyzet, ahol a gép kezelője a gép működtetése közben várhatóan tartózkodik. Zajterhelés a munkahelyen: adott helyzetben, meghatározott időtartam alatt, valamely mérési pontban (munkahelyen) mérhető összes zaj, akár jelen van a dolgozó, akár nincs; azaz a géptől és más zajforrásoktól származó, valamint a mennyezetről, falakról és berendezési tárgyakról visszavert hang. 17

18 Munkahelyi zaj mérése Zajkibocsátás Mozgó személy zajterhelése Zajterhelés Zajexpozíció Zajhatások 18

19 MÉRŐRENDSZER Munkahelyi zaj mérése legalább 1. pontossági osztályú integráló zajszintmérő o megengedett a 2. pontossági osztályú személyi dózismérő o a pontosság jelenleg az MSZ EN :2003 szabvány szerint o a pontosság régebben a IEC 651:1979 szabvány szerint mérés az A és C jelű súlyozó szűrőkkel kizárólag hitelesített mérőműszer alkalmazható kötelező a mérőrendszer kalibrálása o a mérőrendszer pontosság-ellenőrzése a vizsgálatok előtt és után a műszer használati, kezelési utasítása szerint o kizárólag érvényes hitelesítéssel/kalibrálással rendelkező akusztikus kalibrátorral (vagy pisztonfonnal) 19

20 Munkahelyi zaj mérése MÉRÉSI PONTOK ÉS KÖRÜLMÉNYEK mérés a munkavállaló fülétől 50 cm-en belül a mérés elvégezhető a munkavállaló távollétében is o a munkavállaló szokásos tartózkodási helyén o álló munkavégzés esetén 1,5 m magasságban o ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban a vizsgálat a dolgozók zajterhelésére/munkahelyekre jellemző o szerepel a legnagyobb mértékű zajterhelésnek kitett munkavállaló o szerepel a zajvédelmi szempontból legkedvezőtlenebb munkahely mérés a dolgozók szokásos tevékenysége közben a zajforrások általános/üzemszerű működése mellett a munkafolyamathoz nem tartozó zajok kizárása (pl. rádió) 20

21 MÉRENDŐ ZAJJELLEMZŐK Munkahelyi zaj mérése L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint [db(a)] > a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásához (t) L Ceq egyenértékű C-hangnyomásszint [db(c)] > a megfelelő csillapítású egyéni védőeszköz kiválasztásához (SNR 80 ) L max legnagyobb hangnyomásszint [db(c)] > csúcs (Peak) időállandójával mért legnagyobb C-hangnyomásszint 21

22 VIZSGÁLATI IDŐTARTAMOK Munkahelyi zaj mérése Megítélési idő (T) 8 óra > a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül Értékelési idő (τ) egyenlő a műszak időtartamával > részidőkre bontható tevékenység/tartózkodási idő szerint Mérési idő (t) a munkavállaló tevékenységétől függően > megfelelő ha a mérést megismételve az eltérés kisebb mint 3 db 22

23 Munkahelyi zaj mérése V RÉSZIDŐK SZÁMÍTÁSA L A( C) eqt M 1 10 lg T M n i 1 t i 10 0,1 L A( C ) i ahol: L A(C)eqTM T M t i L A(C)i a T M megítélési időre vonatkoztatott L A(C)eq (db) megítélési idő (s) az állandó zajhatások időtartama (s) A(C)-hangnyomásszint az i-edik időtartamban (db) 23

24 Munkahelyi zaj mérése V VIZSGÁLATI EREDMÉNY Munkahelyi zajexpozíció: a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről) alapján. A T M megítélési idő: 8 óra a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül, tehát amennyiben a T mérési idő megegyezik a T M megítélési idővel, úgy L Aeq = L EX,8h. 24

25 Méréstechnikai alapfogalmak V Amennyiben a τ értékelési idő eltér a T M megítélési időtől: L EX, 8h 10 lg 10 TM 0,1 L Aeq ahol: L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint a τ értékelési időre (db) τ értékelési idő (s) T M megítélési idő (s) Megjegyzés: a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározható munkahétre is 5 munkanappal, vagy heti 40 óra munkaidővel számolva. 25

26 Munkahelyi zaj mérése V VIZSGÁLATI EREDMÉNY Egyéni védőeszköz használata mellett a munkavállalót érő L AM egyenértékű A-hangnyomásszint számítása: L AM L Ceq SNR ahol: L Ceq egyenértékű C-hangnyomásszint az értékelési időre (db) SNR az alkalmazott EVE 80%-os csillapítása (db) 26

27 MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG Munkahelyi zaj mérése a) mérőeszközök pontossága: 1,0 db MSZ EN :2003 szabvány szerint 1. vagy 2. pontossági osztályú mérőeszközök esetén b) működési körülmények: X db figyelembevétele ismételt mérésekkel történik (n = 5) számítása a mérési eredmény átlagolásával elhagyható, ha az első három mérés eredményei nem térnek el c) kombinált sztenderd bizonytalanság a fentiek négyzetösszege 27

28 Munkahelyi zaj mérése V HATÁRÉRTÉKEK a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 3. -a szerint a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozóan: Zajexpozíciós határértékek: L EX,8h = 87 db(a), illetve p csúcs [L max ] = 200 Pa [140 db(c)] Felső beavatkozási határérték: L EX,8h = 85 db(a), illetve p csúcs [L max ] = 140 Pa [137 db(c)] Alsó beavatkozási határérték: L EX,8h = 80 db(a), illetve p csúcs [L max ] = 112 Pa [135 db(c)] 28

29 Munkahelyi zaj mérése HATÁRÉRTÉKEK a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. számú melléklete szerint a fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjére: speciális orvosi vizsgálóhelységek, olvasótermek: 40 db orvosi rendelők, repülés irányítói munkahelyek zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek: 50 db irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok: 60 db művezetői irodák, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonnal, finommechanikai munkahelyek, diszpécserközpontok: 65 db fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.): 70 db vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefon nélkül, összeszerelői munkahelyek, laboratóriumok gépi zajforrással: 80 db 29

30 Munkahelyi zaj mérése ÉRTÉKELÉS A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelményeknek megfelel a) ha az L EX,8h zajexpozíció és az L max legnagyobb hangnyomásszint legalább 3 db-lel kisebb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga kisebb vagy egyenlő a követelményértékkel. A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelményeknek nem felel meg a) az L EX,8h zajexpozíció legalább 2 db-lel nagyobb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga nagyobb a követelményérténél, és/vagy c) az L max legnagyobb hangnyomásszint nagyobb a határértéknél. 30

31 VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Munkahelyi zaj mérése a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe az érvényes akkreditációra vonatkozó hivatkozás a vizsgálat helye és időpontja, a vizsgálat célja hivatkozás a vonatkozó rendeletekre és egyéb előírásokra a helyszín részletes leírása (vázlatos helyszínrajzzal) a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt a zaj jellege (folyamatos/szakaszos, állandó/változó, impulzusos) a dolgozók munkahelyeinek és tevékenységének leírása a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon 31

32 VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Munkahelyi zaj mérése a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma az egyes mérések időpontja és időtartama a mérési eredmények, illetve mérési adatok az elvégzett számítások és a közbenső mérési eredmények mérési bizonytalanság a kritikus pontokon a mérést befolyásoló esetleges körülmények az expozíciónak kitett munkavállalók megnevezése, száma a vizsgálati eredmény a mérést végző neve és aláírása 32

33 Irodalomjegyzék 1. Márkus Péter Tóth Tibor: Zajelhárítás OMKT, Budapest, Szentmártony Tibor: Zajtalanítás Műszaki könyvkiadó, Budapest, J.R. Hassall K. Zaveri: Acoustic Noise Measurements Brüel & Kjær, Dánia, Brüel & Kjær: Noise Control, Principles and Practice Brüel & Kjær, Dánia, Tarnóczy Tamás: Akusztika Hangnyomás, hangosság, zajosság Akadémiai Kiadó, Budapest, Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Kurutz Imre Dr. Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai Műegyetemi kiadó, Budapest, Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai Terc könyvkiadó, Budapest, P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest,