MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS"

Átírás

1 MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS VEZETÉKHÁLÓZATÁNAK MADÁRVÉDELMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008, Budapest

2 A jelentés elkészítését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság KIOP TA / SLA pénzügyi forrásból finanszírozta. Szerződés iktatási száma: FI-1267/6/2008 A tanulmány jelenlegi rövidített verziója nem tartalmazza a Javaslattétel a szabadvezetékek madárbarát átalakítását célzó pályázatok kiírásának szakmai elemeire című fejezetet, amely a szerződés értelmében kizárólag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság számára elérhető. Szerzők: Horváth Márton, Nagy Károly, Papp Ferenc, Kovács András, Demeter Iván, Szügyi Kálmán és Halmos Gergő Közreműködők: Antal Miklós, Bagyura János, Balázs István, Csernák Szabolcs, Lucia Deutschová, Fatér Imre, Firmánszky Gábor, Dieter Haas, Rick Harness, David Horal, Horváth Zoltán, Kalocsa Béla, Kovács Eszter, Kozma László, Laboda Zoltán, Lendvai Csaba, Branko Micevski, Nagy Zsolt, Őze Péter, Palatitz Péter, Petrovics Zoltán, Prommer Mátyás, Rausz Rita, Schmidt András, Siklósi Máté, Jon Smallie, Solt Szabolcs, Stoycho Stoychev, Elchin Sultanov, Tamás Enikő Anna, Tóth Péter, Váczi Miklós, Verseczky Nikoletta és Nick P. Williams, valamint adatszolgáltatóként a nemzeti park igazgatóságok számos munkatársa és az MME felmérői Címlapfotó: Áramütött vörös vércse (Fotó: Horváth Márton, MME) Ajánlott hivatkozás: Horváth Márton, Nagy Károly, Papp Ferenc, Kovács András, Demeter Iván, Szügyi Kálmán és Halmos Gergő (2008): Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 123 pp november 14. 2

3 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 5 Rövidítések jegyzéke... 7 Bevezetés... 9 Madarak és légvezetékek a világban... 9 Amerikai Egyesült Államok... 9 Dél-Afrikai Köztársaság Spanyolország Madarak és légvezetékek Magyarországon Akadálymentes Égbolt Megállapodás Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképe Bevezetés Kiemelt fajok körének megállapítása Áramütés Ütközés Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása Általános módszerek Fehér gólya (Ciconia ciconia) Fekete gólya (Ciconia nigra) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Egerészölyv (Buteo buteo) Szirti sas (Aquila chrysaetos) Parlagi sas (Aquila heliaca) Vörös vércse (Falco tinnunculus) Kék vércse (Falco vespertinus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Vándorsólyom (Falco peregrinus) Uhu (Bubo bubo) Szalakóta (Coracias garrulus) Vízimadarak Daru (Grus grus) Túzok (Otis tarda) Eredmények Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása Áramütéssel érintett fajok relatív súlyozása Vezetéknek ütközéssel érintett fajok relatív súlyozása Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése Áramütéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe Ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképe Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok prioritástérképeinek összevetése Országos vezetékhálózati térkép összeállítása Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása november 14. 3

4 2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány Oszlopfej- és vezetéktípusok különböző veszélyességi helyzetben kivitelezendő átalakításának legjobb megoldásai műszaki, természetvédelmi és költséghatékonysági szempontok szerint A műszaki megoldási javaslatok és költségbecslések során alkalmazott elnevezések és rövidítéseik Javaslatok az áramszolgáltatók által használt műszaki megoldásokhoz Az egyes megoldások részletezése és a költségbecslés során alkalmazott számítások Újszerű műszaki megoldások lehetőségei és költségbecslésük Madárbarát átalakítások költségbecslése mintaterületeken végzett felmérések alapján A költségbecslés alapjául szolgáló mintaszakaszok kiválasztása Mintaszakaszok felmérése Költségkalkulációk összefoglalása Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére Külterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Belterületi vezetékszakaszok áramütés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Külterületi vezetékszakaszok ütközés elkerülése érdekében végzett átalakításainak költségbecslése Ajánlások a középfeszültségű hálózaton javasolt madárvédelmi beavatkozások ütemezésére Irodalomjegyzék Melléklet Részletes költségkalkuláció mintaszakaszonként november 14. 4

5 Összefoglaló 1. Jelen tanulmány célja, hogy madárvédelmi szakmai szempontok alapján megalapozza azokat a jövőbeli tevékenységeket, amelyek csökkenthetik a középfeszültségű szabadvezeték hálózaton történő madárpusztulás mértékét Magyarországon. 2. A védett madárfajok középfeszültségű szabadvezeték hálózata mentén történő áramütése, illetve vezetékeknek ütközése bizonyítottan hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte, azonban az egyre kiterjedtebb felmérések ellenére is, a probléma súlyosságát csak nagyságrendileg tudjuk megbecsülni. A meglévő felmérésék eredményei és a hazai vezetékhálózat kiterjedése alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan madár (köztük számos világszerte veszélyeztetet faj, mint a kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse), eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke meghaladja az egy milliárd forintot. A vezetéknek ütközött madarak számát nagyságrendileg sem vagyunk képesek megbecsülni, de az ismertté vált adatokból kitűnik, hogy a világszerte veszélyeztetett túzok-, illetve a átvonuló hatalmas daruállományokat, valamint a vízimadarakat is jelentős veszteségek érik ily módon. 3. Az áramszolgáltató vállalatok által átadott térképi adatállományok alapján Magyarország középfeszültségű szabadvezeték hálózata mintegy km hosszúságú, amelyből a külterületi hálózat mintegy km (mintegy db oszloppal), a belterületi pedig mintegy km (mintegy db oszloppal). A külterületi hálózat számos védett fajt veszélyeztetet, míg a belterületi leginkább a fehér gólyát. A hazai középfeszültségű hálózatból 2744 km (5,54%) esik országosan védett természeti területre, illetve 4342 km (8,77%) a Natura 2000 hálózat részét képező Különleges Madárvédelmi Területekre (Special Protection Area - SPA). 4. Az elmúlt két évtizedben az állami (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, KvVM) és civil (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MME) természetvédelmi szervezetek, valamint az áramszolgáltató vállalatok (DÉMÁSZ, ELMŰ-ÉMÁSZ, E.On) erőfeszítéseinek, illetve újabban európai uniós forrásoknak (LIFE-Nature) köszönhetően, becsléseink szerint mintegy oszlop madárvédelmi szigetelése történt meg. Azonban ez még mindig kevesebb mint 10%-a a teljes hálózat oszlopainak, és ha a szigetelési munkák a korábbi ütemben és módszertannal folytatódnak (azaz az áramszolgáltatók önkéntes részvételén múlik a madárbarát szerkezetek alkalmazása), akkor a közeljövőben nem lehetséges a károk megnyugtató mérséklése. 5. A mai magyar jogrendben nincs olyan rendelkezés vagy előírás, amely közvetlenül kötelezné az áramszolgáltatókat madárbarát struktúrák alkalmazására a középfeszültségű szabadvezetékek létesítésekor. Szabályozás hiányában olyan új oszlopfej-szerkezetek jelentek meg, amelyek a madarak számára az áramütés kockázatát tekintve veszélyesebbek, mint a korábban használt típusok. Ezek biztonságossá tétele jelentős újabb befektetéseket igényel. Hosszú távon is véglegesnek tekinthető megoldást csak az eleve madárbarát oszlopfej-szerkezetek kötelező érvényű bevezetése jelenthet. 6. A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a KvVM, valamint az MME február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakításának legvégső határidejét január 31-ében állapítja meg a dokumentum. Jelen tanulmány többek között ezen Megállapodás végrehajtásához kíván szakmailag megalapozott részletes háttér információt szolgálni november 14. 5

6 7. A tanulmány első fejezetében a hazai középfeszültségű vezetékhálózat és a veszélyeztetett madárfajok konfliktustérképeit készítettük el. Ehhez első lépésként meghatároztuk az áramütéssel, vagy vezetéknek történő ütközéssel leginkább veszélyeztetett védett és fokozottan védett madárfajok körét. Az áramütés szempontjából 12 madárfajt emeltünk ki (fehér gólya, fekete gólya, rétisas, egerészölyv, szirti sas, parlagi sas, vörös vércse, kék vércse, kerecsensólyom, vándorsólyom, uhu és szalakóta), míg az ütközés szempontjából két fajt (túzok és daru) és egy fajcsoportot (vízimadarak). Ezen fajokra egyenként elkészítettünk védelmi prioritástérképeket az elérhető legteljesebb költési és megfigyelési adatbázisok alapján. A térképek fajonként öt prioritáskategóriába (5: legmagasabb, 1: legalacsonyabb) sorolják hazánk egész területét a 2,5 * 2,5 km-es UTM háló szerinti felbontásban. Ezt követően az egyes fajokat a globális, európai és hazai természetvédelmi helyzetük, valamint az áramütéssel, illetve ütközéssel való fenyegetettségük alapján súlyoztuk, és ez alapján összesített prioritástérképet készítettünk, amely már valamennyi kiválasztott faj alapján tükrözi az ország egyes területeinek madárvédelmi jelentőségét. Végső lépésként a prioritástérképeket összevetettük az áramszolgáltató vállalatok által átadott vezeték-adatbázisokkal, így az ország összes vezetékszakaszára megállapíthattunk pontos prioritásértékeket és kiszámolhattuk az egyes prioritáskategóriába eső vezetékszakaszok hosszát. Az összesített adatok alapján megrajzolhattuk a madárfajok és a középfeszültségű vezetékek konfliktustérképeit, amelyek a kül- és belterületi áramütések, illetve a külterületi ütközések szempontjából mutatják be az országot az egyes madárvédelmi prioritáskategóriák és a vezetéksűrűség alapján. 8. A tanulmány második fejezetében összegeztük a madárvédelmi szempontból javasolt átalakítások legjobb műszaki megoldásait, valamint az egyes átalakításokhoz költségbecslést végeztünk. A legösszetettebb megoldásokat az áramütések elkerülése jelenti, így ezen beavatkozások költségbecsléséhez szakértő bevonásával áramszolgáltatónként 10 mintaterületen összesen 600 oszlop átalakítására részletes költségkalkuláció készítettünk. Ezek alapján a tanulmányban oszloponként átlagosan 50 ezer Ft-os (azaz km-enként átlagosan 600 ezer Ft-os) átalakítási költséggel számoltunk az áramütések elkerülése érdekében. Az ütközésekkel szemben végső megoldásnak számító földkábelezésnél 12 millió Ft/km-es, míg az ütközések előfordulási gyakoriságát csökkentő láthatóság növelésnél 600 ezer Ft/km-es költségbecslést használtunk. 9. A tanulmány harmadik fejezetében a konfliktustérképek és a költségkalkulációk alapján meghatároztuk az egyes prioritásszintekbe eső vezetékszakaszok átalakításának becsült költségét. Ezek alapján a teljes magyarországi középfeszültségű vezetékhálózat madárbarát átalakítása mintegy 30 milliárd Ft-ba kerülne az áramütés, és az alkalmazott megoldástól függően milliárd Ft-ba az ütközés okozta madárpusztulás megszűntetése céljából. Az egyes prioritásszintek, és a megoldások költségigényének figyelembevételével az ország középfeszültségű vezetékhálózatának madárbarát átalakítására készítettünk egy költségbecslésén alapuló minimális javaslatot 2013-ig, illetve 2020-ig. A rendelkezésre álló források, illetve áramszolgáltatói vállalások figyelembe vételével 2013-ig a 4-es és 5-ös, míg 2020-ig a 3-as prioritású területek madárbarát átalakítását (mind az áramütés, mind az ütközés szempontjából) lehetségesnek és minimálisan szükségesnek tartjuk. A fenti átalakítások becsült költsége nagyságrendileg 15 milliárd forint, amely összeget jelentősen csökkentenek a már korábban becsléseink szerint minimálisan mintegy 2,5 milliárd Ft értékben elvégzett átalakítások. 10. A tanulmány CD melléklete térinformatikai adatállományok formájában tartalmazza az ország összes középfeszültségű vezetéksorához, valamint a térképek elkészítéséhez használt 2,5 * 2,5 km-es UTM négyzethálóhoz rendelt madárvédelmi prioritásértékeket november 14. 6

7 Rövidítések jegyzéke Az anyagban előforduló rövidítéseket összegeztük ebben a fejezetben, kivéve az egyes oszlop-fejszerkezeti, illetve átalakítási műszaki megoldásokat, amelyek a fejezetben kerültek részletezésre. CORINE Coordination of Information on the Environment (CORINE) Land Cover felszínborítás adatbázis KEOP Környezet és Energia Operatív Program: a közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv a környezet fenntartható használata horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív programja. KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program: fő célja az egészséges környezet és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével között. A KIOP három prioritás mentén fogalmazza meg a fejlesztési feladatokat: Környezetvédelem, Közlekedés, Technikai Segítségnyújtás. A KIOP-ot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (75%) és az állam (25%) finanszírozza. KFO Az MME országos Középfeszültségű Oszlop Felmérési programja ( ) KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület OTAB Országos Térinformatikai Alapadatbázis (OTAB, GraphIT Kft. 2003) SPA Az Európai Unió Natura2000 hálózatának Különleges Madárvédelmi Területei (Special Protection Area) UTM Universal Transverse Mercator: egy hálórendszer, mely a Föld felszínét a déli szélesség 80 és az északi szélesség 84 foka között zónákra osztja fel. Jelen tanulmányban a Magyarországot felosztó 2,5*2,5 km-es és 10*10 km-es UTM hálót használtuk, követve a más hasonló biotikai térképezések módszertanát. Áramszolgáltató vállalatok (ÁSZ): DÉDÁSZ DÉMÁSZ ÉDÁSZ ELMŰ ÉMÁSZ TITÁSZ E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) Délmagyarországi Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (francia tulajdonú EDF csoport tagja) E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, német tulajdonú RWE csoport tagja) Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, német tulajdonú RWE csoport tagja) E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (német tulajdonú E.ON csoport tagja) november 14. 7

8 Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI): ANPI BFNPI BNPI DDNPI DINPI FHNPI HNPI KNPI KMNPI ŐNPI Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság november 14. 8

9 Bevezetés Madarak és légvezetékek a világban Amióta léteznek elektromos szabadvezetékek, azóta ismert az is, hogy az elektromos vezetékek mentén madarak pusztulnak el (Hallinan 1922). A probléma súlyosságára, és a tömeges madárpusztulásokra azonban csak az 1970-es években figyeltek fel világszerte, és ezt követően jelentek meg az első átfogó tanulmányok a témában (Markus 1972, Haas 1980, Ollendorf et al. 1981, Ledger & Annegarn 1981). Az elmúlt évtizedekben számos országban jelentős erőfeszítések folynak a vezetékek okozta madárpusztulások csökkentésére, valamint egyre átfogóbb tanulmányok és javaslatok is születnek (pl. APLIC 1996, Ferrer & Jans 1999, Demeter et al. 2005, APLIC 2006, Haas & Schürenberg 2008), azonban a probléma teljes körű megoldásától még szinte valamennyi országban messze vagyunk. Az elektromos vezetékek kétféle módon okozhatják madarak halálát: az állatok nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy elektromos áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az áramütés elsősorban a középfeszültségű (20 kv-os) hálózatok tartóoszlopain fordul elő, úgy, hogy az oszlopra ülő, vagy onnan elszálló madár egyszerre érinti meg a vezetéket, illetve egy földelt oszlopelemet (fázis-föld zárlat). Nagyobb testű madaraknál előfordulhat két vezeték együttes érintése is, amely szintén letális áramütést okoz (fázis-fázis zárlat). A vezetéknek repülés esetében a problémát a kiterjedt középfeszültségű vezetékhálózat okozza, ugyanakkor jelentős számban fordulnak elő a nagyfeszültségű és vasúti felsővezetékek mentén is ütközéses balesetek. Az áramütés és vezetéknek-repülés problémája világszerte komoly gondot jelent, és minden valószínűség szerint egyre komolyabb problémát fog jelenteni a fejlődő országokban, ahol az elektromos vezetékhálózat kiépítése gyorsuló ütemben folyik (Bevanger 1994). Az áramütés problémájával a gazdaságilag fejlettebb országokban foglalkoznak a legrégebben és a legalaposabban a természetvédelemben dolgozó szakemberek. A legtöbb kutatás, illetve erőfeszítés e téren az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Németországban, Spanyolországban, Izraelben és Norvégiában történt. A probléma megoldása felé tett lépések ezen országokban különbözőek, mint ahogy eltérőek a természetvédelem jogi lehetőségei is. Amerikai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 25 éves az áramszolgáltatók és a természetvédők közötti együttműködés a probléma megoldása érdekében (Lehman 2001). Az Államok területén mintegy 116 millió középfeszültségű oszlop található. Az oszlopok túlnyomó többsége faoszlop, fa kereszttartóval. Ennek következtében sokkal gyakoribbak a rövidzárlatok (fázis-fázis típusú), mint a földzárlatok, és a nagyobb testű ragadozómadarak esnek gyakrabban áldozatul, míg Európában a kis és közepes méretű fajok pusztulása a gyakoribb a fém kereszttartók alkalmazása miatt. Ferrer és Janss (1999) több európai és amerikai, illetve dél-afrikai tanulmány eredményeit összehasonlítva azt tapasztalták, hogy míg Európában a nagy testű ragadozók az áramütéses áldozatok 6,4-10,7%-át tették ki, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában a nagy termetű ragadozók aránya 76% és 97,7% között változott, az eltérő oszloptípusok miatt. Az 1970-es, 80-as években általánosan nagy volt az optimizmus az Egyesült Államokban: minden érintett bizonyos volt benne, hogy a problémát rövid időn belül, az november 14. 9

10 oszlopok egy kis hányadának módosításával sikerül megoldani. Sajnos, azonban ma is nagy számban pusztulnak a ragadozómadarak az ország elektromos vezetékein. Számos áramszolgáltató pedig úgy érzi, a madárvédelemben végzett munkájáért nem kapott kellő elismerést a természetvédelem oldaláról (a kutatások nagy részét ők finanszírozták, szimpóziumokat tartottak madárvédelem témában). Először 1975-ben jelent meg az a kiadvány, amely az áramütéses madárpusztulás elleni lehetséges és javasolt technikai megoldásokat foglalta össze az elektromos ipar és a természetvédelem számára. A kiadvány címe A ragadozómadár-védelem javasolt gyakorlati megoldásai elektromos vezetékeken. Ennek a széles körben elterjedt szakmai anyagnak, azóta három kiadása jelent meg az Egyesült Államokban, 1981-ben, 1996-ban (APLIC 1996) és a legfrissebb 2006-ban (APLIC, 2006) ben, egy addig példa nélküli perben a bíróság elítélte a Moonlake Electric Association nevű, Nyugat-Coloradoban és Kelet-Utahban működő áramszolgáltatót, két szövetségi törvény megsértéséért. A szolgáltató dolláros bírságot volt köteles fizetni, és kötelezték oszlopai szigetelésére. A per kezdete előtt több mint 170 áramütött ragadozómadár tetemét találták meg a szolgáltató hálózatai alatt, ennek háromnegyede szirti sas (Aquila chrysaetos) volt. A perben 17 madár pusztulásáért vonták felelősségre az áramszolgáltatót. Egy Idaho államban végzett felmérés alapján kutatók korábban azt feltételezték, hogy az oszlopok mindössze 2%-ának módosításával (szigetelésével) az elektromos áramütések 95%-a megelőzhető (Nelson & Nelson 1976). Ma már túlzónak tartják ezt az arányt, és nyilvánvaló, hogy jóval több oszlop biztonságossá tétele szükséges (Lehman 2001). Dél-Afrikai Köztársaság Dél-Afrikában egyetlen áramszolgáltató cég működik, az ESKOM óta folyamatos az áramszolgáltató és a természetvédelem közti együttműködés az elektromos áramütés és a vezetéknek ütközés problémájának feltárásában. Szisztematikus adatgyűjtés és közös munka azonban csak 1996 óta folyik, ekkor indult az ESKOM és a Veszélyeztetett Vadvilág Tröszt ( Endangered Wildlife Trust EWT ) Stratégiai Együttműködése program (ESKOM/EWT Strategic Partnership). A program célja egy integrált irányítási rendszer kialakítása, melynek főbb részei egy információs program, egy bejelentő rendszer, az önkéntes terepi adatgyűjtők hálózata és védelmi megoldások gyakorlati alkalmazása (Van Rooyen és Ledger 1999, Van Rooyen 2000) óta működik az EWT központjában egy olyan telefonszám, amelyen a madárpusztulásokat bárki ingyen bejelentheti és 1999 között 1092 esetet jelentettek a zöld számon, 423 helyről, és ma is ezen a telefonvonalon történik a legtöbb bejelentés (az ország hatalmas területén km szabadvezeték húzódik). Az említett időszakban a globálisan veszélyeztetett fokföldi fakókeselyű (Gyps coprotheres) 51 egyede pusztult el áramütés, 10 egyede vezetékkel ütközés következtében. Spanyolország Spanyol kutatók hívták fel a figyelmet arra a veszélyes jelenségre, hogy olyan ragadozómadár fajoknál, ahol testméretbeli különbség mutatkozik tojó és hím egyedek között, jóval magasabb lehet a nagyobb testű tojók pusztulásának az aránya a hímekhez képest. A kutatásaik során megtalált ibériai parlagi sasok (Aquila adalberti) 78%-a tojó egyed volt (Negro és Ferrer 1992, 1995, Ferrer és Hiraldo 1992). Ez a jelenség egy kicsi és lassan megújuló populációban nagyon gyors állománycsökkenéshez vezethet. Ferrer és Janss (1999) november

11 hangsúlyozzák, hogy az áramütés madárpopulációkra gyakorolt hatását csak úgy lehet pontosan megvizsgálni, ha a vizsgált területre elvégezzük a faj előfordulási gyakoriságának és az áramütés következtében elpusztult egyedek számának kvantitatív összehasonlítását. A Doñana Nemzeti Park közelében egy az ibériai parlagi sasok által kedvelt terület egyetlen elektromos vezetékét ártalmatlanították. Ennek az akciónak az eredményeképpen a fiatal sasok kirepülés utáni első hat hónapra vonatkozó túlélési aránya 17,6%-ról 80%-ra nőtt (Ferrer és Janss 1999)! Ez az eredmény is jól példázza, mennyire fontos ismerni egy veszélyeztetett faj egyedei által frekventált területeket és kiszűrni azokat a vezetékszakaszokat, amelyek a legtöbb problémát okozzák. Madarak és légvezetékek Magyarországon Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kv-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv (Buteo buteo), 1 gatyásölyv (Buteo lagopus), 4 vörös vércse (Falco tinnunculus) és több tucat vetési varjú (Corvus frugilegus) tetemét találták meg (Dudás 1999). Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amely évtől kezdődően minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk, így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is, amely során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya (Ciconia ciconia) pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében. A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepel, amelyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 93 millió Ft-ot. Természetesen a probléma valós nagysága még ennél is lényegesen nagyobb, hiszen az eddigi felmérések csak az ország vezetékeinek kisebb részét érintették (1. ábra), és e felmérések során sohasem került figyelembe vételre a dögevők tevékenységének hatása. Az áramütés okozta madárpusztulások felmérésénél elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ezalatt a dögevők megehetik, vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981). Korábban hazánkban még becsléssel sem rendelkeztünk arra vonatkozóan, hogy az áramütött madarak tetemeit milyen mértékben tüntetik el a dögevők, vagyis a megtalált tetemek számához képest milyen mértékű lehet a tényleges madárpusztulás (Demeter et al., 2004). Egy áttekintő munka szerint a tetemek eltűnésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati és földrajzi viszonyokat (DeVault et al., 2003). Ferrer és munkatársai (1991) Spanyolországban úgy találták, hogy az áramütéstől elpusztult madarak tetemeinek csak 37 %-a volt megtalálható azaz 63 %-a tűnt el az áramütést követő egy hónapon belül. Az első hazai ilyen irányú felmérés 2007 januárjában a Hevesi Füves Puszták TK területén húzódó vezetékszakaszok mentén történt. Ennek során a felmérést végző szakember 45 db fácán, gyöngytyúk és fiatal pulyka tetemét helyezte ki. A kihelyezést követő második napon már csak 29 db (64,4 %), a hetedik napon 7 db (15,5 %), a tizennegyedik napon 3 db (6,6 %), míg végül a harmincadik napon már csak 2 db (4,4 %) tetemet talált meg az oszlopok alatt (2. ábra). A felfalás/elhurcolás harminc nap alatt megfigyelt 95,6 %-os valószínűsége jóval magasabb, mint amit más kutatók tapasztaltak (Tóth, 2007). Természetesen az ország különböző területein a dögevők általi elhurcolás intenzitása lényegesen különbözhet, azonban nagy valószínűséggel mindenhol jóval nagyobb mint korában gondoltuk november

12 Ha egy minimális elhurcolási arányt veszünk figyelembe az eddigi felmérések alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan mintegy madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja! 1. ábra Kihelyezett tetemek meglétének aránya Kihelyezés 100 % 2. nap 64,4 % 7. nap 15,5 % 14. nap 6,6 % y = 123,25x -1,0091 R 2 = 0, Kihelyezéstől eltelt napok száma 30. nap 4,4 % 2. ábra: A kihelyezett tetemek meglétének/eltűnésének aránya 30 napos időszak alatt (n = 45) november

13 A vezetéknek repülő madarakról és ezen probléma természetvédelmi súlyosságáról sokkal kevesebb rendszerezett adattal rendelkezünk, hiszen Magyarországon ezidáig nem történt ilyen irányú célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok (Otis tarda), legfontosabb mortalitási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek, és természetesen a valós esetek száma itt is lényegesen nagyobb lehet. A túzok mellett a daru (Grus grus) a másik ütközések által leginkább érintett faj, amelynek több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek (pl. a KMNPI területén a közelmúltban 2 eset során 8 példány pusztult el, de a HNPI területéről is ismert három korábbi eset, Szelényi & Végvári, szóbeli közl.). Az ütközések által szinte valamennyi madárfaj érintett lehet, azonban az esetek gyakoriságát tekintve a fenti két fajon kívül még a vízimadarak (lúd- és gólyalakúak) esetében lehet jelentős természetvédelmi problémáról beszélni. A madarak és vezetékek konfliktusai nem csak a természetvédőket aggasztják, mivel az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és anyagi kárt okoznak a madarak által okozott zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, egy-egy madár által okozott áramkimaradás súlyos anyagi veszteségeket okozhat például egy ipari üzemben. A probléma megoldásában az elmúlt két évtizedben fokozatosan javuló együttműködés figyelhető meg az áramszolgáltatók, az állami és a civil természetvédelmi szervezetek között, ami elsősorban középfeszültségű oszlopok szigetelésével kapcsolatos. A hosszú távú, végleges megoldások irányában azonban még a közelmúltig nem történt megnyugtató előrelépés. Aggasztó például, hogy az elmúlt években megjelentek olyan új oszloptípusok, amelyek szigetelés nélkül a vezetőelrendezés miatt a madarakra még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi fejszerkezetek. Ráadásul az utóbbi évek áramütéssel összefüggő középfeszültségű oszlopfelmérései bizonyítják, hogy számos esetben szigetelt oszlopokon szenvednek madarak áramütést (http://www.mmemonitoring.hu/prog.php?datid=124). Egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. Remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is kialakul a szükséges jogi szabályozás a probléma megoldásához. Ez annál is inkább aktuális, mert a Bonni Egyezmény (Egyezmény a Vadon Élő Vándorló Állatfajok Védelméről) aláíró országai köztük Magyarország is szeptemberében elfogadtak egy új határozatot, melynek értelmében a Részes Felek lépéseket tesznek a madarak szabadvezetékek mentén történő áramütésének megszüntetése érdekében (Részes Felek 7. Konferenciája, COP7, Bonn, szeptember 18-24). Akadálymentes Égbolt Megállapodás A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A megállapodás alapján március 31-ig a természetvédelmi szervezeteknek el kellett készíteni a középfeszültségű vezetékszakaszok madárvédelmi szempontú besorolását. Az előzetes tervek szerint az I. prioritás a különösen veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek madárbarát átalakításának ütemtervét már november

14 május 31-ig el kellett volna végezni. A II. prioritás az egyéb veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek első 50%-ának ütemtervét március 31-ig, míg a második 50%- ának az ütemtervét március 31-ig kell elkészíteni. Az I.-II. prioritásszakaszok átalakításának legvégső határidejét január 31-ében állapítja meg a szerződés. A KvVM felkérésére a nemzeti park igazgatóságok március 28-ára elkészítették a vezetékszakaszok besorolását három prioritás kategóriába, majd ezt elküldték az áramszolgáltató vállalatok és az MME részére (3. ábra) április 28-án került megrendezésre a Megállapodás 1. Koordinációs Bizottsági Ülése. Az ülésen az MME képviselői elmondták aggályukat a KvVM kijelölésével kapcsolatban, miszerint az ugyan regionálisan jól tükrözi a prioritásokat, azonban az egységes kijelölési koncepció hiánya miatt országosan nem használható megfelelő módon. A KvVM prioritás adatbázis jelentős eltéréseket mutat nemzeti park igazgatóságonként, amelyet okozhatnak eltérő természetvédelmi prioritások, azonban nagyobb részt az eltérő módszertannal magyarázhatók. Emellett az adatbázis nem tartalmazza valamennyi hazai vezetékszakaszt, és helyenként eltéréseket mutat az áramszolgáltatók nyilvántartásával összehasonlítva. Ezen okokból a felek abban állapodtak meg, hogy a Megállapodásban szereplő I. prioritásként három jelenleg futó európai uniós finanszírozású madárvédelmi LIFE-Nature projekt (kerecsensólyom-, kékvércse- és túzok-védelmi) tervezett szigeteléseit és földkábelezését határozza meg. Ezt követően a II. prioritásba tartozó vezetékszakaszok országosan egységes besorolására a KvVM árajánlatokat kér be a releváns szervezetektől, amelyek alapján a nyertes pályázót egy KIOP projekt keretében bízza meg a Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése című tanulmány elkészítésével. 3. ábra november

15 A KvVM Fejlesztési Igazgatóság és az MME a fenti célból augusztus 1-én írt alá egy megbízási szerződést, melyben az MME vállalta a következő három fejezetben részletezett feladatok végrehajtását: 1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképének elkészítése; 2. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú átalakításának lehetőségeiről szóló átfogó tanulmány elkészítése; 3. Javaslattétel a madárvédelmi beavatkozások jövőbeli ütemezésére és a pályázatok kiírásának szakmai elemeire. Jelen tanulmányban a fenti szempontok alapján a hazai áramszolgáltató vállalatok által kezelt középfeszültségű ( kV) szabadvezeték hálózat madárvédelmi szempontú elemzésével foglalkoztunk. Az áramszolgáltatók (120kV) és a MAVIR Zrt. ( kV) által kezelt nagyfeszültségű szabadvezetékek, valamint a MÁV és GYSEV (20 kv) által kezelt vasúti felsővezetékek is helyenként komoly természetvédelmi problémát okoznak (a nagyfeszültségű vezetékek elsősorban ütközés, míg a vasúti felsővezetékek mind ütközés, mind áramütés esetében). Ezen elektromos szabadvezeték hálózatok kiterjedése ugyan jelentősen kisebb a középfeszültségű hálózatnál, azonban ezek madárvédelmi szempontú értékelése is szükségszerű a jövőben. A tanulmány elkészítésekor ezen vezeték-adatbázisok nem álltak a rendelkezésünkre, azonban az elkészített prioritástérképek használhatóak ezen vezetékszakaszok értékelésére is a jövőben november

16 1. Elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképe november

17 Bevezetés A madarakat érő áramütések és a vezetéknek történő ütközések számának csökkentése érdekében alapjaiban eltérő technikai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek költségeiket tekintve is lényegesen eltérnek egymástól. Emellett a veszélyeztető tényezők által érintett madárfajok köre is különbözik, így a két problémára két különböző konfliktustérkép elkészítése mellett döntöttünk. A térképeket és a hozzá tartozó térinformatikai adatbázisokat a következő lépések során készítettük el, amelyeket a következő fejezetekben részletezünk: 1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása 1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása 1.3 Kiemelt fajok relatív súlyozásának megállapítása 1.4 Áramütéssel és ütközéssel veszélyeztetett védett madárfajok összesített prioritástérképeinek elkészítése 1.5 Országos vezetékhálózati térkép összeállítása 1.6 Országos áramütés és ütközés konfliktustérképek és adatbázisok összeállítása Az egyes lépések során mindig igyekeztünk öt prioritás kategóriát használni, az általános kockázatbecslési szinteknek megfelelően (5: nagyon magas 4: magas 3: közepes 2: alacsony 1: nagyon alacsony) november

18 1.1 Kiemelt fajok körének megállapítása Áramütés Az MME Középfeszültségű Oszlopfelmérés (KFO) adatbázisának nyilvántartása szerint az országos vezetékfelmérések során 2003 és 2008 februárja között 59 faj 2183 elpusztult példánya került meg. Az érintett fajok gyakorisága és természetvédelmi relevanciája alapján az alábbi 12 fajt választottuk ki az áramütéses konfliktustérkép elkészítéséhez: 1. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2. Fekete gólya (Ciconia nigra) 3. Rétisas (Haliaeetus albicilla) 4. Egerészölyv (Buteo buteo) 5. Szirti sas (Aquila chrysaetos) 6. Parlagi sas (Aquila heliaca) 7. Vörös vércse (Falco tinnunculus) 8. Kék vércse (Falco vespertinus) 9. Kerecsensólyom (Falco cherrug) 10. Vándorsólyom (Falco peregrinus) 11. Uhu (Bubo bubo) 12. Szalakóta (Coracias garrulus) Ütközés Madarak vezetéknek történő ütközéséről nem rendelkezünk országos adatbázissal, azonban az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján leginkább a következő három faj, illetve fajcsoport érintett, így a vezetéknek történő ütközéses konfliktustérkép elkészítéséhez ezek elterjedési adatait használtuk: 1. Túzok (Otis tarda) 2. Daru (Grus grus) 3. Vízimadarak: Lúd- (Anseriformes) és Gólyaalakúak (Ciconiiformes) A érintett fajok hazai és európai uniós természetvédelmi helyzetét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vízimadarak kifejezés alatt egy fajcsoportot értünk, melyben együtt kezeljük a Magyarországon vonulási időszakban előforduló, Lúdalakúak (Anseriformes) és Gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozó fajokat (ld fejezet) november

19 2008. november

20 1.2 Kiemelt fajok országos prioritásterületeinek meghatározása A következőkben az egyes fajok prioritástérképeinek elkészítésekor használt általános (1.2.1) és fajspecifikus ( ) módszereket részletezzük, míg az elkészült prioritástérképeket fajonként az fejezetben mutatjuk be Általános módszerek A kijelölések során mindvégig a 2,5 km x 2,5 km UTM négyzetrácsot használtuk, amelyet a legalkalmasabbnak találtunk az adatok összegzéséhez, mert: - Magyarország teljes területét lefedi; - kellően részletes felbontást ad ( db négyzet fedi le az országot); - az érintett fajok mozgáskörzete jól értékelhető ebben a térléptékben; - a legtöbb faj esetében rendelkezünk ilyen felbontású elterjedési adatokkal; - nemzetközileg is ismert és alkalmazott madár monitoring vizsgálatokban. Az egyes fajok elterjedési adatainak összegyűjtéséhez, valamint az egyes prioritáskategóriák meghatározásához az MME országos fajvédelmi koordinátorait kértük fel, úgy, hogy lehetőleg az elérhető legjobb minőségű költő és megfigyelési adatokat összegezzék a következő prioritáskategóriák szerint: Prioritáskategória Magyarázat 5. kulcsfontosságú magterületek 4. Jelentős élőhelyek (költés, megtelepedés) 3. rendszeres előfordulás 2. alkalmi előfordulás 1. nem jelentős területek Az elemzéseket az MME koordinátorok által összegyűjtött különböző fajspecifikus adatbázisok szeptember 30-i állapota alapján végeztük el, amelyek így a hazánkban jelenleg elérhető legpontosabb elterjedési adatokat tartalmazzák. Néhány esetben előfordulhat, hogy nem sikerült az összes hazai szakembernél rendelkezésre álló adatot összegyűjtenünk, azonban ezen lehetséges hiányosságok nem befolyásolják lényegesen az elkészült térképeket, és még kevésbé a térképek szintéziseként elkészült összesített prioritástérképet (ld. 1.4 fejezet) november

ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK...

ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK... Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS... 2 1 BEVEZETÉS... 3 2 ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK... 4 2.1 PROBLÉMAFELVETÉS... 4 2.2 KITEKINTÉS... 5 2.3 A HAZAI KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZAT TULAJDONOSI

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4 1. BEVEZETÉS 5

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4 1. BEVEZETÉS 5 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4. BEVEZETÉS 5. ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK 6. PROBLÉMAFELVETÉS 6. KITEKINTÉS 7. A HAZAI KÖZÉPFESZÜLTSÉGÛ HÁLÓZAT TULAJDONOSI HÁTTERE ÉS ALAPADATAI.4

Részletesebben

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK

Részletesebben

Írta és szerkesztette: Közremûködött: Design: Nyomdai munkák: Kiadja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ajánlott hivatkozás:

Írta és szerkesztette: Közremûködött: Design: Nyomdai munkák: Kiadja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ajánlott hivatkozás: Írta és szerkesztette: Horváth Márton és Demeter Iván Közremûködött: Bagyura János, Kovács András, Lovászi Péter, Nagy Károly, Szügyi Kálmán és Tóth Péter Design: Ambitus Nyomdai munkák: Korrekt Nyomdaipari

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PARLAGI SAS VÉDELEMI MUNKACSOPORT 2003. ÉVI JELENTÉSE

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PARLAGI SAS VÉDELEMI MUNKACSOPORT 2003. ÉVI JELENTÉSE Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PARLAGI SAS VÉDELEMI MUNKACSOPORT 2003. ÉVI JELENTÉSE Összeállította: Horváth Márton, Bagyura János, Demeter Iván, Fatér Imre és Kovács András A Munkacsoport

Részletesebben

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás özösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás 1. forduló 2. forduló I. Adminisztratív feltételek I.1. BENYÚJTÁSI FELTÉTELE

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG KvVM/KJKF/1379/2007 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MUNKAANYAG A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a LIFE NATURE pénzügyi eszközből a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek

Részletesebben

KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS SZABADVEZETÉKEK OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS A HEVESI FÜVES PUSZTÁKON

KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS SZABADVEZETÉKEK OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS A HEVESI FÜVES PUSZTÁKON DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS SZABADVEZETÉKEK

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MMK Energetikai Tagozat Szakmai továbbképzés 2014 LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1 Madárvédelmi kérdések erősáramú szabadvezetékeken különböző feszültségszinteken jelentkező problémák és azok megoldásai

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Parlagisas-védelmi és Mérgezés-megelőzési Munkacsoportok 2012. évi beszámolója

A Parlagisas-védelmi és Mérgezés-megelőzési Munkacsoportok 2012. évi beszámolója A Parlagisas-védelmi és Mérgezés-megelőzési Munkacsoportok 2012. évi beszámolója Horváth Márton*, Bagyura János, Fatér Imre, Firmánszky Gábor, Juhász Tibor, Klébert Antal, Pongrácz Ádám, Prommer Mátyás,

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN

A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN 2012 LIFE NAT/HU/000384 A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében Harangozó Edit: Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében haranged@freemail.hu A Térinformatika Napja - Székesfehérvár, NyME-Geo 2009. november 18. Témaválasztás Fotó:

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

XI. TATAI VADLÚD SOKADALOM. 2011. november 25-26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony

XI. TATAI VADLÚD SOKADALOM. 2011. november 25-26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony XI. TATAI VADLÚD SOKADALOM 2011. november 25-26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja, Duna-Ipoly

Részletesebben

Nem tervezett feladatok. Üzemvitel. Erőforrás- és feladatgazdálkodás. Erőforrásadatok. Hálózati adatok

Nem tervezett feladatok. Üzemvitel. Erőforrás- és feladatgazdálkodás. Erőforrásadatok. Hálózati adatok Az Asset program hatása a költségekre és a költséghatékonyságra Hans-Günter Hogg ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatósági tag MEE Vándorgyűlés Eger, 2008. szeptember 10.-12. Tartalom Korszerű Asset management bevezetése

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

HELIACA. ragadozómadár-védelmi

HELIACA. ragadozómadár-védelmi HELIACA 2012 a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI TAnÁcS és Az MME ragadozómadár-védelmi SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE The yearbook of the Hungarian Council for the Protection of Birds of Prey and the Raptor Conservation

Részletesebben

Környezetvédelem és éghajlatváltozás: A Bizottság 282,6 millió eurót fordít 225 új környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekt támogatására

Környezetvédelem és éghajlatváltozás: A Bizottság 282,6 millió eurót fordít 225 új környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekt támogatására EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. április 30. Környezetvédelem és éghajlatváltozás: A Bizottság 282,6 millió eurót fordít 225 új környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekt támogatására

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

Kerecsen-jeladózás: célok és eszközök

Kerecsen-jeladózás: célok és eszközök Kerecsen-jeladózás: célok és eszközök PROMMER Mátyás Sólyomcsalogató, Szarvas, 2015.02.28-03.01. MIÉRT JELÖLÜNK ÁLLATOKAT? - Vonuláskutatás - Területhasználat - Mortalitási tényezők feltárása - Hatékony

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület)

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) (1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) A korábbi nevén Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesületet alapítói 1995. márciusában hozták létre. Az

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

HELIACA. ragadozómadár-védelmi

HELIACA. ragadozómadár-védelmi HELIACA 2013 a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI TAnÁcS és Az MME ragadozómadár-védelmi SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE The yearbook of the Hungarian Council for the Protection of Birds of Prey and the Raptor Conservation

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. 2010.

Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. 2010. Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. Fuzzy-alapú döntéstámogató rendszer bevezetése az ELMŰ-ÉMÁSZ ÉMÁSZ-nál 2010. Tartalom - Előzmények - Fuzzy logika - Modell bemutatása - Modell-hitelesítés

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A KÉK VÉRCSE VÉDELME A PANNON RÉGIÓBAN 2006 2009

A KÉK VÉRCSE VÉDELME A PANNON RÉGIÓBAN 2006 2009 vercse_layout 1 2010.03.10. 5:50 Page 1 A KÉK VÉRCSE VÉDELME A PANNON RÉGIÓBAN 2006 2009 Fotó: Lóki Csaba A LIFE Nature projekt (LIFE05 NAT/H/000122) összefoglaló jelentése vercse_layout 1 2010.03.10.

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Papp Ferenc Szarvas, 2015. február 28.

Papp Ferenc Szarvas, 2015. február 28. Gólyák és egyéb fajok telemetriás jelölésének tapasztalatai egy magyarszlovák projektben Papp Ferenc Szarvas, 2015. február 28. Madárvédelem és kutatás határok nélkül / Ochrana a výskum vtáctva bez hraníc

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

HELIACA. a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI. SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE

HELIACA. a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI. SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE HELIACA 2011 a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI TAnÁcS és Az MME ragadozómadár-védelmi SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE The yearbook of the Hungarian Council for the Protection of Birds of Prey and the Raptor Conservation

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Parlagisas-védelmi kezelési javaslatok

Parlagisas-védelmi kezelési javaslatok Parlagisas-védelmi kezelési javaslatok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület BUDAPEST, 2005 Parlagisas-védelmi kezelési javaslatok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület BUDAPEST, 2005

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Felhívás. Jutalmazás:

Felhívás. Jutalmazás: Felhívás A Környezet-és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és konzorciumi partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) támogatásban részesült a Svájci-Magyar

Részletesebben

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Natura Somogyiensis 15 219-226 Ka pos vár, 2008 A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Horváth Zoltán Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Magyarország 2004 Derogation N : H/1/2004 Year: 2004

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

PROJEKT ADATLAP. a Környezet és Energia Operatív Program

PROJEKT ADATLAP. a Környezet és Energia Operatív Program PROJEKT ADATLAP a Környezet és Energia Operatív Program Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020. tervezési időszakra c. pályázati felhívásához Kódszám: KEOP 7.9.0/12/A Érvényes: 2012. november.-től

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

Ökoturizmus és természetvédelem 2013

Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Magyar Nemzeti Parkok Hete 2013 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár A

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Őszi versenypiaci szerződéskötési promóció. ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport. A promóció részvételi szabályzata

Őszi versenypiaci szerződéskötési promóció. ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport. A promóció részvételi szabályzata Őszi versenypiaci szerződéskötési promóció ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport A promóció részvételi szabályzata 1. Szervező Jelen részvételi szabályzatban bemutatásra kerülő promóció (a továbbiakban: Promóció)

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Crisicum 2. pp.215-219. Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Zalai Tamás Abstract Biharugra - A migration route of wild geese independent of Hortobágy: The pattern of occurrences of

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben