KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS SZABADVEZETÉKEK OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS A HEVESI FÜVES PUSZTÁKON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS SZABADVEZETÉKEK OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS A HEVESI FÜVES PUSZTÁKON"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS SZABADVEZETÉKEK OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS A HEVESI FÜVES PUSZTÁKON Bird mortality caused by medium voltage power lines in the Plains of Heves Készítette: Tóth Péter természetvédelmi mérnökjelölt Belső konzulens: Dr. Gyüre Péter egyetemi tanársegéd Külső konzulens: Demeter Iván Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Debrecen 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TÉMAFELVETÉS A felmérés és dolgozat célja SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ANYAG ÉS MÓDSZER A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A VIZSGÁLT TERÜLET NÖVÉNYZETE A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLLATVILÁGA A FELMÉRÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI EREDMÉNYEK A MADARAKRA VESZÉLYES OSZLOPTÍPUSOK AZ ÁRAMÜTÉS KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Biológiai tényezők Faj Kor Nem (ivar) Időszakhoz köthető tevékenységek Környezeti tényezők Időjárási viszonyok Az élőhely jellemzői DÖGEVŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁSA AZ OSZLOP-FEJSZERKEZETEK SZIGETELÉSÉNEK HATÉKONY- SÁGA, HIÁNYOSSÁGAI ÉS AZOK HATÁSAI AZ ÁRAMÜTÉSES MADÁRPUSZTULÁSOK CSÖKKENTÉSÉT, MEG- SZŰNTETÉSÉT CÉLZÓ JAVASLATOK, MEGOLDÁSOK KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK...61 ÖSSZEFOGLALÁS SZAKIRODALMI JEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS FÜGGELÉK NYILATKOZAT

3 BEVEZETÉS Napjaink egyik legégetőbb problémája a természet élő és élettelen alkotóelemeinek védelme, a kialakult sokszínűség megőrzése. Környezetünkben mint az ökológiai rendszerek bonyolult hálózatában minden élőlénynek jelentős a szerepe, a tápláléklánc csúcsán található ragadozóktól, a prédaállatokon keresztül, a primer producens növényekig, vagy a legjelentéktelenebbnek látszó egysejtűekig. A ma létező, ám egyedeinek és fajainak számát tekintve egyre inkább fogyatkozó élővilág az ősi időktől folyamatosan zajló evolúció eredménye. Ez a folyamatos, de emberi léptékkel mérve lassú, a változó környezethez való alkalmazkodás számtalan variáció kialakulását tette lehetővé. E fajok egy része sok esetben különleges életmódú vagy élőhely igényű, gyakran szűk elterjedésű, endemikus faj, ezért a változatlan vagy legalább is lassan változó környezeti feltételeket igényli. Ez általában igaz az élőlények többségére is. Az ember azonban főleg az elmúlt két évszázad során oly módon és mértékben megváltoztatta a környezetét, hogy érintetlen területekről mára már alig-alig beszélhetünk. Az ilyen léptékű és gyakran drasztikus környezeti változásokhoz az élőlények egy része több-kevesebb sikerrel alkalmazkodott, míg másik, nem elhanyagolható része egyre kilátástalanabbnak látszó helyzetbe kerül. Ezért feladatunk az, hogy az élővilág létét veszélyeztető, ember által lerontott környezeti tényezőket lehetőség szerint helyreállítsuk, hatásukat visszaszorítsuk, illetve az ilyen beavatkozásokat a továbbiakban elkerüljük. A ma létező madárvilág számára sok egyéb tényező közül az egyik legnagyobb emberi eredetű veszélyforrás a középfeszültségű (hazánkban általában 20 kv-os) szabadvezetékek által okozott, többnyire halálos kimenetelű áramütés. Mióta léteznek különböző feszültségű elektromos vezetékek, azóta ismert az a tény, hogy ezek mentén madarak pusztulnak el (Hallinan, 1922). De tömeges madárpusztulásokra csak a 70-es években figyeltek fel világszerte, majd ezt követően végezték az első részletes vizsgálatokat e témában, melyekről tanulmányok jelentek meg (Haas, 1980; Ledger és Annegarn, 1981; Ollendorf et al., 1981). Az elektromos vezetékek oly módon okozzák a madarak pusztulását, hogy áramütés érheti őket, amikor pihenés vagy vadászat céljából vezetéktartó oszlopokra ülnek, illetve röptükben nekiütközhetnek a nehezen észlelhető vezetékeknek. Előbbi eset jellemzően a kis- és középfeszültségű (10-35 kv) vezetékeken jelent veszélyt, míg a vezetéknek-ütközés elsősorban de nem kizárólag a magasfeszültségű vezetékek ( kv) esetében jellemző. Az áramütés és vezetéknek-repülés kérdése komoly gondot jelent az iparilag fejlett országokban, és minden bizonnyal egyre komolyabb problémát fog jelenteni a fejlődő államokban, ahol az elektromos hálózatok építése gyorsuló ütemben zajlik (Bevanger, 1994), de a szemlélet, a törvényi szabályozás és a műszaki megoldások még nem megfelelőek

4 Hazánkban az áramütés okozta tömeges madárpusztulásra legkorábban, 1980-ban derült fény, amikor a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kv-os vezetékszakasz alatt 1 gatyásölyv (Buteo lagopus), 4 vörös vércse (Falco tinnunculus), 19 egerészölyv (Buteo buteo) és több tucat vetési varjú (Corvus frugilegus) tetemét találták meg (Dudás, 1999). Azóta a probléma nagyságának felmérésében, az ilyen eredetű madárpusztulás gondjának megoldásában több hazai szakember és szervezet is részt vett, amelynek jelentős eredményei születtek (Demeter et al., 2004; Dudás, 1999, 2003; MME, 2000; Sándor, 1993; Terhes, 2002). Manapság hazánkban mintegy 50 ezer kilométer hosszúságú középfeszültségű vezetékrendszer szabdalja fel a mezőgazdasági területeket, védett területeket, vonulási útvonalakat és fontos madárélőhelyeket, melyek közül számos nemzetközi szerződés hatálya alá is tartozik. Az áramszolgáltatók becslése szerint ez mintegy 650 ezer db különféle, részben bonyolult fejszerkezet-kialakítású oszlopot jelent, szinte kizárólag a madarakra nézve veszélyes álló szigetelőkkel szerelve. A 20 kv-os vezetékeket az úgynevezett keresztkaros, többnyire vasbeton oszlopok hordozzák, melyek végén egy-egy, esetleg két-két porcelánszigetelő tartja a szigeteletlen vezetékeket. A szigetelők, és az oszlop közötti vízszintes kereszttartó ideális beülési lehetőséget nyújt a madaraknak. A be- és kiszállásnál azonban a földelt szerkezeti részt és a fázisvezetőt áthidalva földzárlat következtében a madarakat halálos áramütés érheti/éri. Ez a veszély a fátlan, sík területeken a legjelentősebb, ahol már eleve kevés a madaraknak oly fontos ülő- és leshely. Az áramütés a nagytestű madarakra (elsősorban a ragadozókra) nézve jelenti a legnagyobb veszélyt, mert nagy méreteik miatt különösen esős időben könnyebben rövidre zárják az áramkört. A ragadozók közül is a legérzékenyebb veszteség a ritkább, többnyire fokozottan védett pusztai fajokban keletkezik, pl. a parlagi sas (Aquila heliaca), vagy a kék vércse (Falco vespertinus) egyedei között, melyek hazai fészkelő állománya kb , illetve 800 pár. Az MME becslései alapján az így elpusztult madarak száma országos szinten tízezres nagyságrendű, ami elfogadhatatlan mértékű pusztulás. A probléma nem csak a természetvédőket aggasztja. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve az áramszolgáltató vállalatoknak és közvetetten a fogyasztóknak is sok gondot és anyagi veszteséget okoznak a madarak által okozott zárlatok. Ezt felismerve az áramszolgáltatók együttműködést kezdtek az állami és civil természetvédelemi szervezetekkel (elsősorban szigetelő papucsok felszerelésével), de a gond végleges megoldásának irányába még nem történt jelentős előrelépés. Elgondolkodtató például, hogy az utóbbi években megjelentek olyan új oszlop-fejszerkezet típusok, amelyek szigetelése az eddig alkalmazott módszerekkel nem lehetséges, így ezek a madarakra nézve még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbiak

5 1.1. TÉMAFELVETÉS Az áramütések madarakra gyakorolt hatása Magyarország jelentős területein ismeretlen. Az ország egyes területeiről, valamint a nemzetközi felmérésekből származó adatok nem feltétlen alkalmazhatók, több okból kifolyólag sem. Elsőként biológiai szempontból, mivel a földrajzi sajátosságok befolyásolják a fajok elterjedését, tevékenységét, szaporodását, költözését, telelését, stb. Másodsorban a tájegység változói úgy mint topográfia, növényzet, felszíni vizek, tájhasználat, emberi jelenlét mértéke régiónként változhat. Harmadsorban a helyi klimatikus tényezők, így a csapadékmennyiség, a hőmérsékleti szélsőségek, a szélsebesség és irány jelentős mértékben közrejátszanak. Végül a villanyoszlopok jellemzői és arányai is változnak a felhasználók igényeitől, az alkalmazott anyagoktól és nemzeti szabványoktól függően. Az említett tényezők mind befolyásolják a madarak halálozásának területenkénti arányát. A különféle villanyoszlop-típusokra becsült halálozási arányok a 80-as évektől kezdődő felmérések ellenére figyelembe véve minden elérhető adatot szinte teljesen hiányoznak az irodalomból, valamint csak a puszta adatgyűjtésre szorítkoznak. A hazai szakirodalomban csak a terepbejárások során lelt tetemek száma alapján becsülik a pusztulások arányát. Az efféle vizsgálódásoknál elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ezalatt a dögevők megehetik vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981). Sőt, bizonyos dögevők akár rászokhatnak az elektromos vezetékek környékének rendszeres felkeresésére az áramütött madártetemek reményében (Bevanger et al., 1994). Ezért amikor megpróbáljuk számszerűsíteni az áramütések okozta halálozások eredményét, figyelembe kell venni ezt a tényezőt is. Sajnos még becsléssel sem rendelkezünk azonban arra vonatkozóan, hogy az áramütött madarak tetemeit milyen mértékben tüntetik el más ragadozók (pl. rókák vagy kóbor kutyák), vagyis a megtalált tetemek számához képest milyen mértékű lehet egy-egy vezetékszakasz mentén a tényleges madárpusztulás (Demeter et al., 2004). A dögevők tevékenységének hatását amit az eltávolítás okozta rendszeres hibának nevezek számszerűsíteni kell, mert az áramütés okozta halálozási arányokat emiatt alulbecsüljük. Ez az egyik a négy, Beaulaurier (1981) által kiemelt rendszeres hibából, amelyet figyelembe kell venni tetemszámlálások során. További hiányosságnak látom, hogy a már szigetelt vezetékszakaszok okozta esetleges madárpusztulások mértékét nem ellenőrzik és vetik össze rendszeresen a korábbi felmérések eredményével, de legalább is nem teszik közzé, valamint nem vizsgálják, hogy az elvégzett szigetelési munkák minősége, tartóssága megfelelő-e, illetve ha nem az, akkor milyen változtatások és egyébb módszerek jöhetnek szóba, hogy a pusztulások mértéke tovább csökkenhessen

6 A felmérés és dolgozat célja E felmérés és dolgozat célja a fentebb említett ismereti hiányosságok egy részének megszüntetése, illetve rendszeres adatgyűjtés a Hevesi Füves Puszták kijelölt vezetékszakaszainak körzetére vonatkozóan. Vizsgálatom célkitűzéseit az alábbiakban fogalmaztam meg: 1.) felkutatni azokat az oszloptípusokat, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a madarak számára a vizsgált területen; 2.) meghatározni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az áramütés kialakulását eredményezik; 3.) a kijelölt vezetékszakaszokon felmérni a dögevők tevékenységének hatását és ennek eredményeként számszerűsíteni a korrekciós tényezőt, illetve ennek ismeretében meghatározni az áramütések okozta madárpuszulás lehetséges mértékét; 4.) felmérni az elvégzett szigetelések hatékonyságát, illetve a szigetelési hiányosságokat és azok hatását; 5.) végül javaslatokat tenni a további madárpusztulásokat minimalizáló lehetséges és elvárható megoldásokra. Az előző kérdésekkel kapcsolatos hipotéziseim a következők: 1.) az áramütések száma a feszítőoszlopokon, a kapcsolóval szerelt oszlopokon, az elágazásban és szakasztörésben álló oszlopokon, a transzformátorral ellátott oszlopokon, valamint ezek változatain, kombinációin magasabb, mint az egyszerű tartóoszlopok esetén. 2.) az áramütések bekövetkeztét leginkább befolyásoló tényezők a műszaki, a biológiai és környezeti összetevők lehetnek. A biológiai elemek között fontos lehet a fajok szerepe, melyek közül a legveszélyeztetettebbek a vágómadárfélék - Accipitridae, a sólyomfélék - Falconidae, a bagolyfélék - Strigidae, a varjúfélék - Corvidae egyes képviselői, valamint a szalakóta (Coracias garrulus). Feltételezhető, hogy jelentős szerepe van a madarak életkorának is, ezért a fiókák kirepülését követő időszakban az áramütések túlnyomó része a fiatal korosztályt érintheti. Valószínűsíthető, hogy az áramütések kialakulásában szerepe van a madarak nemének, az eltérő évszakokhoz, illetve időszakokhoz kapcsolódó viselkedésnek, valamint az élőhely környezeti jellemzőinek. 3.) egy nemzetközi áttekintő munka szerint (DeVault et al., 2003) a tetemek dögevők általi eltűntetésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati, földrajzi és egyéb viszonyokat. Erre vonatkozó hazai adat hiányában a felfalás/eltűntetés mértékét előzetesen 60 és 80 % közötti értékre becsülöm. A 4.) és az 5.) kérdés-, illetve témakör a terepi felmérés eredményeinek részben az első három kérdés válaszainak ismerete alapján határozható meg, de feltételezhető, hogy hatásuk igen jelentősen alakítja a madarak áramütéses pusztulásának bekövetkeztét

7 1.2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A madarak áramütésének gondjával legrégebben az iparilag fejlett országokban foglalkoznak a természetvédelemben dolgozó szakemberek. E téren a legtöbb kutatás, illetve erőfeszítés az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Izraelben, Németországban, Norvégiában és Spanyolországban történt. Ezekben az országokban eltérőek az elektromos vezetékek okozta gond megoldása felé tett lépések, illetve azok eredményei, mint ahogy eltérőek az oszlop-fejszerkezetek kialakításai, valamint a természetvédelem jogi lehetőségei is. Az áramszolgáltatók és természetvédők közötti együttműködés több mint 25 éves múltra tekint vissza az Amerikai Egyesült Államokban (Lehman, 2001) Az 1970-es, 80-as években általánosan nagy volt az optimizmus az USA-ban. Minden érintett fél biztos volt benne, hogy a tartóoszlopok egy kis részének módosításával rövid idő alatt sikerül megoldani a problémát. Ennek érdekében 1975-ben megjelent egy kiadvány, amely az áramütéses madárpusztulás elhárítására javasolt technikai megoldásokat foglalta össze a villamosipar és a természetvédelem számára. A kiadvány címe A ragadozó madárvédelem javasolt gyakorlati megoldásai elektromos vezetékeken. E szakanyagnak 1981-ben, 1996-ban és 2006-ban újabb kiadásai jelentek meg az Egyesült Államokban (APLIC, 2006). Mára már mindenki által elfogadott tény, hogy jóval több oszlop biztonságossá tétele szükséges (Lehman, 2001). Sajnos azonban ma is nagy számban pusztulnak a ragadozómadarak az USA szabadvezetékein. Dél-Afrikában csak egyetlen áramszolgáltató cég, az ESKOM működik. Ebben az országban 1996 óta folyik rendszeres adatgyűjtés, illetve közös munka a szabadvezetékek madarakra gyakorolt káros hatásainak kiküszöbölése érdekében. Akkor indult az ESKOM és a Veszélyeztetett Vadvilág Tröszt ( Endangered Wildlife Trust ) Stratégiai Együttműködése program (ESKOM/EWT Strategic Partnership). A tervezet célja egy összevont irányítási rendszer kialakítása, melynek főbb részei egy információs program, egy bejelentő rendszer, az önkéntes terepi adatgyűjtők hálózata, illetve a védelmi megoldások gyakorlati alkalmazása (Van Rooyen és Ledger, 1999; Van Rooyen, 2000) óta működik az EWT központjában egy telefonvonal, amelyen a madárpusztulásokat bárki ingyen bejelentheti. A zöld számon 1996 és 1999 között 1092 esetet jelentettek 423 helyről, de ma is ezen a vonalon történik a legtöbb bejelentés (az ország hatalmas területén 255,745 km szabadvezeték húzódik). Az említett időszakban a világszerte veszélyeztetett fokföldi fakókeselyű (Gyps coprotheres) 51 egyede pusztult el áramütés, 10 egyede vezetékkel ütközés következtében

8 Spanyol kutatók arra a veszedelmes jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy egyes ragadozó madárfajoknál, melyeknél méretbeli eltérés mutatkozik a két nem egyedei között, az áramütés eredményeként sokkal magasabb lehet a nagyobb testű tojók pusztulásának aránya a hímekénél. A Doñana Nemzeti Park környezetében végzett kutatásaik során megtalált áramütött ibériai parlagi sasok (Aquila adalberti) 78 %-a tojó egyed volt (Ferrer és Hiraldo, 1992; Ferrer és Negro, 1992). Ez a jelenség egy kicsi és lassan megújuló populációban nagyon gyors állománycsökkenéshez vezethet. Ferrer és Janss (1999) hangsúlyozzák, hogy az áramütés madárpopulációkra gyakorolt hatását csak akkor lehet pontosan meghatározni, ha a vizsgált területen elvégzik a faj előfordulási gyakoriságának, illetve az áramütés következtében elpusztult egyedek számának mennyiségi összehasonlítását. A kutatások eredményeként azonosított egyetlen vezetékszakasz szigetelésével a fiatal sasok kirepülés utáni első hat hónapra vonatkozó túlélési aránya 17,6 %-ról 80 %-ra nőtt (Ferrer és Janss, 1999)! Ez az eredmény is jól példázza, mennyire fontos ismerni egy veszélyeztetett faj egyedei által rendszeresen látogatott területeket és kiszűrni azokat a vezetékszakaszokat, amelyek a legtöbb problémát okozzák. Érdekességként megemlíthető, hogy Spanyolországban úgy hasznosították a madárbarátok a már veszélytelen oszlopokat, hogy azokra mesterséges odúkat, műfészkeket helyeztek ki, melyeket a madarak odvas fák híján szívesen elfoglaltak (Juan és Negro, 1987) ben Bagyura János a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozó madárvédelmi szakosztályának vezetője egy javaslatában a következőket írta: A Magyar Madártani Egyesület hosszú évek óta rendszeresen regisztrálja az elektromos vezetékek okozta madárpusztulást. A világ sok országában már korábban felismerték, hogy egyes területeken átívelő vezetékek, illetve azokat tartó oszlopok mekkora veszélyt jelentenek a madárvilágra, s ennek eredményeképpen találtak különféle megoldásokat a kártételek csökkentésére. Úgy gondoljuk, nekünk is tennünk kell valamit, hogy ez a pusztulás mérséklődjön, hiszen sok esetben olyan egyedekről van szó, melyek nem kevés pénzébe kerültek az országnak. Például a KVM és az MME által éjjel-nappal őrzött és mindkét félnek több tízezer forintjába kerülő kerecsensólyom fiókák kirepülésük után néhány nappal áramütést szenvedtek. Ugyanennek a szakembernek egy másik írásában a következőket olvashatjuk 1997-ben: A civilizáció rohamos térhódítása következtében környezetünk élővilágát folyamatosan újabb és újabb negatív hatások érik, melyek következtében élőhelyek szűnnek meg, állatok kerülnek végveszélybe. Napjainkban Magyarországon a madárvilág számára az egyik legnagyobb veszélyforrást a középfeszültségű elektromos légvezetékek halálos áramütése jelenti

9 A gond érzékeltetésére egy kiragadott példa. A Hortobágyi Nemzeti Park területén vizsgált 9 oszlop madárkártétele május és július között: 2 kerecsensólyom, 23 kék vércse, 9 vörös vércse, 4 erdei fülesbagoly, 3 egerészölyv, 1 héja és 2 fehér gólya. A természetvédelem jelentős energiát fordít a veszélyeztetett madarak védelmére, de ennek hatékonyságát nagymértékben csökkenti a távvezetékek okozta elhullás. A madarak áramütése közben keletkezett rövidzárlat valószínűleg gazdasági szempontból is jelentős. Villamos áramra továbbra is szükségünk van, s ennek érdekében hogy mi és a madarak is jól járjunk időszerű országos szinten kidolgozni és bevezetni a pusztulást leghatékonyabban megszüntető megoldást. Nyugat- Európában évtizedek óta foglalkoznak e problémával, ezért megoldási javaslataikat, eredményeiket célszerű figyelembe venni, még akkor is, ha a szabványok között eltérések vannak. Bagyura János és Péchy Tamás 1999-ben ezt írta: Madarak tömegei pusztulnak el áramütéstől. Az 1970-es évek vége óta nyilvánvaló, hogy egyes madárfajok hazai állományában a legnagyobb mértékű pusztulást az áramütés okozza. A leginkább veszélyeztetett fajok közé a fehér gólya, a héja, az egerészölyv, a parlagi sas, a kerecsensólyom, a szalakóta, a kékés vörös vércse, valamint az uhu tartoznak. Bár lényegesen kevesebb sas pusztult el ily módon, de a kisszámú populációkhoz mérve ez a kevés is nagyon sok, ami komolyan veszélyezteti az állományok fennmaradását. Hatalmas számban pusztulnak az oszlopokon a gyakori fajok is. Egyes oszlopok alatt halomban fekszenek a madártetemek bizonyítva, hogy az ilyen térségeken keresztülhaladó vezetékek különösen nagy kárt tesznek védett madarainkban. Megfigyeléseink szerint a hazai szalakótaállomány drasztikus mértékű csökkenésének is egyik fontos oka az áramütés ben határoztuk el, hogy tenni kell valamit. Meg kell találni a módját, hogy a pusztulásokat csökkenteni lehessen. Nemcsak arról volt szó, hogy egy olyan eszközt kellett találni, amelyik minden időjárási körülmény között megóvja a madarakat az áramütéstől, hanem ennek az eszköznek olyannak kellett lennie, ami nem akadályozza az oszlopok rendeltetésszerű használatát és állja az időjárás viszontagságait, különösen a napsugárzást. Végül egy Kanadából beszerezhető műanyag maradt fenn a rostán, amelyik viszonylag kis falvastagsággal is biztos védelmet garantált különös tekintettel az esős időre, hiszen a vizes anyag fokozottan vezeti az áramot és tartósan ellenállt az UV sugárzásnak. Többszöri ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy a felhelyezett szigetelők gyakorlatilag megszüntették az áramütés által okozott madárpusztulást. Eddig a különösen veszélyesnek ítélet kb. százezer oszlopnak a 20 %-át szigeteltettük le. Felméréseink szerint a veszélyes oszlopok szigetelésével az említett fajok esetében 60 %-kal lehet csökkenteni országosan az elhullást

10 A parlagi sas védelmére irányuló LIFE-Nature programban dolgozók is végeztek vezeték ellenőrzéseket, habár a felmérések ebben az esetben sem mondhatóak rendszeresnek, csupán néhány nap eredményei állnak rendelkezésre. A program során (2002 ősze és 2004 tavasza között) végigjárt 582 db oszlop alatt 117 madár tetemét találták meg a következő, fajonkénti megoszlásban: 49 egerészölyv (Buteo buteo), 20 vörös vércse (Falco tinnunculus), 13 seregély (Sturnus vulgaris), 11 varjú (Corvus sp.), 3 nagykócsag (Egretta alba), 3 fehér gólya (Ciconia ciconia), 2 fekete gólya (Ciconia nigra), 2 kerecsensólyom (Falco cherrug), 1 szalakóta (Coracias garrulus), 1 héja (Accipiter gentilis), 1 barna rétihéja (Circus aeruginosus) valamint néhány más faj egy-egy egyedét. A felmérés ideje alatt de nem az ellenőrzések során előkerült 2 fiatal parlagi sas (Aquila heliaca), 2 fiatal szirti sas (Aquila chrysaetos) és 1 fiatal vándorsólyom (Falco peregrinus) teteme is. A 117 tetem közül 66 feszítő funkciójú oszlop (feszítő, sarokfeszítő, elágazó) alatt hevert, 50 pedig tartóoszlopon szenvedett áramütést. Fontos megjegyezni, hogy 34 tetem egyetlen feszítőoszlop alatt került meg, Tiszasüly határában. Sajnos az eredmények nem vethetők össze az ellenőrzött oszloptípusok számával, mert néhány esetben csak az ellenőrzött oszlopok teljes mennyiségét jegyezték le, típusonkénti megkülönböztetés nélkül. A megfigyelésekből azonban kitűnik, hogy jóval több áldozatot szednek a különleges szerepet betöltő oszlopok (feszítő-, kapcsolóoszlopok, oszloptranszformátor-állomások stb.), mint az egyszerű tartószerkezetek. Az áramütés okozta madárpusztulás témakörét feldolgozó külföldi és hazai szakirodalmat tanulmányozva számos érdekes és elgondolkodtató eredménnyel szembesültem. A tőlünk gazdaságilag fejlettebb államokban már legalább 30 éve komoly, a kérdéskör részleteit is alaposan feltáró vizsgálatokat végeztetek/végeznek. Ezek tapasztalatait számtalan formában (dolgozatok, kiadványok, internetes honlapok stb.), széles körben közzétették, az érintettekkel egyeztetve és együttműködve sok esetben a műszaki, valamint a törvényi szabályozást is kidolgozva, illetve a pénzügyi forrásokat mellérendelve alkalmazzák. Az 1980-as években, hazai madarászkörökben is felismerték a probléma jelentősségét. Elsősorban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei feltehetően a közzétett külföldi vizsgálatok eredményeit is látva felméréseket végeztek, illetve igyekeztek megoldást találni az áramütéses madárpusztulások megelőzésére, a madarakra veszélyes elektromos szerkezetek szigetelésére. Az erőfeszítések eredményeként megvalósult a magyarországi körülmények között leginkább alkalmazható módszer (műanyag szigetelő papucs ), amely azonban részmegoldás és koránt sem tökéletes, hiszen az áramütések egy jelentős részét ugyan megakadályozza, de egy másik számottevő hányadának megelőzésére nem nyújt lehetőséget

11 Az általam átolvasott dokumentációk és a személyes beszélgetések alapján feltételezhető, hogy alapvetően nem a megoldás szándékának hiánya hátráltatja az áramütéses madárpusztulások megnyugtató orvoslását. Sokkal inkább az áramszolgáltatók érdektelensége, a létező környezet- és természetvédelmi törvények vonatkozó szabályainak figyelmen kívül hagyása, az állami és civil természetvédelmi szervezetek következetlen magatartása. De a társadalom témabeli tájékozatlansága és ebből fakadóan a széleskörű összefogás, az anyagi források hiánya, a probléma megoldásáért tenni akaró szervezetek és személyek kis száma, súlytalansága is ezt eredményezi, és hátráltatja a megnyugtató megoldást. Meg kell említenem, hogy a rendelkezésemre álló, a kérdéskört tárgyaló hazai felmérések, dolgozatok, dokumentációk és újságcikkek bár ezek köre nyilván nem teljes, egy részük belső hivatali levelezés eredménye, illetve kiadatlan, ezért csak ismeretség útján olvashattam a külföldi szakirodalommal szemben a ritka kivételektől eltekintve csak általában foglalkoznak a témával. Az 1980-as éveket követően néhány szakember több-kevesebb rendszerességgel végzett terepi felméréseket, melyek eredményeit esetenként nyilvánosságra is hozták. De az elhullott madarak számának és fajának ismertetésén, valamint a feltehetően külföldi felmérések eredményének ismeretén alapuló általános következtetéseken, becsléseken túl részletes vizsgálatok eredményeiről nem számoltak be, illetve azokról nincs elérhető ismeretanyag. A probléma nagyságának megfelelő, céltudatos, a környezeti, éghajlati, biológiai összefüggéseket feltáró rendszeres, szervezett keretek között folyó vizsgálatok eredményei hiányoznak, vagy általam nem ismertek. Ez azért is érthetetlen, mert a külföldi kutatók eredményeik összegzésénél többnyire felhívják a figyelmet, hogy tapasztalataik az adott környezetben érvényesek és ugyan máshol is eredményesen felhasználhatók, de egy másik országban vagy földrészen egészen más lehet az ott élő madárfajok, az élő és élettelen környezeti elemek köztük az elektromos szabadvezetékek egymásra hatása. Ezért lett volna/lenne fontos a mindenre kiterjedő hazai felmérések elvégzése. Vizsgálatok tényszerű eredményeinek ismerete nélkül nehéz a probléma valós mértékét felmérni, az ahhoz illő legjobb megoldásokat megtalálni, illetve nehéz az érintett szervezeteket, hatóságokat meggyőzni, együttműködést és célszerű változtatásokat kezdeményezni. Nem szeretném az eddig elért hazai eredményeket kisebbíteni, hiszen azok így is jelentősek és nélkülük ma még itt sem tartanánk a madarak védelme terén, de a komolyabb vizsgálatok eredménye az elmúlt több mint két évtized távlatában nagyon hiányzik, ezért a magam szerény lehetőségeihez mérten igyekszem néhány kérdésre választ találni

12 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Vizsgálataimat a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területére eső három középfeszültségű szabadvezeték-szakasz kijelölt részén végeztem. E körzet földrajzilag az Alföld nagytájunk Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság középtájának Hevesi-sík kistáját, valamint a vele szomszédos Közép-Tisza-vidéki középtájunk Hevesi-ártér kistáját fedi le, amelyek hazánk érzékeny természeti területei közé tartoznak. E tájegységeket a Tisza és a területen átfolyó természetes mellékvizei (Tarna, Laskó, Eger-patak) évszázadok alatt az ország egyik legkisebb lejtésű, gyakorlatilag tökéletesen sík vidékévé formálták. A terület nagyobb részén alacsonyártéri jellegű, közepes vízállású hordalékkúpsíkság terül el, melyet löszös iszap borít, rajta a vízhatástól függően szikes talajok különböző típusai alakultak ki. Kisebb, főleg északibb részein réti talajok, barna erdőtalajok, csernozjom talajok is megtalálhatók. Annak ellenére, hogy a térséget mintegy négyszáz kilométer hosszúságú belvízi csatornahálózat szabdalja fel, az ország egyik legszárazabb vidéke. A területre meleg, száraz éghajlat, szélsőséges hőmérsékletjárás, valamint magas évi napfénytartam jellemző, amelyhez alacsony évi csapadékösszeg társul. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 1993 márciusában alakult a Kisköreivíztározótól nyugatra eső, a dél hevesi területen található szikes vagy elszikesedő pusztai élőhelyek és a rajtuk élő túzok, valamint ragadozó madárállományok megóvása érdekében. Mozaikos tájvédelmi körzet, mivel hét különálló egységből áll, amelyeknek az összterülete ma mintegy 13, 377 hektár. Közülük kettő, a poroszlói és pélyi szikes puszták előzően helyi jelentőségű védett területek voltak. A további öt részterület a következő: a Dormánd és Erdőtelek közötti Nagy-hanyi puszta, a Kömlő és Átány közötti Nagy-Fertő, a tiszanánai Magas-határ, a sarudi János-gyep és a tarnaszentmiklósi Hamvajárás-dűlő. A pélyi szikesek területe bővült a részben Jász-Nagykun-Szolnok megye területére eső jásziványi Templom-dűlővel és Csukással, így jelenleg ez a tájvédelmi körzet legnagyobb részegysége. A kisebb-nagyobb védett területeket jelentős nagyságú, mezőgazdaságilag művelt területek, illetve legelők mozaikjai veszik körül. Síkvidéki, folyó menti területek természetrajzának ismertetésekor legyen szó az Alföldről vagy a Tisza menti területekről Magyarországon mindig szóba kerül az egykor volt vízi világ gazdagsága, és a jóindulatú, talán elkerülhetetlen, de a kor tudásának hiányosságai miatt eltúlzott folyószabályozások, vízrendezési munkálatok utáni jóval szegényebb állapot

13 Ez utóbbit, a talajvíz magasságának függvényében, gyakran a száraz, szikkadt, szikesedő területek megjelenése jellemzi, amelyek a legkevésbé sem alkalmasak növénytermesztésre. Ezek a területek általában parlagon maradnak, de legjobb esetben is csak sovány legelőként hasznosíthatók. Két jellegzetességük miatt azonban ezek a másodlagosan elszikesedett területek gyakran igen értékessé válnak. Az egyik, hogy tőlünk nyugatra a földrészen nemigen találhatók ezekhez hasonló sós szikesek (legközelebbi rokonaik a tengerparti, illetve az ázsiai sós puszták). A másik, hogy ezek a szikesek rendkívül sokat érő, fajgazdag, sok esetben igen megritkult madárvilágnak biztosítanak táplálkozó- és fészkelőhelyet A VIZSGÁLT TERÜLET NÖVÉNYZETE A hevesi puszták flórája és vegetációja a növényföldrajzi értelemben vett tiszántúli szikesek a Hortobágy és a Borsodi Mezőség növényzetével rokonítható. A terület nagy részét jellemzően szárazságtűrő sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek, kisebb területen löszpusztagyepek borítják, melyek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszottak az antropogén tényezők (pl. folyóvíz-szabályozások, extenzív legeltetés). Mint oly sok esetben, itt is elmondható, hogy ezek a kisebb-nagyobb szikes területek csak a felületes szemlélő számára unalmasak. Túlzás nélkül mondható, hogy a szikes puszták csodálatos látványt nyújtanak, virágaik tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. Ehhez társulnak a szik változatos növényközösségei, melyeknek egyik látványos tulajdonsága a térszín legkisebb eltéréseit is azonnal jelző mozaikosság (1. kép). Már néhány centiméter szintkülönbség is más és más növényközösségnek teremt életlehetőséget. A mikrodomborzatnak megfelelően a térség pusztáiban szinte mindenhol találkozhatunk jellegzetes növénytársulásaikkal. Egyes részeken, például Poroszló vagy Sarud mellett már kialakult szikformációk találhatók (vakszik foltok, szikpadkák), más területeken esetleg száraz és éppen szikesedésnek induló gyepeket lehet látni. 1. kép: Mozaikos sziki társulások. A területen a magas térszín löszgyepjeitől kezdve az ürmös gyepeken át a sziki laposok bárányparéjos vakszik, illetve mézpázsitos szikfokáig igen változatos növényzet tenyészik

14 A magasabb löszhátakat szinte mindenhol beszántották, csak a szikes térszínekből kiemelkedő löszgyepeken, illetve mezsgyéken (pl. községhatárok, földsáncok: Csörsz-árok, Kis-árok) találjuk meg maradványaikat védett növényeikkel, úgymint a macskahere (Phlomis tuberosa), a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), a horgas bogáncs (Carduus hamulosus) stb. Az erodáltabb térszínek ürmöspusztáit, vakszikeit és szikfokait számos kontinentális, pontuszi-pannon elterjedésű növényfaj alkotja. Ilyenek a sziki üröm (Artemisia maritima) és a sóvirág (Limonium gmelini). A szikesek többsége fátlan puszta, esetleg néhány kisebbnagyobb facsoport, a legelő állatok delelésére használt ritkás legelőerdő fordul elő (általában azok is akácosok). Csak kevés olyan terület található, ahol kisebb foltokban még fennmaradtak az egykori hatalmas kiterjedésű alföldi erdőspusztát idéző homoki tölgyes társulások. A fás vegetációból csak a Hanyi-ér mentén megmaradt füzes fragmentumok, illetve telepített kocsányos tölgyesek (2. kép) érdemelnek említést, utóbbiak helyenként gazdag orchideaflórával (pl. pélyi Makkos-erdő). Bár a szikes puszták többnyire kifejezetten száraz élőhelyek, ahol kisebb vízér, esetleg jelentősebb patak vagy csatorna szeli át a területet ott éppen a talaj rossz vízelvezetése miatt gyakran kialakulhat kisebb-nagyobb mocsaras, tocsogós sziki élőhely, amelynek nádas, esetenként sásos, kákás partjait fűz-nyár ligetek veszik körbe, például Jászivány, Hevesvezekény vagy Pély határában. 2. kép: Telepített kocsányos tölgyes A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLLATVILÁGA A Hevesi Füves Puszták gerinctelen állatvilágát ezidőtájt is kutatják. A gerincesek közül két gőte-, hét béka-, három hüllőfaj és jelentősebb számú madár és emlős fordul elő. A Hevesi-sík egyik legjelentősebb értékét képezik az itt élő ritka és veszélyeztetett madárfajok. Napjainkig, a tágabban értelmezett dél-hevesi régióban, a hazánkban előforduló 380 madárfaj közül 275 fajt sikerült kimutatni. A terület kiemelkedő madártani értékei miatt bekerült az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek (IBA) jegyzékébe is. A viszonylagos fajgazdagság a terület speciális adottságaira vezethető vissza. A Tisza és a Tisza-tó közelsége révén a Hevesi-sík a fő alföldi madárvonulási útvonal peremére esik

15 Legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai fordulnak elő. A területen megtalálhatók a jellegzetes pusztai, erdős pusztai fészkelő fajok, amelyek közül legjelentősebb a túzok (Otis tarda), az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), a haris (Crex crex) és a szalakóta (Coracias garrulus); a ritka ragadozó madárfajok közül a parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a vörös kánya (Milvus milvus) (3. kép), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), melyeknek elég jelentős az állománya. A pusztákon rendszeresen költ az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), a fogoly (Perdix perdix), a fürj (Coturnix coturnix). A kisebb erdőfoltokban kék és vörös vércse (Falco vespertinus, F. tinnunculus), a löszös részeken gyurgyalag (Merops apiaster) költ. A nedves réteken, tocsogósokban haris (Crex crex), bíbic (Vanellus vanellus), piroslábú cankó (Tringa totanus), a mocsaras vízjárta területeken szürke gém (Ardea cinerea), vörösgém (Ardea purpurea), nagykócsag (Egretta alba), bölömbika (Botaurus stellaris) fészkel. Vonulási időszakban partimadarak tömegei lelnek biztos pihenőhelyre egyes pusztarészeken. Az emlősök közül fontos szerepe van a több védett területrészben is megtalálható ürgének (Spermophilus citellus), ami a ragadozó madaraknak, köztük elsősorban a Bükkből vadászni idejáró kerecsensólyomnak (Falco cherrug) és parlagi sasnak (Aquila heliaca) a legfőbb tápláléka. Emellett a legnagyobb természeti értéket a térségben élő vidra (Lutra lutra), vadmacska (Felis silvestris), molnárgörény (Mustella eversmanni) és számos denevérfaj egyedei jelentik. 3. kép: Vörös kánya (Milvus milvus). Mint a fenti rövid ismertetésből is kitűnik, a terület földrajzi helyzete és változatos, a hazánkban előforduló szinte valamennyi síkvidéki növénytársulását felvonultató vegetációjának eredményeként rendkívül kedvező feltételeket teremt számtalan állatfaj egyedei számára. A jellegzetesen hegyvidéki, erdei fajok kivételével a hazai fauna legtöbb képviselője előfordul, közülük a madarak osztálya is különösen gazdagon képviselt. Az egyébként is mozaikos természetes növényzetet tovább színesítik a szétszórt mezőgazdasági területek, melyek számtalan lehetőséget teremtenek jó néhány állatfaj populációinak. Eme élőhelyi gazdagság jelentős számú itt élő, átvonuló és telelő madárfaj számára vonzó, köztük sok ragadozó madárnak is, ezért nagyon alkalmas a szabadvzetékek okozta madárpusztulások vizsgálatára

16 2.4. A FELMÉRÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI A vizsgálatra kijelölt három vezetékszakasz a következő: 1.) a Heves - Hevesvezekény - Tarnaszentmiklós - Pély közötti hét kilométeres, 2.) a Pély - Kisköre közötti öt kilométeres és a 3.) a Kisköre - Tiszanána - Sarud közötti nyolc kilométeres szakasz, melyek közül az első szigetelt, míg a másik kettő szigeteletlen. A felmért szakaszok kezdő és végpontjainak, illetve töréspontjainak EOV koordinátái az 1. táblázatban, míg földrajzi helyzete az 1. ábrán látható. A vezetékszakaszok kijelölésénél szempont volt, hogy azok minél változatosabb élőhelyeket keresztezzenek, lehetőleg zavartalan, de jól megközelíthető, illetve végigjárható területre essenek, hosszú egybefüggő részekből álljanak. Az is döntő érv volt, hogy e szakaszok egy korábbi felmérésben már szerepeltek, így a régebbi adatok egy összehasonlítási alapot is jelentettek. A szigetelt tartószerkezetű vezetékszakasz a korábbi felmérés során még szigeteletlen volt, ezért különösen érdekes a vizsgálata, hiszen általa meg lehetett ítélni az elvégzett szigetelés hatékonyságát. 1. táblázat: A vezetékszakaszok kezdő-, vég-, illetve töréspontjainak EOV koordinátái. Szakasz kezdőpontja Szakasz 1. töréspontja Szakasz 2. töréspontja Szakasz 3. töréspontja Szakasz végpontja Észak Kelet Észak Kelet Észak Kelet Észak Kelet Észak Kelet 1. vezetékszakasz vezetékszakasz vezetékszakasz A vezetékszakaszok térképi kijelölését követően (ezek térképei a függelékben találhatók) májusában kezdtem a vezetékszakaszok menti felmérést, amit ezt követően havonta, február végéig rendszeresen ismételtem. E rendszeresség folytán lehetőségem nyílt az egymást követő évszakok eltérő környezeti és időjárási viszonyainak hatását felmérni, amelyek az áramütés okozta madárpusztulást jelentősen befolyásolhatják. Mindegyik szakaszt a kijelölt kezdőponttól indulva, oszloptól-oszlopig a vezeték alatt haladva jártam végig. Négy-öt méter sugarú körben minden oszlop körül alaposan átvizsgáltam a növényzetet különös tekintettel a veszélyesnek ítélt bonyolult fémszerkezetű oszlopokra, illetve nagyobb belátható körben szemrevételezéssel vizsgálódtam az esetleges tetemek után. Emellett a vezeték alatt haladva a vezetékkel ütközés lehetséges maradványait is figyeltem. A későbbi ellenőrzés és visszakeresés, illetve vizsgálatok érdekében a vezetékszakaszok kezdő és végpontjainak, elágazó és töréspontjainak, speciális funkciójú szerkezeteinek, valamint a megtalált madártetemek alapján áramütést okozó oszlopainak koordinátáit GPS készülék (típusa: Garmin - etrex Legend) segítségével is meghatároztam

17 1. ábra: A három felmért vezetékszakasz földrajzi helyzetének és tágabb környezetének térképe

18 Az egyes vezetékszakaszok felmérése során keletkezett adatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői által kidolgozott felmérőlapon, illetve diktafonon (típusa: Olympus VN-480 PC) rögzítettem. A felmérőlap jelentős számú kérdést tartalmaz, a felmérés helyére, a kezdő- és végoszlop jelzésére, esetleg koordinátáira, az oszlopok anyagára, tartószerkezetének típusára, valamint a talált madártetem fajára, korára, állapotára, illetve a tetem környezetének növényzetére, a legközelebbi fa távolságára stb. vonatkozóan. A felmérőlap egy mintapéldánya a függelékben található. A digitálisan rögzített hanganyag a felmérés eredményeinek feldolgozásánál nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen a felmérőlap részletes, de száraz adatait további jól használható adalékokkal támogatta, illetve a rögzítésre került terepi háttérhangok a feldolgozást is életszerűvé tették. Emellett egy digitális készülékkel (típusa: Fuji FinePix S 5500) számtalan fényképfelvételt készítettem az elhullott madarakról, azok közvetlen környezetéről, a jellegzetes élőhelyekről, vezetékszakaszokról, veszélyes és madárbarát oszlop-fejszerkezetekről, szigetelési hiányosságokról stb. Az áramütés miatt elhullott madarak tetemeinek dögevők általi eltüntetésének mértékére vonatkozó felmérést egyéb nem várt körülmények eredményeként december 28.-a és január 28.-a közötti időszakban, a vezetékszakaszok menti bizonyítékgyűjtéstől függetlenül, egy hónapon át folytattam. Az általam átolvasott munkákban a teszt időtartama egy nap és több hónap között változott. A témában jártas szakemberekkel e problémát megvitatva, végül az egy hónapos vizsgálati időtartam mellett döntöttem. Ennek kezdetén, a vezetékszakaszok előre meghatározott pontjain egy abádszalóki fácánnevelő gazdaságtól kapott kifejlett fácánok (Phasianus colchicus) és gyöngytyúkok (Numida meleagris), valamint egy egri pulykafarmról származó fiatal pulykák (Meleagris gallopavo) aránylag friss tetemét helyeztem el. A 45 db csaléteknek szánt elhullott szárnyas tetemét december 28.-án, a három vezetékszakasz mentén elosztva, a hármasával kijelölt oszlopcsoportok mellé, az adott oszlopoktól kb. egy méterre, azok jobb oldalán helyeztem el. Az 1.) szigetelt szakasz mentén 13 db; a 2.) aránylag rövid szigeteletlen szakasz mentén 9 db; míg a 3.) leghosszabb szigeteletlen szakasz mellett 23 db oszlophoz helyeztem különféle tetemeket. Minden oszlopnak feljegyeztem a sorszámát, földrajzi koordinátáit, illetve a kihelyezett tetem faját. A különböző tanulmányok előbbiekre vonatkozó módszereinek alkalmazása nehéz, mert a vizsgálat időtartama és a felhasznált tetemek fajtája azokban ettől eltérő. Az általam ismert külföldi szakirodalomban az áramütött madarak dögevők általi elhurcolásának vizsgálatánál, pl. nyulak (Oryctolagus cuniculus) és házityúkok (Gallus domesticus) tetemét használták

19 Ettől eltérve mivel szerintem az ilyen, típusú (emlős) és színezetű (fehér) kirívó csalétkek befolyásolhatják a dögevők viselkedését, illetve ezáltal torzíthatják az eredményt igyekeztem olyan csalétket kihelyezni, amely az adott környezetben természetesebbnek hat, jobban modellezi az áramütött madarat. A tetemeket ezután a kihelyezést követő második, hetedik, tizennegyedik, majd végül a harmincadik napon ellenőriztem, hogy felmérjem a felfalás/ elhurcolás arányát. Mivel e vizsgálatom időtartama, valamint az adott szakaszokra eső, egymást követő bejárások közötti időtartam éppen azonos volt (harminc nap), optimális lehetőségem nyílt annak felmérésére, hogy a területen előforduló dögevők a két bejárás között az áramütött tetemeket milyen arányban hurcolják el. A dögevő -ként minősített állatfajok természetesen nem a klasszikus értelemben vett dögevők, mint például a dögkeselyű (Neophron percnopterus), hanem az alkalom adtán, illetve ínséges időkben dögöt is fogyasztó ragadozók, mint például a vörös róka (Vulpes vulpes), az egerészölyv (Buteo buteo) vagy mindenevők, mint a vaddisznó (Sus scrofa) és a vetési varjú (Corvus frugilegus). Ezeket a fajokat fakultitatív dögevőként is szokták minősíteni, de a továbbiakban én dögevők -ként nevezem meg ezeket. A fenti vizsgálattal szerzett tapasztaltakról ugyancsak készítettem felmérőlapot, fényképeket, hangfelvételt és térképvázlatot. A terepi felmérések során tapasztalt és a fentebb említett módszerekkel, illetve eszközökkel gyűjtött ismeretek feldolgozását a Microsoft Word, a Microsoft Excel és az ArcView számítógépes programok felhasználásával végeztem

20 3. EREDMÉNYEK 3.1. A MADARAKRA VESZÉLYES OSZLOPTÍPUSOK A madarak számos okból használhatják az élőhelyükön keresztülhúzódó elektromos vezetékek tartóoszlopait, így pl. leshelyként a táplálékszerzés során, a zsákmány elfogyasztásánál, de pihenésre, fészkelésre, valamint területük megjelölésére is. A tartóoszlopok gyakori használata, valamint azok nem megfelelő kiépítése, elhelyezése alkalmat ad arra, hogy eközben áramütést szenvedjenek. Nincs azonban olyan tényező, mely önmagában meghatározná egy ilyen esemény bekövetkeztét. Viszont sok olyan összetevő van, amely jelentősen hozzájárul egymaga is, vagy csak más elemekkel együtt, ezért az eltérő helyszíneken nagyon változó gyakorisággal következhetnek be áramütések. Általában háromféle csoportba sorolhatók a befolyásoló tényezők: környezeti, biológiai és műszaki összetevők. A környezeti csoportba tartoznak a helyi klimatikus viszonyok, pl. a csapadék, a szél, a hőmérséklet; az élőhelyi sajátosságok, pl. a területhasználat jellemzői vagy a zsákmányállatok előfordulása. A biológiaiba az áramütéssel érintett madárfajok, azok neme, kora, viselkedési szokása stb. A műszakiakba a vezetékek, az oszlopok és egyéb szerkezetek típusai, a felhasznált anyagok fajtája, melyek összessége különkülön befolyásolja az áramütések valószínűségét. Ez utóbbit most fogom részletesen ismertetni. Az oszlopok felépítése rendkívül változatos lehet, hisz ez függ a vezetéken folyó áram feszültségétől, a felhasználás módjától, a rendelkezésre álló alapanyagoktól és a vonatkozó nemzeti szabványoktól. Világszerte de hazánkban is több felmérés azonosította a madarakra legveszélyesebb típusokat, melyek általában a következők: a kapcsolóval szerelt oszlopok, a feszítő oszlopok, az elágazásban és szakasztörésben álló oszlopok, a transzformátorral ellátott oszlopok, a végoszlopok, valamint azok, amelyeknél egy túlfeszültség-levezető fut le a földig, illetve ezek kombinációi. Mivel e típusokon nagy fémszerkezet, sok szerelvény és vezeték található, ezek miatt az áramvezető elemek közel esnek egymáshoz, ezért nagy veszélyt jelentenek a madarakra nézve (4. kép). Következésképp azt gondolnánk, hogy az egyszerű tartóoszlopok kevésbé veszélyesek, és a nagyobb sasok kivételével biztonságosak a madarak számára. De ez nem így van! 4. kép: Egy zsúfolt, elágazásban álló oszlop

ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK...

ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK... Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS... 2 1 BEVEZETÉS... 3 2 ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK... 4 2.1 PROBLÉMAFELVETÉS... 4 2.2 KITEKINTÉS... 5 2.3 A HAZAI KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZAT TULAJDONOSI

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4 1. BEVEZETÉS 5

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4 1. BEVEZETÉS 5 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4. BEVEZETÉS 5. ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK 6. PROBLÉMAFELVETÉS 6. KITEKINTÉS 7. A HAZAI KÖZÉPFESZÜLTSÉGÛ HÁLÓZAT TULAJDONOSI HÁTTERE ÉS ALAPADATAI.4

Részletesebben

LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MMK Energetikai Tagozat Szakmai továbbképzés 2014 LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1 Madárvédelmi kérdések erősáramú szabadvezetékeken különböző feszültségszinteken jelentkező problémák és azok megoldásai

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS VEZETÉKHÁLÓZATÁNAK MADÁRVÉDELMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008, Budapest A jelentés elkészítését a Környezetvédelmi és

Részletesebben

Szabadvezetéki előírásokat érintő változások MSZ 151, Madárvédelem

Szabadvezetéki előírásokat érintő változások MSZ 151, Madárvédelem Szabadvezetéki előírásokat érintő változások MSZ 151, Madárvédelem Szakember Találkozó 2014. május 16. 1. OLDAL Szabadvezetékes szabványok Visszavonás MSZ 151-1:2000 Erősáramú szabadvezetékek. 1 kv-nál

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez Nyomatékosan felhívjuk minden felmérő figyelmét, hogy az oszlopokról vagy vezetékről lelógó madártetemeket semmilyen módon ne próbálja meg lepiszkálni, és senki ne próbáljon meg oszlopra mászni, mert az

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Írta és szerkesztette: Közremûködött: Design: Nyomdai munkák: Kiadja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ajánlott hivatkozás:

Írta és szerkesztette: Közremûködött: Design: Nyomdai munkák: Kiadja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ajánlott hivatkozás: Írta és szerkesztette: Horváth Márton és Demeter Iván Közremûködött: Bagyura János, Kovács András, Lovászi Péter, Nagy Károly, Szügyi Kálmán és Tóth Péter Design: Ambitus Nyomdai munkák: Korrekt Nyomdaipari

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Madárvédelmi ajánlás

Madárvédelmi ajánlás DÉMÁSZ Zrt. ELMŰ DSO Kft. ÉMÁSZ DSO Kft. E.ON Hungária Zrt. Madárvédelmi ajánlás Középfeszültségű szabadvezeték hálózatokhoz Az áramszolgáltató társaságok anyagaiból összeállította: Győr, 2007. március

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

FireFly madáreltérítő lap tesztelése

FireFly madáreltérítő lap tesztelése FireFly madáreltérítő lap tesztelése Az eszköz használatának célja: A madarak elriasztása a villamos alállomás berendezéseire való letelepedéstől és fészkeléstől, így az állatok okozta áramszünetek és

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Túzok ( Otis tarda )

Túzok ( Otis tarda ) Túzok (Otis tarda) Elterjedés Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds),

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Téli SAS szinkron. Programismertető

Téli SAS szinkron. Programismertető Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!

Részletesebben

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG REPÜLÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2014-003-4P KBSZ sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY

MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG REPÜLÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2014-003-4P KBSZ sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY - 1 - MRSZ-REBISZ eseményszám: 01/2014 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG REPÜLÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2014-003-4P KBSZ sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín:Sár-hegy Ideje:2014. január

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk

3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk 3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk 3.1 Ersáramú vezetékek nemzetközi jelölése (HD 361 szerint) A CENELEC a HD 361. a vezetékek, kábelek nemzetközi jelölésére vonatkozó szabványban részlegesen

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

AZ ABONYI KASZÁLÓERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE

AZ ABONYI KASZÁLÓERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE AZ ABONYI KASZÁLÓERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE 1. TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK - Őrizze meg a területen előforduló védett (pl. hengeresfészkű peremizs /Inula

Részletesebben