A hétvégi vihar ismertetése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hétvégi vihar ismertetése"

Krisztián Barta
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A hétvégi vihar ismertetése

2 Zivatarlánc

3 Szupercella

6 Dió nagyságú jég

8 Tuba

9 Tornádó

11 Jégeső

12 Villámok

15 Tatabánya

16 Pécs felett

17 Pécs felett

18 Csontváry u. szombat 20:10

19 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette: Szabó Nikolett Szimonetta 12.G

20 Szupercella Általában heves zivataroknál jön létre, melyek zivatarláncokba fejlődnek. 1.Zivatarlánc: A zivatarláncok szabályosan rendezett viharfelhők, amik több kilométer hosszúságúak is lehetnek. Legtöbbször akkor jön létre, amikor egy forró, meleg (kánikulai) időszakot szakít meg egy markáns hidegfront. Ilyenkor a hidegfront előterében és mögötte hatalmas (gyakran több mint C-os) hőmérséklet-különbségek alakulnak ki. Ekkor napsugárzás hatására felhők keletkeznek és zivatarfelhőkké módosulnak. Ezek a front előtti hőzivatarok. Nem tartanak túl sokáig, mivel az 'átforduló szél (Magyarországon általában északi, északnyugati lesz a déli, délkeletiből) lebontja őket. Ezután alakul ki a frontvonalra illeszkedve a zivatarlánc (SL), amit a radaron piros jelzéssel láthatunk. Egyes láncokban szupercellák is előfordulnak, melyek károkat is okozhatnak. Gyakran létrejönnek olyan frontok, melyeken több zivatarlánc is előfordul (főleg nyáron). Az ilyen rendkívüli időjárási helyzetben az is bekövetkezik, hogy egyszerre több irányból látunk villámlást. A zivatarok elvonultával a hőmérséklet (gyakran drasztikusan) lecsökken, és fúj a szél A szupercellák kialakulása szempontjából a legkedvezõbb feltétel az, ha a szél iránya a magassággal az óramutató járása szerint változik. Például, ilyenkor lehet, hogy a talaj mentén déli szél fúj, míg 4500 m magasban már nyugati. A szupercella alatt a vihar forgó mozgása gyakran látható. A szupercella hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, mert hosszú idõn át (sok-sok órán át) képesek megmaradni 5.Akár 2cm-es vagy nagyobb jég is hullhat, akár 100 km/h széllökés is lehetséges és 6. A villámok száma percenként meghaladhatja a kisülést. 7.A szupercellából nem kizárt, hogy kialakulhat egy-egy tuba 8.vagy tornádó is. (felelõsek szinte minden jelentõsebb tornádóért az USA-ban). Az ilyen szupercellák kipattanásakor abban a régióban, amiben kipattant, előfordulhat a piros riasztás is, amely igen erős vihart jelent. 9. Idén leginkább az ország keleti részén fordultak elő tubák, illetve tornádók, mint pl csongrád, békés, hajdú-bihar, szabolcs-szatmár-berek, és jász nagykun szolnok megye. 10. Jégeső: Képződésének okai még nincsenek teljesen kiderítve és az ide vonatkozó elméletek a légköri elektromosságból, vagy a párolgás okozta hidegből, a cseppek tulhütöttségéből, ujabban pedig dinamikai okokból igyekeznek megmagyarázni a J. jelenségét. 11. Villámok: A villámok a felhőkben összegyűlő elektrostatikus töltések miatt keletkeznek. A felhők egyik része pozitív töltést szerez míg a másik negatívat. A folyamatot még nem egészen értik, de a felhő alja általában negatív töltésű lesz mí a teteje pozitív. Ha már annyi töltést szerzett, hogy a potenciálkülönbség a föld és a felhő, vagy felhő és felhő közöt túl nagy lesz, elektromos kisülés formájában átáramlanak az elektronok a pozití töltésű hely felé. 12. Ahogy a negatív töltések gyülekeznek a felhők aljában, úgy szorítják lefelé a földből a negatívakat. Ezáltal a föld pozitív töltésű lesz. A negatív töltések eltaszítják maguktól a földben lévő szintén negatív töltéseket. Az ezután pozitívan maradt föld vonzza a felhők aljába gyűlt negatív ionokat. Amikor a negatív töltésű áramlat eléri a földet, akkor a pozitív töltéseket elkezdi taszítani a föld a negatívak hatására. Amikor a két ellentétes töltésű áramlat találkozik, egy nagy vezetőképességű csatornát nyitnak az elektronok számára, amelyek ezen keresztül leugrálnak a földre. Ez a villámlás. A sebesen áramló elektronok fényjelenséget vonzanak, és akkora hőt termelnek, hogy a levegőt felmelegítve maga körül, dörejt hallunk. 13. Ha megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhők kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a környezetéből (és a felhő éppen ott púposodik), ott az elektromos mező jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a terep és a felhő között húzott vonalak egymáshoz, annál erősebb lesz az elektromos feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre. 14. tatabány 15. pécs keleti oldal 16. nyugati 17. csontváry

Ilyenkor a hidegfront előterében és mögötte hatalmas (gyakran több mint 10-12 C-os) hőmérséklet-különbségek alakulnak ki. Ekkor napsugárzás hatására felhők keletkeznek és zivatarfelhőkké módosulnak.

Hasonló dokumentumok

Dr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság

Dr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság Dr. Lakotár Katalin A légköri elektromosság -(-) és (-) töltésű részecskék élénk mozgások, ütközések miatt keverednek egymás hatását közömbösítik elektromosan semleges állapot -elektromosan töltött részecskék,