Felhők az égen. Dr. Lakotár Katalin
|
|
- Henrik Nemes
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Felhők az égen Dr. Lakotár Katalin
2 Felhők: diszperz rendszereket, a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás (kondezáció). Feltétele: feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek. Feláramlás okai: 1.a talaj felmelegedése, 2.orográfiai domborzat emelkedésre kényszeríti a levegőt, 3.felszíni légtömegek összeáramlása, 4.időjárási frontok.
3 Magas szintű felhők Közepes szintű felhők Alacsony szintű felhők magasságuk: 5-13 km magasságuk: 2-7 km magasságuk: a talajfelszín és 2 km között Felhők osztályozása magasság szerint Függőleges felépítésű felhők amelyeknek alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők).
4 Felhők alak szerinti osztályozása Réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy Gomolyos jellegű felhők Függőleges felépítésű felhők függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy (a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik).
5 Felhőfajok hőf ajo k ma gya r eln eve zés ei Latin név Rövidítés Magyar név Szint Cirrus Ci pehelyfelhő magas Cirrocumulus Cc bárányfelhő magas Cirrostratus Cs fátyolfelhő magas Altocumulus Ac párnafelhő középmagas Altostratus As lepelfelhő középmagas Nimbostratus Ns esőrétegfelhő több szintet átfog Stratocumulus Sc gomolyos rétegfelhő alacsony Stratus St rétegfelhő alacsony Cumulus Cu gomolyfelhő alacsony Cumulonimbus Cb zivatarfelhő több szintet átfog
6
7 Alacsony szintű felhők Cu Általában m magasságban helyezkedik el. Télen alacsonyabban, m között, nyáron m a jellemző alapmagasság. Vastagságuk néhány kilométer. Jelentős feláramlások hozzák létre. Főleg vízcseppekből áll
8 Cb Jelentős függőleges kiterjedés, hatalmas, igen sűrű felhőtömeg. A felhőtető gyakran terjeszkedik szét üllő (incus) alakjában. Vízszintes kiterjedése néhány km-től, akár 60-70km-ig terjedhet. Vegyes halmazállapotú, vízcseppekből és felső részében jégkristályokból áll. Csapadéka gyakran heves, mindig záporszerű. Fejlődését rendszerint zivatar kíséri.
9 St Alacsonyan keletkezik, magasságváltozása rövid idő alatt elérheti a m-t. Felszínen képződött ködtakaró emelkedés közben alacsonyszintű rétegfelhővé a- lakulhat Alsó szintje általában m között, de 50m alatt is lehet. Kis vízcseppek, jégrészecskék alkotják. Pár cm vastagságtól több száz m vastagságig e- lőfordul. Horizontálisan több száz km² is lehet. Szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó hullhat.
10 Sc Vékony rétegű, több száz km-es szélességű is lehet. Vastagságától nagyban függ a színe, fehérestől a sötétszürkéig. A felhőben végbemenő hőáramlás következtében pelyhes megjelenésű. Legáltalánosabb felhőtípus. A közepes földrajzi szélességeken m magasságban képződik. Vízcseppecskék alkotják, néha szemcsés hó. Ködszitálás vagy gyenge hó képződhet.
11 As Barázdált, sávos vagy egységes, szürkés, kékes színű. Vízszintes kiterjedése nagy, az égboltot részben vagy egészben beborítja. 2-7 km magasságban képződik. Jelentős légnedvességre utal. Vastagsága m közötti, több e- zer km² is lehet. Vegyes halmazállapotú felhő, esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. Gyenge esőt vagy havat okoz nagy területen
12 Ac 2-7 km magasságban képződik. Átlagos vastagsága m között valószínű. Ha nem jelentős a felhőtömeg, akkor gyenge csapadékot adhat. Kiterjedt felhőmező érkezése, frontrendszer közeledtére utal. Az Ac és As gyakran együttesen jelenik meg, vegyes felhőzetet alkotva. Így akár több ezer négyzetkilométert is lefedhetnek. Legnagyobb része túlhűlt vízcseppecskékből áll, de felső részében igen alacsony hőmérsékleten kristályok is keletkezhetnek.
13 Ns Szürke, sötét, nagy vízszintes és függélyes kiterjedésű. Jellemző frontfelhőzet 2-7 km magasságban képződik. Frontvonal közelében a legalacsonyabb m. Vastagsága néhány száz m-től, km-ig terjed. Vegyes típusú felhő, esőzés vagy havazás kíséri. Télen és átmeneti időszakban hullhat belőle ónos eső is.
14 Ci Különálló, magas szintű felhő, fehér, finom rostok, foltok, keskeny sávok formájában. Alapjuk m. nléte. Jellemző a fagypont alatti léghőmérséklet, ezért a kondenzáció jégkristályokat hoz létre. Fonalas, szálas, gyakran ezüstös fényben jelenik meg. A jégkristályok alkotják a szálakat, vastagságuk néhány 100 m-től néhány km. Ci frontot jelez.
15 Cs Az égbolt egészét, nagy részét befedi, a Nap, a Hold körül gyakran képez halójelenséget. Nagy mennyiségben jégkristályokból áll. Áttetsző, fehér színű, szálas szerkezetű vagy fátyol. Megjelenése 5-13 km. Megvastagodása hózáporokat hoz létre,nem érik el a talajt, útközben elpárolognak. Ez a jelenség a virga. Cs a magas légkör nedvességére utal. Hidegfront előhírnöke lehet.
16 Cs Vékony, fehér, lepel vagy réteg, vagy apró gomolyok, pamacsok alkotják. A magasban fokozódó nedvesség hatására alakul ki, csaknem kizárólag jégkristályok képződnek a telítettségi ponton. Magasságuk: m. Akár több száz km²-en is lefedhetik az eget. Nagy tömegben való előfordulásuk időjárási front előjele.
17
K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég
Kondenzáció a légkörben Troposzféra: a légköri víz 99%-a. A víz állandó fázisátalakulásban van, az adott terület időjárása szempontjából leglényegesebb a kondenzáció (kicsapódás) kicsapódás). A légköri
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek
ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2015. november 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Vizuális megfigyelések:
RészletesebbenFELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS
FELHŐ-, KÖD- ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS Magasság (m) FONTOS: A felfelé emelkedő levegő részecskék NEM azért hűlnek, mert hidegebb légrétegbe érkeznek!!! Azért hűlnek, mert kitágulnak!!! Kitágul és hül Összenyomódik
RészletesebbenFELHŐK (OSZTÁLYOZÁSA, ALAPTÍPUSAI)
FELHŐK (OSZTÁLYOZÁSA, ALAPTÍPUSAI) Bartholy Judit, ELTE Meteorológiai Tan Alberto hurrikán: 2000. augusztus 11., NASA Forrás: NASA és sok oktatásai seg A FELHŐK OSZTÁLYOZÁSÁRÓL Elsőként Luke Howard (1850-es
RészletesebbenMeteorológiai alapismeretek 2
Meteorológiai alapismeretek 2 A nap és a föld hõsugárzása, földfelszín sugárzásháztartása Napmagasság: Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkezõ besugárzás nagysága kizárólag a napmagasságtól függene.
RészletesebbenAz atmoszféra teteje
Az atmoszféra teteje Miért beszélünk a levegő(be/r (be/ről)? Mert életelemünk Mert a repülés néha lágy, néha durva közege; Mert ismerete és megismerése elengedhetetlen a navigáció, a légtérfelderítés lehetőségei
RészletesebbenIskola neve:. Csapat neve: Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny. 3. évfolyam III. forduló február 13.
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:. Csapat neve:
RészletesebbenÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek
ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2014. június 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenMeteorológiai mérések és megfigyelések
Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenL=C L x ρ x V2. Ahol: L = felhajtóerő C L = emelési állandó ρ = közeg (levegő) sűrűsége V = a levegő sebessége A = a szárny felszínének területe
Bernoulli törvénye: egy közeg áramlásakor (pl. víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal mentén
RészletesebbenL=C L x ρ x V2. Ahol: L = felhajtóerő C L = emelési állandó ρ = közeg (levegő) sűrűsége V = a levegő sebessége A = a szárny felszínének területe
(1700-1782) Bernoulli törvénye: egy közeg áramlásakor (pl. víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal
RészletesebbenLégköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
RészletesebbenMeteorológiai mérések és megfigyelések
Meteorológiai mérések és megfigyelések Bevezetés A meteorológiai mérések és megfigyelések által a légkör és a felszín állapotáról nyerünk információt. A meteorológiai adatok számos megrendelőnek és felhasználónak
RészletesebbenL=C L x ρ x V2. Ahol: L = felhajtóerő C L = emelési állandó ρ = közeg (levegő) sűrűsége V = a levegő sebessége A = a szárny felszínének területe
(1700-1782) Bernoulli törvénye: egy közeg áramlásakor (pl. víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonal
RészletesebbenMakra László. Környezeti klimatológia II.
Makra László Környezeti klimatológia II. Felhők és részecskék Alapismeretek 1. Fejezet: Felhők A felhők nagyon fontos szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben. Ebben a fejezetben megismerjük a víz
RészletesebbenMeteorológiai ismeretek és MET-ÉSZ észlelési útmutató
Meteorológiai ismeretek és MET-ÉSZ észlelési útmutató Országos Meteorológiai Szolgálat Megfigyelési Főosztály Budapest, 2018. szeptember Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. Meteorológiai ismeretek... 4
RészletesebbenLégtömegek és időjárási frontok. Dr. Lakotár Katalin
Légtömegek és időjárási frontok Dr. Lakotár Katalin Mozgó levegőrészek hosszabb-rövidebb ideig nyugalomba kerülnek földrajzi tulajdonságaiban egynemű terület fölött levegő felveszi környezetére jellemző
RészletesebbenKonvektív és rétegfelhőből hulló csapadék statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján
Konvektív és rétegfelhőből hulló statisztikai vizsgálata állomási mérések alapján SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Készítette: Demeter Szilvia Témavezető: Dr. Pieczka Ildikó Soósné
RészletesebbenFelhőképződés dinamikai háttere
Felhőképződés dinamikai háttere III. Gyakran a felhőképződés több, egymással párhuzamosan zajló folyamat eredményeként keletkezik Felhő- és csapadékképződési folyamatok 3 alaptípus, 5 módozat I. Felhajtóerő
RészletesebbenStabilitás Kondenzáció. (a felhők kialakulása) Csapadékképződés
Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés A felhők kialakulása Miért keletkeznek a légkörben néha stratus (St) felhők, máskor cumulus (Cu), vagy / és cumulonimbus (Cb) felhők? A felfelé
RészletesebbenBreuer Hajni. Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés
Breuer Hajni Stabilitás Kondenzáció (a felhők kialakulása) Csapadékképződés A felhők kialakulása Miért keletkeznek a légkörben néha stratus (St) felhők, máskor cumulus (Cu), vagy / és cumulonimbus (Cb)
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMisztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat
Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Egy kis kitérő Mitől volt tegnap szürke idő Budapesten? Valamiért megint beragadt ide a sztrátusz.
RészletesebbenFOGALMAK. exoszféra:
FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
Részletesebbengomolyfelhő), 8. sztrátusz (alac,sony szintű rétegfelhő), 9. kumulusz (alacsony szintű gomolyfelhő), 10. kumulonimbusz (zivatarfelhő).
Felhők Elég néhány percig figyelni az égboltot, máris észrevesszük, milyen élénk mozgásban vannak a felhők. Az előbb még hatalmas gomolyfelhő tornyosodott a szemünk előtt, most már csak egy jelentéktelen
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A nedves levegő jellemzői, felhő és csapadékképződés, savas ülepedés 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Bevezetés A meteorológia szó görög eredetû, a meteora és a logos szavak összetételébõl keletkezett, jelentése az ég és föld között lejátszódó jelenségek tudománya. Eredetileg
RészletesebbenA JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu
A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
Merza Ágnes, Szinell Csaba: METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Bevezetés A meteorológia szó görög eredetű, a meteora és a logos szavak összetételébõl keletkezett, jelentése az ég és föld között lejátszódó jelenségek
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév
Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenAz észlelő amatőr meteorológus kézikönyve
Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve Amatőr Meteorológusok Első Magyarországi Közhasznú Egyesülete Budapest, 2010. Készült az Amatőr Meteorológusok Első Magyarországi Közhasznú Egyesülete megbízásából
RészletesebbenA tárgy neve. GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve GYAKORLATI METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Meghirdető tanszék(csoport) SZTE JTFK Földrajz Tanszék Felelős oktató: Oláh Ferenc Kredit 1 Heti óraszám 1 típus Szeminárium Számonkérés Gyakorlati jegy
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 1. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 Az 1. ZH-ban
RészletesebbenA meteorológiai távirat
A meteorológiai távirat 0. szakasz: ZCZC M i M i M j M j YYGGi w IIiii Ezt a csoportot mindig fel kell venni a jelentésbe. ZCZC = A távirdai jelentések állandó kezdő jelsorozata. M i M i M j M j M i M
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenKLIMATOLÓGIA GYAKORLAT
KLIMATOLÓGIA GYAKORLAT A meteorológia története; fejlődésének fontosabb állomásai Ókor: Görögország: sok tudós érdeklődését felkeltette a változó időjárás Hippokratész: Éghajlattan c. műve Arisztotelész:
RészletesebbenA feladatokat az iskola honlapján tudjátok megnézni, vissza csak a megoldólapot kell hoznotok, április 25-ig.
ZÖLDKÖZNAPOK 2013 2014, III. FORDULÓ A Zöldköznapok versenyünk utolsó fordulóját tartjátok a kezetekben. Változatlanul a talaj és a levegő körül forognak a kérdések. A feladatokat az iskola honlapján tudjátok
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA hétvégi vihar ismertetése
A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Nedves levegő jellemzői, felhő és csapadékképződés, savas ülepedés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István VÍZ
RészletesebbenGEOFIZIKA / 12. METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK
MSc GEOFIZIKA / 12. BMEEOAFMFT3 METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Állapotjelzők A légkör állapotát az állapotjelzők írják le. A legfontosabbak a: - Légnyomás, a felületegységre eső nyomóerő. Mértékegysége a
RészletesebbenMeteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1
Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes 1 Definíció: a légkör a bolygó szilárd tömegéhez kapcsolódó gázburok. Légkör összetétele Kiterjedése Szerkezete Meteorológia, Összeállította:Kun Péter, Szentes
RészletesebbenIdőjárás lexikon. gyerekeknek
Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből
RészletesebbenA LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Környezetmérnök BSc MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak,
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés
Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10
RészletesebbenA SIGMET, GAMET, TAF, METAR táviratokban, a szignifikáns térképeken és a Regionális előrejelzésben használt leggyakoribb rövidítések jegyzéke
A SIGMET, GAMET, TAF, METAR táviratokban, a szignifikáns térképeken és a Regionális előrejelzésben használt leggyakoribb rövidítések jegyzéke Rövidítés Angolul Magyarul ABV Above Felett AS Altostratus
RészletesebbenAz első időjárásjelző állomásom My first Weather Station
Az első időjárásjelző állomásom My first Weather Station Termék szám 88-49701 HU Használati útmutató GB B H C E F G Használati útmutató Figyelmesen olvassa el a használati útmutatóban foglalt biztonsági
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenLégköri áramlások, meteorológiai alapok
Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális
RészletesebbenSegédlet az előrejelzési vetélkedőhöz. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék
Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Az előrejelzési vetélkedő hivatalos honlapja: http://ozone.elte.hu/fcrace A verseny kezdetén nélkülözhetetlen a SZABÁLYOK átolvasása!
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Vizuális megfigyelések
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenÚj Időjárási tájékoztató és regionális előrejelzés kisgépes repülés részére
Új Időjárási tájékoztató és regionális előrejelzés kisgépes repülés részére A korábbi napi kétszeri frissítéssel 9 óra időtartamra készülő, szöveges, illetve félig nyílt angol szöveggel kódolt regionális
Részletesebben2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési
RészletesebbenFÖL(D)PÖRGETŐK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS HÁZI CSAPATVERSENY 2015/2016 1. FORDULÓ Téma: Levegő 5 6. évfolyam
FÖL(D)PÖRGETŐK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS HÁZI CSAPATVERSENY 2015/2016 1. FORDULÓ Téma: Levegő 5 6. évfolyam Matematika 1. A sarki csér a távolsági repülés bajnoka. Az északi sarkvidéken költő madár ősszel a
RészletesebbenJégeső-elhárítás a Dél-Dunántúlon. Készítette: Grabant Andrea Környezettan BSc Témavezető: Dr. Mészáros Róbert
Jégeső-elhárítás a Dél-Dunántúlon Készítette: Grabant Andrea Környezettan BSc Témavezető: Dr. Mészáros Róbert Tartalom Bevezetés Korai kísérletek az időjárás módosítására A napjainkban alkalmazott tevékenységek
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenA ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER
A ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER KÉRDÉSEK MIBŐL ÁLL? MIK A FIZIKAI TULAJDONSÁGAI? MILYEN FOLYAMATOK ZAJLANAK BENNE? HOGYAN KELETKEZIK? MILYEN HATÁSAI VANNAK? KIS GOMOLYFELHŐ ÉS KIS ZIVATARFELHŐ KONVEKCIÓ
RészletesebbenForgó mozgást végző légköri képződmények. Dr. Lakotár Katalin
Forgó mozgást végző légköri képződmények Dr. Lakotár Katalin Mérsékelt övi ciklon Kialakulásuk: hideg és meleg légáramlatok találkozása, általában tengerfelszín felett alakulnak ki -poláris szubtrópusi
RészletesebbenN S N S N S h S h S h S VVVVD V V X V X V X V X D V vagy w'w' vagy vagy RD R D R /V R V R V R VV R V R V R I VVh S h S h S
METAR, SPECI távirat Repülési időjárás-jelentő táviratok METAR - Repülési rendszeres időjárás-jelentő távirat A METAR a rendszeres, repülésre vonatkozó aktuális időjárást megadó távirat neve. A METAR távirat
RészletesebbenA Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai*
A Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás a XVI. Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2016 júl. 11-16 Tartalom
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. REPÜLÉSI IDŐJÁRÁS-JELENTŐ TÁVIRATOK
1. REPÜLÉSI IDŐJÁRÁS-JELENTŐ TÁVIRATOK A leírásban előforduló rövidítések angol és magyar nyelvű jelentése a repmet_roviditesek.pdf dokumentumban találhatók. FM 15-X Ext. METAR - Repülési rendszeres időjárás-jelentő
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások
RészletesebbenVeszélyes időjárási jelenségek
Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)
RészletesebbenÁR kulcsrakész ÁR lapraszerelt
Szélesség (cm) 90 Magasság (cm) 85 52 266 Ft 39 412 Ft 54 057 Ft 41 203 Ft 54 095 Ft 41 005 Ft 54 455 Ft 41 365 Ft 55 143 Ft 42 052 Ft 57 396 Ft 44 305 Ft 56 886 Ft 43 795 Ft 58 146 Ft 45 055 Ft 55 316
RészletesebbenFOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás
Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).
RészletesebbenAlapozó terepgyakorlat Klimatológia
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -
RészletesebbenA globálsugárzás előrejelezhetőségének vizsgálata műholdas adatok alapján
Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék A globálsugárzás előrejelezhetőségének vizsgálata műholdas adatok alapján DIPLOMAMUNKA Készítette: Kordás Nóra Meteorológus
RészletesebbenZivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével WV képek elemzése potenciális örvényességi mezőkkel Simon André és Putsay Mária OMSZ Műholdképek és zivatarok elemzése Gyorsan fejlődő zivatarok korai felismerése:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenMűholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban
Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Az előrejelző rendelkezésére álló információtömeg Száramaztatott műholdas produktumok (SAFNWC) Műholdképek
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. Meteorológia. Meteorológia 1. A SZÉL Kinek mi az erős szél?
106 107 1. A SZÉL METEOROLÓGIA A természettudományok egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legösszetettebb területe. Izgalmas, mert megértjük, hogyan alakul ki és honnan fúj a szél, milyen jelenségek okoznak
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenMeteorológiai műszerek és mérőrendszerek
Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek Mészáros Róbert Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek Mészáros Róbert Szerzői jog 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon
RészletesebbenA METAR a rendszeres, repülésre vonatkozó aktuális időjárást megadó távirat neve. A METAR távirat félóránként vagy óránként kerül kiadásra.
METAR, SPECI távirat A 2008. november 5-i változások piros színnel jelezve. Repülési időjárás-jelentő táviratok METAR - Repülési rendszeres időjárás-jelentő távirat SPECI - Kiválasztott különleges időjárás-jelentő
RészletesebbenA meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése:
1. számú melléklet A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése: Első szint (sárga) Bizonyos körülmények között már potenciálisan veszélyes, de viszonylag gyakori és nem szokatlan
Részletesebben72-74. Képernyő. monitor
72-74 Képernyő monitor Monitorok. A monitorok szöveg és grafika megjelenítésére alkalmas kimeneti (output) eszközök. A képet képpontok (pixel) alkotják. Általános jellemzők (LCD) Képátló Képarány Felbontás
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenCumulus kondenzációs szint Az a magasság, ahol az emelkedő levegő telítetté válik, és megkezdődik a nedvesség kicsapódása, a gomolyfelhők képződése.
A levegő állapothatározói A légkör egy igen nagy kiterjedésű és tömegű, gáz halmazállapotú fizikai rendszer, a légköri folyamatok pedig az ebben a rendszerben bekövetkező állapotváltozások sorozatai. A
Részletesebben